Statisztika I Vizsgakérdések PDF

lOMoARcPSD|35854791 Vizsgakérdések Statisztika I (Debreceni Egyetem) Scan to open on Studocu Studocu is not sponsored or endorsed by any college or university Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected]) ...

lOMoARcPSD|35854791 Vizsgakérdések Statisztika I (Debreceni Egyetem) Scan to open on Studocu Studocu is not sponsored or endorsed by any college or university Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 Statisztika vizsgakérdések 1. Mi az adatbázis? a. Egy témakör vagy cél köré csoportosuló információ b. Kimutatások és jelentések összege c. Az adatok viszonyítási alapja d. A statisztikai elemzések kiindulópontja 2. Melyik a harmonikus átlag tulajdonsága? a. Az alapadatok harmonikus átlagtól vett eltéréseinek összege egy. b. Az alapadatok harmonikus átlagtól vett eltéréseinek négyzetösszege a legnagyobb. c. A reciprok értékek számtani átlagának reciproka. d. Ha az átlaggal helyettesítjük az alap adatokat, szorzatuk nem változik 3. Hogyan kell meghatározni a kamatok átlagát? a. Négyzetes átlaggal b. Mértani átlaggal c. Számtani átlaggal d. Harmonikus átlaggal 4. Mit jelent a reprezentatív minta? a. A sokaság jellemző adatait tartalmazó minta 5. A leíró statisztikai sor tartalmaz csoportosításokat a. Sosem 6. Melyik viszonyszám számítható csoportosító sorokból? a. Koordinációs viszonyszám b. Kronologikus viszonyszám c. Kvadratikus viszonyszám d. Intenzitási viszonyszám 7. Viszonyszám fogalma: a. Két statisztikai adat arányát kifejező szám b. A nagyobbik statisztikai értékből a kisebbik érték kivonása c. A kisebbik érték osztva a nagyobbik statisztikai adattal d. Nagy statisztikai adat viszonyítása egy kicsihez 8. Koordinációs viszonyszám fogalma: a. Ugyanazon sokasághoz tartozó három vagy több részsokaság egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk b. Ugyanazon sokasághoz tartozó két részsokaság egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk. c. Ugyanazon sokasághoz tartozó két részsokaságnak az egészhez viszonyított arányaként számítjuk d. Két különböző sokasághoz tartozó adatok egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk 9. Milyen átlagot kell számolni egyenes teljesítménymutatók esetén? a. Számtani átlagot b. Harmonikus átlagot c. Négyzetes átlagot d. Mértani átlagot 10. Mit számítunk ki a mediántól számított eltérésének abszolút értékeinek számtani átlagaként? a. Interkvartilis terjedelem b. Abszolút átlageltérés Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 c. Középeltérés d. Négyzetes átlageltérés 11. Mit számítunk ki az átlagtól vett eltérések négyzetes átlagaként? a. Variancia b. Szórás c. Geometriai átlag d. Relatív szórás 12. Melyik átlag kisebb a harmonikus átlagnál? a. A mértani átlag b. Egyik sem, mert a harmonikus átlag a legkisebb a számított átlagok között c. A négyzetes átlag d. A számtani átlag 13. Milyen átlagot kell számolni viszonyszámok átlagolásakor, ha a számlálót tekintjük súlynak? a. Négyzetes átlagot b. Számtani átlagot c. Harmonikus átlagot d. Mértani átlagot 14. Milyen átlagot kell számolni viszonyszámok átlagolásakor, ha a nevezőt tekintjük súlynak? a. Mértani átlagot b. Harmonikus átlagot c. Négyzetes átlagot d. Számtani átlagot 15. Milyen átlagot kell számolni, ha a sebességek azonos útszakaszokra vonatkoznak? a. Számtani átlagot b. Harmonikus átlagot c. Négyzetes átlagot d. Mértani átlagot 16. Melyik NEM a jó adatbázis kritériuma: a. Nem tartalmazhat kiszámított mennyiséget b. Minden mezőnek egyedi neve van c. A sorok és oszlopok sorrendje kötött d. Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges 17. Mi a mértékegysége a számított középértékeknek? a. Nincs mértékegységük b. A mértékegysége megegyezik az alap adatokéval c. Az alap adatok mértékegységének négyzete d. Nincs mértékegysége, százalékos formában adjuk meg 18. Mit mutatnak az indexek? a. Különböző termékek, szolgáltatások hasznosságát b. Termékek, szolgáltatások együttes értékének átlagos változását c. Termékek, szolgáltatások minőségének változását d. Termékek, szolgáltatások egymáshoz viszonyított változását 19. Mit mutat az árindex? a. