KIkurtjó vizsga stat (1) PDF - Statisztika vizsga

varianca analízis lineáris modell mert: a hatások össze adódnak, addittív statisztika nyelvezet: adott intervallumra vonatkozik azt is valség formájában lehet e egy sokaságnak több számtani átlaga: nem lehet mert mindig egy értéket ad zh átlag 50 pont szórás 5 pont akkor a variációs koeficiens :...

varianca analízis lineáris modell mert: a hatások össze adódnak, addittív statisztika nyelvezet: adott intervallumra vonatkozik azt is valség formájában lehet e egy sokaságnak több számtani átlaga: nem lehet mert mindig egy értéket ad zh átlag 50 pont szórás 5 pont akkor a variációs koeficiens : 5 osztva 50-el =10 jó adatbázis kritériumai: nem lehet két egyforma sora, sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges itenzitási viszonyszámokat átlagulunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva akkor: ez a súlyozott harmonikus átlag mi történik ha a szignifikancia szintet(alfa) 1%-ról 10%-ra emeljük: akkor béta csökken, nő az elsőfaju hiba valószinűsége és a statisztikai próba ereje mi az LSD: az a legkisebb szignifikáns differencia milyen átlagot kell számítani fordított teljesítménymutatók esetén: harmónikus átlag kell egy jelenség akkor homogén ha a variációs koefficiens értéke 0-10% között van hogyan standardizáljuk az adatokat: minden adatból kivonom a számtani átlagot és a különbséget elosztjuk a szórással (számtani átlag különbség mindig 0-át ad) ha F- érték nagyobb mint 1 akkor : 1- alfaként milyen átlag kell állapot idősor átlagolásra: kronologikus átlag egyváltozós variancia analízis: egy fúggő változó van ( ez mértékegységgel rendelkezik PL: tettömeg) ANOVA egymitás z próba kell : ismert szórású sokaság középértékének összehasonlítása egy értékkel mit jelent a véletlen mintavétel: egymástól függetlenek és azonos valószínüséggel kerülnek be hogyan fúgg a variancia analizis ereje a csoportok közötti varianciától: minél nagyobb a csoportok közötti variancia …. a csapadék mennyisége mm-ben megadva: statisztikai adat és nem viszonyszám hogyan kell meghatározni egy befektetés átlagos hozamát: mértani átlag mikor alkalmazunk szimultán döntést: (több elemmel egyszerre párhuzamosan kell dönteni) ha kettőnél több mintát kell össze hasonlítani Sta$sz$ka gyakorlás 1. jaj de jó a habos süteménygm 1. Melyik sta-sz-kai mutatószám számítására igaz, hogy páros tagszámú értéksor esetén a két középső tag számtani átlaga? o szóródás terjedelme o számtani átlag medián o módusz 2. A standard hiba fogalma o Az alapadatok átlag körüli ingadozása. A számtani átlag szórása. o A standard normális eloszlás szórása. o A szórás hibája. 3. Mi a relaFv variációs koefficiens mértékegysége? o Az alapadatok mértékegységének négyzete. o Az alapadatok mértékegysége. Százalék. o Nincs mértékegysége, leggyakrabban százalékos formában adjuk meg. 4. A jó adatbázis kritériumai o Lehet több egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje kötött. Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges. o Lehet több egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges. o Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje kötött. 5. Mi az elsőfajú hiba fogalma? Az igaz nullhipotézis téves elvetése. o A hamis nullhipotézis téves elvetése. o Igaz munkahipotézis téves elvetése. o Hamis munkahipotézis elfogadása. 6. Mi az adatbázis? o Kimutatások és jelentések összessége. Egy témakör vagy cél köré csoportosuló információ. o A statisztikai elemzések kiinduló pontja, bázisa. o Az adatok viszonyítási alapja. 7. Ha egy kiló párizsi Párizsban legalább 5 euróba kerül, akkor az 5 euró a minimális érték. o az 5 euró a szórás. o az 5 euró az átlagos érték. o az 5 euró a módusz. 