Talajtan és mezőgazdaságtan PDF

2024.10.16. Talajtan és mezőgazdaságtan 8-9-10. előadások „zanza” Berger Ádám, mérnök [email protected] Iroda: Oktatási épület, 124/2....

2024.10.16. Talajtan és mezőgazdaságtan 8-9-10. előadások „zanza” Berger Ádám, mérnök [email protected] Iroda: Oktatási épület, 124/2. NKE-VTK VKBT 1. A földművelés alapjai Mezőgazdaság: a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést és az állattenyésztést. Céljai: o emberi táplálék előállítása – energia; o ipari nyersanyagok előállítása. A mezőgazdaság az emberiség létének alapja. A mezőgazdaság által létrehozott termékek más úton nem előállíthatók, más módon nem helyettesíthetők. A növények a szervetlen anyagokból a fotoszintézis során szerves anyagokat állítanak elő – szántóföldi növénytermesztés. A szántóföldön keletkezett biomassza: o közvetlenül emberi fogyasztási célokat szolgál; o takarmányozáson keresztül az állati termékek előállítására szolgál; o fontos ipari nyersanyag. 1  2024.10.16. Mezőgazdaság fejlődése: o Őskor (Kr.e. több millió év – Kr.e. 3000):  kialakul a termelő életmód;  kezdetleges eszközök;  alacsony termésátlagok. o Ókor (Kr.e. 3000 – Kr.u. 476):  kialakulnak a növénytermesztés és állattenyésztés jellemző típusai;  öntözéses földművelés, vadtalajváltó gazdálkodás, égető-legelőváltó gazdálkodás. o Középkor (Kr.u. 476 – 1492):  a megélhetés alapja a földművelés lesz;  több szántóra van szükség;  új eszközök;  új módszerek. o Újkor (1492 - 1914):  vetésforgó;  minden évben mást vetnek ugyanarra a helyre;  istállózó állattenyésztés (takarmány megléte, trágyázás);  elterjednek a gépek. o Jelenkor (1914-től napjainkig):  kialakulnak a fejlett tőkés mezőgazdaság különböző formái: intenzív: Európára ez jellemző; növ.term. és áll.teny. összefügg egymással; feldolgozásra és értékesítésre szövetkezetek alakultak; extenzív: Amerika, Ausztrália területén jellemző; a füves puszták területeit hasznosítják (növ.term. és legeltetés); nagy kiterjedésű családi birtokok; latifundális: Latin-Amerika és Dél-E.; elmaradottabb mód, a nagybirtokokat kisebb parcellákra osztják és bérlőknek adják ki; ültetvényes: trópusi és szubtrópusi területeken; egy-egy növény termelésére; cél a világpiaci termelés, egyre nagyobbak; mediterrán: Földközi-tenger partvidéke; bel- és külterjes művelés. 2  2024.10.16. https://agronaplo.hu/files/2017/07/mezo http://www.planbooktravel.com.au/ gazdasag-800.jpg http://www.panoramio.com https://www.agroinform.hu/data/ https://esotanc.hu/info/a-mediterran- cikk/2/3314/cikk_23314/am.jpg eghajlat-jellemzoi-novenyvilaga-es-allatai/ 1.1. Művelési ágak Szántó: jellemzője a folyamatos talajművelés (forgatásos, illetve forgatás nélküli). Rét: állandó gyeptakaróval borított terület, melyet rendszeres kaszálással hasznosítanak. Legelő: állandó gyeptakaróval borított terület, melyet rendszeres legeltetéssel hasznosítanak (időnként kaszálást is alkalmaznak a legelő jó állapotának fenntartásáért). Szőlő: szőlő termesztésére használt terület (bor, csemege, üdítőital). Kert: elsősorban a kiskerteket jelenti, ahol szőlő, gyümölcs, virág termelése jellemző (konyhakert, zártkert). Gyümölcsös: gyümölcsfával, illetve gyömölcstermő bokorral benőtt terület (legalább két gyümölcsfasorból álló terület). 3  2024.10.16. 