A keresleti függvény összefoglalása PDF

**A keresleti függvény összefoglalása:** A fogyasztói magatartás vizsgálata révén érthetjük meg a piaci kereslet alakulását. Az egyéni keresleti függvények, amelyek a preferenciák és a költségvetési korlát alapján jönnek létre, összegzésével meghatározható a piaci kereslet. Ezáltal magyarázatot kap...

**A keresleti függvény összefoglalása:** A fogyasztói magatartás vizsgálata révén érthetjük meg a piaci kereslet alakulását. Az egyéni keresleti függvények, amelyek a preferenciák és a költségvetési korlát alapján jönnek létre, összegzésével meghatározható a piaci kereslet. Ezáltal magyarázatot kapunk arra, miért különböző az egyes termékek iránti kereslet. **1. Jövedelemváltozás hatása az egyéni keresletre:** - A pénzjövedelem változása befolyásolja a költségvetési egyenest, így a fogyasztó optimális választásait. - Jövedelemnövekedés esetén a fogyasztó magasabb közömbösségi görbéket ér el, és az optimális választása több terméket tartalmaz. - Az optimális kombinációk összekötése eredményezi a jövedelem-fogyasztási (ICC) görbét. **Engel-görbe:** - Az Engel-görbe egy adott termék keresletének jövedelemfüggését ábrázolja. - A jövedelem növekedésével a fogyasztó általában minden termék fogyasztását növeli, de a különböző termékek kereslete eltérő mértékben reagál a jövedelemváltozásra. Inferior és szuperior javak - Alacsonyabbrendű (inferior) javak (x): jövedelemnövekedés hatására csökken irántuk a fogyasztók kereslete - Magasabbrendű (szuperior) javak (y): bizonyos jövedelem fölött nő irántuk a fogyasztók kereslete **Az árváltozás kettős hatása és mérése:** Az ár csökkenése a fogyasztó keresletét két hatás révén növeli: 1. **Jövedelmi hatás:** Az ár csökkenése növeli a fogyasztó reáljövedelmét, amely lehetővé teszi, hogy magasabb közömbösségi görbére jusson, így több terméket fogyaszt. 2. **Helyettesítési hatás:** Az árarányok változása miatt a fogyasztó átrendezi a fogyasztási szerkezetét, előnyben részesítve az olcsóbb terméket. **Különböző módszerek az elemzéshez:** - **Hicks-módszer:** - A jövedelmi hatást a közömbösségi görbék változása mutatja, az árcsökkenés reáljövedelem-növekedést okoz. - A helyettesítési hatás az azonos közömbösségi görbén belüli fogyasztási arány változásként mérhető. - **Slutsky-módszer:** - A jövedelmi hatás a közömbösségi görbék közötti elmozdulást eredményezi. - A helyettesítési hatás itt nem feltétlenül tartja a fogyasztót azonos hasznossági szinten, hanem az árarányok változására összpontosít. **Hosszú távú fogyasztói döntések:** A háztartásoknak két alapvető lehetősége van a mai jövedelem felhasználására: 1. **Fogyasztásra költeni a jelenben.** 2. **Megtakarítani a jövőbeli fogyasztás érdekében.** **Több időszakra vonatkozó költségvetési korlát:**\ A háztartások általában megtervezik egész életpályájuk jövedelmét és fogyasztását, figyelembe véve a nagyobb kiadásokat, mint például a lakásvásárlás, gyermeknevelés vagy nyugdíj. Ezért hosszú távon optimalizálni igyekeznek jövedelmük felhasználását. Az életpályát átfogó jövedelem-elemzés összetettsége miatt az ilyen döntések megértéséhez egyszerűsített modellek alkalmazhatók. **Az életminőség: szabadidő és fogyasztás kapcsolata** A háztartások általában a fogyasztási lehetőségeik bővítésére törekszenek, amihez több jövedelemre van szükség. Ha a jövedelem kizárólag munkavállalásból származik, akkor a bevételek növelése érdekében több munkát kell vállalni, ami különféle hatásokkal járhat. **Munka és fogyasztás viszonya:** - A munka ideális esetben nem csupán szükséglet, hanem az önkifejezés és önmegvalósítás eszköze lehet. - A valóságban azonban a legtöbb ember számára a munkavégzés áldozat, melynek fő előnye a munkabér, amely fogyasztási cikkek vásárlását teszi lehetővé. - A továbbiakban ezért azt a feltevést fogjuk alkalmazni, hogy a **munkavégzés egyetlen haszna az, hogy az érte kapott bérből fogyasztási cikkeket lehet vásárolni.