NMJ1-általános PDF

Nemzetközi magánjog alapkérdései A nemzetközi magánjogi probléma - a jogrendszerek különböznek egymástól, ugyanazon életviszonyokat eltérő módon szabályozzák - míg a tisztán belföldi életviszonyokra az adott állam jogának alkalmazása természetes, addig ellentmondásokat szülhet a be...

Nemzetközi magánjog alapkérdései A nemzetközi magánjogi probléma - a jogrendszerek különböznek egymástól, ugyanazon életviszonyokat eltérő módon szabályozzák - míg a tisztán belföldi életviszonyokra az adott állam jogának alkalmazása természetes, addig ellentmondásokat szülhet a belföldi jog alkalmazása a határokon átívelő, nemzetközi életviszonyokra - a lényeges nk-i elemmel rendelkező jogviszonyok kezelésre az egyes nemzeti jogok nem alkalmasak, mivel az egyik vagy a másik jog alkalmazása eltérő eredménnyel járhat Nemzetközi magánjogi tényállás főbb kérdései o joghatóság § hol indítható meg az eljárás, mely állam fóruma jogosult dönteni § Brüsszel Ia, Brüsszel IIa. § Kódex: a bíróság hivatalból vizsgálj joghatóságának meglétét o mely állam anyagi joga alkalmazandó § a fórum saját kollíziós joga segítségével válaszolja meg o az ítélet hol és mennyiben elismerhető, végrehajtható A nmj-i kollízió és annak feloldása - nmj-i tényállás: o több jogrendszerhez kapcsolódik o nemzetközi elem, mely felveti az alkalmazandó jog kérdését o az állami szuveneritással, a közhatalmi szférával nem érintkezik - a nmj feladata az anyagi jogok összeütközésének a feloldása, az alkalmazandó jog kiválasztásával - az nmj arra törekszik, hogy megragadja a jogviszony legjellegzetesebb elemét, ennek eszköze a kapcsolóelv - a kollíziós norma nem szabályoz, csupán utal anyagi jogra - az nmj nem nemzetközi jog! a nemzeti jogrendszer egyik ága Tényállás nk-i jellege - egy külföldi elem megléte önmagában még nem feltétlen elég - a külföldi elem kapcsolódhat a jogviszony egy vagy több alanyához vagy tárgyához  Kollíziós módszer alternatívái Lex fori (eljáró fórum joga) - korábban univerzális volt - nem képes értékelni a jogviszonynak más jogokhoz meglévő szorosabb kapcsolatát - az alkalmazandó jog kérdése már a joghatóság szintjén eldől: elméletileg elképzelhető volna egy olyan modell, amelyben a joghatóság kiválasztása egybeesne az alkalmazandó jogévál (annak az államnak a fóruma jár el, amelynek a jogát alkalmazzák)è kivitelezhetetlen, mivel más szempontok érvényesülnek a joghatósági rendszerek kialakításánál, mint a kollíziós szabályok meghatározásánál Nemzetközileg egységesített anyagi jog - eleve nk-i viszonyokra szabott egységes jog - főként üzleti életben jellemző - megvalósíthatatlan: az egységes jog nem jelent garanciát annak egységes alkalmazására Külföldön szerzett alanyi jogosultság elismertetése belföldi fórum által - ebben az esetben a fórum nem alkalmaz idegen jogot, csupán elismeri a külföldi jog alapján szerzett jogosultságot - pl: valaki Francio-ban ingó dolgon átadás nélkül szerez tulajdonjogot, ez MO-n elismerhető - nem alkalmas minden kérdés tisztázásra Külföldi jogszabályok tényként való kezelése - két magyar Angliában karambolozik: o a magyar jog lesz irányadó a Róma II értelmében ( károkozó és károsult közös szokásos tartózkodási helye) o ez nem vonatkozik a közlekedési szabályokra o a felelős személy magatartásának elbírálása során figyelemmel kell lenni, a cselekmény helyén hatályban lévő magatartási szabályok - bizonyos jogszabályi rendelkezéseknek az alkalmazandó jogtól függetlenül figyelembe kell venni Valamennyi jogrendszer figyelembe vétele - hagyományos módszerrel: o a kollíziós jog azonosítja a tényállás leglényegesebb elemét o ez alapján határozza meg az alkalmazandó jogot (ez az ún. kapcsoló tényező) o ideális esetben a jogviszony ezzel a joggal van a legszorosabb esetben - ez a módszer kétféleképpen érvényesülhet (több jog figyelembe vétele) o a jogalkalmazó kezét nem kötik a kollíziós szabályok, a bíró belátása szerint válogathat a kül. jogok normái között o generálklauzulákkal: „a tényállással legszorosabb kapcsolatban lévő jog” - EU: hagyományos módszer generálklauzulákkal kiegészülve Jogválasztás a felek által - a felek maguk döntenek arról, hogy jogviszonyukra milyen anyagi jog kerüljön alkalmazásra - a felek akarati autonómiáján alapszik - több jogrendszer kombinációja is lehetséges - külföldi elem híján is élhetnek vele a felek - az akarati autonómia nem egyenlő a magánautonómiával, mely: o anyagi jogi jogválasztás o belföldi szerződések esetén beszélhetünk róla o lényege a szerződés tartalmának szabad meghatározása - korlátozható gyengébb fél védelme érdekében (fogyasztó) Imperatív szabályok - a fórum vmely szabálya a saját alkalmazását imperatív módon, feltétlen jelleggel írja elő - legtöbbször nem tisztán magánjogi normák - jogpolitikai, gazdaságpolitikai érdekek húzódnak meg mögötte Anyagi nemzetközi magánog - olyan nemzeti jog amely kifejezetten nemzetközi tényállásokra került megalkotásra - közvetlenül szabályozzák a nki-i tényállást kollíziós norma nélkül - nem tartozik a nmj-ba Egyoldalú kollíziós normák - a kollíziós norma alapvetően kétoldalú, utalhat belföldi és külföldi jogra egyaránt - az egyoldalú