Biztonságpolitika Vizsgatémák 2023/24 PDF

# Biztonságpolitika ## Vizsgatémák 2023/24 ## 1. A biztonság tradicionális értelmezése (5 elem): * katonai dimenzió a központban -> biztonság alanya * állambiztonság (államközpontúság) -> biztonság tárgya * túlélés kérdése * objektív szubjektív biztonság elkülönítése (fenyegetés és félelem) *...

# Biztonságpolitika ## Vizsgatémák 2023/24 ## 1. A biztonság tradicionális értelmezése (5 elem): * katonai dimenzió a központban -> biztonság alanya * állambiztonság (államközpontúság) -> biztonság tárgya * túlélés kérdése * objektív szubjektív biztonság elkülönítése (fenyegetés és félelem) * állam-biztonság normatív felhang ## 2. Új típusú biztonsági kihívások a hidegháború után, a globalizáció szerepe * új típusú fenyegetések: terrorizmus, kiberháború, járvány, gazd. Instabilitás * gobalizáció szerepe: interdependencia, hálózatosság, mobilitás, új szereplők ## 3. Mely értelemben van a mostani nemzetközi rend válságban? * bizalomvesztés az intézményekben (NATO, ENSZ) * USA: hegemónia relatív hanyatlása, külpolitika változó prioritások: unilaterális lépések (pl Irak 2003) * csendőr és stabilizációs funkció (közjavak) feladása * legitimitásvesztés * változások a világgazdaságban: * rise of China * világgazdaság motorja Ázsia * vg intézményrendszer válsága, protekcionalizmus * instabilitás/válságok (főleg Nyugat) a gazdasági rendben * a liberális nemzetközi rend értékválsága: * populista hullám, demokráciák száma csökken * nacionalizmus vs globalizmus * nyugati modell csökkenő vonzereje * szupernacionális intézmények gyengülése (pl EU) ## 4. A biztonság mint preventív fogalom * biztonságpolitika= háború megértése * biztonság vs. védelem (defense) * biztonság vs. hadviselés - nem a háború megvívását tanulmányozza, az okait akarja megérteni ## 5. A kulcsesemények szerepe a Biztonsági Tanulmányok fejlődésében * 1973 olajválság -> gazdasági kérdések * 1986 csernobil -> környezeti problémák * 1990-es évek balkáni háborúi -> etikai konfliktusok * 2001.09.11. -> nemzetállami szereplők * „Rise of China” -> nagyhatalmi konstellációk változása * 2014. Ukrajna -> hibrid háborúk * 2015 menekültválság -> migráció, mint fenyegetés ## 6. Fenyegetések és félelmek, objektív és szubjektív biztonság * Wolfers szerint a biztonság: gazdasági, kulturális és morális javak fenyegetettségének hiánya, és a félelem hiánya attól, hogy ezen értékek veszélynek legyenek kitéve * objektív: fenyegetés hiánya * szubjektív: nem fél az állam attól, hogy a gazd, kult, morális javakat fenyegetés éri ## 7. A biztonság tárgya (referent object) és alanya * tárgy: állambiztonság (kit kell megvédeni) * alany: katonai dimenzió ## 8. A mélyítés és bővítés folyamata (Koppenhágai iskola) * bővítés: új szektorok, a biztonság alanyára vonatkozik (új fenyegetések) * mélyítés: biztonság tárgyára vonatkozik pl: humánbiztonság (nem csak az állam védelme fontos) * globális (felmelegedés, járványok) * regionális (közel kelet, Európa) * egyéni (humán biztonság) ## 9. A biztonság szektorai (Koppenhágai iskola) * Katonai, politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti ## 10. Elemzési szintek a Biztonsági Tanulmányokban (5 db) * klasszikus realizmus * pesszimista felfogás * állandó konfliktus, emberi gyarlóság * biztonsági dilemmák és fegyverkezési versenyek * hatalmi egyensúly a túlélésért * neorealizmus: * az erőszak strukturális forrása * anarchia és önsegély, konfliktus a rendszer velejárója * információhiány -> biztonsági dilemmák * nagyhatalmak szerepe, polaritás, hegemónia * objektív-szubjektív ellentét, félreértések/hibák * klasszikus liberalizmus * utópianizmus, Wilsonizmus * a világ lehet jobb * neoliberalizmus: * gazdasági interdepencia -> kooperáció * nemzetközi intézmények és rezsimek * politikai rendszerek megkülönböztetése, demokratikus béke * hegemónia stabilitása * konstruktivizmus * nemzetbiztonság, mint társadalmilag konstruált fogalom * ideák/normák és kultúra szerepe * államok rendszere helyett államok társadalma, az államok biztonságfelfogása identitásuk függvénye * anarchikus világ megváltoztatható ## 11. Globalizáció és biztonság * kihívás a tradicionális biztonságfogalmunkkal szemben * elégtelen az államközpontúság és reduktív katonaközpontúság * nk kapcsolatok nem csak az államok versengéséről szólnak * belpolitika és nk politika nem válik szigorúan külön * új típusú fenyegetések komplex szakpolitikai választ igényelnek ## 12. A détente főbb elemei * Nixon kínába -> tripoláris konfliktus, Wily Brand és a német Ostpolitik (Keleti politikája), fegyverkorlátozások, 1968: prágai tavasz, Brezsnyev-doktorína, 1973 olajválság, 1979: Afganisztán szovjet inváziója ## 13. Az amerikai hegemónia kiépülése nyugaton * nyugaton 1945-, globálisan 1989/1991- * hegemónia nem= egyeduralom * biztonsági garanciák (NATO) * gazd. rend stabilizálása: Bretton woods, imf * ensz megalapítása ## 14. A hegemónia főbb elemei, a hegemónia megkülönböztetése a birodalomtól * nem egyeduralom, meghívásos hegemónia, a hegemon közjavakat biztosít: bizt, gazd. fejl.; alávetettek beleegyezése ## 15. A unipolar moment, amerikai kül-és biztonságpolitika az 1990-es években * hidegháború vége: usa glob. hegemónia, egyedüli szuperhatalom, humanitárius intervenció, aktív külpolitika (pl: öbölháború), de önkéntes korlátok ## 16. Az amerikai erőprojekció elemei * katonai jelenlét és bázisok * információs fölény * szövetségi rendszerek és globális integráció * technológiai innováció * globális vezetői szerep * állam képesség, hogy pol, kat, gazd, hatalmát kiterjessze más térségekre, ezáltal befolyást gyakorolni ## 17. A biztonsági dilemma meghatározása * Az a) állam lépései saját biztonságának növelésére csökkenti a b) állam biztonságát és hasonló lépésekre kényszeríti ## 18. A biztonsági dilemma negatív kimenetei * fegyverkezési verseny, növekvő bizalmatlanságok, polarizáció, konfliktusok és háborúk ## 19. A demokratikus béke modern értelmezése, a fogalom szakpolitikai relevanciája (iraki háború) * demokrácia terjesztése➔konfliktus megakadályozása * demokratikus államok általában nem harcolnak egymás ellen, ennek alapjai a demokratikus rendszerek belső mechanizmusai és a kölcsönös normák tisztelete * iraki háború: az amerikai kormány azzal igazolta, hogy a demokratikus Irak stabilizálja régiót és elősegíti a békét ## 20. A biztonsági közösségek definíciója * olyan közöség, ahol a tagok közti konfliktus kitörésének valószínűsége gyakorlatilag =0 ## 21. 9/11 jelentősége, amerikai válaszok * kulcsesemény: USA-t kb először éri támadás belföldön * válaszok: nemzetbiztonság megerősítése, war on terror, guantanamo bay detention center, bevándorlás szigorítása (iszlámfóbia), titkosszolgálati overview ## 22. A Bush-doktrína főbb elemei * globális fellépés a terroristák ellen, jogot formál: egyoldalú fellépésre, preventív háborúra, elnyomó rezsimek megdöntésére, addig háborúzni, amig a terroristákat megölik; nincs semlegesség, terrorizmus vesztfáliai logika: állami szinten való azonosítás ## 23. A terrorellenes háború (war on terror) definíciója, a “Gonosz Tengelyének” definíciója * definíció: 9/11-re válaszul indított, USA által vezetett terrorellenes kampány * gonosz tengelye: azok az államok akik támogatják a terrorizmust és fejlesztik a tömegpusztító fegyvereket pl Irak, Irán, Észak-Korea ## 24. Az afganisztáni és iraki háború igazolása amerikai részről * Afganisztán: a tálib rezsim menedéket nyújt az Al-Kaidának * Öbölháború befejezetlen