Munkavédelem, biztonsátechnika (2) (1) PDF

Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Munkavédelem, biztonságtechnika...

Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Munkavédelem, biztonságtechnika Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Tantárgyi követelmények 1. Munkavédelem, biztonságtechnika (BSC) (GGEPBAN-MUNKBIZT- 1) 2. Biztonságtechnika, munkavédelem (FOSZK) (GMUSFKN- BIZTMUNK-1) 1. Zárthelyi dolgozat 1. A félév végén 1 alkalommal (pótzárthelyi külön megbeszélt időpontban) 2. 100 pont 3. 75 ponttól megajánlott jegy a TVSZ. alapján 2. Vizsga (írásbeli) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /2 2024. 09. 27. Ajánlott szakirodalom Jelen diasor Dudás Katalin, Koch Mária, Spiegel István: Munkavédelmi jog és eljárások (https://mersz.hu/dokumentum/m398mjee__1/) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /3 2024. 09. 27. Munkavédelem Gépek, technológiák Létesítés Kémia biztonság biztonságtech-nikája Munkalé-lektan Munkavédelem Világítás-technika Ergonómia Villamosság (fűtés, szellőzés, biztonság-technikája klíma, zaj) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /4 2024. 09. 27. Munkavédelem??? Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /5 2024. 09. 27. Munkavédelem??? Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /6 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Nemzetközi környezet Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Nemzetközi környezet ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) egyezmények, pl. a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú (2000. évi LXXV. tv.) ILO Egyezmény ENSZ és szervezetei egyezmények, pl. GHS – Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals (Vegyi Anyagok Besorolásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere) EU politikák EU – rendeletek, munkavédelmi keretirányelv (89/391/EGK számú) + számos irányelv Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /8 2024. 09. 27. Jogszabály típusok Rendelet Irányelv y gy Határozat Ajánlás/vélemény tagállamok, valamint tagállamok, valamint Címzettje Valamennyi tagállam csak meghatározott kötelező, a természetes és jogi természetes és jogi Kötelező erő kötelező, közvetlen t áll k minden elemében Nincs kötelező ereje megvalósítás lk l á ú köt l ő Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika /9 2024. 09. 27. Rendelet-irányelv közötti különbség A rendeletek közvetlenül kötelezőek valamennyi tagállamra, de ezzel együtt jogharmonizációs kötelezettséget keletkeztetnek. Azonos tartalommal nem kell magyar jogszabályt alkotni, de szükséges meggyőződni arról, hogy nincs a rendelettel részben vagy egészben ellentétes tartalmú hazai jogszabály. Ha van, akkor annak a módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges. Pl.: 1907/2006/EK rendelete (2006.12.18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) Az irányelv jogalkotási kötelezettséget keletkeztet. Az irányelvben szereplő tartalommal kötelező a tagállamnak hazai jogszabályt alkotni, valamint szintén hatályon kívül helyezni, illetve módosítani a már meglévő jogszabályokat. Az irányelvben írt tartalom minimális tartalom, a tagállam a saját jogi környezetének megfelelően kiegészíti azt. Pl.: a Tanács 89/391/EGK irányelve (1989.06.12) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről – Mvt. Végén felsorolva minek felel meg Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 10 2024. 09. 27. EU-politikák Európai Bizottság 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete meghatározza a főbb prioritásokat és intézkedéseket a munkavállalók egészségének és biztonságának javításához, a gazdaság, a demográfia és a munkavégzési minták gyors változásainak kezelésével: a változások előrejelzése és kezelése a zöld, digitális és demográfiai átállással összefüggésben; a munkával összefüggő balesetek és megbetegedések megelőzése, és a Vision Zero („zéró-elképzelés”) megközelítésre való törekvés a munkával összefüggő halálesetek tekintetében; a felkészültség fokozása a jelenlegi és jövőbeli egészségügyi válsághelyzetek megválaszolásában. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 11 2024. 09. 27.  Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Munkavédelem felosztása, szabályozási területei Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Felosztás, szabályozási terület Mvt. 1. § (1) munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá az Mvt. céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészségügy Foglalkozás eü. Munkahigiéné Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 13 2024. 09. 27. Szervezett és nem szervezett munkavégzés Szervezett munkavégzés: munkaviszonyban Nem szervezett munkavégzés: Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony Önfoglalkoztató egyéni vállalkozó munkavégzése Ptk. alapján kötött szerződésekkel történő munkavégzés: vállalkozási szerződéssel, megbízási szerződéssel Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 14 2024. 09. 27. Fogalmak Munkabiztonság: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja. Munkahigiéne: A munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. Foglalkozás-egészségügy: A munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése munkát végző személy egészségének megóvása érdekében. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 15 2024. 09. 27. Alapelvek Védelem elve: A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog – állampolgárságtól függetlenül – mindenkit megillet aki Magyarország területén munkát végez. Tripartizmus elve: A munkavédelem három pillére: állam (szabályoz és ellenőriz) - munkáltató (felelős) – munkavállaló (kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. Feladatmegosztás. Munkavédelmi érdekképviselethez való jog elve: Minden munkavállalót megilleti az érdekképviselet. Együttműködés elve: A Mvt. egymással együttműködésre kötelezi a résztvevőket. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 16 2024. 09. 27. Alapelvek Adatok védelmének elve: A munkavédelmi eljárások során nyert adatok csak statisztikai célra és csak akkor használhatók fel, ha személyazonosításra alkalmatlanok. Értett nyelv használatának elve: Nem követelmény az anyanyelv használata, de biztosítani kell, hogy a munkavállaló megértse a munkavédelmi szabályokat és utasításokat, tehát a munkavállaló által értett nyelven kell pl. oktatni. Védelem kiterjesztésének elve: A védelem a munkavállalókon kívül kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a munkáltató szolgáltatását igénybe vevőkre is. Szaktevékenység elve: a szaktevékenységeket a megfelelő képesítéssel rendelkező személyek látják el. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 17 2024. 09. 