** **Szabadidő és bér preferencia** A fogyasztók eltérően értékelik a szabadidőt, akárcsak a termékeket és szolgáltatásokat. Az alábbi összefüggések jellemzőek: - A szabadidő értéke nő, ha annak mennyisége csökken. - Több munka több bérjövedelmet eredményez, növelve a fogyasztás összhasznosságát, ugyanakkor csökkenti a szabadidő mennyiségét és annak hasznosságát. - A szabadidő és a bérből származó javak helyettesítik egymást a szükséglet-kielégítés szempontjából. **A döntési tér és közömbösségi görbék:**\ Az életminőséget befolyásoló választásokat egy olyan jószágtérben ábrázolhatjuk, amely: - **Vízszintes tengelyen**: a szabadidő mennyisége. - **Függőleges tengelyen**: a bérjövedelemhez tartozó fogyasztói kosarak. A fogyasztók ezek között a kombinációk között választanak, és a preferenciarendezés szabályai szerint rangsorolják őket. A szabadidő és a bérjavak helyettesíthetősége miatt a jószágtérben közömbösségi görbék rajzolhatók, amelyek a különböző preferenciákat tükrözik. **Az életminőség közömbösségi görbéje** Az életminőség közömbösségi görbéje a szabadidő és a bérből származó javak azon kombinációit ábrázolja, amelyek azonos életminőséget biztosítanak a fogyasztó számára. **Tulajdonságai:** - **Csökkenő helyettesítés határrátája:** Minél több szabadidővel rendelkezik a fogyasztó, annál kevésbé értékes számára egy további szabadidőegység. Ezért egyre kevesebb fogyasztási cikket hajlandó feláldozni érte. - **Nem tökéletes helyettesítés:** A szabadidő és a bérjavak közötti helyettesíthetőség nem korlátlan, ami a görbe görbült formájában is megmutatkozik. **Döntési korlátok:** - Ha a fogyasztó bármekkora munkabért választhatna, kizárólag a szabadidő hasznosságát mérlegelné döntésekor. - A valóságban azonban az egyén a képzettsége és képességei által meghatározott órabérrel szembesül, amely korlátozza az optimális életminőség kiválasztását. **Termelési függvény** A termelési függvény a vállalat által felhasznált termelési tényezők és az előállított termékmennyiség kapcsolatát mutatja be. **Főbb megállapítások:** - **Sokféle tényező:** Egy vállalat a termelés során számos tényezőt használ fel, például alapanyagokat, gépeket, energiát, munkaerőt és természeti erőforrásokat. - **Közgazdasági megközelítés:** A közgazdaságtan a döntési elvekre fókuszál, nem a termelés technikai részleteire. A cél annak megértése, hogy a vállalat hogyan választ a különböző lehetőségek közül. **Egyszerűsített modell:** - A termelési függvényt homogén tényezőkre egyszerűsítjük: - **Tőke:** A termelési eszközök egységesített formája. - **Munka:** Az egyféle képzettséggel és tudással rendelkező munkaerő. - Feltételezzük, hogy más tényezők (pl. természeti változások) nem hatnak a termelésre. **A termelési függvény jellemzői** - **Tőke és munka fogalma:** - A **tőke** termelési eszközök valamilyen kombinációja, amely különböző gépeket, berendezéseket, és más eszközöket foglal magában. - A **munka** különböző munkafajták összessége, amelyek egy kosarat alkotnak, például különböző képzettségű munkavállalók. - **Közös mértékegység:** - Ha mindkét termelési tényezőnek közös mértékegységet rendelünk (pl. a tőkének fizikai teljesítményt, a munkának pedig időt), akkor a felhasznált tényezők mennyisége természetes mértékegységben mérhetővé válik. - **Egyszerűsített modell:** - A bemutatott termelési modell a lehető legegyszerűbb megközelítést alkalmazza, ahol **homogén tőke** és **munka** felhasználását feltételezzük. **Termelési tényezők kereslete** - **Származékos kereslet:**\ A termelési tényezők kereslete származékos jellegű, mivel a keresletük a