2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról PDF

2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 1. oldal 72. § (1) Magyar bíróság külföldi bíróság jogsegélykérelmére nemzetközi szerződés, az Európai Unió közvetlenül alkal...

2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 1. oldal 72. § (1) Magyar bíróság külföldi bíróság jogsegélykérelmére nemzetközi szerződés, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy viszonosság alapján nyújt jogsegélyt. (2) Viszonosság hiányában a jogsegélykérelem a miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter, továbbá szükség szerint az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén teljesíthető. (3) A jogsegélykérelem teljesítését meg kell tagadni, ha az a magyar közrendbe ütközne. 32. Iratok kézbesítése 73. § (1) A megkeresett állam hatósága útján külföldön kézbesítendő iratot intézkedés végett a miniszterhez kell megküldeni. (2) Ha nemzetközi szerződés az irat postai úton történő kézbesítését lehetővé teszi, a bíróság azt a címzettnek közvetlenül is megküldheti. (3) Az irat nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a címzett tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság útján is kézbesíthető. Ilyen esetben azt intézkedés végett a külpolitikáért felelős miniszterhez kell megküldeni. (4) A külföldön teljesített kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a magyar, akár a kézbesítés helyén irányadó jognak megfelel. Ha a kézbesítésre a (2) bekezdés alapján került sor, kézbesítési fikció alkalmazásának nincs helye. 74. § (1) A külföldi eljárásban keletkezett irat belföldi kézbesítése iránti jogsegélykérelmet a miniszter az abban foglaltaknak megfelelően továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott bírósághoz vagy – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar útján – az önálló bírósági végrehajtóhoz (a továbbiakban: végrehajtó). (2) A kézbesítést a jogsegélykérelemnek megfelelően a címzettnek a jogsegélykérelemben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) vagy a végrehajtó teljesíti. (3) A bíróság vagy a végrehajtó a jogsegélykérelem átvételétől számított nyolc napon belül intézkedik a kézbesítés foganatosítása iránt. 75. § (1) A külföldi eljárásban keletkezett irat kézbesítése során a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó belföldi jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Ha a kézbesítendő irat nincs ellátva hiteles vagy a megkereső állam joga által bírósági eljárás céljára alkalmasnak tekintett magyar nyelvű fordítással, az csak akkor kézbesíthető, ha a címzett az iratot önként elfogadja. Az ilyen irat címzett általi átvétele nem jelenti annak végleges elfogadását; a címzett az iratot az átvételtől számított tizenöt napon belül a kézbesítés iránti jogsegélykérelmet teljesítő belföldi bírósághoz vagy végrehajtóhoz visszaviheti vagy postára adhatja azzal, hogy azt mégsem fogadja el. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott fordítással el nem látott irat kézbesítése azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdésében meghatározott kézbesítési fikció nem alkalmazható. (4) Ha a címzett az iratot a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem fogadja el, vagy azt a (3) bekezdésben meghatározott okból nem kézbesítették, a kézbesítés iránti jogsegélykérelmet teljesítő bíróság vagy végrehajtó a kézbesítés eredményét úgy állapítja meg, hogy az irat a magyar jog szerint nem tekinthető kézbesítettnek. (5) A kézbesítés teljesítése során a megkereső külföldi bíróság kérelmére külföldi eljárási szabályt kell alkalmazni, ha ez nem sérti a magyar közrendet. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 2. oldal 76. § (1) A kézbesítés iránti jogsegélykérelmet teljesítő bíróság vagy végrehajtó a kézbesítés megtörténtéről és annak időpontjáról, illetve a kézbesítés akadályáról és ennek okáról nyolc napon belül tájékoztatja a minisztert. (2) Ha a kézbesítésre a 2005. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló egyezményt kell alkalmazni, a miniszter a bíróság vagy a végrehajtó által közölt adatok alapján kiállítja az egyezmény 6. cikke szerinti tanúsítványt. 