Jegyzetek Vizsga 2024_12_10 jegyzetek

**Az 1. számú forrás összefoglalása** **A diasor bemutatja az integráció fogalmát, annak fokozatait, előnyeit és hátrányait.** Az integráció előnyei többek között a politikai stabilitás, az érdekérvényesítés, a gazdasági hatékonyság és a nemzetközi szolidaritás. Az integráció lehetséges hátrányai a...

**Az 1. számú forrás összefoglalása** **A diasor bemutatja az integráció fogalmát, annak fokozatait, előnyeit és hátrányait.** Az integráció előnyei többek között a politikai stabilitás, az érdekérvényesítés, a gazdasági hatékonyság és a nemzetközi szolidaritás. Az integráció lehetséges hátrányai a nemzetállami szuverenitás csökkenése, a nemzeti és ágazati érdekek sérülése, a magas költségek és a terhek egyenlőtlen eloszlása. Az integráció fokozatai ----------------------- - **Preferenciális kereskedelmi övezet**: A tagországok kölcsönösen csökkentik a vámokat egymás termékeire. - **Szabadkereskedelmi övezet**: A tagországok teljesen eltörlik a vámokat egymás termékeire, de fenntartják saját vámtarifájukat a harmadik országokkal szemben. - **Vámunió**: A szabadkereskedelmi övezethez hasonlóan eltörlik a belső vámokat, de egységes külső vámtarifát alkalmaznak a harmadik országokkal szemben. - **Közös piac**: A vámunióhoz hozzáadva a tőke és a munkaerő szabad áramlását is biztosítja. - **Gazdasági unió**: A közös piachoz hozzáadva a gazdaságpolitikák harmonizációját, beleértve a monetáris politikát, a fiskális politikát és a strukturális politikákat.védő vámok,kvóták - **Politikai unió**: A gazdasági unióhoz hozzáadva a politikai intézmények és döntéshozatali folyamatok integrációját. **A 2. számú forrás összefoglalása: Alapismeretek az Európai Unióról 2.** Hátrányokat emeli ki: - **A nemzetállam szerepének és szuverenitásának csökkenése.** Az integráció folyamatában a nemzetállamoknak bizonyos mértékű önállóságot kell feladniuk a közös célok elérése érdekében. Ez a döntési jogkörök és a szuverenitás csökkenéséhez vezethet. - **A nemzeti és ágazati érdekek sérülése.** Az integráció során előfordulhat, hogy a közös döntések nem minden tagállamnak vagy ágazatnak kedveznek egyformán. Ez érdekellentéteket szülhet és akár egyes tagállamok vagy ágazatok számára hátrányos is lehet. - **Magas költségigény.** Az integráció működtetése, az adminisztráció és a közös politikák finanszírozása jelentős költségekkel jár. - **A belső vámok lebontásával a nemzetállam bevételektől esik el.** A vámunió létrehozása a belső vámok eltörlésével jár, ami a tagállamok bevételkiesését okozza. - **A terhek egyenlőtlen eloszlása.** Az integráció során előfordulhat, hogy a költségek és a terhek nem egyenletesen oszlanak meg a tagállamok között. - **A globális hatások erősödése (kultúra, gazdaság, stb.).** Az integráció kiterjedtebb gazdasági és kulturális kapcsolatokhoz vezet, ami a globalizáció hatásainak felerősödését eredményezi. - **Érdekellentétek a tagok és az integráció egésze között.** Az egyes tagállamok érdekei nem mindig egyeznek az integráció egészének érdekeivel, ami konfliktusokhoz vezethet. A 3 forrás összefoglalása ------------------------- A legsikeresebb és legbonyolultabb nemzetközi integráció - Története az 1950-es évekig nyúlik vissza - 2020: az első kilépés - Himnusz: örömóda - Európa nap: május 9. - Jelmondat: „Egység a sokféleségben" (In varietate concordia) - Honlap: http://europa.eu - 2012: Béke Nobel díj-- több mint másfél millió hivatalos dokumentu Az EU\_alap\_4 dokumentum összefoglalása ---------------------------------------- ### Az EU globális gazdasági szerepe A dokumentum kiemeli az EU globális gazdaságban betöltött szerepének előnyeit és kihívásait, beleértve: - **Előnyök:** - Jólét - Bevándorlás - Biztonságpolitika - **Kihívások:** - Belső feszültségek - Versenyképességi problémák, mint például: - Aktivitási ráta - Demográfiai folyamatok - Innovációs kiadások és K+F - Az állam szerepe és kiadásai - Munkaerő-gazdálkodás - A mezőgazdaság túlsúlya a támogatáspolitikában ### Foglalkoztatási ráták A dokumentum bemutatja a foglalkoztatási rátákat az EU országaiban és régióiban 2018-ban, 20-64 évesek, illetve 15-64 évesek korcsoportjában. ### További nemzetközi integrációk A dokumentum bemutat néhány további nemzetközi integrációt az EU-n kívül, többek között: - **NAFTA:** Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Kanada, USA, Mexikó), amelynek célja a