Makroökonómia Vizsga PDF

MAKROÖKONÓMIA8======Đ~~~{(‘)} SZABÁLYOK! Amivel jelenleg a legtöbbet tudnál segíteni, az az, eagy biztos, hogy jó, akkor kérlek jelezd valamilyen formázással! Illetve elvileg van gyakorló teszt a moodle-n, azokból lehetne kérdéseket gyűjteni. Egyéb kérdéssel kapcsolatban írj e-mail-t: akosturos.b...

MAKROÖKONÓMIA8======Đ~~~{(‘)} SZABÁLYOK! Amivel jelenleg a legtöbbet tudnál segíteni, az az, eagy biztos, hogy jó, akkor kérlek jelezd valamilyen formázással! Illetve elvileg van gyakorló teszt a moodle-n, azokból lehetne kérdéseket gyűjteni. Egyéb kérdéssel kapcsolatban írj e-mail-t: [email protected] A JÓ VÁLASZT jelöljétek félkövérrel! (a kérdést nem kell félkövérrel, az csak zavaró!!!) Légyszi mielőtt valamilyen kérdést beleírtok, CTRL+F-el csekkoljátok hogy szerepel-e már a fájlban. KÖSZI :) INFORMÁCIÓK! Pontozás és feladatok: Összpontszám: 100 pontos teszt 20 elméleti tesztkérdés (fogalmak, ábrák, összefüggések, következtetések) (3.5 pontosak) és 5 számolás (6 pontosak) 55 perces a vizsga. Mindig csak egy helyes válasz (négy - öt válaszlehetőségből)! Ponthatárok: 0-50 (egyes) 51-61 (kettes) 62-72 (hármas) 73-83 (négyes) 84- (ötös) Ha esetleg valakinek vannak lementve modelljei, vagy számításos feladatai, akkor kérlek a dokumentum végére töltsd fel őket (valamiért nem rakja be fejezetcímként). KÉRDÉSEK-VÁLASZOK A modellen kívülről érkező változók. Az endogén változók alakulásának magyarázatához szükségesek. Miről van szó? exogén változók Adott időszakban előállított tőkejavakra, azaz más javak termelése során huzamosabban használt javakra fordított kiadások. Miről van szó? beruházás Adott gazdaságban, adott idő alatt előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértéke. Miről van szó? bruttó hazai termék (GDP) Az a vásárlóerő-mennyiség, amelyet a kölcsönvevő köteles fizetni a kölcsönadónak a kölcsön fejében. Miről van szó? reálkamatláb Adott vállalatnál keletkező kibocsátás értékének és a felhasznált közbülső javak értékének különbsége. Miről van szó? hozzáadott érték A külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán jelentkezése. Miről van szó? Ikerdeficit Az a jelenség, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások csökkentését eredményezi. Miről van szó? Kiszorítási hatás Olyan gazdaság, amely nem folytat külkereskedelmet, azaz nettó exportja nulla. Miről van szó? Zárt gazdaság A végtermék értékesítéséből származó bevétel és a felhasznált közbülső javak költségének különbségére kivetett adó. Miről van szó? Hozzáadottérték-adó A fogyasztási kiadások azon része, amely sem a rendelkezésre álló jövedelemtől, sem a reálkamatlábtól nem függ. Miről van szó? Autonóm fogyasztás A modellen kívülről érkező változók. Az endogén változók alakulásának magyarázatához szükségesek. Miről van szó? Exogén változó Adott időszakban előállított tőkejavakra, azaz más javak termelése során huzamosabban használt javakra fordított kiadások. Miről van szó? Beruházás Egységnyi többlet input felhasználásából származó többlet kibocsátás. Miről van szó? Határtermék A munkavállalók bére termékekben és szolgáltatásokban kifejezve. Miről van szó? Reálbér Megmutatja, hogy mennyire hatékonyan használjuk fel a rendelkezésre álló tőkét és munkát. Miről van szó? Teljes tényezőtermelékenység (TFP) A termékek és szolgáltatások előállításánál használt épületek és eszközök - mint például gyárak, teherautók vagy számítógépek - mennyisége. Miről van szó? Tőke Ha minden termelési tényezőt ugyanannyi százalékkal növelünk, akkor a kibocsátás is ugyanannyi százalékkal növekszik. Miről van szó? Állandó mérethozadék A vállalatok számára jelentkező átárazási költség. Miről van szó? Étlapköltség A banklátogatásra fordított idő- és üzemanyagköltség összessége. Miről van szó? Cipőtalpköltség Azon összefüggés, amely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra. Miről van szó? Pénzsemlegesség (amely csak hosszú távon érvényesül, rövid távon nem) Megmutatja hogy egy pénzegység adott évben átlagosan hány tranzakcióban vesz részt, hányszor fizetünk vele valamilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe. Miről van szó? Pénz forgási sebessége Olyan eszközök, amelyek általánosan elfogadottak termékek és szolgáltatások ellenértékeként, valamint adósság törlesztésként. Miről van szó? Pénz A különböző kezdeti egy főre eső GDP-vel jellemezhető országok egy közös szintre zárkóznak fel. Miről van szó? Konvergencia Azon állapot, ahol az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány nem változik tovább, állandó értéket vesz fel. Miről van szó? Állandósult állapot Szabályok, szervezetek és szokások összessége, amely befolyásolja az egyének és vállalatok magatartását. Miről van szó? Intézmény A használt inputok mennyiségének növekedéséből fakadó gazdasági növekedés Extenzív növekedés Hatékonyság javulásból származó gazdasági növekedés. Intenzív növekedés Az aggregált gazdasági tevékenységben megfigyelhető ismétlődő, de eltérő nagyságú és hosszúságú emelkedések és csökkenések. Miről van szó? Üzleti ciklus Az a termelési szint, amit a gazdaság hosszú távon fenn tud tartani, más néven a kibocsátás természetes rátája. Miről van szó? Potenciális kibocsátás A tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás különbsége. Miről van szó? Kibocsátási rés Amikor a gazdasági változó értéke expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökkent - vagyis az aggregált gazdasági teljesítménnyel azonos irányba változik. Miről van szó? Prociklikus változó A pénzügyi piacok hatékony működésének akadályai. Miről van szó? Pénzpiaci súrlódások Az a görbe, amely a központi bank által beállított reálkamatláb és az infláció közötti kapcsolatot mutatja meg. Miről van szó? Monetáris politikai (MP) görbe A központi bank olyan lépése, amellyel csökkenti a reálkamatokat bármely adott esetén. Miről van szó? Monetáris politika autonóm lazítása A központi bank olyan lépése, amellyel növelik a reálkamatokat, bármely adott esetén. Miről van szó? Monetáris politika autonóm szigorítása Az a görbe, amely az inflációs ráta és az aggregált kibocsátás közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén. Miről van szó? Aggregált keresleti görbe A pénznek reáljavakban kifejezett mennyisége. Reálpénzmennyiség Olyan várakozások, amelyek a múlt alapján formálódnak, és így nagyon lassan változnak. Miről van szó? Adaptív várakozások Az a görbe, ami az infláció és a vállalatok által termelni kívánt teljes kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg. Miről van szó? Aggregált kínálati görbe A munkanélküliség természetes rátája mellett előállítható aggregált kibocsátás, megegyezik a potenciális kibocsátással. Miről van szó? Kibocsátás természetes rátája Egy állítás, miszerint negatív irányú kapcsolat van a munkanélküliségi rés és a kibocsátási rés között. Miről van szó? Okun törvénye A munkanélküliség és az infláció közötti negatív irányú kapcsolatot mutató görbe. Miről van szó? Phillips - görbe A felsorolt változók közül stock típusú (állományjellegű) mutató a fogyasztási kiadások beruházás kormányzati vásárlások bruttó hazai termék (GDP) a felsoroltak közül egyik sem stock típusú A fogyasztói árindex (CPI) a megélhetési költségek egy tökéletes mutatója számításakor a javak egy szűkebb körét vesszük figyelembe, mint GDP árindex esetén bázisidőszaki súlyozású index kiszámítható a nominális és reál GDP hányadosaként egyik megadott válasz sem helyes A csökkenő határtermék azt jelenti, hogy minden újabb egység input ceteris paribus bevonásakor a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik minden újabb egység input ceteris paribus bevonásakor a kibocsátás egyre nagyobb mértékben növekszik minden újabb egység input ceteris paribus bevonásakor a kibocsátás csökken a kibocsátás mértéke növekszik, ha újabb egység inputot vonunk be ceteris paribus  a felsoroltak közül egyiket sem jelenti A hosszú távú modellben, zárt gazdaságban az autonóm fogyasztás növekedésének hatására ceteris paribus a társadalmi megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások emelkednek a társadalmi megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb nő és a beruházások csökkennek a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb nő és a társadalmi megtakarítás emelkedik a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb süllyed és a társadalmi megtakarítás csökken A pénz mennyiségi elmélete alapján hosszú távon változatlan forgási sebesség mellett az árszínvonal emelkedik, ha a reál GDP a pénzmennyiségnél gyorsabban növekszik a reál GDP növekedési üteme emelkedik, ha gyorsabban nő az árszínvonal a pénzmennyiség növekedési üteme emelkedik, ha gyorsabban nő a reál GDP az árszínvonal emelkedik, ha a pénzmennyiség a reál GDP-nél gyorsabban növekszik A várható infláció emelkedésével a reálpénzkereslet csökken. Kisebb likvid vásárlóerő birtoklása nagyobb cipőtalpköltséget jelent nagyobb étlapköltséget jelent az értékmérő funkció sérülését jelenti az adóterhek növekedését jelenti A Solow modellben minden más változatlansága mellett a magasabb népességnövekedési ütem az állandósult állapotbeli aggregált kibocsátás növekedési ütemét növeli csökkenti nem változtatja meg növelheti, csökkentheti és változatlanul is hagyhatja Minden más változatlansága mellett csökken az árszínvonal, akkor a kötelezettségek reálértéke jellemzően növekszik Az alábbi ábrán egy Solow modellel jellemezhető gazdaság eredeti egyensúlyát (fekete vonalak) és egy sokk hatását (kék vonalak) láthatjuk. Az alábbiak közül melyik sokk okozhatta a beruházási görbe megváltozását?  