Ókori Írások: Mezopotámia, Egyiptom, Főnicia PDF

# ÓKORI ÍRÁSOK: MEZOPOTÁMIA, EGYIPTOM, FŐNÍCIA A kommunikáció történetében hatalmas fordulat volt az írás megjelenése. Segítségével lehetővé vált az információ tartós, időtálló rögzítése. ## Az ókori közel-keleti írások jellemzői | Írásjelek | Jellemzők | |---|---| | Képírás | kép alakú emlékezte...

# ÓKORI ÍRÁSOK: MEZOPOTÁMIA, EGYIPTOM, FŐNÍCIA A kommunikáció történetében hatalmas fordulat volt az írás megjelenése. Segítségével lehetővé vált az információ tartós, időtálló rögzítése. ## Az ókori közel-keleti írások jellemzői | Írásjelek | Jellemzők | |---|---| | Képírás | kép alakú emlékeztető jegyeket rajzoltak | | Fogalomírás | a képírás elemeihez más jelentés is kapcsolódott | | Szó- és szótagírás | az írásjegyek összefonódtak a szavak hangalakjával | | Betűírás | minden egyes írásjel már csak egyetlen önálló hangzót jelöl | ### Az ókori közel-keleti írások további jellemzői * **Mire írtak?** * Földrajzi helytől függött. Mezopotámiában agyagtáblákra, Egyiptomban papirusztekercsre. * **Mit jegyeztek fel?** * Kezdetben gazdasági feljegyzések születtek (lista jellegűek). * Később egyre változatosabb szövegek születtek: törvények, uralkodók tettei, levelek, vallási szövegek, irodalmi művek → Kr.e. 22.sz. Gilgames eposz. * **Mi a jelentősége a főníciai írásnak?** * A hangjelölő betűírás Bübloszban alakult ki Kr.e. 1100 körül. * A betűírás segítségével kevés jellel korlátlan számú fogalom rögzíthető. * Ezt a rendszert vették át, magánhangzókkal kiegészítve a görögök, majd kis módosításokkal a rómaiak is → tehát a mai latin abc alapja. * Főníciától keletre ebből alakult ki a héber és az arab írás is. # A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban A pénz kialakulása hosszú folyamat eredménye volt: * **A korai társadalmak cserekereskedelmet folytattak**: árut cseréltek árura. * **Ebből alakult ki az árupénz**: valamely fontos termék lett az elszámolás eszköze (pl. szarvasmarha, gabona) → ezeket azonban nehéz volt szállítani, és maguk is romlandók, elfogyaszthatók voltak, a megoldás az volt, hogy... * **Árupénzként nemesfémet használtak**: mert a nemesfémek tartósak és kis mennyiségben is értékesek; az aranyat és ezüstöt először ötvözött rudak formájában használták, de minden tranzakciónál mérni és ellenőrizni kellett, ezért... * **A nemesfémből pénzérméket vertek**: az érmék egyforma súlyúak és tisztaságúak voltak, értéküket az adott uralkodó vagy állam garantálta. Az első egységes nemesfém pénzérmét Lüdia területén verette Kroiszosz király a Kr. e. 7. században. Elektronból: természetes arany-ezüst ötvözetből készült. A lüdöktől először a főníciaiak és a perzsák vették át. A későbbiekben szinte minden állam élt a pénzkibocsátás lehetőségével. Az újkorban az államok már nem nemesfém pénzérméket verettek, hanem bankjegyeket bocsátottak ki, ez volt a fizetőeszköz. A bankjegyek fedezeteként azonban még az ország aranykészlete szolgált. A mai modern pénz mögött már nem áll ott az arany, azaz nincs aranyfedezete, a modern pénzek fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság előállít, illetve nyújt egy adott időszak alatt. # Politeizmus az ókori Keleten ## A vallásról * Normák és értékek egész rendszere, nem emberi döntések lennek alapul (örökvényeken alapul). * Lehet helyi és exkluzív (zártkörű), de lehet egyetemes és térítő is, lehet politeista, monoteista, dualista vagy nem teista. ## Mezopotámia vallási világa Mezopotámiában a Kr.e. 1. évezredig számos nép és birodalom létezett, a folytonosságot közöttük a kultúra és a vallás jelentette, ennek alapja a sumér városállamok kultúrája volt. ### Az istenek * A politeista vallás (sokistenhit). * 3600 földöntúli lényben hittek → az istenek gyakran zordak, kiszámíthatatlanok, kegyetlenek voltak. * Funkcióistenek voltak → minden istennek megvolt a maga szerepköre. * Minden városnak külön védőistene volt → Babiloné például Marduk. ### A jóslás * A mezopotámiai hitvilág jellegzetes vonása volt a jóslás → jósoltak pl. a csillagokból, az áldozati állatok belső szerveiből és az álmokból is. ### A halál utáni létezés * Ez is foglalkoztatta az embereket → Mezopotámiában az örök élet titka még egy hatalmas uralkodónak is elérhetetlen volt, ahogy a világirodalom egyik legelső eposzában, a Gilgames-eposzban olvashatjuk. ### A zikkurat * Sajátos mezopotámiai templomforma volt. * Több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a szentély →itt őrizték az istenség szobrát, itt folytak le az évenként megismételt szertartások, és itt folytatták a csillagászati megfigyeléseket is. ## Egyiptom hitvilága ### Az istenek * Az egyiptomiak is több ezer istenséget tiszteltek → politeista vallás * A legtöbb istent ember alakban, de állatfejjel ábrázolták. * Funkcióistenek voltak → minden istennek megvolt a maga szerepköre, tevékenységük a mezopotámiai isteneknél is szélesebb körű volt. * Nagy szerepe volt az ősi napkultusznak: többféle alakban és néven is tisztelték. * Fontos istenhármasság volt az alvilág uráé, Oziriszé, feleségéé, Íziszé, és Hóruszé, aki a fiuk volt→ úgy hitték, hogy a fáraó halála után Hórusszá vált. ### A halál utáni létezés * Hittek a halál utáni életben; arra törekedtek, hogy testük a bebalzsamozás (mumifikálás) által megmaradjon, mert hitük szerint akkor a lelkük is fennmarad. * A faraók múmiájának védelmére kezdetben hatalmas piramisokat emeltek (a legnagyobb piramist Kheopsz fáraó építtette, később a fáraók a nehezen megközelíthető sziklasírokban temetkeztek). ### A vallásban olyannyira központi helye volt a túlvilágban, az örök életben való hitnek, hogy egy tekintélyes méretű sír emelése az emberi élet legfontosabb feladatai közé tartozott!. ### A vallási reformkísérlet * A Kr.e. 14.században IV. Amenhotep fáraó bevezette Aton napisten (a napkorongot jelképező istenség) kizárólagos tiszteletét→ Aton egy monoteista tan egyetlen istenévé lett, akinek a király volt a legfőbb prófétája. * Fáraó még a nevét is Ehnatonra (jelentése: aki üdvös Aton számára) változtatta és új fővárost építtetett Ahet-Atont. * A reformnak politikai célja volt→ a fáraó meg akarta törni a thébai Ámon-papság hatalmát. * A reform azonban nem volt sikeres, az uralkodó halála után megbukott (a régi hatalmi elit visszatért és az emberek sem értették miért veszi el tőlük a király régi isteneiket, még Ahet-Atton lakói is régi istenszobrokat rejtegettek házaikban). # India vallásai ## A Brahmanizmus Ősi indiai többistenhívő vallás. Az Indiát a Kr.e. 1500 körül meghódító árják vallása volt. (Megreformált változata a hinduizmus, amely ma is India legjelentősebb vallása) ### Alapvető tanításai * A világ változtathatatlan, örök törvények szerint működik, ezt kifejezi a 3 főisten is: Brahma (a teremtő), Visnu (a megtartó), Síva (a pusztító). * Jellemző tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) → a lélek nem pusztul el a test halálakor, hanem jó és rossz tetteinek megfelelően kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb létformákban újra testet ölt, újraszületik. * Elismerte a kasztrendszert, azt, hogy az emberiségen belül több különböző zárt csoport létezik→ a vallás tanítása szerint az egyén, előző életeivel érdemli ki, hogy melyik kasztba születik, és élete során nem kerülhet át másikba. * A fő kasztok: a papok (brahmanák), a harcosok, a dolgozók és a szolgák. * A vallás szent könyvei közül a Védák a legjelentősebbek (szanszkrit nyelvű himnuszgyűjtemények). ## A buddhizmus A Kr. e. 6. században jött létre Indiában, majd elterjedt egész Kelet-Ázsiában. A helyi vallási elképzeléseket is magába olvasztva több irányzata is kialakult (pl. a tibeti buddhizmus vagy a zen buddhizmus). Indiában a Kr.e. 3. sz-.ban, Asóka király uralkodása idején szinte államvallási" rangra emelkedett, de később visszaszorult Indiában. Napjainkban a nyugati világban is népszerű. ### A vallás alapítója: Gautama Sziddhárta