Cold War History 1957-1991 PDF

3. tétel A KELETI ÉS NYUGATI BLOKK ORSZÁGAINAK VISZONYA, A „KIS HIDEGHÁBORÚ”, A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG ÖSSZEOMLÁSA (1957‒1991) Az ötvenes évek világpolitikai eseményei: • 1957-ben a Szovjetunió fellőtte az első szputnyikot (műhold). Megkezdődött a versengés a világűr meghódítá...

3. tétel A KELETI ÉS NYUGATI BLOKK ORSZÁGAINAK VISZONYA, A „KIS HIDEGHÁBORÚ”, A SZOVJET RENDSZER VÁLSÁGA ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG ÖSSZEOMLÁSA (1957‒1991) Az ötvenes évek világpolitikai eseményei: • 1957-ben a Szovjetunió fellőtte az első szputnyikot (műhold). Megkezdődött a versengés a világűr meghódításáért • 1959-ben, Kubában Fidel Castro vezetésével szovjet mintájú szocialista állam jött létre A hatvanas évek világpolitikai eseményei: • A hatvanas évek elején újabb válságok tették feszültebbé a nagyhatalmak viszonyát: • fokozódott a verseny a világűr meghódításáért: 1961. 04. 12-én Jurij Gagarin űrrepülése, • 1961. 08. 13-án felépült a Berlini-fal, • 1962-ben kitört a karibi-válság, mert a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, válaszul: o Kennedy az USA elnöke blokádot vont Kuba köré, ezért o kompromisszum született: ▪ a Szovjetunió visszavonta rakétáit, ▪ az USA feloldotta a blokádot. • Eredménye: 1963-ban megkötötték az első atomcsend egyezményt („forró drót”). o 1964-ben a Szovjetunióban leváltották Hruscsovot. Helyére L. I. Brezsnyev került, aki erőltetett fegyverkezést indított. o 1964-73 között zajlott a vietnámi háború az USA részvételével. Hatása: • néger polgárjogi mozgalom kibontakozása (Martin Luther King) • háborúellenes hangulat jött létre: o hippi mozgalom o diáklázadások o beat-korszak, stb. • (Közben: 1967-ben Izrael a Hatnapos háborúban legyőzte a szomszédos arab államokat.) o 1968-ban az USA és a Szovjetunió megkötötte az Atomsorompó egyezményt, • DE: 1968. 08. 21-én a Szovjetunió és szövetségesei bevonultak a reformokat végrehajtó Csehszlovákiába o 1969. 07. 21én az USA űrprogramjának keretében megtörtént a Holdra szállás (Neil Armstrong) Enyhülés és szembenállás - a hetvenes évek eseményei: • A hetvenes évek első felében enyhülés jellemezte a nagyhatalmak viszonyát: • 1972-ben: • • • • o aláírták a német-német alapszerződést, o az USA és Kína között diplomáciai közeledés kezdődött. Cél: a többpólusú világ létrehozása, o aláírták a SALT I megállapodást Bécsben. 1973-ban Párizsban aláírták a Vietnámi háború lezárásáról szóló békét. 1975-ben Helsinkiben aláírták az EBEÉ (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet) záróokmányát. o 1979. Bécs: SALT II. megállapodás aláírása. o A hetvenes évek második felében ismét feszülté vált a nemzetközi politika: 1973.ban és 1978-ban újabb arab- izraeli háborúk zajlottak, ezért: o az OPEC államok drasztikusan megemelték az olaj árát, o a magas olajárak miatt az USA-ban és Nyugat-Európában teljes gazdasági szerkezetváltást hajtottak végre. A Szovjetunió a nyugati gazdaság megtorpanását a kapitalizmus összeomlásának tekintette, ezért terjeszkedésbe kezdett a „harmadik világ”- ban: o fegyverekkel és pénzzel támogatta a függetlenedni akaró népeket, o 1979-ben a Szovjet Hadsereg bevonult Afganisztánba. A kis hidegháború: • 70-es évek vége: USA kissé visszaszorult a SZU pedig tért nyert • ok: az olajválság rövid távon és közvetlenül nem érinti a SZU-t - bakui kőolajmezők • Térnyerés Afrikában: 1975. Angola, Etiópia – tömegmészárlások • 1979-ben az USA megszüntette az USA-barát politikát folytató nicaraguai diktátor, Somoza támogatását, ami a szovjetek által támogatott sandinista mozgalom hatalomátvételéhez vezetett. • 1975. kommunista fordulat: Vietnam, Kambodzsa, Laosz • Salt-1. után: SZU – hagyományos fegyverek fejlesztése: hadiflotta • 1979. SALT-2. Carter