segítségükkel előállított termékek eladási lehetőségeitől függ. Ha egy vállalat növelni kívánja a termelést, akkor a szükséges termelési tényezők iránti kereslete is nő, még akkor is, ha azok ára nem változik. - **Kereslet törvényszerűségei:**\ A kereslet mennyisége az áraktól és a vevők (vállalatok) értékítéletétől függ. A vállalatok munkakeresleti függvénye megmutatja, hogy adott munkabérek mellett mennyi munkát szeretnének vásárolni, azaz hány munkavállalót vagy hány munkát igényelnek. - **Munkabér és határköltség:**\ A munkabér a vállalat számára a **tényező-határköltség**, ami azt fejezi ki, hogy mennyivel nő az összköltség, ha egy egységgel növelik a munkafelhasználást (pl. több munkavállalót vagy munkát alkalmaznak). **A vállalat munkafelhasználásról hozott döntésének értékelése:** - **Tényező-határköltség és határtermék-bevétel összevetése:**\ A vállalat döntése során a **tényező-határköltséget** (vagyis a munkabért) összeveti az elérhető **bevétel-növekedéssel**, amit a munkafelhasználás növelése eredményez, vagyis a **határtermék-bevételel**. A vállalat akkor vásárol munkát, hogy profitja maximális legyen, azaz a határtermék-bevétel megegyezzen a tényező-határköltséggel. - **Inverz keresleti függvény:**\ A munka keresleti függvénye inverz keresleti függvény, amely azt mutatja meg, hogy a vállalat különböző munkamennyiségeket milyen áron hajlandó megvenni. Más szóval, azt jelzi, hogy adott munkamennyiséghez milyen munkabér tartozik a vállalat számára. - **Határtermék-bevételi függvény és munkakereslet:**\ A munkakereslet függvénye a vállalat **határtermék-bevételi függvényének inverze**. Ez azt mutatja, hogy különböző tényezőárak és adott outputpiaci feltételek mellett a vállalat mekkora munkamennyiséget hajlandó vásárolni a profitmaximumot biztosító kibocsátás érdekében. - **Rövid távú változások:**\ A munkakereslet rövid távon akkor változik, ha a **piaci munkabér** és/vagy az **output piaci ára** változik, mivel ezek befolyásolják a vállalat döntését a munkafelhasználásról. **A munkakereslet változása a piaci munkabér csökkenése esetén:** 1. **Munkabér csökkenése:**\ Ha a munkabér csökken, akkor a vállalat **tényező-határköltsége** is csökken, mivel egységnyi többletmunka kevesebbe kerül. 2. **Összköltség csökkenése:**\ Mivel a munkabér csökkenti az egységnyi munkafelhasználás költségét, az **összköltség** is csökken, mivel az összköltség a munkabér és a felhasznált munkamennyiség szorzataként számítódik. 3. **Határköltség-függvény eltolódása:**\ A csökkent összköltség miatt a **határköltség-függvény** lefelé tolódik, hiszen mostantól ugyanakkora termelés növeléséhez kevesebb költségnövekedés szükséges (ugyanaz a munkamennyiség-többlet kevesebbe kerül). 4. **Profitmaximum növekedése:**\ Változatlan output árak mellett, mivel a költségcsökkenés miatt a profitmaximumot biztosító kibocsátás **növekszik**, a vállalat nagyobb termelést fog folytatni. 5. **Munkakereslet növekedése:**\ A nagyobb termelés pedig **növekvő tényezőkeresletet** eredményez, tehát a vállalat több munkát vásárol annak érdekében, hogy megfeleljen a megnövekedett termelési igényeknek. **Logikai sémája a változásnak:** - **Munkabér csökken** → **Összköltség csökken** → **Határköltség-függvény lefelé tolódik** → **Optimális kínálat nő** → **Munkakereslet nő** **Hatás az output árának változására a tényezőkeresletre:** 1. **Output árának csökkenése:** Ha az output ára csökken, akkor a vállalat **csökkenti a kibocsátást**, mivel az alacsonyabb ár mellett a maximális profit eléréséhez kisebb termelési szint szükséges. Ennek következtében **munkakereslet** is csökken, mivel a vállalat kevesebb munkát igényel a kisebb kibocsátáshoz. 