herceg: * Királyi családból származott, kiváló nevelést kapott, azonban megrázó élményt jelentett számára a felismerés, hogy a betegség, a szenvedés és a halál mindenki osztályrésze; ezért elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és hét évig önsanyargató életet élt. * Egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a megnyugvás a szenvedés lényegének megértéséből és leküzdésének megtanulásából adódik (megvilágosodott, vagyis buddha lett). * Ettől kezdve hátralévő életét tanítással töltötte. ### Legfontosabb tanítása: a Négy Nemes Igazság: 1. A földi lét szenvedést jelent. 2. Ennek a szenvedésnek az oka a világi örömök szomjazása. 3. A szenvedés megszüntethető ennek a szomjnak a kioltásával. 4. Így lehetséges az, hogy kilépjünk az újjászületések végtelen sorozatából, eljuthatunk a nirvána (az ellobbanás) állapotába. * Nem kinyilatkoztatásra épül a vallás, nincsenek istenei sem, az embernek saját akaratából, önmagát tökéletesítve lehet elérnie a nirvánát→ ehhez a Nemes Nyolcágú Ösvényt kell követnie → erkölcsi előírások és meditációs gyakorlatok, legfontosabb erkölcsi előírások: együttérzés, erőszakmentesség, mérsékletes élet. * Buddha nem írta le tanításait, tanait később követői foglalták rendszerbe. * Viszonya a brahmanizmushoz: a brahmanizmussal szembeni vallási reformmozgalom volt (kétségbe vonta a papok kiváltságait, és hirdette a kasztrendszer igazságtalanságát). ## Az ősi kínai vallás * Az ég, a föld és az ember az egységes mindenség három alkotórésze, amelyek belső kölcsönhatásban állnak egymással, és törvény szabályozza őket. * A világban munkáló két elem, elv munkál (jin és jang), biztosítva a harmóniát és körforgást. ### A Kr.e. 6. sz.-ban két nagy tanító formálta a kínai gondolkodást: * **Kung Fu-ce tanításának középpontjában**: az egyén és közösség közötti harmónia megteremtése áll. * **Lao ce tanításának középpontjában**: az egyén és természet közötti harmónia; az ember feladata, hogy szemlélődő módon törekedjék a tao (azaz a világtörvény) befogadására. # A zsidó monoteizmus A három nagy monoteista vallás: a zsidó vallás (judaizmus), a kereszténység és az iszlám. A monoteista kifejezés egyistenhitet jelent, mindhárom vallás hívei hisznek személyes Isten létezésében, aki a világot a semmiből teremtette és azt gondviselésszerű irányításával vezeti. A zsidó vallás (judaizmus), a kereszténység és az iszlám egyaránt a Közel-Keleten született. E három vallást egy közősnek vallott bibliai ősatyáról ábrahámi vallásoknak is nevezik. Ellentétben a természeti vallásokkal, a monoteista vallások kinyilatkoztatott vallások. A természeti vallás lényege, hogy az ember keresi Istent, míg a kinyilatkoztatott vallás annyit jelent, hogy Isten lehajol az emberhez, és szavakkal, eseményekkel föltárja magát az emberiség javára. ## A zsidó vallás fő tanításai “Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy.” (5Mózes 6:4.) “Ez az egyik első mondat, amelyet egy kisgyermeknek megtanítunk, és ezzel a mondattal távozik az ember ebből a világból. Ebben a rövid, hatszavas mondatban fogalmazza meg a Tóra az egyik legfontosabb alaptételét és hitvallását.” -Forrás: https://lativ.hu/halljad-izrael/ ### Az egyistenhit, a monoteizmus * Eszerint Jahve az egyetlen teremtő és mindenható Isten. * Az egyistenhit kialakulása történelmi fejlődés eredménye. * Jahve eredetileg sivatagi viharisten lehetett, később a zsidó törzsszövetség védőistenévé vált. Kultuszát a Zsidó Királyság megalakulásakor egységesítették, Salamon király pedig felépítette Jeruzsálemben az első kőből épített templomot Jahve tiszteletére. * Tisztán egyistenhívővé a “babiloni fogság” (Kr.e. 6. sz.) idején vált a zsidó vallás → Istenüket, Jahvét ekkortól a mindenség teremtőjének és a földkerekség egyetlen istenének tekintették, rajta kívül semmilyen istenséget nem ismertek el ### A zsidók, a választott nép, akik Törvényt kaptak Jahvétól: * A zsidó vallás az Isten és a választott nép, a