Kognitív megközelítések a tanácsadásban, gyerek vonatkozások (PDF)

Kognitív megközelítések a tanácsadásban, gyerek vonatkozások Berne 84-95, tananyagfejlesztés anyag Eric Berne 1910-ben Kanadában született, első gyermek, egy húga volt. Apjával szoros kapcsolatban volt, 9 éves volt, amikor az apja meghalt. Apja nyomdaikra lépve orvos lett...

Kognitív megközelítések a tanácsadásban, gyerek vonatkozások Berne 84-95, tananyagfejlesztés anyag Eric Berne 1910-ben Kanadában született, első gyermek, egy húga volt. Apjával szoros kapcsolatban volt, 9 éves volt, amikor az apja meghalt. Apja nyomdaikra lépve orvos lett, megnősült, a II vh alatt katonai pszichiáterként szolgált. Elvált feleségétől, akitől 2 gyermeke született. Újranősült, szintén 2 gyermek. Rengeteget dolgozott. 1956-ban a Pszichoanalitikai Intézet tagságára vonatkozó kérelmét elutasították →fordulópont volt az életében: idejét a TA kidolgozásának szentelte. Ez 3 szakaszban történt. Elvált újra, majd harmadszorra is megnősült, de házassága már rövid volt, szívrohamban 60 éves korában meghalt. Az emberi természetről vallott nézet optimista és antideterminista: az emberek képesek megváltozni, a múlt bármilyen szerencsétlen eseménye ellenére → van választási lehetősége az életben, amit eldöntöttünk, azt későbbi időpontban meg lehet változtatni TA a magatartás megértésének racionális megközelítési módja, azon alapul, hogy mindenki képes megtanulni, hogy o bízzon magában o gondolkozzon önmagáért o meghozza a saját döntéseit o kifejezze érzéseit Tranzakcióanalízis élettörténete A tranzakcióanalízis korai elképzelései 1946-1958 között jelentek meg 1961-ben látott napvilágot nagy monográfiája, a „Tranzakcióanalízis a pszichoterápiában” 1964-ben kiadták az „Emberi játszmák”-at 1964: ITAA (San Francisco) A tranzakcióanalízis filozófiai alapfeltevései Az emberek eredendően lelkileg egészségesek. Minden ember az alap természeténél fogva arra törekedik, hogy harmóniában éljen magával, másokkal, a természettel. Mindenkiben megvan a gondolkodásra való képesség, azaz meg tudja érteni, mi történik vele Mindenki felelős a döntéseiért, s az életéért. A tranzakcióanalízis emberkép, filozófia személyiségelmélet  fejlődéselmélet pszichopatológiai elmélet kommunikációs elmélet, amelyre épül a kommunikáció-elemzés módszere sajátos gyakorlati eszközrendszer A stroke-ok (inger, „simogatás” → bármilyen megnyilvánulása annak, hogy az ember tudomásul veszi a másik jelenlétét) elismerés, amit az egyik ember ad a másiknak, lehet o fizikai (ölelés) o verbális („bírlak téged”) o pozitív (dicséret, elismerés) o negatív (elmarasztaló ítélet, szidás) o feltételes (azt célozza, amit csinálsz) o feltétlen (arra vonatkozik, ami vagy) tranzakció = stroke-ok cseréje, a társas érintkezés alapegysége ingeréhség = elsősorban a fizikai intimitás hiánya az anyáról való leválás után is fennmarad a gyermek intimitás igénye → elismeréséhség: a társas érintkezés központi célja simogatás: általában fizikai kapcsolatot jelöl, de elvont értelemben minden olyan aktus simogatás, ami a másik jelenlétét nyugtázza a tranzakció a társas érintkezés egysége, strukturálják az időt: rituálék, időtöltések, aktivitások, játszmák. A stroke-gazdálkodás → nevelés során kialakul egy stroke-szűrő Ne kérj! Ne adj! Ne fogadj el! Ne adj magadnak! Ne utasíts vissza! ez pedig stroke-éhséghez vezet Időstruktúrálás „Struktúraéhség” Rítusok = stroke cseréjének előre meghatározott rendje Időtöltés – pl. koktélparti, családi együttlét Játszmák – tranzakciók ismétlődő, rejtett