Európai Versenyképesség (PDF)

Összefoglalás – az európai versenyképesség 1  A tudásalapú gazdaság közgazdaságtana A globalizáció jelenlegi korszaka az egyetemes értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét érvényesítése. Az értékrend egyetemessége a jogállami modell általánossá válását hozza ma...

Összefoglalás – az európai versenyképesség 1  A tudásalapú gazdaság közgazdaságtana A globalizáció jelenlegi korszaka az egyetemes értékrend, a biztonság, szabadság, demokrácia és jólét érvényesítése. Az értékrend egyetemessége a jogállami modell általánossá válását hozza magával, és ez nem választás tárgya. A jogállam és az igazságosság az emberi méltóság feltétel nélküli érvényesítése, és ez az alapja a nemzetközi együttműködésnek is. Ez abban különbözik az emberi jogi érveléstől, hogy következetesen lehet érvényesíteni, rendelkezésre állnak az ehhez szükséges technikai és gazdasági eszközök. Ennek gazdaságpolitikai összefüggése a tudásalapú gazdaság modellje, mert tudásra van szükség az emberi méltóság érvényesítéséhez. 2  Fenntarthatóság és tudás A fenntarthatóság az emberi méltóság és a harmónia a természettel. Minden gazdasági tevékenység a fenntarthatóságba illesztve ítélhető meg, és a fenntarthatóságra törekvés a tudás megszerzésének, a tanulásnak a követelménye is. A tudásalapú társadalom vagy a tanuló társadalom nem választható el a jogállami normáktól és a fejlődéstől. A meritokrácia vagy a technokrácia számára ez a követelmény. A fenntarthatóság globális szervező erőt jelent. 3 Tudásalapú társadalom és információs társadalom Az információs társadalom korában az információ és a hozzáférés az információhoz volt a teljesítmény alapja. A tudásalapú társadalomban az információ beillesztése az értékrend érvényesülésébe, a jogállami normák működésébe a teljesítmény forrása. A tényeket és az adatokat a hiteles értékrendbe illesztve tudjuk értelmezni. 4  Világpolitikai demokrácia A jogállam irányába történő közös fejlődés az alapja a nemzetközi együttműködésnek. Anemzetközi együttműködés új rendszere a világpolitikai demokrácia. A világpolitikai demokrácia szervezeti rendje a multilateralizmus, ami a részvétel az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezetekben (ENSZ, WTO, stb.) Ugyanakkor a globális kormányzás nem világköztársaság. Ennél lényegesebb jelenleg a részvétel a szövetségi rendszerekben (nyugati szövetségi rend – NATO, EU, kínai szövetségi rendszer, orosz szövetségi rendszer stb.) A COVID-válság óta a szövetségi rendszerek az önazonosság alapjai, a biztos tudás és a tanulás intézményeinek szervezeti rendje. 5  Szövetségi rendszerek és globalizáció Ezek a szövetségi rendszerek hosszú távon nem háborús (hidegháborús) viszonyban állnak egymással, hanem a globalizációhoz való felzárkózás kereteit biztosítják. A szövetségi rendszer a biztonságpolitikai keret, amin belül egységesül a gazdaságpolitika is. A neokonzervatív-neoliberális időszakban a világpiacra való belépés szabadsága volt a fő irány. Az akkori multilateralizmus felügyelte a világpiac működését, amiben az egyes szereplők atomizáltak voltak. Emiatt volt az az uralkodó szemlélet, hogy a világpiacon anarchia uralkodik. Ezzel szemben alakul most ki a szövetségi rendszereken alapuló gazdaságpolitikai együttműködés modellje. Megkülönböztetjük a policentrikus és a multilateralizmus modelljét. Az előbbi jobban kifejezi a szövetségi rendszerek közös értékrendi alapját. 6  Ellátási láncok – esettanulmány a szövetségi rendszerek működésére A COVID-válság óta a termékek biztosításának jelentős része újra biztonságpolitikai kérdéssé vált minden ország számára. Egyre kevésbé szeretnék az országok ellátásukat a világpiacra bízni az alapvető javak tekintetében. Ez érvényes az egészségügyi termékekre (gyógyszer, orvosi műszerek, orvosi technika), de igaz az energiára vagy ritka földfémekre is. Ezeknek a javaknak a biztosításába bekapcsolódó cégek elkötelezettsége, identitása ezért meghatározóvá vált a velük folytatott kereskedelem, üzleti együttműködés tekintetében. A cégek láncolatát ellátási láncnak nevezzük, és az ellátási lánc menedzselése alárendelt a szövetségi politikának. 7  Tudomány és internethozzáférés Ugyanezt lehet tapasztalni az internet hozzáférés biztosítása terén, ami a kiberbiztonsághoz tartozik. A szövetségi rendszerek szavatolják a kiberbiztonságot, az adatok tárolását, a hálózatok védettségét és a mesterséges intelligencia szabályozását. Hasonló tendenciát lehet látni a tudományos együttműködés területén is, ott is alapvető szemponttá vált a megfelelés a biztonságnak. Ezt nevezik a a tudomány „biztonságosításának” (securitization). Ugyanakkor az űrtechnikában, ami szintén tagolódik szövetségi rendszerek szerint nagyobb az együttműködés globális méretekben. 