kollíziós normák csak a saját hazai jog alkalmazási körét jelölik ki - Code Civil: egyes törvények akkor is vonatkoznak franci állampolgárokra, ha külföldön tartózkodnak - a jogalkató valamiért a saját jogának érvényesülést akarja előmozdítani  NMJ fogalma és elnevezése Fogalma - tág értelemben: kollíziós jog + anyagi nemzetközi magánjog - hagyományos szűk értelemben: a nemzetközi magánjog azoknak a jogszabályoknak a gyűjtőhelye, összessége, amelyek a lényeges külföldi elemet tartalmazó és az állami szuveneritással közvetlen kapcsolatban nem levő magánjogba tartozó jogviszonyokat közvetett módszerrel, az alkalmazandó anyagi jogra utaló kollíziós normákkal szabályozza Elnevezése - se nem nemzetközi, se nem magánjog - bár normáinak többsége nemzetközi eredetű , azoknak azonban előfeltétele a belső jogba való transzformálás, így formailag a nki egyezmények normási sem nemetköziek - Eu-s csatlakozás óta uniós kollíziós jog elsőbbsége - nem magánjogi mivel nem anyagi normákkal szabályozza a hatáskörébe tartozó jogviszonyokat  NMJ forrásai Nemzeti jog - törvény - szokásjog - egyik sem: bírói gyakorlat - Kódex (szubszidiárius): o olyan kérdésekben kell alkalmazni, melyek nem tartoznak az EU követlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nk-i szerződés hatálya alá (jogsegélyegyezmény is!) o új Kódex: uniós irányelvek átültetése o alkalmazási köre: § joghatóság § alkalmazandó jog § eljárásjogi rendelkezések § elismerés + VH EU - jogalkotási hatásköre kiterjed a kollíziós szabályok egységesítésére is - kiemelkedő fontosságú: joghatóság, elismerés + VH, kollíziós jogot egységesítő - EU-s rendeletek viszonya nk-i egyezményekhez (regionális jogegységesítés): mindig az adott rendelet erre vonatkozó rendelkezési határozzák meg - legfőbb rendeletek: o alkalmazandó jog területén: § Róma I: szerződéses kötelezettségek § Róma II: szerződésen kívüli kötelmi viszonyok § Róma III: házasság felbontása és különválás § Öröklési rendelet o joghatóság, elismerés +VH: § Brüsszel I: polgári és kereskedelmi ügyek § Brüsszel II: házassági ügyek + szülői felelősség  NMJ kialakulása, története A. Kialakulásának feltétele - gazdasági társadalmi viszonyok bizonyos fejlettségi szintje - kereskedelem: áru, személyforgalom megélénkülése, viszonylagos fejlettség. - jognak egy meghatározott területhez „impériumhoz” való kötöttsége - eltérő jogokat idegen fórumok a magukéval egyenrangúnak ismerjenek el, hajlandóak legyenek azokat alkalmazni - XII-XII.sz Észak-Itáliából indult B. Antik jog - jogösszeütközések lehetősége kizárt volt sokáig à idegeneket jog nélkülinek tekintették, jogképességüket nem ismerték el. - jog személyhez kötöttsége érvényesült - később az idegenek saját joguk lex originis szerint korlátozott jogvédelemben részesültek - területi hatalom megerősödésével a megjelenik a jog területhez kötöttsége (territorialitása) à jog személyhez kötöttsége és a jog területhez kötöttsége egymás mellett egymást kiegészítve érvényesült a) Egyiptom gazdasági élet élénkülésével szükségessé vált az egyiptomiak és görögök közötti jogviták eldöntése Chrematiszták bírósága: felek személyes jogára tekintet nélkül jártak el Léteztek továbbá vegyes bíróságok is, melyeket a görög-egyiptomi jogvitákra szerveztek b) Görög városállamok görög poliszok jogának nagyfokú hasonlósága miatt a lex fori alkalmazása ritkán vezetett tényleges összeütközésre Idegenek egymás közötti jogvitáiban külön bíróságok jártak el Athénban az idegene felett családi és öröklési jogi perekben a polemarkhósz ítélkezett. Az idegenekre az athéni jog nem nyert alkalmazást. Az idegene perben csak úgy vehettek részt ha képviseletüket egy athéni polgár elvállalta. Idegenek kötelmi és dologi jogi pereiben a theszmothetész ítélkezett. Kereskedelmi bíróságok felek honosságára tekintet nélkül jártak el, tengerjogi különbíróság IV: sz-ig állt fent Jogellenes cselekmények elbírálására az elkövető lakóhelyének bírósága rendelkezik hatáskörrel, az elkövető jogát a lex forit alkalmazza. c) Róma peregrinusok kezdetben nem élveztek jogokat, ius civile csak a római polgárokra nyert alkalmazástàperszonális jog volt különböző személyes jogok kiküszöbölésére megoldásà ius gentium, egy sajátos ókori nemzetközi egységes jog, amelyben a ius civile elemei és az idegenek jogai keveredtek egymással. Ez a jog ideálisnak bizonyult a „nemzetközi” vagyonjog jogviták elöntésére civitatis fictio-t alkalmaztak annak érdekében, hogy bizonyos esetekben a ius civile kerülhessen alkalmazásra.  