A megtakarítási ráta csökkenése A teljes tényezőtermelékenység növekedése A népességnövekedési ráta csökkenése A fogyasztási határhajlandóság növekedése A munkanélküliségi ráta recesszió esetén jellemzően megemelkedik fellendülés esetén jellemzően lecsökken kontraciklikus változó a természetes rátája körül ingadozik mindegyik megadott válasz helyes Egy gazdaságban az mpc értéke 0,70, mennyivel tolódik el az IS görbe jobbra az autonóm beruházás 125 egységgel történő növelése esetén? (Balra tolódás esetén negatív értéket adjon meg) 416,67 Számolás: (1/(1-0,70))*125 A Taylor-elv szerint az infláció gyorsulása esetén a nominális kamatlábat emelni kell az infláció stabilizálása érdekében a reálkamatlábat emelni kell az infláció stabilizálása érdekében a nominális kamatlábat éppen annyival kell emelni, mint amennyivel nőtt az , hogy ne változzék a reálkamatláb a nominális kamatláb emelkedését vissza kell fogni, nehogy a reálkamatláb emelkedése recessziót okozzon Ha adott a munkanélküliség természetes rátája, akkor a tényleges munkanélküliségi ráta csökkenése az infláció emelkedésével jár, mert inflációs várakozásokat gerjeszt lehetetlen, mert a munkanélküliségi ráta mindenkor egyenlő a természetes rátával az infláció emelkedésével jár, mert a munkanélküliségi ráta csökkenésével gyorsabban nőnek a nominális bérek  az infláció lassulásával jár, mert a munkások elégedettebbek lesznek helyzetükkel és kisebb béremeléssel is beérik A mellékelt ábrán egy gazdaság AS-AD modelljét láthatjuk. Az 1-es ponttal jellemzett rövid távú egyensúlyi helyzetből kiindulva az önkorrekciós mechanizmus működésének eredményeként az AD görbe jobbra tolódik és a hosszú távú egyensúlyi helyzet a 2-es pontban fog beállni az AD és az AS görbe is jobbra tolódik és a hosszú távú egyensúlyi helyzet az LRAS görbe mentés valahola 2-es és a 3-as pont között fog beállni az AS görbe jobbra tolódik és a hosszú egyensúlyi helyzet a 3-as pontban fog beállni nem fog helyreállni a potenciális kibocsátás a nulla alsó korlát elérése miatt A nyersanyagárak jelentős emelkedésének hatására az AS-AD modellben gazdaságpolitikai beavatkozás nélkül rövid távon az infláció csökken, a kibocsátás pedig emelkedik az infláció és a kibocsátás is emelkedik az infláció és a kibocsátás is csökken az infláció emelkedik, a kibocsátás pedig csökken Az alábbiak közül melyik a gazdaságpolitika fő célkitűzése? a munkanélküliségi ráta nullára csökkentése az infláció nullára csökkentése a gazdasági tevékenység stabilizálása a fentiek közül mind igaz a fentiek közül egyik sem igaz Egy negatív keresleti sokk hatására  a kibocsátás tartósan csökkenni fog, kivéve, ha a jegybank kamatcsökkentéssel reagál a sokkra tartósan csökkenni fog az inflációs ráta , kivéve, ha a központi bank kamatcsökkentéssel reagál a sokkra az aggregált kínálat jobbra tolódik, feltéve, hogy a jegybank kamatcsökkentéssel reagál a sokkra mindegyik válasz igaz egyik válasz sem helyes Ha a kormányzat több adót szed be, akkor rövid távon megváltozik az egyensúlyi jövedelem is. Ez a hatás kisebb (abszolút értékben), mint amit a kormányzati vásárlások azonos mértékű, de ellentétes irányú változtatása okozna, mert a legtöbb kormány általában deficites költségvetéssel rendelkezik miközben az export és az import mindig pozitív (legalábbis nemnegatív), addig a nettó export vehet fel negatív értéket is a pénzkínálat mindig növekszik, amikor a kormányzati vásárlások értéke nő az adók a fogyasztásra gyakorolt hatáson keresztül, azaz közvetetten hatnak a jövedelemre A kormányzatnak a pénzkibocsátásból fakadó bevételét _______ nevezzük az adósság monetizálásának hiperinflációnak seigniorage-nak (szeniorázs-nak) adósságválságnak Az alábbiak közül melyik példa illusztrálja a legjobban a morális kockázat problémáját? egy profi futball csapat folyamatosan gyenge játékosokat igazol le olyan személy, aki a meglévő betegségét eltitkolja az egészségügyi biztosítás megkötésekor amikor az egyének jövedelmének növekedése az inferior javak iránti kereslet csökkenéséhez vezet az a gazdasági szereplő, aki kockázatos vállalkozásba kezd, miután hitelt vett fel A pénzügyi innovációk hatására várhatóan csökken a ________ mértéke a pénzügyi súrlódások kockázati prémium befektetések reálkamatlába az összes megadott válasz helyes Az általunk vizsgált gazdaságban zajló termelési folyamatokról és árakról rendelkezésre álló információkat az alábbi táblázat tartalmazza: A táblázat adatai alapján adja meg a tárgyidőszaki reál GDP értékét! a. 10 b. 15 c. 20 d. 25 Egy gazdaságban a termelési függvény: Y = 3 * K 0,3 * L 0,7. Ebben a gazdaságban a reál GDP értéke 1000 millió Ft, a foglalkoztatás nagysága 100 efő. Mekkora a reálbér? 7 eFt / fő 7 mFt / fő 21 eFt / fő 21 mFt / fő Adott egy gazdaság, amelyről tudjuk, hogy a bruttó hazai termék értéke 10000 egység. Tudjuk továbbá, hogy a fogyasztás értéke 6000 egység, valamint a kormányzat 3000 egységnyi adót szed, amely mellett 500 egységnyi szufficitet halmoz fel. A nettó export értéke 0. Mekkora a beruházás értéke? 1000 1500 4000 6000 Egy gazdaságban a termelési függvény a következő képlettel adható meg: Yt = 2 * Kt 0,5 * Lt 0,5. Mekkora az egy főre jutó fogyasztás, ha a megtakarítási ráta 20% és a gazdaság az állandósult állapotban van, ahol az egy főre jutó tőke nagysága 100? 2 4 16 20 Egy gazdaságban az mpc értéke 0,8, mennyivel tolódik el az IS görbe jobbra az adóbevételek 100 egységgel történő növelése esetén? (Balra tolódás esetén negatív értéket adjon meg) -1*0,8/(1-0,8)*100 -500 -400 -100 100 Az alábbiak közül melyik számít beruházási kiadásnak a GDP meghatározásakor? lakás vásárlása egy újonnan épített épületben  városi kormány által vásárolt új számítógép traktor vásárlása a gazdálkodó számára szomszédjától részvényvásárlás az ABC Corporationban A termelési megközelítés esetén a GDP méréséhez szükséges, hogy…. a. a piaci értéke egy adott jószágnak megfelelő közelítése legyen a gazdasági értékének. b. minden jószág és szolgáltatás összegezve legyen mielőtt hozzárendelünk egy piaci értéket. c. egyik piacon kívüli jószág vagy szolgáltatás se legyen része a GDP-nek. d. Mindegyik állítás a fentiek közül. e. Egyik sem a fenti állítások közül 70. A nyitott gazdasági modellben tőkemobilitást feltételezve a(z) … egy exogén változó. a. Y b. C c. I d. S e. r 71. A nemzetközi kereskedelemre nyitott gazdaságban, … a. a megtakarítások nagysága megegyezik a nettó export és a beruházások összegével. b. a megtakarítások nagysága megegyezik a beruházásokkal, mindaddig amíg NX=0. c. a hazai reálkamatláb megegyezik a nemzetközi reálkamatlábbal, mindaddig amíg fennáll a tökéletes tőkemobilitás d. az összes válasz helyes e. egyik válasz sem helyes 72. Ha a nemzetközi reálkamatláb olyan szint alá esne, amelynél a hazai megtakarítások és beruházások megegyeznének, … a. a megtakarítások nagysága meghaladná a beruházásokét, így a gazdaság deficites lesz. b. a beruházások nagysága meghaladná a megtakarításokét, így a gazdaság deficites lesz. c. a beruházások nagysága meghaladná a megtakarításokét, így a gazdaságban többlet jelentkezik. d. a megtakarítások nagysága meghaladná a beruházásokét, így a gazdaságban többlet jelentkezik. e. egyik válasz sem helyes 73. Ha az adók nemzetközi szinten csökkennek, akkor … a. a hazai beruházások nagysága csökken. b. a nettó export nagysága nő. c. a hazai kamatlábak nőnek. d. az összes válasz helyes e. egyik válasz sem helyes 74. Az autonóm beruházások növekedése egy kicsi, nyitott gazdaságban ________. a. a kereskedelmi többlet csökkenését eredményezi. b. a kereskedelmi deficit csökkenését eredményezi. c. magasabb nettó tőkekiáramlást eredményez. d. mindegyik válasz helyes e. egyik válasz sem helyes 75. A kívánt megtakarítás modelljében az autonóm kifejezés körülbelüli szinonimája a(z)… a. árnyelv által meghatározott b. endogén c. szándékolt d. inflációval korrigált/hozzáadott e. exogén 76. Egy nagy nyitott gazdaságban ________. a. a megtakarítások és a beruházások változásainak hatása a kereskedelmi egyensúlyra ugyanabban az irányban történik, mint a zárt gazdaságban b. a megtakarítások és a beruházások változásainak hatása a nettó tőkeáramlásra ugyanabban az irányban történik, mint a zárt gazdaságban c. a megtakarítások és a beruházások változásának a hazai reálkamatlábakra gyakorolt hatása, valamint a megtakarítás és a beruházás tényleges szintje ugyanabba az irányba mutat, mint a zárt gazdaságban d. az összes válasz helyes e. egyik válasz sem helyes 77. gazdaságban, ha a fogyasztó optimistábbá válik, akkor ceteris paribus…. a. az autonóm fogyasztás csökkenni fog b. az egyensúlyi kamatlábnak növekednie kellene c. a megtakarításoknak növekednie kellene d. a fentiek közül mindegyik e. a fentiek közül egyik sem 78. Az alábbiak közül melyik nem része a GDP-nek? a. Bármely nem piaci jószág vagy szolgáltatás b. Ingatlankiadásból származó jövedelem c. Illegális gyógyszer/szereladás d. Az összes a fentiek közül e. Egyik sem a fentiek közül 79. Az alábbiak közül melyik számít kiadásnak a GDP meghatározásakor? ( Feltételezzük, hogy egyik tranzakció sincs eltitkolva a megfelelő hatóságok elől.) a. egy használtautó értéke, ami eladásra vár b. a szomszéd garázsvásárán vett lámpa c. kenyér vásárlása ételutalvánnyal d. fizetés egy szülőtől a gyerekének a házimunka ellátásáért e. liszt vásárlása egy pékség számára 80. Az elmúlt fél évszázadban az állami transzfer kifizetések növekedtek. Ennek eredményeképpen... a. az államadósság kamatfizetései csökkentek b. a kormányzati kiadások nagyobb részét teszik ki a GDP-nek c. a volatilitása a beruházási kiadásoknak csökkent d. a nettó export a legtöbb évben pozitív e. Egyik sem a fentiek közül. 81. Egy országban, ahol szokatlanul magasak az adók várható, hogy... a. a GDP túlértékelt, mert a kormány el szeretné kerülni a többletet b. a GDP alulértékelt, mert az állampolgárok elhallgatják a bevételek egy részét c. a GDP túlértékelt, mert a kormány növeli a kiadásait d. a GDP alulértékelt, mert az állampolgárok elvándorolnak az országból e. az adókból származó jövedelem sokkal magasabb, mint az alacsony adókulccsal rendelkező országok esetén 82. Egy példája a nominális változóknak a ….. a. jövedelem az aktuális piaci árakon b. kiadások a tényleges javak mennyiségének tekintetében c. láncsúlyozású GDP d. Mindegyik a fentiek közül. e. Egyik sem a fentiek közül. 