77. § (1) A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: a rendelet) 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény feladatait a) bírósági iratok esetében az a bíróság, amelynek eljárásában a kézbesítendő irat keletkezett, b) közjegyző eljárásában keletkezett iratok esetén az a közjegyző, akinek eljárásában az irat keletkezett, c) egyéb bíróságon kívüli iratok esetében a miniszter látja el. (2) A rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti átvevő intézmény feladatait a) a címzettnek a jogsegélykérelemben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) és b) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar látja el, azzal, hogy a b) pont szerinti esetben a kézbesítést a címzett címe szerint illetékes végrehajtó teljesíti. (3) A rendelet alapján előterjesztett jogsegélykérelem teljesítése során a 74. § (3) bekezdése alkalmazandó. (4) A rendelet 4. cikke szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el. (5) A rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot a miniszter látja el, aki gondoskodik továbbá a 7. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás nyújtásáról. (6) A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (2) bekezdése alapján az átvevő intézmény a kézbesítendő iratokat postai úton, telefaxon és elektronikusan fogadja. Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat az áttevő vagy átvevő intézmény magyar, angol, német vagy francia nyelven fogadja. (7) Ha a Pp. 137. § (2) bekezdésében meghatározott kézbesítési fikció alkalmazásával került sor a kézbesítés eredményének megállapítására, az átvevő intézmény az áttevő intézményt arról értesíti, hogy a kézbesítés beálltát és annak időpontját e kézbesítési fikció alapján állapította meg, és azzal szemben a címzettet a Pp. 138. §-a szerinti kifogás illeti meg. Ha a bíróság a címzett kifogásának utóbb helyt ad, a külföldi áttevő intézményt egyidejűleg értesíti arról, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények a magyar jog szerint hatálytalanok. (8) Az átvevő intézmény a kézbesítés megtörténtéről és annak időpontjáról, illetve akadályáról és ennek okáról nyolc napon belül tájékoztatja az áttevő intézményt. (9) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód belföldön csak akkor alkalmazható, ha a címzett az áttevő tagállam állampolgára. (10) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazása esetén a külföldön kézbesítendő iratot a 73. § (3) bekezdésének megfelelően kell továbbítani. (11) A rendelet 20. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazására belföldön a végrehajtói kézbesítésre vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 3. oldal 33. Bizonyításfelvétel 78. § (1) A külföldi bírósághoz előterjesztendő, bizonyításfelvétel iránti jogsegélykérelmet a miniszternek kell megküldeni. (2) Ha a bizonyításfelvételre nemzetközi szerződés alapján diplomáciai vagy konzuli képviselő útján is lehetőség van, a bíróság a bizonyításfelvétel iránt a külpolitikáért felelős miniszter útján megkeresheti az illetékes magyar külképviseleti hatóságot. (3) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára nemzetközi szerződésben meghatározott esetben közvetlenül foganatosíthat bizonyítási cselekményt külföldön. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő eszközök alkalmazásának nincs helye. (4) Nemzetközi megállapodás vagy viszonosság hiányában a bíróság a félnek – kérelmére – határidőt szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogának megfelelő és a szükséghez képest felülhitelesítéssel ellátott közokiratot mutasson be. (5) A külföldön lefolytatott bizonyítás szabályszerűségét a bizonyítás helyének joga szerint kell elbírálni, de azt akkor is szabályszerűnek kell tekinteni, ha a magyar jognak megfelel. 79. § (1) Külföldi bíróságtól érkező, belföldi bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelmet a miniszter – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – továbbítja a (3) bekezdésben meghatározott bírósághoz. (2) Ha a jogsegélykérelem olyan adat közlésére irányul, amely közhiteles nyilvántartásból közvetlenül beszerezhető, a miniszter az érintett nyilvántartást vezető szervet megkeresheti a kért adat közlése iránt. (3) A bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelem teljesítése annak a járásbíróságnak (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróságnak) a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, amelynek területén a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található, b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy c) egyébként a bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható, így különösen ha több meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetve a szemle által érintett több tárgy különböző bíróságok illetékességi területén található. (4) A bizonyításfelvételre irányuló jogsegélykérelem teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni. Külföldi eljárási szabályt csak a megkereső külföldi bíróság kérelmére kell alkalmazni, ha ez nem sérti a magyar közrendet. (5) Ha a megkereső külföldi bíróság jelezte, hogy annak tagja, a külföldi eljárásban érdekelt felek vagy azok képviselői a jogsegélykérelem teljesítésénél jelen kívánnak lenni, a jogsegélykérelmet teljesítő bíróság a jogsegélykérelem teljesítésének határnapját ennek figyelembevételével tűzi ki. A bizonyításfelvétel határnapjáról, helyszínéről és a részvételt érintő egyéb körülményekről a bíróság haladéktalanul értesíti a minisztert. 