Radnóti Miklós Élete és Művei

Radnóti Miklós Élete

• 1909-ben született Budapesten, zsidó családba Glatter Miklós néven.
• Apja Glatter Jakab, anyja Grosz Ilona volt.
• Anyja és ikertestvére a szülésben meghaltak.
• Ezt a traumát soha nem heverte ki, és az Ikrek hava című írása ennek állít emléket.
• Apja az anyja halála után elveszi Molnár Ilonát, aki Radnóti nevelőanyja lesz.
• 1920-ban apja is meghal, ezután vér szerinti édesanyja testvére, Grosz Dezső neveli.
• Grosz Dezső textilkereskedő volt, és Radnótit is erre a pályára akarta küldeni.
• Elvégzi a Főreáliskolát, és kereskedelmi érettségit tesz 1927-ben.
• 1926-ban megismeri Gyarmati Fannit, miután ugyanahhoz a matek tanárhoz járnak külön órára.
• 1929-ben leteszi a gimnáziumi érettségit is.
• Irodalom iránti érdeklődése miatt a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozik be, hogy tanárnak tanuljon.
• Doktori disszertációját Kaffka Margitról írja.
• Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
• Sík Sándor volt az irodalom tanára az egyetemen, aki nagy hatással volt rá.
• Később formálisan is katolizál (keresztény hitre tér).
• Irodalomtanári diplomát szerzett, de zsidó származása miatt munkát nem kapott.
• 1928-tól ő szerkeszti a Kortárs folyóiratot és a Jóság antológiát.
• 1930-ban kiadja első verseskötetét: Pogány köszöntő.
• 1935-ben elveszi feleségül Gyarmati Fannit.
• 1937-ben Baumgarten díjat kap.
• 1941-ben kiadja második verseskötetét: Újmódi Pásztorok Éneke.
• Eljárást indítanak ellene, mert un. „vallás és szemérem elleni vétséget” követett el, amikor megírta a kötetet.
• A művet elkobozzák és 8 nap fogházra ítélik.
• A II. világháború kitörése után háromszor kap behívót:
  • 1940-ben kapta az elsőt, 4 hónapra kellett elmennie.
  • 1942-1943 kapja a másodikat, ekkor keresztelkedik át keresztény hitre, de ez már nem segít sokat.
  • 1944-ben kapja meg az utolsó behívóját a német megszállás után. Ekkor a Bor melletti Lager Heidenauba kerül, de a keleti front közeledtével a németek elkezdték a táborokat felszámolni.
  • A foglyokat erőltetett menetben nyugat felé terelték, két turnusban.

Radnóti Miklós Halála

• A második turnusban lévő zsidókat a németek le akarták lőni.
• Radnóti, miután ezt megtudta, elintézte, hogy az első turnusba kerüljön.
• A második turnust kiszabadítják.
• November elején Abda község közelében (Győr), társaival együtt agyonlövik 1944-ben.
• Exhumálásakor találták meg a Bori noteszt, amely az utolsó verseit tartalmazta.
• Szalai Sándor hozza haza a noteszt.
• Nagyon sokáig nem tudják, hogy meghalt, ameddig 1946-ban meg nem találják a holttestét.
• Posztumusz kiadják az utolsó verseit, Tajtékos ég címen.

Radnóti Miklós Költészete

• Radnóti aktívan megszólalt politikai kérdésekben, míg Babits nem.
• Elvileg Beck Judittal is volt kapcsolata, azt mondják, hogy a harmadik eclogát, a Két karodban és a Zápor című verseket hozzá írta.
• Gyarmati Fanni 2014-ben halt meg.

Járkálj csak halálraítélt! (1936)

• Zsidóknak, magának írja.
• Önmegszólító vers.
• Megjelenik benne az ősbűn, ami miatt ebben az időszakban a zsidók nem is menekültek el.
• Cím: mondatszerű.
• Téma: fenyegetettség, halál.
• Ars poeticus.
• 1-2. versszak:
  • Önmegszólítás.
  • Baljós motívumok: macska, sötétfák, hideg, Ősz toposz.
• 2-3. versszak:
  • „tisztán élj” >> ne meneküljön.
  • Gyermeki tisztaság megjelenik.
  • Farkas motívum >> Nácikat jelképezi.
• Párverse: Petőfi Sándor – Kutyák dala
  • Habsburg elnyomásról szól.
• Hangulata: baljós.
• Időmértékes verselésű.
• Stílusa: modern.
• Köznyelvet használ.

