Szegénységelméletek, Szociálpolitika, Jóléti Államok PDF

Szegénységelmél etek. Szociálpolitika. Jóléti állam. EGÉSZSÉG ÉS TÁRSADALOM - ELŐADÁS V. 2024. 11.28. BEVEZETŐ GONDOLATOK egészségi állapot társadalmi meghatározottsága társadalmi egyenlőtlenségek: az egészségi állapot és az életkilátások, társadalmi jólét egyik legfontosabb determinánsa Mi...

Szegénységelmél etek. Szociálpolitika. Jóléti állam. EGÉSZSÉG ÉS TÁRSADALOM - ELŐADÁS V. 2024. 11.28. BEVEZETŐ GONDOLATOK egészségi állapot társadalmi meghatározottsága társadalmi egyenlőtlenségek: az egészségi állapot és az életkilátások, társadalmi jólét egyik legfontosabb determinánsa Mi az egyenlőtlenség? nem azonos a különbség fogalmával egyesek más emberekhez képest előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetben vannak INTERSZEKCIONALITÁS: egyenlőtlenségek fontos jellemzője, hogy összekapcsolódnak, ritkán fordulnak elő elszigetelten (ESÉLY) EGYENLŐSÉG a jövedelmi viszonyok és az életkörülmények nem ölelik fel a MÉLTÁNYOSSÁG társadalmi egyenlőtlenségek egészét szimbolikus differenciálódás: a kulturális mintákban (viselkedés, öltözködés, nyelvhasználat stb.) jelenik meg SZEGÉNYSÉGFOGALMAK MI A SZEGÉNYSÉG? társadalom egyenlőtlenségeinek rendszerében lehet értelmezni ABSZOLÚT ÉS RELATÍV SZEGÉNYÉG szegénységi küszöb: azt tekintjük szegénységben élő embernek, aki az alatt a szint alatt él Abszolút szegénység: azok tartoznak ide, akik nem rendelkeznek a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközökkel. Kritika: a biológiai szükségleteik mellett az embereknek társadalmi szükségletei is vannak létfenntartás biztosítása ≠ a szegénységprobléma megoldásával Relatív szegénység: egyének, háztartások jövedelme és anyagi forrásai elmaradnak az adott társadalmi környezetben elfogadottnak tekintett szinttől. (medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek, arányuk 2023-ban 14, 7%) szegénység itt már társadalmi jelenség SZIGETES SZEGÉNYSÉG 1920-as évek Chicagói Iskola: a szegénység területi eloszlása befolyásolja a szegények életkörülményeit, lehetőségeit is. Szegényövezetek: nagyvárosok peremén vagy kedvezőtlen fekvésű részein korábbi „jó környékek” leromlásával, a lakosság kicserélődésével is létrejöhet (slum) Csapdahelyzet: alacsony lakásárak vonzzák az elszegényedett embereket, de éppen a lakások eladhatatlansága miatt fogva is tartja őket. Az ún. szigetes szegénység: rejtett a nem ott élők számára a szétszórt szegénységhez képest jellegzetesebb, a többségi kultúrától élesebben elkülönülő életmódot tesz lehetővé SZEGÉNYKULTÚRA-ELMÉLET Lewis: szegénység gyakran összekapcsolódik egy sajátos életmóddal, életfelfogással a szegénység kultúrája segít elviselni a szegénységgel járó terheket De! csökkenti is a kitörés motivációját és esélyét is hozzájárul a szegénység újratermeléséhez. Kritika: rétegkultúrát és a szegénység kultúrájának összemosása hivatkozási alap lehet arra, hogy magukra a szegényekre hárítsák a felelősséget a szegénységükért DEPRIVÁCIÓ valamitől való megfosztottság a jövedelem szűkösségén kívül az iskolázottsági, foglalkozási, lakóhelyi, érdekérvényesítési, egészségi stb. jellemzők alacsony színvonalára utal. relatív depriváció: ha valaki életszínvonalában, életmódjában, életkörülményeiben az átlagos vagy a társadalomban elterjedt/elfogadott szinttől jelentősen elmarad 2020-ban súlyos anyagi deprivációban élők aránya 8,3 KIREKESZTETTSÉG a társadalmi csoportok lehetőségtől való megfosztottsága, kiszolgáltatottsága, a társadalmi életben való részvételének hiánya legalább annyira oka, mint következménye a deprivációnak 2020-ban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 18,2% legsúlyosabb formájában egy társadalomalatti, társadalmon kívüli csoport (underclass) kialakulásához vezet SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATÁNAK KITETT TÁRSADALMI CSOPORTOK CSALÁD ÉS SZEGÉNYSÉG a család és a háztartás nagysága összefügg a szegénységgel az eltartottak száma nagymértékben csökkenti az egy főre eső jövedelmet. nemcsak a „sokgyermekesek”, hanem a gyermekes háztartások az