80. § (1) A miniszter nemzetközi szerződés alapján az e §-ban foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy a külföldi bíróság által e célra megbízottként kijelölt személy, illetve a külföldi bíróság tagja a külföldi eljárás céljára belföldön közvetlenül bizonyítási cselekményt foganatosítson. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a miniszterhez kell benyújtani magyar, angol, francia vagy német nyelven. A kérelemben meg kell jelölni az alábbiakat: a) az eljáró külföldi bíróság megnevezését és ügyszámát, b) az eljárásában érintett felek, illetve képviselőik nevét és címét, c) az eljárás tárgyát, d) az ügy tényállásának rövid leírását, 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 4. oldal e) annak a személynek a nevét és elérhetőségi adatait, aki megbízottként vagy a bíróság tagjaként a bizonyítási cselekményt belföldön foganatosítani kívánja, f) a belföldön foganatosítandó bizonyítási cselekményt, g) annak a személynek a nevét és címét, akinek közreműködése a bizonyítási cselekmény foganatosításához szükséges. (3) A kérelemhez csatolni kell a bizonyítást foganatosító, megbízottként eljáró személy részére a külföldi bíróság által hozott kirendelő határozatot vagy azzal egy tekintet alá eső okiratot. (4) A miniszter a kérelemnek nem ad helyt, ha a foganatosítani kívánt bizonyítási cselekmény a magyar közrendbe ütközne. (5) Ha a miniszter a kérelemnek helyt ad, értesíti a 79. § (3) bekezdés szerinti járásbíróságot, kivéve, ha a bizonyítási cselekmény foganatosítása a bíróság közreműködését nem igényli. (6) Ha a bizonyítási cselekmény valamely személy meghallgatására irányul, e személyt a meghallgatását megelőzően a) tájékoztatni kell arról, hogy aa) közreműködése önkéntes, annak megtagadása miatt belföldön joghátrány nem érheti, ab) a meghallgatás során jogosult anyanyelvét használni, és ac) jogi képviselője a meghallgatás során jelen lehet, továbbá b) tanúként történő meghallgatása esetén a Pp. tanú figyelmeztetésére vonatkozó szabályainak megfelelően figyelmeztetni kell. (7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást az (5) bekezdés alapján közreműködő bíróság nyújtja. Ha ilyen bíróság nincs, a miniszter a bizonyításfelvétel engedélyezésének feltételeként írja elő a tájékoztatás megkereső bíróság általi biztosítását, és a tájékoztatás megtörténtének a miniszter részére történő igazolását. (8) Ha a meghallgatás foganatosításához tolmács közreműködése szükséges, a tolmács díjának megelőlegezéséről, illetve megtérítéséről a megkereső bíróság gondoskodik. (9) A miniszter az e § szerinti bizonyításfelvétel engedélyezésekor egyéb feltételeket is megállapíthat. 81. § (1) A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: rendelet) 4. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el. (2) A rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti egyéb hatóság Magyarországon a közjegyző és a gyámhatóság. (3) A rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsegélykérelem teljesítése a 79. § (3) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ha a jogsegélykérelmet fogadó bíróság azt állapítja meg, hogy annak teljesítése más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, azt – a kérelem beérkezését követő – nyolc napon belül hivatalból megküldi ehhez a bírósághoz. (4) A rendelet 19. cikk (1) bekezdése és 20. cikk (2) bekezdése szerinti, más tagállam bíróságától érkező kérelmet a miniszter fogadja és bírálja el, ennek során a 80. § (5)–(9) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (5) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság postai úton, telefaxon vagy elektronikusan, magyar, angol vagy német nyelven fogadja. (6) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára az Európai Unió tagállamában, Dánia kivételével, a rendelet 19. cikkében szabályozott módon kívül is foganatosíthat közvetlenül bizonyítási cselekményt. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő intézkedések alkalmazásának nincs helye. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 5. oldal 81/A. § (1) A konzuli tisztviselő az Európai Unió kötelező jogi aktusában, nemzetközi szerződésben vagy a fogadó állam jogában meghatározott feltételek szerint belföldi eljárás céljaira, az eljáró bíróság megkeresésére külföldön tartózkodó magyar állampolgárt meghallgathat, kényszerítő intézkedés alkalmazása nélkül. A megkeresésre a Pp. 282. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. (2) A konzuli tisztviselő nem járhat el abban az ügyben, amelyben – a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint – mint bíró sem járhatna el. A kizárásról és az eljáró konzuli tisztviselő kijelöléséről a külképviselet vezetője határoz. Ha a kizárási ok a külképviselet vezetőjét érinti, vagy nincs másik kijelölhető konzuli tisztviselő, akkor az a külképviselet vagy konzuli tisztviselő jár el, amellyel (akivel) szemben kizárási ok áll fenn, és erről a perben eljáró bíróságot értesíteni kell. (3) A meghallgatásról a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell: a) a meghallgatást végző külképviselet megnevezését, ügyszámát, b) a megkereső bíróságot és a bírósági ügyszámot, c) a meghallgatás helyét, továbbá a meghallgatás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját, d) a meghallgatást végző konzuli tisztviselő, továbbá a külképviselet részéről jelen lévő más személy nevét, beosztását, e) a meghallgatott személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, perbeli állását, f) a meghallgatott személy közreműködésének önkéntességére való felhívását, továbbá a meghallgatott személynek a felhívásra adott válaszát, g) a meghallgatott személy vallomását; ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. (4) A meghallgatás után a meghallgatott személy jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha azt nem kívánja. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a meghallgatott személy a vallomás felolvasásakor a korábban előadott vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni. (5) Tanú meghallgatása során a konzuli tisztviselő az (1)–(4) bekezdésben foglaltak mellett a Pp.-nek a tanúzási képtelenségre, a tanúvallomás megtagadására, valamint a tanú meghallgatása lefolytatására vonatkozó szabályai alkalmazásával jár el. (6) A konzuli tisztviselő a meghallgatással felmerült készkiadásait a jegyzőkönyvben vagy külön okiratban megállapítja. A konzuli tisztviselő meghallgatással kapcsolatban felmerült készkiadásainak előlegezésére a Pp. 78. §-ában és 79. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 34. Immunitással kapcsolatos rendelkezések 82. § Ezen alcím alkalmazásában az államra történő utalás magába foglalja: a) az államot, b) az állam közhatalmat gyakorló szerveit, amikor e minőségükben járnak el, és c) az állam képviseletében eljáró személyeket, amikor e minőségükben járnak el. 83. § (1) A magyar állam elleni eljárásban – az e törvényben megállapított kivételekkel – kizárólag magyar bíróság járhat el. (2) Külföldi állam elleni eljárásban – az e törvényben megállapított kivételekkel – magyar bíróság nem járhat el. 84. § (1) Az államot az eljárás tárgyától függetlenül nem illeti meg immunitás, a) ha arról kifejezetten lemondott, b) ha az eljárást maga indította, abba beavatkozott vagy az eljárásban érdemben perbe bocsátkozott, vagy c) az állam által indított eljárásban előterjesztett viszontkereset tekintetében, ha az a jogvita tárgyát képező jogviszonyon alapul. (2) Az államot nem illeti meg immunitás, ha az eljárás tárgya 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 6. oldal a) az államnak polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, kivéve, ha a másik szerződő fél valamely más állam, vagy a szerződő felek eltérően állapodtak meg, b) az állam és természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye az eljárás helye szerinti állam területén van, illetve volt, kivéve, ha a munkavállaló a munkáltató államnak állampolgára vagy közhatalmi funkciót látott el, c) az állammal szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény, feltéve, hogy a károkozó esemény vagy mulasztás az eljárás helye szerinti állam területén következett be, és a károsult annak időpontjában abban az államban tartózkodott, d) az államnak az eljárás helye szerinti állam területén lévő ingatlanon fennálló joga, érdeke vagy birtoka, az ingatlan állam általi használata, vagy az ezekből eredő kötelezettségek, e) az