Minden, amit tudnod kell az emlékezet működéséről, PDF

2024. 10. 02. Minden, amit tudnod kellene az emlékezet működéséről, de már elfelejtetted Előadó: Racsmány Mihály [email protected] 1 Milyen a felejtés és az eltelt idő viszonya? 2...

2024. 10. 02. Minden, amit tudnod kellene az emlékezet működéséről, de már elfelejtetted Előadó: Racsmány Mihály [email protected] 1 Milyen a felejtés és az eltelt idő viszonya? 2 1  2024. 10. 02. Milyen a felejtés és az eltelt idő viszonya? A. Lineáris. Minél régebben történt valami annál kevésbé emlékszünk rá. B. Kizárólag a fontosság dönt. A fontos emlékeket nem felejtjük el, a nem fontos emlékeket 1-2 nap alatt elfelejtjük. C. Logaritmikus. A felejtés kezdetben nagyon gyors, később lelassul. D. Valójában egyáltalán nem felejtünk, csak van, amit meg se tanultunk. 3 A spontán felejtési legfontosabb jellemzői A spontán felejtés üteme Ebbinghaus eredményei szerint zajlik. A felejtés okozhatják a szinaptikus és a rendszer típusú konszolidáció zavarai. A felejtést a hasonló emlékek interferencia hatásai (proaktív és retroaktív) is okozhatják. A szelektív újratanulás és a szelektív előhívás is kiválthatja az azonos hívóingerekhez kapcsolódó emlékek felejtését 4 2  2024. 10. 02. Hányféle emlékezet létezik? A. Csak egyféle emlékezet létezik, de azt különféle módon tudjuk alkalmazni. B. Kétféle: Explicit és Implicit. C. Háromféle: Epizodikus, szemantikus, procedurális. D. 256 féle emlékezet létezik. 5 + 6 Az emlékezet kutatásának kétféle megközelítése Ebbinghaus Bartlett ◼ Gondosan kontrollált ◼ Komplex események (mondák, laboratóriumi kísérletek mesék) felidézésének vizsgálata ◼ Kritika: az emlékezet túl ◼ A felidézési hibák adatként szűken vett vizsgálata kezelése az emlékezet ◼ Az emlékezet valós életben megértésének folyamatában megfigyelhető működésének ◼ Informális tesztelési eljárások figyelmen kívül hagyása használata ◼ Az előzetes tudás szerepének ◼ A kísérleti személyek jelentést kizárása a kísérleti helyzetből adó erőfeszítéseinek ◼ Hagyomány: verbális tanulási hangsúlyozása megközelítés (1930-as ◼ Sémák: olyan hosszú távú évektől). Journal of Verbal tudásstruktúrák, amelyek Learning and Behavior (1985- segítik az új információk től Journal of Memory and rögzítését és felidézését Language), szavak és ◼ A sémák szerveződését értelmetlen szavak tanulása a befolyásolják a társadalmi és módszer. kulturális faktorok 6 3  2024. 10. 02. 7 Laboratóriumi és azon kívüli emlékezet vizsgálata ◼ Laboratóriumi kísérletek ◼ Valós életben megvalósuló ◼ Előnyök: kutatások ◼ Nagyobb kísérleti kontroll ◼ Előnyök: ◼ Könnyebb a hipotézisek ◼ Változatos populációkon megalkotása és azok teszteli az elméleteket és rigorózus tesztelése terápiás megoldásokat is kínál ◼ Hátrányok: ◼ Rávilágít az elméletek ◼ Bizonyos kísérletbe hiányosságaira és új bevonható populációk kutatási irányokat jelöl ki felülreprezentáltsága ◼ Hátrányok: ◼ Az adatok kisebb általánosíthatósága ◼ Gyengébb kísérleti kontroll, több nem ismert ◼ Kisebb ökológiai validitás mögöttes változó 7 Roediger (2008) Miért nincsenek emlékezeti törvények? Minden emlékezeti jelenséget négy faktor határoz meg: Kódolási körülmények Előhívási körülmények A személy jellemzői Az események (anyag, feladat) jellemzői 8 4  2024. 10. 02. Az emlékezet princípiumai (1976) Az alapelv, eltérően a törvénytől (law) inkább egy munkahipotézis. Ugyanakkor empirikusan igazolható és univerzális. Empirikus szabályosságokat ír le. Absztrakt állítás vagy magyarázat, amely sok különböző hatást kapcsol össze 9 Az emlékezet 7 princípiuma (Crowder, 1976; Suprenant & Neath, 2009) 1. The Cue-Driven Principle 2. The Encoding-Retrieval Principle 3. The Cue-Overload Principle 4. The Reconstruction Principle 5. The Impurity Principle 6. The Relative Distinctiveness Principle 7. The Specificity Principle 10 5  2024. 