27. Hatálya Személyi hatálya kiterjed: Állam Munkavédelmi érdekképviseletek Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy Munkáltató: A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató Munkavédelmi szakember Foglalkozás-egészségügyi szakember Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 18 2024. 09. 27. Személyi hatály - munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató, így: a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztató, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytató, a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében, társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 19 2024. 09. 27. Személyi hatály - munkáltató Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 20 2024. 09. 27. Hatálya Tárgyi hatálya kiterjed A foglalkoztatás a szervezett munkavégzés keretein belül történik, vagyis a szervezett munkavégzés fogalomkörébe (Mvt. 87§9) tartozó jogviszony alapján. A 10§ Kiterjeszti a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. Területi hatály A magyarországi munkavégzésre terjed ki, a külföldi munkavégzésre csak akkor, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, ezek hiányában a nemzetközi magánjog elrendeli. A vámszabad területekre is kiterjed. Időbeni hatály Határozatlan idejű, 1994 január 1-jén lépett hatályba, hatályon kívül helyezésig terjed. A módosító rendelkezéseket a módosítás hatálybalépésétől kell alkalmazni. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 21 2024. 09. 27. Munkavédelem jogszabályi környezete Magyarország Alaptörvénye XVII. Cikk (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez XX. Cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. Törvény Mvt. 1§ (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, meghatározza az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 22 2024. 09. 27. Munkavédelem jogszabályi környezete További munkavédelmet érintő jogszabályok (Mvt-n túl) 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II. 20.) SzCsM–EüM együttes rendelet építési munkahelyek 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet képernyő előtti munkavégzés 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet elsősorban hátsérüléssel járó kézi tehermozgatás 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet zajexpozíció 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet rezgésexpozíció 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 25/2024. (II. 24.) Kormányrendelet a munkavédelmi bírságról Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 23 2024. 09. 27. Munkavédelem jogszabályi környezete Munkaegészségügyi jogszabályok 33/1998 (VI.24) NM rendelet a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról Biztonsági szabályzatok, pl: 47/1999 (VII.4) GM rendelet Emelőgép biztonsági szabályzat, 143/2000 (XII.22) GKM rendelet Hegesztés biztonsági szabályzat, 35/2014 XI.19) NGM rendelet Gázpalack biztonsági szabályzat Kémiai biztonságról szóló 2000.évi XXV. törvény és jogszabályok: 5/2020 (II.6) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezőkről, 55/2023 (XII.28) GFM rendelet a rákkeltő, mutagén és reprotoxikus anyagok elleni védekezésről) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 24 2024. 09. 27. Munkavédelem jogszabályi környezete Szabványok, Munkáltató munkavédelmet érintő szabályozása MSZ EN ISO 12100:2011 gépszabvány, MEBIR (Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer MSZ EN ISO 45001) kialakítása és fenntartása munkáltatói döntés, biztonsági adatlapok, műszaki dokumentációk, munkavédelmi utasítások, előírások stb. A munkáltató belső, munkavédelmi tárgyú szabályozása a munkáltató egészére nézve kötelező, ugyanúgy, mintha jogszabály lenne. Ebbe a szabályozásba szükséges beépíteni a munkáltató tevékenységével, eszközeivel, stb. kapcsolatban beérkező tartalmakat. https://www.lindegas.hu/hu/images/Nitrog%C3%A9n%2C%20s%C5%B1r%C3%ADtett%202.0_2023_01_13_tcm71-676991.pdf – N2 https://www.thermofisher.in/store/msds?partNumber=N/1300/50&countryCode=IN&language=en&brand=Fisher%20Chemical -Ni Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 25 2024. 09. 27. Munkáltató belső szabályzata Alapja Mvt. 2§(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok keretein belül – a munkáltató határozza meg. Tartalma a munkavédelmi feladatokat ellátók feladatait, elsősegély a munkavédelmi szervezet felépítését, az oktatások rendjét, a munkaeszközök – gépek felülvizsgálatának rendjét, védőital juttatási rendet, vagy meghivatkozni, ha mellékletben van, egyéni védőeszköz juttatási rendet, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, orvosi vizsgálatok rendjét, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, javasolt a munkabalesetek jelentési és kivizsgálási rendjét is tartalmaznia. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 26 2024. 09. 27. Munkáltató belső szabályzata Ezen felül még egy csomó dolgot készíteni kell Oktatási tematika, megelőzési stratégia, kockázatértékelések stb. stb. Fentieken túl az egyes munkakörökhöz kapcsolódó munkavédelmi feladatokat, jogkört, hatáskört célszerű a munkaköri leírásban részletesen és konkrétan meghatározni. A technológiai, gépkezelési utasításokban kell meghatározni a munkavégzés során követendő magatartási szabályokat, pl. a biztonságos munkavégzéshez szükséges védőeszközök használatát. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 27 2024. 09. 27. Munkavédelmi szabály = munkavédelmi norma Munkavédelmi norma Mvt. 11-12. § Alaptörvény Munkáltató belső Mvt. szabályozása További törvények Magyar nyelvű, Műszaki Kormányrendeletek munkavédelmi Miniszteri rendeletek dokumentációk tartalmú nemzeti Biztonsági szabványok adatlapok Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 28 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Szaktevékenységek Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Szaktevékenységek Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes munkahely, munkaeszköz, létesítmény, technológia esetén (Mvt. 21. § (3), (8)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Időszakos biztonsági/ellenőrző felülvizsgálat veszélyes/nem veszélyes munkaeszköz és technológia esetén (Mvt. 23. § (1)) Munkabiztonsági szaktevékenység Soron kívüli ellenőrzés (Mvt. 23. § (2)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Mentési terv készítés (Mvt. 45. § (3)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 30 2024. 09. 27. Szaktevékenységek Megelőzési stratégia (Mvt. 54. § (6), (6a), (6b)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Kockázatértékelés (Mvt. 54. § (2a), (8)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Munkavédelmi oktatási tematika elkészítése (Mvt. 55. § (3), (4)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Egyéni védőeszköz juttatási rend (Mvt. 56. §) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Nem súlyos munkabaleset kivizsgálása (Mvt. 65. § (2)) Munkabiztonsági szaktevékenység Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 31 2024. 