Hűtő-kenő folyadék környezetbarát megmunkálása PDF
Document Details
Uploaded by ComplementaryIvy6680
Ipari Technikum
Dr. Varga Gyula
Tags
Summary
Ez a dokumentum a környezetbarát megmunkálási technológiákról, különös tekintettel a hűtő-kenő folyadékok használatára, valamint a minimális mennyiségű kenés alkalmazására összpontosít. A különböző megmunkálási folyamatok és a szerszámok hatékonyságát, költséghatékonyságát, valamint a környezetvédelmi és gazdasági aspektusait járja körül.
Full Transcript
Környezetbarát megmunkálás Szerzı: Dr. Varga Gyula Lektor: Prof. Dr. Horváth Mátyás TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. HŐTİ-KENİ FOLYADÉKOK JELLEMZİI 3 3. KÖRNYEZETBARÁT FOR...
Környezetbarát megmunkálás Szerzı: Dr. Varga Gyula Lektor: Prof. Dr. Horváth Mátyás TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. HŐTİ-KENİ FOLYADÉKOK JELLEMZİI 3 3. KÖRNYEZETBARÁT FORGÁCSOLÁS 5 3.1. Száraz megmunkálás 5 3.2. Minimál kenéses megmunkálás 6 3.2.1. Adagolási rendszerek 9 3.2.2. A minimális mennyiségő kenés kenıanyaga, rendszerelemei 10 4. A HASZNÁLT HŐTİ-KENİ ANYAG KEZELÉSE, VISSZAFORGATÁSA 11 4.1. Az elhasznált forgácsolási folyadék megsemmisítési technikái 12 4.2. Az elhasznált emulziók semlegesítése 13 5. JİVİBELI TRENDEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYZATOK 14 6. ÖSSZEFOGLALÁS 15 7. FELHASZNÁLT IRODALOM 16 2 1. BEVEZETÉS A környezettudatosság változása és a növekedı költségek nyomást gyakorolnak az iparvállalatokra, hogy fontolják meg, használnak-e hagyományos hőtı-kenı anyagokat a forgácsolási folyamataikhoz. A munkadarabtól, a gyártási szerkezettıl és a gyártás helyétıl függıen a hőtı-kenı anyagok használatával kapcsolatos költségek a munkadarab teljes gyártási költségének 7-17%-át teszik ki. Elhagyva a hagyományos hőtı-kenı anyagot, és használva a száraz vagy minimális kenıanyag felhasználásos technikát, ez a költség tétel jelentısen lecsökkenthetı. A gyártási folyamatok hatásosságának fejlesztésén kívül egy ilyen technológiai változás hozzájárul a munkás és a környezet védelméhez is. Az iparban dolgozó szakemberek csak akkor fogadják el a száraz forgácsolási technológia alkalmazását, ha az széleskörően megvalósítható. Tehát, ha a munkadarab anyagok széles választékánál és az alkalmazott megmunkálási eljárásoknál, egyértelmően igazolt ezen innovatív forgácsolási technológia jogossága. A szárazforgácsolás nem valósítható meg a hőtı-kenı folyadékot szolgáltató csap egyszerő elcsavarásával. A hőtı-kenı anyag csökkenti a súrlódást, így a képzıdött hıt, és a képzıdött hı eloszlatását. A hőtı-kenı anyagok felelısek olyan másodlagos funkciókért, mint a forgács szállítása, a szerszám a munkadarab és a készülék tisztítása. Továbbá, a hőtı kenı anyagok segítenek abban, hogy a munkadarabban és a szerszámgépben egyenletes hımérsékleti mezı alakuljon ki. 2. HŐTİ-KENİ FOLYADÉKOK JELLEMZİI Nagyon sokféle hőtı-kenı folyadékot (forgácsolási folyadékot) használnak. A hagyományos nem környezetbarát forgácsolási folyadék felhasználás csökkentése, vagy új környezetbarát folyadékkal való helyettesítése a jelenlegi gyártástechnológia egyik legfontosabb feladata. A gyártásnál jelentıs mennyiségő hőtı-kenı anyagfogyasztás van. Például az 1. ábra bemutatja a hőtı-kenı folyadékok németországi 1994. évi felhasználását. 