Fizika Practice Questions PDF

1. Az elektromágneses spektrum három összetevőjét légüres térben mért hullámhosszuk szerint csökkenő sorrendbe szeretnénk állítani. Melyik a helyes sorrend? (C) A) Röntgensugárzás, infravörös sugárzás, rádióhullám. B) Infravörös sugárzás, rádióhullám, röntgensugárzás. C) Rádióhullám,...

1. Az elektromágneses spektrum három összetevőjét légüres térben mért hullámhosszuk szerint csökkenő sorrendbe szeretnénk állítani. Melyik a helyes sorrend? (C) A) Röntgensugárzás, infravörös sugárzás, rádióhullám. B) Infravörös sugárzás, rádióhullám, röntgensugárzás. C) Rádióhullám, infravörös sugárzás, röntgensugárzás. 2. Mi a közös a vákuumban terjedő rádióhullámokban és az infravörös hullámokban? (A) A) A terjedési sebességük. B) Az energiakvantumuk nagysága. C) A hullámhosszuk. 3. Az alábbi sugárzások közül melyik nem elektromágneses hullám? (A) A) Az alfa-sugárzás. B) Az ultraibolya sugárzás. C) A gamma-sugárzás. 4. Válassza ki az alábbi – az elektromágneses hullámokra vonatkozó – állítások közül az igazat! (B) A) Frekvenciájuk változik, ha másik közegbe lépnek át. B) Légüres térben a terjedési sebességük kb. 300 000 km/s. C) Annál nagyobb az energiájuk, minél nagyobb a hullámhosszuk. 5. Egy pohár leesik a földre és összetörik. Milyen kölcsönhatás tartotta össze a pohár darabjait? (A) A) Az elektromágneses kölcsönhatás. B) A magerőket létrehozó kölcsönhatás. C) A gravitációs kölcsönhatás. 6. Melyik sugárzásnak nagyobb a hullámhossza: az infravörös sugárzásnak vagy a gamma-sugárzásnak? (A) A) Az infravörös sugaraknak sokkal nagyobb a hullámhosszuk. B) A gamma-sugaraknak sokkal nagyobb a hullámhosszuk. C) Nagyságrendileg azonos a hullámhosszuk, részben átfedi egymást a két hullámhossztartomány. 7. Milyen formában terjed a mobiltelefonok között az energia használatuk során? (B) A) Hanghullám formájában terjed az energia. B) Mikrohullám formájában terjed az energia. C) Transzverzális mechanikai hullám formájában terjed az energia. 8. Az alábbiak közül melyik elektromágneses sugárzás rendelkezik a legnagyobb energiájú fotonokkal? (A) A) Az infravörös sugárzás. B) A mikrohullámú sugárzás.  C) Az URH (ultrarövid hullámú) rádióadás. 9. Mekkora a frekvenciája annak a rádióadónak, amely 2,85 méteres hullámhosszon sugároz? (A) A) ~ 105 MHz. B) ~ 85,5 MHz C) ~ 950 kHz 10. A mobiltelefonok kameráin látszik, ha a tévékészülék távirányítójával infravörös jelet bocsátunk a tévé felé, míg szabad szemmel ez a jel nem látható. Mi ennek az oka? (C) A) A telefon kamerája kisebb fényerősségre is érzékeny, mint az emberi szem. B) A telefon kamerája kisebb hullámhosszakra is érzékeny, mint az emberi szem. C) A telefon kamerája kisebb frekvenciákra is érzékeny, mint az emberi szem. 11. Amikor orvosi ultrahangvizsgálatra megyünk, mivel vizsgálnak meg bennünket? (A) A) Mechanikai hullámokkal. B) Rádióhullámokkal. C) Röntgenhullámokkal. 12. A Nap melegíti a Földet. Hogyan jut el a Földre a Nap melege? (A) A) Elektromágneses hullámok formájában. B) Láthatatlan, töltött részecskék kisugárzásával. C) A kozmosz hővezetése révén. 13. Mi a különbség a rádióhullám és az ultraibolya fény között? (D) A) Az ultraibolya fénynek nagyobb a hullámhossza és a frekvenciája, mint a rádióhullámnak. B) Az ultraibolya fénynek kisebb a hullámhossza és a frekvenciája, mint a rádióhullámnak. C) Az ultraibolya fénynek nagyobb a hullámhossza és kisebb a frekvenciája, mint a rádióhullámnak. D) Az ultraibolya fénynek kisebb a hullámhossza és nagyobb a frekvenciája, mint a rádióhullámnak. 14. A mobiltelefonok rádióhullámok formájában sugározzák ki jeleiket. Mit mondhatunk ezen hullámok hullámhosszáról? (C) A) A mobiltelefonok jelének hullámhossza körülbelül a röntgensugárzás hullámhosszával esik egybe. B) A mobiltelefonok jelének hullámhossza körülbelül az UV-sugárzás hullámhosszával esik egybe. C) A mobiltelefonok jelének hullámhossza körülbelül a mikrohullámok hullámhosszával esik egybe. 15. Házak hőszigetelésének értékeléséhez manapság hőkamerával készítenek képeket a házról. Hogyan készül a kép, miről készít képet a hőkamera? (B) A) A hőkamera valójában a ház közvetlen környezetének levegőhőmérsékletét méri, ezt rajzolja a képre. B) A hőkamera hasonló módon működik, mint a hagyományos kamera, csak látható fény helyett infravörös tartományban készít képet. C) A hőkamera nem elektromágneses rezgéseket érzékel, hanem az infrahangot érzékeli, amit a ház szerkezete hőtágulás hatására kisugároz. 16. Érkeznek-e a Napból olyan hullámhosszúságú elektromágneses hullámok, amelyek szabad szemmel nem észlelhetők? (A) A) Érkeznek, például az infravörös és ultraibolya sugarakat sem látjuk szabad szemmel. B) Nem érkeznek, mert az evolúciónak köszönhetően az ember a napsugarak teljes spektrumát érzékelni tudja. C) A Napból közvetlenül nem érkeznek, de a napszél a Föld légkörével kölcsönhatva létrehoz ilyen sugarakat. 17. Az elektromágneses sugárzás különböző fajtáit soroljuk föl. Melyik sugárzás fotonjának a legnagyobb az energiája az alábbiak közül? (C) A) Infravörös sugárzás. B) Rádióhullám. C) UV sugárzás. 18. A mobiltelefonok közötti kapcsolatot hullámok biztosítják. Milyen hullámok ezek? (A) A) Elektromágneses hullámok. B) Hanghullámok. C) Tisztán elektromos jelek. D) Gravitációs hullámok. 1. Mekkora két különböző ellenállású, párhuzamosan kapcsolt fogyasztó eredő ellenállása? (A) A) Kisebb mindkét ellenállásnál. B) A két ellenállás-érték között van. C) Nagyobb mindkét ellenállásnál. 2. A személyautó első helyzetjelző lámpájának ellenállása 37,5 Ω. Az akkumulátor feszültsége 12 V. Mekkora erősségű áram halad át a lámpán működés közben? (A) A) 0,32 A. B) 3,125 A. C) 4,5 A. 3. Két azonos ellenállást egyszer sorosan, egyszer párhuzamosan kapcsolunk ugyanarra a feszültségforrásra. Melyik esetben lesz nagyobb az ellenálláson felszabaduló összteljesítmény? (B) A) Ha sorba kötjük őket. B) Ha párhuzamosan kötjük őket. C) Mindkét esetben ugyanannyi az összteljesítmény 4. Lehet-e két darab 1 Ω-os ellenállás eredője kisebb, mint 1 Ω? (A) A) Igen, 0,5 Ω is lehet. B) Nem, az eredő 2 Ω. C) Nem, az eredő biztosan nagyobb, mint 1 Ω. 5. Két különböző nagyságú, párhuzamosan kapcsolt ellenállásra feszültséget kapcsolunk. Melyik ellenálláson nagyobb az elektromos teljesítmény? (A) A) A kisebb ellenálláson. B) Egyenlő mindkét ellenálláson. C) A nagyobb ellenálláson. 6. 230 V-os hálózatra tervezett 20 W-os és 40 W-os izzóink vannak. Melyiknek nagyobb az ellenállása, amikor az izzók üzemi feszültségen működnek? (A) A) A 20 W-osnak. B) A 40 W-osnak. C) A két izzó ellenállása egyenlő. 7. Folyhat-e elektromos áram egy tömör fémtestben, ha változó mágneses mezőbe tesszük? (B) A) Nem, mert a fémtest belsejében nem hoztunk létre feszültséget. B) Igen, a létrejövő elektromos tér mozgásra késztetheti a szabad elektronokat. C) Nem, mert az elektromos tér erőssége a fém belsejében mindig nulla. 8. Hogyan változik a lakás elektromos rendszerének főágában folyó áram erőssége, ha a hálózatra újabb fogyasztót kötünk? (B) A) Az áramerősség csökken, hiszen az eredő ellenállás nő. B) Az áramerősség nő, hiszen az eredő ellenállás csökken. C) Az áramerősség nem változik, hiszen a teljesítmény a hálózatban állandó. 9. A hétköznapi életben az elektromos töltés mértékegységeként bizonyos helyzetekben az Ah (amperórát) használjuk. 1 Ah egyenlő azzal a töltéssel, amit 1 A erősségű áram 1 óra alatt szállít. Hány coulomb töltéssel egyenlő 1 Ah? (C) A) 60 C. B) 1000 C. C) 3600 C. 10. Az ábrán látható kapcsolásban állandó U feszültség mellett melyik esetben mérjük a legkisebb áramerősséget? (C) A) Ha a K1 és K2 kapcsolók be vannak zárva. B) Ha K1 zárva van, K2 pedig nyitva van. C) Ha K1 nyitva van, K2 pedig zárva van. 11. Két különböző nagyságú, sorosan kapcsolt ellenálláson elektromos áram folyik keresztül. Melyik ellenálláson nagyobb az elektromos teljesítmény? (C) A) A kisebb ellenálláson nagyobb az elektromos teljesítmény. B) Az elektromos teljesítmény a két ellenálláson egyenlő. C) A nagyobb ellenálláson nagyobb az elektromos teljesítmény. 12. Egy ideális, veszteségmentes, terheletlen transzformátor primer tekercsére 24 V váltakozó feszültséget kapcsolunk. A primer tekercs menetszáma 600, a szekunder tekercsé pedig 1200. Mekkora lesz a szekunder tekercsen megjelenő feszültség? (C) A) 0 V B) 12 V C) 48 V 13. Két különböző nagyságú ellenállást párhuzamosan kapcsolunk. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? (C) A) Eredő ellenállásuk értéke nagyobb, mint a nagyobbik ellenállásé. B) Eredő ellenállásuk értéke a két ellenállás értéke közé esik. C) Eredő ellenállásuk értéke kisebb, mint a kisebbik ellenállásé. 14. Mit jelent, hogy Magyarországon a hálózati feszültség 230 V? (C)  A) A konnektor két érintkezője között a feszültség minden pillanatban pontosan 230 V. B) A feszültség értéke időben változik, de maximum 230 V. C) A feszültség effektív értéke 230V, egy adott pillanatban a feszültség lehet 230 V- nál nagyobb vagy kisebb is. 15. Áramkört állítunk össze az ábra szerint. Az áramkörben ugyanolyan hosszú és ugyanakkora keresztmetszetű réz- és alumíniumvezetéket használunk. Az alumíniumvezeték fajlagos ellenállása nagyobb, mint a rézvezetéké. Melyik dróton nagyobb a leadott teljesítmény? (B) A) A rézdróton. B) Az alumíniumon. C) Ugyanakkora mindkettőn. 16. Az ábrán a voltmérő U feszültséget, az ampermérő I áramerősséget mutat. Mit ad meg az U/I hányados? (B) A) R1 értékét. B) R2 értékét. C) Az eredő ellenállást. 17. Az ábra szerinti, nem elhanyagolható ellenállású vezetékszakasz két ugyanolyan hosszú, de különböző vastagságú részből áll. Melyikben folyik nagyobb áram, ha feszültséget kapcsolunk a vezeték két végére? (C) A) Az 1-es számú részben. B) A 2-es számú részben. C) Ugyanakkora áram folyik mindkét részben. 18. Két párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredője 12 ohm. Mekkorák lehetnek az ellenállások? (C) A) 2 és 10 ohm. B) 4 és 20 ohm. C) 20 és 30 ohm. 19. Egy 4 W és egy 5 W névleges teljesítményű izzót sorosan kapcsolunk egy áramforrásra. Válassza ki az alábbi állítások közül a biztosan igazat! (B) A) A két izzó azonos teljesítményt ad le. B) A két izzón azonos erősségű áram folyik át. C) A két izzóra azonos nagyságú feszültség jut. 20. Két különböző ellenállást kapcsoltunk össze. Milyen kapcsolásra lehet érvényes a következő állítás? Az eredő ellenállás kisebb, mint a kisebbik ellenállás. (B) A) Soros kapcsolásra. B) Párhuzamos kapcsolásra. C) Ilyen kapcsolás nem létezik. 21. Egy zseblámpaizzó U=10 V-os telepre kapcsolva 2 W-os teljesítménnyel világít. Mekkora lesz ugyanezen izzó teljesítménye, ha a telep polaritását megcseréljük, azaz U= − 10 V-os feszültségre kapcsoljuk? (A) A) Az izzó teljesítménye 2 W marad. B) Az izzó teljesítménye − 2 W lesz. C) Az izzó nem fog világítani. 