83. A CPI kiszámítása azért fontos, mert ….. a. biztosítja a megélhetési költségek megközelítő mérését b. viszonyítási alapként használják munkaügyi tárgyalások során c. az állam az állampolgári jogosultságok jelzéséhez használja, mint például a társadalombiztosítási juttatások, hogy a haszonélvezők ne veszítsenek vásárló erejükből inflációs időszakokban d. az összes a fentiek közül e. egyik sem a fentiek közül 84. Az inflációt megkaphatjuk, ha a. a nominális GDP-t elosztjuk a GDP deflátorral b. a reál GDP-t kivonjuk a nominális GDP-ből c. a CPI-t megszorozzuk a GDP-vel d. a reál GDP-ben bekövetkező növekedést kivonjuk a nominális GDP-ben bekövetkező növekedésből e. egyik sem a fentiek közül 85. Az alábbiak közül melyik képviseli azon polgárok példáját, akiket általában nem számítanak munkanélkülieknek? a. ha a közgazdasági professzora elveszíti az állását és újat szerez a McDonald’s-nál b. ha a 14 éves unokatestvére elveszíti a nyári munkáját szeptemberben c. ha a szomszédja olyan sokáig nem dolgozott, hogy aztán úgy dönt, otthon marad és ír egy regényt d. az összes a fentiek közül e. egyik sem a fentiek közül 86. Különböző kamatlábakat kötünk különböző értékpapírokhoz. Az alábbiak közül melyik állítás helyes? a. ezek az értékpapír likviditásától függően változnak b. ezek az értékpapír kockázatától függően változnak c. kivéve a nagyon szokatlan időket, a legtöbb kamatláb együtt mozog d. az összes a fentiek közül e. egyik sem a fentiek közül 87. A reálkamatláb abban különbözik a nominális kamatlábtól, hogy a. pontosabban képviseli a hitelfelvétel valódi költségeit b. az változásaival ellentétesen változik c. a hitelpiaci feltételek jobb indikátora d. az összes a fentiek közül e. egyik sem a fentiek közül 88. A Fisher-egyenlet azt jelenti, hogy a. a nominális kamatláb megegyezik a reálinflációval és a várt inflációval b. a reális kamatláb egyenlő a várt inflációval c. a várt infláció egyenlő a jelenlegi inflációval d. az infláció mértéke egyenlő a reál mínusz a nominális kamatlábakkal e. egyik sem a fentiek közül 89. Mit feltételez a Cobb-Douglas termelési függvény a tényezők jövedelemarányairól? a. a tőke jövedelmi hányada nagyobb, mint a munka jövedelmi hányada b. mind a tőke, mind a munka jövedelmi hányada az időben növekszik c. mind a tőke, mind a munka jövedelmi hányada nagyjából állandó az időben d. a tőke jövedelmi hányada egyenlő a munka jövedelmi hányadával. 90. Miért negatív meredekségű a munka határterméke (MPL) görbe? a. a csökkenő hozadék elve miatt b. mert több munkaóra alatt csak kevesebb terméket tud előállítani c. mert több munkaóra alatt több terméket lehet előállítani d. a kiinduló állítás nem is igaz, mert az MPL görbe nem csökkenő, hanem növekedő. 91. A tőkejavak olyan jószágok, amelyeket jellemzően azért vásárolnak a vállalatok, hogy a későbbiekben javakat és szolgáltatásokat tudjanak előállítani a segítségükkel. Így az megvásárolt új tőkejószágok értéke... szerepel a GDP-ben, amikor.... a. abban az évben; felhasználják őket a termelésben b. abban az évben; amikor megtermelik őket c. minden évben; felhasználják őket a termelésben d. egyik válasz sem helyes. 92. A prociklikus változó a.Jellemzően növekszik gazdasági expanzió esetén és csökken gazdasági visszaesés esetén b.Jellemzően csökken gazdasági expanzió esetén és növekszik gazdasági visszaesés idején c.az aggregált gazdasági teljesítménnyel ellentétes irányba mozog d.nem mozog együtt az aggregált gazdasági teljesítménnyel e.egyik sem 93. A mellékelt ábrán egy AD-AS modell jellemző görbéit láthatjuk. Az 1-es ponttal jellemzett helyzetben az inflációs és a kibocsátási rés csökkentésére alkalmas politika lehet - A kormányzati kiadások növelése 94.Az aktív gazdaságpolitikai beavatkozást ellenző közgazdászok általában úgy gondolják, hogy - az árak és a bérek rugalmasak, ezért az önkorrekciós mechanizmus működése viszonylag gyors 95. A nulla alsó korlát elérése esetén - Az infláció emelkedése csökkenti a reálkamatlábat, mert a jegybanki alapkamat nulla szinten van 96.A mellékelt ábra AD-AS modell jellemző görbéit láthatjuk. Az alábbiak közül milyen sokk révén kerülhetett a gazdaság az 1-es pontból a 2-es pontba? - a nyersanyagárak emelkedése 97.A mellékelt ábrán egy AD-AS modell jellemző görbéit láthatjuk. Ha a jegybank csökkenteni akarja az inflációs és a kibocsátási rést, akkor milyen lépést tegyen az 1-es pontban.  - a reálkamatláb autonóm csökkentése 98. Az AD-AS modellben a hosszú távú egyensúlyi helyzetet az jellemzi, hogy - az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége a potenciális kibocsátás mellett megegyezik egymással 99. Egy adott gazdaságpolitikai intézkedés végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadásának időigényét - jogalkotás késedelemnek nevezzük 100.A nemkonvencionális monetáris politikai eszközök bevezetésének célja - a pénzügyi súrlódások okozta kamatfelár mérséklése 101.Szerencsés egybeesésnek nevezzük az olyan helyzetet, amelyben - nincs konfliktus az infláció és a kibocsátás stabilizálásnak két célja között 102.Az autonóm beruházás emelkedése az AD-AS modellen rövid távon - az AD görbét jobbra mozdítja, így az infláció gyorsulására és a kibocsátás növekedésére vezet 103.A központi bank hierarchikus mandátuma esetén - csak az árstabilitás veszélyeztetése nélkül követhet más célokat a monetáris politika 104.Az AD-AS modellben az alábbiak közül melyik sokk eredményezheti az infláció és a kibocsátás rövid távú együttes csökkenését? - egy adóemelés 105.A kiadási multiplikátor értéke - zérus nominális kamatkörnyezetben nagyobb, mint pozitív kamatláb esetén. 106.A költségvetési hiány - akkor lehet inflációs hatású, ha egy részét pénznyomtatással finanszírozzák 107.A mellékelt ábrán egy AD-AS modell jellemző görbéit láthatjuk. Hogyan kerül a gazdaság az 1-es pontból a hosszú távú egyensúlyi állapotba az önkorrekciós mechanizmusok működésének eredményeként? - az önkorrekciós mechanizmusok eredményeként az AS görbe lefelé tolódik és a hosszú távú egyensúly a 3-mas pontban áll be. 108.Ha a jegybank csökkenti a pénzkínálatot, a gazdaság semmiképpen nem juthat……. állapotba. - a C pontban megfelelő 109.Ha a banán ára jelentősen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus - növeli a CPI értékét, de nem növeli a GDP-deflátor értékét 110.A nemzeti számlarendszerben beruházásnak tekintendő, ha - Marika könyvelési cége új számítógépet vásárol 111.A foglalkoztatottak száma 3 millió 812 ezer, és a munkanélküliek száma 468 ezer fő. - Ekkor a munkanélküliségi ráta 10,9 százalék. 112.A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedésére vezet - mindkét fenti válasz helyes 113.Cobb-Douglas típusú termelési függvény esetén a tőke egyensúlyi reálbérleti díja nő, ha - Mindegyik válasz helyes(csökken a tőke kínálat, nő a munkakínálat, az alkalmazott tec.fejlődik) 114.A Solow-modellben az egy főre jutó kibocsátás egyensúlyi növekedési rátája - g 115.A Solow-modellben az egyensúlyi fajlagos tőkeállomány értéke függ - Mindegyik fenti válasz helyes (a munka hatékonyságának növekedési ütemétől, népesség növekedési ütemétől, az amortizációs rátától) 116.A Solow-modellben az aranyszabály teljesülése esetén a megtakarítási ráta megegyezik - a tőkejövedelem és a GDP arányával 117.Az étlapköltség - defláció esetén is jelentkezik 118.A pénzmennyiség értéke 3000, a tartalékráta 0,1 a készpénz-betét arány pedig 0,5 - Ekkor a monetáris bázis 1200 119.Az IS-LM modellben rögzített árszínvonal mellett recessziót okoz - a pénzkereslet váratlan emelkedése 120.Az IS-LM modellben a kialakult recesszió mérsékelhető - kamatcsökkentő monetáris lépésekkel 121.Ha csökken a fogyasztási határhajlandóság, akkor - meredekebb lesz az IS görbe 122.A profitvárakozások javulása esetén nő a gazdaság jövedelme, mert - az IS görbe jobbra tolódik 123.A rövid távú pozitív meredekségű aggregált kínálati görbe balra/fölfelé mozdul, ha - emelkedik a várt árszínvonal 124.A ragadós bérek modelljében, ha a megállapodás megkötése után az árszínvonal váratlanul csökken - csökken a foglalkoztatás 125.A hosszú távú Phillips görbe (ha u vízszintes tengely, pi a függőleges) - függőleges 126.Tételezzük föl, hogy egy autógyár 2002-ben 5 milliárd Ft értékben gyártott gépkocsikat. A termelés eredményéből 500 millió Ft értékű autót raktárra vettek, a többit eladták. A gépkocsik gyártása során a gyár 2 milliárd Ft értékben használt fel mások által gyártott anyagokat és alkatrészeket, valamint 400 millió Ft értékű energiát fogyasztott. A fenti adatok alapján a gyár hozzájárulása a 2002. év GDP-jéhez - 2,6 milliárd Ft volt 127.Az aktivitási ráta (részvételi arány) - a munkaerő-állományának és a felnőtt (munkaképes korú) lakosságának a hányadosa 128.A klasszikus modellben a reálkamatláb emelkedése vezet - ha a technológia változások folytán nő a beruházási kereslet VAGY az adók csökkentése, vagy a kormányzati vásárlások növelése 129.A klasszikus modellben az egyensúlyi reálkamatláb csökkenését eredményezi - a kormányzati vásárlások 130.Az alábbiak közül melyik állítás lehet igaz a felhalmozás aranyszabálya szerinti növekedési pályától KÜLÖNBÖZŐ egyensúlyi növekedési pályákra is? - A technológiafejlődés növekedési üteme megegyezik az életszínvonal növekedési ütemével 131.A Solow-féle maradéktag azt mutatja, hogyan hat a növekedési folyamatra - a technikai haladás 132.Tegyük föl, hogy egy gazdaságban teljesülnek a Solow-modell felvetései. A termelési függvény Y=12,5K1/3(EL)2/3, az amortizációs ráta 5%-os (gamma =0,05), a munkaerő-állomány növekedési üteme 2%-os (n=0,02), a munkakiterjesztő technikai haladás üteme 3%-os (g=0,03), a megtakarítási hányad s=0,2. Mekkora a hatékony munkaegységre (L*E-re) jutó jövedelem stacionárius egyensúlyi értéke? - y*=62,5 133.Tegyük fel, hogy egy gazdaságban a bankokon kívüli magánszféra szereplői 800 egység készpénzzel és 2000 egység folyószámlabetéttel rendelkeznek. A jegybank 8%-os kötelező tartalékrátát ír elő, de a kereskedelmi bankok ezen felül még 24 pénzegység szabad (fölös) tartalékkal is rendelkeznek. A pénzmultiplikátor aktuális értéke. 3 134. A kereskedelmi bank likviditása hat a … a) nominális kamatszintre b) a reálkamat szintjére c) az alapkamatra d) mind a három fentebbi változóra e) nem hat egyik változóra sem 135.) A központi bank pontosan meg tudja határozni a reálkamatokat, mindaddig, amíg a ……. változatlan marad. A)nominális kamat B)monetáris politika C)a várt infláció mértéke D)A, B és C mind helyes válasz E)Az ABC állítás egyike sem helyen 136.) A FED … A)évente egyszer dönt az alapkamatról B)rövid távon határozza meg a kamatlábat C)hosszú távon határozza meg a kamatlábat D)… esetében mind a három állítás igaz E)… esetében egyik állítás sem igaz 137. A reálkamatláb (r), a nominális kamatláb (i) és a várt infláció (𝝅e) között a következő összefüggés irható fel: r=i-𝝅e. IGAZ 138. A reálkamatláb (r) a várt inflációtól (𝝅e-től) való függése miatt egy becsült érték, azaz a megtakarítók és a kölcsönfelvevők (beruházást végző szereplők) döntési is szükségszerűen bizonytalanok. IGAZ 139. A monetáris politika hatásosságában az árragadósság a kulcs: rövid távon, árragadósság mellett a jegybank tud hatni a reálgazdaságra, hosszú távon, tökéletes árrugalmasság mellett viszont nem, a reálkamatlábat a megtakarítás és beruházás viszonya határozza meg. IGAZ 140. A Taylor elv alapján a jegybank a nominális kamatokat nagyobb mértékben emeli, mint a várt infláció növekedése, annak érdekében, hogy a reálkamatlábak növekedjenek az infláció emelkedése esetén. IGAZ 141. A monetáris politikai görbe (MP görbe) negatív meredekségű, mivel a jegybank követi a Taylor elvet. HAMIS - pozitív meredekségű 142. A monetáris politika autonóm szigorítása a reálkamatláb csökkentését jelenti bármely adott inflációs ráta mellett. HAMIS 143. A monetáris politikai görbe (MP görbe) az a görbe, amely a központi bank által beállított reálkamatláb és az inflációs ráta közötti kapcsolatot mutatja meg. IGAZ 144. A monetáris politika autonóm lazítása felfelé tolja az MP görbét. HAMIS 145. A kamatlábak növekedése a pénzkereslet csökkenéséhez vezet, hiszen a pénztartás alternatív költségét növeli. 