Radnóti Miklós élete és költészete PDF

Radnóti Miklós élete és költészete Élete 1909-ben született, Budapesten zsidó családba >>Glatter Miklós néven apja Glatter Jakab anyja Grosz Ilona Édesanyja és ikertestvére a szülésben meghalt >> ezt a traumát sose heveri ki, és az Ikrek hava c. írása...

Radnóti Miklós élete és költészete Élete 1909-ben született, Budapesten zsidó családba >>Glatter Miklós néven apja Glatter Jakab anyja Grosz Ilona Édesanyja és ikertestvére a szülésben meghalt >> ezt a traumát sose heveri ki, és az Ikrek hava c. írása ennek állít emléket G.J az anyja halála után elveszi Molnár Ilonát, aki Radnóti nevelőanyja lesz, lesz egy gyerekük is Glatter Ágnes, aki Radnóti féltestvére 1920-ben apja is meghal, ezután a vérszerinti édesanyjának a testvére; Grosz Dezső neveli >> Mivel G.D textilkereskedő volt ezért Radnótit is erre a pályára akarta küldeni Elvégzi a Főreáliskolát, és kereskedelmi érettségit tesz 1927-ben 1926-ban megismeri Gyarmati Fannit, miután ugyanahhoz a matek tanárhoz jártak külön órára 1929-ben leteszi a gimnáziumi érettségit is Irodalom iránti érdeklődése miatt a szegedi egyetem magyar-francia szakára beiratkozott, hogy tanárnak tanuljon >>doktori disszertációját Kaffka Margitról írja Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának Sík Sándor volt az irodalom tanára az egyetemen, aki nagy hatással volt rá később formálisan is katolizál (keresztény hitre tér) Irodalomtanári diplomát szerzett, de a zsidó származása miatt munkát nem kapott 1928-tól ő szerkeszti a Kortárs folyóiratot, és a Jóság antológiát 1930-ban kiadja első verseskötetét; Pogány köszöntő 1935-ben elveszi feleségül Gyarmati Fannit 1937-ben Baumgarten díjat kap 1941-ben kiadja a második verseskötetét; Újmódi Pásztorok Éneke >> Eljárást indítanak ellenek mert un. „vallás és szemérem elleni vétséget” követett el amikor ezt megírta. A művet elkobozzák és 8 nap fogházra ítélik A 2.VH kitörése után 3x kapott behívót o 1940-ben kapta az elsőt, 4 hónapra kellett elmennie o 1942-1943 kapja a másodikat, ekkor keresztelkedik át keresztény hitre viszont ez már nem segít sokat o 1944-ben kapja meg az utolsó behívóját a német megszállás után. Ekkor a Bor melletti Lager Heidenauba kerül, azonban a keleti front közeledtével a németek elkezdték a táborokat felszámolni. >> A foglyokat erőltetett menetben nyugat felé terelték, 2 turnusban. o A második turnusban lévő zsidókat a németek le akarták lőni, és miután ezt megtudta elintézi, hogy az első turnusba kerüljön. o Azonban a 2. turnust kiszabadítják. o November elején Abda község közelében (Győr), társaival együtt agyonlövik 1944-ben.  o Exhumálásakor találják meg a Bori noteszt, amely az utolsó verseit tartalmazza. – Szalai Sándor hozza haza a noteszt Nagyon sokáig nem tudják, hogy meghalt, ameddig 1946-ban meg nem találják a holttestét. Posztumusz kiadják az utolsó vereseit, Tajtékos ég c. kötetben Konfliktusa Babitscsal >> Radnóti aktívan megszólalt politikai kérdésekben míg Babits nem. Elvileg Beck Judittal is kapcsolata volt, azt mondják, hogy a 3. eclogát, a Két Karodban, és a Zápor c. verseket hozzá írta. Gyarmati Fanni 2014-ben halt meg. Költészete Járkálj csak halálraítélt! (1936) zsidóknak, magának írja önmegszólító vers megjelenik benne az ősibűn, ami miatt ebben az időszakban a zsidók nem is menekültek el cím: mondatszerű téma; fenyegetettség, halál ars poeticus 1-2.vszak: o önmegszólítás o baljós motívumok: macska, sötétfák, hideg, Ősz toposz 2-3.vszak: o „tisztán élj” >> ne meneküljön o gyermeki tisztaság megjelenik o farkas motívum >> Nácikat jelképezi párverse: Petőfi