22. Állandó U feszültség mellett hogyan változik az 1. izzó fényereje (teljesítménye), ha a 2. izzó kiég? (B) A) Az izzó fényereje nő. B) Az izzó fényereje nem változik. C) Az izzó fényereje csökken. 23. Hogyan lehetséges, hogy egy hagyományos villanykörte sokkal több elektromos energiát használ, mint egy ugyanannyi fényt kisugárzó kompakt fénycső? (B) A) A kompakt fénycsőben nincsenek mozgó alkatrészek, így súrlódás sincsen. B) A hagyományos villanykörték az elektromos energia nagy részét nem fénnyé, hanem hővé alakítják, ezért sokkal rosszabb a hatásfokuk. C) A kompakt fénycsövek által kisugárzott fénynek sokkal kisebb a frekvenciája, mint a hagyományos villanykörték által kisugárzott fénynek. 24. Japánban hozzávetőlegesen feleakkora a hálózati feszültség, mint nálunk. Hozzá- vetőlegesen mennyi időt venne igénybe ott egy pohár víz felforralása ugyanazzal a merülőforralóval, ha nálunk ez 5 perc? (C) A) ⋅ 5 perc. B) 10 perc. C) 20 perc. 25. Mit mutat a feszültségmérő az alábbi áramkörben a kapcsoló nyitott, illetve zárt állása esetén? (A feszültségmérő ideálisnak tekinthető.) (C) A) A feszültségmérő mindkét esetben 4,5 V-t mutat. B) A feszültségmérő mindkét esetben 0 V-t mutat. C) A feszültségmérő a kapcsoló nyitott állása esetén 4,5 V-ot, a kapcsoló zárt állásánál 0 V-ot mutat. 26. Melyik esetben világít legfényesebben az izzó? (C) A) Ha a K1 kapcsolót zárjuk. B) Ha a K2 kapcsolót zárjuk. C) Ha mindkét kapcsolót zárjuk. 27. Azonos nagyságú feszültséggel egy protont vagy egy alfa-részecskét lehet nagyobb sebességre gyorsítani? (A) A) Egy protont. B) Egy alfa-részecskét. C) Egyformán gyorsul fel mindkét részecske. 28. Egy alumínium vezetéket szerelés közben harapófogóval megszorítottak. Így a vezeték, amely kezdetben egy állandó keresztmetszetű henger volt, középen kissé elvékonyodott. (Lásd az ábrát!) Változott-e emiatt a vezeték ellenállása? (C) A) Igen, az ellenállás lecsökkent. B) Nem, az ellenállás nem változott. C) Igen, az ellenállás megnőtt. 29. A képen egy energiatakarékos izzó dobozán lévő címke látható. Mit jelenthetnek a rajta feltüntetett teljesítményadatok? (C) A) Az energiatakarékos égő 9 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és 40 W teljesítménnyel bocsát ki fényenergiát. B) Az energiatakarékos égő 40 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és 9 W teljesítménnyel bocsát ki fényenergiát. C) Az energiatakarékos égő 9 W teljesítménnyel fogyaszt elektromos energiát, és annyi fényenergiát bocsát ki időegység alatt, mint egy 40 W teljesítményű hagyományos izzó. 30. Sorosan kapcsolunk két, azonos anyagú és hosszúságú, de különböző keresztmetszetű drótdarabot. Melyiken szabadul fel azonos idő alatt több hő? (B) A) A vastagabb drótdarabon szabadul fel több hő. B) A vékonyabb drótdarabon szabadul fel több hő. C) Egyforma hőmennyiség szabadul fel a két drótdarabon. 31. Vajon igaz-e, hogy azonos keresztmetszetű drótok közül mindig a hosszabbnak nagyobb az ellenállása? (C) A) Igen, mindig igaz. B) Nem, sosem igaz. C) A drótok anyagától függ, hogy igaz-e, vagy sem. 32. Egy áramkörbe két, különböző ellenállású fogyasztót kötünk egymással párhuzamosan. Melyik állítás igaz? (C) A) Az áramkörben az áram csak a kisebb ellenállású fogyasztón folyik. B) Az áramkörben az áram csak a nagyobb ellenállású fogyasztón folyik. C) Az áramkörben az áram mindkét fogyasztón folyik. 33. Az ábrán látható kapcsolásban a telep feszültsége U0 = 10 V, a két ellenállás értéke azonos. Mekkora a feszültség az A és B pontok között a kapcsoló nyitott állása mellett? (C) A) UAB = 10 V. B) UAB = 5 V. C) UAB = 0 V. 34. Két áramkört készítünk. A elsőben egy egyenáramú telep, egy kapcsoló, egy izzó és egy ohmos ellenállás, a másikban egy egyenáramú telep, egy kapcsoló, egy izzó és egy nagy induktivitású tekercs van sorba kötve az ábra szerint. A két áramkörben a telepek és az izzók teljesen egyformák, továbbá a két áramkör teljes ohmos ellenállása megegyezik. Melyik áramkörben éri el hamarabb az izzó a teljes fényerejét, ha a két kapcsolót egyszerre zárjuk? (A) A) Az 1. áramkörben. B) A 2. áramkörben. C) A két izzó egyszerre éri el a teljes fényerejét. 35. Hogyan tudunk 100 ohmos ellenállásokból 50 ohmos ellenállást készíteni? (B) A) Ha két 100 ohmos ellenállást sorba kötünk. B) Két 100 ohmos ellenállást párhuzamosan kapcsolunk. C) Nem lehetséges 100 ohmos ellenállások segítségével 50 ohmos ellenállást készíteni. 36. Milyen huzalból kell elkészíteni egy 230 V-os hálózatról működő, elektromos hősugárzó fűtőszálát? (A) A) A hősugárzó fűtőszála kis ellenállású, hogy rajta nagy áram haladhasson keresztül a megfelelően nagy teljesítmény elérése érdekében. B) Nagy ellenállású fűtőszálat használunk melegítés céljára, mert azon nagy feszültség esik, ilyenkor a hősugárzó teljesítménye nagy. C) A hősugárzó fűtőszálának ellenállása nem befolyásolja a teljesítményét, fontos, hogy a felülete nagy legyen. 37. Van két ellenállásunk, egy 1 ohmos és egy 2 ohmos. Mekkora ellenállást hozhatunk létre az összekapcsolásuk segítségével? (A) A) Egy 2/3 ohmosat. B) Egy 3/2 ohmosat. C) Egy 3/4 ohmosat. 38. Egy gépjárművekbe szánt akkumulátoron a "12 V , 55 Ah" jelzés szerepel. Mit jelent az 55 Ah? (C) A) Azt jelenti, hogy az akkumulátor belső ellenállása 55 Ah, azaz 55 Ω. B) Azt jelenti, hogy a teljesen feltöltött akkumulátor maximális teljesítménye 55 Ah, azaz 55 watt C) Azt jelenti, hogy ha a teljesen feltöltött akkumulátorra egy olyan fogyasztót kötnénk, melyen állandó, 5,5 amper erősségű áram folyik át, akkor az akkumulátor 10 óra alatt merülne le. 39. A mellékelt ábrán látható áramkörben a kapcsolók mely állásánál világít a zseblámpaizzó? (C)  A) Ha K1 és K2 is zárva van. B) Ha K1 nyitva és K2 zárva van. C) Ha K1 zárva és K2 nyitva van. 40. Az alábbi esetekben egyforma izzókat és egyforma, ideális, elhanyagolható belső ellenállású telepeket használva három kapcsolást készítettünk el. Melyik kapcsolás szolgáltatja a legnagyobb fényerősséget? (B) A) Az I. kapcsolás. B) A II. kapcsolás. C) A III. kapcsolás. 41. Két különböző ellenállást sorba kötünk, és egy telephez csatlakoztatjuk őket. Az alábbiak közül melyik állítás igaz? (B) A) A nagyobb ellenálláson nagyobb áramerősséget mérhetünk. B) A nagyobb ellenálláson több hő fejlődik. C) A nagyobb ellenálláson kisebb feszültséget mérhetünk. 42. Egy hosszú drótot az ábrának megfelelően hurok alakban meghajlítunk. A hurok két szára az ábrának megfelelően összeér. Melyik esetben lesz nagyobb az A és B pontok között mérhető ellenállás: ha szigetelt vagy ha szigeteletlen drótból készítjük az alakzatot? (A) A) Ha szigetelt drótból készítjük az alakzatot. B) Ha szigeteletlen drótból készítjük az alakzatot. C) Egyforma lesz az ellenállás mindkét esetben. 43. Két különböző ellenállást párhuzamosan kötöttünk. Mit állíthatunk az eredő ellenállásról? (A) A) Az eredő ellenállás értéke közelebb esik a kisebb ellenállás értékéhez.  B) Az eredő ellenállás értéke közelebb esik a nagyobb ellenállás értékéhez. C) Az eredő ellenállás értéke a két ellenállás értékének számtani közepe lesz. 44. Mi a különbség az elektromosan vezető, illetve szigetelő anyagok között? (C) A) A szigetelőkben nincsenek elektronok, míg a vezetőkben vannak. B) A vezetőkben több negatív töltéshordozó van, mint pozitív, a szigetelőkben pedig pontosan egyenlő a két töltéshordozó mennyisége. C) A vezetőkben vannak olyan töltéshordozók, amelyek könnyen el tudnak mozdulni, a szigetelőkben pedig nincsenek. 45. Két 3 V feszültségre méretezett izzót sorba kapcsolunk, és egy 6V-os telepre kötünk. Az egyik izzó 10 W-os, a másik 5 W-os névleges teljesítményű. Mit mondhatunk az egyes izzókra jutó feszültségről? (Feltehetjük, hogy az izzók nem égnek ki.) (A) A) A 10 W-os izzóra jutó feszültség kisebb, mint 3 V; az 5 W-os izzóra jutó feszültség nagyobb, mint 3 V. B) Mindkét izzóra 3 V feszültség jut. C) A 10 W-os izzóra jutó feszültség nagyobb, mint 3 V; az 5 W-os izzóra jutó feszültség kisebb, mint 3 V. 46. A lakásban több elektromos háztartási gép működik, amikor a fürdőszobában még egy hajszárítót is bekapcsolunk. Hogyan változik a lakás elektromos hálózatának eredő ellenállása? (C) A) Nő. B) Nem változik. C) Csökken. 47. Az elektromos ellenállás általánosan használt, származtatott mértékegysége az ohm. Hogyan lehet az 1 ohmot SI alap-mértékegységekkel kifejezni? (A) 48. Egy R ellenállású huzalból kör alakú, zárt hurkot alkotunk. Mekkora a drótkör ellenállása két átellenes pontja között? (C) A) R. B) R/2. C) R/4. 49. Az elektromos feszültség általánosan használt, származtatott mértékegysége a volt. Hogyan lehet az 1 voltot SI alapmértékegységekkel kifejezni? (B) 50. Egy, az ábrának megfelelő, kicsiny rézhasáb egyenáramú ellenállását vizsgáljuk. Melyik nagyobb? Az A és B egymással szemben elhelyezkedő párhuzamos lapok között mért ellenállás vagy a C és D egymással szemben elhelyezkedő párhuzamos lapok között mért ellenállás? (A) A) Az A és B lapok között mért ellenállás nagyobb. B) A C és D lapok között mért ellenállás nagyobb. C) Egyenlő a két esetben. 51. Egy szigeteletlen, R ellenállású, l hosszúságú vezetéket félbevágunk, s a két l/2 hosszúságú darabot párhuzamosan összefogjuk. Mekkora lesz az így keletkező (fele hosszúságú) vezeték ellenállása? (D) 52. A mellékelt ábra szerinti kapcsolásban azt tapasztaljuk, hogy az R1 ellenálláson több hő fejlődik időegységenként, mint az R2 ellenálláson. Mit mondhatunk a két ellenállás viszonyáról? (B) A) R1 > R2 B) R1 < R2 C) A megadott adatok alapján nem dönthető el. 53. Egy háztartási vasalóra írt adatok a következőek: 230 V, 2300 W. Mekkora a vasalón átfolyó áram erőssége, amikor az otthoni elektromos hálózatról működtetjük? (B) A) 0,1 A. B) 10 A.  C) 23 A. 54. Lehet-e két párhuzamosan kötött ellenállás eredő ellenállásának nagysága az egyes ellenállások nagyságának számtani közepe? (C) A) Igen, ha a két ellenállás egyforma nagyságú. B) Igen, ez bármilyen két párhuzamosan kötött ellenállásnál igaz. C) Nem, mert a párhuzamosan kötött ellenállások eredője mindkét ellenállás nagyságánál kisebb. 55. A mellékelt kapcsolásban egy villanykörte kiégett, ezért az összes villanykörte elaludt. Melyik égett ki? (A) A) Az 1. számú. B) A 2. számú. C) A 3. számú. D) A 4. számú 56. Egy R1 és egy R2 ellenállást sorba kötünk, és egyenfeszültségre kapcsoljuk őket. Azt tapasztaljuk, hogy az ellenállásokon megjelenő teljesítményre a P1 = 4P2 összefüggés teljesül. Mit mondhatunk az ellenállások viszonyáról? (A) 57. A mellékelt ábrán látható kapcsolásban az R1 ellenálláson háromszor akkora erősségű áram folyik, mint az R2 ellenálláson. Mit mondhatunk az ellenállások arányáról? (C) 58. Két elektrolizáló kádat, egy kicsit és egy nagyot sorba kapcsolunk. A kádakat azonos elektrolittal töltjük fel, majd feszültséget kapcsolunk a két szélső  elektródára. Melyik kád esetén válik ki nagyobb mennyiségű fém azonos idő alatt? (C) A) A kis kádban. B) A nagy kádban. C) A két kádban azonos mennyiségű fém válik ki. 59. Egy kondenzátort állandó feszültségű feszültségforrásra kötöttünk. Hogyan változik a kondenzátor lemezei között a feszültség, ha azokat úgy távolítjuk egymástól, hogy a kondenzátor folyamatosan a feszültségforrásra van kötve? (B) A) A feszültség csökken. B) A feszültség nem változik. C) A feszültség nő. 60. Három teljesen egyforma izzó párhuzamosan van kapcsolva állandó kapocsfeszültségű áramforrásra. Két izzó azonban selejtes, ezért néhány másodpercnyi működés után kiégnek. Hogyan változik ennek hatására a harmadik izzó fénye? (A) A) A harmadik izzó a változatlan feszültség következtében azonos fényerővel fog világítani. B) A harmadik izzó a megnövekedett áramerősség hatására erősebben fog világítani. C) A harmadik izzó a rendszer megnövekedett ellenállása miatt kisebb fényerővel fog világítani. 