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett együttes átlagos változását, változó mennyiségek mellett. b. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett minőségének változását c. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett együttes átlagos változását, változatlan mennyiségek mellett. Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 d. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett egymáshoz viszonyított változását 20. Mit mutat az értékindex? a. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett minőségének változását b. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett együttes átlagos változását c. Különböző termékek, szolgáltatások árát d. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett egymáshoz viszonyított változását 21. Mit mutat a volumindex? a. Termékek, szolgáltatások értékben kifejezett együttes átlagos változását, változatlan árak mellett. 22. Melyik megoszlási viszonyszám? a. Egy foglalkoztatottra jutó munkanélküliek száma b. A vizsgán megfeleltek aránya c. 1000 nőre jutó férfiak száma d. Infláció 23. Egy debreceni párosért Debrecenben a legtöbb helyen 500 Ft-ot kell fizetni. Ebben az esetben… a. 500 Ft a maximális értéke b. 500 Ft az átlagos érték c. 500 Ft a medián d. 500 Ft a módusz 24. Melyik átlag nagyobb a számtani átlagnál? a. A harmonikus átlag b. A mértani átlag c. A négyzetes átlag d. Egyik sem, mert a számtani átlag a legnagyobb a számított átlagok között 25. Melyik átlag nagyobb a négyzetes átlagnál? a. A harmonikus átlag b. Egyik sem, mert a négyzetes átlag a legnagyobb a számított átlagok között c. A számtani átlag d. A mértani átlag 26. Amennyiben a Levene-teszt szignifikáns a. A kezelésátlagok egyenlők, nincs közöttük különbség b. Teljesült a varianciák homogenitása c. A kezelésekátlagok nem egyenlőek d. Nem teljesült a varianciák homogenitása 27. Melyik NEM viszonyszám fajta? a. csoportosító b. összehasonlító c. szignális d. dinamikus 28. Melyik az ordinális típusú változó? a. Magasság b. Likert-skála c. Sebesség d. Testtömeg 29. Melyik állítás IGAZ? a. Az átlagos abszolút eltérést csak az átlag alatt értelmezzük b. Az átlagos abszolút eltérésnek nincs mértékegysége c. Az átlagos abszolút eltérést az átlagtól mindkét irányban értelmezzük Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 d. Az átlagos abszolút eltérést csak az átlag felett értelmezzük 30. Egy hipotézisvizsgálatban, amelyben a nullhipotézis az, hogy nincs különbség az átlagok között, a számított szignifikancia p=0,01. Melyik állítás igaz ekkor a következők közül? a. Ha elutasítjuk a nullhipotézist, ismerjük a valószínűségét annak, hogy rossz döntést hozunk b. Ismerjük a valószínűségét annak, hogy rossz döntést hozunk c. A nullhipotézist maradéktalanul cáfoltuk d. A kísérleti hipotézist (vagyis, hogy van különbség a populációs átlagok között) maradéktalanul bizonyítottuk. 31. Elutasítjuk a nullhipotézist, ha… a. A próbastatisztika értéke nagyobb, mint a kritikus érték b. A számított elsőfajú hiba valószínűsége nagyobb, mint… c. A próbastatisztika értéke kisebb, mint a kritikus érték d. A minta várható értéke nagyobb, mint nulla 32. Mit mutat a normális eloszlás eloszlásfüggvénye? a. Adott x érték előfordulási valószínűségét b. Adott x érték körüli értékek előfordulási valószínűségét c. Adott x értéknél nagyobb értékek előfordulási valószínűségét d. Adott x értéknél kisebb értékek előfordulási valószínűségét 33. Mit mutat a Lorenz-görbén az átló? a. A normális eloszlást, minél közelebb vannak az adatok az átlóhoz, annál inkább közelít a nominális eloszláshoz b. A teljes koncentráció vonalát c. Az egyenletes eloszlás vonalát d. A közepes koncentráció vonalát, felette a koncentráció nő, alatta csökken 34. Mit jelent/mutat a Lorenz-görbén az átlagpont