PNP Polgári Nemperes Eljárások PDF

1. tétel A polgári nemperes eljárások fogalma, jellemzése és általános szabálya - Nincs egységes kódex (2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról, 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemp...

1. tétel A polgári nemperes eljárások fogalma, jellemzése és általános szabálya - Nincs egységes kódex (2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról, 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról + pl. Ct, Vht, Fmhtv, stb.) - Gyakran több jogforrásból áll össze a vonatkozó joganyag (Pp. szubszidiáriusan alkalmazandó) - Egyszerűbb eljárási rend, ahol gyakran mellőzik a peres eljárás egyes garanciális szabályainak alkalmazását FOGALMA: A polgári nemperes eljárások - A bíróságnak vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő személynek Pl.: közjegyző, bírósági végrehajtó - valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyeknek Pl.: ügyész - az igazságszolgáltatás megvalósítása - vagy tények, jogok tanúsítása, elismertetetése érdekében - sajátos formában végzett - törvényileg meghatározott - egymást követő cselekményei - és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok. Per Nemperes eljárás 1. - Felperes + alperes - ellenérdekű felek? 2. - Bíróság előtt - bíróság/közjegyző/végrehajtó 3. - kereset - nincs kereset (kérelem/hivatalból) 4. - tárgyalás - Tárgyalás? 5. - kétoldalú meghallgatás - Meghallgatás? 6. - bizonyítás - Korlátozott bizonyítás 7. - ítélet - nincs ítélet (végzés/meghagyás) 8. nincs - bpnp. csak szűk körben van egységes kódex - pp a közös szabályokat Polgári eljárás két ága: tartalmazza - Peres eljárás (Igazságszolgáltatás tipikus formája) - Nemperes eljárás Mi jellemző a peres eljárásokra? - Minden esetben van felperes és alperes - Bíróság előtt indul az eljárás o Keresettel indul az eljárás - Főszabály szerint bíróság tárgyalást tart - Kétoldalú meghallgatás - Bizonyítás széleskörű - A per leggyakrabban ítélettel zárul Mi jellemző a nemperes eljárásra? - Nincsen felperes / alperes. Általában kérelmező - Nem mindig bíróság előtt zajlanak, lehetséges pl.: közjegyző előtt, vagy bírósági végrehajtó előtt zajlik - Kereset a nemperes eljárásokban nincs, hanem általában kérelemre / kevesebb esetben hivatalból indul - Tárgyalás tartására nagyon ritkán kerül sor (személyes meghallgatás) - Korlátozott a bizonyítás lehetősége - Ítélet nem születik nemperes eljárásokban, hanem végzéssel vagy más dokumentummal, pl.: fizetési meghagyással történik az eljárás befejezése OSZTÁLYOZÁSA: 1. A szabályozás helye szerint 1.1. A Pp-ben szabályozottak (egyezségi kísérlet, ideiglenes intézkedés perindítás előtt, előzetes bizonyítás) 1.2. Más jogszabályban szabályozottak (Ct., Vht., Fmhtv., Cstv., stb.) 2. Az eljáró szervek szerint 2.1. Bírósági 2.2. Közjegyzői 2.3. Egyéb szervek által végzett (pl. végrehajtó) 3. Az eljárások tárgy szerint 3.1. személyiséggel összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás) 3.2. vagyoni jellegű (pl. hagyatéki eljárás, bírósági végrehajtás) 3.3. egyéb (pl. előzetes bizonyítás) ELJÁRÁS CÉLJA: 1. perpótló eljárások (pl. fizetési meghagyásos eljárás, iparjogvédelmi nemperes eljárások) 2. perelhárító és perelőkészítő eljárások (egyezségi kísérlet perindítás előtt, előzetes bizonyítás) 3. jogállapot-változtató eljárások (pl. holtnak nyilvánítási eljárás) 4. jogok gyakorlását segítő eljárások (letéttel kapcsolatos eljárás, hagyatéki eljárás) 5. jogot kényszer útján érvényesítő eljárások (bírósági végrehajtás, felszámolási eljárás) 1. Bírósági nemperes eljárások (2017. évi CXVIII. törvény 1. §) - Ha törvény eltérően nem rendelkezik a Pp. szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. 1.1. Általános rendelkezések - Hatáskör: járásbíróság, törvényszék, Kúria (alkotmányjogi panasz orvoslása, ld. Pp. 428. § (2) bek., a választási eljárásban a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a Kúria dönt – ld. 2013. évi XXXVI. Törvény 229. § (2) bek.) - Felek: az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy. - Képviselet: az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Kivéve: az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést + a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára kötelező. - Határidők: a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. - Eljárás nyugvása: Ha a Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye. Ha az eljárást megszüntető végzést hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok vagy a kérelmező halála miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból rendeli el a hirdetményi kézbesítést. 1.2. Elsőfokú eljárás - Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a Pp. a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni. - Az eljárásban magánszakértő alkalmazásának nincs helye. - Az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. - Bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs helye. 1.3. Jogorvoslatok („Perorvoslatok”) - Fellebbezés: van helye az eljárást befejező végzés ellen. - Perújítás: ritka kivétel (ha anyagi jogerőhatás kapcsolódik a határozathoz) – pl. fizetési meghagyás (ld. Fmhtv. 40. §), ami egyébként jelenleg közjegyzői nemperes eljárás - Felülvizsgálat: elvileg elképzelhető az ügy érdemében hozott határozat ellen (ld. Pp. 406. § (1) bek.), de ritka (ld. pl. Vht. 214. §) 2. Közjegyzői nemperes eljárások (2008. évi XLV. Törvény I. fejezet) - E fejezet rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a közjegyző hatáskörébe tartozó egyéb polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. 2.1. Kizárás  - A közjegyző nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabályai szerint nem járhatna el. (A tv. a kizárásra részletes eljárási szabályokat ad) 2.2. Illetékesség - Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye / jogi személy más szervezet esetén székhelye van. - Belföldi lakóhely, tartózkodási hely, székhely hiányában az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. - Az eljárásban illetékesség kikötésének nincs helye. 2.3. A közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem - A kérelemnek tartalmaznia kell 1. a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, 2. b) a kérelem előterjesztésének indokait, 3. c) a rövid tényállást, 4. d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, 5. e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét). - A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani. - A közjegyző - a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül - felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg. - Ha a kérelmező a költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző a kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja. 2.4. Bizonyítás Nincs helye az eljárásban bizonyításnak, ha a) elvégzéséhez személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítása lenne szükséges; b) lefolytatása a kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vizsgálat vagy más, személyi szabadságát korlátozó, illetve testi épségének sérelmével járó vizsgálat tűrését tenné szükségessé, és a kérelmező nem rendelkezik e személy arra irányuló nyilatkozatával, hogy vállalta e kötelezettség teljesítését; c) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges, és ezzel a hozzájárulással a kérelmező nem rendelkezik; d) lefolytatásához a kérelmezőtől eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog (szemletárgy) megfigyelése, vizsgálata szükséges, és a kérelmező nem rendelkezik a szemletárgy birtokosának arra irányuló nyilatkozatával, hogy vállalta a szemletárgy ennek lehetővé tételét. 