A Föld jellemzi PDF

A Föld jellemzői  A Föld alakja és méretei A tengelykörüli forgás következtében a Föld az Egyenlítőnél egy kissé megnyúlt, „kidudorodott”, a sarkoknál pedig „belapult”. Ez azt eredményezte, hogy a Föld egyenlítői sugara nagyobb mint a sarki sugár. Ezért alakja külön nevet is kapott: geoid (földa...

A Föld jellemzői  A Föld alakja és méretei A tengelykörüli forgás következtében a Föld az Egyenlítőnél egy kissé megnyúlt, „kidudorodott”, a sarkoknál pedig „belapult”. Ez azt eredményezte, hogy a Föld egyenlítői sugara nagyobb mint a sarki sugár. Ezért alakja külön nevet is kapott: geoid (földalak). A Föld gömb alakjának következménye, hogy a napsugarak eltérő hajlásszög alatt érik a földfelszínt, és így nem egyenletes a felmelegedés. A Föld legfontosabb adatai: Kora: 4,6 milliárd év A Naptól való átlagos távolság: 150 millió km (1 CSE) Felszíne: 510 millió km² Az Egyenlítő hossza: 40 076 km A Föld belső szerkezete A Föld belseje a forgás és a gravitáció hatására rendeződött gömbhéjakba: A Földmag 6370 km és 2900 km között található, valószínüleg fémekből (vas és nikkel) áll, és belső, valamint külső magra különül. A mag fölött található a földköpeny. Felső folyékony részét asztenoszférának nevezik. Ezen úsznak a kőzetlemezek. A földkéreg Földünk legkülső, szilárd gömbhéja. Vastagsága 8-15 km az óceánok alatt és 30-70 km a kontinensek alatt. A Föld gravitációs vonzereje Mivel a Föld jelentős tömeggel rendelkezik, vonzást gyakorol a környezetében levő testekre. Ez a vonzóerő tartja vissza Földünkön az atmoszférát és a hidroszférát de felelős a csuszamlásokért is. A gravitációs erő értéke a legnagyobb a pólusoknál és kisebb az Egyenlítőnél  A Föld belső hője A Föld belsejében nagyon magas a hőmérséklet. Radioaktív anyagok (pl. kálium, urán) bomlásából származik. A belső hő következtében kialakul a magma (kőzetolvadék), mely előidézi a vulkanikus tevékenységet és a litoszféralemezek mozgását. Ugyancsak a belső hő hozza létre a hévizeket és gejzíreket. A Föld belső hője 33 méterenként 1 ºC-kal nő. Ezt nevezték el geotermikus lépcsőnek. Azt az értéket, amellyel a hőmérséklet 100 méterenként nő a mélyben, geotermikus gradiensnek nevezik. Földmágnesség A Föld egy óriási mágnesként viselkedik. Két mágneses pólussal rendelkezik, melyek nem esnek egybe a földrajzi pólusokkal. Emiatt a földrajzi és a mágneses hosszúsági körök bizonyos szöget zárnak be egymással. Ezt a szöget mágneses elhajlásnak nevezik, jelentősége akkor van, amikor iránytűvel határozzuk meg az északi irányt, mivel az iránytű a mágneses pólus felé mutat és nem a földrajzi pólus irányába. A mágneses pólusok helyzete nem állandó, évente átlagosan 15 km-nyit mozdulnak el.