Sajtó- és médiatörténet tételsor PDF

Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Sajtó- és m...

Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Sajtó- és médiatörténet tételsor Tartalomjegyzék 1. A médium, a média, a médiumok fogalmai.......................................................................... 2 2. A sajtótörténet és a médiatörténet különbségei................................................................... 3 3. A technológiai determinizmus elméletei (Innis, McLuhan) és kritikája................................. 4 4. Habermas nyilvánosságelmélete és kritikája....................................................................... 5 5. Szóbeliség. Walter Ong elmélete a szóbeliségről................................................................ 7 6. A könyvnyomtatás, a nyomtatott kultúra kialakulása Nyugat-Európában............................ 9 7. A magyar újságírás a felvilágosodástól a dualizmusig.......................................................10 8. Tendenciák a 20. század nyomtatott sajtójában................................................................ 12 9. A távíró. A rádió története Nyugaton és Magyarországon................................................. 13 10. A televízió története Nyugaton......................................................................................... 15 11. A televízió története Magyarországon.............................................................................. 17 12. Az internet mint tömegmédium, a sajtó átalakulása a web 2.0 korában.......................... 19 13. A sajtó funkciói, cenzúra, manipuláció............................................................................. 20 1. A médium, a média, a médiumok fogalmai zenetet kozvetit a felado es fogado kozott Médium: informaciohordozo potorna/felilet/kzeg/eszkoz egyesszam M A "médium" kifejezés alapjelentése közvetítő eszköz, amely információt továbbít az adó és a vevő között. Klasszikus értelemben érzékszervekre ható közeg, például vizuális (kép), auditív (hang) vagy tapintható. Harold Innis és Marshall McLuhan elméleteiben a médium az emberi érzékelés kiterjesztéseként is értelmezhető, amely nemcsak közvetít, hanem meghatározza a kommunikáció formáját és tartalmát is. Technikai értelemben a médium lehet analóg vagy digitális eszköz (pl. könyv, rádió, televízió, internet). tobbesszam Média: Wang A "média" kifejezés többes számú formában a különféle médiumok összességét jelöli. Ide tartoznak az információ terjesztésének platformjai, például: ○ Hagyományos média: újságok, rádió, televízió. ○ Digitális média: weboldalak, közösségi média. Szociológiai értelemben a média egy társadalmi intézmény, amely a tömegkommunikációt szervezi. Médiumok fogalmai: Pl.: 1  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Intermediális kontextusok: A médiumok közötti átfedések és kölcsönhatások, például amikor egy könyv adaptációja filmként jelenik meg. Médiumspecifikusság: Az egyes médiumok sajátos tulajdonságaira épülő megközelítés (pl. a festészet síkfelületet használ, a film mozgóképeket). Hibrid médiumok: Olyan új médiumok, amelyek több régebbi médium tulajdonságait kombinálják (pl. okostelefon, amely telefonálásra és digitális tartalom fogyasztására is alkalmas). Fogalomalkotás történeti változásai: A 20. századig a médiumokat főként technikai eszközök szerint különítették el. McLuhan a médiumok szociális és kulturális hatásaira helyezte a hangsúlyt: „A médium maga az üzenet” („The medium is the message”). Napjainkban a digitális fordulat újradefiniálja a médium fogalmát, különös tekintettel a posztmediális környezetre, ahol az analóg és digitális formák összemosódnak. Sajtemujajok : 2. A sajtótörténet és a médiatörténet különbségei - encillopedikus Szahsajto vs. Sajto Writeriumai : periodicitas , lijszerisig (idoszerseg) , nyieranossag - nemzethzi S regionalis Sajtótörténet: orszagos , S helyi szeriz (homoly) - Szabolcsi Miklos : A sajtótörténet a nyomtatott sajtó kialakulását, fejlődését és társadalmi szerepét bulvan vs. A nemzet sajto vizsgálja. referral soto a - irodalmi es politikai , mureldest tenetenek (tajehortata's) tomeg- nallo Főbb területei: Moralis vs. resze , de kommunikacios medium ○ A könyvnyomtatás megjelenése (Gutenberg, 15. század).. Sajtotori celja sajtonagykorusitasa" a a segdtudomanyi meghaladasa ○ szerep Az újságírás kialakulása, például az első nyomtatott újságok megjelenése. Európában (17. század). A sajto minding vmilyenhist aktualis esemenyt ○ A nyomtatott sajtó szerepe a politikai, gazdasági és társadalmi változásokban , kozretit media nem altualis (pl. felvilágosodás, forradalmak). mindig Hangsúly a tartalmi elemzésen: milyen témák és diskurzusok jelentek meg az újságokban, valamint ezek hogyan alakították a közvéleményt. Fellemzoi : Médiatörténet: harca - regi es vj Convergencia es inkorporacio) - mintakovet es A médiatörténet tágabb fogalom, mint a sajtótörténet, és az összes kommunikációs Cremedializacio) technológiát magában foglalja. lij medium kezdetben a regit utanozza Nemcsak a nyomtatott sajtó, hanem más médiumok, például: mediarendozer (a Kolcsonkataba) ○ Távíró: az első nagy technológiai ugrás a 19. században. - mediumde - Ujradefiniala's legy ij ○ Rádió és televízió: a 20. század tömegkommunikációs forradalmai. medium befolgasalja a regit) ○ Internet és digitális média: a 21. század interaktív és globális - Kivalosagi legywriterium medium specifikussig kommunikációs eszközei. tud jobban umit medium Hangsúly a technológiai fejlődésen: hogyan alakultak ki az egyes médiumok, és ezek milyen hatással voltak a társadalmi és kulturális változásokra. Különbségek: Fókusz: 2  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra ○A sajtótörténet kizárólag a nyomtatott sajtóra koncentrál, míg a médiatörténet minden médiumot vizsgál. Időtáv: ○ A sajtótörténet a 15. századtól a nyomtatott újságírás korszakán átívelő történeti ívet követ. ○ A médiatörténet a szóbeliség időszakától egészen a mai digitális korszakig terjed. Módszertan: ○ A sajtótörténet inkább a tartalmi elemzésre és társadalmi hatásokra koncentrál. ○ A médiatörténet a technológiai fejlődést, a médiumok közötti kölcsönhatásokat és a kulturális dinamikákat helyezi előtérbe. Kapcsolódás: A sajtótörténet a médiatörténet részterületeként értelmezhető. A sajtótörténet és a médiatörténet különbségeinek megértése segít abban, hogy a médiarendszer változásait kontextusba helyezzük, például a digitális média · megjelenésével. 3. A technológiai determinizmus elméletei (Innis, McLuhan) és kritikája · s A technológiai determinizmus alapgondolata ↳ & a o - A technológiai determinizmus szerint a technológia fejlődése az emberi történelem > és kultúra alapvető mozgatórugója. · A technológiai eszközök nemcsak eszközként szolgálnak, hanem formálják a társadalom szerkezetét, kommunikációját és gondolkodását. ! belole fog shilctni ↑ a media meghataroza alt a fajta vilagot , ami monopanzalis ↓ tech det.. atyja ~ Harold Innis elmélete (taviro) haborira burditasa (radio) Kennedy vs. i G A mediumde birodalmabat rombolhathale le : amerikai polg habori Roosevelt , · ,. Nixon vita (TV), Elfogultság-elmélet: Innis szerint a médiumok „elfogultságot” hoznak létre az idő és Obama kommuni · · a tér dimenzióiban. Kacioja (Fb) Donald Trump , · nehez ○ Idő elfogultsága: Olyan médiumok, amelyek hosszú távon fennmaradnak, (Twitter) e meidiumde ⑱ például a kőbe vésett írások (stabilitást nyújtanak, hagyományokat m rögzítenek). Y : konnyntdiumae ○ Tér elfogultsága: Olyan médiumok, amelyek gyorsan terjednek, például a · papír vagy a rádió (terjeszkedésre és kapcsolatteremtésre alkalmasak). Kritika: Az Innis-féle elmélet túlságosan általános, nem veszi figyelembe