8. Melyik állítás nem igaz? o Az interkvartilis a harmadik és első kvartilis különbsége. o Az első kvartilis az adatok 25%-t jelöli. A harmadik kvartilis egyben a medián is. o Az interkvartilis terjedelem az adatok középső 50%-t jelöli. 9. Melyik sta-sz-kai jellemzőre vonatkozik a következő megállapítás: a sta-sz-kai sor leggyakoribb értéke? o kvadratikus átlag o gyakorisági sor o kvartilis módusz 10. Igaz nullhipotézis téves elvetése. Elsőfajú hiba. o A statisztikai próba tévedése. o Másodfajú hiba. o A statisztikai próba ereje. 11. Hogyan standardizáljuk az adatokat? o Minden adatot elosztunk a szórással. o Minden adatot elosztunk a szórással, és az értékből kivonjuk a számtani átlagot. Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot, és a különbséget elosztjuk a szórással. o Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot. 12. Az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 10%. o A hamis nullhipotézist 10%-os valószínűséggel elvetjük. o A hamis munkahipotézist 10%-os tévedési valószínűséggel elvetjük. o Az igaz nullhipotézist 10%-os valószínűséggel elfogadjuk. Hamis munkahipotézist 10%-os valószínűséggel elfogadjuk. 13. Mi történik, ha a szignifikancia szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? Csökken az elsőfajú és nő a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége. o Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége. o Nő az elsőfajú és csökken a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége. o Csökken az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége. 14. Egy jelenség akkor közepesen változékony, ha a variációs koefficiens értéke … közö] van.  10%-20% o 0%-10% o 20%-30% o 30%-50% 15. Melyik átlag az átlagolandó értékek reciprok értéke átlagának a reciproka? o kvadratikus átlag o geometriai átlag o kronologikus átlag harmonikus átlag 16. Melyik sta-sz-kai jellemzőt számítjuk a számtani átlagtól számíto] eltérések négyzetének átlagaként? o középeltérés variancia o standard hiba o szórás 17. A leíró sta-sz-kai sor tartalmaz csoportosítást. o az adat mérési szintjétől függően mindig o általában o sosem 18. Mit számítunk ki a mediántól számíto] eltérések abszolút értékének számtani átlagaként? o abszolút átlageltérés középeltérés o interkvartilis terjedelem o négyzetes átlageltérés 19. Melyik állítás nem igaz? o A medián mindig a módusz és a számtani átlag közé esik. o Jobb oldali aszimmetria esetén a módusz nagyobb, mint a számtani átlag. A módusz mindig a medián és a számtani átlag közé esik. o Bal oldali aszimetria esetén a módusz kisebb, mint a számtani átlag. 20. Lehet –e egy sokaságnak több módusza? o Igen, mert a nominális változóknak mindig több móduszuk van. o Nem, mert több módusz esetén össze kell vonni a kategóriákat. Igen. o Nem. Feladathoz: Elemezze az alábbi hipotéziseket egy zöldborsó kísérletben. Döntéseit 10%-os szignifikancia szint melle] hozza meg. Az eredményeket kéazedes pontossággal, mértékegység nélkül adja meg! 1. A borsók fajták szerin- átlagos termései megegyeznek. o Nem, mert a számított elsőfajú hiba nagyobb, mint 10%. o Nem, mert a számított elsőfajú hiba kisebb, mint 10 %. Igen, mert a számított elsőfajú hiba kisebb, mint 10%. o Igen, mert a számított elsőfajú hiba nagyobb, mint 10%. 2. A számíto] F érték ………………………………………. 3. A kri-kus F érték ………………………………………. 4. Szignifikáns differencia értéke ………………………………………. 5. A Debreceni világoszöld és a Rajnai törpe borsófajták várható termésnagyságai? o Megegyeznek, mert a termések különbsége kisebb, mint a kritikus F érték. o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a kritikus t érték. o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a szignifikáns differencia értéke. o Megegyeznek, mert a termések különbsége nem haladja meg a szignifikáns differencia értékét. 