Tolmácsolás kutatásának módszertani kérdései II. PDF
Document Details
Uploaded by SaintlyHolmium
Tags
Summary
A dokumentum a tolmácsolás kutatásának módszertani kérdéseit tárgyalja. A történeti áttekintéstől a modern elméletekig, a kutatási témák széles körét érinti, beleértve a kognitív folyamatokat és a nyelvi átváltást. Ennek révén segíti a tolmácsolás szakmai fejlődését.
Full Transcript
A tolmácsolás kutatásának módszertani kérdései II. **Mérföldkövek a tolmácsolás kutatásában:** - 1950-es, 1960-as évek: pszichológusok - 1974: Doktori program Párizs III / Sorbonne Nouvelle, Danica Seleskovitch - 1977: az első tolmácsolással foglalkozó tudományos konferencia Velenc...
A tolmácsolás kutatásának módszertani kérdései II. **Mérföldkövek a tolmácsolás kutatásában:** - 1950-es, 1960-as évek: pszichológusok - 1974: Doktori program Párizs III / Sorbonne Nouvelle, Danica Seleskovitch - 1977: az első tolmácsolással foglalkozó tudományos konferencia Velencében - 1980-as évek: Interdiszciplináris kutatások (természettudományos irányzat), Trieszt - 1990-es évek: Közösségi tolmácsolás, Critical Link konferenciák **Mémek a tolmácsolás kutatásában:** - Memes: ideas, practices, creations and inventions that have spread and replicated, like genes, in the cultural evolution of mankind **Mémek a fordításban?** - main conceptual reference forms in past and present thinking about translation **A. Chesterman : Memes of Translation** - Forrás és cél (translation is directional) - Ekvivalencia - Fordíthatatlanság - Szabad vagy szó szerinti fordítás - Minden írás fordítás - **Nyelvi átváltási művelet** (tolmácsolás=átkódolás, különösen az 1960-as éveket jellemezte) - A tolmácsolás **értelemközpontú** tevékenység (making sense), NEM átkódolás - 1970-es évektől: **kognitív információfeldolgozás** (folyamatközpontú kutatások) - 1980-as évek: szövegnyelvészet / diskurzuselemzés: tolmácsolás: szövegfeldolgozás és **szövegalkotás** - A tolmácsolás **közvetítés** a különböző nyelvek és társadalmi-kulturális hátterű személyek között **Kutatási témák** 1. A tolmácsolás **folyamata** (párhuzamosan zajló folyamatok a szinkrontolmácsolás során, memória, a FNY-i szöveg jellemzőinek hatása a tolmácsolásra, stratégiák, tolmácsolás és kétnyelvűség) 2. A tolmácsolt szöveg (**product**) és a tolmácsok **teljesítmény**e (minőség, kohézió, nyelvi hibák, tartalmi pontosság, felhasználói elvárások) 3. A **gyakorlat és a szakma** (a tolmácsolás története, job satisfaction, self-image, social prestige, munkakörülmények) 4. A tolmácsolás **oktatás**a A tolmácsolás kutatásának kezdetei **A kísérleti pszichológia vizsgálatai** - Szinkrontolmácsolás - Élő pszicholingvisztikai kísérlet (Klaudy) - Párhuzamosan zajló folyamatok: - FNY-i beszédpercepció - Fordítás - CNY-i beszédprodukció - Önellenőrzés **Kérdések** - Hogyan lehet egyszerre szöveget feldolgozni (hallgatni) és beszélni? - Mekkora a két folyamat közötti időbeli eltolódás ? **Oléron és Nanpon (1965)** - Több tolmács, több nyelvpár, eltérő hosszúságú szakaszok - Időbeli eltolódás a hallás és a beszéd között: - 2 és 10 másodperc között - Függ a szöveg nehézségétől, szerkezetétől, vagyis attól, hogy hol található meg benne a kulcsszó (állítmány) **Barik (1969)** - Fül-száj ívhossz (EVS, Ear-voice span) kifejezés megalkotója - A tolmács fülébe jutó beszédszegmentum és a tolmács megszólalása között eltelt idő: 2-3 sec - Vizsgálta a szünetek arányát és megoszlását is a FNY-i és a CNY-i szövegekben. - Laboratóriumi körülmények, nem mindig tolmácsok vettek részt a vizsgálatokban - A tolmácsok akkor mondanak a legtöbbet, amikor a FNY-i szövegben szünet van (?!) **Goldman-Eisler (1972)** - Milyen egység alapján jön létre a fül-száj ívhossz? - Unit of interpreting - Szó vagy nagyobb nyelvi egység az alapja? - Egy alany-állítmányi kapcsolat VÁLTÁS - A kísérleti pszichológia vizsgálatai után színre lépnek a „practisearcher"-ek I. **Csernov és az orosz iskola:** The hypothesis at the core of the model is that SI is only possible because of the **probability anticipation of the development of the message by** the simultaneous interpreter. Chernov's starting point is the 'Theory of Activity', developed by the Russian School of psychology, its basic principle being that **human perception is driven by the principle of anticipatory reflection of reality.