61. A mellékelt ábrán látható kapcsolásban az izzólámpa nem világít elég fényesen. Melyik ellenállást helyettesítsük vezetékkel, hogy fényesebben világítson? (A) A) Az R1 ellenállást. B) Az R2 ellenállást. C) Hiába helyettesítjük bármelyiket, az izzó csak akkor világít jobban, ha a telep feszültségét megnöveljük. 62. A mellékelt ábrán látható kapcsolásban milyen értéket mutat az I4 és az I5 árammérő műszer? (A kapcsolásban szereplő izzók eltérők lehetnek.) (A) A) I4 = 0,5 A, I5 = 1 A. B) I4 = 0,5 A, I5 = 0,5 A.  C) I4 = 1 A, I5 = 0,5 A. D) I4 = 1 A, I5 = 1 A. 63. Az ábrán látható áramkörben egy állandó R0, valamint egy változtatható Rx ellenállást sorosan kapcsolunk egy állandó feszültséget biztosító generátorra. Hogyan változik az A és B pontok között mérhető UAB, illetve a B és C pontok között mérhető UBC feszültség, ha az Rx ellenállást növeljük? (A) A) UAB növekszik, UBC csökken. B) UAB növekszik, UBC növekszik. C) UAB csökken, UBC növekszik. D) UAB csökken, UBC csökken. 64. A mellékelt ábrán egy folyadékkal töltött kádba merített fémlemezeket láthatunk. Milyen anyagokat jelölhetnek a számok az ábrán, ha a feltüntetett elrendezés galvánelemként működik? (A) A) 1. rézlemez, 2. sóoldat, 3. cinklemez. B) 1. rézlemez, 2. sóoldat, 3. rézlemez. C) 1. cinklemez, 2. desztillált víz, 3. rézlemez. D) 1. cinklemez, 2. desztillált víz, 3. cinklemez. 65. Egy akkumulátor feszültsége 6 V, és 100 másodpercig 0,3 A erősségű áramot szolgáltatott. Legalább mennyivel csökkent ez idő alatt a kémiai energiája? (A) A) 180 J-lal. B) 600 J-lal. C) 30 J-lal. 66. A mellékelt ábrán látható kapcsolásban mekkora értéket mutat az I2 és az I4 árammérő műszer? (C) 67. Az alábbiak közül melyik esetben beszélhetünk rövidzárlatról? (B) A) Ha az áramkör hirtelen megszakad, mert a drót valahol elvékonyodott, majd elszakadt. B) Ha az áramkör két pontja között a szigetelés hibája miatt nem kívánt összeköttetés létesül. C) Ha az áramkörben ingadozni kezd az áramerősség, és ezt a lámpák fényerejének változása is mutatja. 68. Egy 4 kW teljesítményű villanysütőt akarunk a konyhában üzemeltetni egy 13 amperes biztosítékkal rendelkező, 230 V-os hálózati csatlakozón keresztül. Vajon működésbe lép az elektromos megszakító (biztosíték) ebben az esetben? (A) A) Igen, mert az áramerősség túl nagy lesz a sütő működése közben. B) Nem, mert bár az áramerősség nagyobb lesz, mint 13 A, de a feszültség stabil marad. C) Nem, mert a sütő áramfelvétele nem éri el a 13 A-t. 69. Egy akkumulátor a felirat szerint 9 V-os. Egy 1,5 V-ra méretezett izzót akarunk működtetni a segítségével. Hogyan kerülhetjük el, hogy az izzó kiégjen? (B) A) Párhuzamosan kötünk egy ellenállást az izzóval, hogy az áram egy része arra folyjon. B) Sorosan kötünk egy ellenállást az izzóval, hogy a feszültség egy része arra essen. C) A feladat nem oldható meg, az izzó biztosan ki fog égni. 70. Az ábrán látható kapcsolások közül melyikben fog világítani a lámpa? (A) A) Az A-ban. B) A B-ben. C) A C-ben. 71. Egy ideális telepre sorosan kötünk egy állandó és egy változtatható ellenállást az ábra szerint. Az áramkörben van két mérőműszer is. Ha a tolóellenállás csúszkáját a nyíl irányába mozgatjuk, melyik állítás lesz igaz az alábbiak közül? (C) A) Az ampermérő által mutatott érték növekszik. B) A voltmérő által mutatott érték növekszik.  C) Sem az A, sem a B állítás nem igaz. 72. A mellékelt ábrán látható kapcsolásban világíthat-e az izzó? (D) A) Igen, mert az izzót egy-egy elem pozitív, illetve negatív sarka közé kötöttük. B) Nem, mert ha egy elem pozitív sarkát összekötöm egy másik elem negatív sarkával, rövidzár jön létre. C) Igen, de csak akkor, ha egyik elem sincs kimerülve. D) Nem, mert nem jön létre zárt áramkör. 73. Egy újratölthető ceruzaelemen a következő adatokat látjuk: 1,2 V, 1800 mAh. Egy másikon pedig a következőket: 1,2 V, 2600 mAh. Mi a különbség a két elem között a mindennapi használatban? (C) A) Nincs különbség, hiszen mindkét elem 1,2 V feszültségű. B) Az első elemet hosszabb idő alatt lehet feltölteni (1800 mA árammal), mint a másodikat (2600 mA árammal). C) A második tovább tudja működtetni ugyanazt a fogyasztót, mint az első. D) A másodikat többször lehet újratölteni (2600-szor), mint az esőt (1800- szor). 74. Az alábbiak közül milyen eszközökkel lehet egyenáramot előállítani? (A) A) Galvánelemmel, napelemmel. B) Galvánelemmel, transzformátorral. C) Napelemmel, transzformátorral. 75. Egy egyenáramú áramkörbe egy ellenállást és egy kondenzátort kötünk párhuzamosan. A két, számmal jelzett hely egyikére izzólámpát kötünk. Hova kössük be az izzólámpát, ha azt akarjuk, hogy az áramkör bekapcsolása után tartósan világítson? (A) A) Csak az 1. helyre köthetjük be. B) Csak a 2. helyre köthetjük be. C) Bármelyik helyre beköthetjük, mindkét hely megfelel. 76. Egy lakás egyik 230 V-os áramkörében a biztosíték 15 A-nél nagyobb áramerősség esetén kiold, megszakítva ezzel az áramkört. A következő fogyasztókat szeretnénk üzemeltetni ebben az áramkörben: egy 2000 W-os hajszárítót és egy 3000 W-os vízforralót. Melyik fogyasztót kapcsolhatjuk be anélkül, hogy a biztosíték kioldana? (B)  A) Csak a hajszárítót, egymagában. B) Bármelyiket bekapcsolhatjuk, de csak egymagában. C) Együtt is bekapcsolhatjuk a fogyasztókat, a biztosíték nem old ki. D) Egyiket sem, ha bármelyiket is bekapcsoljuk, a biztosíték kiold. 77. Az alábbi kapcsolások közül melyik esetben nem fog világítani a lámpa? (D) A) A bal oldaliban. B) A középsőben C) A jobb oldaliban. D) Mindhárom kapcsolásban világítani fog a lámpa. 78. A mellékelt ábrán lévő áramkörben merre mozognak a töltött részecskék az alsó vezetékben: jobbra vagy balra? (A) A) Jobbra. B) Balra. C) Nem lehet eldönteni, az elem típusától függ. 79. Két különböző nagyságú ellenállást párhuzamosan kötünk egy áramforrásra. Melyik ellenálláson lesz nagyobb az elektromos teljesítmény? (C) A) A nagyobb értékű ellenálláson. B) Egyforma lesz a két teljesítmény. C) A kisebb értékű ellenálláson. D) Az adatok alapján nem dönthető el, melyik ellenálláson. 80. Hogyan változik egy drót ellenállása, ha a hosszát megfelezzük? (A) A) Csökken. B) Változatlan marad. C) Nő. D) Attól függ, milyen anyagból van a drót. 81. Egy alkalommal lakásunkban egymást követően több elektromos fogyasztót kapcsoltunk be, mosógépet, porszívót, majd sütőt. Hogyan változott az újabb és újabb ezközök bekapcsolásával a hálózati feszültség és a villanyórán átfolyó áram erőssége? (C) A) Az áramerősség csökken, a feszültség megnő. B) Az áramerősség megnő, a feszültség is megnő.  C) Az áramerősség megnő, a feszültség állandó marad. D) Az áramerősség lecsökken, a feszültség állandó marad. 82. Egy 230 V üzemi feszültségű elektromos főzőlapot először 500 W, majd 750 W teljesítményű fokozaton használunk. Mikor nagyobb a fűtőszálon átfolyó áram erőssége? (B) A) Az 500 W teljesítményű fokozat esetén. B) A 750 W teljesítményű fokozat esetén. C) Egyforma az áramerősség mindkét fokozatban. 83. Egy 230 V feszültségről üzemeltetett elektromos berendezést egy nagyobb, földelt fémházban helyeztek el. Egy kislány mindkét kezével megfogja a berendezés külső fémházát. Veszélyes-e a fémház érintése? Melyik állítás igaz az alábbiak közül? (C) A) Ha a kislány csak az egyik kezével érne hozzá, nem lenne veszélyes, de két kézzel nem szabad hozzányúlni a fémházhoz. B) A fémház érintése mindenképpen veszélyes, hiszen a berendezést 230 V feszültségről üzemeltetik, és a fémház vezeti az áramot. C) A fémház érintése veszélytelen, mert le van földelve, és nem a fémházra kötöttük a 230 V feszültséget. 84. Két egyforma ellenállást először sorosan, majd pedig párhuzamosan kapcsolunk ugyanarra az ideális feszültségforrásra. Mekkora az ellenállásokon felszabaduló összes teljesítmény Psoros : Ppárhuzamos aránya a két esetben? (A) A) 1:4 B) 1:2 C) 4:1 D) 2:1 85. Egy ventilátoros hajszárító esetén az elektromos áram mely hatásait használjuk? (D) A) Csak a hőhatását. B) Csak a mágneses hatását. C) Csak a vegyi hatását használjuk. D) A hő- és a mágneses hatását is használjuk. 86. Mi a szerepe az elektromos földelésnek? (C) A) A földeléssel azt érhetjük el, hogy ha a fémtárgy negatív töltésű, akkor elvezetődnek róla a töltések a szintén negatív töltésű földbe. B) A földeléssel azt érhetjük el, hogy a fémtárgyak belsejében az elektromos térerősség nulla legyen.  C) A földeléssel azt érhetjük el, hogy a föld és a fémtárgy között nulla feszültséget mérhetünk. 87. Az ábrán látható három tömör rézhenger tömege megegyezik. Melyiknek a legkisebb az elektromos ellenállása a két alaplapja (kör alakú lapja) között? (A) A) Az 1-esnek. B) A 2-esnek. C) A 3-asnak. D) Mindháromnak ugyanakkora az ellenállása. 88. Egy izzólámpát üzemeltetünk egy ideális, 12 V-os akkumulátor segítségével először az 1.), majd pedig a 2.) ábrán látható kapcsolásban. Melyik esetben világít erősebben? (C) A) Az 1.) ábrán látható kapcsolásban. B) A 2.) ábrán látható kapcsolásban. C) Egyforma erősen világít mindkét kapcsolásban. 1. Hogyan tér ki a pozitív töltésű elektroszkóp mutatója, ha fegyverzetéhez negatív töltésű testet közelítünk? (B) A) Még jobban kitér. B) Kevésbé tér ki. C) Meg sem mozdul. 2. Egy szigetelő lábon álló, elektromosan töltött fémpohárról töltést szeretnénk levenni. E célból egy szigetelő nyélre erősített, töltetlen fémgolyót érintünk a pohárhoz. Hová érintsük a fémgolyót, hogy levehessünk a pohár töltéséből? (B) A) A fémpohár belső felületéhez. B) A fémpohár külső felületéhez. C) Mindegy, hová érintjük a fémgolyót. 3. Egy elektromosan töltött test környezetében három pontban mérjük az odavitt próbatöltésre ható elektromos erőt. A mérési eredményeket az ábra mutatja. Mely pontokban egyenlő az elektromos térerősség nagysága? (B) A) A és C pontokban. B) B és C pontokban. C) A és B pontokban. 4. Hogyan kell változtatni két pontszerű töltés távolságát, hogy a köztük fellépő erő megnégyszereződjék? (B) A) Negyedére kell csökkenteni. B) Felére kell csökkenteni. C) -ed részére kell csökkenteni. 