és Brezsnyev: nem ratifikálták • ok: Afganisztán szovjet megszállása: 1979-89. – gerillaharc ellenük: USA támogatja a gerillákat • COCOM-lista: a fejlett technológiáknak a kommunista országokba történő szállítását tiltó, a hardver és szoftvertermékeket tételesen felsoroló lista • 1979. Iráni forradalom – Reza Pahlavi sah és Khomeini Ajatollah siíta vallási vezető • Irán: USA-ellenes, fundamentalizmus támogatása (1979. túszdráma) • Köv.: Carter-doktrína: „minden, a Perzsa-öböl birtoklására tett külső kísérletet az USA saját létfontosságú érdekei ellen szóló támadásnak tekint, és ha kell, akár katonai erővel is elhárít”. (= megvédik a legfontosabb kőolajforrásokat) A szovjet rendszer válsága: • 1979. olajárrobbanás ⇒ világméretű gazdasági válság • kiút: technikai-technológiai fejlesztés, energiacsökkentés – erre a szocialista tábor képtelen: a tudományos-technikai forradalom nem történik meg a térségben • ok: merev struktúrák, politikai céloknak rendelik alá a gazdaságot • • • • nem tud megfeleni a világgazdaság követelményeinek köv.: a szocialista tábor lemaradása (extenzív fejlesztés van csak) eladósodás – cserearány romlás - gazdasági összeomlás súlyos társadalmi következménye: életszínvonal-romlás A lengyel válság: • előzmény: 1956. június: Poznan – felkelés – a karhatalom leverte • Gomulka kinevezése pártfőtitkárrá – köv.: nincs szükség szovjet beavatkozásra • (Gomulka: pártfőtitkár volt, akit 1948-54. között házi őrizetben tartottak, mert a szocializmus lengyel útját hirdette) • Gomulkát elfogadták a lengyelek és a szovjetek is és a rendszert változatlanul hagyta • a gazdasági válság politikai összeomláshoz vezetett – akadozó élelmiszerellátás • 1968. Gdansk: sztrájk - a rendfenntartók a tüntetőkre lőttek- 44 ember halála • köv.: sztrájkok:Gdansk – Lenin Hajógyár • 1980. a Szolidaritás (szakszervezet) – működését az állampárt engedélyezte • vezető: Lech Walesa • a szovjet beavatkozás veszélye – megoldás: Jaruzelski tábornok hatalomátvétele: miniszterelnök és pártfőtitkár • rendkívüli állapot kihirdetése, a Szolidaritás betiltása • köv.: az ellenzék illegális szervezkedése – többmilliós tagsága maradt a Szolidaritásnak A nyugat válasza: • 1981-től: Reagan az USA elnöke • célja: katonai erőfölény megszerzése a gazdasági és technológiai előnyök kihasználásával • USA: fegyverkezés fokozása + új fegyverek: neutronbomba • Reagan: új rakétaelhárító-rendszer: világűrbe telepített eszközök (csillagháborús terv) • SZU: nem tud lépést tartani A Szovjetunió válsága: • A hetvenes évek agresszív politikájának a következménye: hatalmas hadseregek fenntartása • „baráti rezsimek” fenntartása • mindez: elviselhetetlen terheket rótt a szovjet gazdaságra • a SZU sem technikailag sem anyagilag nem bírta a versenyt az USA fegyverkezési programjával • egymás olimpiáinak bojkottja: 1980. Moszkva, 1984. Los Angeles A kétpólusú világ megszűnése és az európai rendszerváltás időszaka: • 1980-ban az USA és szövetségesei (a szovjetek afganisztáni háborúja miatt) bojkottálták a moszkvai olimpiát • Válaszul a Szovjetunió és szövetségesei bojkottálták a Los angelesi olimpiát 1984-ben. • • • 1981-től az USA új elnöke R. Reagan katonai erőfölény kialakítására törekedett, ezért meghirdette a „Csillagháborús” tervet (SDI program). 1982-ben a Szovjetunióban meghalt Brezsnyev, ezért hatalmi harcok kezdődtek az SZKP-n belül. (J: Andropov, majd V. Csernyenko lett az SZKP vezetője.) 1985-ben került az SZKP élére M. Gorbacsov, aki meghirdette a „peresztrojka”(gyorsítás) és a „glasznoszty” (átalakítás) programját: o a külpolitikában feladta a támadó szemléletet, o kivonta a hadsereget Afganisztánból, o 1985-től rendszeressé váltak csúcstalálkozók a Szovjetunió és az USA között. ▪ Gorbacsov politikájának hatására az európai szocialista országok többségében: o megjelentek a „reformkommunisták” és o felerősödtek az ellenzéki mozgalmak, melyek politikai pártokká szerveződtek, o 1989-90-ben a térségben végbement a rendszerváltozás, kialakult a többpárti parlamenti demokrácia. (1989. 