10. 02. 1. princípium: The Cue-Driven Principle Az emlékezést hívóingerek indítják el Cue (hívóinger, kulcsinger) egy prompt vagy egy lekérdezés: lehet verbális, akusztikus, vizuális, szaglási, ízlelési vagy érzelmi. 11 2. princípium: The Encoding-Retrieval Principle Az emlékezeti teljesítmény a kódolásnál adott feltételek és az előhívásnál adott feltételek viszonyán múlik Ennek az elvnek az elfogadása négy következményt von maga után: a. Az egyes ingereknek nincsenek belső mnemonikai tulajdonságaik. b. A folyamatoknak nincsenek saját mnemonikai tulajdonságaik. c. A hívóingereknek nincsenek belső mnemonikai tulajdonságaik. d. A felejtés külső tényezőknek köszönhető. Példák: Kódolás specifikusság Thompson és Tulving, 1970 kísérlete Transzfernek megfelelő feldolgozás 12 6  2024. 10. 02. + 13 Transzfernek megfelelő feldolgozás A TAP elv: – A teszt feldolgozási követelményeinek illeszkednie kell a kódolás követelményeihez a sikeres előhívás érdekében. – Morris, Bransford, and Franks (1977) kísérletileg tesztelték a hipotézist: – Task: A kísérleti személyek fonológiai vagy szemantikai ítéleteket hoztak egy szólista elemeivel kapcsolatban. A tanulás incidentális volt: a személyek nem tudták, hogy később emlékezniük kell majd a szavakra A végső teszt: – A Standard felismerési teszt a látott szavakra – Rímelési felismerés a látott szavakkal kapcsolatban 13 + 14 Transzfernek megfelelő feldolgozás Morris, Bransford, and Franks (1977) Eredmények: – Standard felismerési teszt: A mélyebb kódolás jobb teljesítményhez vezetett – Rím-felismerési teszt: A felszínesebb, rím-kódolás vezetett jobb teljesítményhez, mert jobban illeszkedett a teszt során szükséges feldolgozási folyamatokhoz Konklúzió: – Hatékony kódolási eljárásokról csak az előhívási (teszt) kontextus ismeretében van értelme beszélni. Lásd 2. princípium: Kódolás/Előhívás 14 7  2024. 10. 02. A lényeg A jelentés, a szemantikai kódolás és az elképzelhetőség befolyásolja a hosszú távú emlékezeti hatásokat. Ezek a hatások inkább a felidézési és kevésbé a felismerési teszteken jelennek meg. A kódolás mélysége befolyásolja a hosszú távú emlékezet hatékonyságát, azonban ezt a hatást mindig módosítja a kódolás és az előhívás folyamatainak illeszkedése vagy eltérése. A valós események azonban komplexebb folyamatok révén jönnek létre, lásd az eseményekkel kapcsolatos következő részt. 15 3. princípium: The Cue-Overload Principle A hívóinger hatékonysága fordítottan arányos a hozzákapcsolódó elemek számával A hívóingerek egyre több és több elemhez kapcsolódnak a különböző kódolási alkalmak során, így csökkentve a hatékonyságukat a visszakeresésben. 16 8  2024. 10. 02. Előzmények: az epizodikus előhívás kísérleti vizsgálata Brown (1923) ismételt felidézés: reminiszcencia és hipermnézia Államok Szólista Teszt 1 (T1) 36.31 25.48 Teszt 2 (T2) 39.66 26.77 T2 – T1 3.35 1.29 hipermnézia Tesztek közötti 1.94 3.04 felejtés (T1-en felejtés volt, majd T2-n nem) Új elem T2-n 5.29 4.33 reminiszcencia 17 Az epizodikus előhívás korai kísérleti vizsgálata Ballard (1913) reminiszcencia: „Az elfelejtett felidézése újratanulás nélkül”. Roediger & Thorpe (1978) miért javul a felidézés, ha sok ideje van a k.sz.-nek?: Az emberek szubjektív hívóingereket generálnak az előhívás folyamatában. 18 9  2024. 10. 02. A felidézés önmagában is javítja a teljesítményt (Tulving & Pearlstone, 1967) 1. Tanuló csoport 2. felidéző csoport TANULÁS TANULÁS FELIDÉZÉS TANULÁS FELIDÉZÉS TANULÁS FELIDÉZÉS FELIDÉZÉS TFTFTF = TFFF 100 90 80 70 60 50 A felidézési százalék ugyanannyi az ismételt felidézésnél, a % 40 30 felidézett szavak azonban változtak: rendelkezésre állás vs. 20 10 elérhetőség 0 19 A hívóinger hatékonysága Roediger (1973) Kétféle hívóinger lehetséges: egy magasabb-rendű organizációs elem (pl. kategória) vagy egy elem a tanulási listából. Ha az elemet prezentáljuk ez kimeneti interferenciát okoz. (alma, banán …?) Ha a magasrendű hívóingert, az facilitálja a Gyümölcsök? felidézést (lásd Tulving és Pearlstone, 1966) 20 10  2024. 