ügye * Irak: amerikai értékek terjesztése * gonosz tengely leggyengébb tagja * kapcsolat al kaidával * elnyomó rezsim * tömegpusztító fegyverek ## 25. A terror elleni háború következményei, jelenlegi formája * USA nk presztise zuhan, szuperhatalmi státusza megkérdőjelezhető * Iraki háború vége 2011-ben ->instabilitás, ISIS, Irán megerősödése * két háborúba kényszerül, sok halott→presztízs, megitélés zuhan, terorrorizmus megerősödik, rossz precedens (preventív háború kérdése), megfigyelő állam * katonai erő, deradikalizáció, ellenpropaganda, humanitárius segítségnyújtás ## 26. A háború definíciója (Clausewitz+Singer&Small) * az erőszak politikai célokat követő alkalmazása, ami továbbra is politikai irányítás alatt áll * akaratunk erő által rákényszerítése az ellenfélre * nem céltalan, szervezetlen erőszak * Clausewitz: politika folytatása más eszközökkel * Singer, Small: elhúzódó konfliktus, min 1000 halott harci események miatt /év ## 27. Magyarázatok az államközi háborúk csökkenő számára * új tipusu fenyegetések, kölcs. Gazd. függés mint gát, morális fejlődés, nukleáris fegyverek és háború értelmetlensége, demokratikus béke elmélete ## 28. Hogyan változtatja meg a globalizáció a hadviselést? (4 trend) * hadászati forradalom, posztmodern háború (média, privatizált erőszak→PMC), új háborúk (identitás konfliktusok pl vallás), poszt-vesztfáliai háborúk (transznacionalitás) ## 29. Realista és liberális értelmezések az amerikai hegemónia tartósságára * realista: USA túl erős⇒túlhatalom, gyenge államok ellensúlyozás helyett kiegyeznek, majd egyensúlyozás az USA kihívása helyett * libsi: önkorlátozás→ legitimáció, intézmények, libsi értékek, interdependencia, optimista értelmezések az unipolaritás tartósságáról ## 30. A hegemónia veszélyei * normatív reakcionizmus: átformálni az nk rendszert usa értékek mentén: pl intervenció * realizmus: riválisok, egyensúlypolitika elkerülhetetlen * imperial overstrech (katonai, gazd összeomlás), hazai támogatás ## 31. Az amerikai hegemónia alapjai * Usa hatalma, nyugat uralta intézmények (imf, gatt), szoros bi és multilateriális szöv. rendszer a Csendes és Atlanti-óceán térségében ## 32. Mennyiben “hanyatlik” a Nyugat? * belső politikai válság, világgazdaság átalakulása (új szereplők), gazdasági világválság, euroválság, usa imidzsproblem, belső politikai válság korlátozza a cselekvőképességet (polarizáció, populizmus) ## 33. A regionalizmus meghatározása, regionális biztonsági komplexumok * nem állami szinten, hanem regionális fókusszal tekintünk egy kérdést (katonai vetélkedés, regionális biztonsági komplexumok, regionális hatalmak) * komplexum pl közel-kelet * hidegháború után általános trend ## 34. A BRICS rövid bemutatása; miért fontosak? * felemelkedő hatalmak * Usa által létrehozott nk rendszert megkérdőjelezi, nem status quo hatalomfenyegetés, koalíciókötés az USA blokkolására * elégedetlenség a globalizációval, mint a neoliberális nyugati modell erőszakos terjesztésével * India és Kína a világ fő gyártói lesznek, Oroszország és Brazília a fő nyersanyagszállítók -> köszönhető: a nagy felvevőpiacuk, hozzáférésük a regionális piacaikhoz és a nagy munkaerőkészletük * 2023: bővülés: Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia, Emirátusok ## 35. A BRICS tagjai (2024-től új tagok!) * Brazília, oroszország, india, kína, dél-afrika, Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia, Emirátusok ## 36. Kína felemelkedése * 70-es évek: nyugat fele nyitás, reform * legnagyobb gyártó, gyors növekedés * kína befogadása az nk gazd rendszerbe⇒mára utolérte az USA-t * befektetők, kínai termékek, hadsereg modernizációja ## 37. Kína és a biztonság (rezsimbiztonság) * állambiztonság=komcsi párt hatalomban maradás→vannak