sorozata Intimitás – stroke direkt és melegséget hordozó cseréje Aktivitások, pl. munka  AZ EMBERI MAGATARTÁS MEGÉRTÉSÉNEK ÉS ELŐREJELZÉSÉNEK 4 FŐ MÓDSZERE: I. STRUKTURÁLIS ANALÍZIS → megérteni, hogy mi történik az egyénen belül ego állapotok: gyerek (természetes, alkalmazkodó), szülő (kritikus, gondoskodó), felnőtt melyik ego állapotot használjuk? rugalmasak vagyunk-e? egogram = intraperszonális diagram, segítségével határozhatjuk meg, hogy egy személy melyik énállapotokat alkalmazza leginkább o fix marad, hacsak az egyén nem dönt úgy, hogy energiát szán arra, hogy másik énállapotot alkalmazzon énállapot = érzések és tapasztalatok konzisztens mintája. Az agy magnetofonhoz hasonlóan működve őriz meg élményeket megfelelő sorrendben, az énállapotokként felismerhető formában Struktúratan Különböző „én-helyzetekből kommunikálunk” Szülő-felnőtt-gyermek énállapot = érzéseknek és tapasztalatoknak olyan állandó mintái, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a nekik megfelelő viselkedésmintákhoz énállapot-változások egyszerre egy dominál konfliktusba keveredhetnek Szülői énállapot A szülőfigurák attitűdjeit és magatartásformáit (cselekvést, követelést) testesíti meg. Ezek az üzenetek az elfogultságon, bírálaton és gondoskodó magatartásformákon keresztül jutnak kifejezésre. úgy érez, gondolkodik, cselekszik, mint szülei vagy szülőfigurái mindenkiben lakozik egy szülő → exteropszichikus struktúra gondoskodó szülői – támogat fegyelmező szülő – elítél A szülői énállapotok funkcionális modellje gondoskodó szülői énállapot (támogat) fegyelmező, kritikus szülői énállapot (elítél) akkor alkalmazza, amikor másokról/magáról az egyén ellenőrzése, irányítása, bírálata, gondoskodik: testi és szellemi táplálékot ad, másoknak vagy önmagának ad utasításokat vigasztal, segítséget nyújt, bátorítja az önálló cselekvést, örül a sikernek negatív formája a túltámogató magatartás, negatív formája a másik személyiség méltóságát amikor a személy nincs tekintettel arra, hogy megsértő, leértékelő bírálat, az eltúlzott partnere valóban igényel-e támaszt kontroll, önmaga és mások öncélú korlátozása a személynek az a része, amely megnyugtat, funkciója a normák, szabályok érvényesítése, dicsér és segít ellenőrzés a személy azon rész, amely hibát talál, elfogultságot mutat, helytelenít, és megakadályozza, hogy mások jól érezzék magukat  A Felnőtti énállapot Nem oszlik alcsoportokra, nem függ a személy korától. A személynek az objektív, gondolkodó, adatgyűjtő része. Vizsgáztatja a valóságot, racionális és szervezett. „mindenkiben lakozik egy felnőtt” → neopszichikus struktúra számítógép → objektív adatfeldolgozás képessége viselkedések, gondolatok, érzések, amelyek közvetlen reakciók az itt és mostra a fennmaradáshoz szükséges szabályozza az énállapotokat felnőtt énállapot funkcionális modellje – működései o tájékozódás, célirányos, pontos kérdések feltevése o külső-belső ingerek értékelése o hipotézisek felállítása, döntések különböző szempontok szerinti egyeztetése o rendelkezésre álló erőforrások mozgósítása A Gyermeki énállapot Az elsőként kialakuló énállapot → a személyiség magatartás és érzések által meghatározott része. A gyerekes viselkedés = kérdezősködő, gyengéd, önző, kicsinyes, játékos, siránkozó, manipulatív mindenkiben van egy gyermek → archeopszichikus struktúra 5-7 éves korig átélt élmények → korábbi tapasztalatok alapján rögzült jó és rossz beidegződések, maradványok viselkedések, gondolatok és érzések, amelyek a gyermekkoriak újraélései Gyermeki