szabadkereskedelmi övezet létrehozása. - **UNASUR:** Dél-amerikai Nemzetek Uniója, amelynek célja túlmutat a közös piacon. A dokumentum megemlíti a MERCOSUR-t (Déli Közös Piac) is, amely az UNASUR elődje volt. - **ASEAN:** Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása (Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam), amelynek célja a szabadkereskedelmi övezet létrehozása és a politikai stabilitás. - **PROSUR:** A dokumentum ismerteti a PROSUR létrejöttét (2019), amely a baloldalinak tartott UNASUR-ra adott jobboldali válaszként jött létre. Kiemeli a Chile és Kolumbia meghatározó szerepét, a laza együttműködést, a \"rugalmas intézményesülést\" és a nem túlbürokratizált intézményrendszert. Bemutatja a PROSUR fő céljait, mint az infrastruktúra, az energiaügy, az egészségügy, a védelem, a biztonság és a bűnözés elleni küzdelem, a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, valamint a demokratikus értékek megőrzése, a szabadságjogok előmozdítása és az emberi jogok tiszteletben tartása. A dokumentum leírja a PROSUR működését, beleértve az elnöki csúcstalálkozókat, a szakpolitikák munkacsoportjait, az évente változó elnökséget és az összehangolt védelmi politikát. ### Az európai integráció történelmi előzményei A forrás az európai integráció történelmi előzményeire is kitér, bemutatva a korai egységterveket a középkortól a 20. század közepéig. A forrás kiemeli az olyan fontos mérföldköveket, mint: - A Szent Római Birodalom - II\. Pius pápa egységterve - Richard Coudenhove-Kalergi páneurópai mozgalma - A Briand-terv - A Marshall-terv - Az Európa Tanács - Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Az EU\_alap\_6 forrás összefoglalása: Az európai integráció előzményei ---------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_6 forrás az európai integráció előzményeivel és kezdeteivel foglalkozik, különös tekintettel a két világháború közötti és az azt követő időszakra. A forrás bemutatja azokat a főbb gondolatokat és terveket, amelyek hozzájárultak az Európai Unió létrejöttéhez. ### Európai egységtervek a két világháború között A forrás kiemeli Richard Coudenhove-Kalergi páneurópai mozgalmát, amely az 1920-as években jelent meg, válaszul az első világháború pusztítására és a felaprózódó európai birodalmakra. Coudenhove-Kalergi szerint a nemzetek közötti gyűlölet újabb háborúhoz vezethet, és a Népszövetség nem nyújt megfelelő megoldást erre a problémára. A mozgalom a kommunizmus és az amerikanizmus fenyegetésével is szembesült, és a föderalizmus eszméjét hirdette az európai identitás megőrzése mellett. A páneurópai mozgalom céljai: - Béke és gazdasági egység megteremtése - A nacionalizmus legyőzése - Az USA és a Szovjetunió befolyásának ellensúlyozása A forrás bemutatja a Briand-tervet is, amelyet Aristide Briand francia külügyminiszter terjesztett elő 1929-ben. A terv egy páneurópai regionális unió létrehozását javasolta a Népszövetség keretein belül, elsősorban gazdasági együttműködésre fókuszálva. Bár a terv nem valósult meg, jelentősége abban rejlett, hogy hivatalos rangra emelte az európai egység ügyét. ### Az európai integráció kezdetei a második világháború után A forrás áttekinti a második világháború utáni európai helyzetet, amelyet a gazdasági romok, a szovjet fenyegetés és az amerikai befolyás növekedése jellemzett. Ebben az időszakban két fő elképzelés alakult ki Európa biztonságpolitikájáról: az atlanti útválasztás, amely az USA-val való szoros együttműködésre épített, és a harmadik utas megoldás, amely a két nagyhatalom közötti közvetítő szerepet szánta Európának. A forrás rámutat, hogy a háború utáni időszakban számos kisebb léptékű gazdasági egységterv is született, mint például a Benelux Unió és az Északi Tanács, amelyek előkészítették a talajt a szélesebb körű európai integráció számára. ### A Marshall-terv és az OEEC A forrás kiemeli a Marshall-terv jelentőségét az európai gazdaság újjáépítésében és az európai együttműködés elmélyítésében. A terv keretében az USA jelentős pénzügyi támogatást nyújtott az európai országoknak, azzal a feltétellel, hogy azok együttműködnek a gazdaság újjáépítésében. Ennek eredményeként jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), amely a Marshall-terv lebonyolítását koordinálta. ### Az Európa Tanács A forrás bemutatja az 1949-ben megalakult Európa Tanácsot, amelynek célja az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme volt Európában. Az Európa Tanács kidolgozta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és létrehozta az Emberi Jogi Bíróságot. ### Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) A forrás részletesen tárgyalja az ESZAK létrejöttét, amelyet a Schuman-terv alapján hoztak létre 1951-ben. A terv célja a francia-német megbékélés és a háborúk megelőzése volt a szén- és acéltermelés közös ellenőrzése révén. Az ESZAK hat tagállama (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg) létrehozta a közös piacot a szén és acél számára, és intézményi keretet teremtett az európai integráció elmélyítéséhez. Az EU\_alap\_7 forrás összefoglalása: Az európai integráció fejlődése az 1950-es évektől ---------------------------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_7 forrás az európai integrációs folyamat alakulását mutatja be az 1950-es évektől kezdődően, kiemelve a jelentős sikereket, kudarcokat, bővítéseket és a közös intézmények fejlődését. ### A kudarcok tanulságai A forrás két, az 1950-es évek elején kudarcba fulladt tervet is bemutat: az **Európai Védelmi Közösség (EVK)** és az **Európai Politikai Közösség (EPK)** terveit. - Az **EVK** célja egy integrált európai hadsereg létrehozása lett volna, amelybe a német haderő is beletartozott volna. A terv azonban a francia parlament ellenállásán bukott meg, mivel attól tartottak, hogy a német haderő túlzottan megerősödne. - Az **EPK** az EVK-val párhuzamosan létrehozandó politikai unió lett volna, amelynek feladata az európai integráció politikai aspektusainak kidolgozása lett volna. Az EVK bukása azonban az EPK tervét is magával rántotta. Bár ezek a tervek kudarcot vallottak, a forrás rámutat, hogy a kudarcok tanulságai hozzájárultak a későbbi integrációs tervek sikeréhez. ### A gazdasági integráció előrehaladása A forrás bemutatja, hogy az 1950-es évek közepén az ESZAK sikere nyomán felmerült az igény a gazdasági integráció kiterjesztésére. Ennek eredményeként jött létre a **Római Szerződés** 1957-ben, amely megalapította az **Európai Gazdasági Közösséget (EGK)** és az **Európai Atomenergia Közösséget (Euratom)**. - Az **EGK** célja egy közös piac létrehozása volt, amelyben a tagállamok között szabadon áramolhatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő. - Az **Euratom** célja a nukleáris energia békés célú felhasználásának előmozdítása volt. ### Az EGK bővítése és az EFTA A forrás bemutatja az **EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)** megalakulását 1960-ban, amely az EGK-ból kimaradt országok (Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc) által létrehozott szabadkereskedelmi övezet volt. Az EFTA és az EGK között azonban jelentős gazdasági és politikai különbségek voltak. ### Franciaország szerepe A forrás kiemeli Charles de Gaulle francia elnök szerepét az 1960-as években, aki kétszer is megvétózta Nagy-Britannia EGK-csatlakozását. De Gaulle attól tartott, hogy Nagy-Britannia csatlakozása az amerikai befolyás növekedéséhez vezetne az EGK-ban, és veszélyeztetné Franciaország vezető szerepét. ### Az első bővítés De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia 1973-ban csatlakozott az EGK-hoz. A bővítés jelentősen megnövelte az EGK gazdasági súlyát, és hozzájárult a közös piac kiteljesedéséhez. Norvégia azonban népszavazáson elutasította a csatlakozást. ### A regionális politika kezdetei A forrás bemutatja az **Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)** létrejöttét 1975-ben, amelynek célja a tagállamok közötti regionális különbségek csökkentése volt. Az ERFA a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb uniós alap, amely jelentős forrásokat biztosít a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásához. ### További bővítések és együttműködések A forrás bemutatja a további bővítéseket és együttműködéseket az 1980-as és 1990-es években: - Görögország csatlakozása 1981-ben. - Spanyolország és Portugália csatlakozása 1986-ban. - A **Schengeni Egyezmény** aláírása 1985-ben, amely a határellenőrzés fokozatos megszüntetését célozta meg a részt vevő országok között. - Az **Egységes Európai Okmány (EEO)** aláírása 1986-ban, amely a belső piac megteremtését és a közös döntéshozatal hatékonyabbá tételét célozta meg. - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása 1995-ben. ### Az EU\_alap\_7 forrás kontextusba helyezése Az EU\_alap\_7 