külső és belső ellenségek * 2019 Xi Jiping központosít, életfogytig elnök -> személyi diktatúra * megfigyelő állam, elnyomás erősítése * szuverenitás, területi integritás kiemelten fontos * új nacionalizmus és alávetett szerep felülírása * China dream ## 38. Főbb biztonsági kérdések a kínai-amerikai viszonyban * Tajvan és csendes-óceán, szigetviták, észak-korea, belt and road ## 39. Oroszország a 90-es években * SZU összeomlása (1991)- orosz középhatalmi státusz→gazd összeomlás (1998: az ország harmada a szegénységi küszöb alatt) →sikertelen liberalizáció és demokratizáció, gyenge nyugatbarát vezetés (Borisz Jelcin), csecsen háborúk: 1994-96, 1999-2006 -> hadsereg összeomlása ## 40. Orosz külpolitika Putyin alatt, 2007 előtt és után * 2007 előtt: usa barát, de intervenció ellenes * 2007 után: münchen, grúz háború, nyugatellenes, gázfegyver * csecsen háború vége * erős központosítás * kliensrendszer, oligarchia * választási autokrácia * olaj és gázipar dominanciája * külpolitikai kalandorság * Eurázsiai Unió (Örményország, Belorusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország) vs EU -> szomszédságpolitika/Keleti Partnerség * => Oroszo felemelkedése, Putyin hatalomra kerülése után (2000) * NATO bővítése, Grúz 2008 és ukrán 2014-> konfliktusok * Észt szoborvita 2007 * katonai szerepvállalás globálisan- Szíria * Oroszo. mint disprutív hatalom * NATO bővítés, mint egzisztenciális fenyegetés * Ukrajna és Grúzia nyugati orientációja * 2014 krím annetálásai, * 2014 márciustól: Kelet-Ukrajna: hibrid háború * nyugati szankciók * Minszk Protokoll, Minsk II * 2018 krími híd megépül * az ukrán államiság tagadása * egyértelmű orosz agresszió, háború jogtalan, illegitim ## 41. Az ukrán-orosz háború (2014, 2022-) ## 42. A terrorizmusfogalmak közös elemei * pol célok és motivációk, erőszakos vagy azzal fenyeget, pszichológiai hatás is célja, szervezett/egyéni, általában civilek ellen ## 43. A terrorizmus fogalmának átpolitizáltsága (Ki a terrorista? Ki dönti ezt el?) * típustól függő motiváció, egyéni motiváció széles skálán mozog * 3. világ vs 1. világ * az erőszak mint tradíciók megőrzésének módja? ## 44. Állam és terrorizmus; állami terrorizmus * rainbow warrior (1985 Franciaország) * Lockerbie 1988 dec 21 Líbia * Latinamerikai halálosztagok a hidegháború alatt * Oroszo: civilek elleni rakéta kijev és más ukrán városok ellen * bosszú, mint politikai cél * válogatás nélküli erőszak civil központok ellen * a cél a pszichológiai hatás elérése (terror) ## 45. Hogyan változtatta meg a globalizáció a terrorizmust? * 1968 transznacionális terrorrizmus: kiterjedt a repülés, média, technika, extrémizmus (politikai és ideológiai azonosítás extrém csoportok között) miatt * több áldozat, növekvő szofisztikáltság, öngyilkos merényletek * bukott államok és terrorizmus kapcsolata (Líbia) ## 46. A terrorizmus taxonómiái * etnonacionalista: IRA (írország), Tamil Tigrisek (Sri Lanka), ETA (baszkok) * ideológiai (bal): RAF, FARC * ideológiai (jobb): Ku Klux Klán, akár a kapitólium ostroma, keresztény fundamentalizmus (Breivik), zsinagógák elleni merénylet * iszlamista: ISIS, Al Kaida * állami vs nem állami * nemzetközi vs hazai * nem államon belüli motiváció alapján * „javítható” vs „javíthatatlan” ## 47. A régi és új terrorizmus összehasonlítása; a distinkció kritikái * régi: hierarchkus, korlátozott, tárgyalásra alkalmas célok, lokális, nem válogatás nélküli gyilkolás, közvélemény támogatása * új: hálózatos, tárgyalásra alkalmatlan, irreális célok (pl kalifátus kialakítás), globális ambíciók, nem keresnek legitimitást, nem válogatnak * elválasztás kritikája: sok ellenpélda ## 48. ISIS és az európai terrortámadások összefüggése * 2014 isis elleni harc⇒európai terrortámadás