11. 09. Berlini-fal leomlása.) Az európai rendszerváltozástól napjainkig történt jelentősebb események: • 1990-ben: egyesült a két német állam • 1990-91. között zajlott az „Öböl-háború” • 1991-ben: o megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST o Moszkvában kommunista puccskísérletet hajtottak végre, ezért felgyorsult a Szovjetunió felbomlása (1991. 12. 31.) • megkezdődött Jugoszlávia felbomlása - Délszláv-háború UNIVERZÁLIS NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK (IMF, VILÁGBANK, WTO) SZEREPE A PÉNZÜGYI VÁLSÁGOK KEZELÉSÉBEN Az ENSZ szakosított intézményeiről általában: • Különleges hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek • Kormányközi megállapodás útján jönnek létre • Szakmai feladatokat látnak el gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi, kereskedelmi és egészségügyi téren • Három általános ismérve: o Alapszabályuk államközi szerződésbe foglalt o Meghatározott speciális tevékenységre létesültek o Az ECOSOC-kal állandó szerződéses kapcsolatban állnak • Nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek • Többségük az ENSZ-szel egyidős • Munkájukat az ECOSOC koordinálja Nemzetközi Valutaalap (IMF): • 189 tagállam • A tagállamok felhatalmazása alapján: o a nemzetközi monetáris egyensúly érdekében tevékenykedik o a tagállamok fizetési gyakorlatát időről-időre felügyeli • Céljai: o Nemzetközi valutáris együttműködés előmozdítása o Nemzetközi kereskedelem szélesítése o Valutastabilitás előmozdítása o Sokoldalú fizetési rendszer kialakítása, devizakorlátozások megszüntetése o A tagállamok nemzetközi fizetési mérlegében jelentkező egyensúlyzavarok csökkentése • A tagállamoknak kötelező az IMF alaptőkéjéhez hozzájárulni (kvóta) o Ebből tud az IMF hitelt nyújtani o Ennek alapján határozzák meg, hogy mennyi hitel vehető fel periodikusan a sajátos elszámolási egységben, a különleges lehívási jogban (SDR) ▪ SDR: sajátos tartalékeszköz, számlapénz o Ez határozza meg a szavazatok súlyát o Magyar kvóta 1940 millió SDR • Monetáris tevékenység 3 nagy területe: o Árfolyam-politikák felügyelete o Pénzügyi hitelezés o Technikai segítségnyújtás Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Világbank (IBRD): • 5 egymással szoros kapcsolatban levő intézmény együttese o Világbank o Nemzetközi Fejlesztési Társulás o Nemzetközi Pénzügyi Társaság o Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség o Nemzetközi Befektetések Vitarendezési Központja • 189 tag • 2 főszerv: o Kormányzótanács ▪ Közgyűlésen tanácskozik évente egyszer ▪ Kizárólagos jogkör, pl. tagfelvétel, alaptőke-emelés o Ügyvezető Igazgatóság ▪ Operatív irányító testület • Elnök mindig amerikai • Tagjai csak IMF tagok lehetnek • Alapfeladatai: o Nemzetközi tőkeáramlás fejlesztése hitelnyújtással ▪ Nem hitelképes országoknak viszont a Nemzetközi Fejlesztési Társaság nyújt hitelt ▪ Magánszektor finanszírozása tilos, ez a Nemzetközi Pénzügyi Társaság feladata • Technikai segítségnyújtás és fejlesztés (fejlesztési hitelek) • Fejlődő országok adósságállományának stabilizálása Kereskedelmi Világszervezet (WTO): • Elődje: GATT – Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény GATT: • II. világháború óta cél volt egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása o Az ENSZ 1947-ben egy tervezetet is kidolgozott Havannában • Genf: vámtarifa-tárgyalások o Kölcsönös vámengedmények o Kiegészítve a Havannai Charta kereskedelempolitikai elveivel o 1948: GATT létrejön (ideiglenes egyezmény) ▪ Formálisan nem szervezet, de titkársága miatt akként