forrásban bemutatott események szorosan kapcsolódnak az EU\_alap\_8 és EU\_alap\_9 forrásokban tárgyalt témákhoz. Az EU\_alap\_8 a Maastrichti Szerződéshez (1992) vezető utat és a gazdasági és monetáris unió (EMU) létrejöttét mutatja be, míg az EU\_alap\_9 az EU 21. századi kihívásaival, köztük a keleti bővítéssel és a gazdasági válságokkal foglalkozik. ### Összegzés Az EU\_alap\_7 forrás átfogó képet ad az európai integrációs folyamat fejlődéséről az 1950-es évektől kezdődően. A forrás bemutatja a jelentős sikereket, kudarcokat, bővítéseket és a közös intézmények fejlődését. A forrás rámutat arra, hogy az európai integráció egy dinamikus folyamat, amely folyamatosan változik és fejlődik. Az EU\_alap\_8 forrás összefoglalása: Az európai integráció az 1970-es évek közepétől ------------------------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_8 forrás az európai integráció fejlődését mutatja be az 1970-es évek közepétől, a brit népszavazástól a német-francia tengely megerősödésén át egészen a kelet-európai bővítésig. A forrás kiemeli azokat a fontosabb gazdasági, politikai és intézményi változásokat, amelyek az Európai Unió mai formájához vezettek. ### A német-francia együttműködés megerősödése A forrás kiemeli a **német-francia együttműködés** meghatározó szerepét az integrációs folyamatban. Az 1970-es évek közepére mindkét országban olyan vezetők kerültek hatalomra, akik elkötelezettek voltak az európai integráció elmélyítése mellett: - Nagy-Britanniában **Harold Wilson** (Munkáspárt) miniszterelnök 1975-ös népszavazást írt ki a brit EGK-tagságról, amelyen a britek végül a maradás mellett döntöttek. - Németországban **Helmut Schmidt** kancellár (szocdem, SDP) a francia-német együttműködés elkötelezett híve volt. - Franciaországban **Valéry Giscard d\'Estaing** elnök szintén támogatta az integrációt. Ezen időszak fontos dokumentuma a **Tindemans-jelentés**, amelyet Leo Tindemans belga miniszterelnök készített 1976-ban. A jelentés a \"többsebességes\" Európa koncepcióját javasolta, amely szerint a tagállamok eltérő ütemben haladhatnak az integráció útján. A jelentés előrevetítette az Egységes Európai Okmányhoz vezető utat, és a közös külpolitika, valamint a \"konkrét szolidaritás\" fontosságát hangsúlyozta. ### Az Európai Monetáris Rendszer (EMR) Az 1970-es évek végén az olajválságok és az amerikai dollár gyengülése rávilágított arra, hogy az európai gazdaságoknak szorosabban kell együttműködniük a pénzügyi stabilitás érdekében. Ennek eredményeként jött létre az **Európai Monetáris Rendszer (EMR)** 1979-ben, amelynek célja a tagállamok valutáinak árfolyam-ingadozásainak korlátozása volt. Az EMR bevezette az **Európai Elszámolási Egységet (ECU)**, amely a tagállamok valutáinak súlyozott átlaga alapján számított mesterséges valutaegység volt. Az ECU előfutára volt az eurónak, amelyet 1999-ben vezettek be. ### A brit költségvetési visszatérítés Az 1970-es évek végén **Margaret Thatcher** brit miniszterelnök (konzervatív) erőteljesen tiltakozott az ellen, hogy Nagy-Britannia nettó befizető legyen az EGK költségvetésébe. Thatcher híres mondása: \"I want my money back!\" A brit nyomás hatására az EGK bevezette a **brit költségvetési visszatérítést**, amelynek értelmében Nagy-Britannia a befizetett ÁFA egy részét visszakapja. Ez a visszatérítés máig érvényben van, bár az utóbbi években jelentősen csökkent a mértéke. ### Az 1980-as évek bővítései Az 1980-as években az EGK tovább bővült: - **Görögország** csatlakozása 1981-ben - **Spanyolország és Portugália** csatlakozása 1986-ban Ezen bővítések jelentősen megnövelték az EGK népességét és gazdasági súlyát. ### A Schengeni Egyezmény és az Egységes Európai Okmány Az 1980-as évek közepén két fontos esemény történt, amelyek jelentősen hozzájárultak az európai integráció elmélyítéséhez: - A **Schengeni Egyezményt** 1985-ben írták alá, amelynek célja a határellenőrzés fokozatos megszüntetése volt a részt vevő országok között. A Schengeni övezet ma 27 országot foglal magában. - Az **Egységes Európai Okmányt (EEO)** 1986-ban írták alá, amelynek célja a belső piac megteremtése és a közös döntéshozatal hatékonyabbá tétele volt. Az EEO kiterjesztette a minősített többségi szavazás alkalmazását a Tanácsban, és megerősítette az Európai Parlament szerepét a döntéshozatalban. ### Az északi bővítés Az 1990-es évek elején a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása új lehetőségeket nyitott az európai integráció előtt. Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben csatlakozott az EU-hoz. Norvégia viszont népszavazáson ismét elutasította a csatlakozást. ### A Maastrichti Szerződés Az EU\_alap\_8 forrásban tárgyalt események előkészítették a talajt a **Maastrichti Szerződés** aláírásához 1992-ben. A szerződés megalapította az Európai Uniót, és megteremtette a gazdasági és monetáris unió (EMU) alapjait. A szerződés továbbá kiterjesztette az EU hatáskörét az igazságügy, a belügy és a külpolitika területére. ### Az EU\_alap\_8 forrás kontextusba helyezése Az EU\_alap\_8 forrásban bemutatott események szorosan kapcsolódnak az EU\_alap\_7 és EU\_alap\_9 forrásokban tárgyalt témákhoz. Az EU\_alap\_7 a Római Szerződéssel és az EGK megalakulásával kezdődő integrációs folyamatot mutatja be, míg az EU\_alap\_9 az EU 21. századi kihívásaival, köztük a keleti bővítéssel és a gazdasági válságokkal foglalkozik. ### Összegzés Az EU\_alap\_8 forrás átfogó képet ad az európai integrációs folyamat fejlődéséről az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek elejéig. A forrás kiemeli a német-francia együttműködés fontosságát, az európai monetáris integráció első lépéseit, a brit költségvetési visszatérítést, a déli és északi bővítéseket, valamint a Schengeni Egyezmény és az Egységes Európai Okmány aláírását. A forrásban bemutatott események előkészítették a talajt a Maastrichti Szerződés aláírásához, amely megalapította az Európai Uniót. Az EU\_alap\_9 forrás összefoglalása: Az európai integráció a 21. században --------------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_9 forrás az európai integráció 21. századi kihívásait és eredményeit mutatja be, a keleti bővítéstől a Lisszaboni Szerződésen át a gazdasági válság kezeléséig és a Brexit következményeiig. ### A keleti bővítés A 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítési hullámok során 13 kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz. A bővítéshez a tagjelölt országoknak teljesíteniük kellett a **koppenhágai kritériumokat**: 1. **Stabil demokrácia:** A tagjelölt országoknak működő demokratikus intézményrendszerrel, jogállamisággal, emberi jogok tiszteletben tartásával és kisebbségvédelemmel kell rendelkezniük. 2. **Működő piacgazdaság:** Versenyképes piacgazdasággal kell rendelkezniük, amely képes megbirkózni az EU belső piacának nyomásával. 3. **Kellő versenyképesség:** Képesnek kell lenniük az EU gazdasági versenyében való részvételre. 4. **Teljes jogharmonizáció:** Az EU jogszabályait át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. A keleti bővítés jelentős gazdasági és politikai változásokat hozott az EU számára. A bővítéssel az EU népessége, területe és gazdasági ereje jelentősen megnőtt, de ugyanakkor a tagállamok közötti gazdasági és politikai különbségek is fokozódtak. ### Reformkísérletek és a Lisszaboni Szerződés Az ezredfordulón a bővítések, a globalizáció és a gazdasági válságok új kihívásokat jelentettek az EU számára. A forrás bemutatja azokat a reformkísérleteket, amelyek célja az EU hatékonyabbá tétele volt: - **Nizzai Szerződés (2001):** A szerződés módosította az EU döntéshozatali rendszerét, és lehetővé tette a bővítést. - **Európai Alkotmány (2004):** A terv egy egységes alkotmányban foglalta volna össze az EU működését, de a francia és holland népszavazásokon elbukott. - **Lisszaboni Szerződés (2007):** A szerződés számos reformot vezetett be az EU működésében, többek között: - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelezővé tétele - A minősített többségi szavazások számának növelése a Tanácsban - Az Európai Parlament szerepének megerősítése a döntéshozásban - Új tisztségek létrehozása (Európai Tanács elnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) ### A gazdasági válság és az EU A 2008-2009-es gazdasági válság komoly kihívást jelentett az EU számára. A forrás bemutatja a válságkezelés főbb eszközeit: - **Pénzügyi fegyelem:** Az EU szigorúbb szabályokat vezetett be az államadósság és a költségvetési hiány tekintetében. - **Európai Szemeszter (2011):** A tagállamok gazdasági és költségvetési politikájának összehangolására szolgáló mechanizmus. - **Euro Plusz Paktum (2011):** A gazdasági versenyképesség növelését célzó intézkedések. - **Pénzügyi mentőcsomagok:** A válság sújtotta tagállamok megsegítésére. ### A Brexit