y-tengely vetülete? a. A sokaság hány százaléka rendelkezik az értékösszeg átlagánál kisebb értékkel 35. Mit jelent/mutat a Lorenz-görbén az átlagpont x-tengely vetülete? a. Az átlagnál nagyobb értékek összege hány %-a az értékösszeg b. A sokaság hány %-a rendelkezik az értékösszeg átlagánál kisebb értékekkel c. Az átlagnál kisebb értékek összege hány %-a az értékösszegnek d. A sokaság hány %-a rendelkezik az értékösszeg átlagánál nagyobb értékkel 36. Mit mutat, ha Lorenz-görbe egybeesik a koordinátatengelyekkel? a. A koncentráció mértéke közepes b. Nincs koncentráció c. A koncentráció mértéke 100% d. Az értékösszeg egyenletesen oszlik meg az egységek között 37. A számtani átlag tulajdonságai a. Az alapadatok számtani átlagtól vett eltéréseinek négyzetösszege a legnagyobb b. Az alapadatok számtani átlagtól vett eltéréseinek összege egy c. Ha az átlaggal helyettesítjük az alap adatokat, az értékösszegük nem változik d. Ha az átlaggal helyettesítjük az alap adatokat, a szorzatuk nem változik 38. Melyik a mértani átlag tulajdonsága? a. Ha az átlaggal helyettesítjük az alap adatokat, az értékösszeg nem változik b. Ha az átlaggal helyettesítjük az alap adatokat, a szorzatuk nem változik c. Az alapadatok mértani átlagától vett eltéréseinek négyzetösszege a legnagyobb d. Az alapadatok mértani átlagától vett eltéréseinek összege egy 39. Lehet-e egy sokaságnak több mediánja? a. Igen, mert a nominális változóknak mindig több mediánja van Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 b. Nem, mert a mediánt számítással kapjuk meg c. Igen d. Nem, mert csak egy középső értéket lehet meghatározni 40. Egy csúcsú szimmetrikus eloszlás esetén: a. A medián, módusz és számtani átlag megegyezik b. A számtani átlag a mediánnál kisebb c. A módusz a mediánnál kisebb d. A módusz a mediánnál nagyobb 41. Melyik statisztikai jellemzőt számítjuk a számtani átlagtól számított eltérések négyzetének átlagaként? a. Standard hiba b. Középérték c. Variancia (szórásnégyzet) d. szórás 42. Mi történik, ha a szignifikancia-szintet 10%-ról 1%-ra csökkentjük? a. Csökken az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége és a statisztikai próba ereje b. Csökken az elsőfajú és másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége c. Nő az elsőfajú és csökken a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége d. Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége 43. Mi történik, ha a szignifikancia-szintet 1%-ről 10%-ra emeljük? a. Csökken az elsőfajú és nő a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége b. Nő az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége és a statisztikai próba ereje c. Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége d. Csökken az elsőfajú és másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége 44. Mi történik, ha a szignifikancia szintet 5%-ról 1%-ra csökkentjük? a. Csökken az elsőfajú és nő a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége b. Nő az elsőfajú és csökken a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége c. Csökken az elsőfajú és másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége d. Nő az elsőfajú és csökken a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége 45. Mi történik, ha a szignifikancia szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? a. Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége b. Nő az elsőfajú és csökken a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége c. Csökken az elsőfajú és másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége d. Csökken az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége és a statisztikai próba ereje 46. Mi a szórás mértékegysége? a. Mindig százalék b. Az alapadatok mértékegységének négyzete c. Nincs mértékegységük d. Az alapadatok mértékegysége 47. Mi a variancia mértékegysége? a. Az alapadatok mértékegységének négyzete b. Az alapadatok mértékegysége c. Százalék d. Nincs mértékegysége, leggyakrabban százalékos formában adjuk meg 48. Hogyan standardizáljuk az adatokat? a. Minden adatot elosztunk a szórással, és az értékből kivonjuk a számtani átlagot b. Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot c. Minden adatot elosztunk a szórással d. Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot, és a különbséget elosztjuk a szórással Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 49. Melyik NEM a szórás tulajdonsága? a. A szórás értéke nagyon megnő, ha kiugró adat van az adatok között b. A szórást plusz mínusz irányban értelmezzük a számtani átlag között c. A szórás mértékegysége megegyezik az adatok mértékegységével d. A szórás a számtani átlag ingadozását méri 50. A jó becslés kritériumai a. Közepes, torzítatlan, konzisztens b. Reprezentatív, helyes, átlagos c. Torzítatlan, hatásos, konzisztens d. Pontos, centrális, véletlen 51. A jó adatbázis kritériumai a. Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje kötött b. Lehet több egyforma sora és oszlopok sorrendje tetszőleges c. Lehet több egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje kötött d. Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges 52. Mit jelent a véletlen mintavétel? a. Minden elem egymástól függetlenül és azonos valószínűséggel kerül a mintába. b. A mintába csak a legjellemzőbb elemek kerülnek bele c. Minden elem egymástól függően és a normál-eloszlás valószínűsége alapján kerül a mintába d. A mintába csak a sokaság legnagyobb elemei kerülnek bele 53. Mit jelent a reprezentatív minta? a. A sokaság legkisebb elemeit tartalmazó minta b. A sokaság jellemző adatait tartalmazó minta c. A sokaság legnagyobb elemeit tartalmazó mintát d. A legszebb mintát 54. A statisztika nyelvezete… a. Kijelentéseit, egy adott intervallumra vonatkoztatva, tévedési hiba nélkül fogalmazza meg b. Kijelentéseit, egy adott intervallumra vonatkoztatva, valószínűségi állítás formájában fogalmazza meg c. A pontbecslést mindig valószínűségi állítás formájában fogalmazza meg d. Kijelentései mindig egy konkrét értékre vonatkoznak. 55. Fisher az árindexet úgy határozta meg, hogy… a. A tárgyidőszak súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel. b. A bázisidőszak súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel. c. A bázisidőszak súlyozású volumenindexet megszorozta a bázisidőszaki súlyozású árindexszel. d. A kétféle időszaki súlyozással meghatározott árindexből mértani átlagot számolt 56. Fisher a volumenindexet úgy határozta meg, hogy… a. A tárgyidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel. b. A bázisidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel. c. A bázisidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a bázisidőszaki súlyozású árindexszel. d. A kétféle időszaki súlyozással meghatározott volumenindexből mértani átlagot számolt Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 57. Fisher az értékindexet úgy határozta meg, hogy… a. A Fisher-féle ár-és volumenindexet összeszorozta b. A Fisher-féle bázisidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel c. A Fisher-féle bázisidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a bázisidőszaki súlyozású árindexszel d. A Fisher-féle tárgyidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozta a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel 58. Az értékindexet úgy határozzuk meg, hogy a. A bázisidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozzuk a bázisidőszaki súlyozású árindexszel. b. A volumenindexet megszorozzuk az árindexszel és gyököt vonunk c. A tárgyidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozzuk a tárgyidőszaki súlyozású árindexszel. A tárgyidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozzuk a bázisidőszaki súlyozású árindexszel. 