az ókorban nem létezett nemzetközi magánjog, mivel hiányzott a jogok különbözőségének és más népek jogának egyenrangúként történő elismerése. C. Kora középkori jogfejődés (IV-XII.sz) a. Jog perszonalitásának időszaka (IV-X.sz) A népvándorlás hullámainak köszönhetően megmaradtak a törzsi jogok, a volt római alattvalók jogát kezdetben meghagyták, majd később az ő részükre római jogon alapuló saját örvényeket alkottak: - Lex Romana Visigothorum - Lex Romana Burgundionum A törvények csak egy adott népcsoporthoz, törzshöz tartozó szemlyekre vonatkoztak. Hosszabb időre viszonylag állandó határok között letelepedő törzsek területén a jog területi jelleget öltött. Jelentős különbségek voltak az egyes jogok között: szerződő felekre külön-külön saját joguk vonatkozott ingatlan adásvételnél eladó joga örökösre örökhagyó törzsi joga asszony a férj jogát követte felek nyilatkoztak arról melyik jog szerint élnek, a jognak ezt a megvallásátàprofessio iuris-nak nevezték. b. Jog territorialitásának időszaka (XI-XII.sz) Terült főhatalmon alapuló territorialitás: egy adott területi főhatalom bíróságai kizárólag az adott terület szokásjogát, vagy statútumait alkalmazták, és csak saját alattvalóikra, más területeken élőkre nem. Legfontosabb vagyon a földtulajdon volt. Jogkeveredésre nem volt lehetőség à nemzetközi magánjogi jogfejlődés mélypontja. D. Statútum elméletek kialakulása, fejlődése (XII-XVIII.sz) a) Észak-itáliai fejlődés - írásbeliformát öltöttek a különböző városok egymástól részben eltérő szokásjogai àstatútum - létezett a törzsi jogból feudális hűbéri joggá alakult àlombard jog - statútumok eltérései + növekvő áru-személyforgalom àjogok összeütközése à alkalmazandó jog ??? - városi bíróságok fórumai megállapították joghatóságukat: o város területén az idegenek által elkövetett deliktumokra o saját alattvalóikra felségterületen kívül tartózkodásuk esetére is - törvények csak az alattvalókat kötelezik - lex fori kizárólagossága: perlés helyének joga + annak statútumait kell követni - Aldricus: írott jog hiányában a bírónak a legigazságosabb vélemény szerint kell döntenie - Glosszátorok:analógiaà városállamok statútumai csak az alattvalókra lakalmazhatókà megdőlt a lex fori kizárólagosság - megindult a helyi statútumok határaink kutatásaà spekulatív meghatározása kommentátorok által - Glosszátoroknál tudatosult elsőzör jogszabályokösszetközésének problémája, ők vetették fel az alapkérdéseket, míg a kommentátorok megválaszolták ezeket, kialakítva a statútumok rendszerét, meghúzták azok alkalmazásának határait - BARTOLUS: o kiterjed-e a statútum hatálya a belöldön tartózkodó idegenre? o kiterjed e a statútum hatálya a tv.hozó területén kívülre? (statútum extraterritoriális hatálya?)  o alkalmazandó jogot kereste, a szerződések, deliktumok, végrendeletek, és egyéb tényállások tekintetében melyik statútum alkalmazható § szerződésre: perjogi szabályokra- perlés helyének s., alakiságra- szerződéskötés helyének s., szerződésszegés – teljesítéséi helys. (ennek hiányában lex fori) § deliktum: elkövetés helyének s § végrendelet: alaki érv – végrendelet tétele helye szerinti jog, § dologi jog: dolog fekvési helye s o statútum hármas osztályozása: § személyhez fűződő § dologra vonatkozó § vegyes b) Francia iskola - különféle helyi és regionális frank-germán eredetű hűbéri szokásjog volt hatálybanv(északon-szokásjog, délen –írott) - lex fori nem érvényesült kizárólagosan - CHARLES DUOMOULIN: o tovább finomította a statútumok hármas felosztását § személyes statútum körében a lakóhely jogának elsődlegességét hangsúlyozta § akarati autonómia megalapozója § személyes statútumokat előnyben részesítette a dologi statútumokkal szemben § statútum céljának meghatározásaàteleologikus értelmezéssel § párizsi szokásjogi szabályt eytraterritoriális hatályú perszonálstatútumok közé sorolta - BERTRAND d’ARGENTRÉ: o Doumoulin ellenpólusa o helyi szokásjogok érvényesülése mellett érvelt o statútumok hármas csoportosítása: § ingatlan, dolog àlex rei sitae (dolog fekvés helyének a joga) § személy, ingóà lex domicilii (személy, tulajdonos lakóhelyének joga) o jogszabályok területhez kötöttségét hangsúlyozta o dologi statútumokat preferálta a személyes statútumokkal szemben c) Németalföldi iskola - tartományok jogainak különbözősége - szuverenitás megjelenése àmiért alkalmazza egy szuverén egy másik szuverén jogát? - NICOLAS BURGUNDUS o statútum területhez kötöttségét hangsúlyozta o jogszabályok teleologikus értelmezését szorgalmazta o vegyes statútum nála háttérbe szorult o cselekmények dologi jogkövetkezményeireàdologi s. o cselekményeknek nincs dologi jogkövetkezményeireà lakóhely joga - CHRISTIAN RHODENBURG o ,,jogszabályok összeütközése” kif. ő használta először o statútumokat a szabályozott tényállások természete alapján próbálta elkülöníteni o elvetette a vegyes statútum kategóriát o belföldiek személyes statútumainak külföldön való érvényesülését a tv-hozó szuverenitásával indokolta o nemzetközi magánjogot: általános és különös részre osztotta  o statútumok szigorú territorialitásából indult ki o statútum külföldi alkalmazásának alapjaàcomitas(udvariasság) és az aequitas (méltányosság)àcomitas gentium (nemzetközi udvariasság) - JOHANNES VOTE o comitas gentium (nemzetközi udvariasság) alapja a viszonosság o felismerte hogy ugyanazt a tényállást a különböző jogrendszerek másképp ítélhetnek - ULRICH HUBERT o idegen jog alkalmazásának indoka: § területi hatály § terület és személyi hatály összeütközése esetén területi hatály az elsődleges § kölcsönös udvariasság § hallgatólagosan elfogadott nemzetközi gyakorlat § jóhiszeműen szerzett jogok elismerésének kötelezettsége § külföldi jog belföldi alkalmazása nem korlátlan, közrendre korlátozódik § jogszabály helyett a jogviszonyt állítja középpontba