09. 27. Szaktevékenységek Súlyos munkabaleset kivizsgálásában közreműködés (Mvt. 65. § (3)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Fokozott expozíciós eset kivizsgálásában közreműködés (Mvt. 65. § (3)) Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 32 2024. 09. 27. Baleseti típusok BALESETEK SZERVEZETT MUNKAVÉGZÉS KÖZBEN BEKÖVETKEZETT BALESETEK ÜZEMI BALESETEK (belföldön vagy külföldön, munkaszerződés nélkül is) (de nem munkabalesetek) MUNKABALESETEK MUNKA- ÉS EGYBEN ÜZEMI BALESETEK (de nem üzemi balesetek) Munkavégzés közben Munkával összefüggő közlekedés Anyagmozgatás Munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset (nagyobb kitérő nélkül) Tisztálkodás Szervezett üzemi étkeztetés Ittas állapotban történő munkavégzés Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele Engedély nélküli munkavégzés, jogosulatlan járművezetés, gépkezelés Munkavállaló szállítása lakásról munkahelyre, munkahelyről Munkahelyi rendbontás lakásra (szállásra) a munkáltató saját vagy bérelt járművével NEM ÜZEMI BALESET NEM MUNKABALESET Kizárólag a sérült ittassága miatt történt Munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset Munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli Egyéni vállalkozó balesete járműhasználat, munkahelyi rendbontás során következett be A lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, Bedolgozót munkavégzés, közlekedés közben ért balesete indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt Munkahelyi sportrendezvény résztvevője / 33 2024. 09. 27. Súlyos munkabaleset a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott / 34 2024. 09. 27. Munkabaleset A munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset: Nyilvántartásba nem kell venni! A munkáltatónak az egészségbiztosító által rendszeresített - a munkabaleseti nyilvántartás adattartamával azonos adatokat tartalmazó - bejelentőlapon kell rögzítenie a munkavállaló kérésére. 1–3 munkanapos munkaképtelenséget okozó munkabaleset: Nyilvántartásba nem kell venni! Az mvff.munka.hu honlapról letölthető jegyzőkönyvet a kivizsgálást követően ki kell tölteni. 1–1 példányt a sérültnek, társadalombiztosítási szervnek kell eljuttatni. / 35 2024. 09. 27. Munkabaleset A 3 munkanapnál hosszabb munkaképtelenséget okozó munkabaleset: Nyilvántartásba kell venni! (Mvt. 64/A. § (1) bek.) Az mvff.munka.hu honlapról letölthető jegyzőkönyvet a kivizsgálást követően ki kell tölteni. 1–1 példányt a sérültnek, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, a munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkavédelmi Hatóságnak kell eljuttatni. (5/1993. MüM rend. 8. §.) A SÚLYOS munkabaleset: Nyilvántartásba kell venni! A munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkavédelmi Hatóságot AZONNAL értesíteni kell. (Mvt. 64. §. (5) bek.) Az mvff.munka.hu honlapról letölthető jegyzőkönyvet a kivizsgálást követően ki kell tölteni. 1–1 példányt a sérültnek vagy halála esetén a hozzátartozójának, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, a munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkavédelmi Hatóságnak kell eljuttatni. (5/1993. MüM rend. 8. §.) / 36 2024. 09. 27. Kivizsgálás A munkavédelmi hatóság: Mvt. 84. § (1) bek. c) pontja alapján bármely munkabalesetet kivizsgálhat. (Ez természetesen nem érinti a munkáltatók ezirányú kötelezettségét!) Mvt. 84. § (2) bek. alapján a tudomására jutott súlyos munkabaleseteket köteles kivizsgálni. Hogyan juthat tudomására egy munkabaleset? Munkáltató munkabaleseti jegyzőkönyvet nyújt be. Sérült munkavállaló vagy elhunyt munkavállaló hozzátartozója fordulhat a hatósághoz arra tekintettel, hogy a munkáltató nem vizsgálta ki a munkabalesetet, vagy kivizsgálta, de nem minősítette munkabalesetnek, a kivizsgálással kapcsolatos munkáltatói intézkedést vagy mulasztást sérelmez. (Mvt. 68. §). Súlyos munkabalesetről azonnal értesítik a hatóságot. Más szerv jelzése alapján (pl. OEP, Rendőrség megkeresése) / 37 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Munkavédelemi oktatás Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Munkavédelmi oktatás Mvt. 55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 39 2024. 09. 27. Munkavédelmi oktatás (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Módosítás (2024. 02. 09.) bizonyos munkakörökben (pl. irodai) oktatási tematika átadásával is letudható Időszakos ismétlő oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat az ismeretek felfrissítése érdekében – javasolt időszak: évente; Mvt.-ben nincs erre vonatkozó szabály, de pl. az EBSZ-ben van (évente) Rendkívüli (soron kívüli) oktatás szükséges, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkakörülményei alapvetően megváltoznak, vagy baleset (súlyos veszélyeztetés) után vagy új technológia bevezetésekor. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 40 2024. 09. 27. Különleges munkavédelmi oktatás - EVE Előzetes kockázatok jellege, mértéke, expozíció megelőzését szolgáló intézkedések, higiéniai előírások, EVE viselés, használat Ismétlődő megváltozott vagy új kockázat, megelőzési intézkedés Rendkívüli EVE a rendeltetésszerű használatsorán veszélyeztette a munkavállaló egészségét, biztonságát, új EVE bevezetés, jogszabályok változása, munkáltatói szabályozás változása Tartalmi elemek (légzésvédők használata, felvétele, illeszkedés, füldugók helyes behelyezése), EVE oktatás dokumentálása Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 41 2024. 09. 27. Különleges munkavédelmi oktatás - EBSZ 6.1 Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: a munkába állása előtt, legalább hat hónapos távollét után. 6.2. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, az emelőgép kezelőt, a más – általa korábban még nem kezelt – emelőgéptípus kezelése előtt. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 42 2024. 09. 27. Általános oktatási tematika Munkára képes állapot, Munkavédelmi feladatkörök, felelősök, jogkör, hatáskör, Veszélyes és nem veszélyes létesítményekkel, munkaeszközökkel, technológiákkal kapcsolatos eljárások rendje, Veszélyesnek és veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökkel kapcsolatos eljárások, Munkaeszközök használatának szabályai, Kockázatértékelés megállapításai – veszélyek, védelem, Egyéni védőeszköz juttatási rend, EVE használati kötelezettség, karbantartás, Vészhelyzeti cselekvés – menekülési utak, Elsősegélynyújtás személyi, tárgyi szervezési feltételei, Munkabalesetekkel kapcsolatos eljárások, baleseti fajták, azonnali jelentési kötelezettség Munkáltatói ellenőrzés rendje, Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 43 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Vizsgálatok www.IJAT.hu Időszakos biztonsági felülvizsgálat Mvt. 23. § (1)A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 45 2024. 