59. Kinek a nevéhez fűződnek a tárgyidőszaki súlyozású indexek? a. Fisher b. Gauss c. Laspeyres d. Paasche 60. Kinek a nevéhez fűződnek a bázisidőszaki súlyozású indexek? a. Fisher b. Gauss c. Laspeyres d. Paasche 61. Melyik állítás NEM igaz? a. A minta középértékből az alapsokaság középértékére következtetünk b. A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével c. A megbízhatósági intervallumon belül található a sokaság valódi paramétere d. Minta adataiból az alapsokaság tulajdonságaira következtetünk 62. Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 10% a. A hamis munkahipotézist 10%-os tévedési valószínűséggel elvetjük b. A hamis nullhipotézist 10%-os tévedési valószínűséggel elvetjük c. A hamis munkahipotézist 10%-os valószínűséggel elfogadjuk d. Az igaz nullhipotézist 10%-os valószínűséggel elfogadjuk 63. Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 1% a. A hamis munkahipotézist 1%-os valószínűséggel elfogadjuk b. A hamis munkahipotézist 1%-os tévedési valószínűséggel elvetjük c. A hamis nullhipotézist 1%-os tévedési valószínűséggel elvetjük d. Az igaz nullhipotézist 1%-os valószínűséggel elfogadjuk 64. Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 5% a. A hamis munkahipotézist 5%-os tévedési valószínűséggel elvetjük b. Az igaz nullhipotézist 5%-os valószínűséggel elfogadjuk c. Az igaz munkahipotézist 5%-os tévedési valószínűséggel elvetjük d. Az igaz nullhipotézist 5%-os tévedési valószínűséggel elvetjük 65. Mi az abszolút koncentráció fogalma? a. Az értékösszeg egyenletesen oszlik el a sokaság egységeire b. Az értékösszeg kevés egység között oszlik el c. Az értékösszeg átlagával az egységek fele rendelkezik d. Az értékösszeg egyenetlenül oszlik el a sokaság egységeire, jelentős része a sokaság nagy hányadához tartozik Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 66. Mit mutat a Gini-index? a. Az aktuális Lorenz-görbe és az átló által bezárt terület nagyságának felét b. Az aktuális Lorenz-görbe és az átló által bezárt terület nagyságának kétszeresét c. Az aktuális Lorenz-görbe és az átló által bezárt terület nagyságának négyzetgyökét d. Az aktuális Lorenz-görbe és az átló által bezárt terület nagyságát 67. Milyen értéket vehet fel a Gini-index? a. 0 és n között bármilyen értéket b. -1 és 1 között bármilyen érték c. 0 és 1 között bármilyen értéket d. 1/n és 1 közötti értéket 68. Mit jelent, ha Gini-index értéke 0? a. Az értékösszeg egyenletesen oszlik meg az egységek között. 69. Ha a Gini index értéke 1 a. Az érték összeggel egyetlen egység rendelkezik 70. A számtani átlag az adatok olyan középértéke, melyet az adatok helyettesítve a. Az adatsor reciprokának összege változatlan marad b. Az adatsor összege változatlan marad c. Az adatsor összege n-szeresére nő d. Az adatsor négyzetösszege változatlan marad 71. Amennyiben az értékindex 110%, az azt jelenti, hogy… a. A termékek és szolgáltatások együttes átlagos termelési értéke 110%-kal növekedett folyóárakon számítva b. A termékek és szolgáltatások együttes átlagos termelési értéke 10%-kal növekedett tárgyidőszaki árakon számítva c. A termékek és szolgáltatások együttes átlagos termelési értéke 10%-kal növekedett folyóárakon számítva d. A termékek és szolgáltatások együttes átlagos termelési értéke 10%-kal növekedett bázisidőszaki árakon számítva 72. 2005-ben Magyarországon 1000 szőke nőre 2000 szőke férfi jutott. Ez a mutató ….. viszonyszám: a. Dinamikus b. Koordinációs c. Megoszlási d. Intenzitási 73. Melyik állítás NEM IGAZ? a. Az interkvartilis a harmadik és első kvartilis különbsége b. A harmadik kvartilis egyben a medián is c. Az interkvartilis terjedelem az adatok középső 50%-át jelöli d. Az első kvartilis az adatok 25%-át jelöli 74. Melyik állítás NEM IGAZ? a. A szórások nem adhatók össze b. Az értékekhez ugyanazt a számot hozzáadva vagy levonva a szórás is megváltozik. c. Az értékeket egy közös számmal szorozva a szórás a szám abszolút értékével szorzódik d. A szórás kiszámítható a négyzetes és a számtani átlagból 75. Melyik állítás NEM igaz? a. A megbízhatósági intervallumon belül található a sokaság valódi paramétere b. A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével c. Minta