a társadalmi, kulturális és politikai tényezők hatásait. · · ·r · ⑤ · & Y · 3 ~ -  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman pl Nóra TV Unterjesstese Szemnel. a · egyen szintjen gondolnozi radio iterjetese a finde Marshall McLuhan elmélete Global village : a „A médium maga az üzenet”: vilag masile felen is meg tudunk emberebet ○ McLuhan szerint nem a tartalom, hanem a médium formája határozza meg a ismerni kommunikációs és társadalmi változásokat. ○ Példa: A televízió nemcsak szórakoztat, hanem megváltoztatja az információfogyasztás módját és az emberek gondolkodását. Érzékszervi kiterjesztés: ○ A médiumok az emberi érzékszervek meghosszabbításaként működnek (pl. rádió → hallás, televízió → látás és hallás). Forró és hideg médiumok: ○ Forró médiumok: Sok információt adnak át, kevés részvételt igényelnek (pl. könyv, rádió). ○ Hideg médiumok: Kevés információval szolgálnak, de aktívabb részvételt igényelnek (pl. televízió, telefon). Kritika: ○ McLuhan elméletét gyakran vádolják technológiai determinizmussal, mivel alábecsüli a társadalmi és kulturális tényezők szerepét. Walter Ong relitasaeig : Neil Postman : Amusing Ourselves to Death a tipografikus elme rendszerezet , linear is logikus , az elektronikus elme Szetszort Kritikai nézőpontok · Kaliforniai ideologia : az 1968 - as sellem es a geek kultura keresitezdese (Star Treh) VR Szilicium-volgy mobil letrehorasa headset stemureg eloszor jon kultura , , a Társadalmi konstruktivizmus: utana hozza letre , ○ E szerint a technológia nem önmagában határozza meg a társadalmi a technologia't változásokat, hanem a társadalmi szükségletek és értékek hatására fejlődik. Kultúratudományi megközelítések: ○ A médiumok hatásait a kulturális kontextusba ágyazva vizsgálják, figyelembe véve a történelmi, politikai és gazdasági tényezőket. Intermediális kölcsönhatások: ○ A médiumok közötti kölcsönhatások figyelembevételével árnyaltabb képet kapunk a technológiai hatásokról. 4. Habermas nyilvánosság elmélete és kritikája tarsadami komm a (public sphere) a Habermas nyilvánosság elmélete. : # nyilvanossag hatolomellenarzes eszkore Jürgen Habermas német filozófus a nyilvánosság fogalmát a modern polgári társadalom kontextusában vizsgálta. Műve: „A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” (1962). modern demokracia elmelet A nyilvánosság: ○ Egy köztes tér az állam és a magánszféra között. ahol sajtotottprobal- a a ○ Lehetővé teszi a polgárok számára, hogy vitákat folytassanak a jak elnyomni , serve is demokracion közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. · nyilvanosan vitaljak meg kiv ha Történeti fejlődés: pl. nincs kozugy., representativ nyilvanossag (feudalis tars. -hatalmi) bemutarja : a hatalmat a nepnde elem e masikhe - vs. fontos ki-hogyan4thot - egalitarius) olyan tars. alloe felc egyentangial at a h nyilvanossag (polg tars - : a , ,. a polgari.. ,  ellenorzes demokracia nelkuz demokracia : vita , nyilvanossag , kozigy , ninc nyieranossag Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra 1. Korai nyilvánosság (18. század): ○ A polgári nyilvánosság kialakulása a kávéházakban, szalonokban, sajtóban. ○ Kritikai közvélemény formálódott, amely kontrollálta az államhatalmat. 2. Modern nyilvánosság (20. század): ○ A nyilvánosság kommerszializálódott (pl. tömegmédia térnyerése). ○ A kritikai funkciót felváltotta a fogyasztói passzivitás. Nyilvánosság és kommunikáció: Habermas szerint a nyilvánosság lényege a racionális vitákra való képesség, amely elősegíti a konszenzus kialakulását. A kommunikációs cselekvés elmélete alapján a nyilvánosság akkor működik jól, ha: ○ Nyitott mindenki számára. ○ Független az államtól és a gazdaságtól. ○ Egyenlő esélyeket biztosít a részvételre. Kritikák Habermas nyilvánosság elméletével szemben 1. Idealizált modell: Habermas elmélete a polgári nyilvánosságot idealizált formában mutatja be, figyelmen kívül hagyva a történeti és kulturális különbségeket. Valós társadalmakban az egyenlőség és nyitottság korlátozott. 