6. A Debreceni világoszöld és a Debreceni sötétzöld borsófajták várható termésnagyságai? o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a kritikus t érték. o Megegyeznek, mert a termések különbsége kisebb, mint a kritikus F érték. o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a szignifikáns differencia értéke. o Megegyeznek, mert a termések különbsége nem haladja meg a szignifikáns differencia értékét. 7. A Rajnai törpe és a Debreceni sötétzöld fajták várható termésnagyságai? o Megegyeznek, mert a termések különbsége kisebb, mint a kritikus F érték. o Megegyeznek, mert a termések különbsége nem haladja meg a szignifikáns differencia értékét. o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a szignifikáns differencia értéke. o Nem egyeznek meg, mert a termések különbsége jelentősen nagyobb, mint a kritikus t érték. Melyik helyze- középérték? medián Mit jelent a reprezentaFv minta? A sokaság jellemző adatait tartalmazó mintát! Melyik sta-sz-kai jellemzőt számítjuk a számtani átlagtól számíto] négyzetének átlagaként? szórás Sta-sz-kai becslés fogalma: Ismert paraméter tényleges értékének közelítő megadása egy sta$sz$kai függvénnyel. Lehet-e egy sokaságnak több módusza? igen Mit nevezünk kiugró értéknek? az átlagtól három szórásnál távolabb eső adatot Melyik az átlag átlagolandó értékek reciprok értéke átlagának a reciproka? harmonikus átlag Melyik állítás igaz? kvar$lis eltérés az interkvar$lis terjedelem fele Melyik nem a szórás tulajdonsága? a szórás a számtani átlag ingadozását méri Magas mérési szintű változó: skála Hogyan standardizáljuk az adatokat? minden adatból kivonjuk a számtani átlagot, és a különbséget elosztjuk a szórással. Melyik állítás NEM igaz? a négyzetes átlag kisebb, mint a számtani Mit jelent a véletlen mintavétel? minden elem egymástól függetlenül és azonos valószínűséggel kerül a mintába Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva? súlyozo\ harmonikus átlagot  Mi a variancia mértékegysége? nincs mértékegysége, leggyakrabban százalékos formában adjuk meg Mi a paraméter? az alapsokaság jellemző értéke. Mit számítunk ki az átlagtól ve] eltérések négyzetes átlagaként? szórás Melyik állítás NEM igaz? A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével Mit mutat a normális eloszlás eloszlásfüggvénye? Ado\ x-érték körüli értékek előfordulási valószínűségét - Mi a mértékegysége a számíto] középértékeknek? a mértékegysége megegyezik az alapadatokéval. A standard hiba fogalma a számtani átlag szórása Miért jó a véletlen mintavétel? a belőle származtato\ sta$sz$kai mutatók csak a szisztema$kus eltérést mutatják az alapsokaság mutatójához képest A csapadék mennyisége mm-ben kifejezve sta$sz$kai adat, és nem viszonyszám Melyik középértékre igaz a következő állítás: kiugró értékekre érzékeny, az átlagolandó értékek helyébe helye]esítve azok négyzetösszege változatlan marad? szórás Mi az elsőfajú hiba fogalma? Az igaz nullhipotézis téves elvetése. Igaz nullhipotézis téves elvetése.Elsőfajú hiba. Hogyan standardizáljuk az adatokat? Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot, és a különbséget elosztjuk a szórással. Mi történik, ha a szignifikancia szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? Csökken az elsőfajú és nő a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége. Melyik átlag az átlagolandó értékek reciprok értéke átlagának a reciproka? harmonikus átlag Melyik sta-sz-kai jellemzőt számítjuk a számtani átlagtól számíto] eltérések négyzetének átlagaként? variancia A leíró sta-sz-kai sor tartalmaz csoportosítást. sosem Mit számítunk ki a mediántól számíto] eltérések abszolút értékének számtani átlagaként? középeltérés Ki lehet e számolni az ár és volumenindexből az értékindexet? Igen, a