Közjavak és Externáliák PDF

Piac a tudásalapú társadalomban II. Externáliák és közjavak 1 A tulajdon fogalma – a politika szerepe a gazdaságban Új világrend – globális szabályozás – egységes tulajdon Az értékrend elsődlegessége globális méretekben Biztonság – szabadság – demokrácia – jólét...

Piac a tudásalapú társadalomban II. Externáliák és közjavak 1 A tulajdon fogalma – a politika szerepe a gazdaságban Új világrend – globális szabályozás – egységes tulajdon Az értékrend elsődlegessége globális méretekben Biztonság – szabadság – demokrácia – jólét Klímaváltozás elleni fellépés, emberi jogok védelme – ennek egyik formája az Európai Unióban az ESG, de az Unió számtalan más eszközt is használ (technológiai szabályozás, bizonyos anyagok, termékek ti 2  A közjó – az ESG A tulajdon: A közjónak alárendelt tulajdonformák érvényesülése. Érvényesítésének lehetséges módjai: szabályozás, tiltás, ösztönzés Az ESG: jelentéstételi kötelezettség a nem-pénzügyi vállalatok számára. Az ESG három pillére: E – környezeti terhelés (environment) S – társadalmi (social) G –kormányzási, irányítási (government) A kötelezettséget az EU írta elő annak érdekében, hogy a befektetők ezt is vegyék figyelembe döntéseik során – a cél a piaci folyamatok ösztönzése a három 3 cél érdekében.  Ösztönzés és etika Jó ösztönzőket kell használni. Az ösztönző jó, ha a közjót, a jogállamot segíti elő. A neoliberalizmus a rossz ösztönzőket használta (például az önzést támogatta). A jó ösztönzők igénylik az „etikus gazdaság” fogalmát , a hasznos és a jó harmóniáját. Az ösztönzők lehetnek anyagiak és nem-anyagi. Ösztönző lehet az ár, a jövedelem, az erkölcsi norma, a szokások. Ösztönöznek a villanyáram használatára például. 4 A közjószág fogalma A közjóból következik bizonyos javak fogyasztása, ami mindenkit megillet. Ez a közjószág. Ellentéte a magánjószág ahogy a neoliberalizmus értelmezte, mert szerintük a magánjószág kizárja a közjószágot. A javaknak mindig volt hasonló felosztása. A klasszikus politikai gazdaságtan ezeket szabad jószágnak nevezte, amelyeknek nincs ára. Ez fenntarthatatlan, ezért a közjószágok termelése, elosztása és fogyasztása a gondoskodás intézményrendszere. 5 Közösség által nyújtott javak és szolgáltatások (public goods) A közjószág céljai: ⚬ Gondoskodás, ⚬ Létbiztonság, ⚬ Részvétel ⚬ Összességében a jogállam érvényesítése, A klasszikus kapitalizmusban nincs közjószág, mindenki maga gondoskodik a megélhetéséről. A 20. században megjelennek a közszolgáltatások (public utilities) és azok a javak, amelyek biztosítása az állampolgári lét feltétele. Közszolgáltatás: villany, víz, csatorna, , stb. 6 Közjavak: alapvető élelmiszerek, digitális jóllét program, stb. 7  Közjószág a 21. században A 21. században minden jószágnak van közjószág jellege, ezért a gazdaság egész működése alá van vetve a közjavak reprodukciójának. Ez az ESG lényege, mert a jószág és a szolgáltatás termelésének minden összetevője szabályozott. 8 Közjószág az Európai Unióban – az általános érdekű szolgáltatás Az általános érdekű szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyeket a tagállami hatóságok közszolgáltatásnak minősítenek, és amelyekre ezért meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak. Az állam és a magánszektor egyaránt nyújthat ilyen szolgáltatásokat. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások olyan alapszolgáltatások, amelyek ellenszolgáltatás fejében vehetők igénybe A nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra – például a rendőrségi és az igazságügyi szolgáltatásokra, valamint a törvényben előírt szociális ellátásra nem vonatkoznak külön európai uniós jogszabályok, illetve belső piaci vagy versenyszabályok. Az általános érdekű szociális szolgáltatások a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés elve 9 alapján a kiszolgáltatott emberek szükségleteit hivatottak kielégíteni.  A közjavak felosztása A közjavak hatékony biztosítása az infrastruktúra működése. Az infrastruktúra ebben a vonatkozásban a tereket átfogó technológia, amelyik érvényre juttatja a jó ösztönzőket. Vannak globális terek, ezért vannak globális közjavak (common goods). Az űr szabályozása 10  Globális terek – globális közjavak A világűr A légtér A tengerek szabadsága A kibertér A szárazföldi közlekedés A politikai nyilvánosság (szólásszabadság) 11 A közjavak (common goods, public goods, public utilities) finanszírozása A közjavak és közszolgáltatások biztosításának célja a helyes döntésre ösztönzés A termeléssel egyesített kultúra infrastruktúrája a közjószág. Ezek lehetnek állampolgári jogon járók (ingyenes a fogyasztónak, de az adófizetők állják ennek költségét). Lehetnek részlegesen finanszírozottak a fogyasztónak (gyógyszer például). A fogyasztó a teljes árat fizeti, és mégis közjószág, mert fogyasztásának elmaradása kiszakadást jelent a közösségből. (rezsi) 12  A közjószág kereslete A helyes finanszírozáshoz ismerni kell azt, hogy a fogyasztók mennyit hajlandók fizetni a termékért. A közjószág iránti kereslet megismerése eltér a magánjószág iránti kereslet megismerésétől. 13  Magánjószág kereslete Ár Ár Q1 Q2 A piaci kereslet az egyéni keresletek horizontális összegzése 14 Piaci kereslete a magánjószág iránt Ár 15 Q1+Q2=Q3  Ár ($/egység) Közjószág kereslete Q Ár A közjószág kereslete az egyéni keresletek ($/egység) vertikális összegzése Q 16  Ár ($/egység) Q 17  Közösségi döntés A közjószág iránti kereslet közösségi döntést igényel. Minden vásárlónak őszintén el kell mondania, hogy számára mennyit ért ez a jószág (például az út használata), és ígéretét be kell tartania. A közjószág finanszírozásához szükség van az erkölcsi rend létrehozására. Magánjószág esetében nincs ilyen kényszer, ott az alku része lehet a csalás és a hazugság. 18  A potyautas-probléma A 20. század sajátossága a potyautas jelenség (amikor a közjószághoz való hozzájárulás nélkül használják a közjószágot) – hazugság és csalás a közjavak fogyasztásában. Ez különösen a jóléti állam időszakára volt jellemző, és jelentősen csökkentette a közjószág értékrend közvetítő, erkölcsi szerepét. Ennek felszámolására irányult a 70-es évek közepétől a neokonzervatív korszak. Egyik eszköze a zárt klubok létrehozása volt, ami a klubtagok számára biztosította a közjószágot, de a nem 19 klubtagokat kirekesztette. A tudásalapú gazdaság közjószágelmélete Hibás dilemma a magán vagy közösségi tulajdon. A tudásalapú gazdaságban az államépítés a közjónak alárendelt magántulajdon. Ennek szabályai Elinor Ostrom szerint: Globális szintű nyilvántartás és ellenőrzés a javak használata tekintetében. Ez a Big Data, ami megszünteti a bizonytalanságot. A tulajdonjogok, azaz a részvétel egyértelmű szabályozása Konfliktusok megoldására intézmények létrehozása (a beszélgetés fontossága) Haszon és költség azonossága A szankcionálás decentralizálása Fokozatos szankciók 20 Az önszerveződés szabadsága Externália és értékfogalom – az elmélettörténeti előzmények A tulajdon szemlélet másik megjelenése a piaci működésben az externália kezelése. Az externália a nem szándékolt piaci hatás, aminek része, hogy a haszon vagy a költség nem a tranzakcióban részt vevő szereplőknél jelenik meg. Ennek kiindulópontja, hogy a piaci eredmény nem feltétlenül a társadalmi optimum Az etikai közelítés, ami a magánérdek és közjó különbsége és törekvés az egységére. A társadalmi optimum magasabb tulajdoni formára utal. Az oktatás fontossága, mert ezzel is lehet a jó ösztönzőket megteremteni. 