146. A jövedelem növekedése a pénzkereslet növekedéséhez vezet, hiszen a végrehajtott tranzakciók számát növeli. 147. A vagyon csökkenése a pénzkereslet csökkenéséhez vezet, hiszen a gazdasági szereplők eszközportfólióját csökkenti. 148. Más aktívák kockázatának növekedése a pénzkereslet növekedéséhez vezet, hiszen a pénz relatív kockázatosságát csökkenti. 149. Az inflációs kockázat növekedése a pénzkereslet csökkenéséhez vezet, hiszen a pénz relatív kockázatosságát növeli. 150. Más aktívák likviditásának csökkenése a pénzkereslet növekedéséhez vezet, hiszen a pénz relatív likviditását növeli. 151. Az aggregált kereslet nem más, mint a javak iránt a gazdaságban megjelenő összkereslet. IGAZ 152. Az aggregált keresleti (AD) görbe negatív meredekségű. IGAZ 153. Az MP görbe alapján ha emelkedik az infláció, akkor a reálkamatláb is emelkedik. Az IS görbe alapján ekkor az aggregált kibocsátás is növekedni fog. HAMIS 154. A növekvő kamatláb csökkenti a tervezett beruházást, ezért az IS görbe mentén felfelé mozdulunk el: csökken a kibocsátás. IGAZ 155. Az aggregált keresleti (AD) görbe az infláció és az aggregált kibocsátás közötti pozitív kapcsolatot írja le. HAMIS 156. Az AD görbe az MP görbén látható inflációs rátát kapcsolja az egyensúlyi kibocsátáshoz és a bemutatott folyamatok miatt negatív meredekségű. IGAZ 157. A monetáris politika autonóm lazítása a reálkamatláb csökkenéséhez vezet. IGAZ 158. A monetáris lazításból fakadó reálkamatláb-változás balra tolja az IS görbét. HAMIS 159. A monetáris lazítás balra tolja az AD görbét. HAMIS 160. A monetáris lazítás növeli az aggregált kerelsetet. IGAZ KÉPLETEK Fisher-hatás: ha a várt infláció emelkedik, a nominális kamatláb is növekedni fog a pénzmennyiség megváltozása az árszint arányos változásához vezet, mivel P = (M · V)/Y , valamint az megegyezik a pénzkínálat növekedési rátájának és az aggregált kibocsátás növekedési rátájának különbségével, azaz π = %∆M˘%∆Y. A mennyiségi egyenlet ezen két implikációját az adatok hosszú távon alátámasztják, de rövid távon nem. A termelékenységjavító gazdaságpolitikák közé soroljuk az infrastruktúra kiépítését, a humán tőke növelését, a K+F-tevékenységre fordított kormányzati kiadásokat, a K+F-tevékenységet ösztönző adókedvezményeket és a szellemi tulajdon védelmét. A várt infláció ötféle költséget okoz: 1. cipőtalpköltség, 2. étlapköltség, 3. az adórendszer torzító hatásainak költsége, 4. a relatív árak változékonyságának növekedéséből fakadó költségek és 5. az ármérce-tulajdonság sérülése. A nem várt infláció költségei még súlyosabbak, és a bizonytalanság, valamint a relatív árak változékonyságának növekedésével járnak együtt. Amikor az infláció nagy, akkor jellemzően a bizonytalanság is nagyfokú. A gazdasági növekedés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy létezzen a tulajdonjogok intézménye, melynek megfelelő működéséhez a következők szükségesek: 1) hatékony, megfelelő erőforrásokkal és kellő számú ügyvéddel rendelkező jogrendszer, amely képes kikényszeríteni a szerződéseket, 2) korrupció hiánya, 3) vállalkozások létrehozásának lehetősége kis költségek mellett és 4) a kormányzati kapzsiság, a harácsoló kezek visszaszorítása. az üzleti ciklusok fázisai: mélypont (trough) csúcspont (peak) gazdasági expanzió (fellendülés, boom): a mélyponttól a csúcspontig terjedő szakasz gazdasági visszaesés (recesszió): a csúcsponttól a mélypontig terjedő szakasz Is/AD görbe eltolódása KULCSFOGALMAK by @rebeka_czirjak Aktivitási ráta A felnőtt civil lakosság munkaerő-állományt alkotó része. Árindexek Az árszínvonal mérésére szolgáló mutatók. nettó tőkekiáramlás A megtakarítás és beruházás közötti különbség Társadalmi megtakarítás A magánmegtakarítás és kormányzati megtakarítás összege. nagy nyitott gazdaság Egy olyan gazdaság, amely nyitott a külkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás előtt, és mérete kellően nagy ahhoz, hogy megtakarítási és beruházási döntései kihassanak a világpiaci reálkamatlábra. Árszínvonal A termékek és szolgáltatások árainak átlaga egy adott gazdaságban. A gazdaság hűtése: A központi bank nyílt piaci műveletek által (pl állampapírok eladása), csökkenti a gazdaságban található pénzkínálatot, ezáltal emelkedik a reálkamatláb, hűl a gazdaság A gazdaság felfűtése: A központi bank nyílt piaci műveletek által (pl kötvényeket vásárol) növeli a gazdaságban forgó pénzmennyiséget (pénzkínálatot), ezáltal a reálkamatláb csökken. Beruházás Adott időszakban előállított tőkejavakra, azaz más javak termelése során huzamosabban használt javakra fordított kiadások. Bruttó hazai termék (GDP) A gazdaságban előállított termékek és szolgáltatások összértéke. Bruttó nemzeti termék (GNP) Adott ország rezidensei által megkeresett összjövedelem. Felhasználási megközelítés A GDP számításának egyik módja, ami a végső felhasználására kerülő termékek és szolgáltatásokra fordított kiadások összegzését jelenti. Fisher-féle összefüggés A reálkamatláb meghatározása pontos fogalmakkal. Eszerint a nominális kamatláb (i) egyenlő a reálkamatláb (r) és a várt infláció (πe) összegével. Foglakoztatási ráta A munkaképes korú polgári lakosság foglalkoztatott hányada. A foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves népességen belül. Foglalkoztatott: Az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerőfelmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság - ideértve szülési szabadságot is - miatt) távol volt. Munkanélküli: Az a személy, aki az év nagyobbik részében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. Munkanélküliségi ráta: A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül. Aktivitási arány: A gazdaságilag aktívak aránya a 15-74 éves népességen belül. Eltartott: Általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik, megélhetéséről magánszemély vagy intézmény gondoskodik. Inaktív kereső: Az a személy, aki a felvétel időpontjában keresőtevékenységet nem folytat, de keresettel/jövedelemmel rendelkezik (nyugdíjas, szociális ellátásban részesül, vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők stb.) Fogyasztás Lásd fogyasztási kiadások. Fogyasztási kiadások A fogyasztási javakra fordított összes kiadás (például hamburgerek, iPodok, rock koncertek, orvosi vizsgálatok stb.). Fogyasztói árindex (CPI) A fogyasztók által fogyasztott termékek és szolgáltatások átlagos árának mérőszáma. Az importtermékeket is beleszámoljuk, ha fogyasztotta őket a fogyasztó. Bázisidőszaki súlyozású. GDP-deflátor A nominális GDP és a reál GDP hányadosa, minden termék és szolgáltatás. (Csak belföldön megtermelt javak, az importjavakat nem számítjuk bele). Tárgyidőszaki súlyozású. GDP implicit árdeflátor Lásd GDP deflátor. Klasszikus dichotómia egy gazdaság hosszú távú kibocsátására NEM hat az aggregált árszínvonal, azaz a gazdaság nominális és reálszférája teljesen elkülönül egymástól. mennyiségi elmélete: fM1 lehet (készpénz, utazási csekk, látra szóló betét, folyószámlabetét) készpénz a nem banki gazdasági szereplők bankjegy-és pénzérme tartását jelenti, nem számoljuk ide az ATM-ek és a banktrezorok pénzkészletét utazási csekk a nem banki entitások által kibocsátott utazási csekkek látra szóló betét Vállalatok folyószámlái Folyószámlabetét például a háztartások kamatozó folyószámláit M2 tartalmazza az M1 elemeit is, továbbá pénzpiaci betétszámlák bármikor, költség nélkül feltörhető megtakarítási számlák 100.000 dollárnál kisebb névértékű letéti jegyek / lekötött betétek USA-ban: MMMF –pénzpiaci befektetési alapok befektetési jegyei Hitelpiac Azon piacok, amelyeken a háztartások és vállalatok forrást (hitelt) kaphatnak egymástól. Fizetési mérleg Egy olyan számviteli rendszer, amely minden, az adott ország nemzetközi forrásáramlásaira hatást gyakorló bevételi és kiadási tételt tartalmaz akár a magánszektort, akár a kormányzatot érinti. Hozzáadott érték Adott vállalatnál keletkező kibocsátás értékének és a felhasznált közbülső javak értékének különbsége. Jövedelmi megközelítés A GDP kiszámításának egy módja, amely az adott gazdaság összes vállalata és háztartása által kapott jövedelem összegzését jelenti, ideértve a keletkező profitot és a kormányzat adóbevételeit is. Kamatláb A kölcsönzés költsége, az az egységár, amelyet a kölcsönzött források után fizetni kell (álta-lában százalékosan kifejezve. Készletberuházás Az az összeg, amit a vállalatok a nyersanyagok, alkatrészek és késztermékek felhalmozására fordítanak. Ezt az előbbi tételekből birtokolt készletek adott időszak (pl. egy év) alatti változásaként számítják. Készletek A vállalatok által tartott nyersanyagok, félkész termékek és eladatlan végtermékek. Kormányzati beruházás A kormányzat által tőkejavakra fordított kiadások, mint például iskolák és autópályák. Ezek a tőkeállomány növekedéséhez vezetnek és így általában elősegítik a gazdasági növekedést. Kormányzati fogyasztás A rövidebb élettartamú termékek és szolgáltatások, mint például az egészségügyi és rendőr-ségi szolgáltatások vásárlására fordított kormányzati kiadások. Kormányzati vásárlások A kormányzat – legyen az akár szövetségi, állami vagy helyi – adott időszakban előállított termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásai. Kötvény Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely adott időszak alatt szabályos időközön-ként kifizetéseket ad. Közbülső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások Olyan termékek és szolgáltatások, amelyek az adott időszakban a termelési folyamatban teljes egészében felhasználásra kerülnek. Ikerdeficit: A külkereskedelmi hiány és a költségvetési deficit szimultán (egyszerre történő) jelentkezése. (Gyakorlatban: Sg és NX egyszerre negatív). Külkereskedelmi egyenleg Az export és import értéke közötti különbség egyenlő a nettó exporttal. NX = EX - IM - ha NX < 0 → EX < IM : külkereskedelmi deficit - ha NX > 0 → EX > IM : külkereskedelmi szufficit Láncsúlyozású index A bázisidőszaki árak állandó változtatása mellett számolt jövedelemmutató. Munkaerő-állomány A foglalkoztatott és munkanélküli emberek összessége. Munkakeresleti függvény A munkakereslet minden egyes reálbér mellett megmutatja, hogy