Városi Bíróságok Joghatósága

Nemzetközi magánjog alapkérdései

• A nemzetközi magánjog feladata a különböző jogrendszerek által szabályozott eltérő életviszonyok kezelése.
• Belföldi jogviszonyok esetében az adott állam jogának alkalmazása természetes, de nemzetközi viszonyok esetén konfliktusok adódhatnak.
• Egyes jogviszonyok kezelése a nemzeti jogokkal nem lehetséges, mivel az egyik vagy másik jog alkalmazása eltérő eredményt eredményezhet.

Nemzetközi magánjogi tényállás főbb kérdései

• Joghatóság: milyen állam fóruma jogosult eljárni? (Brüsszel Ia, Brüsszel IIa)
• A bíróság hivatalból vizsgálja a joghatóság meglétét.
• Melyik állam anyagi joga alkalmazandó?
• A fórum saját kollíziós joga alapján választja ki az alkalmazandó jogot.
• Hol és milyen feltételekkel ismerhető el és hajtható végre az ítélet.

A nmj-i kollízió és annak feloldása

• A nemzetközi magánjogi tényállás több jogrendszerrel kapcsolódhat.
• Nem érinti az állami szuverenitást vagy a közhatalmi szférát.
• A nemzetközi magánjog feladata eldönteni, hogy melyik anyagi jogot kell alkalmazni, ha összeütközés van a jogrendszerek között.
• A kapcsolóelv a jogviszony legjellegzetesebb elemét ragadja meg.
• A kollíziós norma nem tartalmaz jogszabályt, csupán utal az anyagi jogra.
• A nemzetközi magánjog önálló jogterület és nem nemzetközi jog, hanem a nemzeti jogrendszer részét képezi.

Kollíziós módszer alternatívái

• Lex fori (a bíró joga): a joghatóság és az alkalmazandó jog elvileg egybeeshet, de kivitelezhetetlen, mivel a jogrendszerek kialakításának más szempontjai vannak.
• Nemzetközileg egységesített anyagi jog: kivitelezhetetlen, mivel a különböző nemzetek önállóan szabályozzák a jogukat.
• Külföldön szerzett alanyi jogosultság elismertetése belföldi fórum által: adott esőben a külföldi jog alapján szerzett jogosultság elismerhető, de nem minden esetben alkalmazható.
• Utalás a külföldi jogszabályok tényként való kezelésére.

Jogválasztás a felek által

• A felek önállóan döntenek arról, hogy jogviszonyukra melyik anyagi jogot alkalmazzák.
• Szabad akarati döntésük nem egyenlő azzal, hogy a felek önálló jogok birtokában vannak a jog meghatározásában az állam jogi elveiben.
• Korlátozható a gyengébb fél (pl. fogyasztó) védelme érdekében.

NMJ fogalma és elnevezése

• A nemzetközi magánjog a nemzetközi elemmel bíró jogviszonyokat szabályozó jogszabályok összessége.
• A nemzetközi magánjog nem nemzetközi jog, hanem a nemzeti jogrendszer egyik ága, amely a külföldi elemmel bíró jogviszonyokat szabályozza.
• Nemzetközi összetevő nélkül önállóan szabályozható.

NMJ forrásai

• Nemzetközi szerződések
• Nemzeti jog (pl. törvények, szokásjog, bírói gyakorlat)
• EU-s jog (rendeletek, irányelvek)

NMJ kialakulása, története

• A nemzetközi magánjog kialakulása a gazdasági és társadalmi viszonyok bizonyos fejlettségi szintjéhez kötődik.
• Elsősorban a kereskedelem, áru és személyforgalom megjelenésével, és növekedésével alakult ki a szükséglet.
• Az egyre differenciálódó jogrendszerek igényét szolgálta, hogy a külföldi jogok egymás mellett kezelhetőek legyenek.
• A jog a történelem során mindig területileg és személyhez kötődik, de egyre inkább megjelenek a nemzeti jogok összeütközése.

Jogrendszer funkciói

• A jogrendszer funkcióját ellátó jogszabályok egymáshoz képest különböző, kölcsönös viszonnyal biztosították a jogvédelmi, közrendi és egyéb funkcióik ellátását.
• Ezt figyelembe véve a nemzetközi magánjogi szabályokat is egymás viszonyában kell értelmezni.