10. 02. Rendelkezésre állás vs. Hozzáférés (elérhetőség) Tulving és Pearlstone (1966) TANULÁS 48 szó 24 kategóriából 48 SZÓ, 24 KATEGÓRIÁBÓL SZABAD FELIDÉZÉS FELIDÉZÉS 50 KATEGÓRIÁNKÉNT 40 Szabad felidézés 30 Kísérleti helyzet: Kategóriánkénti felidézés Szavak tanulása (pl. alma, nadrág, hegedű). 20 Ha megadták a szavak kategóriáját (hívóinger; 10 pl. gyümölcs, ruhanemű, hangszer) a kísérleti személyeknek, nőtt az emlékezeti teljesítmény 0 21 Rendelkezésre állás vs. elérhetőség Tulving és Pearlstone (1966) Sikeres emlékezés: Nem csak kódolni kell az anyagot, hanem elő is kell hívni. Rendelkezésre állás: Az anyag kódolása megtörtént, az emléknyom rendelkezésre áll a memóriában. Elérhetőség (Hozzáférhetőség): Az emléknyom hozzáférhető-e az adott időpontban? 22 11  2024. 10. 02. Az előhívás sikerét meghatározó faktorok 23 + Az előhívási folyamat ◼ Előhívás: ◼ Hívóinger: ◼ Egy vagy több hívóingerből ◼ Olyan információk amelyek asszociatív kapcsolatokon irányítják a célemlék keresését keresztül eljutni a célemlékig Hívóinger ◼ Célemléknyom: ◼ A keresett emlék Asszociáció ◼ Tartalmilag címkézhető ◼ Asszociációk: emlékek: ◼ Az emlék elemeket összekötő ◼ Egy teljes emlék lokalizálása kapcsolatok és előhívása, az emlék egy részét hívóingerként használva ◼ Változó erősségűek Célemlék 24 12  2024. 10. 02. Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok A hívóingerekre (cue) irányuló figyelem ◼ Ha csökken a hívóingerre irányuló figyelem, akkor nem tudja megfelelően irányítani a keresést ◼ Figyelem megosztása párhuzamos feladatokkal: ◼ Fernandes és Moscovitch (2000): Romlik az előhívási teljesítmény, ha a személyek párhuzamos feladatot végeznek (= másodlagos figyelmi terhelés). ◼ A másodlagos feladat 30–50%-al rontotta az első feladat teljesítményét ◼ Nagyobb romlás, ha a két feladat hasonló feldolgozási folyamatokat igényel ◼ Nagyobb romlás felidézésen, mint felismerésen 25 Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok A hívóingerek relevanciája ◼ A hívóingerek akkor a leghatékonyabbak, ha közvetlenül kapcsolódnak a célemlékhez ◼ Kódolás specifikusság elve: (Tulving & Osler, 1968) ◼ Hívóingerek akkor hatékonyak, ha: ◼ Maguk is jelen voltak a kódolásnál ◼ Explicit módon összekapcsolódtak a célemlékkel ◼ Maximálisan hasonlítanak a kódolásnál jelenlévő eredeti ingerekkel 26 13  2024. 10. 02. Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok A hívóinger relevanciája ◼ Tulving and Osler (1968) ◼ Feladat: ◼ Kísérleti személyek gyengén asszociálódó szópárokat tanultak (pl.. RAGASZTÓ–SZÉK) ◼ Később hívóinger nélküli vagy hívóingeres felidézés ◼ Eredmények: ◼ A hívóingeres felidézés szignifikánsan jobb, mint a hívóinger nélküli ◼ Azok a szavak amelyek erősen kapcsolódtak célemelékhez, de nem voltak jelen a kódolásnál (PL. ASZTAL - SZÉK) kevésbé voltak hatékonyak, mint azok, amelyek nem kapcsolódtak, de jelen voltak a kódolásnál 27 Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok A hívóingerek száma ◼ Minél több releváns hívóinger asszociálódik egy célemlékhez, annál nagyobb az előhívási siker ◼ Kettős kódolás: ◼ A többszörös hívóinger szorzási viszonyban áll a sikerrel ◼ Az elaboratív kódolás újabb hívóingereket kell, hogy asszociáljon a célemlékhez ◼ pl. Rubin and Wallace (1989) szemantikai vagy rímelő hívóinger (lásd feldolgozási szintek), Egy extra hívóinger ◼ Egy hívóingernél (jelentésében hasonló szó) (pl.kezdőbetű )jelentősen az előhívás sikere 15% volt. facilitálja a felidézést ◼ Két hívóingernél (jelentésében hasonló szó) az előhívás sikere 97% volt. 28 14  2024. 