a vállalat mennyi munkaerő felhasználását tartja optimálisnak. A munkakaereslet pozitív irányban függ a tervezett kibocsátástól, negatív irányban a reálbértől, illetve a munkakereslet nagyságát a termelés technológiáját jellemző paraméterek is befolyásolják. Tőkekeresleti függvény: A tőkekereslet minden egyes reálbérleti díj mellett megmutatja, hogy a vállalat mennyi tőketényező felhasználását tartja optimálisnak. A tőkekereslet pozitív irányban függ a tervezett kibocsátástól, negatív irányban a reálbérleti díjtól, illetve a tőkekereslet nagyságát a termelés technológiáját jellemző paraméterek is befolyásolják. Nemzeti jövedelem A munkavállalói jövedelemnek, az egyéb jövedelmeknek (például az önfoglalkoztatottaké-nak), valamint a vállalati profitoknak az összege egy adott gazdaságban. Nemzeti számlarendszer azonossága Kimondja, hogy a GDP a fogyasztási kiadások, a beruházás, a kormányzati vásárlás és a net-tó exportösszege, azaz,Y =C+I+G+NX. Nemzetijövedelem-számvitel A gazdasági teljesítmény mérésére szolgáló rendszer, amely megmutatja a GDP kiadási, jövedelmi és termelési megközelítései közötti összefüggést. Nemzetijövedelem-számvitel alapazonossága Összes termelés = összes kiadás = összes jövedelem. Nettó export Az export és az import különbsége, azaz a belföldön megtermelt, de külföldön értékesített (export) javak és külföldről vásárolt (importált) javak értékének különbsége. Nettó hazai termék Adott ország GDP-je csökkentve az amortizáció értékével. Nettó kormányzati jövedelem A kormányzat rendelkezésre álló jövedelme, amely felett szabadon diszponálhat. Nominális GDP Az árszínvonal változásokkal nem korrigált GDP mutató. Nominális kamatláb Az inflációval nem korrigált, a különböző médiumokban általában hivatkozott kamatláb. Nominális változók Aktuális áron mért változó. Reálkamatláb Az a vásárlóerő-mennyiség, amelyet a kölcsönvevő köteles fizetni a kölcsönadónak a kölcsön fejében. Reálváltozó Termékek és szolgáltatások mennyiségében kifejezett gazdasági változó. Reményvesztett munkanélküli Azok, akik bár szeretnének dolgozni, feladták az álláskeresést. Részvény Egy vállalat tulajdonának egy részét megtestesítő értékpapír. Személyes fogyasztási kiadások Lásd fogyasztási kiadások. Személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE) A nominális és reál PCE hányadosa. Személyes rendelkezésre álló jövedelem A magánszektor jövedelme, növelve a kormányzat által a magánszektornak juttatott kifize-tésekkel és csökkentve a kormányzatnak fizetett adókkal. Szezonálisan kiigazítás Azon folyamat, amelynek során a gazdasági idősorból statisztikai eszközök használatával eltávolítjuk a szokásos szezonális ingadozásokat. Termelési megközelítés A GDP kiszámításának egyik módja: eszerint a GDP az adott nemzetgazdaságban adott idő alatt újonnan előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértéke. Tőkejószág A termékek és szolgáltatások előállításánál használt épületek és eszközök – mint például gyárak, teherautók vagy számítógépek – mennyisége. Emellett egy intézmény mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének különbségét is tőkének nevezzük. Transzferek Viszonzatlan átutalások a kormányzattól, például a a munkanélküli-biztosítási ellátás. Végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások A termelési folyamat végeredményei. Aggregált termelési függvény Megmutatja, hogy adott mennyiségű termelési tényezővel mekkora kibocsátás érhető el Állandó mérethozadék Ha minden termelési tényezőt ugyanannyi százalékkal növelünk, akkor a kibocsátás is ugyanannyi százalékkal növekszik Bér Egységnyi munka ára Cobb–Douglas típusú termelési függvény Egy olyan termelési függvény, amely mellett a munka és a tőke részesedése a teljes jövedelemből állandó Csökkenő határtermék Az egyik input növelése a többi input változatlansága mellett a kibocsátást csökkenő ütemben növeli, azaz az egységnyi többletinput által generált többletoutput (ezt nevezzük határterméknek) az input növelésével csökken Gazdasági profit A termékek és szolgáltatások eladásából származó bevétel csökkentve a felhasznált inputok költségeivel Határtermék Egységnyi többletinput felhasználásából származó többletkibocsátás Kínálati sokk A termelési függvény eltolódása, azaz adott tőke- és munkaerőállomány mellett a kibocsátás megváltozása Munka A munkavégzésre fordított összes óra Munka határterméke Megmutatja, hogy rögzített tőkeállomány mellett a munkafelhasználás egységnyi növekedé-se mekkora többletkibocsátást eredményez Munkatermelékenység Az egy munkavállalóra jutó kibocsátás Negatív kínálati sokk Egy olyan kínálati sokk, amely adott tőke- és munkaerőállomány mellett a kibocsátás csökkenéséhez vezet Pozitív kínálati sokk Egy olyan kínálati sokk, amely adott tőke- és munkaerőállomány mellett a kibocsátás növekedéséhez vezet Reálbér A munkavállalók bére termékekben és szolgáltatásokban kifejezve Teljes tényezőtermelékenység Lásd termelékenység Termelékenység Megmutatja, hogy mennyire hatékonyan használjuk fel a rendelkezésre álló tőkét és munkát Termelési függvény Lásd aggregált termelési függvény Termelési tényező A termelési folyamat inputjai Tökéletes verseny Olyan piaci helyzet, amikor az eladók és a vevők egyaránt árelfogadók, mivel nem elég nagyok vagy nincs elég piaci erejük ahhoz, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a piaci árnál drágábban értékesítsék Tőke A termékek és szolgáltatások előállításánál használt épületek és eszközök – mint például gyárak, teherautók vagy számítógépek – mennyisége; emellett egy intézmény mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének különbségét is tőkének nevezzük Tőke bérleti díja Egységnyi tőke bérletének ára Tőke határterméke A tőkeállomány egységnyi növelésének kibocsátásnövelő hatását mutatja változatlan munkafelhasználás mellett Tőke reálbérleti díja A tőke bérleti díja termékekben és szolgáltatásokban kifejezve Túlkereslet Azon állapot, amikor egy adott jószág keresett mennyisége meghaladja a kínált mennyiséget Túlkínálat Azon állapot, amikor egy adott jószág kínált mennyisége nagyobb, mint a keresett mennyiség Autonóm beruházás A tervezett beruházási kiadások exogén része (azaz, a modell változói, például a reálkamatláb által nem magyarázott változó). Autonóm fogyasztás A fogyasztási kiadások azon része, amely sem a rendelkezésre álló jövedelemtől, sem a reálkamatlábtól nem függ. Beruházási adókedvezmény A vállalatok számára biztosított adókedvezmény fizikai tőkejavakba történő beruházásaik után. Hozzáadott-érték adó A végtermék értékesítéséből származó bevétel és a felhasznált közbülső javak költségének különbségére kivetett adó. Kiszorítási hatás Az a jelenség, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások csökkenését eredményezi. (deficit kamatlábra gyakorolt hatás) Kormányzati beruházás A kormányzat által tőkejavakra fordított kiadások, mint például iskolák és autópályák. Ezek a tőkeállomány növekedéséhez vezetnek és így általában elősegítik a gazdasági növekedést. Kormányzati megtakarítás A nettó adók és a kormányzati fogyasztás, illetve vásárlások különbsége. Kormányzati vásárlás A kormányzat – legyen az akár szövetségi, állami vagy helyi – adott időszakban előállított termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásai. Költségvetési egyenleg A kormányzat adóbevételeinek és kiadásainak különbsége. Megegyezik a kormányzati megtakarítással. Magánmegtakarítás A magánháztartások rendelkezésre álló jövedelmének és fogyasztási kiadásainak különbsége. Magánmegtakarítási ráta A magánháztartások rendelkezésre álló jövedelmének megtakarításra fordított hányada. Megtakarítás-beruházás diagram Az árupiaci egyensúly grafikus leírása. Megtakarítás-felhasználás azonosság Azt fejezi ki, hogy a megtakarításból vagy beruházás lesz (tőkejószág beszerzése és a tőke-állomány növelése) vagy pedig nettó export (javak eladása külföldiek számára külföldi valutaeszközökért cserében) lesz. Társadalmi megtakarítás A magánmegtakarítás és kormányzati megtakarítás összege. Társadalmi megtakarítási ráta A nemzeti jövedelem azon hányada, amelyet a kormányzat és a háztartások megtakarításra fordítanak, azaz S/Y. Vagyon Egy személy eszközeinek (például kötvény, részvény, ingatlan, műalkotás stb.) és kötelezettségeinek különbsége. Zárt gazdaság Olyan gazdaság, amely nem folytat külkereskedelmet, azaz nettó exportja nulla. Cipőtalpköltség A banklátogatásra fordított idő- és üzemanyagköltség összessége. Értékőrző Olyan eszköz, amely a jelenbeli jövedelem vásárlóerejét a jövőben megvalósuló kiadás pillanatáig tárolja. inf Étlapköltség A vállalatok számára jelentkező átárazási költség. Fisher-hatás Ha a várt infláció emelkedik, a nominális kamatláb is növekedni fog. A jelenség Irving Fisher közgazdász után kapta a nevét. Fölös tartalék A kereskedelmi bankok által önkéntesen tartott többlettartalék. Hiperinfláció Extrém magas infláció. (Évi 50%) Készpénz Bankjegyek és érmék formájában megjelenő pénz. A mai modern bankjegyek mögött konkrét fedezet nincs, csak a hit, hogy érték áll mögötte. (De adót mindig lehet vele fizetni). Keynes szerint a gazdasági szereplők 3 okból tartanak maguknál készpénzt: 1. tranzakciós indíték 2. óvatossági motívum 3. spekulációs indíték Kölcsönzött tartalékok Egy kereskedelmi bank központi banktól felvett kölcsöne. Kötelező tartalék A központi bank által előírt tartalékmennyiség. Kötelező tartalékráta A kereskedelmi banknál elhelyezett betétek azon hányada, amelynek megfelelő tartalékot köteles tartani a bank a központi banki előírásoknak megfelelően. Likvid Könnyen készpénzzé alakítható. 1. M1 A leginkább likvid eszközöket, a készpénzt, az utazási csekkeket, a látra szóló és a folyószámlabetéteket magában foglaló pénzkategória. 