09. 27. Előzetes biztonsági felülvizsgálat Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül: 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 46 2024. 09. 27. Veszélyes vagy nem veszélyes Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1/a. melléklet: A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek 1/b. melléklet: 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 47 2024. 09. 27. Munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 21. § (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Mvt. 18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 48 2024. 09. 27. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Mvt. 21. § (3a) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 49 2024. 09. 27. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Mvt. 21. § (8) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 50 2024. 09. 27. Soron kívüli ellenőrzés Mvt. 23. § (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell: a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 51 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Mentési terv www.IJAT.hu Mentési terv Mvt. 45. § (1)Rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv a külön jogszabály által előírt – biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú – tervbe foglalva is elkészíthető. (2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. (3) A mentési terv elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Mvt. 46. § A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 53 2024. 09. 27. Mentési terv 54/A. § * (1) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. (2) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 54 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Megelőzési stratégia www.IJAT.hu Megelőzési stratégia Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; (6) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 56 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Egyéni védőeszköz www.IJAT.hu Egyéni védőeszköz Mvt. 54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles: g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását; A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 65/1999. (XII.22.) EüM. Rendelet Egyéni védőeszköz: aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése (a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz) Mvt. 18. § (4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 58 2024. 09. 27. Egyéni védőeszköz 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet alapján nem minősül védőeszköznek: a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések; c)a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz; d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés; e) a sportfelszerelés és sporteszköz; f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 59 2024. 09. 27. Egyéni védőeszköz Mvt. 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. Mvt. 63. § (1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 60 2024. 09. 27. Egyéni védőeszköz juttatási rendje Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. Mvt. 60. § (1) b) kimondja, hogy a munkavállalónak az egyéni védőeszközt az előírásoknak megfelelően kell használnia és a tőle elvárható módon gondoskodnia kell a tisztításáról Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 61 2024. 09. 27. Egyéni védőeszköz juttatási rend tartalma Kiválasztás: kockázatértékelés alapján, figyelembe kell venni az egyéni szükségleteket, a munkavégzés helyét és körülményeit, össze kell hangolni az egyes védőeszközöket Oktatás, tájékoztatás: használattal kapcsolatban, egészségkárostó hatásokra is kitérve Az egyéni védőeszköz jegyzéke: munkahelyenként és munkakörönként (külső munkavállalókra és a hatókörben tartózkodókra is kiterjesztve) Védőeszközök kiosztása: érintett dolgozó neve, beosztása, aláírása, kiosztott eszköz típusa, darabszáma, dátum (átadás-átvételi dokumentum) Elhelyezés, tárolás Tisztításra vonatkozó szabályok Eszközök cseréje Használatból való kivonása Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 62 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munka és munkavégzés típusai Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu A munka és munkavégzés típusai A munka az ember szükségleteinek kielégítésére irányuló tudatos, célszerű, tervszerű és hasznos (értékteremtő) tevékenység, ami testi és szellemi erőkifejtést kíván. A fizikai és szellemi tevékenység - a két típusú munkafajta - egymástól nem választható el, csak az arányuk, a megterhelés jellege és az igénybevétel típusa lehet eltérő. Pl.: a sepregetés 9%-ban, a kaszálás 30%-ban, a traktorvezetés 80%-ban, az olvasás pedig 100%-ban szellemi tevékenység. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 64 2024. 09. 27. Fizikai munka élettani jellemzői Hatására nő a szívfrekvencia, a perctérfogat Nő a légzésszám, az oxigénfogyasztás A vérben levő adrenalin az izmot stimulálja (stressz) – nő az izmok energiaellátása, nagyobb erőkifejtésre képesek A szervezett által fogyasztott oxigén mennyiség energia értékéből: Kiszámítható a fizikai munkát végző dolgozó energiaforgalma Ennek alapján a munka nehézségi foka meghatározható És kidolgozhatók a fizikai munka (munkaélettani) határértékei. A munkavégző ember testi adottságai (testalkat, izomerő, légzési és keringési kapacitás stb.) határt szabnak (fizikai) munkaerőként történő alkalmazásának. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 65 2024. 09. 27. A fizikai fáradás jellemzői és kompenzálása Fáradás: a huzamos időn át végzett fizikai és/vagy szellemi munka következménye Mértékét és jellegét több tényező határozza meg: az izomerő és a keringési - légzési kapacitás; a fizikai munka nehézsége, dinamikus vagy statikus volta; a munkaritmus; az idegi és érzelmi megterhelés-igénybevétel; a monotónia; a regenerálódási lehetőség (pihenés, munkaközi szünet) stb. A fáradás kompenzálása pihenőidővel lehetséges. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 66 2024. 09. 27. Szellemi munka meghatározása A szellemi munka az agykéreghez kötött kognitív (megismerési) folyamat, amelynek lényege a komplex feladat megoldás, az információk felvétele és feldolgozása. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 67 2024. 09. 27. Szellemi elfáradás tünetei Koncentrációs és koordinációs zavarok Monotónia (figyelem beszűkülése, csökkent pszichés aktivitás) Telítődés (feszült, ingerült érzelmi állapot, célja: a tevékenység megszűntetése) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 68 2024. 09. 27.  Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Munkahelyi megterhelés – igénybevétel főbb jellemzői Kónya Gábor Egyetemi tanársegéd, Okleveles munkavédelmi szakmérnök Gyártástechnológia Kutatócsoport [email protected] 2024. www.IJAT.hu Munkavállaló 24 órás megterhelés-igénybevétel sémája Az emberi szervezetet érő 24 órás teljes megterhelés része: a munkahelyi megterhelés a fizikai környezet (a lakás, az épület, a település, a lakóhelyi tevékenység ) a társadalmi környezet (a család, a rokonság, a barátok, a lakosság), valamint az életmód és az életvitel hatásai. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 70 2024. 09. 27. Munkahelyi megterhelés Az ember a környezetével állandó kölcsönhatásban áll. A megterhelés minden olyan külső/belső hatás kapcsán a szervezetben lezajló változás, amely a belső környezet állandóságát átmenetileg megszünteti és alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja, azaz a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége. Cél a belső egyensúly (homeosztázis) fenntartása) A megterhelés a munkahelyen minden esetben komplex módon és együttesen jelentkezik, de komponensekre bontható, amelyek (jelentős részének) megengedhető szintjeit szabványok, jogszabályok határozzák meg. Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 71 2024. 09. 27. A munkavállaló szervezetét érő munkahelyi megterhelések - kültéri - beltéri - fizikai - mélyben - magasban - kémiai - beszállással - biológiai - hidegben - melegben - ergonómiai - csúszós, vizes - pszichoszociális - balesetveszélyes stb. kóroki tényezők Munkakörnyezeti Munkakörülményekből kóroki tényezők származó hatások mechanikai (fizikális) Munkavégzésből idegi (mentális) élettani (fiziológiai) eredő hatások érzelmi (pszichés) Kónya Gábor - Munkavédelem, biztonságtechnika / 72 2024. 09. 27. Veszélyforrás Mvt. 87. § 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: a fizikai veszélyforrás, ezen belül a: Pl.: zaj, rezgés, infra- és ultrahang, világítás, elektromágneses sugárzás vagy tér, részecskesugárzás, elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, aeroszolok és porok a levegőben. a veszélyes anyag a biológiai veszélyforrás, ezen belül a mikroorganizmus és anyagcsereterméke, makroorganizmus (növény, állat); a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel. / 73 2024. 09. 27. Veszélyes anyag Mvt. 87. § 12. Veszélyes anyag: a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag, vagy b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg. / 74 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munkakörnyezet fizikai kóroki tényezői www.IJAT.hu Zaj A zaj: a levegő részecskéinek mechanikai rezgése, amely a levegőben vagy más közegben is (víz, acél, beton stb.) hanghullámként terjed. 20-20.000 Hz között van az emberi hallástartomány 20 Hz alatt infrahangok 20.000 Hz fölött ultrahangok / 76 2024. 09. 27. Zaj A munkahelyi zaj jelentősége (EU): valamennyi gazdasági tevékenység közös problémája fizikai kóroki tényező, veszélyforrás, kockázat lehet a munkavállalók egészségére és biztonságára az EU munkavállalók ~30%-a (25% - 46%) zajexpozíciónak van kitéve a hosszantartó magas zajszint vagy az akusztikus trauma visszafordíthatatlan halláskárosodást, munkahelyi balesetet okozhat, de elősegítheti a hallószerven kívüli kedvezőtlen élettani, pszichés, idegi, vegetatív változásokat, főleg stresszt válthat ki a munkahelyi zaj okozta halláskárosodás az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés: EU ráta 9,5 - 10 eset/100 Ezer munkavállaló az EU szabályozás célja a zajból származó kockázatok csökkentése. / 77 2024. 09. 27. Zaj Mvt. 32. § A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás nem károsíthatják a munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és nem veszélyeztethetik a munkavégzés biztonságát. 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról / 78 2024. 09. 27. Zaj Az egyéni hallásvédő eszköz használata mellett a munkavállalót érő zajexpozíciót az alábbi képlettel lehet számítani: Lam = LCeq – SNR Lceq: az értékelési időre meghatározott egyenértékű C- hangnyomásszint SNR: az alkalmazott egyéni hallásvédő védőeszköz legalább 80%-os szinten számított csillapítása Zajexpozíciós értékek: alsó beavatkozási érték: 80 dB(A) felső beavatkozási érték: 85 dB(A) expozíciós határérték: 87 dB(A) / 79 2024. 09. 27. Zaj 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8. § (1) A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni. Pl.: más munkamódszerek alkalmazása, amelyekkel kisebb a zajterhelés; munkahelyek tervezése és szervezése; műszaki zajcsökkentő módszerek 8. § (3) A felső beavatkozási határértékeket túllépő zajterhelés esetén a munkáltató köteles a zajexpozíció csökkentését célzó intézkedési tervet készíteni, a (2) bekezdés szerinti műszaki, illetve munkaszervezési intézkedési lehetőségek figyelembevételével. A munkáltató köteles azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek lehetnek kitéve elkeríteni és az oda való belépést korlátozni kell, amennyiben ez műszakilag megvalósítható és a zajexpozíciós kockázat indokolja. Pihenőhelyeken a zajterhelést a megfelelő szintre kell csökkenteni. / 80 2024. 09. 27. Zaj Infrahang: alacsony frekvenciájú hangok alvászavart, szorongást, félelmet, nyugtalanságot, rosszullétet okoz Ultrahang: magas frekvenciájú hangok fülzúgás, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás Akut akusztikus trauma (a belsőfül károsodása): 125 dB feletti intenzív hang légnyomás változás nélkül, pl. lőfegyver elsütése után Dörejártalom: nagy intenzitású hangbehatás légnyomásváltozással, pl. robbanás, fülre mért nagy erejű ütés miatt →dobhártya szakadás, középfül károsodás (pl. bevérzés stb.), fülfájdalom, egyensúlyzavar, hányinger Krónikus akusztikus trauma 85 dB feletti zajterhelés esetén: egyszeri (rövidebb - hosszabb) zajterhelés átmeneti hallásküszöb emelkedéssel járhat, fülzúgás tinnitus) és „teltségérzés” alakulhat ki, hosszú ideig tartó zajterhelés halláskárosodás kialakulásához, kétoldali halláscsökkenéshez vezethet (a belsőfül módosult idegvégződései, a „szőrsejtek” károsodnak). / 81 2024. 09. 27. Rezgés Mechanikai rezgés: fizikailag energia átvitelt jelent szilárd anyagon keresztül. Rezgés jön létre, amikor egy test külső és belső erők hatására periodikus mozgásba jön: a rezgés lehet a gép hatékony működésének a feltétele (pl. légkalapács, ütvefúró stb.) de a rezgés lehet a munkafolyamat zavaró körülménye is (pl. egy nem kiegyensúlyozott forgó alkatrész nagy energiájú akusztikus jelforrása miatt). A rezgés különböző gépek, berendezések, kéziszerszámok működése következtében keletkezik, és közvetlenül a kéziszerszámokon keresztül vagy közvetett módon a környezet (munkadarab, padozat) közvetítésével tevődik át az emberi szervezet egészére vagy egyes részeire. Az ütőszerszámok veszélyesebbek, mint a forgómechanikájú eszközök. / 82 2024. 