2. Tömegmédia és manipuláció: A tömegmédia szerepe ellentmond a racionális viták feltételeinek. A médiatulajdonosok és politikai érdekcsoportok befolyása torzítja a nyilvánosságot. 3. Digitális nyilvánosság: Az internet és a közösségi média új típusú nyilvánosságot teremtett: ○ Pozitívum: Szélesebb körű részvétel, decentralizáció. ○ Negatívum: Polarizáció, álhírek, „echo chamber” jelenség. Ezek megkérdőjelezik Habermas klasszikus nyilvánosságfogalmának relevanciáját. 4. Feminista és posztkoloniális kritika: Habermas elmélete figyelmen kívül hagyja a társadalmi egyenlőtlenségeket (nemi, etnikai, gazdasági különbségek). A nyilvánosság fogalma eurocentrikus, nem veszi figyelembe a globális kontextust. Összegzés: 5  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Habermas nyilvánosság elmélete fontos kiindulópont a kommunikáció és a társadalmi diskurzus elemzéséhez. Ugyanakkor a mai társadalmi és technológiai változások fényében kritikusan kell alkalmazni. 5. Szóbeliség. Walter Ong elmélete a szóbeliségről toronto i iskolabil holt ki Walter Ong és a szóbeliség elmélete a Walter J. Ong amerikai kommunikációkutató a szóbeliség és írásbeliség paradigmáját vizsgálta. Fő műve: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word (1982). Az elmélet központi gondolata, hogy a kommunikációs technológiák (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus média) meghatározzák a gondolkodásmódot és a kultúrát. kommunit kontextushoz koti beszedet a sto jelentese : a atte jugg milyen , kacios formula hozza formula folyamotosan : kepect ismeteido tarsue pe Szarkazmus Szóbeliség és írásbeliség közötti különbségek. kulturak szobeli kovetkezmenye 1 nince Szoveg :. 1. Szóbeliség: azonossag Pl valtornok. a mondak pl olvasas elkerdtek - ○ Elsődleges (primitív) szóbeliség: , kolostorokban gelolvasni a Írás nélküli kultúrákban az információt kizárólag szóbeli formában # leirva sele ninco Olvasas deszokralizalasa adják tovább. : Szerzo ninco elkerdende megualtoni a H (pe agybon/ formatumok Emlékezet, ismétlés és narratív struktúrák segítik az információ. zomeghozlehedisen drasas) ninco szellemi tul. · megőrzését. 2 jelenorientalt. ○ Másodlagos szóbeliség: nepi tontenelmi nincs (amnezia) tudat Kr 1400 betura's Az elektronikus média (rádió, televízió) által újraéledő szóbeliség, de til e info sole az írott kultúrával keveredve... 1150 papir t kr. u. nehez megjegyeri a 2. Írásbeliség: irasblisig sloveget # * ○ Az írás megjelenésével új kommunikációs struktúrák és gondolkodási minták agy szelektae kontextustol - izolal szerzo es alakultak ki. a megjelenik a ○ Az írás lehetővé teszi a reflexiót, az absztrakt gondolkodást, és a komplex - eredetiseg al társadalmi szerveződést. Az elsődleges szóbeliség jellemzői Gondolkodás és emlékezet: ○ Additív szerkezet: az információk összeadása (pl. mondatok kapcsolása „és” kötőszóval). 6 Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra ○Emlékezetközpontúság: az információkat rímek, ritmusok és történetek formájában tárolják. Közösségi élmény: ○ A kommunikáció szemtől szembe zajlik, közvetlen interakcióval. ○ A tudás kollektív, nem individualizált. A másodlagos szóbeliség hatásai Technológiai közvetítés: ○ Az elektronikus média (rádió, televízió, internet) visszahozza a szóbeliség egyes elemeit. Interaktív jelleg: ○ A közösségi média lehetőséget teremt az interaktív, szóbeliséghez közelítő kommunikációra. Kritikák és továbbgondolás 1. Kultúrák közötti eltérések: ○ Ong elmélete elsősorban a nyugati kultúrára fókuszál, kevés figyelmet fordít más kulturális kontextusokra. 2. Technológiai redukcionizmus: ○ Túlzott hangsúlyt fektet a technológia hatásaira, miközben alulértékeli a társadalmi és kulturális tényezők szerepét. 