2.5. Hiánypótlás, kérelem visszautasítása - A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a) a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel visszautasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye, b) felhívja a feleket a hiányok pótlására, ha a kérelem hiányos.  2.6. Az eljárás megszüntetése A közjegyző az eljárást megszünteti, ha 1. a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni, 2. b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy 3. c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásához adott hozzájárulását visszavonta, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges. 4. - A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező díjak, költségek előlegezésére vonatkozó kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el- 5. - A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. szerint az eljárás szünetelésének lenne helye. 6. - A közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a Pp. alapján az eljárást fel kellene függeszteni. 2.7. Egyéb eljárási szabályok - Az eljárásban kérelmező az eljárást kezdeményező személy; kérelmezett, akivel szemben az eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy. - Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. - Az eljárásban felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak és ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye. - Az eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. 2.8. A közjegyző határozata, fellebbezés - A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. - A határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. - Az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.  2. A bírósági végrehajtás fogalma, fajtái, szakaszai I. A bírósági végrehajtás fogalma - Magánjogi oldalról megközelítve a bírósági végrehajtás - Olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás - Amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv - Elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén - Juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennmállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot, - Vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés, vagy kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását II. Bírósági végrehajtás fajtái 1. Általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás - Belföldi végrehajtó határozaton (okiraton) alapuló - Pénzkövetelés - Kielégítésére irányul. 2. Különleges végrehajtási eljárás - Külföldi határozat végrehajtására - Meghatározott cselekmény végrehajtását, (nem pénzt realizál: ingó dolog átadása, ingatlan kiürítése) - Kielégítés helyett csak követelés biztosítására - Zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányulnak. III. A bírósági végrehajtás szakaszai 0. megelőző eljárás - a felek jogállapotát hivatott eldönteni - Pl: polgári perben megszületett ítélet, bírósági meghagyás, perbeli egyezség, ideiglenes intézkedést elrendelő végzés, fizetési meghagyásos eljárás, választottbírósági eljárás, meditáció alapján nem!-ezzel a bírósághoz kell fordulni, aki jóvá hagyhatja, büntetőeljárás 1. A végrehajtás elrendelése (A végrehajtható okirat kibocsátása) - Bíróság vagy közjegyző jár el - Arról dönt a bíróság, hogy fennállnak-e a végrehajtás előfeltételei, megindulhat e az állami kényszer a követelés érvényesítése érdekében - A végrehajtást kérő előterjeszt egy kérelmet a végrehajtás elrendelése iránt - Ha fennállnak a követelések, akkor a bíróság/közjegyző elrendeli a végrehajtást, ami a végrehajtható okirat kibocsátásával történik 2. A végrehajtás foganatosítsa - Főszerep: bírósági végrehajtó, mellette a foganatosító bíróság  - Foganatosító bíróság hatáskörébe tartozó kérdések: - Jogutódlás megállapítása - Végrehajtás megszüntetése, felfüggesztése - Végrehajtó intézkedésével szembeni kifogás elbírálása - általános szabályok szerinti eljárás során az adós vagyontárgyai kerülnek végrehajtás alá: - Munkabér, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: bankszámla - Ingóság és ingatlan - szakaszai: - Foglalás - Nem minden vagyontárgyat, végrehajtás alól mentes tárgyak: - Némely bútor, vagy ruhadarab, adós számára egy hónapra elegendő élelmiszer, egy tehén vagy más haszonállat és részére 3 hónapra elegendő takarmány, tankönyv, játék - Értékesítés - Általában árverés, kivételesen árverés nélkül - Kielégítés - Befolyt összeget a követelés kielégítésére fordítják - Elsősorban a végrehajtás költségeinek megtérítésére, utána a jogosult követeléseinek kielégítésére 3. Végrehajtási eljárás folyamata - A végrehajtási eljárás dinamikus folyamat, kiindulópontja valamely végrehajtás alapjául szolgáló okirat, másnéven végrehajtási jogcím (ez lehet külföldi vagy belföldi jogcím) - Külföldi jogcím esetén:  - végrehajthatóvá nyilvánítás - Eu együttműködés: 2015. január 20. óta EU-ban a határozatok szabad áramlása, bármely perben hozott határozat automatikusan végrehajtható más tagállamban is , nincs szükség végrehajthatóvá nyilvánításra - EU-n kívülről: szükséges a végrehajthatóvá nyilvánítás, ami az exequatur eljárás - Először a magyar bíróság dönt a végrehajthatóvá nyilvánításról, ez ellen lehet fellebbezni, majd a másodfokú döntés ellen felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni (jogorvoslatok) - Ha végrehajthatóvá nyilvánítják, a belső határozatokkal esik egy tekintet alá, a végrehajtási eljárásra mód és lehetőség van - ha van egy végrehajtható külföldi határozatunk vagy egy belföldi jogcímünk, kezdeményezhetjük a végrehajtási eljárást - Két részre oszlik: végrehajtás elrendelése és végrehajtás foganatosítása - Végrehajtás elrendelése: a bíróság vagy a közjegyző jár el végrehajtható okirat kiállításával ( itt is rendelkezésre állnak jogorvoslatok, pl: kezdeményezheti végrehajtási zárlat törlése vagy végrehajtási lap visszavonását - Végrehajtás foganatosítása: bírósági végrehajtó - Bekapcsolódás: ha zálogtárgyat foglalnak le, a végrehajtást kérőn kívüli zálogjogosult beléphet, bekapcsolódhat ebbe a szakaszba és érvényesítheti a kielégítési elsőbbségét. - Jogorvoslatok: végrehajtó intézkedésével, mulasztásával szemben: kifogás; bíróság döntéseivel szemben: fellebbezés; végrehajtási perek: végrehajtási eljárás során felmerülő jogviták, amelyek elbírálása peres eljárásban lehetséges, pl.: végrehajtási igényper  3. Tétel A bírósági végrehajtás szervezete és jogforrásai A dőlt betűs rész kiegészítés a tankönyv alapján a hatályos joganyaggal A bírósági végrehajtás szervezete o Bíróság (közjegyző) § A vh eljárás két szakaszában: elrendelő bíróság: általában az elsőfokon eljárt bíróság (vagy az adós lakóhelye/székhelye szerint eljárt bíróság, kivételesen törvényszék) foganatosító bíróság: az a bíróság, amely a végrehajtás foganatosítása során közreműködik a bírósági döntést igénylő kérdések megválaszolásában; ez az eljáró végrehajtó székhelye szerint járásbíróság (sok esetben eltér az elrendelő bíróságtól) A foganatosító bíróság az alábbi feladatokat látja el: o 39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt. o 41. § (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre. (3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet  beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. o 42. § (2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott. o 45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft- ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti. o 48. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti. (3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal. o 55. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,  b) külön törvény így rendelkezik. o 114/A. § (1) A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott. o 140/A. § A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt. o 217. § (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt. § Közjegyző szerepe: meghatározott okiratokon alapuló követelések esetében az elrendelő bíróság szerepét veszi át (7 fajta okirat van, ami alapján végrehajtást lehet kezdeményezni, de amelyek alapján a végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel. Ezek mind közjegyzői eljárásban születtek meg pl. jogerős fmh, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés vagy tartozáselismerés vagy bérleti szerződés; - amely olyan kötelezést tartalmaz, amit állami kényszer útján lehet kikényszeríteni  o Bírósági végrehajtó § végrehajtás foganatosításának körében a legtöbb cselekményt teszi meg § végrehajtás foganatosításának szakaszában jár el § két típus önálló bírósági végrehajtó o általános hatáskör törvényszéki végrehajtó o speciális hatásköre van o a pénzbírság, rendbírság, bűnügyi költség, államot megillető egyes követelések stb. érvényesítésében közreműködik § Az önálló bírósági végrehajtó: egyfajta szellemi szabadfoglalkozásúként tevékenykedik; egy-egy járásbíróság mellé van kinevezve; a bírósággal szolgálati viszonyban nem áll; illetékességi területe megegyezik azzal járásbíróságéval, amely mellé kinevezték, de nincs függelmi viszony a járásbírósággal a díjukat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli egy járásbíróság mellett több végrehajtó is tevékenykedhet több mint 200 ilyen végrehajtó van § A törvényszéki végrehajtó: a törvényszékkel jogviszonyban áll rendszeres illetményt kapnak a munkájukért az államtól o Egyéb szervek (rendőrség, ingatlanügyi hatóság) § rendőrség pl.: a végrehajtás során szükségessé váló egyes kényszerintézkedéseket foganatosítja § ingatlanügyi hatóság pl.: árverés tényének és ehhez kapcsolódó tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése stb. A bírósági végrehajtás jogforrásai o Nemzeti jogforrások: § a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) eljárási és szervezeti kérdéseket összefoglaló törvény § a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény  § a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) – másodlagosan, szubszidiárius jelleggel (pl. perképesség, képviselet, beadványok, hiánypótlás, mulasztás és igazolás, határozatok kiegészítése, kijavítása) § a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról: 180/2001. (X. 4.) Korm. rendelet § a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól: 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet § a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról: 12/1994. (IX. 8.) IM r. § a bírósági végrehajtói díjszabásról: 35/2015. (XI. 10.) IM r. § az adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességéről: 13/2001. (X. 10.) IM r. § a bírósági végrehajtás szervezetéről: 16/2001. (X. 26.) IM r. § a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről: 1/2002. (I. 17.) IM r. § az önálló bírósági végrehajtó eljárásban alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól: 40/2012. (VIII. 30.) KIM r. § az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról: 27/2008. (XII. 10.) IRM r. o Közösségi jogforrások (EU) § Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról pl. francia vagy német jogerős ítélet alapján is végrehajtható § A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/200/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről § Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratról § Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról § Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről § A Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és a végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről § Az Európai Parlament és a Tanács 655/2014/EU rendelete polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról  4. A végrehajtás elrendelése A végrehajtási eljárás alapvetően két fő szakaszra oszlik: az első lépcső a végrehajtás elrendelése, a második a végrehajtás foganatosítása. A végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik, ennek során a bíróság arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés biztosítása vagy realizálása érdekében. A végrehajtás elrendelésére oly módon kerül sor, hogy - valamely végrehajtandó követelés okirati igazolása alapján; - az okiratban foglalt követelés biztosítása vagy realizálása érdekében; - a bírósági végrehajtás megindításához szükséges törvényes előfeltételek fennállása esetén; - a hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság vagy közjegyző; - végrehajtható okiratot állít ki; ezzel utat nyitva a végrehajtás foganatosításának. A végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő kérelmére indul. A végrehajtási eljárást rendszerint megelőzi valamely másik eljárás. Ezen korábbi eljárás eredményeként születik meg a követelés fennállását igazoló, a végrehajtás alapjául szolgáló okirat. Ez utóbbit számos jogrendszerben végrehajtási jogcímnek nevezik. A végrehajtás alapjául szolgáló okirat (végrehajtási jogcím) nyomán kerül kiállításra a végrehajtást elrendelő végrehajtható okirat (például végrehajtási lap, végrehajtási záradék). Az, hogy a különböző végrehajtható okiratok közül melyiket kell alkalmazni nagyban attól függ, hogy végrehajtási eljárást milyen másik eljárás előzte meg, illetve annak eredményeként milyen végrehajtás alapjául szolgáló okirat (végrehajtási jogcím) keletkezett. Vht. 13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat 1. a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, 2. b) jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és 3. c) a teljesítési határidő letelt. (2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségre is irányadó. Végrehajtható okiratok fajtái:1 1 Pető Tamás előadásjegyzetéből  végrehajtási lap: akkor írja elő, ha a vh-t megelőzően már sor került, a felek közötti esetleges jogvitákat eldöntötték. Követelés fennállása