Tétova óda (1943)

• Műfaja: óda.
• Hitvesi költészet része.
• Téma: szerelem.
• Amikor írja, akkor tudja, hogy el kell mennie.
• Gyarmati Fannihoz írja.
• Cím: témamegjelölő, mondatszerű.
• A Tajtékos ég – posztumusz kötetben jelent meg.
• 1-3. sor:
  • Csillagrendszer – szerelme végtelen.
  • Szeretné egy szóval elmondani, hogy mennyire szereti.
• 4-16. sor: De ksz.nyit >> téma/hangulatváltás.
  • Nehéz bevallania, kifejeznie a szerelmét.
  • „kőben…” >>örök nyomot hagy benne.
  • Halála után is szeretni fogja.
• 17-24. sor:
  • A nőt írja le.
  • Egy hétköznapi idillt jelenít meg.
• 24-végéig:
  • Lényege az, hogy ők lelkileg egyek.
  • Rész-egész szin >> „szem.”
  • Alvó nő képe.
• Hangulata: fennkölt.
• Hasonlít: Petőfi Sándor – Minek nevezzelek?

Eclogák

• Megteremtői: Theokritosz, Vergilius.
• Ókori római bukolikus költemény általában párbeszédes formában íródik és a témája a politika és az idill ellentéte.
• Időmértékes verselésű, hexameteres.
• „Képecskék”.
• Radnótinál: a világháború és az idill ellentéte, nem párbeszédes formájú.
• Az Officina kiadó bilingvis kiadást akart Vergilius eclogái-ból >> Radnóti csinálja a fordítást.
• 1937-ben a Sziget antológiában jelenik meg a IX. ecloga fordítása.
  • Valószínű, ekkor született meg Radnótiban a gondolat, hogy szeretne írni 10 eclogát.
  • Ebből csak 6 van meg.

Első ecloga

• József Attila említés.
• A költői létről szól.

Hetedik ecloga (1944)

• Párbeszéd nélküli.
• Hexameteres.
• Halála előtt kb. 4 hónappal írja.
• A Bori-noteszben találták meg.
• Ecloga, mert politikai említés van benne.
• Anyjának írja.
• Műfaja: ecloga/ életkép.
• Versszakonként váltakozik a valóság és az álom képe.
• 1. versszak:
  • Megszólítja a nőt.
  • Valóság.
  • Este >> nyugalom van.
  • Álom >> szép szabadító, csak az álmaiban mehet el innen.
• 2. versszak:
  • Aggódik a hazája, az otthona, és a szerettei miatt.
  • Vajon haza fog-e térni?
• 3. versszak:
  • Valóság.
• 4. versszak:
  • A táborról ír.
  • Sorsközösséget vállal, annak ellenére, hogy ő nem gyakorolta a zsidóvallást és még át is keresztelkedett.
• 5. versszak:
  • Állat metafora >> „fogoly állat”.
  • Kialvatlanságról ír, nem tud aludni.
  • Valóság és álom ellentéte.
• 6. versszak:
  • Megint megszólítja a nőt.
    • Nem tud nélküle meghalni se.
• Hangulata: melankolikus, belenyugodott.
• Időmértékes.
• Szürrealista stílus >> „foglyok ellebegnek”.

Erőltetett menet (1944)

• Walther von der Vogelweide >> német vágáns költő, aki megteremti a nibelungizált alexandrint:
  • Nibelungizált alexandrin: a verset egy erőteljes cezúra vágja ketté.
  • Jambikus.
• Cím: minőség jelzős szószerkezet.
• A Bori-noteszben találják.
• Menet >> az a fajta csoportos mozgás, amikor az állatokat hajtják.
  • Zsidók = az állat.
• Műfaj: elégia.
• Téma: a menet leírása.
• 3 mondatból áll.
• 1-10. sor: Radnóti Miklós élete és költészete