a válasz, ezek alacsony költségvetés, szimbolikus iszlamofóbia ## 49. Az Al-Kaida és az ISIS újításai (franchise+közösségi média) (MINDKETTŐ SZUNNITA!) * szociális média használata toborzásra, radikalizálásra * franchise : centralizált döntéshozatal, de decentralizált végrehajtás ## 50. Bukott államok meghatározása, példái; bukott államok és terrorizmus összefüggése * PL Líbia, Irak (állam megszűnik➔terroristák veszik át a hatalmat) ## 51. A terrorizmus elleni harc árnyoldalai * polgári és szabadságjogok korlátja (pl: PATRIOT act) * nk jog kijátszása * terrorveszély eltúlzása, fidesz intézkedések ## 52. A biztonsági színház meghatározása+példák : intézkedések összessége, amelyek a biztonság érzését növeli, de a biztonságot nem növeli. Pl: reptéri biztonság, rendőri, katonai jelenlét ## 53. Az elrettentés és annak fajtáinak meghatározása * olyan magas költségeket rendelek a támadáshoz, hogy az ellenség nem mer támadni * fajták: by punishment: ellenség városainak fenyegetése, by denial: a megnyerhetőség tagadása (2th strike) ## 54. A nukleáris paradox meghatározása * elvárom, hogy az ellenség racionális⇒nem mer támadni, elvárom, hogy rólam irracionálisat feltételezzen: akkor is válaszcsapás, ha mind2en meghalunk ## 55. A kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MAD) definíciója * az atomháború elkerülendő, ezt akkor lehet, ha folyamatosan fennáll a kölcsönös fenyegetés ## 56. Horizontális és vertikális proliferáció * horizentális: földrajzi elterjedés; vertikális: minőségi fejlődés ## 57. Multi- és bilaterális nukleáris fegyverzetkorlátozási egyezmények (évszámmal) * bilaterális: SALT I, SALT II, START I, START II, new START * multilaterális: Atomsorompó-szerződés, Részleges Atomcsend-egyezmény, Átfogó Atomcsend-egyezmény ## 58. Az NPT főbb elemei 1968 * konzerválja a de jure atomhatalmak körét, fegyverek terjedését tiltja, de békés technológiát ad cserébe, hosszútávú leszerelést ír elő az atomhatalmaknak * nem tagja de van atomfegyver: izrael, india, pakisztán, észak korea2003 óta * fő intézmény: nk atomenergia ügynökség ## 59. A de jure és de facto atomhatalmak megkülönböztetése * de jure: npt szerinti atomhatalmak: USA, oroszo, gb, fro, kína (ENSZ BT 5 tagja) * de facto: india, pakisztán, izrael, észak-korea * ex atomhatalmak: dél afrika, belarusz, kazahsztán, ukrajna * nukleáris bebiztosítása: Japán, Irán ## 60. Az NPT rezsim főbb problémái * látencia (a békés technika jó fegyvergyártásra is), kikényszerítés problémája, elrettentés ## 61. Miért építenek az államok nukleáris fegyvereket (3 sagani alapmodell) * bizt. Modell: fenyegetések ellen; belpolitikai modell: bürokratikus érdekek, norma modell: identitás és modernitás jelképe a bomba ## 62. A nukleáris tabu meghatározása * 1945 óta nem használtak atomfegyvert más ország ellen (normatív szempontok is) ## 63. A haramia államok (rogue states) meghatározása, példái * autoriter államok, emberi jogok korlátozása, terror támogatása, cél az atomfegyver beszerzése * pl: irán, észak-korea ## 64. Haramia államok és nukleáris stabilitás * fő fenyegetés: nukleáris dominó, nuk terrorizmus ## 65. Az iráni atomegyezmény rövid bemutatása * ensz bt állandó tagok+irán+németország 2015 * irán leépíti a nuk fejlesztést, beengedi az atomenergia ügynökséget, cserébe mentesül a szankcióktól * 2018: trump kilép, 2020-ra irán ujraindítja a programot, 2023: kis mennyiségben már van harcszati uránja➔rövid időn belül képes fegyvert csináni belőle ## 66. A nukleáris dominó meghatározása, annak relevanciája Észak-Korea kapcsán * országnak lesz→fenyegetés miatt mindenki fejleszt magának, emiatt dél korea és japán is megfontolja a fejlesztést ## 67. A katonai intervenció normái (Finnemore) * adósságehajtá (ma már