3 1. ábra, Folyadék felhasználás Németországban 1994-ben A forgácsolási folyamatok elsıdleges célja a munkadarabok gyártása adott méretpontossággal, tőréssel, felületi érdességgel és minimális költséggel. A forgácsolási folyadékok elsıdleges feladatai a jó hőtés, kenés és tisztítás. Ezek részletesebben: Hőtı hatás – A hı eltávolítása annak keletkezési helyérıl és újra eloszlása a szerszám, munkadarab, forgács és a környezet felé. A hőtıhatás nem csak a folyadék szerkezetétıl és tulajdonságaitól függ, de olyan paraméterektıl is, mint a hőtı-kenı folyadék térfogatárama, sebessége, áramlásának típusa, hımérséklete, stb. Kenı hatás – Az érintkezı felületek közötti száraz súrlódási mechanizmus kiküszöbölésére szolgál. Eredménye képen, az érintkezı felületek kopása csökken. Tisztító hatás – Kívánatos, hogy a forgácsolási folyadék távolítsa el a forgácsot annak keletkezési helyérıl és tartsa tisztán a megmunkálási területet. Van számos egyéb kívánalom, amelyet figyelembe kell venni a forgácsolási folyadék alkalmazásakor. A forgácsolási folyadék nem okozhat allergiát, nem habozhat, nagy nyomás esetén, nem korrodálhatja a munkadarab felületét, a szerszámgép alkatrészeit, ne tapadjon, vagy ragadjon tıle a forgács. Felvetıdött, hogy definiálni kellene speciális prioritásokat az adott alkalmazási területekhez. A 2. ábra a forgácsolási mőveletek kívánalmait a hőtés és kenés szempontjából osztotta ketté. 4 2. ábra, A forgácsolási mőveletek felsorolása a hőtési és kenési kívánalmak szerint 3. KÖRNYEZETBARÁT FORGÁCSOLÁS A hőtı-kenı anyag csökkentı vagy azt elhagyó forgácsolási eljárások alkalmazásával új megmunkálási alternatívákat hoztak létre. A minimál-kenés nagyon vonzó, mivel ekkor nagyon lecsökken a forgácsoláshoz alkalmazott fémmegmunkálást segítı folyadék mennyisége. A minimál- kenéses és a száraz megmunkálás együttesen jelenleg kulcstechnológiának tekinthetı, melyek hőtés-kenés szempontjából költségtakarékosak. 3.1. Száraz megmunkálás A száraz forgácsoláskor a hőtı-kenı folyadékok feladatainak helyettesítése bizonyítottan nagy kihívás. Ennek oka az, hogy a hőtı-kenı folyadék egyidejőleg több feladatot lát el. Ezek közé tartozik a munkadarab és szerszám kenése, a hı elvezetése a forgácsolási zónából, a munkadarab korrózióvédelme, a munkadarab tisztítása és a forgács lemosása a forgácsolás helyérıl. E hőtı-kenı folyadékok fı funkcióinak fontossága nagymértékben függ az adott mővelettıl, a munkadarab és szerszám anyagminıségétıl, a technológiai paraméterektıl. A hőtı-kenı folyadék hiányának negatív hatása is lehet a megmunkálásra. A hőtés-kenés hiánya a súrlódás növekedéséhez, az pedig a hımérséklet növekedéséhez vezethet. Emiatt, a szerszám 5 gyorsabban kophat, élrátét keletkezhet a szerszámon, melynek hatása lehet a munkadarabra is, romolhat a felületi érdessége, növekedhet a munkadarab maradó feszültsége. Az aktív forgácseltávolítás hiánya forgácsolási zónából hımérsékletemelkedéshez, ill. szerszámcsorbuláshoz, vagy töréshez vezethet. Száraz forgácsolásnál speciális szerszámozást fejlesztettek ki a hőtı-kenı folyadék kenése és