5. Egy töltetlen elektroszkóp fémgömbjéhez az ábra szerinti irányból negatívra töltött műanyag rudat közelítünk. Kitér-e az elektroszkóp mutatója? (C)  A) Az elektroszkóp mutatója nem tér ki, mivel nem viszünk töltést az elektroszkópra. B) Az elektroszkóp mutatója kitér, hiszen az elektroszkópról pozitív töltések lépnek át a műanyag rúdra. C) Az elektroszkóp mutatója kitér az elektromos megosztás miatt. 6. Egy semleges fémtest közelébe töltött részecskét helyezünk. Hat-e elektromos erő a részecskére? (B) A) Nem. B) Igen, vonzóerő. C) Igen, taszítóerő. 7. Egy fapálca két végén egy-egy rögzített, pozitív töltésű fémgömb van 4 μC és 1 μC töltéssel. A pálcán egy könnyen mozgó pozitív töltésű gyűrű van. Hol lesz egyensúlyban a gyűrű? (A) 8. Egy pozitív töltésű fémtestet egy fémhuzallal leföldelünk. Mi fog történni? (B) A) A testről pozitív töltésű részecskék áramlanak a földbe, és a test semleges lesz. B) A földből elektronok áramlanak a testre, és a test semleges lesz. C) A test töltése nem változik. 9. Hogyan változtatják meg helyzetüket a negatív töltésű elektroszkóp mutatói, ha az elektroszkóp fegyverzetéhez negatív töltésekkel közelítünk? (A) A) Még jobban kitérnek. B) Meg sem mozdulnak. C) Összébb záródnak. 10. Két pontszerű, elektromosan töltött test távolságát 4-szeresére növeljük. A testek töltését nem változtatjuk meg. Hogyan változik a testek közötti elektromos erő? (C) A) Felére csökken.  B) 1/4 részére csökken. C) 1/16 részére csökken. 11. Hogyan kellene egy elektront homogén elektromos mezőbe belőni, hogy az azon való áthaladás során sem sebességének nagysága, sem pedig az iránya ne változzon? (C) A) A térerősség-vonalakkal párhuzamosan. B) A térerősség-vonalakra merőlegesen. C) Ez nem lehetséges. 12. Egy szigetelő állványra szerelt üreges fémtest külső felületére az ábrán látható módon szeretnénk töltéseket felvinni. Sikerülhet-e? (C) A) Nem, a töltések a gömb belső felületén maradnak. B) Részben, a töltések fele-fele arányban eloszlanak a gömb külső és belső felületén. C) Igen, a töltések a gömb külső felületére vándorolnak. 13. Egy zárt fémháló belsejében lévő elektroszkópot vezetővel a hálóhoz kötünk. A hálót elektromosan feltöltjük. Kitér-e az elektroszkóp mutatója? (B) A) Igen, mert a hálóról töltések vándorolnak az elektroszkópra. B) Nem, mert az elektroszkóp Faraday-kalitkában van. C) Nem, mert az elektroszkóp üvegteste szigetel. 14. Melyik mennyiséget lehet közvetlenül meghatározni az elemi töltés és a Faraday- féle szám (96500 C) ismeretében? (A) A) Az Avogadro-számot. B) Az elektron fajlagos töltését (töltés/tömeg). C) Az elektron kilépési munkáját egy fémből. 15. Belövünk egy elektromosan töltött részecskét homogén elektromos térbe, a térerősség E vektorára merőlegesen. Melyik állítás igaz? (A) A) A részecske sebességének nagysága is, iránya is megváltozik. B) A részecske sebességének nagysága nem, de az iránya megváltozik. C) A részecske sebességének sem nagysága, sem pedig iránya nem változik meg. 16. Egy tömör fémgömb felszínén egyenletesen helyezkednek el pozitív töltések. Hogyan változik a gömb belsejében a térerősség, ha a gömb felszínéhez egy pozitív töltésű testet közelítünk? (C) A) A térerősség nagysága nő, a töltésmegosztás miatt. B) A térerősség nagysága csökken, a pozitív töltések között fellépő taszítás miatt. C) A térerősség nem változik, a közelítő test töltésétől függetlenül nulla. 17. Melyik elektromos teret nevezzük homogénnek? (B) A) Amelyikben bármely töltésre egyforma nagyságú és irányú erő hat. B) Amelyikben egy adott töltésre mindenütt egyforma nagyságú és irányú erő hat. C) Amelyikben az elektromos erővonalak egymással mindenütt párhuzamosak. 18. Egy pontszerűnek tekinthető fémgömb elektromosan töltött. A térerősséget először az A pontban mérik. Hogyan változik a mért érték, ha a gömb töltését duplájára növelik, és az A pont helyett a kétszer akkora távolságra lévő B pontban mérnek? (A) A) Felére csökken. B) Nem változik. C) A kétszeresére nő. 19. Mit nem mutatnak meg az elektromos tér erővonalai? (A) A) Azt, hogy egy, az erőtérbe helyezett próbatöltés merre mozog. B) Azt, hogy egy, az elektromos erőtérbe helyezett töltésre milyen irányú erő hat. C) Azt, hogy egy, az erőtérbe helyezett próbatöltés merre gyorsul. 20. Metszhetik-e egymást az elektrosztatikus tér erővonalai? (B) A) Igen, ha legalább két különböző töltés hozza létre a teret. B) Nem, mert az erővonalak mindenütt az elektromos mező által a próbatöltésre kifejtett erő irányát mutatják meg. C) Nem, mert ha több töltés hozza létre a teret, a kisebb töltés erővonalai elhajolnak a nagyobb töltés erővonalai elől. 21. Egy derékszögű, egyenlő szárú háromszög csúcsaiba Q = 1 µC nagyságú pontszerű töltéseket rögzítettünk. Az ábrának megfelelően az egyik töltés negatív, a másik kettő pozitív előjelű. Milyen irányú elektrosztatikus erőt fejt ki a másik két töltés a háromszög derékszögű csúcsánál lévő töltésre? (B)  A) Az elektrosztatikus erő északnyugat felé mutat. B) Az elektrosztatikus erő északkelet felé mutat. C) Az elektrosztatikus erő nulla, mert a két másik töltés összege nulla. 22. Egy kezdetben töltetlen elektroszkópot pozitív többlettöltéssel látunk el. Mi történik az elektroszkóp lemezeivel? (A) A) A lemezek egymástól eltávolodnak, ugyanúgy, mintha negatív töltést vittünk volna fel. B) A lemezek szorosan összetapadnak. C) Semmi nem történik, az elektroszkóp lemezeit csak negatív töltéssel lehet ellátni. 23. A következő állítások két nátriumion (Na+ ) között fellépő elektrosztatikus és gravitációs erőre vonatkoznak. Melyik állítás helyes? (C) A) A gravitációs és az elektrosztatikus erő iránya azonos. B) Mindkét erő nagysága fordítottan arányos az ionok közötti távolsággal. C) Az elektrosztatikus erő sokkal nagyobb, mint a gravitációs erő. 24. Homogén elektromos térbe elektront lövünk az erővonalakkal párhuzamosan, a térerősséggel megegyező irányban. Milyen irányú lesz az elektron gyorsulása? (B) A) A tér irányával megegyező, azzal párhuzamos. B) A tér irányával ellentétes, azzal párhuzamos. C) Attól függ, hogy pozitív vagy negatív töltések hozzák létre a teret. 25. Egy pontszerű q töltéstől l távolságra elhelyezünk egy másik Q ponttöltést. A q töltésre ekkor 1 N erő hat. Mekkora erő hat a q töltésre, ha az előbbiek mellé még egy, ugyancsak Q nagyságú ponttöltést helyezünk el az ábra szerint? (A) A) F = 1,25 N B) F = 2 N C) F = 4,16 N 26. Mekkora az elektromos térerősség értéke egy töltött, fémből készült gömb belsejében? (A) A) Az elektromos térerősség a gömb belsejében nulla.  B) Az elektromos térerősség értéke a gömb belsejében a töltés nagyságától és a középponttól mért távolságtól függ. C) Az elektromos térerősség értéke a gömb belsejében megegyezik a felületen mérhető értékkel. 27. Az alábbiak közül melyik eszköz működésében jut jelentős szerep a csúcshatásnak? (A) A) A villámhárító működésében. B) A kondenzátor működésében. C) A villanymotor működésében. 28. Egy pontszerű Q töltés körül az ábra szerint először 2r, azután pedig 3r távolságban mozgatunk egyenletesen egy szintén pontszerű q töltést. Melyik esetben kell nagyobb munkát végeznünk? (C) A) Amikor 2r távolságban mozgatjuk a q töltést. B) Amikor 3r távolságban mozgatjuk a q töltést. C) Mindkét esetben ugyanannyi a munkavégzés. 29. Két, nulla kezdősebességű, azonos töltésű, de különböző tömegű ion homogén elektromos térben azonos úton felgyorsul. Melyikük hagyja el az elektromos teret nagyobb sebességgel? (A részecskékre ható gravitációs erő elhanyagolható!) (B) A) A nagyobb tömegűnek lesz nagyobb a sebessége. B) A kisebb tömegűnek lesz nagyobb a sebessége. C) Egyforma lesz a sebességük, hiszen töltésük is egyforma. 30. Egy elektront olyan, időben állandó elektromos térbe helyezünk, melynek egyes erővonalait az ábrán látható görbe vonalak jelzik (inhomogén tér). Melyik ábra mutatja helyesen az elektronra ható erő irányát? (C) A) Az 1. ábra. B) A 2. ábra. C) A 3. ábra. 31. Egy elektroszkóp lemezkéi töltést jeleznek. Ha az elektroszkóp gömbjéhez egy szigetelőpálcával közelítünk, azt tapasztaljuk, hogy a lemezek tovább távolodnak egymástól. Mit állapíthatunk meg a pálcáról? (A)  A) A pálcán lévő töltés ugyanolyan, mint az elektroszkópon lévő töltés. B) A pálcán lévő töltés ellentétes az elektroszkópon lévő töltéssel. C) A pálcán lévő töltés lehet ugyanolyan is, mint az elektroszkópon levő töltés, vagy azzal ellentétes is. 32. Két pontszerű elektromos töltést rögzítünk a térben. Mely esetben lehet a töltéseket összekötő szakaszon (a két töltés között) olyan pontot találni, ahol a töltések által keltett elektromos térerősség nulla? (A) A) Csak akkor, ha a töltések azonos előjelűek. B) Csak akkor, ha a töltések ellentétes előjelűek. C) Akkor is lehet, ha a töltések azonos, de akkor is, ha ellentétes előjelűek. 33. Mi a két elektromos töltés között ható Coulomb-erő mértékegysége? (C) A) N/C2 B) Nm2 /C2 C) N 34. Két, szigetelő állványra helyezett, töltetlen fémgömböt helyezünk el az asztalon. A gömbök közé egy töltött szigetelőlemezt állítunk, ezért a gömbökön a töltés átrendeződik. Melyik állítás helyes? (B) A) Az I. és a II. rész töltése ellentétes. B) Az I. és a II. rész töltése azonos. C) Az I. és a II. rész semleges, csak a III. és a IV. rész lesz töltött. 35. Az ábra két különböző kondenzátor feltöltési folyamatát mutatja. Az egyenesek a kondenzátoron mérhető U feszültség függvényében ábrázolják a kondenzátorok Q töltését. Az "A" vagy a "B" jelű kondenzátornak nagyobb a kapacitása? (A) A) Az "A" jelűé. B) A "B" jelűé.  C) A két kondenzátor kapacitása azonos, csak a tárolt elektromos energiájuk különböző. 36. A mellékelt rajz két elektromos töltést és az azok elektromos mezejét szemléltető erővonalakat ábrázol. Mit állíthatunk a két ponttöltés előjeléről? (B) A) A két töltés előjele azonos. B) A két töltés előjele különböző. C) A mellékelt rajz alapján nem lehet eldönteni. 37. Ha dörzsöléssel vagy más módon jelentős sztatikus töltést halmozunk fel testünkben, azt tapasztaljuk, hogy hajunk ,,égnek áll”. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata? (A) (A kép forrása: http://aramhasznalok.network.hu) A) Mivel a hajszálaink azonos előjelű töltésre tesznek szert, taszítják egymást, és igyekeznek egymástól minél távolabb kerülni. B) A feltöltött hajszálainkat taszítja a Föld mágneses tere, így hajunk – ha kellően könnyű – felemelkedik. C) Hajszálaink hegyes végein nagy térerősség alakul ki a csúcshatás miatt, a frizurát az emiatt keletkező elektromos szél alakítja ki. 38. Az alábbi rajzon négy pontszerű, egyforma nagyságú töltés által létrehozott erővonalrendszer látható. Mit mondhatunk a töltések előjeléről? (C) A) A töltések mindegyike azonos előjelű. B) A töltések közül három egyforma előjelű, egy pedig ezekkel ellentétes. C) A töltések közül kettő pozitív, kettő pedig negatív előjelű. 