Egészség mint Társadalmi Tőke (PDF)

AZ EGÉSZSÉG MINT TÁRSADALMI TŐKEFAJTA ÖSSZEFÜGGÉSEI MÁS TŐKETÍPUSOKKAL Egészség és Társadalom I. 3. Előadás  Pierre Bourdieu tőke elmélete: a tőke ≠ a pénztőkével a kulturális javak és a társadalmi kapcsolatok is képesek tő...

AZ EGÉSZSÉG MINT TÁRSADALMI TŐKEFAJTA ÖSSZEFÜGGÉSEI MÁS TŐKETÍPUSOKKAL Egészség és Társadalom I. 3. Előadás  Pierre Bourdieu tőke elmélete: a tőke ≠ a pénztőkével a kulturális javak és a társadalmi kapcsolatok is képesek tőkeként működni, amelyek egymásra át is válthatók 3 tőkefajta (Bourdieu): Gazdasági tőke: anyagi, vagyoni erőforrások, közvetlenül pénzzé konvertálható Kulturális tőke: gazdasági tőkévé is konvertálható, kulturális kompetenciák, ismeretek, értékek, normák,- kulturális javak, viselkedésminták formájában öröklődik, a szocializáció révén sajátítjuk el Társadalmi tőke: a csoporthoz való tartozáson alapuló erőforrások Tőkefajtákkal Társadalmi való státusz rendelkezés Státuszváltás Egészségi lehetőségei állapot TÁRSADALMI TŐKE a személyes kapcsolatok és egészség közötti az összefüggés kétirányú: a rossz egészségi állapot eredményezheti: korábban másokkal végzett tevékenységből való kiesést, szégyenérzet –”stigma” miatti ”kivonulást” a korábbi társas kapcsolatokból munkahely elveszítését, az anyagi erőforrások csökkenését beteggel való kapcsolattartás megnövekedett terhei miatti a személyközi kapcsolatok megkopását a jó minőségű személyközi kapcsolatok: javíthatják a beteg küzdőképességét, laikus segítők, ápolók támogatását enyhíthetik a betegséggel kapcsolatban felmerülő anyagi nehézségeket a társas kapcsolatok hálójának sűrűsége és minősége kapcsolatba hozható később kialakuló betegségek gyakoriságával. társas kohézió a dohányzás, magas vérnyomás, mozgáshiány negatív hatásait ellensúlyozza TÁRSADALMI TŐKE GYENGÜLÉSE: LEGKOMOLYABB BETEGSÉGEKET ELŐIDÉZŐ FAKTOR KULTURÁLIS TŐKE közvetve és közvetlenül is hat az egyének egészségi állapotára tárgyiasult formájában a betegségre, egészséges életmódra vonatkozó könyvek, folyóiratok, stb. formájában van jelen a társadalomban intézményesült formája az egészségügyi képzések és végzettségek rendszere EGÉSZSÉG MINT TŐKE az egészség maga tőkefajta, ami társadalmi előnyöket és hátrányokat egyaránt biztosít az egészség egyszerre következménye a jövedelem, életmód, életszínvonal alakulásának, ugyanakkor maga is meghatározza ezeket egészséges ember: kiszámíthatóbb munkaerő, kevesebbet költ gyógyulásra, több pénze marad másra társadalmi és biológiai öregedése kitolódik életének nagyobb hányadára jellemző az aktivitás várható élettartama és egészségben töltött életéveinek száma magasabb posztmodernizálódó társadalom értékei, kihívásai feltételezik az egészséget az egészség a társadalmi érvényesülés legalább olyan fontos eszközévé válik, mint a többi tőkefajta A GYÓGYÍTÁS SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSBEN A GYÓGYÍTÁS INTEGRÁCIÓS FORMÁI  A gyógyítás ≠ egészségügyi ellátás keretében zajló tevékenységek? Családokban, önsegítő csoportokban és a társadalom számos más intézményében is történik gyógyítás: testi bajok kezelésére mellett a lelki-szellemi egészség megőrzésére, helyreállítására, ápolására irányuló tevékenységet is magában foglalja A betegek a gyógyítás szubsztantív racionalitásának érvényesülésében érdekeltek (szeretnének meggyógyulni). Gazdasági racionalitás : gyógyítást végző személyek és intézmények nyereségérdekeltsége is szerepet játszik Másfajta racionalitások is érvényesülhetnek a gyógyítás területén: pl. politikai vagy vallási racionalitások A gyógyítás társadalmi beágyazottságának erősségétől függ, hogy milyen mértékben lehet a szubsztantív racionalitás érvényesülését háttérbe szorító törekvéseknek határt szabni. A gyógyítás társadalmi beágyazottsága a következő szempontok szerint vizsgálható: mekkora a távolság a gyógyítást végzők (és intézmények) és betegek között? gyógyító