a forgácseltávolítás elmaradásának helyettesítésére. Keményfém, köbös bórnitrid, szilícium nitrid és gyémánt bevonatú szerszámokat alkalmaznak szárazmegmunkálásnál. E szerszámanyagokat nagy melegkeménység és jó kopásállóság jellemzi. Továbbfejlesztett szerszámgeometriával egyedi szerszámozás készíthetı, ami szintén megvalósíthat forgácsterelési, forgácstörési funkciókat, a hőtı-kenı folyadék hiányakor segítve a forgácseltávolítási funkciót. A vákuumos és a sőrített levegıs rendszerek szintén eltávolíthatják a forgácsot a forgácsolás környezetébıl a hőtı-kenı folyadék alkalmazása nélküli esetben is. Azok a mőködési feltételek és anyagok a legalkalmasabbak határozott élő szerszámokkal végzett szárazforgácsolásra, amelyek rövid forgácsot, kis forgácsolóerıt és alacsony hımérsékletet produkálnak. Azonban nagy kihívást jelent a száraz köszörülés, hónolás és leppelés. 3.2. Minimál kenéses megmunkálás A minimál kenéses megmunkálást úgy definiálják, hogy forgácsolási folyadékot optimális átfolyási sebességgel, kis mennyiségben permetezik közvetlenül a forgácsolási zónába. A forgácsolással foglalkozó vállalatoknál, a hőtı-kenı folyadék fokozott problémát jelent a környezet, az egészség, a gazdaságosság és a biztonság tekintetében. Ezek a folyadékok tartalmaznak pl. szénhidrogéneket, ként, foszfort, klórt, emulgeáló szert és biocideket. A hőtı-kenı folyadékok kezelésével a környezetet károsító hatás csökkenthetı, de a potenciális veszélyt nem teljesen küszöbölik ki. Megjegyezhetı, hogy a hőtı-kenı folyadék beszerzésének, karbantartásának, kezelésének, a ködképzıdés kezelésének, a recirkulációnak, és megsemmisítésnek jelentıs költsége van, tehát körültekintıen meg kell fontolni, hogy a nagyszámú kínálatból melyik kerüljön kiválasztásra. A minimál kenéses megmunkálás a következı elınyöket kínálja: - lecsökken a fémmegmunkálást segítı folyadék mennyisége, - csökken a költség az árasztásos hőtés-kenéshez képest, - megvan a lehetısége a kedvezı folyadékok alkalmazásának (pl., növényi olaj) és - javul a folyamat termelékenysége a szárazmegmunkáláshoz képest. A minimál kenéses megmunkálás nem gyorsan terjedt el a következık miatt: 6 - költségei nem ismertek pontosan, - a nagy mennyiségő hőtı-kenı folyadék elmaradása miatt nincs ami lemossa, eltávolítsa a forgácsot a megmunkálás helyérıl, - a fémporok potenciális éghetıségi problémája merülhet fel, és - a rendszer megbízhatósága miatt. Sok megmunkálási eljárásnál a minimális mennyiségő hőtés-kenés (MMHK) eredményesebb a száraz megmunkálásnál. A MMHK rendszerben tehát szoros kapcsolat van a következı közeg, paraméter beállítás, szerszám, és szerszámgép jellemzık között: - MMHK berendezés (belsı/külsı hozzávezetéső szerszámhoz; 1 vagy 2 csatornás) - Szerszámok (belsı hőtı-kenı csatornával rendelkezı; külsı hozzávezetéses), - Szerszámgép (MMHK adagoló berendezés elhelyezése; továbbfejlesztési lehetıségek), - MMHK-hez felhasználható folyadékok (zsíros alkohol, szintetikus észter, stb.), - Beállítások (hőtı-kenı folyadék térfogatárama/nyomása; levegı térfogatárama/nyomása) kölcsönösen hatással vannak az összes többi tényezı mőködésére. A MMHK rendszer minden komponensét nagyon gondosan kell összhangba