Keresleti függvény és jövedelem hatása

Minél több szabadidő áll rendelkezésre, annál kevésbé értékes egy további szabadidőegység. Ezért egyre kevesebb fogyasztási cikket hajlandó feláldozni érte a fogyasztó.

A szabadidő és a bérjavak közötti helyettesíthetőség nem korlátlan.

A vállalat által a termelés során felhasznált elemek (alapanyagok, gépek, energia, munkaerő, természeti erőforrások).

A vállalat által felhasznált termelési tényezők és az előállított termékmennyiség közötti kapcsolat.

A termelési eszközök egységesített formája (gépek, berendezések).

A különböző képzettségű munkavállalók összessége, a termelési tényezők egy csoportja.

Az egyszerűsített termelési modellben felhasznált, egyféle képzettségű munkaerő és egyféle tőke.

A fogyasztó képzettsége és képességei által meghatározott órabér, ami korlátozza az optimális életminőség kiválasztását.

A termelési tényezők kereslete a segítségükkel előállított termékek keresletétől függ.

Az összköltség növekedése, ha egy egységgel növelik a munkafelhasználást.

A bevétel növekedése, ha egy egységgel növelik a munkafelhasználást.

Megmutatja, hogy adott munkabér mellett mennyi munkát szeretne vásárolni egy vállalat.

Megmutatja, hogy a vállalat különböző munkamennyiségekért milyen árat fizetne.

A munkakereslet függvény a határtermékbevételi függvény inverze.

A munkakereslet változása a piaci munkabér és/vagy az output piaci ár változása miatt rövid távon .

A piaci munkabér csökkenése általában növeli a munkakeresletet.

A munkabér csökkenése a vállalat költségeit csökkenti, ami a termelés növelését eredményezi és a munkakereslet növekedését.

A munkabér csökkenése miatt a határköltség-függvény lefelé tolódik, hiszen kevesebb költség növekedés szükséges a termelés növeléséhez.

A költségcsökkenés hatására a profitmaximumot biztosító kibocsátás növekszik, a vállalat többet termel.

Az output ár csökkenése a vállalat kibocsátásának csökkenését eredményezi, és a munkakereslet is csökken.

A függvény meredeksége attól függ, mennyire befolyásolja a vállalat a piaci árat.

A munkabér és a felhasznált munkamennyiség szorzata.

Az output ár változásai viszonylag kicsi hatással vannak a vállalat által igényelt munkaerő mennyiségére, a görbe meredek.

Ha a vállalat jobban képes befolyásolni az output árát, a munkakeresleti görbéje meredekebb.

A termelési tényezők olyan aránya, amely a legalacsonyabb költséget biztosítja a vállalatnak.

Az összes olyan termelési tényező-kombinációt ábrázolja, amelyek azonos költséggel érhetők el.

Ha egy input ára nő, az isocost görbe eltolódik, mert kevesebb input vehető meg ugyanazon költség mellett.

A hosszú távú tényezőkereslet több tényezőtől függ, például az input árától, a termék árától és a többi input mennyiségétől.

A munkapiacon a munkaerő iránti kereslet közvetve a termékek iránti kereslettől függ, mivel az előállított termékeket értékesítik a fogyasztóknak.

A munkaerő iránti kereslet függ az output-piac helyzetétől, mivel a termelési tevékenység és az előállított termékek iránti kereslet határozza meg a munkavállalókra irányuló igényt.

A munkapiacon sok vállalat keres munkaerőt, és sok munkavállaló kínálja a szakértelmét. Ez erős piaci versenyt eredményez, de nem feltétlenül ugyanúgy működik, mint más áruk piacain.

A munkapiacon nemcsak a piaci erőteljesek, hanem az állam is beavatkozik szabályozásokkal a munkavállalói jogok védelme érdekében.

A munkabér növekedésével a háztartások hajlandóbbak munkát vállalni, ami szabályos alakot kölcsönöz a munkakínálatnak.

A munkavállalók csak akkor hajlandók munkát vállalni, ha a munkabér eléri a minimális szintüket, ami alatti munkát nem vállalnak.

A munkapiaci egyensúly a munka iránti kereslet és kínálat összehangolásával alakul ki, amelyen keresztül a munkavállalók döntéseit a munkaerőpiacon befolyásolja.

A munkapiaci egyensúly kialakulását a háztartások munkakínálata, a minimális munkabér és az output-piac befolyásolja, mivel a munkavállalói döntéseket ezek befolyásolják.

A vállalatok munkafelhasználásának növekedésével nő az iparág összes kibocsátása. Ez azt eredményezi, hogy a termék piaci kínálata is bővül.

Ha a kínálat növekszik a kereslethez képest, az output ára csökken. Ennek oka, hogy a vállalatok csökkentik az áraikat, hogy több terméket értékesítsenek.

Az output árának csökkenése miatt a vállalatok kevesebb bevételt generálnak ugyanazon mennyiségű munkával, azaz a határtermék-bevétel csökken.

Mivel a határtermék-bevétel csökken, a vállalatok kevesebb munkát kívánnak vásárolni, így a munkakeresleti függvény balra tolódik.

A csökkenő bér elősegíti a termelés bővítését, ami növeli a munkakeresletet. Azonban az output ár csökkenése miatt ez a növekedés nem lesz olyan erős.

A bércsökkenés növeli a munkafelhasználást (mivel csökken a határköltség), de az output ár csökkenése mérsékli a munkakereslet növekedését. Így az iparági munkakereslet növekedni fog, de kisebb mértékben, mint változatlan output árak mellett.