2. **Határtermék-bevétel csökkenése:**\ Mivel a csökkent output ár mellett minden munkafelhasználásnál kisebb a **határtermék-bevétel**, ezért a vállalat **kevesebb munkát vásárol**, ha a munkabér változatlan marad. A munkakeresleti függvény így **balra tolódik**, ami a munkakereslet csökkenését jelzi. 3. **A munkakeresleti függvény meredeksége:**\ A munkakeresleti függvény meredeksége attól függ, hogy a vállalat mennyire képes befolyásolni az output piacot. Minél nagyobb arányban részesedik az adott termék keresletéből, és minél inkább képes befolyásolni a piaci árat, annál nagyobb mértékben változik az output ára a termelés és a tényező-felhasználás növekedésével. - Az ilyen vállalatok esetében, ahol a piaci ár változik az értékesített mennyiséggel, a **munkakeresleti függvény rugalmatlanabb** lesz, azaz **meredekebb**. **Összegzés:**\ Az output árának csökkenése csökkenti a termelés és a munkakereslet mértékét, míg a vállalat piaci helyzetétől függően a munkakeresleti függvény meredeksége is változik. Ha a vállalat jobban képes befolyásolni az output árát, a munkakeresleti függvény meredekebbé válik. **A tényezők keresletének kölcsönhatása:** 1. **Tényezőárak és optimális tényezőarány:** - Adott tényezőárak mellett a vállalat mindig olyan mennyiségben használja fel a termelési tényezőket, hogy **minimális költséget** érjen el. Ha bármelyik tényező ára megváltozik, akkor az optimális **tényezőarány** is változik, így mindkét termelési tényező kereslete módosul. 2. **Isocost egyenes és tényezőárak változása:** - Az **isocost egyenes** segítségével megérthetjük, hogyan befolyásolják a tényezőárak változásai a vállalat döntéseit. Ha egy tényező ára növekszik, akkor a vállalat **csökkentheti** annak felhasználását, mivel a költségek csökkentésére törekszik. A növekvő árú tényezőt tehát a vállalat **helyettesíteni fogja** a másikkal. - Ez a helyettesítés az **isocost** és az **isoquant** görbék segítségével modellezhető, amelyek megmutatják, hogyan változnak a tényezők kereslete a költségcsökkentési célok és a termelési technológia függvényében. 3. **Hosszú távú tényezőkereslet:** A hosszú távú tényezőkereslet több tényezőtől függ: - **A tényező ára:** Meghatározza a **tényező-határköltséget**, ami befolyásolja a keresletet. - **A kibocsátott termék ára:** Meghatározza a **határtermék-bevételt**, ami szintén hatással van a tényező keresletére. - **A másik tényező felhasznált mennyisége:** A termelési tényezők közötti helyettesíthetőség miatt a másik tényező mennyisége is befolyásolja a keresletet. - **A másik tényező ára:** A tényezők közötti helyettesítés miatt, ha az egyik tényező ára változik, akkor a másik tényező kereslete is változhat. **Összegzés:**\ A tényezők kereslete a termelési tényezők közötti kölcsönhatásokon alapul. Ha egy tényező ára változik, a vállalat módosítja a tényezőarányt, és ez hatással van mindkét tényező keresletére. A hosszú távú tényezőkeresletet több tényező is befolyásolja, beleértve a tényező árát, a kibocsátott termék árát, és a tényezők közötti helyettesítést. **Munkapiac sajátosságai:** 1. **Származékos kereslet a munkapiacon:** - A munkapiacon **származékos kereslet** figyelhető meg, mivel a **termelési tényezők**, így a munkaerő, végső soron a **fogyasztási cikkek előállítására** szolgálnak. A vállalatok kereslete tehát nem a munka önálló értéke alapján alakul, hanem a termelési tevékenységük és az általuk előállított termékek iránti kereslet határozza meg. A **munkapiaci magatartás** így közvetve az **output-piac** helyzetétől függ. 2. **A munkapiac szerkezete:** - A munkapiac nem az árucserére jellemző alkudozási folyamatokkal működik. **Egy-egy szakmát vagy munkafajtát** sok vállalat keres, ugyanakkor **sok munkavállaló** is kínálja az adott szolgáltatást. Ez a **piaci versenyt** erősíti, de nem feltétlenül működik olyan piaci mechanizmusok szerint, mint más áruk vagy szolgáltatások esetében. 