tekintetében jogvita nem merülhet fel. Ha az adós a vh. megszüntetését szeretné elérni az adós csak szűk körben indíthat pert. Csak olyan tényre hivatkozthat, amely a végrehajtási okirat megszületése után történtek, pl. késői teljesítés. végrehajtási záradék: ha a felek között nem került sor a jogvitát eldöntő eljárásra, azonban a követelés fennállásának valószínűsége olyan magas fokon áll, hogy az állam erre tekintettel megnyitja a vh. lehetőségét, megengedi, hogy a követelés teljesítése érdekében állami kényszert vegyen igénybe a jogosul, pl. közjegyzői okiratba foglalják a követelést, szerződést. Ilyenkor az adós tágabb körben kérheti a vh. megszüntetését. végrehajtást elrendelő végzés: ha az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését rendelik el letiltó végzés: az adós munkabérét vonják végrehajtás alá à a bíróság arra hívja fel az adós munkavállaló béréből a munkáltató egy meghatározott összeget vonjon le és utalja el a vh. kérőnek – csak bíróság alkalmazhatja átutalási végzés: az adósnak a bankszámláját vonják vh. alá à a bíróság arra hívja fel a bankot, hogy az adós számlájáról vonja le az összeget és utalja át a vh. kérőnek – csak bíróság alkalmazhatja közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozat: akkor alkalmazzák, ha az adós rendszeres munkavégzésben részesül és gyermektartási díjat követelnek tőle à a bíróság az ítéletben egyből rendelkezik a végrehajtásról és foganatosításáról (gyakorlatban felhívás a munkáltatónak, hogy vonja le az összege és utalja át a jogosulnak) – csak bíróság alkalmazhatja értesítés: az adóst pénzbírságban, rendbírságban, bűnügyi költségben részesítik à a bíróság értesíti a gazdasági hivatalt, hogy fennáll ez a tartozás bűnügyi zárlatot elrendelő határozat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyonkorlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés 1. Végrehajtási lap A végrehajtást elsősorban akkor rendelik el végrehajtási lappal, ha a követelés fennállását korábban az arra hivatott szervek érdemben elbírálták. A végrehajtási lap kiállításának alapjául szolgáló okiratok (végrehajtási jogcímek) és a végrehajtási lap kibocsátására jogosult szervek: Végrehajtás alapjául szolgáló okirat A végrehajtási lap kibocsátásra jogosult (végrehajtás alapjául szolgáló jogcím) a bíróság polgári ügyben marasztaló első fokon eljárt bíróság 1. határozata a bíróság büntetőügyben hozott első fokon eljárt bíróság 2. határozatának a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó része 3. a bíróság által jóváhagyott egyezség első fokon eljárt bíróság a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó első fokon eljárt bíróság 4. ügyvéd díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésre kötelező határozata  a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre adós lakóhelye szerinti járásbíróság 5. kötelező határozata a közjegyző fegyelmi bíróságnak pénzbírság adós lakóhelye szerinti járásbíróság 6. és az eljárási költség megfizetésére kötelező határozata a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak az adós lakóhelye szerinti járásbíróság 7. pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelező határozata külföldi bírósági határozat az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helye, külföldi 8. székhelyű vállalkozás mo.-i fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg képviselet helye) szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB belföldi és külföldi választottbírósági az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá határozat és egyezség vonható vagyontárgyak helye, külföldi 9. vállalkozás mo-i fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet szerinti törvényszék, Budapesten a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Tanácsának, az Európai az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, 10. határozata illetőleg a képviselet helye) szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal által a az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá közösség védjegyekkel kiadott védjegyekről vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, 11. szóló 40/94/EK tanácsi rendelet szerinti illetőleg a képviselet helye) szerinti költségek tárgyában hozott határozat törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB a Közösségi Növényfajtahivatal által a az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá közösségi növényfajta-oltalomról szóló vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, 12. 2100/94/EK rendelet szerinti költségek illetőleg a képviselet helye) szerinti tárgyában hozott határozat törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB a 2201/2003/EK rendelet 42. cikke szerint a kötelezett, vagy a gyermek szokásos 13. kiállított igazolással ellátott, a gyermek tartózkodási helye szerinti törvényszék visszaviteléről szóló külföldi határozat székhelyén működő járásbíróság, (bírósági egyezség) Budapesten a BKKB  a 861/2007/EK rendelet szerinti kis értékű az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá 14. követelések európai eljárásában hozott ítélet vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, illetőleg a képviselet helye) szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB az ügyészség, a nyomozó hatóság és a az adós lakóhelye, székhelye – ezek szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői hiányában az adós végrehajtás alá vonható 15. díj megfizetéséről szóló határozata vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság 1.1. Végrehajtási lap – közjegyző Végrehajtás alapjául szolgáló okirat A végrehajtási lap kibocsátásra jogosult (végrehajtás alapjául szolgáló jogcím) a közjegyző által hozott, marasztalást bármelyik közjegyző 1. tartalmazó határozat (pl.: fizetési meghagyás*) a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági bármelyik közjegyző 2. egyezséggel azonos hatályú – egyezség a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes a költségjegyzékez kiállító közjegyzőn kívül 3. eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és bármelyik közjegyző költségről kiállított költségjegyzéke az 1896/2006/EK rendelet szerint bármelyik közjegyző végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési 4. meghagyás, ha azt magyar közjegyző bocsátotta ki** A megelőző eljárását a közjegyző folytatta le, és ott született meg az okirat, de jogvita már nem merülhet fel à végrehajtási lap 2010. óta a közjegyző jogosul az FMH-ra à lényege, hogy a jogosult egy formanyomtatvány kitöltésével, hogy meghatározott összeg erejéig marasztalja a kötelezettet à ügy érdemét nem vizsgálja, ex parte kibocsátja, ha vitatja 15 napon belül peres útra terelheti ellentmondással. Ha a kötelezett nem ér ellentmondással, akkor jogerőre emelkedik, és az végrehajtási jogcímmé válik (ítélet hatályú határozat) à vh.-t lehet kérni **Ha külföldi szerv állította ki, és Mo.-n kívánják végrehajtani, akkor bíróság jogosult végrehajtani. 