A könyvnyomtatás hatása a társadalomra

False (B)

Felgyorsította az egyetemek és az oktatási rendszer kibővülését.

<p>regény, esszé</p> Signup and view all the answers

<p>Könyvnyomtatás = Információs forradalom Individualizált tudásszerzés = Egyéni olvasás Oktatás fejlődése = Szervezett tudományos munkák Európa kulturális egységesülése = Nemzeti nyelvek erősödése</p> Signup and view all the answers

<p>Növekedett a dezinformáció kockázata (C)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>Lehetővé tette, hogy az emberek közvetlenül érintkezzenek a vallási szövegekkel.</p> Signup and view all the answers

<p>Szórakoztatva halunk meg (D)</p> Signup and view all the answers

<p>True (A)</p> Signup and view all the answers

<p>A technológia társadalmi szükségletek és értékek hatására fejlődik.</p> Signup and view all the answers

<p>szórakoztatva</p> Signup and view all the answers

<p>Tipográfiai elme = Lináris, logikus gondolkodás Elektronikus elme = Szétszórt gondolkodás Társadalmi konstruktivizmus = Technológia és társadalmi változások kapcsolata Kultúra = Az emberek által kialakított közösségi értékek és normák</p> Signup and view all the answers

<p>Silicon Valley (D)</p> Signup and view all the answers

<p>A médium maga az üzenet. (C)</p> Signup and view all the answers

<p>True (A)</p> Signup and view all the answers

<p>A technológia a társadalmi szükségletek és értékek hatására fejlődik.</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>fejlődik</p> Signup and view all the answers

<p>A médiumok az emberi érzékszervek meghosszabbításaként működnek.</p> Signup and view all the answers

<p>Neil Postman (C)</p> Signup and view all the answers

<p>könnyű, rádió</p> Signup and view all the answers

<p>Könyv = Hideg médium Televízió = Forró médium Rádió = Forró médium Telefon = Hideg médium</p> Signup and view all the answers

<p>Hideg médium (D)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>A médiumok megváltoztatják az információfogyasztás módját és az emberek gondolkodását.</p> Signup and view all the answers

<p>Népszava (B)</p> Signup and view all the answers

<p>True (A)</p> Signup and view all the answers

<p>Ofszet nyomtatás és színes nyomdai technikák.</p> Signup and view all the answers

<p>hidegháború</p> Signup and view all the answers

<p>Blikk = Bulvárújság Népszava = Szociáldemokrata Magyar Nemzet = Konzervatív Szabad Nép = Pártállami sajtó</p> Signup and view all the answers

<p>Fő bevételi forrás (A)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>Példányszám csökkenése.</p> Signup and view all the answers

<p>Innis és McLuhan elméletei (A)</p> Signup and view all the answers

<p>True (A)</p> Signup and view all the answers

<p>A szóbeliség és az írás</p> Signup and view all the answers

<p>cenzúra</p> Signup and view all the answers

<p>A könyvnyomtatás megjelenése = Nyugat-Európa, 15. század A rádió kezdetei = 20. század eleje A televízió elterjedése = 20. század közepén Az internet megjelenése = 20. század vége</p> Signup and view all the answers

<p>A sajtótörténet csak a nyomtatott sajtót vizsgálja. (B), A médiatörténet a digitális médiumokat is magában foglalja. (C)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>könyvnyomtatás</p> Signup and view all the answers

<p>Pesti Napló (B)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>A nemzeti ellenállás fenntartása.</p> Signup and view all the answers

<p>jelentősen</p> Signup and view all the answers

<p>Pesti Napló = Liberális politikai eszmék fóruma Vasárnapi Újság = Kultúra és közélet népszerűsítése Központi Hírek = Politikai tájékoztatás Szemle = Tudományos ismeretterjesztés</p> Signup and view all the answers

<p>Vasárnapi Újság (C)</p> Signup and view all the answers

<p>False (B)</p> Signup and view all the answers

<p>Gyorsabb és olcsóbb újságkészítést tettek lehetővé.</p> Signup and view all the answers

A médiumok az emberi érzékszervek kiterjesztésével, meghosszabbításával hatnak ránk (pl. a rádió a hallásunkat erősíti, a TV a látásunkat és hallásunkat).

A médiumok formája és jellege határozza meg a kommunikációs és társadalmi változásokat, nem pedig a tartalom.

A médiumok, amelyek sok információt adnak át, de kevés részvételt igényelnek.

A médiumok, amelyek kevés információt adnak át, de aktívabb részvételt igényelnek.

Az a képzeletbeli tér, amelyet a média teremtett, ahol a világ egy faluhoz hasonlóan össze van kötve.

A médiumok hatását a technológia determinálja, nem veszi figyelembe a társadalmi és kulturális tényezőket.

Marshall McLuhan elmélete, amely a média hatásait és a társadalmi kommunikációra gyakorolt hatását vizsgálja.

Marshall McLuhan elméletének egyik kritikája, miszerint alábecsüli a társadalmi és kulturális tényezők szerepét a média hatásaiban.

A média arra az eszközre utal, amellyel információk terjednek, míg a médium maga a közvetítő eszköz, pl. az újság, a televízió vagy az internet.

A sajtótörténet a nyomtatott sajtó, főként az újságírás történetét vizsgálja, míg a médiatörténet a tömegtájékoztatás tágabb történetét fedi le, beleértve a rádiót, televíziót, internetet is.

Habermas elmélete szerint a nyilvánosság a közös érdekek és a véleményformálás szabadon működő terepe. Kritikusai szerint idealista elképzelés, a realitás komplexebb.

Walter Ong elmélete szerint a szóbeli kultúra a közös gondolkodás és a közös emlékezet alapján épül fel. A szóbeli kultúra jellemzője a történetmesélés és a közmondások használata.