adataiból az alapsokaság tulajdonságaira következtetünk Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 d. A minta középértékből az alapsokaság középértékére következtetünk 76. Melyik állítás IGAZ? a. Az első kvartilis az adatok 50%-át jelöli b. Az interkvartilis a második és első kvartilis különbsége c. A második kvartilis egyben a medián is d. Az interkvartilis terjedelem az adatok középső 75%-át jelöli 77. Ha egy kiló párizsi Párizsban legalább 5 euróba kerül, akkor a. Az 5 euró a minimális érték b. Az 5 euró a módusz c. Az 5 euró az átlagos érték d. Az 5 euró a szórás 78. Mit nevezünk kiugró értéknek? a. Az átlagos értéket, mivel ebből van a legtöbb b. Az átlagtól három szórásnál távolabb eső adatot c. A minta minimális adatát d. A minta maximális adatát 79. Miért jó a véletlen mintavétel? a. Mert a legegyszerűbb mintavételi eljárás b. A legolcsóbb eljárás A belőle származtatott statisztikai mutatók csak a véletlen eltérést mutatják az alapsokaság mutatójához képest c. A belőle származtatott statisztikai mutatók csak a szisztematikus eltérést mutatják az alapsokaság mutatójához képest 80. Mi az elsőfajú hiba fogalma? a. Igaz munkahipotézis téves elvetése b. Az igaz nullhipotézis téves elvetése c. A hamis nullhipotézis téves elvetése d. Hamis munkahipotézis elfogadása 81. Igaz nullhipotézis téves elvetése: a. A statisztikai próba ereje b. A statisztikai próba tévedése c. Elsőfajú hiba d. Másodfajú hiba 82. Hogyan kell meghatározni az átlagtermést, ha a különböző méretű területek átlagtermését ismerjük? a. Egyszerű számtani átlaggal b. Egyszerű harmonikus átlaggal d. Súlyozott számtani átlaggal 83. Balra ferde eloszlás esetén: a. A számtani átlag a mediánnál kisebb b. A módusz a mediánnál nagyobb c. A medián, módusz és számtani átlag megegyezik d. A módusz a mediánnál kisebb 84. Jobbra ferde eloszlás esetén: a. A medián, módusz és számtani átlag megegyezik b. A módusz a mediánnál nagyobb c. A módusz a mediánnál kisebb c. A számtani átlag a mediánnál kisebb 85. Melyik a megoszlási viszonyszám? a. A vizsgán megfeleltek aránya Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 86. A csapadék mennyisége mm-ben kifejezve a. Statisztikai adat, és nem viszonyszám b. Területi viszonyszám c. Megoszlási viszonyszám d. Intenzitási viszonyszám 87. Amennyiben a tárgyidőszaki súlyozású árindex 105%, az azt jelenti, hogy a. A termékek és szolgáltatások együttes átlagára 105%-kal növekedett a tárgyidőszaki változatlan forgalom mellett b. A termékek és szolgáltatások együttes átlagára 5%-kal növekedett a tárgyidőszaki változatlan forgalom mellett c. A termékek és szolgáltatások együttes átlagára 5%-kal növekedett a bázisidőszaki változatlan forgalom mellett d. A termékek és szolgáltatások együttes átlagára 105%-kal növekedett a bázisidőszaki változatlan forgalom mellett 88. Mit jelent a t-próba ereje? a. A valódi delta különbség kimutatásának valószínűségét. b. A másodfajú hiba elkövetésének valószínűségét c. 1-alfát d. a nullhipotézis igazolásának valószínűsége 89. Amennyiben az F-érték nagyobb, mint 1, akkor a valószínűséget… a. Alfa/2-ként kell értelmezni b. Alfaként kell értelmezni c. 1-alfaként kell értelmezni d. 1-alfa/2-ként kell értelmezni 90. Mikor kell egymintás z-próbát alkalmazni? a. Ismert szórású sokaság szórásának összehasonlítása egy értékkel b. Ismeretlen szórású sokaság középértékének összehasonlítása egy… c. Ismeretlen szórású sokaság mediánjának összehasonlítása egy értékkel d. Ismert szórású sokaság középértékének összehasonlítása egy… 91. Mikor kell egymintás z-próbát alkalmazni? a. Ismert szórású sokaság középértékének összehasonlítása egy értékkel. 92. Kétmintás z-próbánál a szabadságfok… a. n1+n2-2 93. Alacsony szintű mérési változó: nominális, ordinális 94. Magas szintű mérési változó: intervallum és arány skála 95. Az Excelben a variancia-analízisben mit jelent az Összesen SS értéke? a. A kezelések okozta eltérés-négyzetösszeget. 