2. Végrehajtási záradék A végrehajtást általában akkor rendelik el végrehajtási záradékkal, ha a követelés fennállását ugyan nem bírálták el korábban érdemben, azonban a követelés fennállásának valószínűsége  olyan magas fokon áll, hogy az állam megnyitja a jogosult számára a kényszer útján való érvényesítés lehetőségét. Ezekben az esetekben az állam keresetjog helyett végrehajtási jogot biztosít a jogalany számára igényének érvényesítésére. A végrehajtási záradék kiállításának alapjául szolgáló okiratok (végrehajtási jogcímek) és a végrehajtási záradék kibocsátására jogosult szervek: Végrehajtás alapjául szolgáló okirat A végrehajtási lap kibocsátásra jogosult (végrehajtási jogcím) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – a birtokvitában hozott, az elmaradt elmeredt haszon, a ennek hiányában az adós végrehajtás alá 1. kár és költség megtérítésére kötelező vonható vagyontárgyának helye – szerinti határozata járásbíróság az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – és szakértő mérnökök, valamint építészek ennek hiányában az adós végrehajtás alá fegyelmi testületének és az igazságügyi vonható vagyontárgyának helye – szerinti 2. szalértői kamara etikai tanácsának továbbá az járásbíróság s lakóhelye egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 140/B. § (1) és 140/C. § (2) bek. szerinti szerveknek pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata olyan teljes bizonyító erejű magánokirat, az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – amely ingatlan közös tulajdonának árveréssel ennek hiányában az adós végrehajtás alá történő megszüntetésre irányuló szerződésről vonható vagyontárgyának helye – szerinti 3. szól, ha tartalmazza az ingatlan becsértékét, járásbíróság az árverési feltételeket, az eljárási kts. viselésének és a befolyt vételár felosztásának módját a Magyar Szabadalmi Hivatal a költségek az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – viselése tárgyában hozott határozata ennek hiányában az adós végrehajtás alá 4. vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság a károkozás helye szerint illetékes községi, az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad ennek hiányában az adós végrehajtás alá védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vonható vagyontárgyának helye – szerinti vadászatról szóló törvényben meghatározott járásbíróság 5. eljárásban hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek a vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítése, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésre vonatkozó egyezséget jóváhagyó határozata (miafasz?!!)  a munkáltató az Mt. alapján a az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – 6. munkavállalóhoz intézett – keresettel meg ennek hiányában az adós végrehajtás alá nem támadott – írásbeli felszólítása vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság a munkáltatónak az Mt. alapján a az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – 7. munkavállalóval a békéltető eljárás során ennek hiányában az adós végrehajtás alá kötött egyezsége vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság a fogyasztóvédelmi békéltető testület az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető 8. kötelező határozata* testület székhelye szerinti járásbíróság az egészségügyi közvetítő tanács kötelező az ügyben eljárt egészségügyi közvetítői 9. határozata, továbbá az egészségügyi tanács székhelye szerint illetékes közvetítői tanács előtt kötött egyezség* járásbíróság 44/2001/EK rendelet szerinti közokirat az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, 10. illetőleg a képviselet helye) szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB 2201/2003/EK rendelet szerinti közokirat a kötelezett vagy a gyermek szokásos 11. tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB 805/2004/EK rendelet szerint európai az adós lakóhelye, székhelye (végrehajtás alá végrehajtható okiratként hitelesített külföldi vonhat vagyontárgyának helye, a fióktelep, 12. közokirat illetőleg a képviselet helye) szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a BKKB *A különböző testületek döntésének előzetes alávetése kell vagy egyezség, hogy végrehajtási jogcím keletkezzen. 2.1. Végrehajtási záradék – közjegyző Végrehajtás alapjául szolgáló okirat A végrehajtási lap kibocsátásra jogosult (végrehajtási jogcím) közjegyzői okirat, amely tartalmazza a az okiratot készítő közjegyző kötelezettségvállalást, a jogosult és a kötelezz nevét, a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és a jogcímet, a teljesítés módját és határidejét  a zálogszerződésről szóló közokirat, ha a az okiratot készítő közjegyző követelés teljesítés határideje letelt közokirat, amely az ingatlan közös az okiratot készítő közjegyző tulajdonának árveréssel történő megszüntetésre irányuló szerződésről szól, ha tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, a eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját Ha a felek a szerződésüket közokiratba foglalták à praktikus oka, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettség végrehajtási úton kikényszeríthető, gyakori a bérleti vagy kölcsönszerződésnél. 3. Egyéb okiratok § Végrehajtást elrendelő végzés - Bizonyos esetekben a bíróság végrehajtást külön végzéssel rendeli el. (pl. biztosítási intézkedés, önkényesen elfoglalt lakás kiürítése. § Letiltó végzés - A bíróság a végrehajtási lap, valamint a végrehajtási záradék kibocsátása helyett közvetlenül letiltó végzést is hozhat. - Feltétel: ha a követelést kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani. - A bíróság nemcsak elrendeli a vh.-t, de maga intézkedik a behajtás iránt is. CSAK bíróság alkalmazhatja - Ha végrehajtási lap helyett állították ki, akkor a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a vh.-t kérőnek. - Ha végrehajtási záradék helyett állították ki, akkor a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy aza dós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróság nem kap értesítést – a levont és visszatartott összeget fizesse meg a vh.-t § Átutalási végzés - Kibocsátása esetén a bíróság a végzésben közvetlenül hívja fel az adós pénzeszközeit kezelő pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtandó követelés levonására és kifizetésére, ezáltal a végrehajtás elrendelése mellett a foganatosításra is sor kerül. CSAK bíróság § Közvetlen bírósági felhívás alkalmazhatja - A bíróság (a jogosult kérelmére) az olyan határozatba, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj megfizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. - Itt a bíróság egyszerre intézkedik a vh. elrendelése és foganatosítása iránt.  § Értesítés - Értesítéssel rendeli el a bíróság a vh-t a pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, a bíróság bűnügyi költség, elővezetés és kisérési költség stb. érvényesítése esetén. - Ilyen esetekben a bíróság a határozat jogerőre emelkedése után értesítőt küld ki. Az értesítést megküldi a bíróság Gazdasági Hivatalának, amely ezen értesítés után a pénzkövetelések végrehajtása érdekében maga jár el. - Itt a megyei, fővárosi törvényszék végrehajtója foganatosítja a végrehajtást. 