3. Intermediális kölcsönhatás: ○ A szóbeliség és az írásbeliség nem egymást kizáró fogalmak, hanem egymással kölcsönhatásban léteznek. Összegzés: Ong szóbeliség-elmélete kiemeli a kommunikációs technológiák kulturális hatásait. Segít megérteni, hogyan formálja a média az emberi gondolkodást és társadalmi szerveződést. 6. A könyvnyomtatás, a nyomtatott kultúra kialakulása Nyugat-Európában A könyvnyomtatás forradalma Gutenberg találmánya (15. század): (1450) 7 Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra ○ Johannes Gutenberg a 15. század közepén fejlesztette ki a mozgatható fémbetűs könyvnyomtatást. ○ Első nyomtatott mű: a Gutenberg-biblia (1455). Jelentősége: ○ A könyvnyomtatás gyorsabbá, olcsóbbá és szélesebb körben elérhetővé tette a tudást. ○ A kéziratok másolásához képest hatalmas technológiai ugrást jelentett. A nyomtatott kultúra kialakulása 1. A tudás demokratizálása: ○ A nyomtatás csökkentette az információterjesztés költségeit, így szélesebb társadalmi rétegekhez is eljutott a tudás. ○ A könyvek már nem csak az egyházi és arisztokrata elit kiváltságai voltak. 2. A reformáció hatása: ○ Martin Luther tanításai a könyvnyomtatás révén gyorsan terjedtek, alapot teremtve a protestantizmus elterjedéséhez. ○ A Biblia lefordítása és nyomtatása lehetővé tette, hogy az emberek közvetlenül érintkezzenek a vallási szövegekkel. 3. Az oktatás fejlődése: ○ Az egyetemek és az oktatási rendszer kibővülése a könyvnyomtatásnak köszönhetően gyorsult fel. ○ A tudományos munkák és tankönyvek széles körben elérhetők lettek. 4. Új műfajok megjelenése: ○ A nyomtatás elősegítette az új irodalmi műfajok (pl. regény, esszé) és a sajtótermékek (pl. újságok) kialakulását. A könyvnyomtatás társadalmi és kulturális hatásai 1. Információs forradalom: ○ A könyvnyomtatás átalakította az információterjesztés sebességét és hatékonyságát. ○ Hozzájárult az információs társadalom alapjainak lerakásához. 2. Európa kulturális egységesülése: ○ A nyomtatott könyvek közös kulturális referenciapontokat teremtettek. ○ A latin nyelv dominanciája fokozatosan visszaszorult, és a nemzeti nyelvek erősödtek. 3. Egyéni olvasás: ○ Az egyéni olvasás lehetősége megteremtette az individualizált tudásszerzés kultúráját. ○ Az emberek saját értelmezéseket alkothattak, függetlenül az intézményesített tekintélyektől. 8 Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Kritikai szempontok 1. Társadalmi egyenlőtlenségek: ○ Bár a könyvnyomtatás szélesebb rétegekhez juttatta el a tudást, a hozzáférés továbbra is korlátozott volt az írástudatlanság miatt. 2. Információáradat: ○ Az új médium információbőséget hozott, amely néha dezinformációhoz vagy túlterheltséghez vezetett. 3. Az elit hatalma: ○ A könyvnyomtatás kezdetben az elit hatalmát erősítette, hiszen a nyomdák és kiadók tulajdonjoga szűk kör kezében volt. 7. A magyar újságírás a felvilágosodástól a dualizmusig A magyar újságírás kezdetei a felvilágosodás korában Mercurius Hungarians (Magyar Hirvival 1705-10. Rokocci Ferenc huruc lapje , induct Ellenpropagandatent. 1. Első magyar nyelvű újságok: Pressburger Zeitung(1756-1929) pozsonyi Weiner Lijsag a ○ Magyar Hírmondó (1780–1788): Az első magyar nyelvű nyomtatott újság , utanlozleseit Zeitung Pozsonyban jelent meg. masolta magyor , megjegyzessel ○ Szerkesztője Rát Mátyás volt, aki a felvilágosodás eszméit képviselte. ○ Fő témák: gazdasági hírek, oktatás, kulturális események. 2. A felvilágosodás hatása: ○ Az újságírás célja nemcsak a tájékoztatás volt, hanem a közművelődés és a nemzeti identitás erősítése is. ○ A sajtó a magyar nyelv és kultúra fejlesztésének egyik eszközévé vált. A reformkor újságírása (1825–1848) 1. Politikai újságírás: ○ A reformkor idején az újságírás politikai szerepe megnövekedett. ○ Példa: Hazai és Külföldi Tudósítások (1834), amely fontos fórum volt a reformgondolatok terjesztésére. 