1.2. Talajok művelhetősége A növénytermesztés gyakorlati méretekben talaj nélkül nem lehetséges. A művelhetőség, a termőtalajon végezhető fizikai munkákra alkotott fogalom. Talajművelés: a talaj felső, ún. rendszeresen művelt rétegének, szükség szerint mélyebb rétegeinek művelőeszközzel végzett fizikai állapotváltoztatását, annak érdekében, hogy a kultúrnövény szaporító anyagának biztosítsa a csírázás, a kelés, a gyökeresedés, majd a vegetáció során a fejlődés és a termésképződés feltételeit. Tápanyag-gazdálkodás: célja a talaj mikro- és makro tápanyagokkal való gazdagítása, ezáltal a növények számára optimális tápanyagmennyiség biztosítása. Okszerű agrotechnikával a talajok szervesanyag mennyisége és ezáltal a jó tápanyag szolgáltató képessége megőrizhető, javítható. A növényeket tápláló anyagokat trágyának nevezzük (szerves- és műtrágya). 1.3. Biológiai alapok Fajta: egy adott növényfajon (állatfajon) belül, tudatos emberi tevékenység (szelekció, nemesítés) által létrehozott és fenntartott faj alatti kategória. Egy adott fajta hasznosításának célja, hogy adott termesztési körzetben, régióban, egy vagy több földrészen is jól alkalmazkodjon (pl.: talaj, időjárás, termesztéstechnológia). Közvetve pedig élelmiszeripari, illetve ipari alapanyagként hasznosuljon oly módon, hogy genetikailag meghatározott fajtaérték (pl.: termőképesség, minőség, rezisztencia, egyedi speciális értékmutató) rentabilitást biztosítson a termelője számára. A földterületek kihasználásának módjai: o extenzív (külterjes) gazdálkodás: a művelhető földterületek nagyságát növelik meg; o intenzív (belterjes) gazdálkodás: korszerű agrotechnikával ugyanarról a területről több és jobb minőségű termés takarítható be. 4  2024.10.16. 1.4. Hagyományos és tőkés mezőgazdaság Típus Hagyományos mg. Tőkés mg. Cél Önellátás Piacra termelés Munkaerő és Nagyszámú emberi Gépek használata, kevés eszközök munkaerő lekötés, kézi emberi munkaerő mellett eszközökkel Fejlettségi szint Elmaradott Fejlett Terméshozamok Alacsony Magas Termesztett Sokféléből keveset Egyféléből sokat növények Termelési módok Talajváltó gazdálkodás Vegyes gazdálkodás Öntözéses gazdálkodás Farm Oázisgazdálkodás Ültetvényes gazdálkodás Nomád pásztorkodás Mediterrán gazdálkodás Jellemző országok Fejlődő országok Fejlett tőkés országok 1.5. A mezőgazdasággal kapcsolatos veszélyek, problémák Az emberiséget fenyegető élelemhiány leküzdése érdekében a világon mindenhol a belterjes gazdálkodás irányába halad a „fejlődés”. Emiatt a környezetre káros hatások is intenzívebben jelentkeznek: o kemikáliák szakszerűtlen alkalmazása; o technológiai fegyelem megsértése; o veszélyes hulladék keletkezése. A mezőgazdaság miatti lehetséges környezeti problémák: o esőerdők kivágása, felégetése; o száraz puszták túllegeltetése; o műtrágyák és növényvédő szerek túlzott használata; o lejtős területek helytelen művelése  talajerózió; o túlzott öntözés  szikesedés; o biodiverzitás csökkenése. 5  2024.10.16. Hibás talajművelési eljárás eredményei: o tömődötté váló talajok esetében a tápanyagok felvétele 30-50%-ra csökkenhet; o lejtős területek helytelen művelése  talajerózió; o nem megfelelő időben végzett művelet, dominóhatás. Mezőgazdasági peszticidek nem okszerű használata: o szintetikus eredetűek; o lebomlásuk nem mindig tökéletes, illetve sokáig tart; o felhalmozódhatnak; o erős mérgek, más élő szervezetekre is toxikus hatásúak. o Fajtáik:  herbicid – gyomok ellen;  fungicid – gombás kórokozók ellen;  baktericid – baktériumos betegségek ellen;  inszekticid, zoocid – kártevők ellen. A szakszerű műtrágyázás környezeti hatását tekintve kedvező is lehet: o növekszik a zöld növényi produkció; o a környezet energia- és anyagforrásaival való ésszerű gazdálkodást segíti; o a nagyobb zöldtömeg által létrehozott nagyobb asszimilációs felület a légkör CO2 tartalmát csökkenti és növeli az O2 tartalmát; o a vízhasznosulás-vizsgálatok szerint, minél kedvezőbb egy adott növény tápanyagellátása, annál kevesebb vizet használ el egységnyi szárazanyag előállításhoz. Szakszerűtlen műtrágyázás környezeti hatásai: o a talajból kimosódott, talajvízbe vándorló nitrogén; o a P- és K-műtrágyák növények által fel nem vett része is vándorol; o a nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával, a talaj elsavanyosodásához vezethet; o a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások lehetnek; o kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára, kedvez a gyomoknak is. 6  2024.10.16. Peszticidek veszélyei: o A világ mezőgazdasági termelésének kb. 35%-át elpusztítják különböző kártevők. o Így a termés stabilitásához védekezésre van szükség  kemikáliák. o Ezek alkalmazása azonban számos veszélyt hordoz magával:  bemosódás;  elsodródás;  vegyszermaradványok, akkumulálódás;  tápláléklánc felbomlása;  rezisztencia. https://vactruth.com/wp- content/uploads/2011/03/ddt _good_4_me.jpg https://nyuz.elte.hu/wp-content/uploads/sites/6/2016/10/5edf06a5d2ba589c02d4f6f0c9b80f16.jpg Öntözés: o Kedvező hatások (rövidtávú hatás):  a növények jobb vízellátása;  a nedvesség tárolása;  intenzívebb tápanyagfeltáródás és tápanyagfelvétel. o Kedvezőtlen hatások (hosszútávú hatás):  szerkezetleromlás;  tápanyagok kilúgozása;  rétiesedés, láposodás;  szikesedés. Túlöntözés: o Csökken a folyók vízhozama – csökken az általuk táplált tavak vízfelszíne. o Nő a sókoncentráció – kipusztulnak az őshonos fajok. 7  2024.10.16. Esettanulmány – Aral-tó: https://i0.wp.com/n ews.globallandscape sforum.org/wp- content/uploads/20 21/04/map.jpg?resiz e=656%2C493&ssl= 1 Biodiverzitás: o Kb. 30 000 ehető/gyógyhatással rendelkező növény. o Kb. 7000 termesztett/gyűjtött. o Kb. 30 faj fedezi az emberiség ellátását. o Kb. 5 faj adja az ellátás 60%-át. o A 30 háziasított emlős és madárfajból 14 adja az emberi fogyasztás 90%-át. o Kb. 8300 fajtából kb. 8% kihalt, kb. 22% veszélyeztetett. oVörös Lista kategóriák: https://www.iucnredlist.org/search?taxonLevel=Amazing&searchType= species 8  2024.10.16. Nemesítés: napjainkban elsősorban a magas hozamú intenzív fajták iránt van kereslet, ezeknek nagyobb tápanyag- és fokozottabb igényük van a növényvédelemre. GMO növények (előnyök, hátrányok). http://zoldbiotechnologia.hu/cikk/560-Javaslat-az-j-n-v-nynemes-t-si-m-dszerek-rt-kel-s-re 9  2024.10.16. https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fwww.agrarszektor.hu%2Fnoveny%2F20190131%2Fgmo-k-a- vilagban-190-millio-hektarrol-beszelunk- 12475&psig=AOvVaw3kbVDxNcPwMb2RlXT_iLom&ust=1699370285009000&source=images&cd=vfe&opi=89978449&ved=0 CA8QjRxqFwoTCIj8yubVr4IDFQAAAAAdAAAAABAs 1.6. Mesterséges rendszerek Üvegház – hajtatás. Mesterséges közeg. Teljes automatizálás. Biológiai növényvédelem. Magas energiaköltségek. Magas beruházási költségek. Fotókat készítette: Berger Ádám 10  2024.10.16. 