Polgári nemperes eljárások jellemzése

A polgári nemperes eljárások fogalma és jellemzése

• A polgári nemperes eljárások nem egységes kódexben vannak szabályozva, hanem a 2017. évi CXVIII. törvény (bírósági polgári nemperes eljárások), a 2008. évi XLV. törvény (egyes közjegyzői nemperes eljárások), valamint egyéb jogszabályok (pl. Ct., Vht., Fmhtv., stb.) együttesen szabályozzák őket.
• Gyakran több jogforrásból áll össze a vonatkozó joganyag, a Polgári Perrendtartás (Pp.) szubszidiáriusan alkalmazandó.
• Egyszerűbb eljárási rend jellemzi, gyakran mellőzik a peres eljárás egyes garanciális szabályainak alkalmazását.

A polgári nemperes eljárások fogalma

• Az igazságszolgáltatás egy sajátos formája, melyet bíróság, közjegyző vagy bírósági végrehajtó végez.
• Az eljárás célja lehet az igazságszolgáltatás megvalósítása, tények vagy jogok tanúsítása vagy elismertetése.
• Az eljárásban az eljárást kezdeményező kérelmező, valamint a vele szemben az eljárást megindító kérelmezett vesz részt.
• Az eljárás során a törvényileg meghatározott cselekmények és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok alakulnak ki.

A polgári nemperes eljárások jellemzése

• A nemperes eljárás során nincs felperes vagy alperes, hanem általában kérelmező.
• Az eljárás nem mindig bíróság előtt zajlik, hanem elvégezhető közjegyzői vagy bírósági végrehajtói úton is.
• A nemperes eljárásokban nincs kereset, hanem főként kérelemre indultak, de kevés esetben hivatalból is megindíthatók.
• A tárgyalás tartására ritkán kerül sor, a személyes meghallgatás is ritka.
• A bizonyítás lehetősége korlátozott, ítélet nem születik, hanem végzéssel, meghagyással stb. fejeződik be az eljárás.

A polgári nemperes eljárások osztályozása

• A szabályozás helye szerint:
  • Pp-ben szabályozottak (egyezségi kísérlet, ideiglenes intézkedés perindítás előtt, előzetes bizonyítás)
  • Más jogszabályokban szabályozottak (Ct., Vht., Fmhtv., Cstv., stb.)
• Az eljáró szervek szerint:
  • Bírósági
  • Közjegyzői
  • Egyéb szervek által végzett (pl. végrehajtó)
• Az eljárások tárgy szerint:
  • Személyiséggel összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás)
  • Vagyoni jellegű (pl. hagyatéki eljárás, végrehajtás)
  • Egyéb (pl. előzetes bizonyítás)

A nemperes eljárások célja

• Perpótló eljárások (pl. fizetési meghagyásos eljárás, iparjogvédelmi nemperes eljárások)
• Perelhárító és perelőkészítő eljárások (egyezségi kísérlet perindítás előtt, előzetes bizonyítás)
• Jogállapot-változtató eljárások (pl. holtnak nyilvánítási eljárás)
• Jogok gyakorlását segítő eljárások (letéttel kapcsolatos eljárás, hagyatéki eljárás)
• Jogot kényszer útján érvényesítő eljárások (bírósági végrehajtás, felszámolási eljárás)

A bírósági nemperes eljárások

• A Pp. szabályait kell alkalmazni a nemperes eljárások során, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.
• A Pp.c) pontban a bírósági nemperes eljárások hatáskörét, feleket, képviseletet és határidőket szabályozzák.
• A nemperes eljárások ügyei a járásbíróság, törvényszék vagy Kúria hatáskörébe tartoznak.
• Az eljárásban a kérelmező és a kérelmezett szerepel.
• A jogi képviselet általában nem kötelező, de a fellebbezésre vonatkozóan szabályozott kivételek vannak.

A végrehajtási eljárás megszüntetése és korlátozása

• A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást megszüntetni vagy korlátozni, ha a végrehajtást kérő ezt kéri és nem sérti más jogát, vagy ha törvény eltérően rendelkezik.
• A végrehajtási eljárás keretében a bíróság megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha a végrehajtandó határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, vagy hatályát vesztette.
• Emellett a végrehajtási eljárás keretében is megszüntethető vagy korlátozható a végrehajtás, ha a bíróság megállapítja, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.
• A végrehajtási eljárás keretében a bíróság megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha az adós valószínűsíti a végrehajtandó követelés alaptalanságát, teljesítését, megszűnését, vagy az elévülést, és a végrehajtást kérő elismeri ezt, valamint a követelés vagy a végrehajtási jog elévült.
• A végrehajtást kérő kérésére is megszüntethető vagy korlátozható a végrehajtás, ha nem sérti más jogát.
• Végrehajtási perben lehetőség van a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására, ha jogvita áll fenn, például ha az adós azt állítja, hogy már megfizette a követelést, de a végrehajtást kérő nem ismeri el.
• A végrehajtás megszüntetésére és korlátozására hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

A munkabér letiltása

• A munkáltató köteles a letiltás átvételét követő munkanapon értesíteni az adóst a letiltásról.
• A munkáltató köteles a letiltás foganatosítását a munkabér esedékessé válásakor biztosítani.
• A munkáltató köteles értesíteni a letiltást kibocsátó szervet a letiltás foganatosításának akadályáról.
• A munkáltató felfüggesztheti a letiltott összeg kifizetését, amíg az el nem éri a négyszáz forintot, de legfeljebb hat hónapig.
• A munkáltató a végrehajtót a fizetés felfüggesztéséről a letiltás kézbesítését követő nyolc napon belül tájékoztatja.
• A munkáltató a más kifizetésre jogosultat a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja a fizetés felfüggesztéséről.
• A munkáltató nem vonhatja le a letiltott összeget, ha a fogva tartott adós keresményéből az adós jogosan mentes a letiltás alól.
• Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.
• A végrehajtó a munkáltatónál helyszínen ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.
• A munkáltató a munkahelyére szóló belépést és betekintést a munkáltatónak a munkavállaló személyi nyilvántartásába biztosítja a végrehajtó számára.
• A munkáltató az adós részére a munkaviszony megszűnésekor kiállítja azt az igazolást, amely feltünteti a munkabérből levonandó tartozásokat és a letiltás alapját.
• Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást a munkaviszony létesítése előtt az adós (munkavállaló)tól bekérni.
• Az adós munkavállaló munkába lépése előtt köteles nyilatkozatot tenni a tartozásigazolás hiányáról.
• A fogva tartott adós keresményeinek letiltása a fogva tartás végrehajtásáról szóló törvény alapján történhet.
• A fogva tartott adós által befizetett letéti pénznek is legfeljebb az 50%-át lehet letiltani bármely követelés fejében.
• A nemzeti gondozási díj, a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életjáradék, a települési támogatások, az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka, a keresetkiegészítések és a munkajövedelmek letiltás alól mentesek.
• Az ösztöndíj, a kiküldetéssel összefüggő költségtérítés, a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg és a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg letiltása alól mentesek.
• A fogyatékossági támogatás letiltás alól mentes.

Ez a kvíz a polgári nemperes eljárások fogalmát és szabályozását járja körül. Megismerhetjük a vonatkozó jogforrásokat és az eljárás céljait, amelyek bíróságok, közjegyzők és végrehajtók által valósulnak meg. Továbbá, a szubszidiárius alkalmazás keretében a Polgári Perrendtartás szerepét is áttekintjük.