Az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett az EU-ból. A forrás bemutatja a Brexit főbb következményeit: - **Gazdasági hatások:** A forrás rámutat a gazdasági bizonytalanságra, a kereskedelmi akadályokra és a pénzügyi szektor munkahelyeinek elvesztésére. - **Politikai hatások:** A forrás kiemeli az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok bizonytalanságát, valamint a Brexit hatását az EU egységére. ### Összefoglaló Az EU\_alap\_9 forrás átfogó képet ad az EU 21. századi kihívásairól és eredményeiről. A forrás kiemeli a keleti bővítés, a Lisszaboni Szerződés, a gazdasági válság kezelése és a Brexit fontosságát az EU történetében. A forrás rámutat, hogy az EU egy folyamatosan változó és fejlődő szervezet, amelynek képesnek kell lennie alkalmazkodni a 21. század kihívásaihoz. Az EU\_alap\_10 forrás összefoglalása: A Brexit és az EU jövője --------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_10 forrás a Brexit folyamatát és az EU jövőjét tárgyalja. Részletesen bemutatja a Brexit kulcskérdéseit, a felmerült alternatívákat, a megállapodás fontosabb elemeit, a külföldiek helyzetét, a kilépés hivatalossá válását, a jövőbeli kapcsolatok kérdését, a szankciókat Oroszországgal szemben, valamint az EU bővítésének lehetőségeit. ### A Brexit kulcskérdései és a lehetséges alternatívák A forrás kiemeli a Brexit legfontosabb kérdéseit, például Észak-Írország és Skócia jövőjét, az EU feladatainak átvételét, a belső piac és a munkaerő szabad mozgásának kérdését. Több alternatívát is bemutat a kilépésre, többek között egy újabb népszavazást, szabadkereskedelmi megállapodást, vámuniót, a norvég vagy a svájci típusú kapcsolatrendszert, az EFTA tagságot, vagy a megállapodás nélküli kilépést. ### A Brexit megállapodás és a külföldiek helyzete A forrás ismerteti a Brexit megállapodás fontosabb elemeit, mint például az átmeneti időszakot 2020 végéig, a korábbi kifizetési kötelezettségek teljesítését, a folyamatban lévő ügyek befejezését, az áruk szabad áramlását, és az északír határkérdés rendezését. Kitér a külföldi EU-állampolgárok és az EU-országokban élő brit állampolgárok helyzetére is, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitel-szerűen öt évet eltöltöttek az adott országban. ### A Brexit hivatalossá válása és a jövőbeli kapcsolatok A forrás rögzíti a Brexit hivatalossá válásának dátumát (2020. január 31.), és ismerteti a kilépéssel járó főbb változásokat, mint például az EU-s jogalkotásból és intézményrendszerből való kilépést, az átmeneti időszakot, a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás célját, valamint az átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét. Kiemeli a Brexit és a Covid-19 hatásának összefonódását, a GDP várható csökkenését, és a hosszú távú gazdasági hatások bizonytalanságát. ### Az EU jövőbeni forgatókönyvei és az Oroszország-Ukrajna háború A forrás bemutatja az EU jövőjére vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a 2025-ig terjedő időszakra vonatkozó Fehér Könyv vázol fel: \"Ugyanígy, tovább\", \"Csak közös piac\", \"Kétféle tagság\", \"Kevesebbet, de azt jobban\", és \"Együtt, sokkal többet\". Emellett kitér az Oroszország ukrajnai inváziójára adott uniós válaszokra, mint például a közös szankciókra, a menekültek befogadására, a humanitárius segítségnyújtásra, a polgári védelmi támogatásra, és az ukrán fegyveres erőknek nyújtott támogatásra. A forrás részletezi a szankciók tartalmát is, amelyek többek között egyedi szankciókat, gazdasági korlátozásokat, az uniós légtér lezárását, pénzügyi intézkedéseket, és a Russia Today és Szputnyik médiaorgánumok műsorszórásának felfüggesztését foglalják magukban. Végül bemutatja az invázió gazdasági és politikai hatásait, mint például a nyersanyagárak emelkedését, a várható ellátási nehézségeket, az EU egységes fellépését, és a globális erőviszonyok változását. ### Összefoglaló Az EU\_alap\_10 forrás átfogó képet ad a Brexit folyamatáról, annak az EU-ra és a tagállamokra gyakorolt hatásáról, valamint az EU jövőjével kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről. Különös hangsúlyt fektet az Oroszország ukrajnai inváziójára adott uniós válaszokra, és a konfliktus gazdasági és politikai következményeire. Az EU\_alap\_11 forrás összefoglalása: Az Európai Unió keleti bővítése ---------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_11 forrás az Európai Unió keleti bővítésének folyamatát, a csatlakozási feltételeket, a tagjelölt országok felkészülését és az EU intézményrendszerének változását mutatja be. ### A KGST-től az EU-tagságig A forrás a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanács) rövid bemutatásával indít, kiemelve annak 1949-től 1991-ig tartó működését, céljait és tevékenységét. A KGST felbomlása után Lengyelország és Magyarország voltak az elsők, amelyek az EU-hoz való közeledést keresték. 