10. 02. Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok A célemlék erőssége, az asszociáció erőssége ◼ Triviálisan mind a célemlék erőssége, mind a kapcsolat erőssége determinálja a felidézési sikert ◼ Minél erősebb a kapcsolat (asszociáció) a hívóinger és a célemlék között, annál valószínűbb az előhívás. ◼ Asszociáció: Eltérő erősségű emléknyomok közötti strukturális Egy erős hívóinger nem segít, kapcsolatok. ha a célemlék gyenge emléknyommal rendelkezik ◼ Demonstráció: Mi jut eszébe először vagy a kapcsolat gyenge az alábbi szavakról? ◼ kutya, meleg, felfelé, tehén 29 Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok Előhívási stratégia ◼ Az előhívási siker nő, ha a kódolásnál alkalmazott szervezési stratégia használható az előhívás során: ◼ Anderson and Pritchert (1978): ◼ Az emlékezeti teljesítményt befolyásolja a kódolásnál és előhívásnál alkalmazott szemlélet vagy perspektíva ◼ A perspektíva nyújtja a a séma-konzisztens elemek elérhetőségét (lásd Bartlett, Schank) ◼ A célrendszer szerepe az előhívásban 30 15  2024. 10. 02. Az előhívás sikerét meghatározó + faktorok Előhívási üzemmód ◼ Az előhívási üzemmód (Retrieval Mode): ◼ Az a szemléleti keret (mindset), amely a környezet ingereit epizodikus emlékezeti hívóingerekként kezeli, amelyek irányítják az emlékezeti keresést (Tulving, 1983). ◼ Herron and Wilding’s (2006) ERP kísérlet: ◼ Egy előkészületi cue jelzi, hogy mit kell Olyan kognitív beállítódás csinálni az ingerrel: emlékezni vagy vagy gondolkodási keret, kellemességet megítélni amely az adott egyént az ◼ Előhívási orientációk: olyan visszahívási előhívás megvalósítása felé tereli azáltal, hogy biztosítja készletek, amelyek tónusosan azt, hogy a személy az őt ért fenntarthatók, és amelyek befolyásolják a ingereket emlékezeti későbbi ingerek feldolgozásának módját, hívóingerekként kezelje feltehetően azért, hogy megkönnyítsék a szükséges epizodikus információ visszanyerését. 31 + Előhívási feladatok Feladat kategóriája Feladat típusa Példa az előhívási instrukcióra Szabad felidézés Közvetlen/Explicit “Bármilyen sorrendben idézze fel a tanult elemeket!” Hívóingeres felidézés Közvetlen/Explicit “Milyen szót tanult együtt az ugrás szóval?” Kényszerválasztásos felismerés Közvetlen/Explicit “Melyik szót tanulta meg: balett vagy szerzetes?” Igen/Nem felismerés Közvetlen/Explicit “Tanulta a balett szót?” Lexikális döntés Közvetett/Implicit “A balett egy szó? A szerzetes egy szó?” Szótöredék kiegészítés Közvetett/Implicit “Egészítse ki a következő betűket: b_l_tt!” Szótő-kiegészítés Közvetett/Implicit “Töltse ki a hiányzó betűket, úgy hogy értelmes szót kapjon: ba__/” Konceptuális fluencia Közvetett/Implicit “Nevezzen meg annyi táncfajtát, amennyit csak tud!” 32 16  2024. 10. 02. 4. princípium: The Reconstruction Principle Az emlékezet inherensen konstruktív folyamat Lásd Bartlett, valamint Carmichael et al., 1932 Lásd később DRM paradigma 33 Bartlett séma elméletének empirikus + 34 vizsgálata Sulin and Dooling (1974) ◼ Hipotézis: ◼ A séma működését mutató hibák elsősorban hosszú távú késleltetés mellett jelennek meg, mert a sémába illeszkedő információk tartósabbak, mint a nyers ismétléssel fenntartott információk. ◼ Feladat és erededmények: ◼ Ugyanazt a (egy diktárorról szóló) történetet hallották a kísérleti személyek: A diktáror neve vagy Gerald Martin (ismeretlen) vagy Adolf Hitler (eléggé ismert és számos szemantikai ismerettel asszociálódó) volt ◼ A „diktáror gyűlölte a zsidókat” mondat nem szerepelt a szövegben. Az emlékezeti tesztben mégis rákérdezetek, hogy emlékeznek-e erre a mondatra a k.sz.