zsidók szövetségét hangsúlyozza. * Ábrahámnak, a zsidó nép ősatyjának ígérte a Kánaánt, az ígéret földjét a bibliai történet szerint. Ábrahám utódai a nagy éhínség elől Egyiptomba költöztek, ott pedig rabszolgákká lettek→ innen Mózes vezetésével tértek vissza a Kánaánba (Jahve égő csipkebokor képében jelent meg Mózesnek). * Mózes (Kr.e. 13. sz.) a judaizmus legnagyobb prófétája volt ( a próféta olyan személy, akin keresztül Isten szólt a választott néphez) → ő erősítette meg a Jahvéval kötött szövetséget azzal, hogy közvetítette a Törvényt, melyet a zsidóknak be kell tartani → a Törvény legfontosabb része a Tízparancsolat, melyet a Mózes két kőtáblán kapott meg ( a kőtáblákat a frigyládában őrizték). ### A Messiás-hit ( a messiás héber szó, jelentése: felkent): * A zsidó vallás központi eleme a messiásvárás gondolata. * A próféták tanításai rajzolták ki az eljövendő Messiás képét, akinek Dávid házából kell származnia. * A zsidók egy olyan Messiást várnak, aki elhozza az örök békét, amelyben a világ és az ember megváltásán (megjavulásán) túl a zsidó nép reményei is megvalósulnak majd. * A jeruzsálemi szentély pusztulásától kezdve a zsidó közgondolkodás általános eszméje lett, hogy a Templom csak akkor épül majd fel, ha eljön a Messiás. ### A vallás szent irata: a héber Biblia- részei: 1. **A Tóra (Mózes öt könyve)** →a Tóra nemcsak a világ teremtését meséli el, hanem a zsidó nép korai történetét is Mózes haláláig + a Tóra tartalmazza az életet szabályozó törvényeket is (ilyenek például a kóser étkezés szabályai) 2. **A próféták könyvei** 3. **Az egyéb írások** (pl. példabeszédek, bölcsességek, zsoltárok, történeti könyvek stb.) # Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában ## Elhelyezés térben-időben * **Polisz**: városállam. Egy-egy kisebb önálló területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak politikai-állami egysége. * **Athén** a görög poliszvilág legjelentősebb városállama volt. * Az Attikai félszigeten található, iónok lakták, már a műkénéi korban megerősített település volt. Fénykorát a Kr.e. 5. században élte, ekkor a görögség hatalmi és kulturális központja is volt. * A Kr.e. 5. sz, végén azonban a Spártával vívott háborúban vereséget szenvedett és hatalmi szerepe megszűnt, bár a hellenisztikus és a római korban is kulturális központ maradt ## Mit jelent a demokrácia fogalma, hogyan alakult ki Athénban? A demokrácia olyan berendezkedést jelent, melyben az államhatalom, azaz a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás nem az uralkodó vagy egy kiváltságos csoport kezében van →Athénban fokozatosan alakult ki ez a berendezkedés. ## Az arisztokratikus köztársaság kora A Kr.e. 8. sz-ban megszűnt a királyság, az arisztokrácia (ők voltak a gazdag földbirtokosok, a görög szó jelentése: legjobbak) kezébe került az államhatalom ( azaz a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás ) * Csak az arisztokraták vehettek részt a népgyűlésen. * Az arisztokraták közül kerültek ki az arkhónok (1, később 3, majd 9). * A volt arkhónokból létrejött tanács volt az AREIOSZPAGOSZ. A társadalom másik csoportjának, a démosznak az arisztokratikus köztársaság nem biztosított politikai jogokat (démosz= parasztok, kézművesek, kereskedők, a görög szó jelentése: nép). **DE** (figyelj, jön a változás!!): Athén jól kihasználta a görög gyarmatosításban rejlő kereskedelmi lehetőségeket, gazdaságilag gyorsan fejlődött, ezzel a démosz egy része ( a kereskedők és a kézművesek) is jelentősen meggazdagodott → a megerősödött démosz harcot indított politikai jogaiért. A démosz harcát segítette az is, hogy a démosz szerepe felértékelődött katonailag → az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult, és a nehézfegyverzetű gyalogság és a tengeri flotta vált meghatározóvá. ## Melyek voltak a demokrácia kialakulásának fő lépései? * **Drakon arkhnón** (alakja félig mitikus!) Kr.e. 621: * Írásba foglalta a törvényeket. * Tiltotta a