hozni, a technológiai és gazdasági optimumot szolgáltató kívánt hatás elérése céljából. A minimális mennyiségő hőtés-kenés fıbb kenıanyag típusai a 3. ábrán láthatók. INPUT FORGÁCSOLÁSI OUTPUT Minimális Mennyiségő Hőtés-Kenés FOLYAMAT kenıanyagai - levegı Gázok - CO2 - nitrogén - SO2 - ózon MUNKADARAB MEGMUNKÁLT ALKATRÉSZ Víz alapú anyagok - víz n Folyékony kenıanyagok - peroxidok KENİANYAGOK EGYÉB Szénhidrogének - észterek - forgács - glikolok - hı - alkoholok - zaj - szulfidok - rezgés vf - gázok - elhasznált - szója olaj kenıanyagok Növényi SZERSZÁM olajok - repce olaj - ricinus olaj - mustármag olaj anyagok Szilárd - PTFE - grafit - MoS2 3. ábra, A minimális mennyiségő hőtés-kenés fıbb kenıanyagai Animáció 7 A hőtés-kenés elsıdleges funkciói a nedves megmunkálási mőveletnél a hőtés, a kenés, és a forgács eltávolítás (lemosás). Rendszerint emulziókat vagy tiszta olajokat használnak. Az emulziók kiváló hıátadási tulajdonsággal rendelkeznek a nagy víztartalom miatt. A tiszta olajok akkor jeleskednek, amikor nagymértékő kenés kívánatos. Mindkét közeg garantálja a hatékony forgácsszállítást. Amikor sőrített levegıt alkalmaznak hőtı közeg helyett, akkor a közeg elınyös kenési tulajdonságai eltőnnek. E folyadékot piciny mennyiségben juttatják a szerszámhoz és/vagy a megmunkálás helyéhez, vagy szállító közeg segítségével, pl. levegıvel, vagy nélküle. Korábban egy szivattyú szolgáltatta a közeget a szerszámnak, precízen kimért olajcseppek alakjában. Az újabb változatoknál, az olajat fúvóka segítségével kis cseppekké porlasztják, melyek a megmunkálási helyre jutnak spray alakjában. Olaj alkalmazása esetén a súrlódás és az adhézió csökken a munkadarab, a forgács és a szerszám között, továbbá a súrlódás által okozott hı is csökken. Következésképp, a szerszám és a munkadarab kevesebb hınek van kitéve, mintha a megmunkálási mővelet teljesen száraz lenne (4. ábra). Az olaj/levegı keverék közvetlen hőtési hatása kisebb jelentıségő az olaj (cp,olaj = 1.92 kJ/kgK) és a levegı (cp,levegı = 1.04 kJ/kgK) kis hıkapacitása, továbbá a folyamatba bevont kis közegmennyiség következtében. Az olaj/levegı keverék nagyon csekély hőtıhatása, a felhasznált olaj, mint közeg a minimális mennyiségő kenés (MMK) stratégiának tekinthetı. 4. ábra, Szerszámhımérséklet fúráskor különbözı hőtés-kenés esetén 8 Az emulziót és vizet akkor alkalmazzák a minimális mennyiségő hőtés-kenéshez (MMHK), amikor a szerszám vagy a munkadarab hőtése a fı cél. Ezt minimális mennyiségő hőtésnek (MMH) nevezzük. Szemben a minimális mennyiségő kenéssel (MMK), a minimális mennyiségő hőtést (MMH) eddig csak ritkán alkalmazták. 3.2.1 Adagolási rendszerek A minimális mennyiségő kenési technika megvalósításakor különbséget tesznek a külsı fúvókából való adagolás és a belsı hőtı-kenı csatornából való adagolás között (5. ábra). Az alkalmazásukba bevonjuk azt a külsı adagolást, amikor aeroszolt permeteznek a szerszámra kívülrıl egy vagy több fúvókából. Ezt a technikát a főrészelésnél, homlokmarásnál és esztergálásnál alkalmazzák. A külsı adagolásos megmunkálásoknál, az alkalmazott fúvókák elrendezését vagy kézzel kell beállítani, vagy beállító rendszer segítségével. A külsı minimális mennyiségő kenéses eljárás akkor is létfontosságú, amikor a mőveletbe bevont szerszámok nem rendelkeznek belsı hőtı-kenı csatornákkal.. 