-ek.: ◼ Rövid késleltetés (5 perc): Nincs különbség a csoportok között ◼ Hosszú késleltetés(1 hét): Azok, akik Hitler nevével olvasták a történetet hajlamosak voltak felidézni. 34 17  2024. 10. 02. Carmichael, Hogan, & Walter, 1932 35 + Carmichael, Hogan, and Walter (1932) … 36 Felülvizsgálat ◼ Prentice (1954) elvégezték újra a kísérletet: ◼ Módszer: megegyezik az eredeti kísérlettel, de felidézés helyett felismerési tesztet alkalmaztak ◼ Eredmény: ◼ A címkézési hatás eltűnt. ◼ Konklúzió: ◼ Az eredeti eredmény inkább az előhívás és nem a kódolás hatását mutatta. 36 18  2024. 10. 02. + 37 Jelentés és Emlékezet Tesztelési Módszerek ◼ Az értelmetlen betűsorozatokat felváltja az értelmes szavak használata: ◼ Szeriális felidézés A szavakat a bemutatás sorrendjében kell felidézni ◼ Associatív felidézés: ◼ pl. tanulás: CSÓTÁNY–PÜSPÖK; Test: CSÓTÁNY–? ◼ Erősen asszociálódó szavak (pl. KUTYA–CSONT) magasabb emlékezeti teljesítményt produkálnak ◼ Szabad felidézés: a bemutatott szavakat bármilyen sorrendben fel lehet idézni ◼ Azokat a szólistákat, ahol sok a szavak között kapcsolat, könnyebb felidézni(Deese, 1959) ◼ A kapcsolódó szavakat klaszterekben idézzük fel, akkor is, ha szétszórva lettek bemutatva(Jenkins & Russell, 1952) 37 5. princípium: The Impurity Principle Nincsenek funkcionálisan „tiszta” emlékezeti feladatok Pl. szemantikus vs. epizodikus feladatok (emlékszem/tudom paradigma; Jacoby folyamat-disszociációs módszer) 38 19  2024. 10. 02. 6. princípium: The Relative Distinctiveness Principle Az emlékezeti teljesítmény azon múlik, hogy egy emlék mennyire megkülönböztethető a háttértől vagy az alternatíváktól Pl. Von Restorff hatás 39 7. princípium: The Specificity Principle Az egyedi, specifikus, kontextuális információ előhívása mindig érzékenyebb az interferencia hatására, mint az általános, gist-jellegű. 40 20  2024. 10. 02. A kontextus szerepe az emlékezésben 41 + Kontextuális hívóingerek ◼ Kontextus: ◼ A kódolás háttere, a nem fokális információk Kontextuális Definíció Példa hívóinger típusa Téri-idői Az esemény időpontjában meglévő téri Az étterem, ahol az idői információk első randevúnk volt Hangulat Az eseménykor adott érzelmi állapot Izgatott Fiziológiai Az esemény során meglévő Bódult, éhes farmakológiai/fiziológiai állapot Kognitív Az esemény alatti gondolatok Milyen gyűjteménye következményei lesznek mindennek? 42 21  2024. 10. 02. Kontextusfüggő emlékezet: Ha a kódolás és előhívás kontextusa megegyezik, valószínűbb a sikeres előhívás. Klasszikus kísérleti pszichológiai példa Godden & Baddeley (1975) Mélytengeri búvárok vizsgálata Ha a víz alatt történt a kódolás (tanulás), később a víz alatt jobb volt az emlékezeti teljesítmény, mint szárazföldön. 43 Hangulat-függő emlékezés ◼ Hangulati állapottól függő felidézés: a felidézési memória akkor a legjobb, ha a tanulás és a felidézés hangulati állapota megegyezik ◼ Érzelem kongruens felidézés akkor jön létre, ha valamely érzelmi állapot a vele érzelmileg összhangban levő emlékek előhívását facilitálja ◼ Például: - a depressziós betegek elsősorban kellemetlen emlékeikre fognak emlékezni - a szorongó betegek önéletrajzi visszaemlékezéseikben inkább a negatív dolgokat idézik fel ◼ Kísérletek: - pl. hipnózissal indukált szomorú v. boldog hangulatban önéletrajzi emlékfelidézés - Eredmények: jó hangulatban pozitív, míg rossz hangulatban a negatív információk jutnak könnyebben az eszünkbe 44 22  2024. 10. 