3. **Állami szabályozás:** - A munkapiac sajátossága abban is megnyilvánul, hogy itt nem csupán piaci tényezők szabályozzák az adásvételt, hanem számos **állami szabályozás** is érvényesül. Ezek a szabályozások a **munkavállalói jogok védelmét** szolgálják, biztosítva az emberek jogait és munkakörülményeiket. **Összegzés:** A munkapiac nemcsak a munkaerő keresletét és kínálatától függ, hanem az output-piaci helyzettől is, mivel a munkát végső soron fogyasztási cikkek előállítására használják. A piacon több szereplő (munkáltatók és munkavállalók) van jelen, és az adásvétel az emberek közötti kapcsolatokat érinti, így az állami szabályozás kiemelt szerepet kap a munkavállalói jogok védelmében. A **munkapiaci egyensúly kialakulásának** sajátosságai a következő tényezők mentén alakulnak: 1. **A háztartások piaci munkakínálata:** - A munkabér növekedésével a háztartások munkakínálata is **szabályos alakot** vesz, azaz a munkabér emelkedésével egyre többen hajlandók munkát vállalni. Ezt a jelenséget a **munka iránti kereslet és kínálat egyensúlya** szabályozza, amely meghatározza a munkavállalók döntéseit a munkaerőpiacon. 2. **Minimális munkabér:** - A **munkavállalók** csak egy bizonyos minimális bér mellett lépnek be a munkaerőpiacra. Ez a **minimális bér** nemcsak az alapvető létfenntartáshoz szükséges összegektől függ, hanem az adott munkahelyi környezet és az **alternatív foglalkozások** bérszintjétől is. A munkaerő a különböző foglalkozások között választ, figyelembe véve, hogy az adott munkáért mennyi bért kap, és hogyan viszonyul ez más piaci lehetőségekhez. 3. **Képzettség és alternatív költségek:** - A magasabb képzettséget igénylő munkák esetében a **belépési bér** és a munkavállalók döntése összefügg a **képzés alternatív költségeivel**. Minél hosszabb és költségesebb a szükséges képzés, annál magasabb a minimális munkabér, amely ahhoz szükséges, hogy a munkavállalók elfogadják az adott munkát. A képzési idő és a képzés költségei növelhetik az elvárt bért. 4. **A munkabér növekedésének hatása a munkakínálatra:** - A munkabér emelkedésével **többen** válnak hajlandóvá arra, hogy munkát vállaljanak egy adott foglalkozási ágban, mivel ez az ajánlat versenyképesebbé válik más munkakínálatokkal szemben. Így a munkabér és a munkavállalók száma közvetlen kapcsolatban állnak egymással. **Összegzés:** A munkapiaci egyensúly kialakulása bonyolult tényezők összességén alapul, ahol a minimális munkabér, a képzettség, az alternatív költségek és az egyes foglalkozások közötti verseny mind meghatározzák, hogy a munkavállalók melyik piacon kínálják munkaerejüket. A munkabér növekedése és a piaci lehetőségek összevetése folyamatosan formálják a munkapiaci egyensúlyt. A **piaci munkakeresleti függvény** kialakulása szoros kapcsolatban áll a **vállalatok output-piaci magatartásával**. A piaci munkakereslet a vállalatok egyéni munkakeresleti függvényeinek összegzéseként jön létre, és számos tényezőtől függ: 1. **A munkapiac és az output-piac kölcsönhatása**: - A vállalatok munkakereslete közvetlenül kapcsolódik az **output-piac** áralakulásához. Amikor a vállalatok változtatják a munkafelhasználásukat, az befolyásolhatja az **output piaci árat**. Ha a munkafelhasználás növekszik, azáltal nő az **output kínálata**, ami csökkentheti a piaci árat, mivel a piac telítődhet. 2. **A vállalatok output-piaci magatartása**: - A vállalatok munkakereslete függ a kibocsátott termék **piaci árától** és a **munkabértől**. Mivel a versenyző vállalatok számára mindkét ár adott (nem befolyásolható), a munkakeresleti függvényük a kibocsátott termék és a munka árának változásával párhuzamosan változik. A **versenyző vállalatok** nem tudják befolyásolni a piaci árakat, így azokat adottnak veszik. Ezért a munkakeresletük az **output piacán** való kereslet változásának következményeként módosul. 