2. Talajok minősítése A talajképződés folyamán a talajtermékenység állandóan változik. A talajtermékenység a talajképződési és a talajpusztulási folyamatok eredője. Földértékelés: az a törekvés, amely a talajokat a termékenységük szerint sorolja be. A talajtan tudományának fejlődése és a földértékelés hazánkban a XIX. század második felében volt összhangban. A talaj meghatározó jelentőséggel bír a gazdaság szempontjából is. Jelenleg a Föld szárazföldi területeinek kb. 11%-a hasznosítható termőföldként (EU – 30%, HU – 60%). Különbség van az eltérő típusú talajok kereslete (így értéke) iránt. Az értéket számtalan tényező befolyásolja, pl.: talajtani, földrajzi, kulturális, természetvédelmi, közgazdasági. A termőképesség a talaj minőségét határozza meg.  A földminősítés az egyes talajok minőségi összehasonlítását jelenti. Mérések – vizsgálatok – elemzések – értékelések – összehasonlítások sorozata. Nem alakítható ki abszolút rangsor, mivel a termékenység nem egzaktul mérhető változó. Fontos, hogy adott talaj termékenysége javítható/növelhető helyes termesztéstechnológia alkalmazásával, tápanyagpótlással, meliorációval. 11  2024.10.16. Tehát a termékenység fogalmánál összehasonlításra jobban használható a jövedelmezőség fogalma. E problémák kiküszöbölésére született meg a földértékelés, melynek során a talaj minőségi jellemzői mellett a többi befolyásoló tényezőt is igyekeznek figyelembe venni. Fontos, hogy a földértékelést mindig valamely szempontból lehet csak elvégezni, azaz általános érvényű rangsort nem lehet felállítani (mg-i, ökológiai, építészeti, stb.) https://tudasbazis.sulinet. hu/hu/szakkepzes/mezog azdasag/a- Magyarország területeinek mezogazdasagi-termeles- mezőgazdasági alkalmassága jelentosege-fobb- agazatai/a-magyar- mezogazdasag-fejlodesi- lehetosegei/magyarorszag -talaj-vizrajzi-es- klimatikus-adottsagai 2.1. Aranykorona-rendszer: Az 1875. VII. törvénycikk alapján bevezetett „első magyar hozadéki kataszter” lett az alapja a földek közötti különbségtételnek és a föld minőségi mutatói megállapításának. Ez a máig is élő rendszer aranykorona-értékben fejezi ki a földek közötti minőségi különbséget. Megállapításához az országot 12 kataszteri területre osztották fel, ezeket pedig egyenként 20-40 becslőjárásra. Egy becslőjárás területe átlagosan 80-100 ezer ha volt. Ha ezen belül nagyok voltak a gazdaságföldrajzi különbségek, akkor még további 2-3 osztályozási vidékre osztották azt. A területi egységeken belüli összehasonlítást művelési áganként külön végezték – a területeket max 8 minőségi osztályba sorolva. Ezek reprezentálására becslőjárásonként „járási mintatereket” tűztek ki. 12  2024.10.16. Az aranykorona-érték megállapításának alapja, hogy a hozadéki földkataszteri rendszerben a különböző művelési ághoz tartozó és különböző minőségű földek hozadékát, illetve tiszta jövedelmét igyekeztek meghatározni. Alapul a hagyományos gazdálkodás keretei között tartósan nyerhető átlagtermések értékét vették, amelyből levonták a gazdálkodás költségeit, valamint az átlagtermések alapján képzett összvagyon értékének 5%-os kamatát. Az aranykorona-érték tehát 3 fő tényezőnek összefüggésbe hozása alapján nyugodott: o föld; o ráfordítás; o terményárak. 13  2024.10.16. https://www.vagy onertekeles.hu/im ages/publikaciok/j avaslatok_atdolgoz ashoz-5.jpg Ma az aranykorona-érték alapján való különbségtételnek az alábbi hibái emelhetők ki: onem alkalmazhatók a talajtani tudomány eredményei; onem választhatók szét a közgazdasági és a természeti elemek; onem adnak lehetőséget országos összehasonlításra, mert a viszonyítás csak becslőjáráson belül érvényes; onem lehet rá alapozni az üzemi, a megyei és az országos gazdasági döntéseket. 