5. ábra, Minimális mennyiségő kenés adagolására kialakított fıbb rendszerek Animáció 9 Mindezeknek a rendszereknek egyedi felhasználási területük van. A külsı adagolást magukba foglaló alkalmazásoknál, az aeroszolt egy vagy több külsı fúvókából juttatják a szerszámra. A fúvókák száma és irányítottsága, a permetezési módszerrel együtt, amely a fúvóka elhelyezésétıl nagymértékben függ, nagyon jelentıs szerepet játszik a végeredmény minıségében. Ezt a technikát használják főrészelésnél, homlok- és palástmarásnál, és az esztergálási mőveleteknél. Az olyan forgácsolási eljárásoknál, mint fúrás, dörzsárazás vagy menetfúrás, a külsı kenıanyag hozzávezetés csak l/d < 3 (l a furat hossza, d a furat átmérıje) tartományig alkalmazható. Amikor az l/d arány nagyobb mint 3, a szerszámot gyakran ki kell húzni, hogy ismét nedves legyen, melynek következtében a teljes forgácsolási idı megnövekedik. A belsı minimális mennyiségő adagolást illetıen egy további különbséget is lehet tenni, mégpedig, hogy 1 vagy 2 csatornás rendszerrıl van-e szó. Amikor 1 csatornás rendszert használnak, az aeroszol keveréket a fıorsón kívül képzik és az egyedi csatorna a keverék egyszerő adagolási útvonalaként szolgál. A 2 csatornás rendszer esetén, az olajat és a levegıt külön adagolják a fıorsón keresztül. A levegı-olaj keveréket közvetlenül a szerszám elıtt állítják elı. Az ilyen variációknál alapvetı követelmény, hogy megfelelı mennyiségő közeg legyen a forgácsolás helyén, amikor a forgácsolási mővelet elkezdıdik. 3.2.2 A minimális mennyiségő kenés kenıanyaga, rendszerelemei Amikor minimális mennyiségő kenési rendszert használunk, a kenıanyag odatapadhat a szerszámgép belsı és a külsı felületeihez finom olajfilm közlésével. Mivel egy ilyen vékony olaj film könnyen oxidálódhat, és ragadóssá válik, a minimális mennyiségő kenıanyagoknak az oxidációval szemben ellenállónak kellene lenniük. A belsı minimális mennyiségő kenési adagolási stratégia olyan szerszámokat kíván, melyek kenıcsatornával rendelkeznek (6. ábra). a) b) 6. ábra, Belsı MMK adagoláshoz tervezett fúrószerszámok a) nézeti kép, b) mőködés 10 Fúrószerszámok esetében van egy további korlátozás, a minimális szerszámátmérı kb. 4 mm-nél kisebb nem lehet, a megfelelı szerszámmerevség garantálása céljából. Ezért, a kisebb szerszámátmérıknél külsı MMK alkalmazása kívánatos. A minimális mennyiségő kenés (MMK) nélkülözhetetlen sok megmunkálási mőveletnél, magába foglalva az anyag-folyamat kombinációkat (1. táblázat). Különösen alumínium és alumínium ötvözetek száraz megmunkálása esetén alkalmazzák. A MMK fontos olyan mőveleteknél, amelyeknél a súrlódás és adhézió nagymértékő, mint például a fúrás, menetmegmunkálás, finom furatesztergálás és dörzsárazás. 