8 Az európai versenyképesség – Sokkal több mint egy piac (Enrico Letta jelentése) „A négy szabadság - a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása - meghatározásában gyökerező egységes piaci keretrendszer alapvetően 20. századi elméleti alapokon nyugszik.” „Az ötödik szabadság a kutatás, a felfedezés és az alkotás szabadsága, amely az emberiség javát szolgálja mesterséges határok és korlátok nélkül.” Kiemelkedik az egészségügyi ágazat ezek közül. „A körforgásos gazdaság az egyetlen lehetőség a bolygó megmentésére és a jelenlegi gyártási paradigma megváltoztatására.” 9  Alapvető szempontok Elkötelezettség a tisztességes zöld és digitális átállás iránt. Döntés a bővítésre vonatkozóan. Az EU biztonságának fokozása. „Már nem az a kérdés, hogy Európa követni fogja-e ezeket, hanem az, hogy hogyan.” 10  Vállalati fejlődés iránya „Az uniós vállalatok számára az egységes piacon belüli növekedés lehetővé tétele nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is elengedhetetlen.” „Meg kell őrizni a mi modellünket, amely a nagy- és kisvállalkozások közötti alapvető kapcsolatból él, aktívan biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket.” „Meg kell erősíteni az egységes piaci dimenziót a pénzügyi szolgáltatások, az energia és az elektronikus hírközlés területén.” 11  Gazdaságpolitikai irányok az EU-ban Viszonylag egységes infrastrukturális ellátottság. Európai Üzleti Jogi Kódex – „egységes piaci szabályok következetes végrehajtása” „Európa nem engedheti át, és nem is szabad átadnia vezető szerepét a feldolgozóiparban másoknak” 12  Pénzügyi integráció „A tisztességes, zöld és digitális átmenet és az egységes piacokon belüli pénzügyi integráció közötti szilárd kapcsolat megteremtése kulcsfontosságú.” „Az európai pénzügyi piacok valódi integrációja mindaddig nem valósulhat meg, amíg az európai polgárok és a politikai döntéshozók fel nem ismerik, hogy ez az integráció nem pusztán magának a pénzügyeknek kedvez, hanem elengedhetetlen az egyébként elérhetetlen átfogó célok - például a tisztességes, zöld és digitális átmenet - eléréséhez.” 13  A bővítés iránya „A nagyobb EU ma is, mint tegnap, a legjobb eszköz az európai érdekek és jólét védelmére, a jogállamiság elveinek fenntartására és az uniós polgárok külső fenyegetésekkel szembeni védelmére.” „Kezdettől fogva egyértelműen tiszteletben kell tartani a "demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme" vitathatatlan elveit.” 14  Védelmi ipar és gazdasági fejlődés „A biztonságot átfogó dimenzióban kell kezelni, és befolyásolnia kell az energiapolitikákat, valamint a pénzügyi politikákat, a kiberfenyegetéseket, az infrastruktúrával, az összekapcsolhatósággal, a világűrrel, az egészségüggyel és a technológiával kapcsolatos döntéseket.” "közös biztonsági és védelmi ipari együttműködés létrehozása" A védelmi ipar előtérbe kerülése a jogállami normák védelmére irányul, ezért a biztonság és a szabadság közötti összhangon alapszik. 15 A szabad mozgás és tartózkodás szabadsága: új egységes piac minden európai polgár számára „A szabad mozgás és az otthonmaradás szabadsága ugyanannak az éremnek a két oldala, az európai integráció két egymást erősítő pillére, amelyeket együtt kell fejleszteni.” „Az EU valamennyi régiójában elérhető, megfizethető és adaptálható általános érdekű szolgáltatások (ÁÉSZ) alapvető fontosságúak az otthonmaradás szabadságának biztosításához, ami szükségessé teszi a magas színvonalú európai általános érdekű szolgáltatások cselekvési tervének kidolgozását.” „Ennek megfelelően biztosítanunk kell, hogy az egységes piac bármilyen fejlesztése magában foglalja a társadalmi igazságosságot és kohéziót garantáló valódi szociális dimenziót.” 16  A versenyképességi célkitűzés hatása a térségünkre Megszűnik a kelet-európai lejtő, az az évszázados történelmi örökség, hogy nyugattól kelet felé haladva egyre szegényebb régiókat találunk. Ez a versenyképesség erősítése, és emiatt kerül a versenyképesség a középpontba. A felzárkózási folyamat iránya a döntéshozási kultúra fejlesztése, aminek része az egyenlőtlenség csökkentése, de összhangban a kultúra fejlődésével. Populizmus az értékrend megkérdőjelezése. Ez határozza meg a gazdaságpolitikai és technológiapolitikai irányítást is, ami az értékrendnek alárendelt szaktudáson alapszik. 17 Köszönöm a figyelmet! 18