39. Két egyforma pontszerű, pozitív Q töltésű test egymástól R távolságra helyezkedik el, közöttük ekkor F elektrosztatikus taszítóerő ébred. Mekkorára kellene változtatnunk a töltéseket (Q’), hogy a köztük fellépő taszítóerő 2R távolságból is F legyen? (B) A) Q' = Q√2 B) Q' = 2Q C) Q' = 4Q 40. Egy m tömegű, q pozitív töltésű test E térerősségű, függőlegesen lefelé mutató, homogén elektromos térben egy rugóra van erősítve. A rugó megnyúlt, a test egyensúlyban és nyugalomban van. Mi történik, ha az elektromos teret kikapcsoljuk? (A) A) A test fölfelé gyorsulva elindul. B) A test nyugalomban marad. C) A test lefelé gyorsulva elindul. 41. Gyenge vízsugár folyik a csapból. Azt tapasztaljuk, hogy ha egy negatívan töltött ebonitrudat közelítünk a vízsugár felé, az vonzza a vízsugarat. Mi történik, ha pozitívan töltött üvegrudat közelítünk? (A) A) A pozitívan töltött rúd ugyanúgy vonzza a vízsugarat. B) A pozitívan töltött rúd taszítja a vízsugarat. C) A pozitívan töltött rúd nem téríti el a vízsugarat. 42. Két, egymástól nem nulla távolságra lévő rögzített pontszerű töltés nagyságának abszolút értéke azonos. Lehetséges-e olyan eset, amikor a két töltéstől véges távolságban valahol az eredő térerősség nulla? (A) A) Lehetséges, de csak ha a töltések azonos előjelűek. B) Lehetséges, ha a töltések ellentétes előjelűek, mert ebben az esetben kiolthatják egymás hatását. C) Nem lehetséges, mert mindkét töltésnek van térerősség-járuléka. 43. Vákuumkamrában két vízszintesen elhelyezkedő, azonos nagyságú síklap között apró tárgy lebeg. A lapok elektromosan töltöttek, az alsó pozitív, a felső negatív töltésű, töltésük nagysága megegyezik. Mit állíthatunk az apró tárgyról? (B) A) A tárgy negatív töltésű. B) A tárgy pozitív töltésű. C) A tárgy biztosan nem semleges, de akár pozitív, akár negatív töltésű is lehet. 44. A mellékelt ábrán látható elektroszkóp lemezei kitérnek, az elektroszkóp töltést jelez, mert elektromosan töltött testet tartunk a közelében. Pozitív vagy negatív töltések lehetnek az elektroszkóp lemezein? (C) A) Csak pozitívak lehetnek, ugyanis ha negatívak lennének, a lemezek összetapadnának. B) Csak negatívak lehetnek, mivel csak az elektronok mozognak a vezetőkön. C) Lehetnek pozitív vagy negatív töltésűek is. 45. Egy tömör fémkockára negatív töltéseket viszünk. Melyik, betűvel jelölt pontban lesz a legnagyobb a töltéssűrűség? (C) A) Az A testközéppontban. B) A B lapközéppontban. C) A C csúcspontban. 46. Az alábbiak közül melyik nem a töltés mértékegysége? (C) A) C B) As C) A/s 47. Egy fémből készült rögzített tárgy helyezkedik el egy elektromosan töltött síkkondenzátor homogén elektromos terében az ábrának megfelelően. Merre mozdultak el a fémtárgy elmozdulni képes elektronjai a külső elektromos mező hatására? (A) A) Balra. B) Jobbra. C) Nem mozdultak el. 48. Hogyan változik egy síkkondenzátor kapacitása, ha a lemezek távolsága csökken? (A) A) A kapacitás nő.  B) A kapacitás csökken. C) A kapacitás változatlan marad. 49. Két azonos nagyságú, rögzített, pontszerűnek tekinthető, pozitív töltés környezetében vizsgáljuk a kialakuló eredő elektromos térerősséget. Hol lesz nulla a térerősség? (B) A) A két töltést összekötő szakasz felezőmerőlegese mentén. B) A két töltést összekötő szakasz felezőpontjában. C) Sehol, mert mindkét töltés pozitív. 50. Két esetet vizsgálunk: az egyikben egy adott távolságra van két elektron, a másikban az előzővel megegyező távolságra van egy elektron és egy proton. Melyik esetben lesz nagyobb a két részecske között fellépő Coulomb-erő abszolút értéke? (C) A) A két elektron esetében. B) Az elektron és proton esetében. C) A két esetben a Coulomb-erő abszolút értéke azonos. 51. A mellékelt ábrán egy műanyagból készült alakzatot láthatunk. Az egyik fele pozitív elektromos töltéssel rendelkezik, a másik fele negatív töltéssel. Az alakzatot egy tűs állványon kiegyensúlyozzuk, így könnyen elfordulhat. Mi történik, amikor elengedjük? (D) A) A tárgy elfordul úgy, hogy a pozitív töltéssel rendelkező csúcs észak felé mutasson. B) A tárgy elfordul úgy, hogy a pozitív töltéssel rendelkező csúcs dél felé mutasson. C) A tárgy elfordul úgy, hogy a hosszanti tengely az Egyenlítővel lesz párhuzamos. D) A tárgy elhelyezkedését az égtájak nem befolyásolják. 52. Homogén elektromos mezőben nulla kezdősebességgel elengedünk egy protont, majd egy elektront. Melyik részecske gyorsulásának nagysága lesz nagyobb? (B) A) A protonnak, mert a töltése pozitív. B) Az elektronnak, mert a tömege kisebb. C) A két részecske azonos nagyságú gyorsulással indul, mert a töltésük nagysága azonos. 53. Egy réten sétálva utolér bennünket a zivatar. Az alábbi megoldások közül melyik a legveszélyesebb? (C) A) Bebújunk egy bádogból készült csőszkunyhóba. B) Felvesszük az esőkabátunkat, és futni kezdünk. C) Fejünk fölé tartjuk a fémnyelű, hegyes esernyőnket. 54. Két azonos nagyságú, rögzített, pontszerű negatív töltés közé, pontosan középre egy kis pozitív töltést helyezünk, ami ebben a helyzetben egyensúlyban lesz.  Hogyan viselkedik a kis pozitív töltés, ha a két rögzített, negatív töltés egyenese mentén kitérítjük? (B) A) A pozitív töltés visszatér a kiindulási helyzetbe. B) A pozitív töltés nem tér vissza a kiindulási helyzetbe, hanem becsapódik abba a negatív töltésbe, amely felé kitérítettük. C) A töltések nagyságának ismerete nélkül nem adható helyes válasz. 55. Időnként azt érezzük, hogy a fémkorlát megráz, szikra pattan át róla kezünkre, amikor meg akarjuk fogni. Mi ennek az oka? (D) A) Az úgynevezett elektroszmog ilyenkor a fém korláton csapódik le, és a feltöltődött fémkorlát töltéseit a testünk a földbe vezeti. B) A fémkorlát melegedése és lehűlése a hőtágulás miatt mechanikai feszültségeket kelt az anyagban, ami elektromos feszültséggel jár együtt. Ez indítja testünkben az enyhe áramot. C) Mi magunk töltődünk fel az idegműködésünket is meghatározó bioáramok hatására, s ezeket a töltéseket vezeti el a fémkorlát. D) Cipőtalpunk, ruháink dörzsölődése miatt töltődünk fel, s ezt a többlettöltést vezeti el a fémkorlát. 56. Két proton vagy egy elektron és egy proton között nagyobb az elektromos kölcsönhatási erő abszolút értéke, ha azonos távolságban vannak egymástól? (B) A) Két proton esetében nagyobb. B) Egyenlő mindkét esetben. C) Egy elektron és egy proton esetében nagyobb. 57. Egy szabálytalan alakú fémtest felületén nem egyenletesen helyezkednek el a töltések. Mit állíthatunk az elektromos tér nagyságáról a fémtest belsejében, és az elektromos tér irányáról a fémtest felületén? (C) A) A fémtest belsejében az elektromos tér nagysága és a felületén kilépő erővonalak iránya a fémtesten lévő töltések mennyiségétől függ. B) A fémtest belsejében az elektromos tér nagysága mindig nulla, a felületéről kilépő erővonalak mindenütt párhuzamosak egymással. C) A fémtest belsejében az elektromos tér nagysága mindig nulla, a felületéről kilépő erővonalak mindenütt merőlegesek a fémtest felületére. D) Csak egy gömb alakú fémtest belsejében lesz az elektromos tér nagysága nulla, és csak ekkor lesznek az erővonalak merőlegesek a fémtest felületére. 58. Egy Q ponttöltéstől r távolságban q próbatöltést helyezünk el. Az alábbi grafikonok közül melyik mutatja helyesen a köztük ható Coulomb-erő nagyságát az r távolság függvényében? (C)  A) Az A) grafikon. B) A B) grafikon. C) A C) grafikon. D) A D) grafikon. 59. Egy üvegrúd és egy műanyag rúd azonos alakú és méretű. Mindkettő elektromos állapotba hozható dörzsöléssel. Az alábbiak közül mely tulajdonsága biztosan azonos még a két rúdnak? (C) A) A dörzsölés hatására azonos mértékben melegszenek fel. B) Bármivel is dörzsöljük őket, mindkét rúd töltése mindig pozitív lesz. C) Mindkét rúd szigetelő. 60. Hogyan viszonyul egymáshoz két elektron között fellépő gravitációs vonzás és elektromos taszítás? (A) A) Az elektromos taszításhoz képest a gravitációs vonzás elhanyagolható. B) Nagyjából egyenlő a két hatás, ezért nem zavarja egymást két elektron azonos elektronhéjon. C) A gravitációs vonzás erősebb az elektron tömege miatt. D) Az elektronok távolságától függ, atomi méretekben az elektromos kölcsönhatás az erősebb, néhány méter távolságról már a gravitációs. 61. Két, eredetileg semleges anyagdarabot egymáshoz dörzsölve mindkettőt elektromosan töltött állapotba hoztuk. Milyen irányú erőhatás ébred köztük? (A) A) Vonzás. B) Nem ébred erőhatás. C) Taszítás. D) Lehet vonzás, lehet taszítás is, az anyagok fajtájától függően. 62. Állandó feszültségre kapcsolt síkkondenzátor függőleges fegyverzetei közé egy kis, szigetelőfonálra függesztett fémgömböt lógatunk. Ez a jól ismert elektromos harangjáték kísérlet egy változata. A kis gömb ideoda pattog a fegyverzetek között, és a fegyverzetekhez érve a fegyverzet polaritásával megegyező előjelű, 10-7 C nagyságú töltésre tesz szert. A kis gömb másodpercenként négyszer csapódik a negatív töltésű fegyverzetnek. Mekkora átlagos áramerősséget jelent a kis gömb által szállított töltés? (B) A) 4 ∙ 10-7A nagyságú áramot. B) 8 ∙ 10-7A nagyságú áramot. C) A kis gömb pattogása nem eredményez áramot. D) A megadott adatokkal a kérdésre nem lehet válaszolni. 63. Adott homogén elektromos térben egy elektronra vagy egy protonra hat nagyobb abszolút értékű elektrosztatikus erő? (C) A) Egy elektronra, mivel az könnyebb. B) Egy protonra, mivel annak pozitív a töltése. C) Egyforma nagyságú erő hat rájuk, mivel a töltésük nagysága egyenlő. 1. Melyik esetben végezhet egyenletes körmozgást az elektromosan töltött részecske, ha homogén mágneses mezőbe lép be? (A) A) Ha a részecske kezdeti sebessége merőleges az indukcióvonalakra. B) Ha a részecske kezdeti sebessége párhuzamos az indukcióvonalakkal. C) Sohasem, mivel az elektromos töltés nem lép kölcsönhatásba a mágneses mezővel. 2. Homogén mágneses mezőben áramjárta gyűrű helyezkedik el olyan helyzetben, hogy az általa körülvett mágneses fluxus a lehető legnagyobb. Mit mondhatunk a gyűrűre ható mágneses erők forgatónyomatékáról? (A) A) A forgatónyomaték zérus. B) Ebben a helyzetben hat a gyűrűre a legkisebb forgatónyomaték, de ez nem zérus. C) A gyűrűre ebben a helyzetben hat a legnagyobb forgatónyomaték. 3. Mi történik, ha egy légmagos tekercsbe, melyhez előzőleg árammérőt csatlakoztattunk, gyors mozdulattal betolunk egy rúdmágnest? (A) A) Az árammérő áramot jelez mindaddig, amíg a mágnes mozog. B) Az árammérő nem jelez áramot, mert nem jön létre elektromos tér (mező). C) Az árammérő nem jelez áramot, mert áram csak a rúdmágnesben indukálódik (örvényáram), és azt az árammérő nem méri. 4. Az alábbi ábrák homogén mágneses mezőben elhelyezkedő áramvezetőt mutatnak. A mágneses indukció merőleges az ábra síkjára és befelé mutat. Melyik ábra mutatja helyesen az áramvezetőre ható mágneses erő irányát? (B) A) Az (1) ábra. B) A (2) ábra. C) A (3) ábra. 5. Milyen fémből készül az iránytű mutatója? (B) A) Rézből készül. B) Acélból készül. C) Egyik fele rézből, a másik acélból készül. 6. Egy mágnes segítségével eltorzíthatjuk egy hagyományos, képcsöves televízió színeit. Mi a jelenség magyarázata? (B) A) A TV saját belső mágneses tere határozza meg a képpontok színeit, s ezt befolyásoljuk. B) A képcsőben mozgó elektronokat eltéríti a külső mágneses tér.  