országos átlagnál hátrányosabb jövedelmi helyzetben vannak. A családi életciklusai szerint változik a szegényég kockázata: gyermek születésének korszaka a család inaktívvá válása, a válás, különösen a többszöri válás növeli a szegénység esélyét ÉLETKORONKÉNT IS ELTÉR A SZEGÉNYSÉG KOCKÁZATA az eltartottak, különösen a kiskorú gyermekek között az átlagosnál lényegesen magasabb a szegénységben élők aránya. az időskorúak között magasabb a szegények aránya TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK egy település vagy országrész fejlettsége meghatározza az ott élők munkalehetőségeit és életkörülményeit város–falu ellentét községekben körülbelül háromszor akkora a szegénység, mint a fővárosban gazdagabb, fejlettebb központi és nyugati régiók, illetve a fejletlenebb keleti régiók között is településen belül is erős szegregáltság figyelhető meg jövedelmi helyzet szerint ETNIKAI KISEBBSÉGEK kisebbségi csoportok, más etnikumhoz tartozók helyzete kedvezőtlenebb roma közösségek: magas gyermekszám és háztartásnagyság, települési hátrány + társadalmi előítélet is fontos szerepet játszik. minden demográfiai és társadalmi csoportban nagyobb a szegénységben élők aránya a roma népességen belül bár hazai roma társadalom is jelentősen tagolt, jelentős részüket fenyegeti a teljes marginalizálódás, a társadalomból való kiszorulás veszélye FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK, TARTÓSAN EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYEK k: munkaképesség csökkenése és az alacsony jövedelempótló támogatás a szegénység nem egy oka és következménye maga is az egészségi állapotot veszélyeztető tényező SZOCIÁLPOLITIKA - BEVEZETŐ GONDOLATOK az egyéni és társadalmi problémák összefüggnek valamiféle hiánnyal, kielégületlenségekkel A. Maslow: szükségleteket hierachiája a társadalmak által kezelendő problémák: az alsó két szinten mutatkozó szükségletek kielégítése minden más szükséglet kielégítése csak ezen szintek kielégítő működésére épülhet  a különböző korok különböző társadalmai is mást és mást tekintettek problémának Ahhoz, hogy egy adott kor társadalma valamit társadalmi problémának tekintsen, arra van szükség: be legyen azonosítva a probléma azt a meghatározó társadalmi-politikai erők problémának tekintsék a problémák mellé a megoldásukat, enyhítésüket lehetővé tévő eszközöket lehessen rendelni SZOCIÁLPOLITIKA-TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK a szegénység 19. század óta társadalmi probléma a szociális problémák következményeinek enyhítésében az állami felelősségvállalás a 19. században intézményesült a fejlett országokban. megelőző időszakban személyes függőségen alapuló tradicionális hálózatok szőtték át a társadalmakat: társadalmi csoportok más személyek alárendeltségében éltek az alárendelt számára jogokat, a fölérendelt számára gondoskodási kötelezettségeket keletkeztetett Ipari és polgári forradalmak lerombolták ezt a rendszert: szociális védőháló alapját adó nagycsaládos, közösségi, részben egyházi struktúrák ellehetetlenültek átalakult a munka világa betegségek, a korai halálozás, az egyre gyakoribb üzemi balesetek, a magas csecsemőhalálozás a szociális rendszerek léte ugyanakkor a modern nagyipar működésének feltétele is volt. Világ varázstalanítása: a tudomány és a racionalitás forradalma - az isteni elrendeltetés helyett emberi döntések és e világi felelősségek ipari forradalom nyomán olyan demográfiai és társadalmi problémák bontakoztak ki, amelyek az állami beavatkozást sürgették megjelent az állami szociálpolitika és szociális igazgatás A SZOCIÁLPOLITIKA FOGALMA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKAI ÚJRAFELOSZTÁS Ferge Zsuzsa meghatározása szerint a szociálpolitika: Az állam és az állampolgárok viszonyának egyik történetileg kialakult intézményesülése, amely az állami elosztás, újreelosztás eszközével elégít ki bizonyos a piaci (vagy piaci jellegű) kapcsolatok révén nem, vagy nem megfelelően kielégíthető szükségleteket (Ferge, 1987). A redisztribúció (újraelosztás): a szociálpolitika egyik meghatározó