tevékenyégek ellenőrizhetősége alapján állam szerepe a különböző integrációs formák szabályozásában és ellenőrzésében A gyógyítás hat integrációs formája különíthető el: Öngyógyítás: kölcsönösség jellemző: öngyógyítás, családon és közösségen belüli gyógyító tevékenyég öngyógyítás: egyedül itt nem kiszolgáltatott a beteg társadalmi körülményektől függ az egyének gyógyító tudásának mértéke ettől a tudástól is függ, hogy milyen panaszok esetén veszi igénybe a különféle integrációs formák gyógyító tevékenységét a tradicionális társadalmakban volt meghatározó szerepe családon, közösségen belüli gyógyítás: a családon, közösségen belüli munkamegosztás sajátosságai követi (NŐK szerepe pl.)  Önsegítés önsegítő csoportok és önsegítő szervezetek pl.: egészségkárosodott emberek és hozzátartozóik által létrehozott közösségekben zajló gyógyító, ill. az az őket ért hátrányok csökkentését célzó tevékenységek Jótékony ellátás a nem nyereségszerzés motiválta non-profit szervezetek és egyházi szervezetek II. vh. előtti Magyarországon leghangsúlyosabb szerep első kórházak egyházi alapításúak, fenntartásúak Önkormányzati ellátás a biztosítóintézetek őseinek tekinthető céhek és munkások által alakított pénztárak lakóhelyi közösség által létrehozott ellátási formák (városi kórház). szolgáltatás fogyasztói által választott testület (önkormányzat) irányítja és ellenőrzi a gyógyító tevékenyéget  Magánellátás a gyógyítás itt nem gyógyító intézményekbe ágyazottan történik a gyógyító tevékenység legfontosabb motívuma a nyereségérdekeltség, amelyet a piaci verseny, állam, szakszervezetek stb. korlátozhatnak Állami ellátás célja a közegészség őrzése és az ország lakosságának részleges vagy teljes ellátása elvi szinten hasonlít az önkormányzati ellátásra, de lényeges különbségek: az állami ellátásban a közérdek maximalizálása a cél az erőforrások újrafelosztásában országos szintű politikai szempontok is szerepet játszanak  Az integrációs formák jellemző vonásai: a tradicionális társadalmakban a reciprocitásnak és a háztartásnak volt nagy szerepe a 19. század: önszabályozó piac kibontakozásával a magánellátás, az iparosodás és urbanizáció felgyorsulásával az önkormányzati ellátási formába tartozó ellátások (bányászládák) szerepe erősödött fel az állami felelősségvállalás akkor jelent meg, amikor a lakosság egy részének ellátatlansága súlyos tsd-i feszültségeket idézett elő. az első önsegítő csoportok a II. vh után alakultak meg háborús sérültekből, majd a 60-as fejlett ipari országokban jelentek meg a különféle integrációs formák gyógyító tevékenységeit egyidejűleg is igénybe vehetik az emberek ez megmagyarázza miért alakulnak ki konfliktusok az egyes integrációs formák között vizsgálható a különféle tsd-i csoportok és integrációs formák közötti összefüggések vagy hogy mely tsd-i csoportoknak előnyös vagy hátrányos, ha egyik vagy másik integrációs forma jelentősége növekszik, vagy háttérbe szorul Egészségmagatartás és életmód. Egészségmagatartás: azoknak a viselkedéseknek és attitűdöknek az összessége, amelyek szerepet játszhatnak az egyén egészségének megőrzésében, helyreállításában vagy megromlásában a preventív egészségmagatartás: egészségtudatosság (Matarazzo, 1980) kockázati vagy rizikómagatartás: az egészségre káros magatartásformák az egészségmagatartást az egyén neme, életkora, iskolai végzettsége vagy gazdasági helyzete stb. befolyásolja ezek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással Rizikófaktorok a közép-európai régióban: 1. magas vérnyomás 2. dohányzás 3. elégtelen mennyiségű gyümölcs fogyasztás 4. alkoholfogyasztás 5. magas testtömeg index (túlsúlyosság, elhízottság) 6. környezeti tényezők: szilárd tüzelőanyagbl következő kül-és beltéri légszenyezettség “Tüneti jéghegy” jelenség: panaszok nem érik el azt a küszöböt, amely orvosi segítségkérésre ösztönözné az embereket  Tünetek mögötti oktulajdonítás lehet: normalizáló: tünetetek megjelenésének okát külső környezeti tényezőknek vagy a test normál fiziológiai reakciójának tekinti szomatizáló: tünetet a testi betegség jeleként értelmezi pszichologizáló: tüneteket valamilyen belső, pszichológiai állapottal magyarázza  RIZIKÓTÉNYEZŐK DOHÁNYZÁS a dohányossá válásban szerepet játszhatnak pszichológiai tényezők (attitűdök), személyiségjellemző (énhatékonyság, megküzdési képesség, jutalomfüggés), mentális zavarok (pl. depresszió és szorongás). fontos szerepet játszik a szociális tanulás, a modellkövetés, szűkebb –tágabb környezet értékrendje, normarendszere a kedvezőtlenebb szociális helyzetű emberek gyakrabban dohányoznak, gyakrabban is válnak munkaképtelenné dohányzás okozta betegségek miatt ALKOHOLFOGYASZTÁS: legelterjedtebb tompító hatású drog főként a fejlett világ problémája, a betegségek több mint 9 százalékáért felelős az egyén és a társadalom szempontjából is káros PSZICHOAKTÍV SZEREK: önmagában is probléma, de jelentősen növeli más betegségek, például a Hepatitis C, a HIV, vagy a tuberkulózis előfordulásának kockázatát. EGÉSZSÉGTELEN TÁPLÁLKOZÁS: a fejlett országokban vezető helyen áll a krónikus betegségek és a fő halálokok rizikófaktorai között a krónikus stressz és az elhízás közötti összefüggés NEM HAGYOMÁNYOS RIZIKÓTÉNYEZŐK STRESSZ:  Distressz: helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit  a distresszből eredő folyamatos terhelés növeli a megbetegedések (pl. szív-érrendszeri betegségek) kialakulásának esélyét  MUNKAHELYI STRESSZ:  növeli a rizikómagatartások kialakulásának esélyét  forrása: a munkahelyi kontroll hiánya vagy alacsony szintje  Hungarostudy (2013): a munkahelyi bizonytalanság és az alacsony munkatársi támogatás közel a duplájára növelte a depresszió megjelenését  HÁZASTÁRSI STRESSZ: negatív egészség-következményei: depresszió, szorongás, különböző pszichiátriai zavarok, illetve egészségkárosító magatartásformák (pl. alkohol- és gyógyszerfüggőség, a rossz étkezési szokások, elhízás) direkt módon befolyásolja az immunrendszer, a neuroendokrin rendszer és a szív-érrendszer fiziológiai folyamatait  NEMI SZEREP STRESSZ  nemi szerepek teljesítésére vonatkozó társadalmi elvárások stresszforrást jelenthetnek  a nemi szerepek a várható élettartamot az egészséggel, betegséggel összefüggő viselkedésen keresztül befolyásolják  néhány rizikófaktor nemi eloszlása egységes képet mutat:  nőkre a preventív magatartásforma a jellemző: kockázatkerülés, jól informáltság  tradicionális férfi szerepelvárásokból eredő stressz összefügg az egészségkárosító magatartásformákkal  nemi szerepelvárások a szocializáción keresztül beépülnek az énképbe, az egészséggel összefüggő felfogást az életvitel, szokások, valamint megküzdési stratégiákon keresztül befolyásolják PROTEKTÍV TÉNYEZŐK TÁRSAS TÁMOGATÁS (lásd társadalmi tőke) SPORT: jelentős védő és terápiás szerepe lehet számtalan krónikus betegség esetén stresszoldó hatás, javítja a közérzetet, a pszichés jóllétet VALLÁS: a vallásos emberek szorongás- és depresszivitás-szintje alacsonyabb alkoholfogyasztás és dohányzás gyakorisága és mértéke alacsonyabb a körükben hatékonyabb megküzdési stratégiák vallási közösség társas támogatás KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FELHASZNÁLT IRODALOM: Antal, Z. L. (2017). A gyógyítás társadalmi beágyazottsága. Argumentum. Horkai A (2013) Egészség és Társadalmi státusz: Az egészség társadalmi tőkefajta összefüggései más tőketípusokkal In: Nagy, Éva; Pálvölgyi, Miklós (szerk.) Egészség és Társadalom társadalom Budapest, Magyarország : Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (2013) 319 p. pp. 288- 292. Susánkszy A (2019) Egészségmagatartás: hagyományos és nem hagyományos kockázati és protektív tényezők In: Győrffy, Zsuzsa; Szántó, Zsuzsa (szerk.) Orvosi szociológia e-Tankönyv Budapest, Magyarország : Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió (2019) pp. 53-69.