A könyvnyomtatás a reneszánszban és a reformációban fontos szerepet játszott az információk gyors és széleskörű terjesztésében. A nyomtatott kultúra kialakulása a tudás demokratizálódásához járult hozzá.

A magyar újságírás a felvilágosodás idején a politikai nézetek kifejtésének platformjává vált. A dualizmusban az újságírás fontos szerepet játszott a politikai vitákban és az ország sorsának alakításában.

A 20. században az újságírásban megjelentek a tömegsajtó jellemzői: képek használata, egyszerűbb nyelv, szenzációhajhászás. A tömegkommunikáció új formái, mint a rádió és a televízió is hatással voltak az újságírásra.

Neil Postman amerikai médiaelméleti író műve, amelyben a technológia, különösen a televízió hatását vizsgálja a társadalomra.

A nyomtatott szöveg által formált gondolkodási mód, amely lineáris, logikus és rendszerezett.

Az elektronikus média által formált gondolkodási mód, amely szétszórt, gyors és vizuális.

A társadalom és a technológia viszonya, amelyben a technológia fejlődése nem önálló, hanem a társadalmi szükségletek és értékek által formált.

Az 1960-as évek végi társadalmi és kulturális változások által inspirált ideológia, amely a technológiai fejlődést és innovációt hangsúlyozza.

A technológiai fejlődésben a tudósok és mérnökök által formált kultúra, amely az innovációra, a tudományos megoldásokra és a technológiai fejlődésre koncentrál.

A virtuális valóságot szimbolizáló kifejezés, amely az elektronikus médiumok kifejlesztésére utal.

A mobil technológiák és eszközök széles körű elterjedésére utaló kifejezés.

A folyamatos technológiai fejlődés új, a területen eddig nem mert bemutatott kérdéseket vet fel.

A fejhallgatók a hangszigeteléssel a meg figyelő környézet zajait kiküszöbölik.

A könyvnyomtatás révén az információ terjesztése olcsóbbá vált, így a tudás szélesebb társadalmi rétegekhez is eljutott. A könyvek már nemcsak az egyházi és nemesi elit kiváltságai voltak.

Martin Luther tanításai a könyvnyomtatás által gyorsan terjedtek, elősegítve a protestantizmus elterjedését. A Biblia lefordítása és kinyomtatása lehetőséget adott az embereknek, hogy közvetlenül érintkezzenek a vallási szövegekkel.

Az egyetemek és az oktatási rendszer a könyvnyomtatás miatt gyorsabban fejlődött. A tudományos munkák és tankönyvek könnyebben elérhetővé váltak.

A könyvnyomtatás új irodalmi műfajok megjelenését és a sajtótermékek (újságok) kialakulást tette lehetővé.

A könyvnyomtatás megváltoztatta az információk terjesztésének sebességét és hatékonyságát. Ez az információáramlás alapja lett az információs társadalomnak.

A nyomtatott könyvek közös kulturális referenciapontokat teremtettek. A latin nyelv fokozatosan visszahúzódott, míg a nemzeti nyelvek megerősödtek.

Az embereknek lehetőségük nyílt az egyéni olvasásra, így kialakult az individualizált tudásszerzés kultúrája. A saját értelmezés lehetőségére utal, független az intézményesített tekintélyektől.

Bár a könyvnyomtatás hozzáférhetőbbé tette a tudást, az írástudatlanság miatt a hozzáférés korlátozott maradt. Az információbőség néha dezinformációhoz vagy túlterheltséghez vezetett. A nyomdák és kiadók kezdetben az elit kezében voltak, erősítve annak hatalmát.

Az osztrák uralom alatt szigorú cenzúra volt érvényben, amely korlátozta az újságírói szabadságot.

Az illegális kiadványok terjesztették az ellenállást az osztrák uralom ellen a cenzúra alatt.

A kiegyezés után a sajtó szabadsága növekedett, lehetővé téve az újságok számának növekedését.

A Pesti Napló a liberális ideológiát képviselte, míg a Vasárnapi Újság a kultúrát és a közéletet népszerűsítette.

Az újságírás professzionalizációja elkezdődött a dualizmus korában, létrejöttek a nagy szerkesztőségek, újságíróképzések és szakmai normák.

A technológiai fejlődés lehetővé tette a gyorsabb és olcsóbb nyomtatást, új műfajok jelentek meg, például a riport és az interjú.

A sajtó a politikai és társadalmi változások egyik fő mozgatórugója.

Az újságírás segített a nemzeti öntudat és a magyar nyelv fejlődésében.

A nyomtatott sajtó szerepe a politikai pártok ideológiáinak terjesztésében. A lapok gyakran egy párt álláspontját képviselik, ami a közvélemény formálásában fontos szerepet játszik.

A szenzációs címek és tartalmak a figyelem felkeltését célozzák, gyakran figyelmen kívül hagyva a pontos információt.

A nyomtatási technológia fejlődése látványosabb és vonzóbb újságokat eredményezett, ami a média fogyasztását növelte.

A reklámok fő bevételi forrássá váltak a sajtó számára. A hirdetői érdekek gyakran befolyásolják a tartalmat.

A nagy kiadói vállalatok dominálnak a sajtópiacon, ami a független sajtó visszaszorulásához vezethet.

Az első világháború idején a szabad információáramlást a cenzúra korlátozta. A propaganda a háború támogatásának megszerzését szolgálta.

A náci Németországban és a Szovjetunióban a sajtót a propaganda eszközeként használták, hogy támogatást szerezzenek a diktatórikus rendszereknek.

A televízió gyors hírközléssel és vizuális tartalmakkal váltotta fel a nyomtatott sajtót a legfontosabb médiumként.