énállapot funkcionális modellje Alkalmazkodó gyermeki énállapot Természetes, szabad gyermeki énállapot hogyan viszonyulunk a társadalmi elvárásokhoz → lehetővé teszi az egyén számára, hogy szabadon fejezze ki szabálykövetés érzéseit, vágyait a személyiség engedékeny része, amely a szülő-figurák jellemzők: spontán, impulzív, érzésorientált, gyakran kívánságaihoz és elvárásaihoz igazodik, a természetes önközpontú, élvezetszerető, intuitív, kreatív, reagál impulzusok alkalmazkodása nonverbális üzenetekre traumákra, természetes élettapasztalatokra és képzésre adott válaszként jelentkezik Alávetett Gyermeki énállapot: szülők követelményeinek, majd társas elvárásoknak való megfelelés, alárendelődés Negatív formája: ha valaki akkor is alárendelődik másoknak, ha azt semmi nem indokolja, képes lenne maga dönteni Lázadó Gyermeki énállapot: fellázad a szabályok ellen, jelzi, A Lázadó Gyermekitől a függetlenség különbözteti meg: azaz ha egy kapcsolatban az egyensúly megbillen, ha a felek tisztán belső indítékok, pillanatnyi ötletek, kreatív fantázia egyike elégedetlenné válik vezérlik Negatív formája: öncélú lázadás, megegyezésre való képtelenség Strukturális patológia 1. kontamináció = összeolvadás, összekeveredés a felnőtt énállapotban a. szülői kontamináció: előítéletesség, hiedelmek b. gyermeki kontamináció: félelmek, gátlások 2. exklúzió (kizárás, kirekesztés)  Kizárás Kizárt egy énállapot kerül kizárásra másik két énállapot kerül gátlás alá kizárt szülő: érték és normahiányos állandóan kizáró szülő: szabályok egyeduralma gátlástalanság kizárt felnőtt: döntésképtelenség, szünetel a állandóan kizáró felnőtt: racionalitás, valóságészlelés adatfeldolgozás egyeduralma kizárt gyermek: öröm és játékosság nélküli állandóan kizáró gyermek: szükségletek rabsága életvitel A különböző énállapotok néha egyidejűleg működnek. Pl. egy nő, egy vonzó férfit figyel és közben a következő párbeszédet folytatja magával: Tényleg jóképű és értelmesen beszél. → Felnőtt De valószínűleg beképzelt. → Kritikus szülő Bár úgy hallottam, nagyon érzékeny. → Gondoskodó szülő Hogyan tudnám vajon vonzani és elérni, hogy észrevegyen? → Természetes gyermek Hoppá! Jobb lesz, ha nem bámulom tovább és folytatom a munkámat, mert különben a főnököm dühös lesz rám. → Alkalmazkodó gyermek II. TRANZAKCIÓANALÍZIS → emberi magatartás megértésének és előrejelzésének módja, mi történik 2 vagy több ember között (interperszonális diagram). Egyik fő témája annak meghatározása, hogy a személy melyik énállapoto(ka)t használja. (Az egyének közötti társas érintkezés egységességét vizsgálja, illetve a kommunikáció alapszabályait határozza meg.) Fontos, hogy a reakciókat ki tudjuk egyenlíteni, amikor ez szükséges és helyénvaló → azok, akik mindig csak egy énállapotot mutatnak, nem funkcionálnak olyan jól, mint azok, akik rugalmasabbak Szintjei: 1. Kiegészítő tranzakció = a személyek ugyanabban az énállapotban (GY-GY játékos; F-F tárgyilagos; SZ-SZ gondoskodó vagy kritikus); vagy kiegészítő énállapotban (F-GY; F-SZ; SZ-GY) működnek 2. Keresztezett tranzakció = ebben egy nem megfelelő énállapot kerül aktivált állapotba, és ez nem várt reakciót eredményez. Ezek általában bántóak, ezért az emberek ilyenkor igyekeznek eltávolodni egymástól, vagy témát váltanak. Pl. egy személy, aki gyermeki énállapotban működik éppen, ezért egy szülői énállapotú kiegészítő választ vár a másiktól, helyette kap egy megjegyzést annak felnőtt énállapotából (1. GY-SZ  2. F-F) a. S1: Segítenél nekem vinni ezeket a táskákat? Biztos nyomnak