2. M2 Az M1 pénzelemeket, valamint a következőket magában foglaló pénzkategória: pénzpiaci betétszámlák, pénzpiaci befektetési alapok befektetési jegyei, kis névértékű letéti jegyek, megtakarítási számlák, egynapos visszavásárlási megállapodások, O/N eurodollár. Mennyiségi egyenlet Az MV = PY egyenlet, amely a nominális jövedelem és a pénzmennyiség közötti kapcsolatot írja le. A mennyiségi egyenlet alapján - a pénzmennyiség megváltozása az árszint arányos változásához vezet, mivel P =(M·V)/Y - az inflációs ráta megegyezik a pénzkínálat növekedési rátájának és az aggregált kibocsátás növekedési rátájának különbségével, azaz π =%∆M˘%∆Y. A mennyiségi egyenlet ezen két implikációját az adatok hosszú távon alátámasztják, de rövid távon nem. Mennyiségi pénzelmélet Kimondja, hogy a nominális jövedelem (költekezés) nagyságát egyedül a pénzmennyiség alakulása határozza meg. Monetáris aggregátum A pénzkínálat mérésére szolgáló mutató (M1 és M2). Monetáris bázis Az Amerikai Egyesült Államokban a Fed illetve a Pénzügyminisztérium monetáris kötelezettségeinek összessége. Nyíltpiaci eladás A jegybank által végrehajtott értékpapír eladás a nyíltpiacon. Nyíltpiaci művelet A jegybank által végrehajtott eszközvásárlás vagy -eladás a nyíltpiacon. Nyíltpiaci vásárlás A jegybank által végrehajtott értékpapír vásárlás a nyíltpiacon. Pénz forgási sebessége Megmutatja, hogy egy pénzegység adott évben átlagosan hány tranzakcióban vesz részt, hányszor fizetünk vele valamilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe. Pénz Olyan eszközök, amelyek általánosan elfogadottak termékek és szolgáltatások ellenértékeként, valamint adósságtörlesztésként és bír a következő három funkcióval: tranzakciós, értékmérő és értékőrző funkció. Infláció esetén az utóbbi kettő sérül, hiperinfláció esetén a tranzakciós (csereeszköz) funkcióját is elveszti. Nem vagyon vagy jövedelem, két formája van: készpénz, számlapénz. Pénz semlegessége Azon összefüggés, mely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra. Pénzkereslet Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség. Pénzkínálat A gazdaságban lévő pénz mennyisége. Refinanszírozási kamat A Fed által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelre fizetendő kamat. Tartalékok A kereskedelmi bankok jegybanknál vezetett számláján elhelyezett betétállomány, és a kereskedelmi banknál lévő készpénz (trezorpénz) összege. Tranzakciós költség A termékek és szolgáltatások vásárlása során felmerülő idő- és pénzköltség. Állandósult állapot Azon állapot, ahol az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány nem változik tovább, állandó értéket vesz fel. Amortizáció (értékcsökkenés) A tőkeállomány elhasználódásból fakadó csökkenése (ideértve az elavulás miatti selejtezést is). Amortizációs (értékcsökkenési) ráta A tőkeállomány minden évben elhasználódó hányada. Arányskála (logaritmikus skála) Olyan skála, amelyen az azonos távolságok azonos százalékos változást fejeznek ki. Beruházási függvény Megmutatja az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány és beruházás közötti összefüggést a beruházások és megtakarítások egyezősége mellett. Endogén növekedéselmélet Olyan elmélet, amely megmutatja, hogy a technológiai fejlődés miért serkenti endogén módon (a rendszeren belül) a gazdasági növekedést. Humán tőke A munkavállalók iskolákban és különböző képzési programok során szerzett tudása és képességei, amelyek nagyban befolyásolják a termelékenységet. Intézmények Szabályok, szervezetek és szokások összessége, amely befolyásolja az egyének és vállalatok magatartását. Kiegyensúlyozott növekedési pálya Konstans ütemű növekedés. Kizárhatóság Az adott jószág tulajdonosa megtilthatja az adott jószág használatát mások számára, amíg azok nem fizetnek a használatért. Konvergencia A különböző kezdeti egy főre eső GDP-vel jellemezhető országok egy közös szintre zárkóznak fel. Megtakarítási ráta A fogyasztó jövedelmének minden időszakban megtakarított hányada. Nem versengő jószág Egy olyan jószág, amelyet több ember használhat egyszerre különböző tevékenységek során. Növekedési számvitel egyenlete A termelési függvény növekedésre átfogalmazott alakja, amely kimondja, hogy a kibocsátás növekedési üteme egyenlő a teljes tényezőtermelékenység növekedési ütemének, valamint a tőke és a munka bővüléséből adódó hozzájárulás összegével. Romer-modellek Paul Romer által felírt növekedéselméleti modellek, amelyekben a technológiai fejlődés endogén (azaz modellen belüli) módon hat a növekedésre. Solow-diagram A Solow-féle növekedési modell egy diagramja, amely grafikus módon írja le az állandósult állapotbeli beruházást és tőke-munka arányt. Solow-féle növekedési modell Leírja, hogy a megtakarítási ráták és a népességnövekedés hogyan hat a tőkefelhalmozásra, s így a gazdasági növekedésre. Solow-féle reziduum (maradék) A termelési függvény nem magyarázott (maradék)tagja, amelyet elsőként Robert Solow használt a növekedési számvitelben. Technológiai tovagyűrűzése A technológia elterjedése az alkotótól a vele kapcsolatban állókig, végül szerte a világban - mindez a technológia nem versengő volta miatt. Tényezőfelhalmozás A tőke és a munka növekedése. Tőkefelhalmozási egyenlet Azon egyenlet, amely rámutat, hogy a tőkeállomány változása megegyezik a beruházás és az amortizáció különbségével. Tőkefelhígulás A munkaerőállomány növekedése kisebb egy munkavállalóra jutó tőkeállományhoz vezet. Tőke-munka arány Az egy munkavállalóra jutó tőkeállomány; a Solow-féle növekedési modell egyik kulcsváltozója. Tulajdonjog A magántulajdon állam, vagy más szereplő általi kisajátítása elleni védelem. Versengő jószág Ha adott jószágot egy adott tevékenység során használunk, akkor az párhuzamosan egy másik tevékenységben nem használható. Lépcsőzetes árváltoztatás Amikor a versenytársak eltérő időpontokban igazítanak áraikon. Mélypont A gazdasági teljesítmény legalacsonyabb szintje egy adott időszakban. Menüköltség Lásd étlapköltség. Monopolisztikus verseny Olyan piaci helyzet, amelyben a vállalatok határozzák meg áraikat, még akkor is, ha a sok szereplő miatt érdemi verseny van a piacon. (Átmenet a monopólium és a tökéletes verseny között.) (A vállalatok rendelkeznek piaci erővel: árdöntéseket is hoznak, mint a monopólium, de a sok hasonló termék miatt mégis van verseny. A tökéletesen versenyző piacon homogén termékeket árulnak a termelők. A monopolisztikusan versenyző piacon a termék heterogén: a Samsung okostelefonok nem azonosak a Huawei okostelefonnal, de nyilván közeli helyettesítői egymásnak, kivéve azok számára, akik a Samsung márka rajongói. Nagy infláció időszaka Az 1970-es évek gyors inflációjú időszaka, amikor az infláció 14% fölött tetőzött. Nagy megnyugvás Lásd nagy mérséklődés. Nagy mérséklődés Az 1980-as évek közepétől a 2000-es évek közepéig tartó időszak, amelyet a reál GDP, annak komponensei, valamint az infláció egyre kisebb ingadozása jellemzett, mind az Egyesült Államokban, mind más országokban. Nettó export Az export és az import különbsége, azaz a belföldön megtermelt, de külföldön értékesített (expor t) javak és külföldről vásárolt (importált) javak értékének különbsége. Ösztönös tettvágy Lásd lelki tényezők. Aciklikus Amikor a gazdasági változó mozgása nem függ az üzleti ciklus alakulásától. Aggregált kereslet A javak iránt a gazdaságban megjelenő összkereslet. Állóeszköz-beruházás A vállalatok berendezésekre (gépekre, számítógépekre, repülőgépekre) és épületekre (gyárakra, irodaházakra, bevásárlóközpontokra) szánt kiadásai, valamint az új lakóépületekre szánt kiadások. Árfolyam Egy valuta, mondjuk a dollár ára egy másik valutában, például az euróban kifejezve. Autonóm fogyasztási kiadás A fogyasztási kiadások exogén része, amely független a modell változóitól (pl. a rendelkezésre álló jövedelemtől vagy a kamatlábaktól). Autonóm kiadások Olyan exogén kiadások, amelyek függetlenek a modell változóitól (a kibocsátástól és a reálkamatlábtól). Autonóm nettó export A nettó export azon komponense, amelyet exogén változóként kezelünk. Bankcsődök Amikor a bankok képtelenek kifizetni betéteseiket és egyéb hitelezőiket, és beszüntetik működésüket. Csúcspont A gazdasági teljesítmény legmagasabb szintje egy adott időszakban. Egyidejű változó Olyan makrogazdasági változó, amely ugyanakkor éri el csúcs- vagy mélypontját, mint az üzleti ciklus. Előjelző / Előrejelző (leading) változó Olyan makrogazdasági változó, amely előbb éri el csúcs- vagy mélypontját, mint maga az üzleti ciklus. Fogyasztási függvény A rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások közötti összefüggés. Fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási kiadások növekedése a rendelkezésre álló jövedelem egy többletdollárjából. Fogyasztási kiadások A fogyasztási javakra fordított összes kiadás (például hamburgerek, iPodok, rock koncertek, orvosi vizsgálatok stb.). Gazdasági expanzió A mélyponttól a csúcspontig tartó időszak a gazdasági teljesítmény alakulásában. Gazdasági visszaesés A csúcsponttól a mélypontig tartó időszak a gazdasági teljesítmény alakulásában. IS görbe Az a görbe, amely az aggregált kibocsátás (Y) és az MP görbéből származó reálkamatláb (r) közötti kapcsolatot mutatja meg az árupiac egyensúlya mellett. Haszonáldozati költség: Annak ára (alternatív költsége), hogy a pénzt likvid formában tartjuk. (Ez gyakorlatilag a kamat). Jegybanki alapkamat A központi bank által meghatározott irányadó kamatláb, az Egyesült Államokban ez a bankok közötti egynapos kölcsönök kamatát jelenti (federal funds rate). Késleltetett (lagging) változó Olyan makrogazdasági változó, amelynek fordulópontjai időben később következnek be, mint az üzleti ciklus fordulópontjai. Készletberuházás Az az összeg, amit a vállalatok a nyersanyagok, alkatrészek és késztermékek felhalmozására fordítanak. Ezt az előbbi tételekből birtokolt készletek adott időszak (pl. egy év) alatti változásaként számítják. Keynesi modellek Lassan alkalmazkodó (ragadós) árakkal dolgozó modellek. Keynesiánusok (keynesi közgazdászok) John Maynard Keynes követői, akik úgy vélik, a kormányzatnak aktív gazdaságpolitikai lépésekkel kell stabilizálnia a gazdasági ingadozásokat. Kibocsátási rés (output gap) A tényleges kibocsátás és a potenciális kibocsátás különbsége. (A gazdaságot érő sokkok, mint például a fogyasztói vagy üzleti optimizmus megugrása, a kormányzati kiadások hirtelen megemelése, vagy egy olajársokk, azt eredményezhetik, hogy az aggregált gazdasági teljesítmény rövid távon eltér a potenciális szintjétől. Klasszikus modellek Az üzleti ciklusok olyan modelljei, amelyek rugalmas árakat feltételeznek, és olyan közgazdászok preferálják őket, akik szerint az árak gyorsan elérik hosszú távú egyensúlyi szintjüket. Kontraciklikus Amikor a gazdasági változó az aggregált gazdasági teljesítménnyel ellentétesen mozog – vagyis expanzió idején csökken, visszaesés idején növekszik. Leading Economic Index Tíz gazdasági változóból kiszámolt index, amelyet a gazdasági változások előrejelzésére használnak a közgazdászok. Lelki tényezők (animal spirits) Az optimizmus és pesszimizmus Pénzpiaci súrlódások A pénzügyi piacok hatékony működésének korlátai. Pénzügyi súrlódások A pénzügyi piacok hatékony működésének akadályai. Potenciális kibocsátás Az a termelési szint, amit a gazdaság hosszú távon fenn tud tartani, másnéven a kibocsátás természetes rátája. (A