ke\ő szorzatából Mi a kísérlet? Hipotézis helyességének ellenőrzése mérésekkel. Bázisviszonyszám fogalma: Az idősor valamennyi adatát egy közös alappal osztjuk el. A mintából becsült szórás jele az S. A 105%-os viszonyszám azt mutatja meg, hogy a növekedés mértéke 5%-os volt a bázis időszakhoz viszonyítva. Mi az elméle- szórás jele? Szigma Ha egy tó átlagos mélysége 1,4 méter, akkor ez azt jelen-, hogy lehet olyan pontja a tónak, ahol mélyebb mint 1,4 méter. Az árindex megmutatja a termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását, változatlan mennyiségek melle\. Egynemű adatokból számíto] viszonyszámok jellemzője: kifejezési formájuk mindig százalékos (%) I-H? A négyzetes átlag kisebb, mint a számtani (Hamis) Milyen viszonyszám számítható csoportosító sorokból? Koordinációs viszonyszám Mi az árindex mértékegysége? Ft/egységnyi mennyiség. Mi az értékindex mértékegysége? Százalék Amennyiben a bázisidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelen-, hogy a termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-kal csökkent a bázisidőszaki árak melle\. Mit mutat az értékindex? Termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását. Fisher az értékindexet úgy határozta meg, hogy a Fisher-féle árindexet megszorozta a volumenindexszel.. Sta-sz-kai becslés fogalma: Ismeretlen paraméter tényleges értékének közelítő megadása egy sta$sz$kai függvénnyel. Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva? Súlyozo\ harmonikus átlagot 2005-ben M.on 1000 szőke nőre 2000 szőke férfi juto]. Ez a mutató koordinációs viszonyszám. Mi a variancia mértékegysége? Az alapadatok mértékegységének a négyzete A szórás mértékegysége az alapadatok mértékegysége Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010 évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint a 2000. évi? 105%-os bázisviszonyszám Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010. évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint az előző évi? 105%-os láncviszonyszám Milyen átlagot kell számolni viszonyszámok átlagolásakor, ha a nevezőt tekintjük súlynak? Számtani átlagot Mi a variációs koefficiens mértékegysége? - Az alapadatok mértékegységének négyzete Mit jelent a t-próba ereje? - A valódi delta különbség kimutatásának valószínűségét. A variancia-analízisben a függő változó heterogenitását.. - Két részre bontjuk Mire jó a Shapiro-Wilk teszt? - A minta normális eloszlásának vizsgálatára Melyik állítás NEM igaz? - A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével Melyik az ordinális Fpusú változó? - Likert-skála Egy csúcsú szimmetrikus eloszlás esetén.. - A medián, módusz és a számtani átlag megegyezik. A számtani átlag az adatok olyan középértéke, melyet az adatok helyébe helye]esítve.. - Az adatsor összege változatlan marad Elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége 10% - Az igaz nullhipotézist 10%-s valószínűséggel elfogadjuk. Elfogadjuk a nullhipotézist, ha - a minta várható értéke 0 Kétoldali szimmetrikus hipotézis esetén a kri-kus z-értéket - Alfánál kell meghatározni Milyen próbát kell alkalmazni ha az egyedeken két különböző időpontban mértünk egy tulajdonságot? - Független kétmintás t-próbát Mit jelent ha egy modell homoszkedasz-kus? - A modell maradékainak szórása állandó Egyváltozós variancia-analízis - Olyan analízis amelyben csak egy faktor van Több szempontos variancia-analízis: - Olyan analízis amelyben ke\ő vagy több faktor van Mit jelent az elsőfajú hiba valószínűségének inflálódása? - Ahogyan nő a páronkén$ összehasonlításk száma, úgy csökken az elsőfajú hiba elkövetésének valószínűsége Mitől kell függetlennek lennie a maradékoknak a variancia-analízisben? - A kezelés és blokk hatástól valamint a függő változástól