1. Táblázat A szárazmegmunkálás és a minimális mennyiségő kenés alkalmazási területei Anyag Alumínium Acél Öntöttvas Erısen Öntött Megmunkált Nemesített Folyamat ötvözött GG20-GG70 ötvözetek ötvözetek acél csapágyacél MMK MMK Fúrás MMK MMK MMK száraz száraz Dörzsárazás MMK MMK MMK MMK MMK Menetfúrás MMK MMK MMK MMK MMK Menetalakítás MMK MMK MMK MMK MMK Mélyfurat fúrása MMK MMK MMK MMK MMK Marás MMK száraz száraz száraz száraz MMK MMK Esztergálás száraz száraz száraz száraz száraz Fogmarás száraz száraz száraz Főrészelés MMK MMK MMK MMK MMK Üregelés MMK száraz száraz 4. A HASZNÁLT HŐTİ-KENİ ANYAG KEZELÉSE, VISSZAFORGATÁSA A hőtı-kenı folyadék semlegesítésének és hasznosításának problémája egyre fontosabbá válik, mert használatuk mértéke egyre növekszik, és egyre jobban szennyezik a környezetet. Az Európai 11 Unió országaiban nagyon szigorú ökológiai szabályozás van. A hulladékkezelési eljárások rendszerezése a irodalom alapján az 2. Táblázatban tömöríthetı. 2. Táblázat A hulladékkezelési eljárások rendszerezése Elıkészítı mőveletek Fázis-szétválasztás Fizikai eljárások Komponens-szétválasztás Egyéb fizikai hulladékkezelési eljárások Semlegesítés Hulladékkezelési eljárások Csapadékos leválasztás Hidrolízis Redukció Kémiai hulladékkezelési eljárások Oxidáció Dehalogénezés Elektrokémiai módszerek Fotolízis Komposztálás Biogáz elıállítás Biológiai hulladékkezelési eljárások Bio-hidrometallurgia Enzimes fermentáció A használt olaj alapú folyadékokat összegyőjtik és regenerálják, és a veszélyes hulladékot megsemmisítik. A használt olajok fém részekkel szennyezettek, mert azokat rendszerint hosszú ideig voltak felhasználva és sok szilárd anyagot (fém rozsda, ill. abrazív részecskék) tartalmaznak. 4.1. Az elhasznált forgácsolási folyadék megsemmisítési technikái A használtolaj alapú forgácsolási folyadékoknak két egyszerő derítéses kezelési módszere ismert : a) Az elsı módszer a használt folyadék tisztításából áll, melyet szőréssel, ülepítéssel vagy centrifugálással, vagy e folyamatok kombinációjával végezik. A szilárd állapotú szennyezıdések eltávolítása után, a folyadék készen áll a visszaforgatásra 12 (újrahasznosításra). Használat elıtt célszerő a folyadékot összekeverni a friss emulzióval 1:2 arányban. b) A másik módszer azon alapszik, hogy az olajat 80○C hımérsékletre felmelegítik 30 percig. A szilárd anyagok elválasztása mellett szükséges az olajban található mikro-organizmusok megfelelı közömbösítése. A közömbösítés után az olajat újra fel lehet használni, további friss olaj nélkül, de üzemfenntartási ideje a friss olajhoz képest kisebb lesz. 4.2. Az elhasznált emulziók semlegesítése A környezet megóvása érdekében, a használt forgácsoló folyadékok semlegesítését kivétel nélkül végre kell hajtani. A semlegesítés (közömbösítés) az olajok és a víz szétválasztásából és a veszélyes összetevık ártalmatlanításából áll. Szétválasztási ehetıségek az olaj víztıl való elkülönítésére : Ülepítés, Mechanikai szétválasztás, Vegyi szétválasztás, Dúsítás, Lebegtetés, Elektrokémiai szétválasztás, Elnyeletés, Membrános szétválasztás, Termikus szétválasztás. FOLYAMATSZABÁLYOZÁS Használt olaj-bázisú emulzió REAKTORTARTÁLY ELEKTRÓDOKKAL HULLADÉK ELÉGETÉSE OLAJFÁZIS OLAJFÁZIS SZŐRİKÉSZLET SZŐRİKÉSZLET HULLADÉK TÁROLÁSI VÍZFÁZIS TARTÁLY TERÜLET TOVÁBBI ALKALMAZÁS VÍZMINİSÉG VÍZ CSATORNA SZABÁLYOZÁS RENDSZER 7. ábra, Az emulziószétválasztó egység blokkdiagramja 13 A használtolaj-emulziók szétválasztására az elektrosztatikus-elektrolikus módszert fejlesztették ki és valósították