kibocsátás hosszú távú szintje, ami akkor érhető el, ha az árak teljes alkalmazkodásának eredményeként az erőforrások maximálisan ki vannak használva. Jele: Yp) (Ezt a hosszú távú kibocsátási szintet a technológiai színvonal, a gazdaság rendelkezésére álló tőkeállomány, valamint az elérhető munkaerő mennyisége határozza meg.) (A potenciális kibocsátás növekedésének okaival foglalkozik a növekedéselmélet.) Prociklikus Amikor a gazdasági változó értéke expanzió idején növekszik, visszaesés idején csökken – vagyis az aggregált gazdasági teljesítménnyel azonos irányba változik. Racionális hanyagság Amikor a vállalatok csak bizonyos időközönként hoznak árazási döntéseket, mert az ilyen döntésekhez szükséges idő- és pénzráfordítás miatt ez így racionális. Ragadós árak Olyan árak, melyek lassan érik el hosszú távú egyensúlyi szintjüket. Rendelkezésre álló jövedelem A teljes elkölthető jövedelem, az összes (bruttó) jövedelemnek az adók levonása utáni része. Tervezett beruházási kiadások A vállalatok által új fizikai állóeszközök (pl. gyártóeszközök, számítógépek, gyárak) és készletek beszerzésére szánt összeg, illetve az új lakásokra fordítandó tervezett kiadás. Tervezett kiadások A teljes összeg, amelyet háztartások, a vállalatok, a kormányzat és a külföldiek a hazai előállítású termékek és szolgáltatások vásárlására kívánnak fordítani. Tökéletes verseny Olyan piaci helyzet, amikor az eladók és a vevők (gazdasági szereplők) egyaránt árelfogadók, mivel nem elég nagyok vagy nincs elég piaci erejük ahhoz, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat a piaci árnál drágábban értékesítsék (csak a mennyiségről döntenek). Üzleti ciklus Az aggregált gazdasági tevékenységben megfigyelhető ismétlődő, de eltérő nagyságú és hosszúságú emelkedések és csökkenések. (Az aggregált gazdasági teljesítmény olyan visszatérő, de nem periodikus ingadozása, melyek során számos gazdasági területen egyszerre figyelhető meg a gyarapodás vagy éppen visszaesés. CIKLUSOK FÁZISAI: mélypont (trough), csúcspont (peak), gazdasági expanzió (fellendülés, boom) - a mélyponttól a csúcspontig terjedő szakasz, gazdasági visszaesés (recesszió) - a csúcsponttól a mélypontig terjedő szakasz. Valutaárfolyam Egyik valuta (például a dollár) ára kifejezve egy másik valutában (például euróban). Aggregált keresleti görbe Az a görbe, amely az és az aggregált kibocsátás közötti kapcsolatot mutatja árupiaci egyensúly esetén. Alternatív költség Az az elmulasztott (feláldozott) jövedelem, ami abból fakad, hogy pénzt tartunk, nem pedig valamilyen alternatív eszközt, például kötvényt vásárolunk. Inflációs fedezeti eszközök Olyan eszközök, amelyek reálhozamát kevésbé befolyásolja az infláció, mint a pénztartásét. Kockázat Az adott eszköz várható hozamához kapcsolódó bizonytalanság más eszközökhöz viszonyítva. Kockázatkerülő Amikor az adott ember nem kedveli a kockázatot, ezért számára a kockázatosabb eszközök kevésbé vonzók. Likviditás Az, hogy mennyire könnyen és gyorsan lehet pénzzé tenni az adott eszközt más eszközökhöz viszonyítva. Likviditási csapda A pénzkereslet kamatérzékenységének az az extrém esete (hiperérzékenység), amikor a konvencionális monetáris politikának egyáltalán nincs közvetlen hatása az aggregált kiadásokra, mert a pénzkínálat változása nem befolyásolja a kamatlábakat. Likviditáspreferencia modellje Olyan modell, amelyben a pénzkínálat és pénzkereslet egyenlősége adja meg az egyensúlyi nominális kamatlábat. Likviditáspreferencia-függvény Olyan függvény, mely szerint a reálpénzkereslet csökken a nominális kamatláb emelkedésével, és növekszik a jövedelem növekedésével. Monetáris politika autonóm lazítása A központi bank olyan lépése, amellyel csökkentik a reálkamatokat bármely adott esetén, serkentve ezzel a beruházásokat. Hatására az MP görbe lefelé tolódik. Monetáris politika autonóm szigorítása A központi bank olyan lépése, amellyel növelik a reálkamatokat bármely adott eseté, ezáltal a gazdasági szereplők a beruházások helyett inkább megtakarítanak. Hatására az MP görbe felfelé tolódik. Monetáris politikai (MP) görbe Az a görbe, amely a központi bank által beállított reálkamatláb és az infláció közötti kapcsolatot mutatja meg. Azt fejezi ki, hogy az változására hogyan változik a központi bank által szabályozott reálkamatláb. Pozitív meredeksége jelzi, hogy a központi bank növekvő infláció esetén növeli a reálkamatokat (a Taylor - elvet követve). Portfólió-elmélet Az az elméleti keret, amelyben az emberek arról döntenek, hogy mennyit szeretnének a különböző eszközökből, például pénzből tartani a teljes eszközportfóliójukban. Ha van olyan aktíva, amely mindig legalább nulla nominális hozamot biztosít, akkor a nominális kamatlábak nem csökkenhetnek nulla alá (zero level bound probléma alapján). Reálpénzmennyiség A pénznek a reáljavakban kifejezett mennyisége. Taylor-elv Az az elv, miszerint a nominális kamatokat nagyobb mértékben emelik, mint a várt infláció növekedése, annak érdekében, hogy a reálkamatlábak növekedjenek az infláció emelkedése esetén és hogy megtörjék a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. A reálkamatlábak növekedésével a gazdasági szereplők inkább megtakarítanak, ez pedig lenyomja az inflációt. Várható hozam Egy eszköz várható hozama egyenlő az eszközből eredő bármely kifizetés (így például a kamat) plusz az eszköz értékének várható változása az eszköz árának hányadában kifejezve. Adaptív várakozások Olyan várakozások, amelyek a múlt alapján formálódnak, és így nagyon lassan változnak. Aggregált kínálati görbe Az a görbe, ami az infláció és a vállalatok által termelni kívánt teljes kibocsátás közötti kapcsolatot jeleníti meg. Akcelerációs Phillips-görbe A Phillips-görbe olyan felírása, amelyben a munkanélküliség ter- mészetes rátáját úgy értelmezzük, mint az inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (NA- IRU). Ársokkok Az infláció olyan elmozdulásai, amelyek függetlenek a munkaerőpiac feszességétől vagy az inflációs várakozásoktól. Hosszú távú Phillips-görbe Az és a munkanélküliségi ráta összes, hosszú távon lehetséges kombinációját összekötő egyenes. Inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (non-accelerating inflation rate of unemp- loyment, NAIRU) A munkanélküliségi ráta azon szintje, amely mellett az infláció nem gyorsul tovább. Kibocsátás természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája mellett előállítható aggregált kibocsátás, megegyezik a potenciális kibocsátással. Költségsokkok Olyan helyzetek, amikor a munkavállalók a termelékenység növekedésénél nagyobb ütemű béremelést harcolnak ki, így megnövelve a termelés költségeit és azon keresztül az inflációt. Munkanélküliség természetes rátája Az a munkanélküliségi ráta, amelyik még akkor is fennmarad, amikor a munkapiaci bérek teljes mértékben alkalmazkodtak. Úgy értelmezhető, mint a teljes foglalkoztatottsághoz tartozó munkanélküliségi ráta. Okun törvénye Arthur Okun által megfogalmazott állítás, miszerint negatív irányú kapcsolat van a munkanélküliségi rés és a kibocsátási rés között. Phillips-görbe A munkanélküliség és az infláció közötti negatív irányú kapcsolatot mutató görbe. Várakozásokkal kiegészített Phillips-görbe A Phillips-görbe olyan egyenlete, mely szerint az infláció negatív irányú kapcsolatban van az aktuális munkanélküliség és a munkanélküliség természetes rátája közötti különbséggel. Visszatekintő várakozások Lásd adaptív várakozások. Általános egyensúly Az a helyzet, amikor az összes piac egyensúlyban van abban a pontban, ahol az aggregált kibocsátás keresett és kínált mennyisége megegyezik. Keresleti sokkok Olyan sokkok, amelyek hatására eltolódik az aggregált keresleti görbe. Önkorrekciós mechanizmus Egy olyan mechanizmus, amely azért lép életbe, mert a rövid távú aggregált kínálati görbe felfelé vagy lefelé tolódik, hogy a gazdaság idővel visszakerüljön a teljes foglalkoztatottság állapotába (az aggregált kibocsátás pedig a potenciális szintre). Stagfláció Olyan helyzet, amikor az infláció emelkedik, az aggregált kibocsátás pedig csökken. Aktív beavatkozást ellenzők Azok, akik úgy gondolják, hogy a bérek és az árak rugalmasak, ezért az önkorrekciós mechanizmus gyors lesz. Aktív beavatkozást támogatók Azok, akik úgy gondolják, hogy a bérek és az árak alkalmazkodásán keresztül ható önkorrekciós mechanizmus nagyon lassú, mert a bérek és az árak ragadósak. Árstabilitás Kis és stabil infláció. Egyensúlyi reálkamatláb A hosszú távú egyensúlyban – amikor a gazdaság a potenciális szinten termel, és az az árstabilitásnak megfelelően alakul – a gazdaságot jellemző reálkamatláb. Felismerési késedelem Az, amennyi időbe telik, amíg a döntéshozók számára teljesen egyértelművé válik, mit is jeleznek az adatok. Hatáskésés Annak az időigénye, hogy az intézkedés ténylegesen ki is fejtse gazdasági hatását. Hierarchikus mandátum A központi bank feladatainak olyan meghatározása, mely szerint csak stabil infláció esetén követhet más célokat a monetáris politika. Inflációs cél A központi bank által, az árstabilitási cél elérése érdekében megfogalmazott inflációs célérték. Inflációs rés A tényleges infláció és az inflációs cél közötti különbség. Jogalkotási késedelem Az adott intézkedés végrehajtásához szükséges jogszabályok elfogadásának időigénye. Kettős mandátum Két egyformán fontos cél megfogalmazása a központi bank számára: stabil infláció és a legnagyobb fenntartható foglalkoztatottság. Az USA központi bankjára jellemző! (az EUban inkább a stabil inflációt célozzák meg az országok).Jobban tolerálják a pozitív kibocsátási rést Költségoldali (cost push) infláció Olyan infláció, amely vagy egy átmeneti negatív kínálati sokk következménye, vagy abból ered, hogy a munkavállalók a termelékenység növekedése által indokoltnál nagyobb béremelést harcolnak ki. Az árak így azáltal emelkednek, hogy a bemenő költségek emelkednek. Keresletoldali (demand pull) infláció Olyan infláció, amely az aggregált kereslet növelését célzó gazdaságpolitikai lépések következménye. Emiatt “Túl sok pénz kerget túl kevés árut”, a nagy pénzmennyiség miatt elértéktelenedik, egyre kevesebb mindent tudunk belőle venni. Mennyiségi lazítás (quantitative easing) A központi bank mérlegének bővülése, amely a gazdaságban elérhető likviditás nagymértékű emelkedéséhez vezet. Nemkonvencionális monetáris politika A központi bank olyan eszközei az aggregált kereslet élénkítésére, amelyekhez nincs szükség a jegybanki alapkamat csökkentésére, és így használhatók akkor is, ha az alapkamat elérte a nulla alsó korlátot. Nem konvencionális