C) A mágneses tér eltorzítja a képcsőből felénk jövő fényt (elektromágneses hullámot), s így torz képet érzékelünk. 7. Lehet-e egy áramjárta egyenes tekercset iránytűként felhasználni? (A) A) Igen, de csak akkor, ha a tekercs felfüggesztése olyan, hogy az elég könnyen elfordulhat. B) Nem, mivel iránytűnek csak permanensen mágnesezett anyag használható. C) Igen, de csak akkor, ha nem helyezünk bele vasmagot. 8. Fel tud-e mágnesezni egy közönséges mágnes egy acéldarabot? (C) A) Nem, mert a mágnesnek két pólusa van, és azok szétválaszthatatlanok. B) Igen, de csak akkor, ha hozzáérintjük. C) Igen, akár hozzáérintjük, akár a közelébe helyezzük. 9. Egy tekercset U egyenfeszültségű generátorra kötünk, majd beletolunk egy vasmagot. Milyen változást tapasztalunk? (B) A) A tekercs belsejében a mágneses indukció vektora ellentétes irányúra változik. B) A tekercs belsejében a mágneses indukció megnő. C) A tekercs teljesítménye megnő. 10. Áramjárta tekercs belsejébe iránytűt helyezünk. Hogyan áll be az iránytű? (A) A) Ha a Föld mágneses tere sokkal gyengébb, mint a tekercs mágnese tere, az iránytű a tekercs tengelyével párhuzamosan áll be. B) Ha a Föld mágneses tere sokkal gyengébb, mint a tekercs mágneses tere, az iránytű a tekercs tengelyére merőlegesen áll be. C) Az iránytű tetszés szerinti irányban állhat, hiszen ez az elrendezés egy Faraday- kalitka, amely minden esetben leárnyékolja a Föld mágneses terét. 11. Az alábbiak közül melyik találmány köthető Jedlik Ányos nevéhez? (B) A) A gravitációs tér kis változásait is kimutató inga. B) A villanymotor és a dinamó. C) A holográfia. 12. Az alábbi jelenségek közül melyik magyarázható a Napból érkező töltött részecskék és a földi mágneses tér kölcsönhatásának segítségével? (A) A) A sarki fény jelensége. B) A délibáb jelensége. C) A lemenő Nap vörös színe. 13. Milyen pályán haladhat egy homogén mágneses térbe belőtt elektromos töltésű részecske? (A) A) Egyenes vonalú pályán is és körpályán is haladhat. B) Csak körpályán haladhat.  C) Csak egyenes vonalú pályán haladhat. 14. Melyik eszközzel állíthatunk elő közelítőleg homogén mágneses teret? (C) A) Egy feltöltött kondenzátorral. B) Egy rúdmágnessel. C) Egy áramjárta egyenes tekerccsel. 15. Egy hosszú tekercsben állandó I áram folyik. Melyik esetben növekszik meg legjobban a tekercs közepén a mágneses mező B mágneses indukciója? (B) A) Amikor rézrudat tolunk a tekercs közepébe. B) Amikor vasrudat tolunk a tekercs közepébe. C) Egyformán növekszik meg a két esetben. 16. Egy elektront olyan térbe lövünk be, amelyben homogén elektromos és mágneses mezők vannak jelen. Az elektromos erővonalak párhuzamosak a mágneses indukcióval és az elektron sebességével. Milyen irányú erőhatás éri az elektront? (A) A) Csak az erővonalakkal párhuzamos erőhatás. B) Csak az erővonalakra merőleges erőhatás. C) Az erővonalakkal párhuzamos és az erővonalakra merőleges erőhatás is éri az elektront. 17. Egy kicsiny mágnest hosszú fonálra kötünk, és egy rézlap fölé, illetve egy papírlap fölé lógatjuk. Az így készített ingát először a rézlap fölött, majd a papírlap fölött azonos kitérésű lengésbe hozzuk. Mit mondhatunk az ingamozgás csillapodásáról? (C) A) Az ingamozgás lassabban csillapodik a rézlap fölött, mint a papírlap fölött. B) Mindkét lap fölött ugyanolyan gyors a lengés csillapodása. C) Az ingamozgás lassabban csillapodik a papírlap fölött, mint a rézlap fölött. 18. Homogén mágneses térbe q töltésű golyót helyezünk. Melyik állítás HAMIS? (C) A) Ha a golyó áll, biztosan nem hat rá erő a mágneses térben. B) Ha a golyó mozog, lehet, hogy nem hat rá erő a mágneses térben. C) Ha a golyó mozog, biztosan hat rá erő a mágneses térben. 19. Kettétörünk egy, az asztalon fekvő mágnesrudat, és az egyik fél mágnest az ábra szerint a másikkal párhuzamos helyzetbe fordítjuk anélkül, hogy az asztalról fölemelnénk. Milyen mágneses kölcsönhatás lesz a két darab között? (A)  A) Vonzó kölcsönhatás. B) Taszító kölcsönhatás. C) Nem lesz mágneses kölcsönhatás közöttük. 20. Az alábbi állítások egy elektromágnes tekercsének vasmagjával kapcsolatosak. Melyik állítás helyes? (C) A) A tekercs egy vasmagra csévélt drót, ez a vasmag látja el árammal a tekercset. B) A tekercs vasmagja egy állandó mágnes, ez stabilizálja a mágneses teret. C) Az áramjárta tekercs akkor is gerjeszt mágneses teret, ha vasmag helyett a közepébe egy műanyagdarabot helyezünk. 21. Lehet-e egy elektron homogén, időben állandó elektromos és mágneses tér hatására tartósan nyugalomban? (Az elektronra más erők nem hatnak.) (B) A) Igen, ha a rá ható elektromos, illetve mágneses erő pontosan egyforma nagyságú és ellentétes irányú. B) Nem, mert a nyugalomban lévő elektronra csak az elektromos tér hat. C) Igen, mert az elektromágneses erők csak a mozgó elektronra hatnak. 22. Képzeljük el, hogy a papíron a vastag vonal mentén egy egyenes vezető fekszik, amelyben az elektronok balról jobbra mozognak. Milyen irányú lesz az áram által gerjesztett mágneses indukció a papír síkjában a szürkével jelzett területen? (A) A) A lap síkjára merőlegesen lefelé mutat. B) A lap síkjára merőlegesen felfelé mutat. C) A vezetővel párhuzamosan balról jobbra mutat. 23. Három rúdmágnest egymás mellé fektettünk, és a föléjük helyezett üveglapra vasport szórtunk. A vaspor az ábra szerinti vonalak mentén rendeződött el. A mágnesek pólusait A, B, C, D, E, F betűkkel jelöltük. Melyik betűk jelölnek az A póluséval megegyező polaritású pólusokat? (A)  A) A D és az F. B) A C és az E. C) A D és az E. 24. Egy szabadon álló, rövidre zárt légmagos tekercs felé rúdmágnest közelítünk az ábrának megfelelően. Milyen irányú erőt fejt ki a tekercs a mágnesre a mágnes közelítése során? (B) A) Ha a mágnes É-i pólusa áll a tekercs felé, vonzó, ha a D-i, taszító. B) A pólusok helyzetétől függetlenül taszító. C) Nincs erőhatás, mert a tekercsnek nincs mágneses tere, mivel a tekercsben nem folyik áram. 25. Milyen irányú az ábra szerinti vezetőben folyó áram által létrehozott mágneses indukcióvektor a rézkarika középpontjában? (Az áram irányát a nyíl jelzi.) (A) A) A papír síkjára merőlegesen kifelé mutat. B) A papír síkjára merőlegesen befelé mutat. C) A mágneses indukció értéke nulla. 26. Homogén mágneses térben az indukcióvonalak a papírlap síkjával párhuzamosak (Lásd az ábrát.) A mágneses térben az indukcióvonalakra merőlegesen elhelyezkedő fémpálcát mozgatunk. Ennek hatására a pálcán az ábra szerint töltésmegosztás jön létre. Merre mozog a pálca? (A) A) A lap síkjára merőlegesen befelé (tőlünk távolodik). B) A lap síkjára merőlegesen kifelé (hozzánk közeledik). C) A lap síkjában balra. 27. Milyen erő játszik döntő szerepet abban, hogy a sarki fénynek nevezett jelenség leginkább a Föld északi, illetve déli sarkának közelében jön létre? (C) A) A Coulomb-erő. B) A gravitációs erő. C) A Lorentz-erő. 28. Egy, a papírlap síkjában fekvő, szabályos rúdmágneshez egy elektron közeledik a rúdmágnes közepénél, a hossztengelyére merőlegesen, a lap síkjában. Merre téríti el az elektront a mágneses tér? (A) A) A lap síkjára merőlegesen. B) A lap síkjában, a haladási irányára merőlegesen. C) Ebben az elrendezésben nem téríti el az elektront a mágneses tér. 29. Egy mágnesrúd az ábra szerint kettétört. A két részt megpróbáltuk összeilleszteni a törési felület mentén, de nagyon erős taszítást tapasztaltunk. Hogyan helyezkedhettek el az eredeti mágnesrúd pólusai? (A) A) Az A) ábrának megfelelően. B) A B) ábrának megfelelően. C) Egyik esetben sem tapasztalhatunk erős taszítást, hiszen akkor a mágnes magától is könnyen széthasadna. 30. Egy hosszú, áramjárta egyenes vezetéket időben állandó, homogén mágneses mezőbe helyezünk, és azt tapasztaljuk, hogy nem hat rá erő. Milyen irányú a mágneses tér? (B) A) A vezetékre merőleges. B) A vezetékkel párhuzamos. C) A megadott adatok alapján nem lehet eldönteni. 31. Egy adott térrészben időben állandó mágneses mező indukcióvonalait szeretnénk feltérképezni. Milyen eszközt célszerű használni? (C) A) Alumíniumreszeléket. B) Egy elektromos próbatöltést. C) Egy iránytűt. 32. Homogén mágneses térben egy töltött részecske egyenletes körmozgást végez. Mit állíthatunk a rá ható erők eredőjéről? (B) A) Az eredő erő nagysága nulla, mert a mozgás egyenletes. B) A részecskére ható erők eredője nem nulla, de nem végez munkát. C) A részecskére ható erők eredője nem nulla, gyorsítja a részecskét, és munkát is végez rajta. 33. Egy szabályos rúdmágneshez egy elektron közeledik a lap síkjában, a rúdmágnes hossztengelye mentén, az ábrán látható módon. Merre téríti el az elektront a mágneses tér? (C) A) A lap síkjára merőlegesen. B) A lap síkjában, a haladási irányára merőlegesen. C) Nem téríti el. 34. A ciklotronban a töltött részecskék gyorsítására és körpályán tartására elektromos, illetve mágneses teret alkalmaznak. Melyik tér milyen szerepet játszik? (A) A) Az elektromos tér segítségével növelik a részecskék mozgási energiáját, a mágneses tér pedig körpályán tartja a részecskéket. B) A mágneses tér növeli a részecskék mozgási energiáját, az elektromos tér körpályán tartja a részecskéket. C) Mindkét tér növelheti a részecske mozgási energiáját, és szerepet játszik a részecskék körpályán tartásában. 35. Követheti-e egy szabadon mozgó, egyenes vonalú egyenletes mozgást végző töltés homogén mágneses térben az indukcióvonalakat? (A gravitáció elhanyagolható.) (B) A) Nem, mert a Lorentz-erő merőleges a mágneses térre, és eltéríti. B) Igen, mert ilyenkor nem hat rá a mágneses tér. C) Nem, mert a mágneses tér gyorsítja a töltést az indukcióvonalak irányába. 36. Egy zárt vezetőkeretet mozgatunk homogén mágneses térben, az indukcióvonalakra merőleges síkban. Folyik-e áram eközben a keretben? (A) A) Nem folyik áram a keretben. B) A keretben áram folyik, melynek erőssége nem függ a keret ellenállásától. C) A keretben áram folyik, melynek erőssége függ a keret ellenállásától. 37. Mit kapunk, ha középen kettétörünk egy hosszú rúdmágnest? (B) A) Egy északi, illetve egy déli pólust külön-külön. B) Két rúdmágnest. C) Két külön darab, nem mágneses fémet, mivel a mágnes csak két pólussal (egy északival és egy délivel) működik. 38. Egy erős mágnesből készült karika először egy függőleges farúdon, majd az ehhez csatlakozó ugyanolyan vastagságú rézrúdon csúszik le. A farúdon csúszva először jelentősen fölgyorsul, a rézrúdra érkezve azonban erősen lelassul. Mi lehet ennek az oka? (C) A) A réz és a mágnes közötti nagy súrlódási együttható. B) A réz környezetében érvényesülő erős légellenállás fékező hatása. C) A réz esetében fellépő indukált örvényáramok fékező hatása. D) Egyik fenti válasz sem helyes. 