vagy egy tonnát. b. S2: Azoknak a táskáknak a súlya kb. 10 kg és elbírod őket. 3. Utólagos tranzakció = 2 énállapot működik egyidejűleg, és az egyik üzenet elfedi a másikat. Látszólag kiegészítők, de ez valójában nincs így, mert van egy nyilvános, elfogadható társadalmi szintje, és egy rejtett pszichológiai szintje. Pl. egy randevú végén a személy mondhatja a másiknak: „Akarsz bejönni és megnézni a bélyeggyűjteményem?” → A felszínen ez a kérdés látszólag egy Felnőtt énállapotból jön, de a valóságban a Gyermeki énállapotból ered: „Akarsz bejönni, hogy szórakozzunk együtt?” → dupla fenekű tranz. Addig folytatódhat egy beszélgetés, amíg a reakciók kiegészítő jellegűek, vagyis elvben akár a végtelenségig. Ameddig a tranzakciók kiegészítő jellegűek, mellékes, hogy két ember kritizáló pletykában (SZ-SZ), valamilyen probléma megoldásában (F-F), vagy játékban (GY-GY) merül el. Berne szerint: a kommunikáció keresztezett tranzakció esetén megszakad – ha nem az azonos (SZ- SZ, F-F, GY-GY), vagy kiegészítő (Sz-Gy) én-állapotok kommunikálnak egy-mással.  Az énállapotok és tranzakciók Funkciótan: tranzakciók A tranzakciónak mindig van egy nyílt, társadalmi, ill. egy rejtett, pszichológiai szintje. III. JÁTSZMA-ANALÍZIS → olyan egyének közötti tranzakciók megértése, amelyek rossz érzésekhez vezetnek, rossz érzéseket keltenek. Utólagosan motivált tranzakciók, amelyek a felszínen kiegészítőnek tűnnek, de rossz érzéseket eredményeznek. A pszichológiai játszmák: kiegészítő, rejtett tranzakciók sorozata hátsó szándék működik bennük forgatókönyvszerű, drámai lefolyású pszichológiai nyereséggel járnak együtt szükségleteket elégít ki, stroke-ok begyűjtésére alkalmas (ingeréhség) strukturálják az időt elismeréshez jussanak mások viselkedését előre meghatározóvá tegyék intimitást pótol, fenntartja a kapcsolatot, vagy éppen megakadályozzák azt (mert az intimitás kockázattal is jár, és a játszma megóvja őket attól, hogy kifejezésre juttassák gondolataikat, érzéseiket) Előre látható kimenetel Azt jelenti, hogy bár a szereplők és a helyzetek változhatnak, a tranzakciók adott forgatókönyvet követnek, amelynek végén a játékosok besöprik a maguk nyereségét. A nyereség többnyire az én- és/vagy világkép megerősítése. A TA-ban a játékosokat hagyományosan Fehérnek (nő esetében Fehérnének) és Feketének (Feketénének) nevezzük. Ahogy a sakkban, a kezdőlépés itt is Fehéré. Az első játszma, amelyet sikeresen beazonosítottak, az „És miért nem…? – Hát igen, de…” volt. Ennek egy lehetséges forgatókönyve a következő: Fehér (kiveti a horgot): Nagy gondok vannak a munkahelyemen. Fekete (belemegy a csőbe): Na mesélj! Fehér (mesél, majd felsóhajt): Hát, most mi a fenét csináljak?! Fekete: Beszélhetnél esetleg négyszemközt a főnököddel. Fehér: Az a baj, hogy… (tetszőleges kifogás) Fekete: És miért nem váltasz munkahelyet? Fehér: Hát igen, az jó lenne, de… (tetszőleges kifogás) Fekete (némileg csüggedten): És miért nem próbálod meg azt, hogy… (tetszőleges ötlet) Fehér: Hát igen, de… (tetszőleges kifogás)  Fekete (tehetetlenül elhallgat) Fehér (ő is hallgat egy kicsit, majd besöpri a nyereséget): Mindegy, hagyjuk… Gondoltam, hogy nem fogsz tudni segíteni… Amitől ez a párbeszéd játszma, az a következő: 1. Fehérnek nem segítségre volt szüksége, hanem arra, hogy megerősíthesse a világképét: „Rajtam nem lehet segíteni.” 2. Fehér (tudattalanul) az első pillanattól tisztában volt azzal, hogy Fekete nem fog tudni segíteni. 3. Fekete (tudattalanul) az első pillanattól tisztában volt azzal, hogy Fehér egyetlen ötletét sem fogja elfogadni. 