eszközök: 1. Likviditásnyújtás: kedvezőbb hitelnyújtás a bankoknak 2. Eszközvásárlás (állampapírok, kötvények): a kereskedelmi bankok eladják papírjaikat a központi banknak, így likvid pénzhez jutnak 3. Várakozások menedzselése → ezt a három eszközt mennyiségi lazításnak (quantitative easingnek) nevezzük, a FED változtatlan r mellett, a kamatfeláron (f felsővonás) változtat ezekkel Nulla alsó korlát (zero lower bound) A jegybanki alapkamat legalacsonyabb lehetséges szintje (nulla). Ebben a pontban MP és AD görbe is megtörik Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség A munkavállalók és vállalatok egymásra találásának időigényéből fakadó munkanélküliség. Strukturális munkanélküliség A képzettséghiányból, vagy az elérhető állásokkal nem párosítható képzettségből eredő munkanélküliség. Szerencsés egybeesés (divine coincidence) Olyan helyzet, amikor nincs konfliktus az infláció és a kibocsátás stabilizálásának két célja között. Taylor-szabály Egy olyan szabály, mely azt ajánlja, hogy a Federal Reserve úgy alakítsa gazdaságpolitikai eszközét, a jegybanki alapkamatot, hogy az egyenlő legyen annak 2%-os historikus átlaga plusz az inflációs és kibocsátási rések súlyozott átlagával. Várakozások menedzselése A közvéleménnyel és a piacokkal való kommunikáció a jövőbeli gazdaságpolitikai lépésekre vonatkozó várakozásaik befolyásolása érdekében. Végrehajtási késedelem Azt jelenti, hogy egy gazdaságpolitikai lépésről való döntés meghozatala után az is időbe telik, míg a döntéshozók változtatnak magukon a gazdaságpolitikai eszközökön. Adóékek Az adók befizetése utáni nettó jövedelem és a minden adót tartalmazó teljes jövedelem különbségei. Adókisimítás Az adókulcsok stabilan tartása a kormányzati kiadások ingadozása idején. Adómultiplikátor Az egyensúlyi kibocsátásnak az adók egységnyi módosulása miatt bekövetkező változása, ami abszolút értékben mindig kisebb a kiadási multiplikátornál, mert a kiadások kezdeti változása a fogyasztói költekezésen keresztül történik. Adósság monetizálása Az államadósság pénzkibocsátással való finanszírozása. Adósságintolerancia Akkor fordul elő, amikor egyes országok viszonylag alacsony GDP- arányos adósság mellett sem képesek eladni kötvényeiket, és így sokkal valószínűbb, hogy jóval alacsonyabb GDP-arányos adósságszint mellett mennek csődbe. Adósságmegtagadás Az államadósság törlesztésének részleges vagy teljes megtagadása. Függőségi ráta A nyugdíjasok aránya a járulékfizető munkavállalókhoz képest. GDP-arányos adósság mutató Egy ország eladósodottságának indikátora az adósság összege a visszafizetéshez elérhető jövedelemhez képest, ami azzal mérhető, hogy az adósság nominális összegét a nominális GDP-hez viszonyítjuk. Hitelfelvételi korlát A korlát megakadályozza, hogy az emberek annyi kölcsönt vegyenek fel, amennyit akarnak, így a mai fogyasztásnak kisebbnek vagy egyenlőnek kell lennie, mint a mai jövedelemnek. Inflációs adó Magasabb inflációt eredményező seigniorage, amely a csökkenő reálértékű pénz tulajdonosaira kivetett adót jelent.etnek, hanem korábbi jogszabályokban vannak rögzítve. Kiadási multiplikátor Az egyensúlyi kibocsátás kormányzati vásárlások módosulása miatti ∆Y/∆G változása. Kínálatoldali közgazdászok Olyan közgazdászok, akik az adócsökkentések aggregált kínálatra gyakorolt kedvező hatására összpontosítanak. Kiszorítás Az a jelenség, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások csökkenését eredményezi. Kormányzati Az a követelmény, hogy költségvetési deficitnek egyenlőnek kell lennie a monetáris bázis változásának és a befektetők kezében levő államkötvény állomány változásának összegével. Kormányzati tőke Nem magánkézben levő fizikai tőke, így például autópályák, szélessávú hálózatok és iskolák. Kormányzati vásárlások A kormányzat – legyen az akár szövetségi, állami vagy helyi – adott időszakban előállított termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásai. Munkabért terhelő adók A munkabérekkel arányos adók, így pl. a társadalombiztosítási adó. Nettó kamatkiadások Az állam által kifizetett kamatokat, például az államkötvények után kifizetett kamatokat jelentik, levonva ebből a kormányzat által nyújtott hitelek (például a diákhitelek) után mások által kifizetett kamatokat. Pénznyomtatás A kormányzat által kibocsátott új pénz használata termékek és szolgáltatások megvásárlására. Ricardói ekvivalencia Olyan érvelés, ami szerint az adócsökkentésnek nincsen hatása a kiadásokra és nemzeti megtakarításra. Seigniorage A kormányzat pénzkibocsátásból származó bevételét. Személyi jellegű adók Jövedelemadók és vagyonadók, amelyek az összes kormányzati bevétel fő forrását alkotják. Szuverénadósság-válság Az országok államadósság-piacának összeomlásai. Támogatások A tagállamoknak és helyi önkormányzatoknak nyújtott szövetségi támogatások. Társadalombiztosítási hozzájárulás Alapvetően társadalombiztosítási adó, amelyeket a munkabérek rögzített százalékaként vetnek ki egy bizonyos rögzített plafonig. Termelési és importadók Alapvetően forgalmi adók, de tartalmazzák az importált árukra kivetett, vámokként ismert adókat is. Torzulások A leghatékonyabb gazdasági eredményektől való eltérések. Transzferkifizetések Közvetlenül az egyének számára történő kifizetések – ilyenek a munkanélküli segélyek, a társadalombiztosítási ellátások, a Medicare, vagy szociális kifizetések – amelyekért cserébe nem járnak termékek vagy szolgáltatások. Vállalati adók Elsődlegesen a vállalkozások nyereségére kivetett adók. Vámok Az importált árukra kivetett adók. Adósságdefláció Akkor fordul elő, amikor jelentős nem várt árszínvonal-csökkenés kezdődik, ami az eladósodás terheinek növekedése révén tovább rontja a vállalatok nettó vagyonát. Árnyékbankrendszer Fedezeti alapokból, befektetési bankokból és egyéb nem betéti jellegű pénzügyi vállalkozásokból áll, amelyek kevésbé szigorúan szabályozottak, mint a bankok. Bankpánik Több bank egyidejű csődje. Értékpapírosítás A kisebb hitelek (így a jelzáloghitelek) átalakítását szabványos adósságpapírokká. Értékpapír-visszavásárlási megállapodások (repók – repurchase agreements) Rövid távú hitelnyújtási megállapodások, amelyeknél különféle eszközöket, például jelzáloghitel-fedezetű értékpapírokat használnak fedezetként. Eszközárbuborék Az eszközök árainak emelkedése fundamentális gazdasági értékük fölé. Fundamentális gazdasági érték A jövőbeni jövedelemáramlásra vonatkozó reális várakozások által meghatározott eszközérték. Haircut A felvett hitel összegénél nagyobb fedezet. Hitelmulasztási csereügylet (credit default swap) Pénzügyi biztosítási szerződés, amely csőd esetén kártérítést nyújt a kötvénytulajdonosok számára. Jelzálogalapú értékpapír Olyan értékpapírok, amelyek olcsón alakítják át a jelzáloghiteleket szabványos adósságpapírrá. Kamatkülönbözet A vállalkozásoknak nyújtott hitelek kamatlába és a teljesen biztonságos eszközök kamatlába közötti eltérés. Keletkeztető-szétosztó üzleti modell A jelzálogbrókerek üzleti gyakorlata, amelyben a nyújtott hiteleket gyorsan továbbadták a befektetőknek jelzáloghitel-fedezetű értékpapírok formájában. Kényszerértékesítés A bankok eszközeinek gyors kiárusítása. Makroprudenciális szabályozás Az aggregált hitelpiacokat érintő szabályozás. Megbízó-ügynök probléma Amelyben egyének vagy intézmények a befektetők (a megbízóik) ügynökeként tevékenykednek, de nem viselik szívükön a befektetők legjobb érdekeit. Pénzügyi innováció A hitelek vagy más pénzügyi termékek új típusainak bevezetése. Pénzügyi liberalizáció A pénzügyi intézmények és piacok korlátozásainak eltörlése. Pénzügyi tervezői tevékenység Új, kifinomult pénzügyi instrumentumok kifejlesztése. Pénzügyi válság A pénzügyi piacokon tapasztalható jelentős zavar, amely az eszközárak hirtelen esésével és vállalati csődökkel jár. Pénzügyi válság A pénzügyi piacokon tapasztalható jelentős zavar, amely az eszközárak hirtelen esésével és vállalati csődökkel jár. Strukturált hiteltermékek Olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek sajátos kockázati jellemzőkkel rendelkező, mögöttes eszközökből generálnak jövedelmet. Subprime jelzáloghitelek Az elsőrendűnél rosszabb minősítéssel rendelkező hitelfelvevők számára kínált jelzáloghitelek. Tőkeáttétel csökkentése A pénzügyi intézmények visszafogják hitelnyújtásukat. Tőkeáttételi ciklus Hitelezési fellendülés, majd összeomlás. kontraszetőkeáűtt Ügynökelmélet annak elemzése, hogy az aszimmetrikus informáltság problémái miképpen idézhetnek elő kontraszelekciós és morális kockázati problémákat. Ügynökprobléma Lásd megbízó-ügynök probléma. Kontraciklikus gazdasági változó az összkibocsátással ellentétesen mozog - vagyis expanzió idején csökken, visszaesés idején növekszik. Az aggregált keresleti (AD) görbe az infláció és aggregált kibocsátás közötti kapcsolatot mutatja az árupiac egyensúlya mellett. 2. Az AD görbe negatív meredekségű, vagyis az emelkedése csökkenti az aggregált kereslet mennyiségét, mert az emelkedése a reálkamatláb emelésére ösztönzi a központi bankot, s az emelkedő reálkamatláb a tervezett kiadások csökkenését idézi elő. 3. Az aggregált keresletet növeli, vagyis az AD görbét jobbra mozdítja az autonóm monetáris lazítás, vagy az autonóm tervezett kiadások növekedése. 4. Az aggregált kínálati (AS) görbe a kibocsátás teljes kínált mennyisége és az infláció közötti kapcsolatot mutatja. 5. A hosszú távú aggregált kínálati (LRAS) görbét a munkaerő és a tőkeállomány mennyisége, az elérhető technológia, valamint a munkanélküliség természetes rátája határozza meg. Ezek mindegyike független az tól, így a hosszú távú aggregált kínálati görbe függőleges egyenes az – aggregált kibocsátás koordináta-rendszerben a potenciális kibocsátás szintjénél. 6. A rövid távú AS görbe viszont pozitív meredekségű az – aggregált kibocsátás koordináta-rendszerben, vagyis adott potenciális kibocsátás mellett a tényleges kibocsátás növekedése az emelkedésére vezet. Ennek oka az, hogy a tényleges kibocsátás növekedésével a tényleges munkanélküliségi ráta csökken, ami a nominális bérek növekedési ütemének gyorsulását idézi elő. 7. A rövid távú AS görbét felfelé mozdítja a várható emelkedése, vagy egy kedvezőtlen kínálati sokk. 8. A rövid távú AS görbe mentén haladva, ha a tényleges kibocsátás kisebb a potenciális kibocsátásnál, akkor a tényleges kisebb a várható nál. 9. A rövid távú AS görbe mentén haladva, ha a tényleges kibocsátás egyenlő a potenciális kibocsátással, akkor a tényleges egyenlő a várható val. 10. A rövid távú AS görbe mentén haladva, ha a tényleges kibocsátás nagyobb a potenciális kibo