2.hét.pdf

Az élelmiszerbiztonság és élelmiszer minőség alapjai, az azokat befolyásoló tényezők. Az élelmiszerbiztonság nemzetközi jogi szabályozásának alapvető kérdései. Élelmiszerbiztonsági hálózatok (RASFF), intézményrendszerek és azok feladatai az Unióban és hazánkban (NÉBIH)....

Az élelmiszerbiztonság és élelmiszer minőség alapjai, az azokat befolyásoló tényezők. Az élelmiszerbiztonság nemzetközi jogi szabályozásának alapvető kérdései. Élelmiszerbiztonsági hálózatok (RASFF), intézményrendszerek és azok feladatai az Unióban és hazánkban (NÉBIH). Szegedi Enikő - mesteroktató Élelmiszerbiztonság 2.előadás  Az élelmiszer azon Komplex élelmiszer minőség tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik a rá vonatkozó Komplex előírásokban rögzített élelmiszerminőség és a fogyasztó által elvárt igények Élelmiszer-egészségügyi kielégítésére. biztonság Emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer Az élelmiszer összetétele, Emberi fogyasztásra beltartalma, alkalmas élelmiszer minőség érzékszervi tulajdonságai, eltarthatósága, csomagolása, Táplálkozásbio- Élvezeti címkézése, jelölése, stb Alkalmasság lógiai érték érték megfelel az előírásoknak és az elvárt fogyasztói igényeknek. Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.)az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (1) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. (2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről. (3) Az élelmiszerek és takarmányok Közösségen belüli szabad mozgása csak úgy érhető el, ha a tagállamok élelmiszer- és takarmánybiztonsági követelményei között nincs jelentős különbség. (12) Az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden aspektusát, az elsődleges termelést és az állati takarmány előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. (10) A tapasztalatok azt mutatják, hogy szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek a piacra, és biztosítják, hogy legyenek olyan rendszerek, amelyek felismerik az élelmiszerbiztonsági problémákat és a belső piac megfelelő működése, illetve az emberi egészség védelme érdekében megteszik az ellenintézkedéseket. A takarmánybiztonsággal kapcsolatos hasonló problémákat is meg kell oldani. (13) A tapasztalatok alapján ellenőrizni kell az élelmiszertermelés céljából tenyésztett állatok takarmányának termelését, feldolgozását, szállítását és forgalmazását, beleértve a halkeltető állomásokon takarmányként felhasználható állatok tenyésztését, hiszen a takarmány véletlen vagy szándékos szennyezése, a takarmányhamisítás vagy csalárd és egyéb helytelen gyakorlatok alkalmazása közvetlen vagy közvetett hatással lehet az élelmiszerbiztonságra. (60) A közelmúlt élelmiszerbiztonsággal összefüggő eseményei bizonyították, hogy veszélyhelyzetekben kellenek olyan intézkedések, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az összes élelmiszer – jellegétől és származásától függetlenül –, valamint az összes takarmány az emberek és az állatok egészségét és a környezetet fenyegető súlyos veszély esetén egységes eljárások hatálya alá tartozzék. A veszélyhelyzetre vonatkozó élelmiszerbiztonsági intézkedések ilyen átfogó megközelítése lehetővé teszi hatékony intézkedések foganatosítását, és megelőzi az élelmiszereket vagy takarmányokat fenyegető súlyos veszély kezelésében jelentkező mesterséges különbségeket. 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 1. § A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével a) a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer- vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása; b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében – figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására – a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszer- előállítás és értékesítés elősegítése; Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (12) Az élelmiszer-biztonság több tényező eredménye:  a jogszabályoknak meg kell állapítaniuk a minimális higiéniai követelményeket;  hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni, hogy ellenőrizzék, az élelmiszer-ipari vállalkozók teljesítik-e a követelményeket, továbbá  az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a HACCP elvein alapuló élelmiszer-biztonsági programokat és eljárásokat kell kialakítaniuk és működtetniük. 5. cikk Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok (1) Az élelmiszer-ipari vállalkozók a HACCP alapelvein alapuló folyamatos eljárást vagy eljárásokat vezetnek be, alkalmaznak és tartanak fenn. Élelmiszerbiztonság az Európai Unióban  A mezőgazdasági, az állattenyésztési és az élelmiszertermelési ágazatra vonatkozó uniós jogszabályok és előírások mindegyikében kiemelt helyet kap az egészségvédelem. Az Unió jogszabályok sorát fogadta el az uniós élelmiszertermelési és -feldolgozási lánc egészére, valamint az Unióba behozott, és az onnan kivitt élelmiszerekre.  Az uniós tagállamok feladata, hogy érvényt szerezzenek ezeknek a harmonizált szabványoknak, és hogy végrehajtásukat ellenőrizzék. Az EU felügyeli a jogszabályok és az ellenőrzések végrehajtását, illetve eredményességét, valamint képzést nyújt az illetékes uniós és nemzetközi hatóságoknak.  EU élelmiszerbiztonsági intézkedések területei  Élelmiszerhigiénia: az élelmiszeripari vállalkozásoknak (a mezőgazdasági üzemektől kezdve az éttermekig) mind be kell tartaniuk az uniós élelmiszerjog rendelkezéseit, ideértve az élelmiszer uniós importjára vonatkozó jogszabályokat is.  