4. A végrehajtási kérelem elbírálása A közjegyző vagy a bíróság elbírálja a kérelmet à Három lehetséges döntés: a) Végrehajtható okirat kibocsátása (eredményes): elrendelésre kerül a végrehajtás b) A bíróság (közjegyző) a végrehajtási lap kiállítását megtagadja: - ha a vh. kérelem teljesen alaptalan: formai és tartalmi előfeltétel hiányzik, vagy nem a jogosult terjesztette elő - végzés hoz, kézbesíti és fellebbezésnek van helye c) A bíróság (közjegyző) a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki: - ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan - az eltérésről külön végzést hoz, a vh.-t kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesíti - pl.: vh.-t kérő előterjeszt egy költségigényt, de a bíróság (közjegyző) ezt mérsékli 5. A végrehajtás elrendelésének költségei A végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Illeték (bíróság) - Az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. - Az illeték mértéke általában az illetékalap 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 350.000 forint Közjegyzői díj (közjegyző) a) Ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 150.000 forint b) Biztosítási intézkedés elrendelése: az ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 30.000 forint Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. (Pp. 24. § megfelelően alkalmazandó) Jogi képviselő díjazása a) Megbízási szerződés (díjmegállapodás) alapján b) Díjmegállapodás érvényesítése hiányában a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994 (IX. 8.) IM rendeletben meghatározott munkadíj, költségátalány és készkiadás illeti meg (ügyérték 1%-a, minimum 4.000 Ft, meghatározott cselekmény elrendelése esetén 8.000.- forint + ÁFA)  5. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai - valamennyi eljárásban, mind az általános, mind a különleges szabályok szerinti végrehajtás foganatosítására irányadóak függetlenül attól, hogy - miben áll a végrehajtandó kötelezettség - adós mely vagyontárgyát vonják vht. alá 1. Az eljáró végrehajtó A végrehajtás foganatosítása általában úgy kezdődik, hogy a végrehajtható okiratot kiállító szerv megküldi a végrehajtható okiratot a hatáskörrel rendelkező, illetékes bírósági végrehajtónak. hatáskör: I. önálló bírósági végrehajtó – általános hatáskörrel rendelkezik, leginkább vele találkozunk - több mint 200 létezik Mo-n - egy-egy járásbíróság mellé vannak kirendelve, illetékességi területük a járásbíróságéval megegyezik II. törvényszéki végrehajtók – speciális, törvényben külön nevesített követeléseket hajtanak be - igazságügyi követelések - bíróság által előlegezett gyermektartásdíj - OBH elnökét, OBH-t, minisztériumot megillető bírósági végrehajtási útra tartozó követelések Illetékességi szabályok - az azonos hatáskörrel rendelkező végrehajtók között osztják meg az ügyeket - elsősorban az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes végrehajtó járhat el - amennyiben a végrehajtást kérő ilyen kérelmet terjeszt elő, vagy az adós lakóhelye, illetve székhelye hiányában az arra alapított illetékesség nem alkalmazható à az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtó jár el 2. A végrehajtás költségei - költségeket a végrehajtást kérő előlegezi, az adós viseli - A költségeket kétféleképpen csoportosíthatjuk: végrehajtás elrendelésével és végrehajtás foganatosításával a kapcsolatos költségek 1. elrendelés költségei ( illeték, közjegyzői díj, ügyvédi munkadíj) 2. foganatosítás költségei (munkadíj, költségtérítés, behajtási jutalék) o munkadíj – ügyértékhez igazodik, annak meghatározott százaléka o költségtérítés  §költségátalány – minden eljárásban megilleti a végrehajtót: iroda fenntartására, rezsiköltségre, foglalkoztatásra biztosít fedezetet – munkadíj 50 %-a § készkiadás – ingó foglalása, elszállítása során felmerült költség o behajtási jutalék – eredményes végrehajtásért számíthatja fel – behajtott összeghez viszonyított százalékos jutalék 3. Változás a felek személyében akár végrehajtási eljárás megindítása előtt akár a végrehajtási eljárás során előfordulhat, hogy változás áll be a végrehajtandó követelés jogosultjának vagy kötelezettjének a személyében - végrehajtható okirat kiállítása előtt kerül sor a jogutódlásra – a jogutódlás kérdéséről az elrendelő bíróság, illetve közjegyző dönt – végzéssel - végrehajtható okirat kiállítása után kerül sor a jogutódlásra – a foganatosító bíróság dönt – végzéssel 4. A végrehajtási jog elévülése - abban a pillanatban kezdődik meg, amikor a végrehajtás megindításának az előfeltételei fennállnak - a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el – egy általános kötelmi jellegű követelés 5 év alatt, munkajogi követelés 3 év alatt, tartási követelés 6 hónap alatt - ennyi idő telhet el anélkül, hogy jogérvényesítő cselekményeket végezzek - a végrehajtási jog elévülését csak végrehajtási cselekmények szakítják meg - A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni, hivatalból akkor lehet, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Ilyen például a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék, munkajogi jellegű igények, valamint a bűnügyi követelések érvényesítése. - ha rendelkezésre áll a végrehajtási jogcím és kezdeményezhető a végrehajtási eljárás, akkor legkésőbb 5 éven belül elő kell terjeszteni a kérelmet, majd az elrendelése után is mindig 5 éven belül kell eljárási cselekményt végezni, hogy az elévülés megszakadhasson - ha eltelik 5 év végrehajtási cselekmény nélkül – a végrehajtási jog elévül – erre lehet hivatkozni, kérve az eljárás végrehajtásának megszüntetését – ha ezt vitatja, nem ismeri el vagy nem nyilatkozik erre a végrehajtást kérő, akkor végrehajtás megszüntetése iránti perben lehet az elévülés eredményét elérni. Végrehajtás időleges nyugvása - végrehajtás felfüggesztése - végrehajtás szünetelése  5. A végrehajtás felfüggesztése - eljárás időlegesen megakad - csak kivételesen lehet további cselekményeket végezni, - a felfüggesztést a bíróság rendeli el – végzéssel 5.1. Kötelező (imperatív) okok: 1. a) végrehajtást kérő kérelme, 2. b) zálogjogosult bekapcsolódás iránti kérelme - kölcsön biztosítására zálogjogot alapítanak, az adós a bank felé rendszeresen fizet, azonban villanyszámlát nem fizet. Egy idő után ezért az ELMŰ végrehajtást kezdeményez az adós ellen. Lefoglalják a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat, egy kívülálló harmadik személy követelésének érvényesítése érdekében, nem a zálogjogosult követelésének érvényesítése érdekében. Ilyenkor gond lehetne, hiszen a végrehajtási eljárásban, ha lefoglalják a vagyontárgyat és elárverezik, akkor eredeti szerzésmóddal szerez majd tulajdonjogot a tulajdonos az ingatlanon, megszűnik a zálogjog - a zálogjogosult nem jogosult a jogát érvényesíteni, mivel még nincs lejárt követelése ennek feloldására vonatkozik § ha egy zálogjoggal terhelt vagyontárgyat egy kívülálló harmadik személy követelésének az érdekében lefoglalnak, és közlik a becsértéket az adóssal és végrehajtást kérővel, akkor ettől a pillanattól kezdve a zálogjogosult teljes követelése esedékessé válik és bekapcsolódhat a más által indított végrehajtási eljárásba § ha a zálogjogosult ilyen bekapcsolódás iránti kérelmet terjeszt elő egy más által indított végrehajtási eljárásba – fel kell függeszteni a végrehajtást addig amíg el nem dől, hogy a zálogjogosult bekapcsolódhat-e az eljárásba 5.2. Fakultatív okok: 1. a) adós kérelme: méltányolható körülmény 2. b) 805/2004/EK, 1896/2006/EK, 861/2007/EK rendelet alapján – jogorvoslat esetén 3. c) végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése elleni jogorvoslat alapján 4. d) Pp. alapján ( kézbesítési kifogás, igazolás, perújítás, felülvizsgálat, vh. megszüntetése, korlátozása iránti per, igényper stb.) 5. e) egyéb törvények alapján (Vbt., Ütv., Fmhtv.)  