Ókori Kelet és vallás: kérdések és válaszok

Ókori írások

• Az írás megjelenése forradalmasította a kommunikációt, lehetővé téve az információk tartós rögzítését.
• A Közel-Keleten az írásjelek fokozatosan egyszerűsödtek az ókorban.
• A képírásban képi emlékeztetőket használtak, melyekhez más jelentések is kapcsolódtak.
• A fogalomírásban az íráselemek összefonódtak a szavak hangalakjával, hangsort képviselve.
• A szó- és szótagírásban az írásjegyek már egy-egy szó vagy szótag hangját jelölték.
• A betűírásban minden írásjel egy önálló hangzót képviselt.
• Mezopotámia ékírást, Egyiptom hieroglif írást és Főnicia betűírást használt.
• A főníciai írás 22 mássalhangzóból álló betűírás volt.

A pénz megjelenése, formái és szerepe az ókori gazdaságban

• A pénz kialakulása hosszú folyamat volt, a cserekereskedelem fejlődéséből alakult ki.
• Kezdetben árupénzt használtak, például állatokat, gabonát.
• Ezt a nehézségek miatt ötvözött nemesfémek váltották fel.
• A nemesfém rudak ellenőrzése miatt pénzérmék vertek.
• Az érmék egyforma súlyúak és tisztaságúak voltak, értéküket az uralkodó garantálta.
• A lüdiai Kroiszosz király vezette be az első egységes nemesfém pénzérmét a Kr. e. 7. században.
• A modern pénz mögött az áruk és szolgáltatások értéke áll, nem az arany.

Politeizmus az ókori Keleten

• A politeista vallás (sokistenhit) jellemezte a térséget.
• Mezopotámiában több, mint 3600 földöntúli lényben hittek.
• Az istenek gyakran zordak, kiszámíthatatlanok és kegyetlenek voltak.
• Minden istennek megvolt a maga feladata és szerepe.
• Minden városnak külön védőistene volt.
• A mezopotámiai hitvilág jellegzetes vonása volt a jóslás (csillagokból, áldozati állatokból, álmokból).
• Az örök élet kérdése is foglalkoztatta az embereket.
• A zikkurat több egymásra rakott terasz tetején álló szentély volt, ahol az istenség szobrát őrizték.
• Egyiptomban is több ezer istenségben hittek, melyeket emberi alakban, de állatfejekkel ábrázoltak.
• Funkcióistenek voltak minden istennek megvolt a maga feladata és szerepe.
• A fáraók múmiájának védelmére piramisokat emeltek (a legnagyobb a Kheopsz).
• Amenhotep fáraó a Kr.e. 14. században bevezette Aton napisten kizárólagos tiszteletét (monoteista tan).

India vallásai

• A brahmanizmus egy ősi indiai többistenhívő vallás volt, a hinduizmus elődje.
• A világ változatlan, örök törvények szerint működik.
• A lélek vándorlása (reinkarnáció) fontos tanítása.
• A kasztrendszer fontos szerepet játszik a vallásban.
• A buddhizmus a Kr. e. 6. században alakult ki, majd elterjedt Kelet-Ázsiában.
• Alapítója Gautama Sziddhárta herceg (Buddha).
• A Négy Nemes Igazság a buddhizmus alapvető tanítása.
• A fő cél a nirvána elérése, az újjászületések végtelen sorozatából való kilépés.
• A buddhizmus nem kinyilatkoztatott vallás, nincsenek istenei.

A zsidó monoteizmus

• A zsidó vallást egyistenhit (monoteizmus) jellemzi.
• Jahve az egyetlen teremtő és mindenható Isten.
• A Jahvéval (Izrael Istenével) kötött szövetség kulcsfontosságú.
• A Törvény (pl. Tízparancsolat) fontos része a vallásnak.
• A Messiásvárás a zsidó vallás központi eleme.
• A zsidók egy olyan Messiást várnak, aki elhozza az örök békét.
• A Héber Biblia a zsidó vallás szent könyve.

Az athéni demokrácia

• Athén a Kr. e. 5. században érte el fénykorát, ekkor a görögség hatalmi és kulturális központja is volt.
• A demokrácia olyan berendezkedés, ahol az államhatalom nem egy uralkodó vagy kiváltságos csoport kezében van.
• A kr. e. 8. században az arisztokrácia kezében volt az államhatalom.
• A démosz (parasztok, kézművesek, kereskedők) harcot indított a politikai jogokért.
• Drakon arkhón írásba foglalta a törvényeket, ami gátat szabott az önkénynek.
• Szolón arkhón társadalmi rétegződést alakított ki.
• Kleiszthenész arkhón területi alapra helyezte a politikai berendezkedés.
• Periklész vezetése alatt kiteljesedett a demokrácia.
• A népgyűlés volt a legfontosabb intézmény.

A görög vallás

• A görögök sok istent tiszteltek (politeizmus), melyeket emberi alakkal és tulajdonságokkal ruháztak fel.
• A görög vallás összefonódott a városállamokkal.
• A görög istenek kultuszai a városállamokban voltak kiemelkedő tiszteletben.
• Jelentős szerepet játszott a mitológia a görög vallásban.
• A görögök a természet jelenségeit istenként tisztelik.
• Kiemelkedő szerepe volt az olimpiai játékoknak.

A római vallás

• A rómaiak több istent tiszteltek, melyeket emberi alakkal és tulajdonságokkal ruháztak fel.
• A római vallás kapcsolatban állt a különböző tartományok kultúráival.
• Az ősök tisztelete fontos volt a rómaiaknál.
• A római vallás fontos eleme a császárkultusz volt.
• A keresztény tanítás a Kr.u. 1. században jelent meg.
• A rómaiak toleránsak voltak a meghódított népek kultuszai iránt.
• A keresztény üldözés elsősorban a császárkultusz elutasításából adódott.
• Constantinus császár a kereszténységet államvallássá tette.

A római jog alapelvei

• A római jog több évszázados fejlődés eredménye.
• A XII. táblás törvények voltak a római jog első írásos emlékjei.
• A jog a társadalom számos területét érintette (családi jogok, tulajdonjogok, stb.).
• Justinianus császár korában a római jogot összesítették és rendszerezték a Corpus Iuris Civilisben.
• Ma is hatással van a jogrendszerekre.
• Pannónia római tartományban a római jog és kultúra is jelen volt.

A kereszténység kialakulása

• A kereszténység a Kr. e. I. században jött létre a Római Birodalomban.
• Jézus a kereszténység alapítója volt, a zsidóság által várt Messiásnak tartották.
• A kereszténység a kinyilatkoztatott vallások közé tartozik.
• A keresztény Biblia két nagy részre oszlik: az Ószövetségre és az Újszövetségre.
• Az evangéliumok Jézus életét és tanításait írják le.
• Fontos elemek a Szentlélek, a megváltás és az örök élet.
• A kereszténység gyors terjedésének okai voltak a hitüldözést követő tolerancia, és az egyszerűbb életre való törekvés.