Állategészségügy: a kedvtelésből tartott állatokra, a tenyésztett állatokra és a vadon élő állatokra irányuló közegészségügyi ellenőrzések és intézkedések lehetővé teszik a betegségek figyelemmel kísérését és kezelését, valamint a tenyészállatok szállításának nyomon követését.  Növényegészségügy: a károsítók időben történő felderítése és kiirtása révén megfékezhető a növények betegségeinek elterjedése és garantálható, hogy a vetőmagok egészségesek legyenek.  Szennyező anyagok és maradékanyagok: az ellenőrzés fontos szerepet játszik abban, hogy ne kerüljenek szennyező anyagok az élelmiszerekbe és az állati takarmányba, ezért az uniós és az importált élelmiszeripari termékekben és takarmányban előforduló szennyező anyagokra és maradékanyagokra felső határértékeket állapított meg. Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer - Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) RASSF Az EU a világon az egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági előírással rendelkezik – nagyrészt az élelmiszerek és a takarmányok biztonságának megőrzése érdekében érvényben lévő szilárd uniós jogszabályoknak köszönhetően. Az élelmiszer-biztonsági eszközök részeként létrehozták az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert (RASFF) annak érdekében, hogy biztosítsák a tagállamok közötti információcserét annak érdekében, hogy támogassák az élelmiszer-biztonsági hatóságok gyors reagálását az élelmiszerláncból eredő közegészségügyi kockázatok esetén. RASFF története  Az 1979-ben, egy narancsot érintő incidensre válaszul létrehozott RASFF (akkoriban "élelmiszer-gyorsriasztási rendszer" volt) először tette lehetővé a hatóságok számára, hogy hatékonyan osszák meg az információkat. Az „alapító tagok” Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság voltak.  Más tagországok az Európai Unióba való belépést követően azonnal hozzáfértek a RASFF-hoz.  A gyors kommunikáció telefonon és telexen, később faxon, majd e-mailen történt.  994-ben Izland, Norvégia és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térség keretein belül RASFF-taggá vált.  2002. az „általános élelmiszerjog” meghatározta a RASFF jogalapját és hivatalos eljárásait.  Addig a RASFF jogalapja a termékbiztonsági irányelvben volt, és a takarmányra hivatalosan nem terjedt ki a rendszer.  A takarmány beépítése a RASFF rendszerbe azért lett fontos, mert a korábbi években olyan súlyos esetek fordultak elő, mint a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) vagy a dioxinok, amelyek során az állatok megbetegedtek a szennyezett takarmánytól.  Jogalap 178/2002/EK Rendelet 50. cikk Sürgősségi riasztórendszer (1) Létrehoznak egy hálózatként működő sürgősségi riasztórendszert, amely az élelmiszerekből és takarmányokból származó, az emberi egészséget közvetve vagy közvetlenül érintő veszélyt jelzi. A rendszer kiterjed a tagállamokra, a Bizottságra és a Hatóságra. A tagállamok, a Bizottság és a Hatóság mindegyike megbízza a hálózat egy tagját a kapcsolattartással. A Bizottság felelős a hálózat működtetéséért. (2) Amennyiben a hálózat valamelyik tagja élelmiszerekből és takarmányokból eredő, az emberi egészséget veszélyeztető, súlyos, közvetlen vagy közvetett kockázatról szerez tudomást, ezt az információt a sürgősségi riasztórendszer keretében haladéktalanul jelenti a Bizottságnak. A Bizottság haladéktalanul továbbítja az információt a hálózat tagjainak.  A RASFF azért jött létre, hogy lehetővé tegye az élelmiszer- biztonsági hatóságok számára, hogy gyorsan információt cseréljenek az élelmiszerekből vagy takarmányokból származó egészségügyi kockázatokról, hogy azonnali intézkedéseket hozhassanak a kockázat elhárítása érdekében.  A RASFF éjjel-nappal biztosítja a sürgős értesítések küldését, fogadását és megválaszolását.  A RASFF-on keresztül kicserélt létfontosságú információk a termékek piacról való visszahívásához vezethetnek.  A RASFF-nak köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot elhárítanak, mielőtt kárt okozhatnak az élelmiszerlánc területén. Bejelentések száma Év Bejelentések száma 1999. 698 2002. 3000 2003. 4414 2004. 5562 2005 7170 2021 23674  Míg a RASFF-hoz kizárólag a tagállami hatóságok és az Európai Bizottság férhet hozzá, a RASFF Window nevű kereshető online adatbázis nyilvános hozzáférést biztosít a korábbi RASFF-értesítésekről szóló összefoglaló információkhoz, és lehetővé teszi a múltban kiadott értesítésekkel kapcsolatos információk keresését. (  Az Európai Bizottság azért hozta létre ezt a RASFF adatbázist, hogy a fogyasztók, a vállalkozók és a hatóságok számára világszerte elérhetővé tegye az információkat. A RASFF ablakban szereplő értesítések azonban nem fedik fel a kereskedelmi adatokat, például a márkákat és a vállalkozókat.  A RASFF Window a tagsággal nem rendelkező országok fő felülete ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak az olyan termékekre vonatkozó értesítésekről, amelyeket ott gyártottak vagy onnan szállítottak, vagy amelyeket valamely tagállam exportált.  A RASFF ablak tartalmaz egy RASFF fogyasztói portált, amely tájékoztatást nyújt a RASFF-értesítésekhez kapcsolódó közelmúltbeli élelmiszer-visszahívásokról és közegészségügyi figyelmeztetésekről a tagállamokban. Köszönöm a figyelmet!