2. Nemzeti identitás: ○ Az újságírás a nemzeti kultúra és nyelv ápolásában játszott szerepet. ○ Szerepe a magyar nyelvhasználat megerősítésében és az olvasók politikai tudatosságának növelésében. 3. Szabadsajtó: ○ Az 1848-as forradalom egyik fontos követelése volt a cenzúra eltörlése. ○ Az Életképek és a Pesti Hírlap a nemzeti és liberális törekvések legfontosabb médiumai voltak. 9  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra Az újságírás a szabadságharc után (1849–1867) 1. Cenzúra és korlátozások: ○ Az osztrák elnyomás alatt szigorú cenzúra lépett életbe. ○ Az újságírás célja ekkor a nemzeti ellenállás fenntartása volt, gyakran burkolt üzenetekkel. 2. Titkos sajtó: ○ Az elnyomás idején több illegális kiadvány is megjelent, amelyek az ellenállás eszméit terjesztették. A dualizmus kori újságírás (1867–1918) 1. A sajtó liberalizációja: ○ A kiegyezés után a sajtó szabadsága jelentősen nőtt, bár továbbra is érvényben voltak bizonyos korlátozások. ○ A lapok száma ugrásszerűen megnőtt, és különféle politikai irányzatokat képviseltek. 2. Főbb újságok: ○ Pesti Napló: A liberális politikai eszmék fóruma. ○ Vasárnapi Újság: A kultúra és a közélet népszerűsítése. 3. Újságírás mint szakma: ○ Az újságírás ekkor kezdett professzionalizálódni, kialakultak az első nagy szerkesztőségek. ○ Megjelentek az újságíróképzések és a szakmai normák. 4. Technológiai fejlődés: ○ A nyomdai technikák fejlődése lehetővé tette az újságok gyorsabb és olcsóbb előállítását. ○ Új műfajok, például a riport és az interjú terjedése. A magyar újságírás társadalmi szerepe 1. Közvélemény formálása: ○ A sajtó a politikai és társadalmi változások egyik legfontosabb motorja volt. 2. Nemzeti identitás megerősítése: ○ Az újságírás kulcsszerepet játszott a nemzeti öntudat és a magyar nyelv fejlődésében. 8. Tendenciák a 20. század nyomtatott sajtójában A 20. századi nyomtatott sajtó főbb jellemzői 10 Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra 1. Tömegkommunikáció kialakulása: ○ A 20. század elején a nyomtatott sajtó tömegmédiummá vált, jelentős hatással a közvélemény formálására. ○ Újságok, magazinok és szaklapok széles körben elérhetővé váltak. 2. Politikai polarizáció: ○ A lapok gyakran politikai pártokhoz kötődtek, és ideológiai célokat szolgáltak. ○ Példa: Magyarországon a Népszava (szociáldemokrata) és a Magyar Nemzet (konzervatív) közéleti irányvonalakat képviselt. 3. A szenzáció és bulvársajtó térnyerése: ○ A szenzációhajhász címek és tartalmak a figyelem felkeltését szolgálták. ○ Bulvárújságok, mint a Blikk vagy a Bors, növekvő példányszámban jelentek meg. Technológiai és gazdasági változások 1. Nyomdai technológia fejlődése: ○ Ofszet nyomtatás és színes nyomdai technikák megjelenése. ○ Az újságok látványosabbak és vonzóbbak lettek. 2. Hirdetések szerepe: ○ Az újságok fő bevételi forrásává váltak a reklámok. ○ A tartalom gyakran a hirdetői érdekekhez igazodott. 3. Kiadói konszolidáció: ○ Kiadói monopóliumok és nagyvállalatok uralták a sajtópiacot, ami a független sajtó visszaszorulásához vezetett. Világháborúk és a sajtó 1. Első világháború: ○ A cenzúra korlátozta a szabad információáramlást. ○ A propaganda a háborús támogatás elnyerésére irányult. 2. Második világháború: ○ A náci Németország és a Szovjetunió erőteljes propaganda-eszközként használta a sajtót. ○ Magyarországon a sajtót a háborús propaganda szolgálatába állították. A nyomtatott sajtó a hidegháború időszakában 1. Nyugati sajtó: ○ A szabad sajtó virágzása, a demokratikus diskurzus támogatása. ○ Az amerikai és brit sajtóban a vizsgálati újságírás megjelenése (pl. Watergate-botrány). 2. Kelet-Európa: 11  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra ○ Szigorú állami cenzúra és propagandagépezet. ○ Magyarországon a pártállami sajtó a kommunista ideológiát hirdette (Szabad Nép). A nyomtatott sajtó hanyatlása a 20. század végén 1. A televízió térnyerése: ○ A vizuális tartalmak és gyors hírszolgáltatás miatt a televízió elsődleges médiummá vált. ○ Az újságok példányszáma csökkenni kezdett. 