Egészség és Társadalom I. 3. Előadás

A Bourdieu-féle tőkeelmélet szerint a kulturális javak, ismeretek, értékek, normák és viselkedésminták összessége, melyet a szocializáció révén sajátítunk el. A kulturális tőke pénzzé is konvertálható.

A Bourdieu-féle tőkeelmélet szerint a társas kapcsolatokból származó erőforrások, amelyek a csoporttagsághoz és a hálózatokhoz való tartozásból adódnak.

A Bourdieu-féle tőkeelmélet szerint az anyagi javak és erőforrások, amelyek közvetlenül pénzzé konvertálhatók.

A társadalmi tőke gyengülése negatív hatással van az egészségre, olyan betegségek kialakulását idézheti elő, mint a szívbetegség, a stroke, a depresszió, a szorongás és a krónikus fájdalom.

A társadalmi kapcsolatok hálójának sűrűsége és minősége összefüggésben áll a későbbi betegségek kialakulásának gyakoriságával. A kohézió ellensúlyozza a dohányzás, magas vérnyomás és mozgáshiány negatív hatásait.

A rossz egészségi állapot negatív hatással lehet a társadalmi kapcsolatra. A betegség korábban másokkal végzett tevékenységből való kieséshez, szégyenérzethez, „stigma” miatti „kivonuláshoz” a korábbi társas kapcsolatokból, munkahely elvesztéséhez, anyagi erőforrások csökkenéséhez, beteggel való kapcsolattartás megnövekedett terhei miatti a személyközi kapcsolatok megkopásához vezethet.

A jó minőségű személyközi kapcsolatok javíthatják a beteg küzdőképességét, laikus segítők, ápolók támogatását biztosíthatnak, és enyhíthetik a betegséggel kapcsolatban felmerülő anyagi nehézségeket.

A kulturális tőke közvetlen és közvetett hatással van az egyének egészségi állapotára. A betegségre és az egészséges életmódra vonatkozó könyvek, folyóiratok, stb. példák a kulturális tőke tárgyiasult formájára.

Az egészség nemcsak személyes állapot, hanem társadalmi tőke is, mely előnyöket és hátrányokat biztosít az egyén számára. A társadalmi érvényesüléshez létfontosságú, mint a pénz vagy a kapcsolatok.

Az egészség nem csak a betegségek hiánya, hanem a testi, lelki és szellemi jóllét állapota. Több dimenziós, azaz fizikai, mentális, szociális és spirituális tényezőket foglal magában.

A gyógyítás nem szűkül le az egészségügyi ellátás intézményeiben végzett tevékenységekre. Családok, önsegítő csoportok és számos más szociális intézmény is részt vesz benne. Szorosan kapcsolódik a testi és lelki egészség megőrzéséhez, helyreállításához és ápolásához.

A gyógyításban résztvevőknek különböző motivációik vannak: a betegek gyógyulásban (szubsztantív racionalitás), míg egyes gyógyítók vagy intézmények pénzügyi nyereségben (gazdasági racionalitás) érdekeltek lehetnek. További racionalitások: politikai, vallási stb.

A gyógyítás társadalmi beágyazottsága befolyásolja a gyógyulás esélyeit. Minél szorosabb a kapcsolat a gyógyítók és a betegek között, annál inkább érvényesül a szubsztantív racionalitás, azaz a gyógyulás érdeke. A távolság növekedése viszont a gazdasági, politikai stb. racionalitásokat erőltetheti előtérbe.

Az egészségügyi képzések és végzettségek rendszere intézményesült formában jelen van a társadalomban.

A gyógyító tevékenység, amelyet az egyén önállóan végez saját maga érdekében. Ide tartozik a betegségek megelőzése, a gyógyulás támogatása, a jóllét fenntartása.

Azon tevékenységek összessége, amelyeket egészségkárosodott emberek és hozzátartozóik önkéntes csoportokban végeznek a gyógyulás és a hátrányok csökkentése érdekében.

A nem nyereségelvű szervezetek által nyújtott gyógyító ellátás, amelynek fő célja a társadalom jólétének előmozdítása.

A helyi közösségek által finanszírozott és irányított gyógyító ellátás, amelyet a lakók igényei szerint alakítanak ki.

A magánszemélyek által fizetendő költségek alapján nyújtott, nyereségorientált gyógyító ellátás.

Az állam által finanszírozott és szabályozott gyógyító ellátás, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása és a közegészség védelme.

Azoknak a viselkedéseknek és attitűdöknek az összessége, amelyek szerepet játszhatnak az egyén egészségének megőrzésében, helyreállításában vagy megromlásában.

Az egészségmagatartás olyan formája, amely az egészségre káros, például a dohányzás, az alkoholizmus vagy a helytelen táplálkozás.

A prevenciós egészségmagatartás a tudatosság megteremtését célozza, segítve az egyéneket az egészséges életmód megőrzésében.

A magas vérnyomás, dohányzás, alkoholfogyasztás, nem megfelelő táplálkozás, túlsúly, elhízás és a fizikai inaktivitás a közép-európai régióban gyakori kockázati tényezők.

Az egyén neme, életkora, iskolai végzettsége, gazdasági helyzete és más tényezők mind befolyásolhatják az egészségmagatartást.

A levegő szennyeződése szilárd tüzelőanyagok égetése során, amely a beltéri és kültéri levegő minőségét rontja.

Az emberek a testi jelekre, tünetekre csak akkor fordulnak orvoshoz, ha azok súlyosak, és a megszokottól eltérők.

Az emberek a tüneteket kifelé irányuló magyarázatokkal próbálják megérteni, például a környezeti hatásokkal, vagy a normális fiziológiai válaszokkal.

A tünetek megjelenését a testi betegség tüneteinek tekintik és orvosi ellátást kérnek.

A tünetek megjelenését a személyiséggel, érzelmekkel és pszichológiai állapottal magyarázzák.

Dohányzás, alkoholfogyasztás, pszichoaktív szerek használata és egészségtelen táplálkozás.

A stressz olyan helyzetekhez való alkalmazkodás, amelyek meghaladják az egyén megküzdési képességeit.

A stressz negatív hatása az egészségünkre, amely betegségek kialakulásához vezethet.

A munkahelyi kontroll hiánya vagy alacsony szintje stresszforrás, ami növeli a rizikómagatartások kialakulásának esélyét, mint például a dohányzás vagy az egészségtelen étkezés.

A házastársi konfliktusok és problémák számos negatív egészségügyi következménnyel járhatnak, beleértve a depressziót, a szorongást, a pszichiátriai zavarokat és az egészségkárosító viselkedési mintákat.

A társadalmilag elvárt nemi szerepek teljesítésére vonatkozó nyomások stresszforrást jelenthetnek, ami hatással van az egészségre és a várható élettartamra.

A vallásos embereknek általában alacsonyabb a szorongás és a depresszió szintje, kevesebbet dohányoznak és alkoholt fogyasztanak, hatékonyabb megküzdő stratégiákat alkalmaznak és élvezik a vallási közösség társadalmi támogatását.

A rendszeres testmozgás jelentős védő és terápiás hatással bír számos krónikus betegség esetén, csökkenti a stresszt, javítja a közérzetet és a mentális egészségi állapotot.

A társadalmi kapcsolatok hálója fontos védőfaktor, amely hozzájárul a jóllét fenntartásához és a betegségek megelőzéséhez.

A társadalmi tőke, amely a társadalmi kapcsolatokból származó erőforrásokat jelenti, jelentős hatást gyakorol az egyének egészségére.