meg a krakkói Korszerő Gyártástechnológiai Intézetben. Ez az un. Rotresel egység (7. ábra). E módszernél, az elektrosztatikus mezıben ionizált cseppek, az elektróda felületén lerakódnak. Az abszorpció és a dúsítási folyamat következtében, az olajfázis könnyebb, mint a víz. Ez az olaj telítıdik gázokkal (oxigénnel és hidrogénnel) így az felül elfolyik a folyadék felületérıl, elválva a vízfázistól. A fentiekhez javasolt még a használt emulzió elıszőrése. Az olaj fázis szőrıkön megy végbe. 1m3 emulzió szétválasztásához kb. 20-25kWh villamos energia szükséges. 5. JİVİBELI TRENDEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYZATOK Szerszámok és bevonatok A modern megmunkálási technikák, mint pl. a száraz megmunkálás, a minimális mennyiségő kenés (MMK), továbbá a nagy sebességő (NSM) és nagy termelékenységő (NTM) megmunkálások nagymértékő szerszámfejlesztésekhez vezettek az elmúlt évtizedekben. Trend szerint a finom és az ultrafinom szemcsézető keményfémek használata folytatódik. Jelenleg, a laboratóriumi szintő kísérletek olyan nano-szerkezető forgácsoló anyagok fejlesztésére fókuszálnak, melyek tulajdonságai meghaladják a jelenleg használatos keményfémekét. Minimális Mennyiségő Kenés alkalmazása Ezideig, a minimális mennyiségő kenés kenıanyagaira megfogalmazott olyan kívánalmak, hogy kiváló kenést biztosítsanak, folyamatosan permetezzék és tisztítsák a szerszámgépet, még nincsenek kielégítve. A minimális mennyiségő kenés adagolási rendszerét tovább kell fejleszteni a szükséges kenıanyag-mennyiség minimalizálása céljából. Ez a kívánalom közvetlenül vonatkozik az optimizálás szükségességére és a különbözı csatlakozó elemek, mint például a fıorsó – szerszámtartó – és a forgácsolószerszám szabványosítására. A hagyományos hőtı-kenı folyadékok ásványi olaj alapúak és tartalmazhatnak nem környezetbarát komponenseket is. Ezeknek a hőtı-kenı folyadékok helyettesítése gyakran nehéz feladat. A hagyományos hőtı-kenı folyadékok helyettesítése nem az egyetlen módja a környezetkímélı gyártásnak. A forgácsolási folyamatok fı trendjei a száraz forgácsoláson kívül a következık: Sokfunkciós olajok használata, Kis emissziót okozó forgácsolási folyadékok használata, 14 Az emisszió keletkezhet a munkadarabon, vagy a forgácsolószerszámon (a nagy forgácsoló- sebesség, a magas munkadarab-, forgácsolószerszám- és forgácshımérséklet következtében). Ezen okból használják pl. az észtert, mely minimalizálja ezeket az emissziókat. A forgácsolási olajok helyettesítése. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Jelenleg még nagy mennyiségben használnak ásványolaj bázisú forgácsolási folyadékokat. A világmérető környezeti trendeket figyelembe kell venni. E szerint nem csak adott konkrét technológiai problémák megoldására kell koncentrálni, hanem a jövı vállalati stratégiájára is. A hőtı-kenı anyagok mennyiségének csökkentése a száraz megmunkálásos és a minimális mennyiségő kenéses forgácsoló technológia alkalmazásával a megmunkálások jelentıs fejlıdéséhez vezetett. Ma, sok forgácsolási folyamat készül a modern forgácsolószerszámok és bevonatok alkalmazásával. Ezek a rendszerelemek gazdaságos és nagy termelékenységő folyamatokat biztosítanak. A témával kapcsolatos, napjainkban megjelent tankönyvben , több témakör részletes tárgyalása megtalálható. 