funkcionál ▪ 1994 végéig működött, WTO vette át a helyét Fő céljai: • Megkülönböztetésmentesség és legnagyobb kedvezmény elve mentén folytatott nemzetközi kereskedelem • Külkereskedelmet csak a vámok szabályozzák • Szerződő feleknek konzultálniuk kell egymással • Tárgyalások a vámok és más kereskedelmi szabályozók fokozatos leépítése céljából WTO: • 1995. január 1-jén jött létre a GATT utódjaként • Székhelye: Genf • 164 tag + 23 megfigyelői státuszú ország • Az egyetlen nemzetközi gazdasági intézmény, amely a nemzetközi kereskedelem szabályaival foglalkozik Három fő cél: • Nemzetközi szabad kereskedelem elősegítése • Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása • Nemzetközi kereskedelmi viták rendezése Fontosabb feladatai: • 1964: Nemzetközi Kereskedelmi Központ o WTO és UNCTAD közösen irányítja az exportösztönzés céljával • Az IMF-fel és a Világbankkal közösen jól működő együttműködési mechanizmus fenntartása o Tagjaitól bejelentési kötelezettséget vár el Szervezeti felépítése: • Miniszteri Konferencia o Legfontosabb döntéseket tagállamok hozzák konszenzussal • Általános Tanács • Egyéb tanácsok, bizottságok, munkacsoportok Vitarendezési eljárása: • Konzultációk • Vitarendezési bizottság létrehozása (Vitás Kérdések Rendezésének Testülete, DSB) • Vizsgálat • Közbenső jelentés • Fellebbezési lehetőség • Végrehajtás • Rendezés A KONFLIKTUSOK TÍPUSAI, KONFLIKTUSKEZELÉSI STRATÉGIÁK A konfliktusok három alaptípusa: 1. érzelmi konfliktusok 2. értékrendek konfliktusa 3. szükségletek és érdekek konfliktusa A felek magatartása: • pozícióharc, pozicionális tárgyalás • kölcsönösség elve, érdekeken alapuló megoldás Az egyén viselkedésének két alaptípusa: • önérvényesítés • együttműködés Tárgyalások típusai: Destruktív tárgyalás, disztributív: • egyenlőtlen feltételek (kettős mérce, elhallgatás, hazudozás) • erőfölény külső pozícióból (bíróság, fizikai erőszak) • bizalomvesztés, támadás-védekezés • kapcsolat romlik • eredményesség csökken Érdekek kölcsönös figyelembevétele, integratív tárgyalások • a célok kiegészítik, és nem kizárják egymást • egyén leválasztása a problémáról • átlátható erőviszonyok • kreativitás • együttműködés és a kapcsolat javítása • eredményesség javul • új utak, lehetőségek mindkét fél számára A konfliktuskezelés öt formája: 1. elkerülés, 2. erőszakmentes alkalmazkodás 3. versengés 4. kompromisszumkeresés 5. kölcsönösen előnyös problémamegoldás 1. Elkerülés: • nem önérvényesítő és nem együttműködő • távolmaradás, elfojtás, kilépés a kapcsolatból • kirobbanó sérelmek • felelősség átruházása másokra, bűnbak • intrika, általános elégedetlenség • „csendes” elkerülés alkalmazható, ha jelentéktelen vagy kilátástalan a konfliktus, károkozás veszélye áll fenn, vagy mások illetékesek. 2. Erőszakmentes alkalmazkodás: • alkalmazkodás – szolgálatkészség - mártírság • hatalomhoz való alkalmazkodás fokozatai: o alárendelő viselkedés o behódoló viselkedés o önfeladás • pozitív hatása lehet: o tévedés elismerése o illetve, ha nagyobb a kárt okoznánk, ha nem vonulunk vissza 3. Versengés: • erőfölény megszerzése a cél • személyes dominancia vagy szervezeti pozícióból következik • jogtalan előny, mások befeketítése • hasznos versengés: o válsághelyzetben, ha határozott, gyors, de népszerűtlen lépéseket kell megtenni o önvédelem a túlerővel szemben 4. Kompromisszumkeresés: • átmenet az önérvényesítés és az együttműködés között • kölcsönös engedmények, de win-win általában nem érhető el • alkudozás, szavazás, ideiglenes megoldás, ha külső kényszerítő tényezők miatt nincs jobb megoldás 5. Kölcsönösen előnyös problémamegoldás: • egyszerre önérvényesítő és együttműködő • alternatívák keresése, részletekbe menően • nem a megoldásra, hanem a szükségletekre összpontosít • időigényes, de építi a kapcsolatot is