Kollíziós szabály

• A kollíziós szabályok a különböző jogrendszerek közötti konfliktusokat oldják meg egy adott tényállás elemző szempontjából, az alkalmazandó jog meghatározásával.
• A kollíziós szabályok a jog viszonyokra vonatkozó normák csoportja, melyek egy jogrendszeren belül, a jogalkmazó számára meghatározzák a jogalkalmazás sorrendjét.
• A kollíziós szabályok segítségével lehet minden jogviszonyban megfelelően eljárni.
• A kollíziós szabályok az alapvető jogintézményekre és jogalanyokra vonatkoznak.

Kapcsolóelvek

• A kapcsolóelvek eldöntik, hogy milyen jog az irányadó egy bizonyos jogviszony esetében.
• A kapcsolóelvek a különböző jogrendszerek közötti konfliktusokat hivatottak feloldani.
• Tárgyhoz kötődés (lex rei sitae /dolog fekvés joga /ingatlan): a dolog fekvésében érvényes jog a kizárólagos.
• Személyhez kötődés (lex domicilii /lakóhely joga/): a jogszabály alkalmazása az illető lakóhelye szerinti jog szerint történik.
• Cselekmény helye (lex loci actus): a jogszabály alkalmazása az esemény helyszínén érvényes jog szerint történik.
• Fehér jogválasztás: lehetőség a feleknek a jogválasztásra, mely jogokat alkalmazni kívánnak egy bizonyos jogügyben.

Kollíziós szabályok alkalmazása

• A kollíziós szabályok alkalmazása meghatározott módszereket igényel.
• Csalárd kapcsolódás: felek megpróbálják manipulálni a körülményeket, hogy eltérő jogrendszere érvényesüljön a tényleges helyzettől.
• Fórum shopping: felek megpróbálnak olyan fórumot választani, amelyik nekik kedvezőbb.

Visszautalás és továbbutalás

• A visszautalás és továbbutalás jelenségében a lex fori (az alkalmazandó jog) nem a saját területén lévő jogot választja érvényesnek, hanem további másik jogrendszer jogát követi.
• Visszautalás lehetőségét megengedő jogrendszerek egy vagy több jogrendszert egymás után hivatkoznak, amely a magyar jogban nem engedményezett.

Külföldi jog alkalmazása

• A külföldi jog alkalmazásának feltétele a viszonosság.
• A külföldi jog tartalmának megállapítása a bíróság felelőssége.
• Eljárás a külföldi jog tartalmának tisztázására.
• Külföldi jog alkalmazása a bíróság felelőssége.

Új Kódex

• A bíróságok számára előírja a külföldi jog alkalmazásának részletes szabályait.
• A bíróságok az összes jogintézményre és kapcsolóelvre vonatkozó információt figyelembe veszik, és ennek megfelelően minősítik a külföldi jogszabályokat.
• A bíróságok kötelesek a külföldi jogot, annak összes részletükkel együtt értelmezni, minden esetben, azaz nincs lehetőségük a jogalkalmazás elkerülésére.

Közrend

• A közrend a belföldi jog alapvető értekeinek sérelme esetén közbeszól.
• A közrend változékony és az alkotmány változásainak köszönhetően megváltozhat.
• Mind belföldi és nemzeti közrendre egységes jogszabályok vonatkoznak.
• A közrendi intézmény nem zárja ki a külföldi jog alkalmazását, hanem csak szűkíti a hatályát.

Előkérdés - Elsődleges kérdés - Részkérdés

• Előkérdések: egy olyan kérdésre vonatkoznak, amelynek megválaszolása szükséges a főkérdés megválaszolásához.
• Elsődleges kérdések: olyan kérdések, amelyek a jogvita lényegi részét képezik és a kollíziós szabály alapján kell eldönteni.
• Részkérdések: olyan kérdések, amelyek a főkérdés részét képezik, de önállóan is elbírálhatók a kollíziós szabályok szerint.

Vissza- és továbbutalás

• A visszautalás mechanizmusa olyan esetekben jöhet létre, amikor a fórum joga egy másik jogrendre hivatkozik, de ez a jogrendszer is ugyanarra a kérdésre hivatkozik.
• A továbbutalás akkor jöhet létre, amikor egy jogrendszer egy nemzeti jogon keresztül utal további jogrendszerre.

Ez a kvíz a városi bíróságok joghatóságával és a jogszabályok összefonódásának problémáival foglalkozik. Kérdések találhatóak a jogalkalmazás módszereiről, a külföldi jogszabályok kezeléséről és a kollíziós jogról. Teszteld tudásodat és ismereteidet ezekben a jogi témákban!