96. A variancia-analízisben a függő változó heterogenitását… a. két részre bontjuk. 97. Statisztikai értelemben, mikor koncentrált egy jelenség? a. Amikor az értékösszeg jelentős része a sokaság kevés/relatíve kevés egységére összpontosul b. Amikor az értékösszeg jelentős része a sokaság nagy hányadára összpontosul c. Amikor minden egység az értékösszeg átlagával rendelkezik d. Amikor a sokaság jelentős része az átlag körül csoportosul 98. Mit jelent, ha egy modell heteroszkedasztikus? a. A modell maradékainak szórása nem állandó. 99. Mit jelent, ha egy modell homoszkedasztikus? Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 a. A becsült értékek szórása megegyezik a maradékok szó… b. A modell maradékainak szórása függ a becsült értékek… c. A modell maradékainak szórása állandó. d. A becsült értékek szórása állandó. 100. Mit jelent a Q-Q ábra? a. Az autokorreláció alakulását b. A független változó függvényeében a függő változó… c. A standard normális eloszlás hisztogramját c. A standard normális eloszlás becsült értékét 101. Mivel teszteljük két csoport varianciájának egyenlőségét? t-próbával. 102. Mi a medián? A sokaság vagy minta középső eleme. 103. Mit jelent a variancia-analízisben, ha az F-próba szignifikáns? a. Létezik legalább egy szignifikáns kontraszt a csoportok között. 104. Milyen próbát kell alkalmazni, ha az egyedeken két különböző időpontban mérnünk egy tulajdonságot? Párosított t-próbát. 105. A variancia-analízisben hogyan teszteli a mintán belüli varianciák azonosságát. a. Levene-teszttel. 106. Egy ZH eredményének átlaga 50 pont, szórása 5 pont, akkor a a. variációs koefficiense 10% 107. Mire nem alkalmas a Kolmogorov-Smirnov próba? a. A minta normális eloszlásának vizsgálatára. 108. Miért hívják a variancia-analízist lineáris modellnek? a. Azért, mert a kezelés hatások és a függő változó között lineáris kapcsolatot feltételezünk. 109.Mit mutat a normális eloszlás függvénye? a. Adott x érték körüli értékek előfordulási valószínűségét 110. Lehet-e egy sokaságnak több módusza? Igaz 111. Lehet-e egy sokaságnak több számtani átlaga? a. Nem, mert a számítás mindig egy értéket ad 112.Mi a statisztikai sokaság? a. A megfigyelt egyedek összessége. 113. Milyen mutatószámmal jellemezné a leggyakrabban mért nyári hőmérsékletet? a. Módusz (a leggyakrabban előforduló elemérték) 114. Melyik statisztikai jellemzőre vonatkozik a következő megállapítás: a statisztikai sor leggyakoribb értéke? Módusz 115. Kinek a nevéhez fűződik a normális eloszlás? Gauss 116. Melyik statisztikai mutatószám számítására igaz, hogy páros tagszámú értéksor esetén a két középső tag számtani átlaga? Medián 117. Melyik állítás igaz? A kvartilis eltérés az interkvartilis terjedelem fele. 118. Standard normális eloszlás jelölése: N(0;1) 119. Lehet-e egy sokaságnak több számtani átlaga? a. Nem, mert a számítás mindig egy értéket ad. 120. Statisztikai becslés fogalma: a. Ismeretlen paraméter tényleges értékének közelítő megadása egy statisztikai függvénnyel. Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 121. Mi a relatív koncentráció fogalma: a. Az értékösszeg egyenetlenül oszlik el a sokaság egységeire, jelentős része a sokaság kis hányadához tartozik. 122. Lehet-e egy mediánnak több sokasága? a. Nem, mert csak egy középső értéket lehet meghatározni. 123. A terjedelmet úgy határozzuk meg, hogy: a. A maximális értékből kivonjuk a minimális értéket. 124. Melyik átlag az átlagolandó értékek reciprok értéke átlagnak a reciproka? a. Harmonikus átlag 125. Mi a paraméter? Az alapsokaság (ismeretlen) jellemző értéke. 126. Mi a medián? A sokaság vagy minta középső eleme. 127. Mi a modell? A valóság leegyszerűsített helyettesítője. 128. Mi a kísérlet? a. Az empirikus információgyűjtés egyik formája b. Adatgyűjtés statisztikai elemzéshez c. Hipotézis helyességének ellenőrzése mérésekkel d. Kérdőíves felmérés Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])  lOMoARcPSD|35854791 Downloaded by Gergo Mihalik ([email protected])