02. Az emlékezet 7 princípiuma (Crowder, 1976; Suprenant & Neath, 2009) The Cue-Driven Principle: Az emlékezést hívóingerek indítják el (James, 1890; Tulving, 1974), hozzáférhetőség vs. rendelkezésre állás. The Encoding-Retrieval Principle: Az emlékezeti teljesítmény a kódolásnál adott feltételek és az előhívásnál adott feltételek viszonyán múlik, kódolás specifikussági hatás (Tulving & Thompson, 1973) The Cue-Overload Principle: A hívóinger hatékonysága fordítottan arányos a hozzákapcsolódó elemek számával (Watkins & Watkins, 1975), a listahosszúsági hatás, legyező-hatás The Reconstruction Principle: Az emlékezet inherensen konstruktív folyamat, Bartlett kísérletei, Carmichael és mtsai, 1932-es demonstrációja. The Impurity Principle: Nincsenek funkcionálisan „tiszta” feladatok (Jacoby, folyamat disszociáció) The Relative Distinctiveness Principle: Az emlékezeti teljesítmény azon múlik, hogy egy emlék mennyire megkülönböztethető a háttértől vagy az alternatíváktól, Von Restorff-hatás The Specificity Principle: egy egyedi, specifikus információ előhívása mindig érzékenyebb az interferencia hatására, mint az általános, gist-jellegű. 45 Az emlékezet 7 bűne (Schacter, 2001) 1. Az elhalványulás bűne 2. A szórakozottság bűne 3. A rövidzárlat bűne 4. A téves attribúció bűne 5. A szuggesztibilitás bűne 6. Az elfogultság bűne 7. A makacsság bűne 46 23  2024. 10. 02. 1. Az elhalványulás bűne Clinton: „ Nem emlékszem a kérdésben szereplő találkozóra…hét hónapja történt, nem is emlékezhetem rájuk.” A részletek idővel elhalványulnak 47 2. A szórakozottság bűne prospektív emlékezet: az a képességünk, amely lehetővé teszi, hogy egy szándékot megőrizzünk, felelevenítsük, és a jövő egy adott időpontjában és kontextusában kivitelezzük. A szórakozottság a figyelemnek az emlékezetre gyakorolt hatását szemlélteti 48 24  2024. 10. 02. 3. A rövidzárlat bűne Tip of the tongue – TOT (nyelvemen van jelenség) Elfojtás - gátlás Az információ megfelelően lett elraktározva a hosszú távú emlékezetben, de az adott feltételek mellett elérhetetlen 49 AZ ELŐHÍVÁS felejtést indukáló hatása 1. Egy epizód tudatos elkerülése (Irányított felejtés) vagy 2. A célemlékek helyett az epizód más részeinek tendenciózus előhívása. Egy adott emlék ismételt előhívása az azonos hívóingerekhez kapcsolódó más emlékek gátlását okozza. 50 25  2024. 10. 02. Előhívás-kiváltotta felejtés: A szelektív előhívás- gyakorlási paradigma Anderson, Bjork & Bjork, 1994 51 Előhívás-kiváltotta felejtés (Retrieval-induced forgetting) eredmény 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Rp+ Rp- Nrp Rp+: Gyakorolt szavak Rp-: Nem gyakorolt szavak a gyakorolt kategóriából Nrp: Nem gyakorolt szavak a nem gyakorolt kategóriából (baseline) 52 26  2024. 10. 02. A szelektív előhívás kulcsfolyamat a gyerekkori bántalmazással kapcsolatos amnéziánál (Anderson, 2001) 1. Az amnézia sokkal gyakoribb azokban az esetekben, amikor a bántalmazó a gyerek nevelője (e.g. Cameron, 1993). 2. Az abúzussal kapcsolatos hívóingerek nehezen elkerülhetőek a gyerek számára, hiszen a bántalmazó továbbra is vele él, ezzel szemben, ha idegen az elkövető, a hívóinger nincs jelen. 3. Mivel a gyerek továbbra is kiszolgáltatott az elkövetőnek, ezért a túlélés érdekében ismételten és szelektíven a gondozóval kapcsolatos pozitív jellemzőket hívja elő. 53 Funkcionális amnéziás esetek gyerekkori zaklatással kapcsolatban (Cameron, 1993) Elfelejtette-e valaha az abúzust? Igen Nem Igen 72% 28% Családtag-e az elkövető? Nem 19% 81% 54 27  2024. 10. 02. Cameron adatainak modellezése: tulajdonságok elfelejtése (Macrae & MacLeod, 1999; Racsmány & Conway, in prep.) 1. fázis: 2 személy tulajdonságait kell megtanulni John Bill megbízható vidám érzékeny toleráns kulturált kedves kedves diszkrét józan nagyvonalú szociábilis ügyes stb… stb... 55 Tulajdonságok elfelejtése (Macrae & MacLeod, 1999) 1. fázis: 2 személy tulajdonságait kell megtanulni John Bill megbízható vidám érzékeny toleráns kulturált kedves kedves diszkrét józan nagyvonalú szociábilis ügyes stb… stb... 56 28  2024. 10. 02. 