államnak az eljárás helye szerinti államban nyilvántartásba vett, vagy annak területén székhellyel vagy központi ügyintézési hellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli jogalanyban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetve valamely abból eredő jog vagy kötelezettség, f) az államnak az eljárás helye szerinti államban megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya, g) az eljárás helye szerinti államban szellemi tulajdoni oltalom megadása, tartalma, illetve megszűnése, h) az eljárás helye szerinti államban fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon kezelése tekintetében az államot megillető jog vagy érdek, vagy i) polgári jogi szerződéssel összefüggő jogvita rendezésére az állam által kötött választottbírósági megállapodás érvényessége, értelmezése vagy alkalmazása, az ilyen megállapodás alapján folytatott választottbírósági eljárás, illetve az abban hozott határozat érvénytelenítése, kivéve, ha a választottbírósági megállapodás eltérően rendelkezik. 85. § (1) E § alkalmazásában végrehajtás alatt a rendelkezési jogosultságot korlátozó ideiglenes és biztosítási intézkedést is érteni kell. (2) Az immunitásról történő, 84. § (1) bekezdés szerinti lemondás nem jelenti a végrehajtás alóli mentességről való lemondást is. (3) A külföldi állam belföldön fekvő vagyonára nem vezethető végrehajtás, kivéve, ha a) a külföldi állam ahhoz kifejezetten hozzájárult, b) a külföldi állam a vagyont az adott követelés kielégítésére elkülönítette, vagy c) a vagyon nem kereskedelmi jellegű kormányzati tevékenységen kívüli célra szolgál. (4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából nem kereskedelmi jellegű kormányzati tevékenység céljára szolgál különösen a) az állam külképviseleteinek működését szolgáló vagyon, b) a katonai célú használatra szolgáló vagyon, c) a központi bank vagy más pénzügyi hatóság vagyona, d) az állam kulturális örökségéhez, archívumaihoz tartozó, elidegenítésre nem szánt vagyon, e) a tudományos, kulturális vagy történelmi kiállítás részét képező, elidegenítésre nem szánt vagyontárgyak. 86. § (1) Kizárólag magyar bíróság járhat el a külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a magyar állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről kifejezetten lemondott. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 7. oldal (2) Nem járhat el magyar bíróság Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam vagy a foglalkoztató nemzetközi szervezet a mentességről kifejezetten lemondott. 87. § (1) Külföldi államnak történő kézbesítésre az Európai Unió olyan általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy olyan nemzetközi szerződés alkalmazandó, amely a kézbesítési jogsegélyt az adott állam tekintetében szabályozza, ennek hiányában az irat a külpolitikáért felelős miniszter útján kézbesítendő. (2) Külföldi állam részére közvetlen postai úton iratok nem kézbesíthetők. (3) Nemzetközi szervezetnek vagy mentességet élvező természetes személynek a külpolitikáért felelős miniszter útján kell az iratokat kézbesíteni. X. FEJEZET JOGHATÓSÁG 35. Általános szabályok 88. § E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül kizárólag magyar bíróság járhat el a) olyan eljárásban, amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete, b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, c) belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban, d) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban, e) belföldi végrehajtást érintő eljárásban. 89. § E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül magyar bíróság joghatósága kizárt a) olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete, b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban, c) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban, d) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, tartalmával és megszűnésével kapcsolatos eljárásban, e) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) alapításával, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy létesítő okirat érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetve a jogi személy szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban, f) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban, g) külföldi végrehajtást érintő eljárásban. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 8. oldal 90. § (1) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, ha legalább az alperesek egyikének lakóhelye, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany székhelye vagy központi ügyintézésének helye (e fejezetben alkalmazásában a továbbiakban együtt: székhely) belföldön van, feltéve, hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni. (2) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére vagy székhelyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye vagy székhelye belföldön van. (3) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is. 91. § A magyar bíróság joghatóságát – az e törvényben megállapított kivételekkel – megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, ellenkérelmet terjeszt elő (perbebocsátkozás). 36. Vagyonjogi ügyek 92. § Magyar bíróság eljárhat minden vagyonjogi ügyben, ha az alperes lakóhelye vagy székhelye belföldön van. 93. § Szerződéssel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vitatott kötelezettség teljesítési helye belföldön van. E § alkalmazásában a vitatott kötelezettség teljesítési helye a) az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek, ennek hiányában b) ingó dolog értékesítése esetén az a hely, ahova a szerződés alapján az adott dolgot szállították, vagy szállítani kellett volna, c) szolgáltatás nyújtása esetén az a hely, ahol a szerződés szerint a szolgáltatást nyújtották, vagy kellett volna nyújtani, vagy d) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott követelés teljesítési helyeként meghatároz. 94. § (1) Szerződésen kívüli kötelmekkel összefüggő jogvitában eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a kötelmet keletkeztető jogi tény belföldön valósult vagy valósulhat meg, vagy annak eredménye belföldön következett vagy következhet be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a személyhez fűződő jogok megsértéséből eredő igényekre is. (2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, illetve a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik. (3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye belföldön van. 95. § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás megindulásának időpontjában belföldön található ingó dolgon fennálló dologi jog. 96. § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi tevékenységével kapcsolatos, ideértve azt az esetet is, amikor a szerződést belföldön, a külföldi székhelyű vállalkozás képviseletében kötötték. 2017. évi XXVIII. törvény - a nemzetközi magánjogról Jogtár Hatály: 2022.VIII.1. - 9. oldal 97. § Vagyonjogi perben eljárhat magyar bíróság olyan alperes ellen is, aki belföldön lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, feltéve, hogy az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja. 98. § (1) Öröklési perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó halálakor magyar állampolgár volt. (2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található. 99. § (1) Joghatósági megállapodással a felek a felmerült, vagy – meghatározott jogviszonyból eredő – jövőbeli jogvitájuk esetére vagyonjogi ügyekben kiköthetik valamely állam bíróságainak, vagy egy vagy több meghatározott bíróságának joghatóságát. (2) Semmis az a joghatósági megállapodás, a) amellyel a felek külföldi bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben, amelyben a magyar bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik, vagy b) amellyel a felek magyar bíróság joghatóságát kötik ki olyan ügyben, amelyben a magyar bíróság joghatósága kizárt. (3) Joghatósági megállapodást a felek köthetnek a) írásban, b) szóban, írásbeli megerősítéssel, c) a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelő formában, vagy d) a nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel azoknak a kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (4) A joghatósági megállapodást írásban kötöttnek kell tekinteni akkor is, ha a felek jognyilatkozatát tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre. (5) A joghatósági megállapodás létezésére és érvényességére – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – a joghatósági megállapodásban kikötött bíróság vagy bíróságok államának joga alkalmazandó. (6) Ha a felek a joghatósági megállapodást egy másik szerződés részeként kötötték meg, a joghatósági megállapodást – annak létezése és érvényessége tekintetében – a szerződés többi feltételétől független megállapodásnak kell tekinteni. (7) A joghatósági megállapodással kikötött joghatóság – a felek eltérő megállapodásának hiányában – kizárólagos. Ha azonban a felek külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, a magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát. ---->>----->>--