vérbosszút. * Megszűnt az, hogy az arisztokrata bíróságok önkényesen értelmezték a jogot. * A törvények szigorára utal a „drákói szigor" kifejezés. **Összefoglalva**: a leírt törvények gátat szabtak az önkénynek, s egyben bizonyos védelmet biztosítottak a politikai jogokkal nem rendelkező démosz számára. * **Szolón arkhnón** (arkhóni megbízást és törvényhozói hatalmat kapott, hogy megoldja a poliszban kialakult társadalmi feszültségeket) Kr.e. 594: * Eltörölte az adósságokat és az adósrabszolgaságot (ezt a „terhek lerázásának" nevezték). * A külföldre eladott adósokat visszavásárolták. * Vagyoni (jövedelmi) alapon osztotta fel a lakosságot (azaz a jogokat és a kötelességeket a vagyon alapján határozta meg!→ timokrácia). * 4 vagyoni osztályra osztotta a lakosságot → minden vagyoni osztály részt vehetett a népgyűlésen, a politikában, de a legfontosabb tisztségeket még csak a magasabb vagyoni osztályba tartozók tölthették be ! * **Peiszisztratosz türannosz** (a Szolónt követő időkben az arisztokrácia és a démosz közötti küzdelem tovább folyt→ ezt kihasználva ragadta magához a hatalmat és zsarnokságot (türanniszt) vezetett be) Kr.e. 560-527: * Megszervezte az esküdtbíróságokat (minden polgár részt vehetett ennek munkájában). * Létrehozta a 400-ak tanácsát, mely a népgyűlés napirendjét készítette elő (csak az első három vagyoni osztályból lehettek tagjai). **Összefoglalva**: intézkedései fontos lépést jelentettek a demokrácia (népuralom) megteremtése felé. * **Az őt támogató parasztok érdekeit védte:** * Földet osztott (elvette az ellenálló arisztokraták földjeit). * Mozgó (utazó) bíróságokat szervezett (vidéken ítélkeztek, így a parasztoknak nem kellett a városba utazniuk). * **Népszerű volt a démosz körében, mert:** * Nagy építkezésekbe kezdett Athénban. * Előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött, megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengeren. * Támogatta a Dionüszosz kultuszt (a démosz körében népszerű isten volt, kultuszából fejlődött ki a drámai műfaj). **Összefoglalva**: egyeduralkodó volt, de a démosz szegényebb rétegei támogatták, intézkedései tovább erősítették a démoszt. * **Kleiszthenész arkhnón** (Peiszisztratoszt halála után fiai követték a hatalomban, de uralmukat már a démosz is megelégelte Kr.e. 510-ben elűzték a zsarnokot, és Kleiszthenészre bízták a reformok kidolgozását) Kr.e. 508: * Területi alapra helyezte a politikai berendezkedést →10 phülét szervezett. * Nem származásuk vagy vagyonuk, hanem a lakóhelyük szerint osztotta csoportokba a polgárokat. * A phülé nem összefüggő terület volt →minden phülében volt egy városi, egy síkvidéki és egy tengerparti rész is (így többségben volt a démosz!). * A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került. * Munkájában minden athéni polgár részt vehetett. * Meghagyta a korábban is létező tanácsot (bulé), de megváltoztatta összetételét és létszámát: * Minden szabad polgár bekerülhetett. * Minden phüléből 50-50 tagot sorsoltak ki, ezért a tanács létszáma 500 főre emelkedett (ötszázak tanácsa). * Meghagyta az arkhónok tanácsát (Areioszpagosz), de feladatkörét szűkítette. * A tisztviselőket sorsolták, kivéve a sztratégoszt (phülénként egyet választottak), így ők az athéni állam tényleges vezetőivé váltak. * Bevezette a cserépszavazást. * Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással száműzhették (10 évre). * A szavazást bármely athéni polgár kezdeményezhette. * A politikai ellenfelekkel való leszámolás eszközévé vált. **Összefoglalva**: minden szabad, felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogot kapott, reformjaival létrejött a demokrácia Athénban. ## Periklész sztratégosz (Athén a görög-perzsa háborúkban (Kr.e. 492-449) vezető szerepet játszott (Kr.e. 490 marathoni győzelem!), fejlesztette flottáját, és létrehozta a déloszi szövetséget. A háború utolsó szakaszában kezdődött Periklész politikai karrierje.) Kr.e. 5.sz. közepe A