Mire nem alkalmas a Kolmogorov-Smirnov próba? - A minta normális eloszlásának vizsgálatára Az Excelben a variancia-analízisben mit jelent a Csoportok közöa SS értéke? - A kezelések okozta eltérés-négyzetösszegét Ha a nullhipotézis igaz, akkor két azonos szórású normális eloszlású minta különbségének várható értéke - alfa Egy hipotézisvizsgálatban, amelyben a nullhipotézis az, hogy nincs különbség az átlagok közö], a számíto] szingifikancia p=0,01. Melyik állítás az igaz ekkora a következők közül? - Igaz nullhipotézis esetén mennyire valószínű, hogy a kísérletben mért adatokat kapjuk Amennyiben a bázisidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelen-, hogy… - Termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-al csökkent a bázisidőszaki változatlan árak melle\ Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyént a viszonyszámok számlálója van megadva? - Súlyozo\ harmonikus átlagot Mit mutatnak az indexek? - termékek, szolgáltatások együ\es értékének átlagos változását Paasche nevéhez fűződik a … súlyozású indexek? - tárgyi időszaki Mit történik, ha a szignifikancia-szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? - Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége Mit jelent a 105%-os bázis viszonyszám?  - A növekedés mértéke 5%-os volt a bázis időszakhoz viszonyítva Amennyiben a tárgyidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelen- hogy.. - A termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-al csökkent a tárgyidőszaki változatlan árak melle\ Mi történik, ha a szignifikancia-szintet 5%-ról 10%-ra emeljük? - Nő az elsőfajú és a másodfajú hiba elkövetésének valószínűsége Amennyiben a tárgyidőszaki súlyozású volumanindex 95% az azt jelen- hogy.. - A termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-al csökkent a tárgyidőszaki változatlan árak melle\. Amennyiben a bázisidőszaki súlyozású árindex 105% az azt jelen- hogy - A termékek és szolgáltatások együ\es átlagára 5%-al növekede\ a bázisidőszaki változatlan forgalom melle\ 1. Hogyan kell kiszámítani a terüle- összehasonlító viszonyszámokat? Ugyanúgy, mint a bázisviszonyszámokat. 2. 3. Mi a mértékegysége a számíto] középértéknek? Mértékegysége megegyezik az alapadatokéval. 4. Megoszlási viszonyszám: A sta$sz$kai sokaság részeinek az egészéhez viszonyíto\ arányát fejezi ki. 5. Láncviszonyszám fogalma: Az idősor egyes adatait a közvetlenül megelőző időszak adataival osztjuk. 6. A bázisviszonyszám megmutatja, hogy milyen mértékű volt a jelenség változásának mértéke. 7. Melyik megoszlási viszonyszám? A vizsgán megfeleltek aránya 8. A jó becslés kritériumai: torzítatlan, pontos, konzisztens 9. Magas mérési szintű változó: skála 10. nominális eloszlás? GAUSS 11. bázis időszaki súlyozású index? LASPEYRES 12. tárgyidőszaki súlyozású index? PAASCHE 13. Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva? Súlyozo\ harmonikus átlagot 14. Melyik sta-sz-kai mutatószám mutatja meg, hogy milyen mértékű volt a jelenség változásának mértéke? Bázisviszonyszám 15. Mit jelent a reprezentaFv minta? A sokaság jellemző adatait tartalmazó mintát. 16. Mi a paraméter? Az alapsokaság jellemző értéke. 17. Mit jelent a véletlen mintavétel? Minden elem egymástól függetlenül és azonos valószínűséggel kerül a mintába. 18. A négyzetes átlag kiugró értékekre érzékeny, az átlagolandó értékek helyébe helye]esítve azok négyzetösszege változatlan marad. 19. I-H? Az átlagos abszolút eltérést az átlagtól mindkét irányban értelmezzük (Igaz) 20. Intenzitási viszonyszámok jellemzője: különböző mértékegységű adatokat hasonlítanak össze. 21. Melyik nem viszonyszám fajta? Ordinális 22. Viszonyszám fogalma: Két sta$sz$kai adat arányát kifejező szám 23. Mit mutat a volumenindex? Termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását, változatlan árak melle\. 