4. Ennek ellenére a végén mindketten „rettenetesen meglepődnek”, hogy a dolgok így alakultak. 5. Ennek ellenére a végén Fekete zavarban van, rosszul érzi, esetleg szégyelli magát. Ezek az érzések az ő nyereségei: ezért ment bele a játszmába. Egy tipikus játszma – „Ha te nem lennél…” tézis-antitézis célzat: önbátorítás („Nem arról van szó, hogy félek, hanem arról, hogy ő nem enged”) szerepek: szabadságában korlátozott feleség és uralkodni vágyó férj dinamika: neurózis-fóbia példák: a játszma gyermekkori eredete – a szülőt a korlátokat állító férj helyettesíti tranzakciós paradigma: tipikus helyzetek tranzakciós bemutatása (társadalmi és pszichológiai szint) o társadalmi szinten szülő-gyermek játszma ▪ „maradj otthon és ügyelj a házra” ▪ „ha te nem lennél, elmehetnék egy kicsit szórakozni” o pszichológiai szinten gyermek-gyermek jellegű ▪ „te mindig legyél itt, ha én hazajövök, rettegek attól, hogy elhagynak” ▪ „itt is leszek, ha segítesz abban, hogy elkerüljem a fóbikus társaságkerülésemet” Előnyök o Általános előny: stabilizáló (homeosztatikus) szerep o Egzisztenciális előny: a feleség beállítottságának megszilárdulása – „Minden férfi zsarnok”. Ez a beállítottság válasz az alárendelődés szükségletére, amely minden fóbiának eleme. o Belső pszichológiai előny: a férj tekintélyének való, társadalmilag elfogadható alárendelődés megkíméli az asszonyt neurotikus félelmei elszenvedésétől. o Külső pszichológiai előny: a rettegett helyzet elkerülése a játszma révén. o Belső társadalmi előny: strukturálja azt az időt, amelyet férjével kell töltenie o Külső társadalmi előny: amikor az új szomszédasszonyt meghívják egy csésze kávéra, „Ha ő nem lenne” játszmára invitálják. Az előre megjósolható módon végződő játszmákat osztályozzuk: Elsőfokú játszmák = társadalmi körökben játsszák olyan valakivel, aki hajlandó részt venni benne. Ezek enyhe zaklatottsághoz vezetnek. Ilyen pl. a csábítósdi, ami kezdetben izgalmas és jó mulatság lehet, egymással flörtölve egy kellemes este eltöltése után az egyik kikosarazza a másikat és mindketten kényelmetlen érzéssel távoznak.  Másodfokú játszmák = ebben a játékosok nagyobb tétre utaznak, rendszerint intimebb körökben, és a játszma rossz érzéssel zárul. Pl. kiborítás, amelyben a két személy egyre dühösebb lesz, amíg egyikük, vagy mindkettő nagyon kiborul, mert durva szóval illetik, vagy letorkolják. Harmadfokú játszmák = rendszerint testi sérüléssel járnak, és a játékosok börtönben, kórházban, vagy hullaházban kötnek ki. Pl. rabló-pandúr, amelyben az emberek félnek azoktól, akiknek hatalmukban áll elfogni őket, de mégis nyomokat hagynak azzal kapcsolatban, hogy hol lehet őket sarokba szorítani. Minden játszma-szinten nagyobb a tartós károsodás veszélye. Nagyon kevés játszmának van pozitív, vagy közömbös kimenetele. A játszmát játszók 3 pozíció valamelyikében működnek: 1.) áldozat (én megpróbáltam, panasz) 2.) üldöző (büntetőbb, érzéketlen, szarkasztikus, kioktató) 3.) megmentő (segít, tanácsot ad, együttérző) A játszma folyamatosságának fenntartása érdekében (vagy mert fárasztóvá válik az adott szerep) gyakran „váltás” következik be, és az emberek új szerepet vesznek fel. Hosszú távon azok, akik játszmát játszanak vesztesek, mert nélkülözik az értelmes és egészséges emberi interakciókat. IV. Forgatókönyv(szkript)-analízis → annak az élettervnek a megértése, amelyet az egyén követ. Berne hitt abban, hogy mindenki készít egy élet-forgatókönyvet vagy élettervet már kora gyermekkorban, kb. 5 éves