15 7. FELHASZNÁLT IRODALOM Weinert, K., Adams, F. J., Thamke, D., 1995, Was kostet die Kühlschmierung?, Technica, 44/7: 19-23. Sutherland, J. W., Kulur, V. N., King, N. C., 2000, An Experimental Investigation of Air Quality in Wet and Dry Turning, Annals of the CIRP, 49/1: 61-64. Dudás, I., Lierath, F., Varga, Gy.: Gépgyártás-technológia V., Környezetbarát technológia, Mőszaki Kiadó, Budapest, 2010, p.: 319 Weinert, K., 1999, Trockenbearbeitung und Minimalmengenkühlschmierung – Einsatz in der spanenden Fertigungstechnik, Springer Verlag, Berlin-Heidelberg. Madl, J.: Consumption of Cutting Fluids and Resulting Emvironmental Trends, Proccedings of ECOFRIM: Towards Ecologically Friendly Machining, INCO-COPPERNIKUS NETWORK, The first seminar: Sobotin-Sumperk, October 8-10, 1998, pp.: 15-19 Nasir, A.: General Comments on Ecological and Dry Machining, Proccedings of ECOFRIM: Towards Ecologically Friendly Machining, INCO-COPPERNIKUS NETWORK, The first seminar: Sobotin-Sumperk, October 8-10, 1998, pp.: 10-14 Weinert K, Inasaki I, Sutherland JW, Wakabayashi T.: Dry machining and minimum quantity lubrication, Annals of CIRP, 2004, 53 (2), pp.: 1-28 Hands, D. M., Sheehan J., Wong B., Lick, H. B., Comparison of Metalworking Fluid Mist Exposures from Machining with Different Levels of Machine Enclosure, American Industrial Hygiene Association Journal, 1996, 57/12:173-1178 Klocke, F., Schulz, A., Gerschwiler, K., 1996, Saubere Fertigungstechnologien - Ein Wettbewerbsvorteil von morgen?, Aachener Werkzeugmaschinen-Kolloquium, Conference Proc., June 13-14: 4.35-4.108. Aoyama, T., 2002, Development of a Mixture Supply System for Machining with Minimal Quantity Lubrication, Annals of the CIRP, 51/1: 289-292. Chandrasekaran, H., Thuvander, A., 1998, Modelling Tool Stresses and Temperature Evaluation in Turning using FEM, Machining Science and Technology, 1/2: 355-367. Klocke, F, Eisenblätter, G., 1997, Dry Cutting, Annals of the CIRP, 46/2: 519-526. Suzuki, S, 2002, Developments in Oil Supplying Systems for MQL Cutting, Journal of Japanese Society of Tribologists, 47/7: 538-543. http://www.oceanavenger.com/images/ocean-avenger-beam-drill-line-19.jpg (2011. 03.15) 16 Klocke, F., Lung, D., Eisenblätter, G., Müller-Hummel, P., Pröll, H., Rehbein, W., 1998, Minimalmengenkühlschmierung - Systeme, Werkzeuge und Medien, Trockenbearbeitung prismatischer Teile, VDI-Berichte, 1375: 197-210. Dr. Szvitacsné Marton Katalin: Hulladékgazdálkodás, -kezelés, Jegyzet, 2003, február, p.:112, http://www.diakoldal.hu/notes/21a5295af15605f70859a5841ac909fahulladekgazd.doc (2011. 03.15) Musialek, K., Polowski, W., Pofelska-Filip, I.: Cutting Fluid Disposal and Some Possibilities the Neutralization of Used Cutting Fluids Produced on a Base of the Mineral Oil, Proccedings of ECOFRIM: Towards Ecologically Friendly Machining, INCO-COPPERNIKUS NETWORK, The first seminar: Sobotin-Sumperk, October 8-10, 1998, pp.: 22-27 Weinert, K., 2003, Einsatz moderner Schneidstoffe in der Zerspanung, In: Kolaska, H., 2003, Pulvermetallurgie in Wissenschaft und Praxis, 19: 71-95. 17