Sándor – Kutyák dala o Habsburg elnyomásról szól hangulata: baljós időmértékes verselésű stílusa: modern köznyelvet használ Tétova óda (1943) műfaja: óda hitvesi költészet része téma: szerelem amikor ezt írja akkor tudja, hogy el kell mennie Gyarmati Fannihoz írja cím: témamegjelölő, mondatszerű A Tajtékos ég – posztumusz kötetben jelent meg 1-3. sor: o csillagrendszer – szerelme végtelen o szeretné 1 szóval elmondani, hogy mennyire szereti 4-16. sor: De ksz. nyit >>téma/hangulatváltás o nehéz bevallania, kifejeznie a szerelmét o „kőben a…” >>örök nyomot hagy benne o halála után is szeretni fogja 17-24. sor: o a nőt írja le o egy hétköznapi idillt jelenít meg 24-végéig: o lényege az, hogy ők lelkileg egyek o rész-egész szin >> „szem.’” o alvó nő képe hangulata: fennkölt hasonlít; Petőfi Sándor – Minek nevezzelek? Eclogák megteremtői: Theokritosz, Vergilius ókori római bukolikus költemény általában párbeszédes formában íródik és a témája a politika és az idill ellentéte időmértékes verselésű, hexameteres „képecskék” Radnótinál: a világháború és az idill ellentéte, nem párbeszédes formájú Az Officina kiadó bilingvis kiadást akart Vergilius eclogái-ból >> Radnóti csinálja a fordítást 1937-ben a Sziget antológiában jelenik meg az IX. ecloga fordítása o valószínű ekkor született meg Radnótiban a gondolat, hogy szeretne írni 10 eclogát. o ebből csak 6 van meg Első ecloga József Attila említés a költői létről szól Hetedik ecloga (1944) párbeszéd nélküli hexameteres halála előtt kb. 4 hónappal írja a Bori-noteszben találták meg ecloga mert politikai említés van benne anyjának írja műfaja: ecloga/ életkép versszakonként váltakozik a valóság és az álom képe 1vsz: o megszólítja a nőt o valóság o este >> nyugalom van o álom >> szép szabadító, csak az álmaiban mehet el innen 2 vsz: o aggódik a hazája, az otthona, és a szerettei miatt o vajon haza fog-e térni 3.vsz: o valóság 4.vsz: o a táborról ír o sorsközösséget vállal, annak ellenére, hogy ő nem gyakorolta a zsidóvallást és még át is keresztelkedett 5.vsz: o állat metafora >> „fogoly állat” o kialvatlanságról ír, nem tud aludni o valóság és álom ellentéte 6vsz: o megint megszólítja a nőt ▪ nem tud nélküle meghalni se hangulat: melankolikus, belenyugodott időmértékes szürrealista stílus>> „foglyok ellebegnek” Erőltetett menet (1944) Walther von der Vogelweide >> német vágáns költő, aki megteremti a nibelungizált alexandrint o nibelungizált alexandrin: a verset egy erőteljes cezúra vágja ketté o jambikus cím: minőség jelzős szószerkezet Bori-noteszben találják menet>> az a fajta csoportos mozgás amikor az állatokat hajtják o zsidók= az állat műfaj: elégia téma: a menet leírása 3 mondatból áll 1-10. sor: o arra bíztat, hogy add fel o fáj, de menni kell o költői kérdés o erős benne az életösztön és az élni akarás jelenléte o „perzselt szél forog” >> ég vmi 10-20: „Ó” kezdés >> érzelmi váltás o szeretne hazatérni o Hold motívum >> változékonyság o nő képe megjelenik >> Fanni hangulata: elégikus, reménykedő Razglendicák (1944) jelentése: képeslap >> hírközlés : o 2 mondatból álló tájleírás o háború van >> de még távol tőle o mindenkit meghökkentenek az események o „út nyerítve hőköl” >> szürreális kép o feleségébe kapaszkodik o idill : o egyre közelebb kerül a csatához o bukolikus kép >> pásztorlány, birka ▪ idill : o közeledik a harc felé o ökör=zsidó o kellemetlen hanghatások >> hangutánzó szókkal : o mellette lelőnek 1 embert >> ő is elesik o „Sárral kevert vér száradt fülemen” >> meghal időmértékes verselésű melankolikus hangulatú naturalisztikus, szürrealisztikus, expresszionista stílusú