** **...**in the process of aural perception of speech, **the simultaneous interpreter's brain generates hypotheses in anticipation of certain verbal and semantic developments in the discourse.**These hypotheses are based on subconscious subjective estimates of the range of probabilities within which the given verbal or semantic situation can further develop. **In subsequent processes the interpreter either confirms or rejects her hypotheses by checking against critical points of the on-going discourse**, concurrently on several levels. - A kommunikációs szituáció elemei: 1. Beszélő 2. Téma 3. Kommunikációs esemény 4. Befogadó 5. Helyszín 6. Idő 7. A kommunikáció célja és motívuma **Az előrejelzési modell:** - A tolmács ezek alapján von le következtetéseket (inference) - A már ismert elemek biztosítják a redundanciát, ez teszi lehetővé a szinkrontolmácsolást - Az anticipáció szerepe meghatározó a szinkrontolmácsolás során (előrejelzés a mondat, szöveg és a tolmácsolási helyzet szintjén) **Tolmácsolás:** - Nagyon sokféle téma - Nagyon sokféle perspektíva →Ezért - Sok modell, sokféle elmélet a tolmácsolási folyamat leírására és magyarázására - Sokféle empirikus kutatási módszer: laboratórium, terepmunka, korpuszelemzés , kérdőíves felmérések - Nincs egy egységes paradigma **A tolmácsolás kutatásának főbb irányzatai:** 1. ITT / a tolmácsolás értelemközpontú elmélete / théorie du sens 2. NL / neurolingvisztikai megközelítés 3. CP / kognitív megközelítés 4. TT / célnyelviszöveg-központú, fordításelméleti megközelítés 5. DI / dialógustolmácsolási, diskurzusalapú megközelítés II. **A párizsi iskola modellje:** - Danica Seleskovitch, ESIT - „Théorie du sens" - A modell központjában az értelem / üzenet áll - Az értelem: Objektív, nyelvtől elszakított, deverbalizált gondolat, melyet a diskurzusból nyerünk, vagy a beszédaktus során az intelligenciánkkal és emlékezetünkkel kölcsönhatásban kifejezünk **ITT (Interpretive Theory of Translation) Danica Seleskovitch :** - Mi történik a tolmácsolás során? Ezt próbálta elmagyarázni a tolmácshallgatóknak - A korabeli nyelvészet nem adott ehhez megfelelő kereteket (a generatív grammatika nem foglalkozott az értelemmel, a pszichológia akkoriban főként a kontextusból kiragadott szótagok, szavak és mondatok feldolgozásával foglalkozott) - TS: fordítás, mint termék (kontrasztív elemzés) - ITT: fordítás, mint kognitív folyamat **A tolmácsolás fázisai :** 1\. A nyelvi elemek összekapcsolása a nyelven kívüli tudással, a hallottak értelmének megragadása 2\. az üzenet megszabadítása a verbalizált alaktól (deverbalizálás) Fontos lépés az interferencia elkerülésének szempontjából 3\. Az értelem célnyelven történő kifejezése **A théorie du sens kritikája:** a. Daniel Gile: - Hiányoznak az empirikus adatok az elmélet alátámasztására - A nyelvpárnak VAN jelentősége - A konszekutív tolmácsolás igenis tolmácsolás, még akkor is, ha egy mondatosak a szakaszok b. Laura Gran (trieszti iskola) - A (szinkron)tolmács nem minden esetben deverbalizál 1\. ideális esetben megtörténik a deverbalizálás, a tolmács képes jelentős EVS-el dolgozni 2\. DE ha valamilyen zavaró tényező lép fel, akkor a tolmács visszatér a felszíni struktúrákhoz, és megpróbál a két felszín között közvetíteni, deverbalizálás nélkül. - Ugyanaz a tolmács egy beszéd tolmácsolása közben is váltogathatja a két módszert, a váltás gyakorisága több tényezőtől függ (külső körülmények, a tolmács állapota) - Deverbalizálás: jobb agyfélteke aktívabb - Transzkódolás: bal agyfélteke aktívabb