demokrácia továbbfejlődése Periklész korában: * Még a perzsa háborúk idején csökkent az Areioszpagosz bíráskodási hatásköre (hatásköre csak kisebb, családjogi ügyekben maradt meg) * Napidíjat kaptak az ötszázak tanácsának és az esküdtszékeknek a tagjai, így a legszegényebbek nemcsak elvben, de a gyakorlatban is betölthették ezeket a feladatokat. * Napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenők (később, már Priklész kora után a népgyűlésen való részvételért is fizettek napidíjat ). * A napidíj fizetését a gazdasági fejlődés, a növekvő állami bevételek tették lehetővé: az adók, a kikötői bevételek, a laurioni ezüstbányák bevétele és a déloszi szövetség adói). **Összefoglalva**: 15 éven át volt Periklész sztratégosz (Kr.e, 444-429), a „Periklész kor" a demokrácia kiteljesedését és Athén fénykorát is jelentette. ## A demokrácia intézményrendszere és működése az ókori Athénban (a Kr.e. 5.sz. közepe) ### A népgyűlés volt a legfontosabb intézmény: * Minden 20. évét betöltött athéni születésű, szabad férfi polgár a tagja volt, évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott. * Hatásköre: törvényt hozott, döntött háborúról és békéről, a szövetségkötésekről, az adókról, itt sorsolták vagy választották a tisztségviselőket. * Cserépszavazással száműzetésbe küldhetett polgárokat. ### Az ötszázak tanácsa: * Tagjait évente sorsolták a 30. évüket betöltött polgárok közül (phülénként 50-50 tagot sorsoltak). * Minden munkanapon összeült, a népgyűlésnek tartozott felelősséggel. * Feladata volt a népgyűlés elé kerülő javaslatok előkészítése, a népgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése. ### Az esküdtbíróság: * Szolón szervezte meg (de Kr.e. 462-ig még az Areioszpagosznak is maradt bírói feladata). * 6000 tagú volt, tanácsokra bontva ülésezett. * Tagjait az athéni polgárok közül sorsolták. * Nehézséget jelentett az ítélkezésben, hogy a törvények nem voltak egységes gyűjteménybe foglalva. ### Tisztségviselők: * **A sztratégoszok**: a phülék élén álló katonai parancsnokok, választották őket, nekik volt a legnagyobb tekintélyük (őket újra is lehetett választani, a többi tisztséget egy polgár csak egyszer viselhetett életében, és a bulé tagja is csak kétszer lehetett → ezzel akarták a személyi hatalom kifejlődését akadályozni). * **Kincstárnokok (tamiasz)**: a pénzügyekért feleltek, 10 tagból álló testületet alkottak, őket a legvagyonosabb polgárok közül választották, mert a hivatali visszaélésekért saját vagyonukkal feleltek. * **Az arkhónok**: a demokrácia korában szerepük már formálissá vált, de korábban ők voltak a főtisztviselők, ők irányították Athént. * **További tisztségek**: kikötők gondnokai, piacfelügyelők, írnokok, a belső rend fenntartásáról gondoskodó testület. ### Az athéni demokrácia értékelése * A korabeli görög világban voltak, akik követendő, mások elrettentő példának tartották az athéni demokratikus berendezkedést. * Az ókori athéni közvetlen demokrácia néhány árnyoldala, ellentmondása: * A polgárok kisebbségben voltak a többi lakóhoz képest, a lakosságnak csak kb.10%-a rendelkezett polgárjoggal. * A demokrácia gazdasági alapjainak megteremtésében nagy szerepe volt annak, hogy Athén kizsákmányolta szövetségeseit (a déloszi szövetség tagjai kötelesek voltak adózní Athénnak). * Azzal, hogy a tisztségeket sorsolták, csökkent a szakértelem jelentősége. * A népgyűlés helyszínén 6500 férőhely volt (nem 30 ezer, mint ahány athéni polgár volt!), ez azt jelenti, hogy a népgyűlések állandó résztvevői főleg a városi (szegények) voltak, → ezt a gyakorlatot a napidíj bevezetése is megerősítette, így egy idő után kialakult a demokráciából élő szegények rétege→ a népgyűlés döntéseire ezért erős lehetett a népvezérek (demagógok) befolyása: a féligazságokkal meggyőzött tömeg pillanatnyi hangulatának megfelelően szavazott gyakran a demagógok betarthatatlan ígéreteinek hatására. ### Az ókori athéni közvetlen demokrácia jelentősége: Min