6. A végrehajtás szünetelése - az eljárás időlegesen megakad - a végrehajtó állapítja meg - szünetelés oka az adós oldalán felmerülő valamely objektív körülmény, illetve a végrehajtást kérő valamely cselekménye vagy mulasztása - objektíve bekövetkező okok miatt kerül rá sor, ezért nem bírósági döntés, hanem a végrehajtó állapítja meg az okok bekövetkeznek - semmilyen további eljárási cselekményt nem lehet végezni Okai: 1. a) adós személye nem állapítható meg 2. b) adós meghalt, megszűnt, vh. kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását, 3. c) vh. kérő a közreműködést megtagadta, 4. d) vh. kérő az eljárás költségeit nem előlegezte, 5. e) adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy annak értékesítése sikertelen 6. f) fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése 7. g) külön törvény rendelkezése alapján (Cstv. 11. § (2) bek. c) pont) - ha az adós gazdálkodó szervezet, és csődeljárást kezdeményez magával szemben mert fizetésképtelen. - csődeljárás célja, hogy a hitelező és adós kössenek egy csődegyezséget, hogy talpra állítsák az adós gazdálkodó szervezetet - addig amíg erről az eljárásról folynak a tárgyalások, a folyamatban lévő végrehajtási eljárás szünetel - szünetelés az esetek többségében a végtelenségig eltarthat, az elévülés ad lehetőséget a végrehajtás megszüntetésére. - vannak határidős esetek: ha a végrehajtást kérő a költséget nem előlegezte – 1 év elteltével megszűnik a végrehajtási eljárás 7. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása kétféle út: - felek között nincs jogvita – végrehajtási eljárás keretében kerül sor megszüntetésre (nemperes elj.) - ha jogvita van – akkor peres eljárás  A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, ill. korlátozás másnak jogát nem sérti, külön törvény így rendelkezik 7.1. Végrehajtási eljárás keretében, ha a bíróság 1. a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozat jogerős határozat hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy 2. b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben, vagy részben érvényesen nem jött létre (Vht. 56.§ ) c) adós okirattal valószínűsítette, a végrehajtandó követelés alaptalan, már teljesítették, 3. megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, + ezt a vh. kérő elismeri + a vh. költségei megfizetésre kerültek (Vht. 41.§ ) 4. d) ezt kívánta a végrehajtást kérő, másnak a jogát nem sérti, a vh. költségei megfizetésre kerültek (Vht. 55.§) 7.2. Végrehajtási perben ha jogvita áll fenn, tipikusan, hogy az adós azt állítja, hogy már megfizette a követelést, ezt azonban a vh. kérő nem ismeri el – ilyenkor az adósnak külön kell pert indítani a végrehajtás megszüntetéséről. - a végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. Megjegyzés: a tétel a szeptember 11-ei előadás alapján készült, néhol kiegészítve a törvénnyel és a könyvvel. A tétel nem fedi le a Vht. végrehajtás foganatosításának közös szabályira vonatkozó teljes részét, ezért érdemes hozzáolvasni a Vht. 32.§-57.§.  6. A munkabérre és a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás Bevezetés: Adós vagyonára irányul a kényszer à négy csoport, amely egyféle sorrendet feltételez: I) Végrehajtás munkabérre, egyéb járandóságra - munkabér fogalma: tág értelemben, minden olyan járandóság, amelyet az adós egy meghatározott személytől vagy szervezettől rendszeresen kap (munkabér, segélyek, ösztöndíj stb.) - letiltó végzés, ezzel foganatosít is; végrehajtói letiltás - mértéke (csak nettó összegből): 33% vonható le, kivételesen 50%, ha több vh. van vagy privilegizált végrehajtás (pl. gyermektartás) à csak akkor működik, ha kézpénzben kapja meg az adós a munkabért - munkáltató felelőssége magas a letiltás körében: ha nem teszi meg a szükséges intézkedéseket kézfizető kezesként felel II) Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre - átutalási végzés, hatósági átutalási megbízás (végrehajtó intézkedik: adatkérés körében megszerzi az információ, hogy hol van számlája és azokra kiadja a megbízást) - mentességi szabály: mentes a végrehajtás alól, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum a bankszámlán, ha ennél több van rajta, akkor a nyugdíjminimum négyszeresének a fele is mentes (kb 110 ezer forint feletti részből bármi)2 I. Alapfogalmak A pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, vagyis azt szabályozza, hogy a pénzben meghatározott követeléseket milyen módon kell behajtani az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyaiból. 7. § (1) bekezdése meghatározza a munkabér gyűjtőfogalmát, amely: az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, 2 Pető Tomi előadásjegyzete nyomán  közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből áll. A munkáltató fogalma a Vht. 24.§ (2) bekezdése szerint további gyűjtőfogalom alá tartozik. E szerint az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt munkáltatónak kell tekinteni. Emellett e forma alkalmazásának egyszerűségét biztosítja az is, hogy az adós munkáltatójának megváltozása esetén sem szükséges újabb bírósági intézkedés Letiltó végzés a végrehajtási lap, valamint a végrehajtási záradék kibocsátása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. (Vht. 24.§ (1) bekezdés) a bíróság nemcsak elrendeli a vh.-t, de maga intézkedik a behajtás iránt. a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya. Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság - a végrehajtási záradékolás helyett - közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést. A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és - ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést - a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki. Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság - a végrehajtási kérelem alapossága esetén - a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.  A munkáltató köteles a felhívás, illetőleg a határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani. Végrehajtói letiltás Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós a – munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek. A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani. Levonás közös szabályai A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ebből az összegből legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. o például tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér- követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és TB. ellátás esetén Mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. o nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség) végrehajtása esetén. Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le. Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni. levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja  meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára - az egyéb feltételek fennállása esetén - árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós a részletfizetést nem teljesítette. A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és - a letiltásban foglalt felhívás szerint - kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon o a) értesítse az adóst a letiltásról, o b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, o c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet. A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege - az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával - a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja. Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges. o Ez vonatkozik az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is. A végrehajtó a munkáltatónál helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e. A munkáltató köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést. Tartozásigazolás A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak tartozása nincs. Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.  A munkáltató, illetve alkalmazottja felelőssége A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Közvetlen letiltás ezt kívánta a végrehajtást kérő, b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi. Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha o a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy o a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak. Közvetlen bírósági felhívás A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította. E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni. Levonás a nyugdíjból Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: o a) gyermektartásdíj, o b) jogalap nélkül felvett nyugellátás. Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.  Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni. Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében: o gyermektartásdíj, o jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: o gyermektartásdíj, o megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás. Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet. Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból A gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében. A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében. Levonás egyéb járandóságból Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében: o tartásdíj, o jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása, o jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás. Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből A fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó keresményének - a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül -, illetve egyéb letéti pénzének - a 74. §- ban meghatározott kivétellel - legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni. Mentes a letiltás alól a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,  a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, anyasági támogatás, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások, a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék, az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont], a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg, a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg, a fogyatékossági támogatás. II. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg: fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli, a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg. A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is. A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonásának főbb szabályai A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható. De a természetes személyekre speciális szabály vonatkozik ! A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul  végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható. E szabályok rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni. Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetési számla- szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. Átutalási végzés Kibocsátása esetén a bíróság a végzésben közvetlenül hívja fel az adós pénzeszközeit kezelő pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtandó követelés levonására és kifizetésére, ezáltal a végrehajtás elrendelése mellett a foganatosításra is sor kerül. A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, fizetési számlám szereplő, valamint betétszerződés és a takarékbetét- szerződés alapján vagy egyéb szerződés alapjén a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló, a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz. A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy o amennyiben a végrehajtási lap kiállítása helyett alkalmazza az átutalási végzést, akkor a végzésben feltüntetett követelés összegét a végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül utalja ki, vagy utalja át a végrehajtás kérőnek o amennyiben végrehajtási záradék kibocsátása helyett alkalmazza az átutalási végzést, akkor a követelés összegét tartsa vissza, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést – azt a végrehajtást kérőnek utalja ki vagy utalja át. A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést.  Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették. értesíteni kell a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is. Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását. Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is. Az alábbi sorrend szerint végzi el: o a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá, o a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg, o a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá, o a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla- szerződés szabályainak megfelelően kezeli, o a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli. meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni. ugyanazon pontban szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni. A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével. A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, fizetési számlán szereplő, valamint betétszerződés és a takarékbetét- szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett az adós rendelkezése alatt álló, a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik.  Az adós pénzforgalmi szolgáltatója a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni. Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja. Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól. Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére - ha a kifizetés egy