1988-ban az EK és Magyarország között kereskedelmi és együttműködési megállapodás született, 1989-ben pedig elindult a PHARE program, amely a kelet-európai országok gazdasági átalakítását támogatta. A forrás bemutatja a csatlakozási folyamat főbb lépéseit, mint például az Európai Megállapodások megkötését, a jogharmonizációt és a koppenhágai kritériumok teljesítését. A koppenhágai kritériumok a következők: - **Politikai kritériumok:** Stabil demokratikus intézményrendszer, jogállam, emberi jogok tiszteletben tartása, kisebbségvédelem. - **Gazdasági kritériumok:** Működő piacgazdaság, versenyképesség. - **Jogi és intézményi kritériumok:** Képesség a kötelezettségek átvételére (politikai és gazdasági). ### A CEFTA és a V4 A forrás kitér a CEFTA (Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás) szerepére is, amelyet 1992-ben alapítottak a visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia). A CEFTA célja az EU-hoz való közeledés felgyorsítása, a demokrácia és a szabad piac erősítése, valamint a tagországok közötti külkereskedelem bővítése volt. A forrás bemutatja a CEFTA tagsági feltételeit és céljait, valamint a V4 (visegrádi csoport) jelenlegi együttműködését is. ### A csatlakozási folyamat A forrás részletesen ismerteti a csatlakozási folyamat menetét, a luxemburgi és helsinki döntéseket, az előcsatlakozási alapokat, a csatlakozási tárgyalások lezárását és az új tagállamok felvételét. Kiemeli a 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítési hullámokat, amelyek során 13 új tagállam csatlakozott az EU-hoz. ### A bővítés hatásai A forrás bemutatja a bővítés gazdasági és társadalmi hatásait, mint például a költségvetési befizetéseket és támogatásokat, az EU-n belüli kereskedelem növekedését és a munkaerőpiac megnyitását. ### További bővítés? A forrás a további bővítés lehetőségeit is felveti, kiemelve Törökország, Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Moldova, Ukrajna, Grúzia és Bosznia-Hercegovina tagjelölti státuszát. Bemutatja a Nyugat-Balkánra vonatkozó különleges eljárást, a stabilizációs és társulási folyamatot, valamint az EU által nyújtott pénzügyi támogatást és a régió országai közötti együttműködés előmozdítását. ### A bővítés dilemmái A forrás a bővítéssel kapcsolatos dilemmákat is tárgyalja, mint például a bővítés elhalasztásának veszélyeit, az EU hitelességének romlását a Nyugat-Balkánon, más nagyhatalmak térnyerését a térségben, az EU nemzetközi jelentőségének csökkenését és a térségben esetlegesen kialakuló konfliktusokat. Ugyanakkor bemutatja a bővítéssel szembeni kritikákat is, mint például a \"felhígulástól\" való félelmet, a döntéshozatal nehézkességét és a tagállamok közötti érdekellentéteket. ### Összefoglaló Az EU\_alap\_11 forrás átfogó képet nyújt az EU keleti bővítésének folyamatáról, kihívásairól és eredményeiről. Bemutatja a csatlakozási feltételeket, a tagjelölt országok felkészülését, a bővítés gazdasági és társadalmi hatásait, valamint a további bővítés lehetőségeit és dilemmáit. Az EU\_alap\_12 forrás összefoglalása: Az Európai Unió intézményei és döntéshozatali rendszere ---------------------------------------------------------------------------------------------- Az EU\_alap\_12 forrás az Európai Unió intézményrendszerét, a döntéshozatali mechanizmusokat és a legfontosabb uniós szervek feladatait mutatja be. A forrás részletesen tárgyalja az EU költségvetését, a Tanács, a Bizottság, a Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék működését, valamint kitér más fontos intézményekre, mint például a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és az Európai Ombudsman. ### Az EU költségvetése A forrás bemutatja az EU bevételeit és kiadásait, kiemelve a **többéves pénzügyi keret (MFF)** fontosságát. Az MFF meghatározza az EU éves kiadásainak felső határait egy adott időszakra (jelenleg 5-7 év), és biztosítja a költségvetési fegyelmet. A forrás részletezi az MFF