korra → ezek külső események értelmezésén alapulnak és meghatározzák, hogyan lép interakcióba az ember másokkal Létállapotok, életpozíciók az élet korai szakaszában, az identitás kialakításának folyamatában az emberek meghatározzák saját magukat → hogy mi életük és létezésük jelentése korán kialakulnak a játszmákkal megerősítjük ezeket „okéság”: én és a másik átalakítható A négy életpozíció: alapvető meggyőződéseket jelöl, amelyeket az emberek önmagukkal és másokkal kapcsolatban alakítanak ki normális → én+ te+ = bizalom – mindenki így születik, ha ez megszakad, áttér egy másikra neurotikus → én- te+ = alkalmazkodó és provokatív – szeretnék többet kapni, te adjál nekem nárcizmus, személyiségzavar → én+ te- = kemény, saját magában akar megkapaszkodni vesztes sorskönyv → én- te- = nehezen változik, depresszió, kilátástalanság A sorsforgatókönyvek (scriptek) tudattalan életterv és élettörténet a gyermeknek adott „üzenetek”, melyet a személy felnövekedése során a szülőktől, vagy számára fontos személyektől kap:  o pozitív üzenetek = engedélyként működnek és semmiféle módon nem korlátoznak o negatív üzenetek = tiltások, erősebbek és destruktív forgatókönyvek alapját képezhetik. Sok szülői tiltás „ne”-vel kezdődik pl. ne sikerüljön, ne légy ilyen → az ilyen tiltásokon való túljutás csak tudatos erőfeszítésekkel valósulhat meg ezek meghatározzák a személy viselkedését, teljesítményét, vélekedéseit: pl. értékesnek vagy kevésbé értékesnek tartja önmagát, maximalizmusra törekszik-e, hogyan fejezheti ki érzelmeit stb. megváltoztatható Egy élet-forgatókönyv magában foglalja a simogatások (verbális és fizikai reakciók) adását és fogadását (bizonyos viselkedési formák következményeképp). Berne szerint a negatív simogatások (büntetések) jobbak, mint ha egyáltalán nincsenek (tudomást sem vesznek az emberről). A simogatás eredményeként jó, vagy rossz érzések gyűlnek fel → bélyeg. Amikor az egyének elég bélyeget gyűjtenek, ezeket viselkedési formákra váltják át. Pl. sok rossz érzést gyűjt össze a gyerek az iskolában a bukásai révén → otthagyja az iskolát, vagy elég sok jó érzést gyűjt össze ahhoz → hogy keményen tanuljon, és így elmehessen a házibuliba. Egészséges emberek általában pozitív simogatásokat adnak és kapnak. Negatív forgatókönyvek általában: soha szkript = az ember soha nem teheti meg azt, amit szeretne, mert a szülei megtiltják (pl. „A házasság rossz, sose házasodj meg!”) amíg szkript = az embernek egy ideig várnia kell, hogy megtegyen valamit, mielőtt jutalmat kapna (pl. „Nem játszhatsz, amíg minden dolgod meg nem csináltad”) mindig szkript = egy személy azt mondja önmagának, hogy ugyanazt a dolgot kell mindig csinálnia („Mindig folytatnod kell a munkát, ha már elkezdted”) után szkript = egy személy nehézségeket vár egy bizonyos esemény után („40 éves kor után az élet már hanyatlás”) nyitott végű szkript = egy személy nem tudja, mit kellene csinálnia egy adott idő után („Légy aktív, amíg fiatal vagy!”) Miniforgatókönyvek (miniscriptek) = pillanatnyi eseményekre vonatkoznak. A legáltalánosabb hajtó üzenetek → lehetővé teszik az ember számára, hogy kimeneküljön az élet forgatókönyvéből, de ez a menekülés csak átmeneti: légy tökéletes légy erős siess próbálkozz erősen tessél valakinek Élet-szkriptek: 1.) segítő → én jól vagyok, te jól vagy 2.) eltávolító → én jól vagyok, te nem vagy jól 3.) sikertelen → én nem vagyok jól, te jól vagy 4.) menekülő → én nem vagyok jól, te nem vagy jól Várkonyi Zsuzsa: Gyerekjátszmák „Anyu fáj…” „Én nem tudok…” „Nem is én