nem), hummanitárius, nk rend és béke védelme ## 68. A humanitárius intervenció meghatározása * állam/államok csoportja vagy szervezet által alkalmazott erőszak, vagy azzal valófenyegetés a célállam polgárainak emberi jogainak megsértése miatt ## 69. A humanitárius intervenció és a békefenntartás megkülönböztetése * a hagyományos békefenntartáshoz kell a célállam beleegyezése ## 70. Az ENSZ dilemma ismertetése * Területi integritás, szuverenitás, béke,stabilitás vs emberi méltóság, emberi jogok ## 71. Az ENSZ BT szerepe a humanitárius intervenciókban, a BT megosztottsága * nyugat: intervenció párti, kelet nem * Csak az ENSZbt hozzájárulásával lehet intervenciót indítani ## 72. Pro és kontra érvek a humanitárius intervencióval kapcsolatban * ugyanaz mint a dilemma ## 73. A ruandai népirtás és a srebrenicai tömeggyilkosság szerepe az R2P folyamatban * Ezek a kudarcok vezettek az r2pkialakulásához ## 74. Az R2P meghatározása, főbb elemei * állam köteles védeni a polgárokat, az nk közösségnek ezt támogatnia kell, ha az államnak nem megy, akkor az nk közösség köteles közbelépni * felelősségek: megelőzés, reakció, újjáépítés ## 75. A legitimáció kérdése a humanitárius intervencióknál az 1999-es koszovói NATO intervenció kapcsán * be nem avatkozás tilalma, de srebrenica miatti félelem, legitim de illegális ## 76. Hogyan jelent kihívást az R2P a tradicionális biztonságfogalommal szemben? (humánbiztonság) * nem államközpontú, nk normák interszubjektivitása ## 77. Kollektív védelem meghatározása * kölcsönös segítségnyújtás, ha valakit támadás ér ## 78. Szövetségesi rendszerek: kinek miért jó? : a gyengék védelmet kapnak a nagyhatalmaktól, az erősek ellensúlyozni tudják az ellentétes hatalmakat, ami lehet önfenntartó célú, de az önkiterjesztést is jelentheti ## 79. Miért különleges az amerikai szövetségi rendszer? * konszenzusos rendszer, szövetségi kontroll az usa felett ## 80. A semlegesség fajtái, példák: függő semlegesség, szigorú semlegesség (pl svájc), feltételes semlegesség (ha nyilvánvaló az aggresszió, feladja a semlegességet)....? ## 81. Az EU aktorságának értelmezései * normatív hatalom, civil hatalo, etikai hatalom: nem katonai hatalom ## 82. Az EU két biztonsági stratégiájának összehasonlítása * 2003: normatív, globális hangnem, idealizmus * 2016: határozottabb, realistább hangvétel, befelé fókuszál ## 83. A Brexit hatása az EU biztonságára * GB legnagyobb haderő, nettó befizető de gyakran vétózott is ## 84. A Főképviselő szerepe és személye * elnökli a külügyminiszteri tanácsot, bizottságalelnöke, vezeti az eeas-t ## 86. Mi a PESCO? * Állandó struktúrált együttműködés: fegyverkezés összehangolása, stratégiák, részvétel önkéntes, de számonkérhetők ## 87. A NATO bővítési körei (évszám+tagok) * 49: Izland, Usa, Olaszország, fro, benelux, portuhália, norvégia, dánia, kanada, gb * 52: görög, török * 55: NSZK * 82: spanyol * 90: ndk * 99: Lengyel, magyar, cseh * 2004: bulgária, baltikum, románia, szlovák, szlovén * 2009: albán, horvát * 2017: montenegro * 2020: észak-macedónia * 2023: finn * 2024: svéd ## 88. Kollektív védelem a NATO-ban * 5.cikkely ## 89. Trump és a NATO politikai válsága: 2% gdp követelése, török-amerikai viszony, oroszbarátság, nacionalizmus, klasszikus szövetségesek antagonizálása ## 90. A biztonságiasítás meghatározása: folyamat, mely során a pol. szereplő egy kérdést biztonsági jellegűvé nyilvánít és a politikát ezáltal a megszokott szabályokon kívülivé helyez * belső feltétel: beszédaktus tartalmi minősége * külső feltétel: aktor társadalmi pozíciója ## 91. Objektív vs. interszubjektív biztonság: * Vannak egyértelműen meghatározható fenyegetések és Vannak egyes diskurzusok, szereplők által biztonsági kérdésként meghatározott jelenség ##