E. Angolszász nemzetközi magánjog fejlődése a) USA JOSEPH STORY - jogterület vezérlő elvei: o területi alapú nemzeti szuverenitás, államterület feletti joghatóság kizárólagossága o állam törvényei nem vonatkozhatnak a területén kívül fekvő dolgokra, az ott nem lakó személyekre. o egy állam törvényei milyen hatást fejthetnek ki egy másik államban b) Angol - common law bíróságuk a hatáskörükbe tartozó ügyekbe saját jogukat alkalmazták - egyházi bíróságok kánon jogot - kereskedelmi ügyekben sajátos fórum rendszer: staple courtà külföldi kereskedők egymás közötti ügyeikben a bíróság külföldiekből állt, míg vegyes ügyeknél a jury részben külföldi részben angol kereskedő volt. Statue of the Stape alapján bírálták el a jogvitákat a common law helyett. - pie-powder court: poroslábúak bírósága, egy nap alatt döntöttek, kontinentális eredetű kereskedelmi szokásjogot alkalmaztak. - court of admirality: tengerjogi bíróság, nemzetközi jellegű tengerjog - Lord Mansfield: ország joga és kereskedők joga azonosà kereskedelmi jogot a common law magába olvasztotta - nemzetközi tényállásokat fikciók segítségével belföldiesítették, majd arra az angol jogot alkalmazták F. XIX.sz-i elméletek Wächter: - statútum elméletet ellentmondásosnak, bizonytalannak tartja - milyen jogforrásokat kell figyelembe venni? - lex fori elsődlegessége, ennek hiányában szokásjog, mindezek hiányában a lex fori adott jogviszonyt szabályozó anyagi jogi normáinak értelméből és szelleméből kell meghatározni az alkalmazandó jogot, végsősoron kell a fórum anyagi jogi szabályait alkalmazni SAVIGNY - jogszabály helyett a jogviszonyra fókuszált - fórum kollíziós szabályainak követését tartotta kívánatosnak  - lex fori kizárólagos alkalmazását elutasítja - nemzetközi döntési harmóniát az univerzális kollíziós elvek megragadásában látta - ,, minden egyes jogviszony esetében meg lehet határozni azt a jogot, amelyhez természete szerint a jogviszony tartozik” o kivétel: § imperaítv normák § közrend - székhely-elmélet MANCINI - államok helyett anemzeteket állította gondolkodása középpontjába - nemzetközi jog alapja: nemzethez tartozásàközös származás, nyelv, kultúra - elutasította a comitas (szuverén államok kegye) tanát - idegen jog alkalmazását nemzetközi jogi kötelezettségnek tekintette - nemzetközi döntési harmónia elősegítése, nemzetközi szerződésekkel történő szabály egységesítés - állampolgárságot tekintette a személyes jog meghatározó kapcsolóelvének - felvetette a visszautalás lehetőségét G. USA (XX.sz) a) Restatement fórum nem alkalmaz külföldi jogot, csak védelemben részesíti a külföldi jog alapján megszerzett alanyi jogosultságot fórum saját jogát alkalmazza, de azt a helyi jogot az idegen jog mintájára alakítja át bírónak az anyagi jog tartalmából kell az igazságos eldöntéshez szükséges következtetéseket leszűrnie b) Ehrenzweig lex fori elmélete lex fori elsődlegessége elutasította a kollíziós szabályok létjogosultságát lex fori alkalmazásától akkor lehet eltekinteni, ha a fórum jogpolitikájának egy másik állam jogának alkalmazását indokolja c) Currie érdekkutató elmélete kormányzati érdekekből indult ki területközi kollízió feloldását vizsgálta fórum saját jogának alkalmazásában érdekelt, más államok jogának alkalmazását kivételesen tartotta szükségesnek, ha a fórum nem érdekelt saját jogának alkalmazásában d) Cavers preferencia elmélete alkalmazandó anyagi jog tartalmának megismeréséből indul ki bírónak az igazságos jogot kell alkalmaznia érintett államok érdekeinek figyelembevételével kialakított általános preferencia elvek alkalmazása szükségesàmint a bírót orientáló segédeszközök (nem kollíziós szabályok) e) Leflar – jobb jog elmélete célja a materiális igazság előmozdítása, jogalkalmazás eredményeinek előrelátása, bírói jogalkalmazás egyszerűsítése, gyorsítása azt a jogot kell alkalmazni amely gazdasági és szociális funkció szempontjából a legjobb bírói mérlegelés alapján  Kollíziós szabály Kollíziók fajtái: - területközi: o akkor, ha egy szuverén állam joga nem egységes, az államban területileg elkülönülő jogok vannak hatályban pl. USA o feloldása az új Kódexben : ha egy tényállásra olyan állam jogát kell alkalmazni, amely területi egységeinek saját jogrendszere van, akkor az adott állam területközi kollíziós szabályai határozzák meg, hogy melyik területi egység joga alkalmazandó ha nincs/nem állapítható meg: legszorosabb kapcsolat klauzulája - személyközi : o egy adott állam társadalmi csoportjaira ugyanazon jogviszonyban más jogok vonatkoznak o fololdása az új Kódexben: az adott állam személyközi kollíziós szabályai irányadóak nincs / nem állapítható meg: legszorosabb kapcsolat - időközi o alapprobléma: egy jogviszonyra vonatkozó szabályozás módosul, mely időpontban hatályos jogot kell alkalmazni? o Homawoo ügy o a kollíziót a jogszabály hatályára vonatkozó rendelkezések oldják fel Kollíziós szabály szerkezete anyagi normával ellentétben: o nem közvetlenül szabályoz élethelyzetet o kapcsolatot teremt, funkcióját betölti azzal, hogy kijelöli az alkalmazandó jogot részei: o tényállás (hipotézis) : jogviszonyok/jogintézmények körül határolása o rendelkezés (diszpozíció) : kapcsoló tényező è ez teremti meg a kapcsolatot a tényállásban meghatározott jogviszony és az alkalmazandó jog között o időbeli elem: § régi Kódex: a dolog fekvésén irányadó jogot kell alkalmazni. és mi van ha elmozdítják? az időbeli elem erre ad választ § a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontja a releváns o közvetlen szankciója nincs Kollíziós normák típusai - utalás terjedelme szerint: o egyoldalú: a jogalkotó csak azt határozza meg, hogy saját joga mikor alkalmazandó nmj-i tényállásokra o teljes (többoldalú): belföldi vagy külföldi jogra egyaránt utalhat  - önálló és önállótlan: o önálló : § funkcióját önmagában is képes betölteni § pl: régi Kódex: ha a dolog tulajdonjoga végrehajtás útján szállt át akkor az eljáró bíróság jogát kell alkalmazni a jogszerzésre o önállótlan: § kollíziós normák többsége § ha a norma további értelmezésre szorul § pl: utas használati tárgyaira a személyes joga szerinti dologi jog vonatkozik è a személyes jog fogalma további értelmezésre szorul ( többes állampolgár, hontalan) Kapcsolóelvek rendszere - Jogalanyhoz kötődő o ha a jogviszony a személyes jogba tartozik o természetes személy: állampolgárság MO: o leszármazási elv o vélelem: § MO-n lakóhellyel rendelkező hontalan szülő gyermeke § talált gyermek o megszerezhető: § honosítás, kedvezményes honosítás § visszahonosítás nem jellemző, mivel egy személy jogrendszerhez való kötődését elsősorban a lakóhelye szabja meg lakóhely új Kódex: ahol végleges letelepedési szándékkal lakik szokásos tartózkodási hely új Kódex: ahol életvitelének tényleges központja van domocílium: angolszász jogrendszerek jogterülethez kötődés (skót, angol jogterület stb.) o jogi személy bejegyzés helye székhely központi ügyintézés helye kisegítő jelleggel ahol a társaság tevékenységének központja található o több alany: meg kell jelölni azt akinek a személyes joga alkalmazásra kerül (pl. eladó) ha többre utal akkor azonosnak kell lennie a személyes joguknak (házastársak)  o kapcsolás szempontjából mérvadó időpont meghatározása (szerződéskötés időpontja) - Tárgyhoz kötődő: o a fekvés helyének joga (lex rei sitae) érvényesülési helye a dologi jog ingatlan tekintetében kizárólagos ingó: csak kivételesen fordul elő mivel a fekvés helye könnyen megváltoztatható o lobogó joga (lex bandi): vízi és légi járművek è ahol nyilvántartásba vették - Alanyok cselekményéhez kötődő: o cselekmény végzésének a helye: (lex loci actus) érvényesülési területe a kötelmi jog szerződések (Róma I) szerződéskötés helye: alaki érvényesség teljesítése helye: tartalmi ( a szerződések napjainkra már főként távollevők között jönnek létre) szerződésen kívüli károkozás (Róma II) régebben : ahol a károkozó a cselekményt elkövette, vagy ahol kötelességét elmulasztotta ma: bekövetkezés helye o felek jogválasztása - Statútumváltás: o az irányadó jog megváltozik a kapcsolás szempontjából meghatározó körülmények megváltozása miatt o új Kódex: csak akkor van hatása a jogviszonra ha a törvény kifejezetten így rendelkezik - Legszorosabb kapcsolat generálklauzulája o a jogviszony valamennyi lényeges elemét értékeli, figyelembe veszi o lehet záróklauzula è Római I – végső menedék, ha az alkalmazandó jog nem állapítható meg o lehet általános kisegítő klauzula è új Kódex: ha szabályai nem tartalmaznak konkrét rendelkezést - Kombinációjuk: o lépcsőzetes: rangsor ha a rangsorban előrébb álló megvalósul, az kizárja az utána lévő kapcsolást új Kódex- házastársak személyi és vagyoni viszonyai: közös állampolgárság közös szokásos tartózkodási hely utolsó közös szokásos tartózkodási hely eljáró bíróság joga o alternatív: több joghoz teremtenek kapcsolatot  régi Kódex : ha a szerződés alaki okból nem érvényes, a bírósági érvényesnek tekinti, ha a szerződéskötés, teljesítés vagy az eljáró bíróság helye szerinti jog alapján érvényes è egyenrangú (vagylagos kapcsolat) lehet az alternatív lépcsőzetes is új Kódex – szóbeli végrendelet érvényessége: magyar jog keletkezés helye örökhagyó személyes joga örökhagyó lakóhelye ingaltan esetén a fekvésének helye alany választásától is függhet pl. környezeti károkozás esetén a károsult kérheti a károkozás helye szerinti jog alkalmazását ha az neki kedvezőbb o kumulatív : a felhívott jogok együttesen kerülnek alkalmazásra gyakorlatban ez a szigorúbb jog érvényesülést jelenti megakadályozza, hogy olyan jogviszony jöjjön létre, amely csak az egyik jog szerint érvényes (sántikáló jogviszony) új Kódex : mindkét házasuló személyes joga alapján fennálló anyagi jogi feltételek meglétére szükség van az érvényességhez - Kitérítő klauzulák: o lehetővé teszik a jogalkalmazó számára, hogy az elsődlegesen alkalmazni rendelt jog helyett egy másik jogot alkalmazzon o feltétele, hogy az eset sajátos körülményei indokolják az eltérést o a tényállás a kapcsoló szabály alapján rendelt joghoz képest egy másik joggal szorosabb kapcsolatot mutat o új Kódex: ha az ügy körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az e törvény szerint irányadó jognál lényegesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, kivételesen ezt a másik jogot lehet alkalmazni  Kollíziós szabályok