voltam…” „Melyikőtök az erősebb…” „Szegény kicsikém…” „Úgysem mersz megütni…” „Büntess meg…” Az ideális élet-script az én jól vagyok, te jól vagy pozícióból indul ki (segítő). Különböző időpontokban mindenki, mind a 4 pozícióból működik, de a jól funkcionáló egyének megtanulják felismerni az egészségtelen pozícióikat, és megfelelően módosítani gondolataikat, viselkedésformáikat. Az élet forgatókönyvek újraírhatók, ha tudatossá válnak ezek a gondolatok, és összehangolt erőfeszítéseket tesznek a változásra. Sorskönyvi típusok 1.) Győztes sorskönyv: sikeresen elérje a céljait, pozitív kapcsolatokat alakítson ki, és megelégedéssel, önbizalommal tekintsen az életére 2.) Vesztes sorskönyv: kudarcok, veszteségek és önsorsrontó minták köré épül 3.) Nem győztes (banális) sorskönyv: olyan életet, amely nem valósítja meg a teljes potenciált Konzultáns szerepe a TA kezelés során kezdetben tanár: elmagyarázza a kliensnek a TA nyelvezetét, fogalmait, az önmagáról való gondolkodás új módját megállapodik a klienssel a változások kérdésében és segít ezt megvalósítani segít a kliensnek megnevezni azokat az eszközöket (képességeket), amelyek a változásokhoz a jelenben szükségesek lehetővé teszi a kliens számára, hogy konstruktív változásokat hajtson végre erre alkalmas, különféle módszerek alkalmazása által nem használ formális pszichológiai teszteket (kivéve egogram), de felméri a kliens működéseit kötetlenebb módszerekkel → cél: meghatározni, hogy a kliens hogyan tölti az idejét, melyik énállapotokból működik nem állít diagnózist DSM alapján Célok Hangsúly az autonómia és egészség elérésén van. A konzultáns segít a klienseknek: eltorzult vagy károsodott énállapotaink meghatározásában és helyreállításában valamennyi énállapot alkalmazására vonatkozó képesség kialakításában felnőtt énállapot, és annak megfelelő gondolkodóképesség alkalmazásában nem megfelelő életforgatókönyvek megváltoztatásában „én jól vagyok”, „te jól vagy” pozíció elfoglalásában Autonómmá válva a kliensek: nagyobb fokú tudatosságot, intimitást és spontaneitást mutatnak megszabadulnak a játszmától megszüntetik a saját érdekeik ellen dolgozó forgatókönyveket közelebb kerülnek a múltjukhoz, ugyanakkor megszabadulnak korábbi negatív hatásoktól Egyik fő hangsúlya önmagunk megismerése, hogy eldönthessük, milyenné akarunk válni. Módszerek – a 4 fő módszer (strukturális, tranzakció-, játszma-, és script-analízis) mellett: 1.) Kezelési megállapodás = egy specifikus, konkrét egyezmény a konzultáns és a kliens feladatairól (mindkét fél számára jelzi, amikor a konzultáció céljait elérték) 2.) Kikérdezés = a konzultáns addig beszél a kliens felnőtt énállapotához, amíg felnőtt választ nem kap. Ez erősen konfrontációs lehet. Nem megfelelően alkalmazva a kikérdezés hatástalan lesz, és csak történeti anyagot eredményez. 3.) Specifikáció = annak az énállapotnak a meghatározása, amely egy tranzakciót kezdeményezett. A specifikáció a kliens és a konzultáns felnőtt énállapotából kiindulva történik. 4.) Konfrontáció = a konzultáns rámutat a kliens magatartásában és beszédében lévő következetlenségekre. 5.) Magyarázat = F-F énállapot szinten fordul elő, amikor a konzultáns a TA bizonyos vonatkozásait tanítja a kliensnek. 6.) Illusztráció = a kliens felvilágosítása, vagy egy téma kifejtése. Egy történet, ami gyakran humoros, egyaránt szól a kliens Gyermeki és Felnőtt énállapotához. 