09. 27. Rezgés 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről Kéz-kar rezgés napi megengedett expozíciós határérték: Napi 8 órás középértékben mérve: 5 m/s² Hideg nedves munkakörnyezetben: 2.5 m/s² Prevenciós hatéréték: 2.5 m/s² Egésztestre ható rezgés napi megengedett expozíciós határérték: Napi 8 órás: 1.15 m/s² Prevenciós hatéréték: 0.5 m/s² / 83 2024. 09. 27. Rezgés Kéz-kar rezgés esetén előforduló betegségek: Raynaud-szindróma: legalább 2 év expozíció után, ujjak elfehéredése, fájdalma, tapintásérzés és kézügyesség elvesztése Aszeptikus csontnekrózis: csontelhalás, ujjak bizsergése és zsibbadása jelezheti Carpal-tunnel (kétő alagút) szindróma: idegek, erek, inak nyomódása miatt zsibbadás, fájdalom, érzéskiesés Egésztestre ható rezgések hatásai: 1 Hz körül egyensúly érzékelés zavar 3-6 Hz mellkasra és a zsigeri szervekre hathat 60-90 Hz szemgolyó rezonáció Durvább rezgések (alacsonyabb rezgésszám és magasabb amplitúdó) csontokban, ízületekben okozhat elváltozást Finomabb rezgések (magasabb rezgésszám és alacsonyabb amplitúdó) lágyrészekben (erekben, idegekben) okozhat károsodást / 84 2024. 09. 27. Sugárzás Ionizáló sugárzás: az anyagot alkotó atomok, molekulák, ionizálására képes: Az ionizáló sugárzás biológiai jelentőségére a súlyos balesetek, egészségkárosodások, a besugárzott személyek halálát okozó sugárterhelések hívták fel a figyelmet és alapozták meg az ionizáló sugárzások káros hatásai elleni védekezés – a sugárvédelem – kialakulását. Pl.: radioaktív, röntgen és neutron sugárzás Nem ionizáló sugárzás: elektromágnesen sugárzások, elektromos terek, mágneses terek: Jellemző tünetei: szédülés, hányinger, fémes íz érzékelése, az érzékszervek, az izmok és az idegek stimulációja. Pl.: rádiófrekvencia és mikrohullámok, mesterséges optikai sugárzások / 85 2024. 09. 27. Jogszabályok Mvt. 86. § (1) A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, az ionizáló és nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére. 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről / 86 2024. 09. 27. Jogszabályok 22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 2. § alapján: 7. infravörös sugárzás: olyan optikai sugárzás, amelynek hullámhossztartománya 780 nm-1 mm; az infravörös tartomány IR-A (780-1400 nm), IR-B (1400-3 000 nm) és IR-C (3000 nm-1 mm) részre oszlik, 8. látható sugárzás: olyan optikai sugárzás, amelynek hullámhossztartománya 380–780 nm, 15. ultraibolya sugárzás: olyan optikai sugárzás, amelynek hullámhossztartománya 100–400 nm; az ultraibolya tartomány UV-A (315–400 nm), UV-B (280–315 nm) és UV-C (100–280 nm) részre oszlik. / 87 2024. 09. 27. Nem koherens optikai sugárzások Ultraibolya sugárforrások: elektromos ív (ívhegesztés, szikraforgácsolás, ívlámpák), napsugárzás Infravörös sugárforrások: magas hőmérsékletű anyagmegmunkálás, hőkezelés, fémkohászat, az üvegipar, mész- és cementipar. Veszélyeztetett foglalkozások: üvegfúvók, öntőmunkások, kohászok, fémmunkások, forrasztók, hőkezelők, kovácsok, tűzoltók. Látható fény sugárforrások: világítás, elektronikai eszközök / 88 2024. 09. 27. Koherens optikai sugárzások: lézer Lézersugárzás: koherens, monokromatikus, kis divergenciájú és jellemzően kis nyalábátmérőjű, nagy intenzitású, lézer berendezés által előállított optikai sugárzás. Alkalmazási területei: az ipar számos ágazatában használják anyagmegmunkálásra analitikában, szerkezetvizsgálatban, hírközlésben, információ feldolgozásban, tudományos kutatásban, szórakoztató iparban és a kozmetika területén is stb. orvosi alkalmazásra (sebészet, szemészet, bőrgyógyászat, fogászat stb.) / 89 2024. 09. 27. Optikai sugárzások hatásai az emberi testre Egészségkárosító hatás : Függ a hullámhossztól Áthatolási képessége kicsi, ezért főleg a szemben és a bőrben okoznak károsodást Szem: Kötő-, szaruhártya gyulladása Szürkehályog Bőr: Leégés, bőrpír, hólyagosodás Bőrrák / 90 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munkakörnyezet kémiai kóroki tényezői www.IJAT.hu Vegyi anyagok A vegyi anyagok mindenütt jelen vannak az ember életében A vegyi anyagok rohamos terjedése azonban igen jelentős veszéllyel jár az ember életére, az élővilágra, a környezetre, a fenntartható fejlődésre is, ami megköveteli a globális kémiai biztonság megteremtését, a munkahelyi kémiai kóroki tényezők megfelelő kezelését és a vegyi anyagok okozta foglalkozási megbetegedések hatékony megelőzését is. 5/2020. ITM rendelet: vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, vagy szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, vagy forgalomba hozták-e. / 92 2024. 09. 27. Jogszabályok A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról REACH rendelet Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról CLP rendelet A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról Biocid rendelet (A biocid termékek forgalmazására és felhasználására vonatkozik, amely termékeket hatóanyagai révén az emberek, állatok, anyagok és árucikkek ártalmas szervezetekkel (pl. kártevőkkel vagy baktériumokkal) szembeni védelmére használják.) 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről / 93 2024. 09. 27. A különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok vPvB (very Persistent and very Bioaccumulative): Nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, amelyek a természetben tartósan fennmaradnak, mivel nem bomlanak le és felhalmozódnak (pl. triklór- benzol, triklór-fenol, dinitro-toluol, diklór-anilin, antracének, difenil-éter stb.). POP (Persistent Organic Pollutans): Perzisztens, felhalmozódó, csak lassan lebomló szerves szennyezők: klórozott növényvédő szerek, ipari segédanyagok és ipari tevékenység során keletkező mérgező szennyeződések. 2004 óta a „Piszkos 12” listája (aldrin, dieldrin, endrin, heptaklór, klórdán, mirex, toxafén, DDT, poliklórozott bifenilek, poliklózott dibenzo-dioxin, poliklórozott dibenzo-furán, hexaklórbenzol) egyéb anyagokkal tovább bővült (klórdekon, lindán és izomerjei, pentaklór- benzol, hexabromo-bifenil, C-OktaBDE, C-Penta BDE; endszulfán stb.). CMR anyagok: Carcinogén (rákkeltő), Mutagén (öröklődést károsító, genotoxikus), Reprotoxikus (termékenységet és utódsejteket károsító/teratogén hatású) anyagok. / 94 2024. 09. 27. A különös aggodalomra okot adó vegyi anyagok Nehézfémek (a „sűrűség és toxikusság alapján” történő besorolás alapján): kadmium, higany, tallium, ólom, arzén, kobalt, króm, molibdén, nikkel, antimon, szkandium, cink, mangán, vanádium, wolfram, alumínium, réz, vas, berillium, szelén stb. Azbeszt („elpusztíthatatlan, olthatatlan”): magnézium-szilikát rost (azbesztózis, tüdőrák, mesothelioma) Vinil-klorid monomer (a PVC gyártás alapanyaga, narkotikus mérgező gáz, 1. kat. Rákkeltő: májrák) Benzol (szerves oldószerként igen elterjedt az alkalmazása, 1. kat. Rákkeltő: Leukémia) / 95 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munkakörnyezet biológiai kóroki tényezői www.IJAT.hu Jogszabályok Mvt. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről Biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak, továbbá azon külső élősdiek, melyek képesek tartósan megtelepedni az emberi szervezeten / 97 2024. 09. 27. A biológiai kóroki tényezők jelentősége a munkahelyen A fertőzést (akár járványokat is) kiváltó biológiai kóroki tényezők sokasága Az érintett (fertőzés veszélyének kitett) munkavállalók jelentős száma A bejelentett foglalkozási eredetű fertőzések (megbetegedések) magas aránya A munkahelyi környezet maga is lehet járványok forrása A sérülékeny munkavállalói csoportok fokozott veszélyeztetése megfelelő védelem hiányában A biológiai kóroki tényezők együtthatása a munkavállalók megterhelését - igénybevételét kiváltó – munkavégzés, munkakörülmények és munkakörnyezet – egyéb hatásaival, amelyek csökkenthetik a szervezet ellenálló képességét a behatoló kórokozókkal (fertő ágensekkel) szemben. / 98 2024. 09. 27. Jellemző munkahelyek Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. Mezőgazdasági munkák. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket is. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák. / 99 2024. 09. 27. Biológiai kóroki tényezők csoportosítása 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni (pl. lactobacillus stb.) 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos (pl. pertussis, legionellosis, borreliosis stb.) 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos (pl. tbc, antrax, psittacosis stb.) SARS, MERS, SARS-CoV-2 átsorolása a 3. csoportba (2020/739/EU Bizottság) 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan (pl. lassa, marburg, ebola, dengue, lókanyaró stb.) / 100 2024. 09. 27. Védőoltások Védőoltás 2 típusa: Aktív: védőoltásokkal a szervezetet kényszerítjük ellenanyag termelésre megbetegedés nélkül. Az aktív védőoltásokkal hosszabb-rövidebb ideig tartó védettséget lehet elérni, ismétlődő (emlékeztető) oltásokkal tartós, akár élethosszig tartó védelem is kialakulhat. Passzív: kész ellenanyagot juttatunk a szervezetbe, mely szinte azonnal hatni kezd, de csak rövid ideig nyújtanak védelmet a fertőzésekkel szemben. Ha a kockázatbecslés alapján fennáll a biológiai tényezők expozíciójából származó kockázat, amelyre hatékony védőoltás létezik, a munkáltatónak - a foglalkoztatás feltételeként - a munkavállaló számára fel kell ajánlani, továbbá tájékoztatni kell a védőoltás elmaradásának előnyeiről, illetve hátrányairól is. A munkáltató a védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen köteles biztosítani. Az oltóorvos a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa. / 101 2024. 09. 27. Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások Hastífusz elleni védőoltás: azok a munkavállalók, akik S. Typhi-vel való fertőződés nem zárható ki a munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (pl.: csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai). Kullancsencephalitis elleni védőoltás: a kullancsencephalitis-vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdészeti dolgozók). Hepatitis A oltás: a fogékony munkavállalók számára kell biztosítani, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek. Hepatitis B oltás: azoknál az egészségügyi dolgozóknál, illetve egészségügyi képesítést adó oktatási intézmények tanulóinál/hallgatóinál szükséges a hepatitis B elleni védelem, akik egészségügyi intézményben olyan tevékenységet végeznek, amelynek során rendszeresen kapcsolatba kerülhetnek vérrel, vérkészítményekkel, szövetnedvekkel, váladékokkal, testfolyadékokkal, illetve az ezekkel szennyezett eszközökkel, műszerekkel. / 102 2024. 09. 27. Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások Veszettség elleni védőoltás: pl.: állatorvosok, és asszisztensei, enrendészek. Diftéria elleni oltás: fertőző osztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagok feldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges a diftéria elleni védőoltás abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását. Tetanusz elleni védőoltás: azoknak a munkavállalók számára fontos, akik esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak pl.: mélyépítés, mezőgazdaság. Influenza elleni oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál: fel kell ajánlania az influenza elleni védőoltást a csökkent immunitású személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a szülészeti-nőgyógyászati osztályok, valamint a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknek, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak (beleértve a védőnőket is). / 103 2024. 09. 27. Higiénés és egyéni védelem A munkavállaló ne étkezzen, ne igyon és ne dohányozzon a munkahelyen A munkavállaló megfelelő védőruházatot viseljen Álljon rendelkezésre megfelelő mosdó és illemhely, szemöblítés és bőrfertőtlenítés lehetősége A munkavállaló a védőeszközöket megfelelően tárolja, minden alkalommal tisztítsa meg, ne használja, ha meghibásodott, vagy ha ismét fel nem használható a védőeszköz, veszélyes hulladékként kezelje Az emberi vagy állati eredetű minták vételére, kezelésére és feldolgozására szolgáló eljárásokat írásban kell rögzíteni stb. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról is hogy a munkavállaló a biológiai tényezőkkel szennyeződött ruhát a többitől elkülönítve tárolja, a védőeszközök fertőtlenítése, megtisztítása vagy szükség szerinti megsemmisítése megtörténjen. / 104 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék Fokozott expozíció; foglalkozási megbetegedés www.IJAT.hu Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció Mvt. 87.§ 1/D.: Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Mvt. 87. § 1/E.: Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön. / 106 2024. 09. 27. Fogalmak 5/2020. ITM rendelet 3. §: 4. biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben). 5. biológiai hatásmutató: a vegyi anyag vagy metabolitja hatására jellemző, a szervezet visszafordítható változását kimutató biokémiai paraméter. 6. biológiai monitorozás: a szervezetbe jutott veszélyes anyagok mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becslése. / 107 2024. 09. 27. Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munkakörnyezet ergonómiai kóroki tényezői www.IJAT.hu Ergonómia Az ergonómia a munka tanulmányozásával, mérésével, szervezésével, a tervszerű emberi tevékenység hatékonyabbá tételével foglalkozik, azért, hogy az „ember - gép - környezet rendszer” az ember igényei szerint működjön. Az ergonómia egyrészt tudomány, amely az adott rendszer emberi eleme és a többi rendszerelem közötti interakciók vizsgálatával foglalkozik, másrészt szakma, amely elméleteket, elveket, adatokat és módszereket alkalmaz a tervezés során abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét. / 109 2024. 