2. Az internet megjelenése: ○ Az online híroldalak és digitális platformok átalakították a hírközlést. ○ A nyomtatott sajtó kénytelen volt alkalmazkodni, például online verziók elindításával. Összegzés A 20. századi nyomtatott sajtó a tömegtájékoztatás központi szereplője volt, de az évszázad végére elveszítette vezető szerepét a televízió és az internet miatt. A sajtó története ezen időszakban a technológiai innováció és a politikai-gazdasági változások hatásait tükrözi. 9. A távíró. A rádió története Nyugaton és Magyarországon A távíró története 1. A távíró feltalálása: ○ Samuel Morse 1837-ben fejlesztette ki az elektromágneses távírót. ○ A Morse-kód lehetővé tette az üzenetek gyors és hatékony továbbítását. ○ Az első transzkontinentális távíróvonal 1861-ben készült el az USA-ban. 2. Hatása Nyugaton: ○ A távíró a 19. században forradalmasította a kommunikációt, megelőzve a vasút és más infrastruktúrák fejlődését. ○ A nemzetközi kommunikáció megalapozója: az első transzatlanti távírókábel 1866-ban kezdte meg működését. ○ Politikai és gazdasági jelentőség: Hírek gyors terjesztése, amely alapvető volt a sajtó (pl. hírügynökségek) számára. A globális kereskedelem és diplomácia felgyorsítása. 3. A távíró Magyarországon: 12 Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra ○ Az első távíróvonal 1847-ben létesült Pozsony és Bécs között. ○ A magyar távíróhálózat az 1850-es években jelentősen bővült, a vasútvonalak mentén kiépítve. ○ A távíró fontos szerepet játszott a magyar ipari és gazdasági modernizációban. 1894 Popov. , Marconi , Tesla : vezetek helkuli tavkozles - elektromos hullam A rádió története Nyugaton aram helyett elektromos 1. A rádió technológiai fejlődése: ○ Guglielmo Marconi 1895-ben kísérletezett először vezeték nélküli távíróval. ○ Az első rádióadások az 1920-as években kezdődtek (pl. KDKA, Pittsburgh, 1920). ○ A technológia fejlődése: AM-rádió: amplitúdómodulációs sugárzás (1920-as évek). FM-rádió: frekvenciamodulációs sugárzás (1930-as évek vége). 2. A rádió szerepe Nyugaton: ○ 1920-as–1930-as évek: A rádió a szórakoztatás és a hírszolgáltatás egyik legfontosabb médiumává vált. ○ Világháborúk: A rádió a propaganda eszközeként szolgált mindkét világháború alatt. Példa: Winston Churchill rádiós beszédei a második világháborúban. ○ Hidegháború: A rádió kulcsfontosságú szerepet játszott az információs harcban (pl. Szabad Európa Rádió). A rádió története Magyarországon 1. Az első rádióadások: ○ 1925-ben indult az első hivatalos magyar rádióadás. ○ Az állami monopóliumot a Magyar Rádió tartotta fenn. 2. A rádió társadalmi hatásai: ○ A rádió a falusi lakosság számára is elérhetővé tette az országos híreket és kulturális tartalmakat. ○ A politikai és propaganda célok meghatározó médiumává vált. 3. A világháborúk alatt: ○ Az 1940-es években a rádió a háborús propaganda fő eszközévé vált Magyarországon. 4. A hidegháború időszaka: ○ A rádió állami kontroll alatt működött, a kommunista ideológia eszközeként. ○ Alternatív források: Szabad Európa Rádió, amely ellenpropagandaként szolgált. 13  Sajtó- és médiatörténet - kidolgozott tételsor Szakirodalom alapján készítette Herman Nóra A távíró és rádió összehasonlítása Távíró: ○ Főként hivatalos és üzleti kommunikációra szolgált. ○ Korlátozott elérés, mivel speciális berendezéseket és szakértelmet igényelt. Rádió: ○ Tömegmédiumként működött, széles közönséget ért el. ○ Szórakoztatás, információszolgáltatás és propaganda eszköze. feltalbilasa't a rablid inspirato 10. A televízió története Nyugaton , mukodesi elve horsonlo a ezent a radidhoz ↓ mar new cool hangot, kozretit hanem kepet is A televízió technológiai fejlődése 3 ↓ a felvetelnet a fingt slop- 1884. R G