7.) Megerősítés = akkor használják, amikor egy korábban már módosított viselkedésforma újból megjelenik, és a konzultáns ezt tudatosítja a klienssel. Csak akkor lehet hatékony, ha a kliensnek szilárdan kialakult Felnőtt énállapota van. 8.) Értelmezés = a konzultáns elmagyarázza a kliens Gyermeki énállapotának és magatartásának okait. Főként pszichodinamikus eljárás, és csak akkor alkalmazzák, amikor a kliensnek hatékonyan funkcionáló Felnőtt énállapota van. 9.) Kikristályosodás = egy F-F tranzakció, amelynél a kliens tudatára ébred, hogy az egyéni játszma abbahagyható, ha úgy akarja. A kliens szabadon cselekszik úgy, ahogy jónak látja, és a TA ezzel gyakorlatilag befejeződött. Csaknem minden módszere tartalmazza a kérdezés, konfrontáció és a párbeszéd valamilyen kombinációját. Leggyakrabban feltett kérdések: Mik a legkellemesebb és legrosszabb dolgok, amiket a szülei valaha mondtak? Mi a legkorábbi emléke? Milyen történet járja a családban az ön születéséről? Mi a kedvenc meséje, története, dala?  Hogyan jellemezné anyját és apját? Mit gondol, milyen sokáig fog élni? A konzultánsnak mindig fel kell mérnie az egyedi kliensek egojának erősségét. Egy kliens képes új döntéseket hozni életét illetően, ha már felfedezte önmaga személyiségének különböző vonatkozásait. A TA jelenleg 3 fő kezelési iskolára oszlik: klasszikus iskola kathexis iskola újbóli döntés iskolája Mindegyik megállapodást alkalmaz elsődleges intervenciós módszerként, és a kezelés végső célja az autonómia elérése. Értékelés: Erőssége: könnyen megérthető és világosan meghatározható fogalmakat alkalmaz könnyen és hatékonyan kombinálható más, fokozottabban akcióorientált konzultációs elméletekkel – különösen hatásos Gestalttal együtt alkalmazva a változás felelősségét a kliensre helyezi → az egyén választhat, hogy megváltozzon-e vagy maradjon ugyanolyan célra irányuló, a megállapodás lehetővé teszi a konzultáns és a kliens számára is, hogy tudják, mikor kell befejezni a kezelést Korlátai: kognitív orientációjú, és a megértést segíti elő, viszont az csak kezdete a változásnak, ezért ha nem alkalmaznak mellette más elméletet, a hatékonysága korlátozott bírálják egyszerűsége, szerkezete és népszerűsége miatt – olyan széles körben ismert, hogy sokan anélkül használják a terminológiáját, hogy az elméleteket alkalmaznák → intellektualizálják problémáikat, de keveset tesznek azok megváltoztatásáért nem fektet súlyt a konzultáns hitelességére – konzultáns egyenrangú a klienssel, kevés figyelmet szentel a konzultáns személyének a konzultációs folyamatban RET TA sokkal több módszert foglal magába konzultánsok gyakran kombinálják az elméletüket más megközelítési módokkal, pl. Gestalttal, hogy aktívabbá és erősebbé tegyék kevesebb új fogalom megtanulását kívánja a sokkal komplexebb nézetet ad az emberi klienstől természetre vonatkozólag kliensei hamarabb jutnak el a konzultáció TA kutatási adatbázisa nem annyira erős haladóbb szakaszába KÖZÖS VONÁSOK Azt tartják, hogy ha az emberek bepillantást nyernek gondolkodási folyamatukba, akkor képesek megváltoztatni. A gondolkodás befolyásolja az érzéseket és a magatartást. A konzultáció egy tanulási folyamat, a konzultánsok gyakran tanári szerepben működnek. Hangsúlyozzák a kliensnek a formális terápiás üléseken kívül végzett munkájának fontosságát. Nagyon strukturált, és megkívánja a klienstől, hogy új szókincset tanuljon meg, gondolatait is újrastruktúrálja. Vannak oktatási központok, a megközelítési módot tanulni kívánók számára. Vannak speciális szakmai folyóiratai. Folyamatosan fejlődik, és bizonyítja alkalmasságát a különféle intézményekben, valamint a kliensek különböző problémái esetén.