alkalmazása Csalárd kapcsolás - a jog megkerülésére, kijátszására irányuló szándék jellemzi - alapkoncepció: A állam joga tilalmaz valamit, B állam joga megengedi èa felek igyekeznek úgy alakítani a körülményeket, hogy A állam joga helyett B állam joga legyen jogviszonyukra irányadó - a kollíziós kapcsolás célzatos, alkalmazandó jog megkerülésre irányuló manipuláció - elkövetési magatartása: o mesterségesen hoznak létre kollíziós tényállást: ingó dolog fekvési helyének megváltoztatása, hogy az elbirtoklás előbb fejeződjön be személyes jog esetén: lakóhely, állampolgárság megváltoztatása o színleléssel egy kollíziós tényállás látszatát keltik - elhatárolása a forum shoppingtól: o nem egyértelmű o a forum shopping a joghatóság szintjén következik be o DE! nem jogellenes az csupán ha a felperes keresetét egy kapcsolatszegény joghatósági okra alapozza, feltéve hogy ez nem jár mások jogainak a sérelmével - megvalósulhat úgy is, hogy külföldi elemet visznek egy tisztán belföldi tényállásba, csak azért, hogy kikerüljék a hazai jog alkalmazását è nem jogellenes: az elérni kívánt cél a nmj-i szabályok alternatív kapcsolással lehetővé teszik è pl: egy belföldi eladó és belföldi vevő az ingatlan adásvételi szerződésüket külföldön kötik meg, hogy enyhébb alaki feltételeknek kelljen megfelelniük. érvényes lesz, mert a hazai kollíziós szabályok értelmében érvényesnek kell tekinteni azt a szerződést, ami a megkötésének helye szerint érvényes - a nmj-i törvények többsége nem szabályozza, így az új Kódex sem - MO-n a bírói gyakorlat a közrend intézményével védekezett Felek mellőzési kérelme - az új Kódexbe nem került bele - a felek közös kérelmükkel kérhették a külföldi jog mellőzését és a hazai jog alkalmazását - a bíróságnak ebben az esetben nem volt mérlegelési lehetősége - ebből adódóan a feleknek nem volt szükségük arra, hogy csalárd kapcsoláshoz folyamodjanak A minősítés - a tényállásra alkalmazandó kapcsoló szabály kiválasztását és az elbírálandó jogviszonyra történő alkalmazását jelenti - az ügy elbírálásának első lépcsőfoka - poblémája: o a kollíziós normákban szereplő fogalmak, jogintézmények a fórum anyagi jogának rendszerét, felépítést követik o a jogrendszerekben sokszor ugyanazok a fogalmak más tartalommal bírnak o esetei: a fórum kollíziós és anyagi jogi szabályai között van rendszertani eltérés: a magyar jogban nincs ilyen probléma, mivel egy új anyagi jogi intézmény bevezetése után ezt követte a kollíziós jogalkotás is a hazai és külföldi anyagi jog közötti eltérés: állam öröklése: o MO: az állam törvényes örökös o angolszász: az államnak dologi jogi elsajátítási igénye van az uratlan hagyatékra elévülés: o kontinentális jog: anyagi jogi o common law: eljárási jog a fórum számára a jogintézmény ismeretlen pl: angolszász trust, iszlám mahr (nászajándék) - megoldásai: o lex fori szerinti minősítés a jogalkalmazó saját jogrendszeréből indul ki annak jogintézményeit, rendszerezési elveit veszi figyelembe értelmezéskor o lex causae szerinti minősítés az értelmezés során azt a jogot kell alapul venni, amelyik az ügyre alkalmazandó logikai ellentmondás: az alkalmazandó jog használata azelőtt, hogy a jogalkalmazó megtalálná a szükséges kollíziós normát a fórum bírájának a külföldi jogintézményt úgy kell besorolnia, ahogy azt a külföldi jog teszi, megakadályozandó, hogy a külföldi jog annak szellemével ellentétesen kerüljön alkalmazásra korrekció nélkül nem alkalmazható előnye, hogy ismeretlen jogintézmény kezelhető vele o Autonóm módszerei: jogösszehasonlító: nemzetközileg egységes fogalomrendszer funkcionális: kollíziós szabály céljának és funkciójának megfelelő értelmezés jogpolitika elsődleges szerepe teleologikus szemléletű a minősítést a jogintézmények funkciójának összehasonlítása révén végzi el túlélő házastárs igénye: o házassági vagyonjogi igény vagy o öröklési igény?  autonóm: kollíziós egyezmények, uniós kollíziós jog alkalmazása esetén megoldás: értelmezési elvek - MO-i jogtudomány: o Szászy: a minősítés több lépcsős folyamat első lépés az alkalmazandó jog meghatározásaè erre lex fori második lépésben ezen alkalmazandó jog minősítő szabályai irányadóak a jogviszonyra o Vékás: sem a lex fori sem a lex cause szerinti minősítés nem alkalmazható önmagában elsősorban a betöltött funkciót kell szem előtt tartani második lépésként a jogpolitikai célokra kell figyelemmel lenni tisztázni kell a lex causae jogintézmények a funkcióját, ezt követően kell kiválasztani a megfelelő kapcsoló szabályt a lex foriban - MO-i szabályozás, új Kódex: o lex fori szerinti minősítést írja elő: annak meghatározásában, hogy melyik kollíziós szabályt kell alkalmazni a magyar jog fogalomrendszere az irányadó o ismeretlen jogintézmény: külföldi jog alapján kell minősítését elvégezni tekintettel funkciójára és céljára o nem ismeretlen, de funkciója eltérő è a minősítés során a külföldi jogra is figyelemmel kell lenni Hozzáigazítás - Fogalommeghatározás o a nmj-i tényállások során a bírónak több jogrendszer szabályait kell alkalmaznia o az összetett életviszonyokat a kollíziós jog feldarabolja, majd annak különböző aspektusaihoz különböző anyagai