2. fázis: Szelektív gyakorlás John tulajdonságai felének felidézése (3X) John - ke…..? John - szo….? John - me…..? stb... 57 3. fázis: A vizsgálati személyek John és Bill valamennyi tulajdonságát megpróbálják felidézni 1,00 0,90 0,80 0,70 felidézés % 0,60 p < 0.01 0,50 Gyakorolt 0,40 Nem gyakorolt 0,30 0,20 0,10 0,00 John Bill 58 29  2024. 10. 02. RIF és idegrendszer DLPFC, ACC: a szelektív practice-nél aktiválódik és korrelál a felejtéssel (Wimber et al., 2009) 59 De hogyan tudunk szándékosan felejteni?: A motivált felejtés és az emlékezeti gátlás kutatása. Az intencionális felejtés vizsgálata és módszerei. Az előhívás-kiváltotta felejtési folyamatok, a szándékos emlékelnyomási eljárások. 60 30  2024. 10. 02. Hogyan tudunk szándékosan felejteni? EX MEMORIAM! 61 Sigmund Freud (1924) Az elfojtás… lényege csupán a tudattól való elutasítás és távoltartás. Az elfojtás. 1915/1997. 66.old. 62 31  2024. 10. 02. Irányított felejtés Próbáld meg elfelejteni ezeket a szavakat! A kísérleti személyek 2 szólistát tanulnak meg Az első lista utána vagy arra instruálják őket, hogy felejtsék el az első listát vagy arra, hogy próbáljanak meg rá emlékezni Teszt: Mindkét lista késleltetett felidézése 63 Irányított felejtési paradigma 64 32  2024. 10. 02. IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS Felidézési teljesítmény (Bjork, 1989) költség nyereség 65 IRÁNYÍTOTT FELEJTÉS - FELISMERÉSI TELJESÍTMÉNY (Bjork, 1989) 66 33  2024. 10. 02. Bjork és az előhívási gátlás koncepciója A korábban releváns, de az adott célok szempontjából irreleváns emlékezeti elemek gátlás alá kerülnek. Vagyis korlátozott lesz a hozzáférésük, anélkül, hogy ez befolyásolná a rendelkezésre állásukat. A gátlás aktív szupressziót jelent, vagyis a gátlás nem automatikus következménye más kapcsolatok megerősödésének. 67 Az irányított felejtési paradigma paraméterei Felidézés – felismerés: csak felidézésben jelentkezik: hozzáférési zavar Explicit – implicit folyamatok, csak az explicit folyamatokat érinti Nem lehet eltüntetni jutalmazással Csökkenti a korábbi tanulásból eredő proaktív interfencia hatását Valamennyi modalitásban és mozgásos tanulási paradigmákban is megjelenik a hatás. 68 34  2024. 10. 02. Irányított felejtés önéletrajzi emlékekkel (Branieri et al., 2005) 1 0,95 0,9 0,85 előhívás % 0,8 Instrukció előtti emlékek 0,75 Instrukció utáni emlékek 0,7 0,65 0,6 0,55 0,5 Emlékezős csoport Felejtős csoport p <.01 69 Asszociatív emlékek elnyomása és gátlása 70 35  2024. 10. 02. The Think/No-Think (TNT) Task Anderson & Green, 2002 Tanulási fázis szalag – hegy kecske – asztal barack – pecsét TNT-fázis szalag – ? kecske – ! 1, 8, or 16 ciklus Előhívási fázis szalag – ? (előhívott szó) kecske – ? (elnyomott szó) barack - ? (baseline) Anderson & Green, 2001, Nature 71 fMRI mérés a TNT szakaszban Anderson et al., 2004, Science. 72 36  2024. 10. 02. Anderson és mtsainak hipotézise (2001, Nature; 2004, Science) Az emlékezeti gátlást egy központi folyamat kontrollálja, amelynek hatóköre a prepotens viselkedés gátlásától az irreleváns emlékek elnyomásáig terjed. A gátlófolyamat az emlék reprezentációjának aktivációs szintjét csökkenti, egyaránt érinti a szemantikus és epizodikus emlékeket. Prepotens válasz 73 Depue et al., 2007, Science 74 37  2024. 10. 02. A motivált felejtési blokk összefoglalója Az irányított felejtési hatások (felidézés, felismerés nem) megmutatják, hogy az emlék relevanciája döntő a hosszú távú emlékezésben. Bjork előhívási gátlás elképzelése szerint ilyenkor aktív elnyomás (lásd. Elfojtás) 75 4. A téves attribúció bűne téves felismerés és kriptomnézia 76 38  2024. 10. 