formája, nagyságát, felhasználását az állam határozza meg Az újrafelosztás (technikailag) történhet: i) horizontális redisztribúció: azonos jövedelmű személyek között ii) vertikális redisztribúció: gazdagabbaktól a szegényebbek felé való jövedelemátcsoportosítás Az elosztás lehet : intertemporális redisztribúció: az egyén életének különböző szakaszaihoz (gyermekkor, öregkor) és eseményeihez (munka, betegség, szülés stb.) kapcsolódó be- és kifizetésekben realizálódik interperszonális redisztribúció az egyének közötti jövedelemátcsoportosítást jelent (segélyezés, jövedelempótló támogatások stb.) A SZOCIÁLPOLITIKA FOGALMA ÉS A SZOCIÁLPOLITIKAI ÚJRAFELOSZTÁS Az egyes életszakaszokban hol a befizetések, hol a bevételek nagyobbak Gyermekkorban és időskorban a bevételek dominálnak, az aktív kereső szakaszban pedig a befizetések. A szociális támogatások nagyságát összességében a befizetések nagysága határozza meg JÓLÉTI ÁLLAM ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Jóléti állam: polgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalás jövedelem, a táplálkozás, az egészség, a lakás és az oktatás minimális mértékének állami szavatolása minden állampolgár számára politikai jogként, nem pedig jótékonysági adomány gyanánt társadalombiztosításon keresztül belüli és azon kívüli anyagi javakat vagy szolgáltatások közvetett támogatás (pl. adókedvezmény), amely csökkenti az állampolgárok kiadásait és hozzájárul a létbiztonságuk megteremtéséhez. Gosta Esping-Andersen jóléti államokat az alábbiak szerint tipizálta: 1. LIBERÁLIS JÓLÉTI ÁLLAM rászorultság igazolásához kötött segélyezés, alacsony szintű univerzális támogatás és szerény társadalombiztosítás az állam a munkára való kényszerítéssel és a magán jóléti rendszerek ösztönzésével a piacot támogatja Pl.: Egyesült Államok, Ausztrália 2. KONZERVATÍV ÉS KORPORATIVISTAJÓLÉTI ÁLLAM szociális jogok elismerése, de az igényeket a státuszkülönbségeket megőrizve elégíti ki a különböző társadalmi csoportoknak különböző színtű szolgálattásokat nyújt, a vertikális redisztribúció elhanyagolható. család elsődleges felelősségét hangsúlyozza Pl.: Ausztria, Németország, Olaszország 3. SZOCIÁLDEMOKRATA JÓLÉTI ÁLLAM univerzalizmus jellemzi a jutatások és szolgálatatások színvonala nem a munkásosztály, hanem a a középosztály igényeihez igazodik kiszorítja a piacot, a szolidaritásra és nem a munkára ösztönzésre épül. emancipatorikus, a családi gondoskodástól való függetlenséget segíti elő. elkötelezett a garantált teljes foglalkoztatás mellett Pl.: Skandináv országok MILYEN A MAGYAR JÓLÉTI ÁLLAM? - Leginkább németes.  JÓLÉTI ÁLLAM VÁLSÁGA ÉS A JÓLÉTI PLURALIZMUS a kiterjedő és emelkedő színvonalú juttatások a II. világháború végétől a hetvenes évek közepéig tartott ettől az időponttól kezdődően a fejlődés megtorpant, stagnál a szociális kiadások növekedése. Okok: gazdaság növekedési ütemének visszaesése az infláció és a munkanélküliség növekedése erkölcsi és ideológiai érvek De! állami beavatkozás szükséges a létbiztonság megteremtésében Új irány: szociális feladatok megoszlása az állam és a többi szereplő között A jóléti pluralizmus az állami/önkormányzati, a piaci és a civil szerveződések közötti együttműködése  kiadások növekedési üteme lelassult állam szerepe a szociális igazságosság, az esélyegyenlőség és a létbiztonság garantálásában Európa meghatározó jellemvonásává vált. EGÉSZSÉGÜGY: nem tudta megszüntetni a társadalmi különbségeket DE! a régióban döntő szerepet játszott az egészségi állapot javulásában és az élethossz növekedésében ha a szolgáltatást a piaci törvények szabályozzák jelentős lakossági csoportok szorulnak ki ezt elkerülendő, jelentős állami szerepvállalásra van szükség! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Krémer B (2009), Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág Kiadó, Budapest, 543 p., 2009. ISBN: 9789639697492 KSH (2022): Háztartások életszínvonala, Központi Statisztikai Hivatal https://www.ksh.hu/eletkorulmenyek Pálvölgyi M (2023): A jólét és az egészség társadalmi elosztása In Egészség és Társadalom, SE-ETK