jogokat rendel è ellentmondások o normahiány/normahalmozódás léphet fel è a jogalkalmazónak aktívan közbe kell lépnie o Túlélő házastárs vagyonjogi igénye: magyar feleség, német férj Németo-ban. magyar feleség elhalálozik házassági vagyonjogi igény è közös lakókely è német jog öröklési igény è személyes jog è magyar jog elképzelhető, hogy a két jog kombinációja folytán, az özvegy férj kevesebbet kap, mintha csak az egyik jog alapján bírálnák el az öröklést - Megoldásai: o anyagi jogi: anyagi jogi szabályok értelmezése kiegészítése eltekintés alkalmazásuktól o kollíziós jogi: egyetlen jog alá rendelés Előkérdés – elsődleges kérdés – részkérdés - Előkérdés: o előzetes elbírálása nélkül a főkérdés nem dönthető el o hagyatéki eljárás: főkérdés: hagyaték megoszlása előkérdés: az örökhagyónak van –e leszármazója, házastársa o tipikusan jogintézmény, jogviszony fennállásával vagy érvényességével kapcsolatos kérdések tartoznak ide o nemzetközi magánjogi értelemben: a külföldi jogi norma értelmezésre szoruló jogi fogalmat vet fel o el kell dönteni, hogy az előkérdést a fórum joga vagy pedig a főkérdésre irányadó jog szerint kell-e megítélni o Példa: 2 görög állampolgár MO-n ortodox rítus szerint egyházi esküvőt köt egyikük meghal főkérdés: öröklés è görög jog előkérdés: házastársak voltak? előkérdés a lex fori alapján (önálló elbírálás) a magyar jog szerint házasság érvényesen anyakönyvvezető előtt jöhet létre a házasság érvénytelen előkérdés: a főkérdés joga alapján (önállótlan elbírálás) a görög jog szerint érvényes az ortodox rítusú házasság - Elsődleges kérdés: o avagy kollíziós jogi előkérdés o a fórum kollíziós normája veti fel, még a kollíziós kapcsolást megelőzően o mindig a lex fori kollíziós joga értelmében irányadó anyagi jog alapján kell megítélni - Részkérdés: o a jogviszony többi részétől elkülöníthető o önállóan elbírálható o megítélésére nem feltétlen a többi elemre irányadó jog alapján fog sor kerülni o pl.: alaki érvényesség kérdése Vissza- és továbbutalás - a kollíziós szabály utalását nem szűkítjük le az anyagi jogra, hanem tekintettel vagyunk a felhívott jog kollíziós szabályaira is - Példa: o bajor állampolgár, Francio-ban hal meg o ingók öröklése: francia : örökhagyó állampolgársága szerinti jog az irányadó è ez a bajor bajor: utolsó lakhely è ez a francia - ebből vég nélküli oda-vissza utalás lenne - meg kell szakítani a láncolatot è a visszautalást megszorítóan, csupán a fórum anyagi jogára kell értelmezni - DE: lehetséges lett volna, hogy a bajor jog egy harmadik jogra utal tovább - utóbbi esetben a jogrendszer szabályai általában egy vagy maximum két továbbutalás után megszakítják a láncolatot - Létrejöttének feltételei: o csak úgy lehetséges, ha lex fori és a lex causae ugyanarra a tényállásra eltérő kapcsoló szabályt határoz meg o a két kollíziós jog nem ugyanarra a jogra mutat o a jogrendszer megengedje a renvoi-t o ez alapján jogrendszerek csoportjai: nem engedi a fórum joga a tovább- és visszautalást csak a visszautalást engedi engedi a visszautalást és a továbbutalást is - Sajátos esetei: o különbségen alapuló visszautalás: abból adódik, hogy egy jogintézményt 2 jogrendszer eltérő képpen minősít, így más kapcsoló szabály vonatkozik rá Példa: magyar nő névviselése német férje vonatkozásában a német jog személyes jogot ír elő, mint személyre vonatkozó kérdésè magyar jog magyar jog : a névviselés a házastársak személyi és vagyoni viszonyai közé tartozik è közös tartózkodási hely è német jog o rejtett renvoi lex causae nem tartalmaz kollíziós szabályt a jogalkalmazó joghatósági szabályt hív fel, majd megállapítja, hogy a felhívott jog a lex fori alkalmazását írja elő - Mellőzésének esetei: o a nk-i egyezmények többsége kizárja o az uniós kollíziós jogot egységesítő rendeletek többsége kizárja o felek jogválasztása è csak az anyagi jogra vonatkozik - új Kódex: o ha a felhívott jog kollíziós joga egy másik külföldi jogra utal, a felhívott jog anyagi jogi szabályait kell alkalmazni o ha a felhívott joghoz az állampolgárság vezetett (ez volt a kapcsolóelv): a magyar jogra utal vissza è magyar anyagi jog külföldi jogra utal è ennek az anyagi joga o a visszautalást már a régi Kódex is megengedte  Külföldi jog alkalmazása Viszonosság - Fogalma: belföldi és külföldi állam fórumainak a másik állam honosaival szemben tanúsított, egymáshoz viszonyított gyakorlata - Fajtái: o alaki: A állam fórumai úgy kezelik B állam honosait, mint a saját polgárait B ugyanígy jár el a külföldiek elbánása azonos a belföldiekkel o anyagi: A állam úgy bánik B állam honosaival, ahogy B bánik A honosaival B ugyanígy jár el o másik szempont alapján: vélelmezett viszonosság: nem kell bizonyítani fennállását bizonyítandó: bizonyítani kell - a főszabály a vélelmezett, alaki viszonosság - a külföldi jog alkalmazása nem függ a viszonosságtól Külföldi jog tartalmának megállapítása - a hazai jog ismerete a bíróság kötelessége, azt hivatalból alkalmazza - ez a követelmény a külföldi jog esetén nem érvényesül - kontinentális jogrendszerek: a külföldi jogot hivatalból alkalmazza, csupán nem köteles azt ismerni - a tartalmának megállapítás történhet