02. + 77 Az emlékezeti forrás monitorozás ◼ Forrás monitorozás (Source Monitoring): ◼ Annak megállapítása, hogy a felidézett vagy felismert emlék kontextusa alapján ez egy valódi emlék (vagy külső forrásból vagy képzeletből származik) ◼ Ezt a folyamatot támogatják: ◼ Élményszerű felidézés ◼ Szabályosságok detektálása ◼ Pl. a valódi emlékek több perceptuális részlettel rendelkeznek 77 A lehetetlen esemény emléke 1. fázis Reklám értékelési feladat Attitűdök, érzelmek egy jövőbeni Disneyland utazással kapcsolatban Braun-LaTour et al (2002) 78 39  2024. 10. 02. 5. A szuggesztibilitás bűne szemtanúk befolyásolása, a sugalmazó kérdések emlékezeti hatása és a hamis emlékezeti szindróma 79 6. Az elfogultság bűne: hate to say I told you so Hindsight bias: az utólagos bölcsesség jelensége A múlt a jelentől függ Konzisztencia hatás: a múltat a jelen önképe alapján rekonstruáljuk Hogyan érzünk a házaspárunk iránt most és hogyan fogunk erre emlékezni a váláskor? 80 40  2024. 10. 02. Self-memória rendszer Működő-self Végrehajtó Cél-hierarchia folyamatok hívóinger Előhívási modell Generatív előhívás Elaborált hívóinger Önéletrajzi közvetlen tudásbázis előhívás 81 Conway (2005) The Self-Memory System 82 41  2024. 10. 02. Az emlékezet és a self (Conway 2005, ld továbbá Conway & Pleydell-Pearce 2000) „(…) cognition is driven by goals: memory is motivated” (Conway 2005 pp. 594) Cél-hierarchia: Hosszú- és rövid-távú célok (LTM és recens emlékek) Egymás alá-/fölérendeltség Aktivációs szintek Lehetséges változások az aktivációs szintben: éppen aktuális célok 83 Koherenciára való törekvés: – Célok – Self (az „én”) – Emlékek aktuális elérhetősége (!) Egészséges működés vs deficitek (inkoherencia: self- memória), pl szikzofréniában: – „híres zenész” Baddeley et al 1996 – „híres orosz sakkjátékos” Downes & Mayes 1994 „Egészséges” stratégiák a koherencia fenntartására Korrespondanciára való törekvés (az emlékek megfeleljenek a valós eseményeknek és adatoknak) 84 42  2024. 10. 02. A fogalmi Szelf A fogalmi én reprezentációi társadalmilag konstruált sémák és kategóriák, amelyek meghatározzák az ént, a többi embert, valamint a másokkal és a környező világgal való tipikus interakciókat. Ezek a sémák és kategóriák nagyrészt a családi és kortársi szocializáció, az iskoláztatás és a vallás, valamint az egyén sajátos kultúráját alkotó történetek, mesék, mítoszok és médiahatások hatásaiból származnak (Conway, 2005) Konceptuális szelf-struktúrák: Personal script (Demorest, 1995, Singer and Salovey, 1993) Self-with-others unit (Ogilvie & Rose, 1995) Possible selves (Markus & Nurius, 1986) Relational schema (Baldwin, 1992) Self-guides (Strauman, 1990, Strauman and Higgins, 1987) attitűdök, értékek, hiedelmek 85 Az éppen aktív célok határozzák meg, hogy az adott időpillanatban mely emlékek hozzáférhetőek Törekvés: koherens self, célok és emlékek kongruenciája Inkongruencia esetén: negatív érzelmek 2 lehetőség: (1) célok megváltoztatása (2) emlék(ek) hozzáférhetőségének megváltoztatása 86 43  2024. 10. 02. Lehetséges selfek & 2L tanulás Lehetséges self (Possible Self PS, Markus & Nurius): A PS-ek az egyének elképzeléseit képviselik arról, hogy mivé válhatnak, mivé szeretnének válni, és mitől félnek, hogy mivé válnak, és így fogalmi kapcsolatot biztosítanak a megismerés és a motiváció között. A PS-ek a remények, félelmek, célok és fenyegetések kognitív összetevői; ezek adják e dinamikáknak a sajátos, önmagukra vonatkozó formát, jelentést, szerveződést és irányt. A PS-ek a legfontosabb motivációs rendszerek a tanulás hátterében (Hadfield & Dörnyei, 2013) 87 7. A makacsság bűne A negatív érzelmek, a trauma és a stressz hatásai az emlékezetre 88 44  2024. 10. 02. Az emlékezet 7 bűne (Schacter, 2001) 1. Az elhalványulás bűne 2. A szórakozottság bűne 3. A rövidzárlat bűne 4. A téves attribúció bűne 5. A szuggesztibilitás bűne 6. Az elfogultság bűne 7. A makacsság bűne 89 45