39. Meg lehet-e zavarni egy iránytűt egy darab lágyvassal, ha közel tesszük hozzá? (B) A) Nem, a lágyvasnak nincsen saját mágneses tere, tehát nem is zavarja meg az iránytűt. B) Igen, hiszen az iránytű egy piciny mágnes, ami vonzza a lágyvasat, ha közel kerül hozzá. C) Igen, mert a lágyvas mágneses tere mindig éppen ellentétes a Föld mágneses terével, és így a környezetében kioltja azt. 40. Flóra szerint homogén elektromos térben az erővonalakra merőlegesen belőtt, pontszerű, töltött testre állandó nagyságú erő hat. Fruzsina szerint a homogén mágneses mezőben az indukcióvonalakra merőlegesen belőtt, pontszerű, töltött testre állandó nagyságú erő hat. Melyiküknek van igaza? (C) A) Csak Flórának. B) Csak Fruzsinának. C) Mindkettőjüknek. D) Egyiküknek sem. 41. Egy függőleges, súrlódásmentes üveghengerbe két kicsi, nem elhanyagolható tömegű mágnest helyeztünk. Úgy állítjuk be a mágneseket, hogy taszítsák egymást. A két mágnes között így keskeny légrés keletkezik. A felső mágnes fölé egy harmadik mágnest teszünk úgy, hogy az is taszítsa a középsőt. A mágnesek egyformák (alakjuk, tömegük és erősségük is azonos). A középső mágnes alatt vagy felett lesz szélesebb légrés? (C) A) Alul lesz nagyobb légrés. B) Egyenlő lesz a két légrés. C) Felül lesz nagyobb légrés. 42. A mellékelt ábrán látható mágnes két pólusa között egy vízszintes, vezető sínpárra fektetett vezető rúd látható. Merre mozdul el a rúd, ha a kapcsolóval zárjuk az áramkört? (B)  A) Az ábrán balra, a mágnes belseje felé. B) Az ábrán jobbra, a mágnes külseje felé. C) Fölfelé, a déli pólus felé. 43. Egy negatív töltésű részecske halad homogén, a papír síkjából kifelé mutató mágneses térben. A rá ható Lorenz-erő irányát mellékelt ábra mutatja. Milyen irányba halad a részecske? (A) A) A papír síkjában a lap teteje felé. B) A papír síkjában a lap alja felé. C) A papír síkjára merőlegesen, a síkból kifelé. D) A papír síkjára merőlegesen, a síkba befelé. 44. Egy rézdrótból készült, áramjárta tekercset és egy rúdmágnest az ábrán látható módon helyezünk el (rögzítünk) egymás mellé. Milyen erő ébred a két nyugvó tárgy között? (C) A) Vonzóerő, mivel a mágnes vonzza a fémet. B) Taszítóerő, mivel Lenz törvényének értelmében a tekercs olyan mágneses teret hoz létre, amely taszítja a mágnest. C) A tekercsben folyó áram irányától függően ébredhet vonzó- vagy taszítóerő is. 45. A ház falán függőlegesen lefutó villámhárítóban egy villámcsapáskor a negatív töltések lefelé mozogtak, igen nagy áramot hoztak létre. Milyen indukcióvonalakkal jellemezhető mágneses teret keltett az áram a villámhárító közelében? (C) A) Az indukcióvonalak a villámhárítóval párhuzamosak, lefelé mutatnak. B) Az indukcióvonalak a villámhárítóval párhuzamosak, felfelé mutatnak. C) Az indukcióvonalak a villámhárító körüli koncentrikus körök. 46. Milyen irányú mágneses tér keletkezik a képen látható áramjárta tekercs belsejében? (B)  A) Jobbra mutató. B) Balra mutató. C) Felfelé mutató. D) Lefelé mutató. 47. Homogén mágneses mezőbe elektromosan töltött részecskét lövünk. Milyen pályára állhat a részecske az alábbiak közül? (A gravitációtól tekintsünk el.) (C) A) Csak körpályára. B) Csak egyenes pályán haladhat tovább. C) Mindkét pálya elképzelhető, a körpálya és az egyenes pálya is. 48. Egy mozgó, pontszerű töltés egyidejűleg elektromos és mágneses térben is tartózkodik. Lehet-e a rá ható erők eredője nulla? (D) A) Nem, mert az elektromos és mágneses tér sosem oltja ki egymást. B) Nem, mert mozog, tehát nem lehet egyensúlyban. C) Igen, ha az elektromos és mágneses tér iránya ellentétes. D) Igen, ha a töltésre ható Lorentz-erő és az elektromos térben fellépő erő kiegyenlíti egymás hatását. 49. Egy szabályos rúdmágnest pontosan középen kettévágunk. Milyen tulajdonságú lesz az így kapott két darab? (B) A) Nem lesznek mágnesesek, mivel egy mágneshez két pólus, egy északi és egy déli pólus kell, a daraboknak külön pedig csak egy-egy pólusuk van. B) Mágnesesek lesznek, mindkét darabnak lesz északi és déli pólusa is. C) Mágnesesek lesznek, de a különálló daraboknak csak egy-egy pólusuk lesz, az egyiknek csak déli, a másiknak pedig csak északi. 50. +Q töltésű részecske adott v sebességgel belép az ábrán jelzett homogén mágneses mezőbe. Hogyan változik a sebessége? (Más erőtér nincs, a gravitáció elhanyagolható.) (C) A) A részecske sebessége nő. B) A részecske sebessége csökken. C) A részecske sebessége nem változik. D) A részecske sebességének iránya változik, nagysága állandó marad. 51. Egy kis, elektromosan töltött részecske egy bolygó mágneses terébe ér. A mágneses indukcióvektor a részecske sebességével párhuzamos és a mágneses tér homogénnek tekinthető. Hogyan mozog a részecske ebben a térrészben, ha csak a  mágneses tér hatását vesszük figyelembe, és az egyéb hatásokat elhanyagolhatjuk? (A) A) A részecske egyenes vonalú egyenletes mozgással repül tovább. B) A részecske elkanyarodik, de a sebessége állandó marad. C) A részecske lelassul. 52. Az ábrán egy ciklotron látható. A mágneses indukció függőlegesen felfelé mutat. Milyen töltésű részecskét gyorsítanak éppen, ha az a szaggatott vonal mentén mozog? (A) A) Pozitívat. B) Negatívat. C) Semlegeset. D) Semlegeset biztosan nem, de pozitívat és negatívat is gyorsíthatnak. 53. Egy kicsiny töltött részecske egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez vákuumban. Hogyan változik meg a mozgása, amikor olyan térrészbe ér, ahol homogén mágneses tér van jelen? (C) A) A részecske letér eddigi egyenes pályájáról. B) A részecske egyenes vonalú, egyenletes mozgással halad tovább. C) A kérdést nem lehet eldönteni, függ a mágneses tér irányától. 54. Egy térrészben homogén, északi irányú elektromos tér és homogén, keleti irányú mágneses tér van. Egy elektron van a térrészben rögzítve, amelyet egy adott időpillanatban elengedünk. Milyen irányban indul el? (A gravitációs tértől eltekinthetünk.) (B) A) Északi irányban. B) Déli irányban. C) Északkeleti irányban. D) Délnyugati irányban. 55. Megmozdíthatunk-e elektronokat egy fém vezetőben egy erős mágnes segítségével? (D) A) Nem, mert a mágnes csak a mágneses pólusokra hat, az elektronokra nem. B) Igen, de csak akkor, ha a vezető anyaga mágnesezhető.  C) Nem, mert a mágneses tér leárnyékolja az elektromos teret. D) Igen, a mágnes megfelelő mozgatásával áram indukálódhat a fémben. 56. Egy fonálra függesztett, vízszintesen kiegyensúlyozott tű, ha magára hagyjuk, elfordul és beáll a Föld mágneses terének megfelelően. Milyen anyagból készülhetett a tű? (A) A) Acélból. B) Rézből. C) Bármilyen, jó vezetőképességű fémből készülhetett. 57. Két acél rúdmágnest közelítünk egymás felé. Indukálódik-e bennük áram? (A) A) Igen, mert az acél vezető anyag. B) Nem, mert indukciós jelenséghez változó mágneses mező szükséges, az acél rúdmágnesek viszont állandómágnesek. C) A Lenz-törvény értelmében csak akkor, ha az azonos pólusokat közelítjük egymáshoz. 58. Van-e mágneses tér egy rúdmágnes belsejében? (A) A) Van, és nagyjából homogén a tér, ahogyan az elektromágnes belsejében is. B) Nincs, mert a mágnes fémtest, melynek belsejéből kiszorul a mágneses tér (Faraday-kalitka). C) Van mágneses tér, melynek iránya a déli pólus közelében és az északi pólus közelében egymással ellentétes. D) Nincs, de ha eltörjük a mágnest, akkor indukálódik benne. 1. Egy szánkón ülő gyerek a domb tetején 2500 J helyzeti energiával rendelkezik (a domb aljához viszonyítva). Míg lecsúszik a domb aljára, 500 J munka szükséges a súrlódás és a közegellenállás legyőzésére. Mekkora lesz a mozgási energiája a domb alján? (A) A) 2000 J B) 2500 J C) 3000 J 2. Hogyan változik a teljesítményünk, ha háromszor annyi munkát háromszor annyi idő alatt végzünk el? (A) A) Nem változik. B) Háromszorosára nő. C) Kilencszeresére nő. 3. Azonos magasságú, 30 és 60º-os hajlásszögű lejtőkről egyszerre engedünk el testeket. Melyik ér le nagyobb sebességgel a lejtő aljára? A súrlódás elhanyagolható! (C) A) A 30º-os lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. B) A 60º fokos lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. C) A két test azonos sebességgel ér le. 4. Azonos magasságú 30º-os és 60º-os hajlásszögű lejtő tetejéről egyszerre engedünk el pontszerű testeket. Melyik ér le előbb a lejtő aljára? A súrlódás elhanyagolható. (B) A) A 30º-os lejtőn lecsúszó ér le előbb. B) A 60º-os lejtőn lecsúszó ér le előbb. C) Egyszerre érnek le. 5. Melyik fizikai mennyiség mértékegysége a kWh? (B) A) Teljesítmény. B) Energia. C) Hatásfok. 6. Két azonos irányba haladó vasúti kocsi összeütközik, összekapcsolódik, s együtt mozog tovább. Mit mondhatunk a két összekapcsolódott kocsi együttes mozgási energiájáról? (C) A) A két összekapcsolódott kocsi együttes mozgási energiája megegyezik a kocsik ütközés előtti mozgási energiáinak összegével. B) A két összekapcsolódott kocsi együttes mozgási energiája nagyobb a kocsik ütközés előtti mozgási energiáinak összegénél. C) A két összekapcsolódott kocsi együttes mozgási energiája kisebb a kocsik ütközés előtti mozgási energiáinak összegénél. 7. Bandi és Julcsi lépcsőmászó versenyt rendeznek. Bandi pontosan egy perc alatt ér fel a harmadik emeletre, Julcsi 40 másodperc alatt ér fel ugyanoda. A súlya mindkét gyereknek ugyanakkora. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? (B) A) A két gyermek átlagos teljesítménye megegyezett lépcsőmászás közben. B) A két gyermek helyzeti energiájának változása ugyanakkora. C) A két gyermek átlagsebessége megegyezett. 8. Egy rugót megnyújtunk 20 centiméterrel, kétféle módszerrel. Első változat: A rugó egyik végét a falhoz rögzítjük, a másik végét kihúzzuk. Második változat: A rugó egyik végét megfogjuk, a másik végét a másik kezünkkel elmozdítjuk 20 cm- rel. Melyik esetben végzünk kevesebb munkát? (C) A) Az első változatban. B) A második változatban. C) Egyenlő munkát végzünk mindkét esetben 9. Egy hagyományos izzó fogyasztása nagyobb, mint a vele azonos fényerejű energiatakarékos izzóé. Miért? (A) A) Mert az energiatakarékos izzók energiájuk nagyobb hányadát bocsátják ki a látható fény tartományban. B) Mert az energiatakarékos izzók rövidebb idő alatt veszik fel a névleges teljesítményüket. C) Mert az energiatakarékos izzók egységnyi idő alatt kevesebb energiát vesznek fel a hálózatból, mint a névleges teljesítményük. 10. Melyik az energia mértékegysége az alábbiak közül? (B) A) W B) Ws C) W/s 11. Egy testet két különböző lejtő tetején, álló helyzetből elengedünk. A lejtők azonos magasságúak, a súrlódás elhanyagolható. Melyik lejtő aljára érve nagyobb a test sebessége? (C) A) Az 1-es számú lejtő aljára érve nagyobb a sebessége. B) A 2-es számú lejtő aljára érve nagyobb a sebessége. C) Mindkét lejtő alján ugyanakkora a sebessége. 12. A rajzon látható két, m tömegű testet kétféleképpen emelhetjük fel h magasságba állócsiga, illetve mozgócsiga segítségével. Melyik esetben kell kevesebb munkát végeznünk? (A csigák és a kötél súlya elhanyagolhatók.) (C)  A) Az a) esetben kell kevesebb munkát végezni, mert lefele mindig könnyebb húzni a kötelet. B) A b) esetben, mivel a mozgócsigánál kisebb erővel kell húzni a kötelet. C) Egyforma munkát kell végezni mindkét esetben. 