3. **A munkafelhasználás hatása az output piacon**: - Ha több vállalat növeli munkafelhasználását, az megnöveli az **összes kibocsátott termék mennyiségét** az adott piacon. Ez növeli a **piaci kínálatot**, és csökkentheti a termék árát, mivel a piac telítődhet a többlettermékekkel. Így a munkakereslet változása közvetett hatással lehet az output-piacra, hiszen a termelés növekedése az árak csökkenését eredményezheti. 4. **Tökéletes verseny hatása**: - **Tökéletes verseny esetén** minden vállalat a piacon **adott árakon** dolgozik. Ha a vállalatok növelik a munkafelhasználást, és ennek következményeként nő a kibocsátás, az **output árának csökkenése** a piacon az árukészlet növekedése miatt a **piaci munkakeresleti függvényt** is módosíthatja. A piaci ár csökkentése csökkentheti a profitot, amit a vállalatok kompenzálhatnak a munkafelhasználás optimalizálásával. **Összegzés**: A piaci munkakereslet és az output-piaci árak közötti kölcsönhatás egy dinamikus és folyamatosan változó kapcsolat. A vállalatok munkakereslete az output-piaci magatartásukon keresztül hatással van a piaci árakra, miközben a munkabér és az output árával kapcsolatos döntéseik az egész piacon elérhető termékek és munkaerő mennyiségét is meghatározzák. A munkafajta piaci árának változása jelentős hatást gyakorol az iparág vállalatainak összesített munkakeresletére. A következő hatásokat figyelhetjük meg: 1. **Munkabér csökkenésének hatása a vállalatok munkakeresletére**: - Ha a munkabér csökken, akkor a vállalatok **tényező-határköltsége** csökken, hiszen ugyanannyi munkafelhasználás esetén alacsonyabb költséget jelent a csökkent munkabér. Ezért a vállalatok számára a **határköltség csökkenése** azt jelenti, hogy azonos ár mellett nagyobb termelés mellett érhetik el a maximális profitot. Ennek következtében a vállalatok növelni fogják a munkafelhasználásukat. 2. **Kínálat növekedése és az output árának csökkenése**: - A vállalatok munkafelhasználásának növekedésével nő az iparág **összes kibocsátása**. Ha a termelés nő, az **output piaci kínálata** is bővül, és mivel a kereslet változatlan, az **output ára csökkenhet**. Ez a csökkenés a vállalatok döntései alapján következik be, és tükrözi azt a hatást, hogy az iparág nagyobb mennyiségben kínálja a terméket. 3. **Piaci ár csökkenése és a munkakeresleti függvény változása**: - Az **output árának csökkenése** visszahat a vállalatok munkakeresletére, mivel a csökkenő ár miatt a **határtermék-bevétel** csökken. Ha a vállalatok kevesebb bevételt generálnak ugyanazon mennyiségű munkával, akkor a **munkakeresleti függvény balra tolódik**, mivel kevesebb munkát kívánnak vásárolni az alacsonyabb ár mellett. 4. **A vállalatok összesített munkakereslete**: - Az iparági szinten a vállalatok egyéni munkakeresletei összeadódnak, így a csökkenő munkabér hatására az iparági munkakereslet kezdetben nő, mivel a csökkenő bér elősegíti a termelés bővítését. Azonban az output ár csökkenése miatt a **növekvő munkakereslet** mértéke már nem lesz olyan erős, mint változatlan output árak mellett, hiszen a vállalatok nem tudnak olyan magas bevételt generálni, így kevesebb munkát vásárolnak a csökkent árak mellett. **Összegzés**: Ha a munkabér csökken, az elsődleges hatás, hogy a vállalatok növelni fogják a munkafelhasználásukat, mivel csökken a határköltség. Azonban a kibocsátás növekedésével az output ára csökkenhet, ami csökkenti a határtermék-bevételt, és így mérsékli a munkakereslet növekedését. Ezért bár az iparági munkakereslet növekedni fog, a csökkenő output ár miatt annak mértéke kisebb lesz, mint változatlan output árak mellett.