21 Piaci optimum. Pareto-optimum és externália P MSB: összes társadalmi jólét MSC: összes társadalmi költség Externális hatás: a jószág magán és társadalmi értékének különbsége. (MSC-S, MSB-D) MSB = MPB + externális hatás MSC = MPC + externális 22 hatás Q  Pozitív externália P MSB D=MPB Pozitív externália: S=MPC MSC társadalmi optimum nagyobb, mint a piaci optimum. 23 Piaci optimum Társadalmi opt. Q  Negatív externália P D=MPB MSB Negatív externália: MSC S=MPC társadalmi optimum kisebb, mint a piaci optimum. 24 Társadalmi opt. Piaci optimum Q  Az externália A tudásalapú gazdaságban a nem szándékolt gazdasági hatás megszűnik, mert a nem szándékoltság még a bölcsesség hiánya. Ezzel szemben a tervezés jelenik meg, ami a jóakarat és jótett egységét segíti, azaz az erkölcs meg is valósul. Ez a fenntarthatóság ismérve. A geopolitika ezért vezeti a gazdaságpolitikát, mert a végső cél a Föld eltartóképességének megőrzése. Ez az antropocén kora. 25  Externália és fenntarthatóság Minden gazdasági tevékenység (fogyasztás, termelés) összes gazdasági hasznának és költségének felmérése. Ökológiai szemlélet használata, ökoszisztéma létrehozása Az összes költség és haszon érvényesítése szabályozási eszközökkel és olyan technológiai megoldások támogatása, amelyek megőrzik a társadalom és a természet harmóniáját. 26  Szabályozás módjai Adóztatás és támogatás Károk azonosítása és a károkozó és a kárt elszenvedő közötti „piac” létrehozása és a tulajdonjogok szabályozása. Kulturális-erkölcsi normák kialakítása. Mindegyik feltételezi a magasabb tulajdoni szint működését, információs és szabályozási feladatok ellátását. 27 A termelési externália megoldásai az adóztatás I. A szennyezés mértékét át kell csoportosítani Feltételei: a szennyezés optimális mértékének ismerete, kínálati és, keresleti függvények ismerete. 28 A kárt okozó és elszenvedő közötti kapcsolat Tulajdonjogi elmélet foglalkozott ezzel, különösen Ronald Coase. „A külső gazdasági hatásokra vonatkozó problémák a rosszul meghatározott tulajdonosi jogokból erednek.” A „piac” teremtése jön létre. Piaci szereplővé válik az, aki elszenvedi a kárt. Kártérítési igénnyel lép fel, ami részvétel a demokratikus intézményrendszerben. Szabadság és demokrácia egysége valósul meg. 29  Példák Az Európai Unió széndioxid kvótára vonatkozó kereskedelme. Minden ország számára megállapítottak kvótát, amit eladhat, mások megvehetik. A széndioxid árát tőzsdén állapítják meg. Németországban ebben az évben indul az úgynevezett inverz kvóta rendszere. Ennek lényege, hogy az állam támogatást hirdet olyan beruházásokra, amik csökkentik néhány iparában a kibocsátást. A vállalatok versengenek a forrásért, hogy ki vállal kevesebb pénzért több CO2 megtakarítást Az éhínség oka a demokrácia hiánya, állította Amartya Sen, mert a piacra lépés szabadságától fosztották meg az egyik társadalmi réteget, és ezt a szabadsághiányt 30 nem tudták kifejezni.  Összefoglalás A közjavak és az externália a köztulajdon működési módjai a szabadság tiszteletben tartása mellett. A neoliberalizmus piac és állam elválasztásából indult ki, ami tarthatatlan. A részvétel a demokratikus intézményekben egyben a helyes, optimális piaci magatartás. A közjavak biztosítása és az externális hatások érvényesítése az államépítés részei is. 31