24. Mit mutat a normális eloszlás eloszlásfüggvénye? Ado\ x-értéknél kisebb értékek előfordulási valószínűségét. 25. Viszonyszámok csoportosítása: Egynemű és különnemű adatok viszonyítása. 26. Az árindex megmutatja a termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását, változatlan mennyiségek melle\. 27. Egynemű adatokból számíto] viszonyszámok jellemzője: kifejezési formájuk mindig százalékos (%) 28. I-H? A négyzetes átlag kisebb mint a számtani (Hamis) 29. Milyen viszonyszám számítható csoportosító sorokból? Koordinációs viszonyszám 30. Mit nevezünk kiugró értéknek? Az átlagtól három szórásnál távolabb eső adatot. 31. Mi az árindex mértékegysége? Ft/egységnyi mennyiség. 32. A leíró sta-sz-kai sor tartalmaz csoportosítást? sosem 33. Mi az értékindex mértékegysége? Százalék 34. Amennyiben a bázisidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelen-, hogy a termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-kal csökkent a bázisidőszaki árak melle\. 35. I-H? A kvar$lis eltérés az interkvar$lis terjedelem fele (Igaz) 36. Melyik nem a szórás tulajdonsága? A szórás a számtani átlagingadozását méri. 37. I-H? A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével (Hamis) 38. Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010 évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint a 2000. évi? 105%-os bázisviszonyszám 39. Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010. évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint az előző évi? 105%-os láncviszonyszám 40. Alacsony mérési szintű változó: Nominális 41. A számtani átlag az adatok olyan középértéke, melyet az adatok helyébe helye]esítve: az adatsor összege változatlan marad. 42. Mi a relaFv variációs koefficiens mértékegysége? Mindig százalék 43. Ki lehet e számolni az ár – és volumenindexből az értékindexet? Igen, a ke\ő szorzatából 44. Melyik egy nem jó adatbázis kritériuma? A sorok és oszlopok sorrendje kötö\. 45. Mi a kísérlet? Hipotézis helyességének ellenőrzése mérésekkel. 46. A sta-sz-ka „nyelvezete”: Kijelentéseit, egy ado\ intervallumra vonatkoztatva, valószínűségi állítás formájában fogalmazza meg, 47. Hogyan kell kiszámítani a terüle- összehasonlító viszonyszámokat? Ugyanúgy, mint a bázisviszonyszámokat. 48. Melyik helyze- középérték? Medián 49. Lehet e egy sokaságnak több módusza? Igen 50. A relaFv variációs koefficiens értéke lehet: 0-100 % 51. Bázisviszonyszám fogalma: Az idősor valamennyi adatát egy közös alappal osztjuk el. 52. A sta-sz-kai sor leggyakoribb értéke a módusz. 53. A mintából becsült szórás jele az S. 54. A sta-sz-kai sokaság a megfigyelt egyedek összessége. 55. A hallgató neve nominális ismérv. 56. A 105%-os viszonyszám azt mutatja meg, hogy a növekedés mértéke 5%-os volt a bázis időszakhoz viszonyítva. 57. Mi a mértékegysége a számíto] középértéknek? Mértékegysége megegyezik az alapadatokéval. 58. Megoszlási viszonyszám: A sta$sz$kai sokaság részeinek az egészéhez viszonyíto\ arányát fejezi ki. 59. Láncviszonyszám fogalma: Az idősor egyes adatait a közvetlenül megelőző időszak adataival osztjuk. 60. A bázisviszonyszám megmutatja, hogy milyen mértékű volt a jelenség változásának mértéke. 61. Melyik megoszlási viszonyszám? A vizsgán megfeleltek aránya 62. A jó becslés kritériumai: torzítatlan, pontos, konzisztens 63. Magas mérési szintű változó: skála 64. Kinek a nevéhez fűződik a nominális eloszlás? GAUSS 65. Kinek a nevéhez fűződik a bázis időszaki súlyozású index? LASPEYRES 66. Kinek a nevéhez fűződik a tárgyidőszaki súlyozású index? PAASCHE 67. A felsoroltak közül melyik mennyiségi ismérv? Bru\ó kereset 68. Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva? Súlyozo\ harmonikus átlagot 69. Melyik sta-sz-kai mutatószám mutatja meg, hogy milyen mértékű volt a jelenség változásának mértéke? Bázisviszonyszám 70. Mit jelent a reprezentaFv minta? A sokaság jellemző adatait tartalmazó mintát. 71. Az értékindexet úgy határozzuk meg, hogy a tárgyidőszaki súlyozású volumenindexet megszorozzuk a bázisidőszaki súlyozású árindexszel. 72. Standard normális eloszlás jelölése: N(0,1) 73. Mi a paraméter? Az alapsokaság jellemző értéke. 74. Mit jelent a véletlen mintavétel? Minden elem egymástól függetlenül és azonos valószínűséggel kerül a mintába. 75. A négyzetes átlag kiugró értékekre érzékeny, az átlagolandó értékek helyébe helye]esítve azok négyzetösszege változatlan marad. 76. Mi az elméle- szórás jele? Szigma 77. Mi a modell? A valóság leegyszerűsíte\ helye\esítője. 78. I-H? Az átlagos abszolút eltérést az átlagtól mindkét irányban értelmezzük (Igaz) 79. Intenzitási viszonyszámok jellemzője: különböző mértékegységű adatokat hasonlítanak össze. 80. Melyik nem viszonyszám fajta? Ordinális 81. Viszonyszám fogalma: Két sta$sz$kai adat arányát kifejező szám. 82. Egy jelenség akkor homogén, ha a variációs koefficiens értéke 0-10 % közö] van. 83. Egy jelenség akkor közepesen változékony, ha a variációs koefficiens értéke 10-20% közö] van. 84. Egy jelenség akkor erősen változékony, ha a variációs koefficiens értéke 20-30 % közö] van. 85. Lehet e egy sokaságnak több mediánja? Nem, mert csak egy középső értéket lehet meghatározni. 86. Mit mutat a volumenindex? Termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását, változatlan árak melle\. 87. Mit mutat a normális eloszlás eloszlásfüggvénye? Ado\ x-értéknél kisebb értékek előfordulási valószínűségét. 88. Viszonyszámok csoportosítása: Egynemű és különnemű adatok viszonyítása. 89. Melyik nem minőségi ismérv? Ingatlan szobaszáma 90. Ha egy tó átlagos mélysége 1,4 méter, akkor ez azt jelen-, hogy lehet olyan pontja a tónak, ahol mélyebb mint 1,4 méter. 91. Az árindex megmutatja a termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását, változatlan mennyiségek melle\. 92. Egynemű adatokból számíto] viszonyszámok jellemzője: kifejezési formájuk mindig százalékos (%) 93. I-H? A négyzetes átlag kisebb mint a számtani (Hamis) 94. A jó adatbázis kritériumai: Nem lehet két egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges. 95. Hogyan standardizáljuk az adatokat? Minden adatból kivonjuk a számtani átlagot és a maradékot elosztjuk a szórással. 96. Milyen viszonyszám számítható csoportosító sorokból? Koordinációs viszonyszám 97. Az adatsor legnagyobb ingadozását a terjedelem mutatja. 98. Mit nevezünk kiugró értéknek? Az átlagtól három szórásnál távolabb eső adatot. 99. Mit számítunk ki az átlagtól ve] eltérések négyzetes átlagaként? Szórás 100. Mi az árindex mértékegysége? Ft/egységnyi mennyiség. 101. A leíró sta-sz-kai sor tartalmaz csoportosítást? sosem 102. Mi az értékindex mértékegysége? Százalék 103. Melyik sta-sz-kai jellemzőt számítjuk átlagtól számíto] eltérésének négyzetének átlagaként? Variancia 104. Mit számítunk ki a mediántól számíto] eltérések abszolút értékeinek számtani átlagaként? Középeltérés 105. Melyik átlag az átlagolandó értékek reciprok érték átlagának reciproka? Harmonikus átlag 106. Amennyiben a bázisidőszaki súlyozású volumenindex 95%, az azt jelen-, hogy a termékek és szolgáltatások együ\es értéke átlagosan 5%-kal csökkent a bázisidőszaki árak melle\. 107. Mit mutat az értékindex? Termékek, szolgáltatások értékben kifejeze\ együ\es átlagos változását. 108. I-H? A kvar$lis eltérés az interkvar$lis terjedelem fele (Igaz) 109. Melyik nem a szórás tulajdonsága? A szórás a számtani átlagingadozását méri. 110. Fisher az értékindexet úgy határozta meg, hogy a Fisher-féle árindexet megszorozta a volumenindexszel. 