14  2024.10.16. „A Dunántúlon ismerünk olyan gazdálkodót, aki az aranykorona érték mellett precíz, tudományos módszerekkel vett minták alapján tervezi meg, hogyan, mit, és mennyit termesszen. Mindezt jobb eredményekkel, mint ahogy azt a terület AK-értékéből várnánk. Látható, hogy az ilyen esetekben csak részben tudjuk figyelembe venni, mekkora az aranykorona értéke a földnek.” „Az aranykorona egy jó viszonyítási szám, de sok esetben a föld további egyedi jellemzőinek a vizsgálata is szükséges.” „Ettől függetlenül az aranykorona hasznos és jól használható mérőszám, de mi úgy látjuk, nem lehet és nem is szabad csak erre hagyatkozni egy földterület értékének a meghatározásánál. Az aranykorona-értéket akkor kapták meg a földek, amikor még fontos tényező volt az, hogy milyen messze van pl. a bécsi piac, vagy hogy melyik uradalomhoz tartozik a terület. Tudunk olyan földről, ahol az aranykorona-érték magasabb, mint a valós hozama alapján lenne, de mivel része volt egy főúri család birtokának, ez feljebb vitte az értékét, ezt pedig azóta megtartotta a terület.” https://agraragazat.hu/hir/pontosan-mit-mutat-az-aranykorona/ 2.2. Talaj értékének más kifejezési lehetőségei: A talajviszonyok földértékelésben játszott szerepét a talajértékszám érzékelteti. Ez nem más, mint a talaj termékenységének kifejezője, amely a viszonylagos termékenységen alapuló, 1-től 100-ig terjedő pontértékkel közelíti meg a talajminőségben fennálló különbségek kifejezését. Ahhoz azonban, hogy a természeti viszonyok összességének hatása kifejezésre jusson, a talajértéken kívül az éghajlati, a domborzati és a vízviszonyok mérlegelése is szükséges, melyek együttesen – a talajértékszámra épülve – a termőhelyi értékszámot adják meg. A rendszerhez közgazdasági kiegészítés is készült, azonban annak végleges kidolgozása több okból elmaradt. 15  2024.10.16. https://ww w.nemzetiat lasz.hu/MN A/MNA_2_7.pdf https://ww w.nemzetiat lasz.hu/MN A/MNA_2_7.pdf 16  2024.10.16. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/mgfoldarak/2020/index.html https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/mgfoldarak/2020/index.html 17  2024.10.16. 2.3. A földértékelés alkalmazásának lehetőségei: A nemzetgazdaság egyik alapvető termelőeszközének pontos számbavétele. Elősegíti a föld védelmét, megóvását, tudatformáló erő. Szerepe van a földek termelésből való kivonásakor megállapítandó pótlási érték, valamint mg-on belül végrehajtott földcserék reális megalapozásában. Szerepe van a mg-i termékek árának kialakításakor. Szerepe van a természeti viszonyokban fennálló különbségek kiegyenlítésekor. Megalapozza a gazdasági szabályozókat. Üzemi gazdasági döntések megalapozása. Melioratív eljárások hatékonyságának értékelése. 3. Talajdegradáció, talajromlás Amikor a talajképződés folyamatában kedvezőtlen tulajdonságok alakulnak ki, akkor annak talajpusztulás a következménye. Talajdegradáció (FAO szerint): o szélerózió, o kémiai degradáció, o fizikai degradáció. Ezeket az antropogén tényező (jelentősen) gyorsíthatja. A talajdegradáció egyes formáinak elterjedése a világban (GLASOD): o vízerózió – 56%, o szélerózió – 28%, o kémiai degradáció – 12%, o fizikai degradáció – 4%. 