09. 27. Az ergonómia szerepe a munkahelyen Munkavédelmi megközelítésből a vizsgálatok középpontjában a műszaki - technikai szempontok szerint megtervezett környezettel kölcsönhatásban lévő munkavállaló áll A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ember képességeinek, adottságainak és jellemzőinek megfelelő és a „gép” (tervezési és működési) lehetőségeinek a felhasználása révén, a munkahelyen optimális működési és környezeti feltételek alakíthatók ki. Mindez nemcsak a termelés hatékonyságát, a munka minőségét és a biztonságot növeli, de csökkentheti a munkavállalók túlzott fizikai és szellemi megterhelését, a testi és idegi elfáradással kapcsolatba hozható egészségi panaszok (elsősorban a váz- és izomrendszeri rendellenességek és a munkahelyi di/stressz okozta problémák) kialakulását is / 110 2024. 09. 27. Ergonómiai alapelvek A gépek tervezése és gyártása során az egészségi és biztonsági kockázatok kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében alkalmazni kell az ergonómiai alapelveket. Rendeltetésszerű használat körülményei között a kezelőszemélyt érő kényelmetlenséget, fáradtságot, valamint fizikai és lelki megterhelést a lehető legkisebbre kell csökkenteni, olyan ergonómiai alapelveket figyelembe véve. Pl.: a kezelőszemély fizikai méret, erő és állóképesség szerinti különbözőségének figyelembevétele a gép által megszabott munkaritmus kerülése a kezelőszemély testrészeinek mozgásához elegendő hely biztosítása / 111 2024. 09. 27. Ergonómiai kóroki tényezők Ezekkel abban az esetben kell számolni ha a munkahelyen az ember – gép – környezet rendszerben a gép (berendezés, munkaeszköz) működtetése, valamint a munkakörnyezet kialakítása és a munka szervezése nem a munkavégző emberi szervezet sajátosságainak megfelelően és igényei szerint valósul meg. A munkahelyeken az ergonómiai szempontok figyelmen kívül hagyása miatt a munkavállalók fizikailag és lelkileg is kellemetlenül érezhetik magukat. Az ergonómiai kóroki tényezők hatásának vizsgálata a megterhelés – igénybevétel, a munkaköri alkalmasság, a foglalkoztathatóság elbírálása során történik. / 112 2024. 09. 27. Ergonómiai kóroki tényezők forrásai Rossz testtartás Kényelmetlen testhelyzet Túlzott fizikai erőkifejtés Gyakran ismétlődő, gyors vagy megerőltető mozdulatok Kézi tehermozgatás (emelés, tolás, húzás, szállítás) Nem megfelelő vagy szűk mozgástér A gépekkel végzett munka vagy az ülőmunka (pl. a képernyő előtt, a közlekedésben, az összeszerelői és gépkezelői munkák stb. során) Monoton munkavégzés stb. / 113 2024. 09. 27. Egészségi panaszok Leggyakoribb panaszok: váz- és izomrendszer rendellenességek Tünetei az izmok fájdalma, duzzanata, gyulladása, bizsergés és zsibbadás kóros munkahelyi stressz (distressz: viselkedési zavarok, magatartási problémák; pszichés rendellenességek; pszichoszomatikus és szomatikus kórképek) formájában jelennek meg, látórendszer elfáradása: a látás teljesítmény romlása a szem kifáradása a vörös vagy égő szemek a szem kötőhártya gyulladása fejfájás / 114 2024. 09. 27.  Neumann János Műszaki és Informatikai Innovatív Egyetem Kar Járművek és Anyagok Tanszék A munkakörnyezet pszichoszociális kóroki tényezői www.IJAT.hu Stressz és distressz „A munka az ember alapvető szükséglete. Nem az a kérdés, hogy dolgozunk-e, hanem az, hogy milyen munka a megfelelőbb számunkra. Igaz, hogy minden munka stresszel jár, de nem igaz, hogy distresszel is jár.” (Selye János: Stressz distressz nélkül) / 116 2024. 09. 27. Stressz és distressz A stressz a szervezet általános, komplex védekezési (alarm) reakciója, ami összefügg a végzett tevékenység jellegével, annak összetett és/vagy bonyolult voltával. A stresszorok hatására stresszhelyzet alakul ki. Az akut stressz a szervezet vészreakciója, míg a krónikus stressz első szakasza az eustressz (jó + stressz), amit a második szakasz, a distressz (rossz – stressz) követhet. A stressz önmagában nem betegség, de a krónikus stressz miatt distressz alakulhat ki, ami már betegségeket, egészségi rendellenességeket idézhet elő. / 117 2024. 09. 27. A munkával kapcsolatos főbb pszichoszociális tényezők A munkaszervezés során: pl. a túlzott fizikai terhelés csökkentése, a szellemi terhelés mérséklése, az igénybevétel optimalizálása, a munkaidő és expozíciós idő jobb szabályozása, a műszakos/éjszakai munkavégzés csökkentése stb. révén A szociális kapcsolatokban: pl. a munkahelyi pszichoterror, a mobbing, a zaklatás, az erőszak, bántalmazás, megfélemlítés stb. megelőzése és felderítése során A pszichoszociális kockázatok kezelésénél: pl. a distressz (hosszantartó, túlzott negatív stressz) okozta rendellenességek egyéni és szervezeti szinten történő megelőzése és kezelése kapcsán / 118 2024. 09. 27. A munkával kapcsolatos főbb pszichoszociális tényezők A jó munkahelyi (szociális) közérzet (well-beeing) kialakításánál: pl. az egészségvédelmi és megelőző intézkedések, az oktatások, képzések, tréningek, a különböző szolgáltatások, jól-léti és egyéb ellátások során A sérülékeny munkavállalók foglalkoztatásakor: pl. a munkaköri alkalmasság korlátozása és a tiltása, az adaptációs intézkedések, az esélyegyenlőség biztosítása stb. alkalmával A jó munkavégző képesség megőrzésekor (és fejlesztésekor): pl. a kormenedzsment alkalmazása és a WAI rendszerszintű munkahelyi bevezetése révén (napjainkban: vállalati és egyéni monitor alkalmazása) Ezeket a tényezőket mérni, de főként becsülni, értékelni és megfelelően befolyásolni, továbbá kommunikálni szükséges. / 119 2024. 09. 27. Fokozott pszichés terheléssel járó munkavégzés Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért Döntés szükségessége (nehezen áttekinthető helyzetben, hiányos információk alapján, új helyzetekben) Alkotó szellemi tevékenység Rutin szellemi munka Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási- gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve -osztályokon. / 120 2024. 09. 27. Pszichoszociális kóroki tényezők a munkahelyen A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolat- rendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. Hajléktalan munkavállalók. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben. / 121 2024. 09. 27. A munkahelyi stressz/distressz kialakulása Stressz kialakulása: a követelmények meghaladják a dolgozók képességeit vagy a teljesítéséhez nem állnak rendelkezésre az eszközök, ezért a munkavégzés követelményeivel nem tudnak megküzdeni. Munkahelyi distressz is krónikus stressz esetén következik be azoknál a munkavállalóknál, akiknél a munkavégzésben, a munkakörülményekben lévő stresszorok mellett a