111. Lehet e a sokaságnak több számtani átlaga? Nem, mert a számítás mindig egy értéket ad. 112. I-H? A második kvar$lis egyben a medián is (Igaz) 113. A csapadék mennyisége mm-ben kifejezve: Sta$sz$kai adat és nem viszonyszám. 114. A ZH eredmények átlaga 50 pont, szórása 5 pont, akkor a variációs koefficiens 10% 115. Mit mutatnak az indexek? Termékek, szolgáltatások együ\es értékének átlagos változását. 116. Sta-sz-kai becslés fogalma: Ismeretlen paraméter tényleges értékének közelítő megadása egy sta$sz$kai függvénnyel. 117. I-H? A harmadik kvar$lis egyben a medián is (Hamis) 118. I-H? A módusz mindig a medián és a számtani átlag közé esik (Hamis) 119. Milyen átlagot kell használni állapot idősor átlagolására, ahol az adatok egyenlő időközökben állnak rendelkezésre és az adatsor tartalmaz nyitó értéket is? Kronologikus átlagot. 120. Milyen átlagot számítunk, ha intenzitási viszonyszámokat átlagolunk és súlyként a viszonyszámok számlálója van megadva? Súlyozo\ harmonikus átlagot 121. 2005-ben M.on 1000 szőke nőre 2000 szőke férfi juto]. Ez a mutató koordinációs viszonyszám. 122. I-H? A minta középértéke megegyezik az alapsokaság középértékével (Hamis) 123. A terjedelmet úgy határozzuk meg, hogy a maximális értékből kivonjuk a minimális értéket. 124. Mi a variancia mértékegysége? Az alapadatok mértékegységének a négyzete 125. A szórás mértékegysége az alapadatok mértékegysége 126. Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010 évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint a 2000. évi? 105%-os bázisviszonyszám 127. Ha egy kg párizsi Párizsban legalább 5 euróba kerül, akkor az 5 euró a minimális érték.  128. A standard hiba fogalma a számtani átlag szórása 129. Melyik viszonyszám mutatja, hogy a bolt 2010. évi forgalma 5%-kal nagyobb, mint az előző évi? 105%-os láncviszonyszám 130. Egy debreceni párosért a legtöbb helyen 500 t-ot kell fizetni ebben az esetben 500 p a módusz. 131. Miért jó a véletlen mintavétel? A belőle származtato\ sta$sz$kai mutatók csak a véletlen eltérést mutatják az alapsokaság mutatójához képest. Hiányzó kérdésekből egy pár Mi az árindex, Fisher az Árindexet úgy határozta meg hogy…?, , Mi a koordinációs viszonyszám, Bevezetés és munkafázisok 1. A csapadék mennyisége mm-ben kifejezve statisztikai adat, és nem viszonyszám 2. A statisztika nyelvezete: Kijelentéseit egy adott intervallumra vonatkoztatva, valségi állítás formájában fogalmazza meg 3. Jó becslés kritériuma: torzítatlan, hatásos, konzisztens 4. Statisztikai becslés fogalma: Ismeretlen paraméter tényleges értékének megadása egy statisztikai függvénnyel 5. Melyik az ordinális típusú változó? Likert skála 6. Alacsony mérési szintű változó: nominális 7. A halllgató neve ___ ismérv. nominális 8. Mi a modell? A valóság leegyszerűsített helyettesítője 9. Melyik nem minőségi ismérv? Ingatlan szobaszáma 10. Ha egy tó átlagos mélysége 1,4 méter, akkor ez azt jelenti, hogy: Lehet olyan pontja a tónak, ahol mélyebb mint 1,4 méter. 11. Mi a paraméter? az alapsokaság jellemző értéke 12. Mi a statisztikai sokaság? A megfigyelt egyedek összessége 13. Magas mérési szintű változó: skála 14. Mi a kísérlet? Hipotézis helyességének ellenőrzése mérésekkel. Mintavétel és adatbázisok 15. Mit jelent a véletlen mintavétel? Minden elem egymástól függetlenül azonos valséggel kerül a mintába. 16. Miért jó a véletlen mintavétel? c, d 17. Mi az adatbázis? Egy témakör vagy cél köré összpontosuló információ 18. A jó adatbázis kritériumai: Nem lehet 2 egyforma sora és a sorok és oszlopok sorrendje tetszőleges 19. c Centrális mutatók 20. Melyik helyzeti középérték? Medián 21. Lehet-e egy sokaságnak több módusza? Igen 22. Melyik állítás nem igaz? harmonikus