13. Egy kettős lejtő 30 fokos oldaláról kezdősebesség nélkül lecsúszik egy test. Milyen magasra jut fel a 45 fokos oldalon, ha a két lejtő közti átmenet zökkenőmentes és a súrlódás elhanyagolható? (B) A) Nem jut fel olyan magasra, mint amilyen magasról indult. B) Ugyanolyan magasra jut fel, mint amilyen magasról indult. C) Magasabbra jut fel, mint amilyen magasról indult. 14. Egy acélgolyó 10 m magasról leesik, és egy vízszintes felületről visszapattanva 5 m magasra emelkedik. Hogyan változik az ütközés során a mozgási energiája? (A légellenállás elhanyagolható.) (B) A) A mozgási energia több lesz, mint az ütközés előtti érték fele. B) A mozgási energia éppen az ütközés előtti érték fele lesz. C) A mozgási energia kevesebb lesz, mint az ütközés előtti érték fele. 15. Egy rugó nyújtatlan állapotból való 5 cm-es megnyújtásához 20 J energiára van szükség. Mennyi energia kell a rugó 5 cm-ről 10 cm-re nyújtásához? (C) A) Kevesebb mint 20 J energia kell. B) Pontosan 20 J energia kell. C) Több mint 20 J energia kell. 16. Egy függőlegesen feldobott test h magasságig emelkedik. Mekkora úton csökken mozgási energiája a kezdeti érték felére? (B) A) h /4 B) h /2 C) 3/4 h 17. Jégen csúszik egy korong. Mit mondhatunk a korongra ható súrlódási erő munkájáról? (C) A) A súrlódási erő akadályozza a mozgást, tehát nem végez munkát. B) A súrlódási erő munkája hővé alakul, ezért nem tud mechanikai munkát végezni. C) A súrlódási erő is végez munkát, hiszen csökkenti a test mozgási energiáját. 18. Egy követ a vízszintes talajról hajítunk el 5 m/s kezdősebességgel. Először lapos szögben indítjuk, azután pedig meredeken felfelé hajítjuk. Melyik esetben nagyobb földet éréskor a sebességének nagysága? (A közegellenállástól tekintsünk el!) (B) A) Amikor lapos szögben dobtuk el. B) Ugyanakkora a sebesség nagysága földet éréskor mindkét esetben. C) Amikor meredeken felfelé hajítottuk. 19. Két pontszerű test mozog. Tudjuk, hogy az elsőnek nagyobb a lendülete, mint a másodiknak. Mit mondhatunk a két test mozgási energiájának viszonyáról? (B) A) Az első test mozgási energiája nagyobb, mint a másodiké. B) A mozgási energiák viszonyát a megadott információ alapján nem lehet megállapítani. C) A második test mozgási energiája nagyobb, mint az elsőé. 20. Melyik esetben NEM végez a gravitációs erő munkát? (C) A) A test szabadon esik. B) Függőlegesen feldobtunk egy testet, s a test éppen emelkedik. C) A gravitációs erő körpályán tart egy űrhajót a Föld körül. 21. Egy gumilabdát h magasságból függőlegesen leejtünk. A labda a földdel ütközve h/2 magasságba pattan vissza. A pattanás előtt, a talajra érkezés pillanatában a labda sebessége v volt. Mekkora lesz a sebessége, amikor a pattanás után ismét talajt ér? (A légellenállás elhanyagolható.) (C) A) A labda sebessége v/2 lesz. B) A labda sebessége kisebb lesz, mint v/2. C) A labda sebessége nagyobb lesz, mint v/2. 22. Egy csörlő először egy 100 kg tömegű testet húzott föl 10 méter magasságba, azután egy 50 kg tömegű testet 20 méter magasságba. Melyik esetben volt nagyobb a csörlő teljesítménye? (C) A) Amikor a 100 kg-os testet húzta fel. B) Egyforma volt a teljesítmény a két esetben. C) Nem dönthető el a megadott adatokból. 23. Egy sífutó megtesz egy útszakaszt, amihez 3000 J munkára volt szükség, miközben a súrlódási és közegellenállási erő rajta végzett munkája –2000 J volt. A sífutó sebessége az útszakasz végére csökkent. Milyen úton haladt a sífutó? (B) A) A sífutó lejtőn lefelé haladt. B) A sífutó emelkedőn felfelé haladt. C) A sífutó vízszintesen haladt. 24. Egy 100 kg tömegű ládát vízszintes, nem súrlódásmentes talajon 10 m-t tolunk egyenes vonalban, a talajjal párhuzamos erővel, állandó sebességgel kétféleképpen. Az első esetben 0,1 m/s sebességgel toljuk, a másodikban pedig 0,5 m/s sebességgel. Melyik állítás helyes? (A közegellenállástól eltekintünk.) (B) A) Amikor nagyobb sebességgel toljuk a ládát, több munkát végzünk, mint amikor kisebbel, ezért nagyobb a teljesítményünk. B) Amikor nagyobb sebességgel toljuk a ládát, ugyanannyi munkát végzünk, mint amikor kisebbel, de a teljesítményünk nagyobb. C) Amikor nagyobb sebességgel toljuk a ládát, ugyanannyi munkát végzünk, mint amikor kisebbel, ezért a teljesítményünk is ugyanannyi. 25. Egy autó 30 km/h sebességről 90 km/h sebességre gyorsult fel. Milyen mértékben változott meg a gyorsítás során az autó mozgási energiája? (C) A) Az autó mozgási energiája megháromszorozódott. B) Az autó mozgási energiája -szorosára nőtt. C) Az autó mozgási energiája kilencszeresére nőtt. 26. Ha egy függőlegesen felfelé állított rugós puska kilövőszerkezetének rugóját 5 cm-rel nyomjuk össze, akkor a puska 3 m magasra képes fellőni a lövedékét. Milyen magasra repül a lövedék, ha a rugót 10 cm-rel nyomjuk össze? (A rugót tekintsük ideálisnak, a légellenállás elhanyagolható.) (C) A) 6 méter magasra. B) 9 méter magasra. C) 12 méter magasra. 27. Egy vödör vizet 8 méter magasra húznak fel egy építkezésen, az ábrán látható kétféle módszerrel. Melyik esetben nagyobb a munkavégzés? (C) A) Amikor álló csigával húzzák fel a vizet alulról. B) Amikor kötéllel húzzák fel a vizet felülről. C) Egyforma a munkavégzés mindkét esetben. 28. Egy elképzelt ország mértékegységrendszerében adottak a következő alapmennyiségek: Az erő, melynek egysége az 1 F. A sebesség, melynek egysége az 1 V. Az idő, melynek egysége az 1 T. Mi ebben az országban a munka származtatott mértékegysége? (A) 29. Egy testet v sebességgel függőlegesen elhajítunk. Ha a légellenállástól eltekintünk, melyik esetben ér nagyobb sebességgel talajt: ha felfelé vagy ha lefelé indítjuk el? (C) A) Ha felfelé indítjuk el. B) Ha lefelé indítjuk el. C) Egyforma sebességgel éri el a talajt mindkét esetben. 30. Egy m = 1 kg tömegű téglatest egy sík asztallapon a hosszabb, a = 20 cm hosszú éllel határolt lapján nyugszik. Mennyit változik a tégla helyzeti energiája, ha a rövidebb, b = 10 cm hosszú éllel határolt lapjára állítjuk? (B) A) 1 J B) 0,5 J C) Attól függ, hogy hol vesszük fel a helyzeti energia nulla szintjét. 31. Egy labdát függőlegesen felfelé hajítunk 10 m/s kezdősebességgel 20 m magasról, illetve egy másik esetben függőlegesen lefelé hajítjuk szintén 20 m magasról, 10 m/s sebességgel. Melyik esetben lesz nagyobb a sebessége a földet érés pillanatában? (C) A) Az első esetben. B) A második esetben. C) Egyenlő lesz a sebesség mindkét esetben. 32. Egy gyermek lecsúszik a játszótéri csúszdán. (A csúszdát sík felületű lejtőnek tekintjük.) Melyik tényező határozza meg az alábbiak közül, hogy mekkora sebességgel ér le az aljára? (B) A) A gyermek tömege. B) A gyermek és a csúszda közti súrlódási együttható. C) A gyermek tömege, valamint a gyermek és a csúszda közti súrlódási együttható. 33. Egy cirkuszokban használatos „ágyúban” az artista egy kis deszkán áll, ami alatt egy erős rugó van összenyomva. „Kilövéskor” a pukkanó és füstöt szolgáltató petárda csak látvány, valójában ez a rugó hajítja a magasba az artistát. Géza 80 kg tömegű, János 60 kg tömegű artista. Melyik állítás helyes az alábbiak közül, ha az artistákat az ágyú függőlegesen fölfelé lövi ki? (A kiindulási helyzetben a rugó mindig ugyanannyira van összenyomva.) (C)  A) Géza közelítőleg ugyanolyan magasra repül, mint János. B) Géza közelítőleg fele olyan magasra repül, mint János. C) Géza közelítőleg háromnegyedszer olyan magasra repül, mint János. 34. A rajzon látható emelővel egy nehéz terhet szeretnénk felemelni 1 méter magasságba. Hol nyomjuk lefelé az emelő rúdját, hogy kisebb munkavégzéssel sikerüljön? (C) A) Az 1-es ponton, mert az van közelebb a teherhez. B) A 2-es ponton, mert ott nagyobb az erőkar. C) Ugyanaz lesz a munkavégzés mindkét esetben. 35. Két egyforma, pontszerűnek tekinthető testet két azonos magasságú, egyforma hosszú, enyhén ívelt lejtőre helyezünk az ábrának megfelelően, és elengedjük őket. Melyik test érkezik le a lejtő aljára nagyobb sebességgel? (A súrlódás elhanyagolható.) (C) A) A bal oldali, homorú lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. B) A jobb oldali, domború lejtőn lecsúszó test ér le nagyobb sebességgel. C) Egyforma sebességgel érkezik le a két test. 36. Egy belső égésű motorban az üzemanyag elégetésekor felszabaduló kémiai energia részben az autó meghajtására (mechanikai munkára), részben a motor és a kipufogó gázok melegítésére (hőveszteség) fordítódik. Az alábbiak közül mi adja meg a motor hatásfokát? (A) A) A mechanikai munka és a kémiai energia hányadosa. B) A mechanikai munka és a hőveszteség hányadosa. C) A kémiai energia és a mechanikai munka hányadosa. 37. Egy apró, fürge mókus villámgyorsan felszalad a fa tetejére, s egy kövér, lomha macska követi. Melyik végez nagyobb munkát? (B) A) A mókus. B) A macska. C) Egyenlő lesz a munkavégzés, a teljesítményük lesz különböző. 38. Egy gördeszkás vízszintes talajon halad állandó sebességgel egy emelkedő felé, amelyre felgurul, majd visszagurul. A mozgása során a csúszási súrlódást és a közegellenállást elhanyagolhatjuk. Mit mondhatunk a gördeszkás lendületéről és mechanikai energiájáról a mozgás során? (B) A) A mozgás során a lendülete állandó. B) A mozgás során a mechanikai energiája állandó. C) A mozgás során mindkét mennyiség állandó. 39. Egy m = 10 kg tömegű testet 2 m magasra emelünk egy 1 kg tömegű, súrlódásmentesen mozgó csigán átvetett kötél segítségével először az első, majd a második ábrán látható elrendezés szerint. Melyik esetben végzünk kevesebb munkát? (A) A) Az első esetben. B) A második esetben. C) Egyforma a munkavégzés mindkét esetben. 40. Az 1950-es évekig a legtöbb autó szerkezetét nagyon erősre, merevre építették, hogy az ütközéseknek ellenálljanak. Azóta inkább deformálható, „gyűrődő zónákat” tartalmazó karosszériákat alkalmaznak. Mi ennek az oka? (B) A) Mert így ütközés esetén a kocsi impulzusa hőenergiává alakulhat. B) Mert a gyűrődő zónák hatékonyan nyelik el a mozgási energiát. C) Mert így ütközés esetén a kocsik könnyebben pattannak vissza egymásról. 41. Egy 60 kg és egy 80 kg tömegű fiú versenyzett, hogy melyikük tud gyorsabban felfutni a földszintről a 10. emeletre. Egyszerre indultak és pontosan egyszerre értek fel. Mit mondhatunk a verseny közben nyújtott mechanikai teljesítményükről? (B) A) A 60 kg tömegű fiú teljesítménye volt nagyobb. B) A 80 kg tömegű fiú teljesítménye volt nagyobb. C) A két fiú teljesítménye azonos volt. D) A megadott adatok alapján a kérdés nem dönthető el. 42. Egy 80 kg tömegű ejtőernyős 2000 m magasból kiugrik egy repülőgépből. Ejtőernyőjével pár perc múlva 4 m/s sebességgel ér földet. Mennyi munkát végzett rajta a gravitációs erőtér? (A) A) Körülbelül 1600000 J-t. B) Körülbelül 640 J-t.  C) A megadott adatokból nem lehet megállapítani. 43. Mikor végzünk több munkát? Ha álló helyzetből egy 2 kg-os testet 4 m/s sebess?