hivatalból: o külföldi jog tartalmának bizonyítása szükséges o bizonyítást folytat le: felek közreműködése szakértő hatóság (iü-i minisztérium) megkeresése - kérelemre: o common law o eszerint a külföldi jog nem tekinthető jognak o a feleknek kell bizonyítaniuk tartalmát o ha nem sikerül è vélelem: a külföldi jog tartalma azonos - alapvető követelmény, hogy a külföldi jogot úgy kell alkalmazni, ahogy azt a külföldi bíróság teszi: o ismerni kell a külföldi jsz. bírói értelmezését o továbbá a bírói gyakorlatot - abban az esetben, ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani a lex fori, mint kisegítő jog kerül alkalmazásra - megismerést segítik a kétoldalú jogsegélyegyezmények + Európai Egyezmény a külföldi jogról való tajékoztatásról Új Kódex - a bíróság a külföldi jogot hivatalból alkalmazza, azt annak saját szabályai és gyakorlata szerint értelmezi - tartalmát hivatalból állapítja meg - a bíróságot a bizonyítási eszközök megválasztásában semmi sem korlátozza - ha külföldi jog tartalmának megállapítása ésszerű időn belül nem lehetséges a magyar jogot kell alkalmazni - a tényállás nem bírálható el èaz alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni pl: a magyar fórum külföldi jogot alkalmaz, de az ismeretlen jogintézményt tartalmaz  Közrend és imperatív szabályok Közrend - mellőzhető külföldi jog alkalmazása, ha annak tartalma veszélyeztetné ez eljáró fórum államának alapvető értekeit, alkotmányos rendjét - pontosabban nem a külföldi jog tartalmán van a hangsúly, hanem azon a konkrét hatáson amit a külföldi jog alkalmazása gyakorolna a fórum jogrendszerére (eredményközpontú szemlélet) - közrend az a jogintézmény amely a kollíziós szabály által kijelölt jog érvényesülését megakadályozza, megakadályozza, hogy a kapcsolás a jog alkalmazásához vezessen - a közrendi záradék generálklauzula jellegű szabály - a közrend tartalma nem állandó ! folyamatosan változik (alkotmánymódosítás) - Eredete: o belföldi közrend: belső jog intézménye a jogrendszert a felek alapvető értékeket sértő rendelkezéseivel szemben védte o nemzetközi közrend: Code Civil: a rendre és biztonságra vonatkozó törvények mindenkit köteleznek, akik az ország területén tartózkodnak a jogalkotó ezzel kívánta érvényre juttatni a lex forit külföldi személyek vonatkozásában, melyeknek feltétlen érvényesülését kívánta a közrend itt egy kapcsoló elv volt, mely lehetővé tette a hazai jog alkalmazását o közrend pozitív értelemben Savigny célja a hazai jog alkalmazásának kiterjesztése o negatív szerepben (mai felfogás) a külföldi jog szabályai kivételesen nem alkalmazhatóak a hazai jog kivételesen alkalmazható - Alkalmazása: o belső kapcsolódás követelménye: a tényállás kapcsolódásának elég szorosnak kell lenni jogrendszerhez, ahhoz hogy veszélyt jelenthessen rá önmagában az, hogy a magyar jogrenddel összeegyeztethetetlen jogviszonyt kell elbírálnia a magyar fórumnak még nem biztos, hogy elég alapot ad a közrendre való hivatkozásra vizsgálni kell: felek lakóhelye cselekmény bekövetkeztének helye az alapvető emberi jogok sérelme mindig a közrend megsértését jelenti o a közrend nem lehet a külföldi joggal szembeni diszkrimináció eszköze  - Különös közrendi szabályok: o bírói mérlegeléstől függetlenek o Róma III: közrendbe ütközik, ha egy jog kizárja a házasság felbonthatóságát - régi és új Kódex: o régi: mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, ha az a magyar közrendbe ütközik o új: mellőzni kell, ha annak eredménye nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit o a magyar jogrend a belföldi közrend fogalmát nem ismeri - helytelen a lex fori alkalmazása akkor, ha a joghézag kiterjesztő értelmezéssel vagy analógiával pótolható èa közrendbe ütközés soha nem az egész érintett jogrendszerre vonatkozik, csupán egy szabályára Imperatív szabályok - olyan jogi norma, amelyek kijelölik saját alkalmazási körüket, a kollíziós szabályokra tekintet nélkül - megközelítései: o a kényszerítő jelleg anyagi jogi eredetű o a kényszertő jelleg a saját alkalmazásra vonatozó parancsból ered - a feltétlen alkalmazást kívánó normák nem hagyományos módon kerülnek alkalmazásra è a kollíziós normáktól függetlenül / azokkal szembe menve - a jogalkalmazónak az imperatív normát külföldi jogra tekintet nélkül érvényre kell juttatnia - Róma I: az imperatív rendelkezéseket vmely ország a közérdek szempontjából döntő fontosságúnak ítéli, ezért megköveteli annak hatálya alá eső valamennyire tényállásra történő alkalmazását - elhatárolása a közrendi záradéktól: o közrend: célja a külföldi jog alkalmazásának megakadályozása, védelmi célból o imperatív szabály: belföldi szabály érvényre juttatása o imperatív szabály esetén lehetőség van arra, hogy a fórum harmadik állam imperatív szabályait vegye figyelembe è Római I: figyelembe vehetők azon ország jogának imperatív szabályai, ahol a szerződésből eredő kötelezettségeket a feleknek teljesíteni kell - új Kódex: o irányadó jogra tekintet nélkül alkalmazni kell a magyar jognak azon rendelkezéseit, a melyek feltétlen érvényesülést kívánnak o más államé: a tényállással szoros kapcsolatban vannak és meghatározó jelentőségűek