18  2024.10.16. Természetes növénytakaró alatt kialakuló talajpusztulás  Geológiai talajpusztulás (lassabb, hosszú idő alatt fejlődik ki). Emberi tevékenység hatására kialakuló talajpusztulás  Gyorsított talajpusztulás (pl. erdőirtás, szántóföldi művelés következményeként, a szél és a víz által előidézett károsodás). A talajpusztulás folyamataiban szerepet játszó tényezőket két csoportra oszthatjuk: o talajpusztulást kiváltó tényezők; o talajpusztulást befolyásoló tényezők. Talajvédelem szempontjából lényeges, hogy mely időpontban legteljesebb a talajborítás, és milyen hosszú ideig tart. https://enfo.hu/site s/default/files/erozi o_0.jpg 19  2024.10.16. Talajpusztulás Magyarországon Stefanovits et alii: Talajtan (1999) https://docplayer.hu/44357190-A- vizerozio-kivalto-befolyasolo-tenyezok- meresenek-es-becslesenek-lehetosegei- vedekezesi-lehetosegek.html 20  2024.10.16. 3. Talajjavítás, talajvédő gazdálkodási rendszerek Talajjavításnak (meliorációnak) tekintjük az olyan o kémiai, o biológiai, o fizikai, o vagy vízszabályozási beavatkozásokat, amelyeket a szokásos agrotechnikai műveleteken túlmenően, a termékenység fokozása érdekében végeznek, és amelyek a talaj egyes tulajdonságait tartósan és lényegesen megváltoztatják. Célja a termékenységet kedvezőtlenül befolyásoló tulajdonságok megváltoztatása, illetve a káros folyamatok szerepének csökkentése. A talaj termékenységét gátló tényezők területi eloszlása Stefanovits et alii: Talajtan (1999) 21  2024.10.16. Műszaki talajvédelem: a kiváltó tényezők elleni eljárások. Agronómiai talajvédelem: a befolyásoló tényezők ismeretén alapuló eljárások. Mindenkor az agronómiai talajvédelmet kell preferálni (azt követi a műszaki). A talajvédelem gazdaságosságának néhány aspektusa: oNemcsak a talajveszteség csökkentését és a termékenység csökkenésének megfékezését kell számításba venni. oFontos szempont a talajba jutó víztöbblet, valamint a területen visszamaradó tápanyag-mennyiség és a többi elhárított kár mérlegelése is. oA defláció elleni védekezés csökkenti a balesetveszélyt okozó por- és homokviharok gyakoriságát. oA poros levegő által kiváltott légzőszervi megbetegedések számát is visszaszorítja. oA talajok termékenysége általában az erodáltság mértékével egyenes arányban csökken. 4. Mezőgazdasági termelés szerkezete A nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a növénytermesztést és az állattenyésztést. Folyhat önellátó, tőkés, illetve kollektív keretek között. A mezőgazdasági termékeket önellátásra és eladásra termelik. Befolyásoló tényezői: természeti feltételek, társadalmi tényezők. Termelési típusok: o Magántulajdonú: családi, feudális, tőkés termelés. o Közös tulajdonban: ősi földközösségi, szövetkezeti, állami tulajdon. 22  2024.10.16. Két alapvető ágazata: Magyar nagyfehér http://www.mfse.eu/hu/fajtaismertetes/h u/Magyar-nagyfeher-sertes Hampshire Duroc 23  2024.10.16. Holstein-fríz https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/a-vilag-legdragabb- tehene-58172-001 Magyar tarka Charolais https://www.c-farm.hu/ https://www.agroinform.hu/allattenyesztes/magyartarka- szarvasmarha-husmarha-tejelo-tehen-kettoshasznu-50932-001 Lohmann brown classic Ross 308 https://lohmann- https://gardens.desigusxpro.com breeders.com/media/strains/cage/mana /hu/kury/porody/ross-308.html gement/LOHMANN-Brown-Lite-Cage.pdf 24  2024.10.16. Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben 25  2024.10.16. Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben A világ hústermelésének megoszlása 2018-ban http://real.mtak.hu/116965/1/41_54_Gergely.pdf 26  2024.10.16. A világ népességének és hústermelésének alakulása http://real.mtak.hu/116965/1/41_54_Gergely.pdf A hazai állatállomány nagysága (2016-os összeírás alapján) https://www.ksh.hu/ac2020db/index.html 27  2024.10.16. Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben 28  2024.10.16. Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben https://www.ksh.hu/ac2020db/index.html 29  2024.10.16. https://www.ksh.hu/ac2020db/index.html Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben 30  2024.10.16. Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben Magyarország https://ksh.hu/s/helyzetkep-2021/#/kiadvany/mezogazdasag/a- mezogazdasag-fobb-mutatoinak-valtozasa-2021-ben 31  2024.10.16. 5. Az agrárpolitika alapjai „A közös agrárpolitika támogatja a mezőgazdasági termelőket, és gondoskodik Európa élelmiszerbiztonságáról.” – Európai Bizottság Az 1962-ben létrehozott KAP partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között. A KAP az összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós költségvetési források felhasználásával történik. KAP céljai: oTámogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, és ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges élelmiszerekhez. oTisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak. oSegítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást. oEU-szerte elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését. oÉletben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár- élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban. 32  2024.10.16. A KAP biztosítja: o A jövedelemtámogatást:  a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja;  ebben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet (pl. tájvédelem). o A piaci intézkedéseket:  meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak. o A vidékfejlesztési intézkedéseket:  nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák. A KAP-ot finanszírozó alapok: o Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA): közvetlen támogatást biztosít és piaci intézkedéseket finanszíroz. o Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA): vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújt forrásokat. A kifizetéseket az egyes eu-s országok kezelik. Az eu-s átláthatósági szabályokkal összhangban minden tagország közzéteszi a KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információkat. 33  2024.10.16. https://agriculture.ec.europa.eu/common-agricultural-policy/cap-overview/cap-glance_hu https://agriculture.ec.europa.eu/common-agricultural-policy/cap-overview/cap-glance_hu 34  2024.10.16. A KAP előnyei: oélelmiszerek előállítása, ovidéki közösségek fejlesztése, okörnyezeti szempontból fenntartható gazdálkodás megteremtése 35  2024.10.16. Új KAP: o 2023. január 1-jétől kell végrehajtani. o Az új KAP 10 konkrét célja: 1. a gazdálkodók méltányos jövedelmének biztosítása; 2. a versenyképesség növelése; 3. a gazdálkodók élelmiszerláncban elfoglalt helyzetének javítása; 4. éghajlatváltozási fellépés; 5. környezetvédelem; 6. a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése; 7. a generációs megújulás támogatása; 8. élénk vidéki területek; 9. az élelmiszerek és az egészségügyi minőség védelme; 10. a tudás és az innováció előmozdítása. Köszönöm a figyelmet! 36