céljait, a rugalmasság fontosságát a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, valamint a költségvetés elfogadásának folyamatát. ### Az EU intézményrendszere A forrás áttekinti az EU intézményrendszerét, amelynek négy fő szerve van: - **Tanács:** Az EU elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve, amely a tagállamok kormányainak képviselőiből áll. A Tanács elnökségét félévente rotálják a tagállamok között. - **Bizottság:** Az EU végrehajtó szerve, amely a közösségi érdekek legfőbb képviselője. A Bizottság javaslatokat tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak, kezeli az EU politikáját és költségvetését, valamint az Európai Bírósággal közösen biztosítja az EU jogszabályainak érvényesülését. - **Parlament:** Az EU egyetlen közvetlenül választott szerve, amely a polgárok érdekeit képviseli. A Parlament társjogalkotóként részt vesz az EU jogszabályainak elfogadásában, demokratikus felügyeletet gyakorol a Bizottság és az Ombudsman felett, valamint részt vesz az EU költségvetésének elfogadásában. - **Bíróság:** Az EU bírósági szerve, amely biztosítja az uniós jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását. A Bírósághoz magánszemélyek, vállalkozások és tagállami kormányok is fordulhatnak jogorvoslatért. A forrás emellett bemutatja a **Számvevőszék** feladatait, amely az EU költségvetésének szabályszerű felhasználását ellenőrzi, és az **Európai Tanács** szerepét, amely az állam- és kormányfők fóruma, és az EU politikai irányvonalainak meghatározásában játszik szerepet. ### A Tanács működése A forrás részletesen tárgyalja a Tanács működését, kiemelve a **minősített többségi szavazás** és az **egyhangú döntés** mechanizmusait. A minősített többségi szavazás esetén a döntéshez legalább 15 tagállam által leadott 260 támogató szavazatra van szükség, míg az egyhangú döntéshez az összes tagállam támogató szavazata szükséges. A forrás felsorolja azokat a területeket, ahol egyhangú döntés szükséges, mint például a közös kül- és biztonságpolitika, az adózás, a menekültügy és a bevándorlás. A forrás bemutatja az **Általános Ügyek Tanácsa** feladatait, amely az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből áll, és a Tanács munkájának koordinálásáért felelős. ### A Bizottság feladatai A forrás ismerteti a Bizottság feladatait, kiemelve annak jogalkotási, végrehajtási és felügyeleti szerepét. A Bizottság javaslatokat tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak az EU jogszabályaira, kezeli az EU költségvetését, és biztosítja az uniós jogszabályok betartását. A forrás bemutatja a biztosok kiválasztásának folyamatát, és kiemeli, hogy a biztosok az EU érdekeit képviselik, és nem a saját országukét. ### A Parlament szerepe A forrás bemutatja az Európai Parlament szerepét az EU döntéshozatali rendszerében. A Parlament társjogalkotóként részt vesz az EU jogszabályainak elfogadásában, demokratikus felügyeletet gyakorol a Bizottság és az Ombudsman felett, valamint részt vesz az EU költségvetésének elfogadásában. A forrás kiemeli a Parlament szerepének növekedését az EU története során, és bemutatja a képviselői helyek elosztását a tagállamok között. ### A Bíróság feladatai A forrás ismerteti az Európai Bíróság feladatait, kiemelve, hogy a Bíróság biztosítja az uniós jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását. A Bírósághoz magánszemélyek, vállalkozások és tagállami kormányok is fordulhatnak jogorvoslatért. A forrás bemutatja a Bíróság szervezeti felépítését, és kiemeli a bírók függetlenségét. ### A Számvevőszék A forrás bemutatja az Európai Számvevőszék feladatait, amely az EU költségvetésének szabályszerű felhasználását ellenőrzi. A Számvevőszék évente jelentést tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtásáról. ### További intézmények A forrás kitér a Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC) és a Régiók Bizottsága feladataira, amelyek tanácsadó testületekként működnek, és véleményezik az EU jogszabálytervezeteit. A forrás említést tesz az Európai Ombudsmanról is, aki az uniós intézmények és szervek tevékenységével kapcsolatos panaszokat vizsgálja ki. ### Összegzés Az EU\_alap\_12 forrás átfogó képet ad az EU intézményrendszeréről, a döntéshozatali mechanizmusokról és a legfontosabb uniós szervek feladatairól. A forrás kiemeli a költségvetés, a jogalkotás, a végrehajtás és a felügyelet fontosságát az EU működésében.