Radnóti Miklós élete

• 1909-ben született Budapesten, Glatter Miklós néven.
• Zsidó családba született, apja Glatter Jakab, anyja Grosz Ilona volt.
• Anyja és ikertestvére a szülésben meghaltak, ezt a traumát soha nem heverte ki, és az Ikrek hava című írása ennek állít emléket.
• Apja az anyja halála után feleségül vette Molnár Ilonát, aki Radnóti nevelőanyja lett.
• Született egy gyermekük, Glatter Ágnes, Radnóti féltestvére.
• 1920-ban apja is meghalt, ezután a vérszerinti édesanyja testvére, Grosz Dezső nevelte fel.
• Grosz Dezső textilkereskedő volt, és Radnótit is erre a pályára akarta küldeni.
• Elvégzi a Főreáliskolát, és kereskedelmi érettségit tesz 1927-ben.
• 1926-ban megismeri Gyarmati Fannit, miután ugyanahhoz a matek tanárhoz jártak külön órára.
• 1929-ben leteszi a gimnáziumi érettségit is.
• Irodalom iránti érdeklődése miatt a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, hogy tanárnak tanuljon.
• Doktori disszertációját Kaffka Margitról írja.
• Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
• Sík Sándor volt az irodalom tanára az egyetemen, aki nagy hatással volt rá.
• Később hivatalosan is katolizált, keresztény hitre tért.
• Irodalomtanári diplomát szerzett, de zsidó származása miatt munkát nem kapott.
• 1928-tól ő szerkesztette a Kortárs folyóiratot és a Jóság antológiát.
• 1930-ban megjelent első verseskötete, a Pogány köszöntő.
• 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit.
• 1937-ben Baumgarten díjat kapott.
• 1941-ben kiadta második verseskötetét, az Újmódi Pásztorok Éneke-t.
• Eljárást indítottak ellene "vallás és szemérem elleni vétség" miatt a kötet miatt.
• A művet elkobozták és 8 nap fogházra ítélték.
• A második világháború kitörése után háromszor kapott behívót:
  • 1940-ben az elsőt, 4 hónapra kellett elmennie.
  • 1942-1943-ban a másodikat, ekkor keresztelkedett át keresztény hitre, de ez már nem segített sokat.
  • 1944-ben a német megszállás után kapta meg az utolsó behívóját.
  • A Bor melletti Lager Heidenauba került, majd a keleti front közeledtével a németek elkezdték a táborokat felszámolni.
  • A foglyokat erőltetett menetben nyugat felé terelték, két turnusban.
  • A második turnusban lévő zsidókat a németek le akarták lőni. Miután erről tudomást szerzett, elintézte, hogy az első turnusba kerüljön.
  • A második turnust azonban kiszabadították.
  • November elején Abda község közelében (Győr) társaival együtt agyonlőtték 1944-ben.
  • Exhumálásakor találták meg a Bori noteszt, amely az utolsó verseit tartalmazta.
• Szalai Sándor hozta haza a noteszt.
• Nagyon sokáig nem tudták, hogy meghalt, amíg 1946-ban meg nem találták a holttestét.
• Posztumusz kiadták az utolsó verseit, a Tajtékos ég című kötetben.
• Konfliktusa Babitscsal: Radnóti aktívan megszólalt politikai kérdésekben, míg Babits nem.
• Elvileg Beck Judittal is kapcsolata volt, és azt mondják, hogy a 3. eclogát, a Két Karodban és a Zápor című verseket hozzá írta.
• Gyarmati Fanni 2014-ben halt meg.

Radnóti Miklós költészete

• Járkálj csak halálraítélt! (1936)

  • A zsidóknak, magának írja.
  • Önmegszólító vers.
  • Megjelenik benne az ősbűn, ami miatt ebben az időszakban a zsidók nem is menekültek el.
  • Cím: Mondatszerű.
  • Téma: Fenyegetettség, halál.
  • Ars poeticus.
  • 1-2. versszak:
    • Önmegszólítás.
    • Baljós motívumok: macska, sötétfák, hideg, Ősz toposz.
  • 2-3. versszak:
    • "Tisztán élj" - Ne meneküljön!
    • Gyermeki tisztaság megjelenik.
    • Farkas motívum: A nácikat jelképezi.
  • Párvers: Petőfi Sándor - Kutyák dala.
    • A Habsburg elnyomásról szól.
  • Hangulata: Baljós.
  • Időmértékes verselésű.
  • Stílusa: Modern.
  • Köznyelvet használ.

• Tétova óda (1943)

  • Műfaja: Óda.
  • A hitvesi költészet része.
  • Téma: Szerelem.
  • Amikor ezt írja, akkor tudja, hogy el kell mennie.
  • Gyarmati Fannihoz írja.
  • Cím: Témamegjelölő, mondatszerű.
  • A Tajtékos ég - posztumusz kötetben jelent meg.
  • 1-3. sor:
    • Csillagrendszer - szerelme végtelen.
    • Szeretné egy szóval elmondani, hogy mennyire szereti.
  • 4-16. sor: De ksz.nyit - téma/hangulatváltás.
    • Nehéz bevallania, kifejeznie a szerelmét.
    • "Kőben a..." - örök nyomot hagy benne.
    • Halála után is szeretni fogja.
  • 17-24. sor:
    • A nőt írja le.
    • Egy hétköznapi idillt jelenít meg.
  • 24-végéig:
    • Lényege az, hogy lelkileg egyek.
    • Rész-egész szin - "szem."
    • Alvó nő képe.
  • Hangulata: Fennkölt.
  • Hasonlít: Petőfi Sándor - Minek nevezzelek? Eclogák.
  • Megteremtői: Theokritosz, Vergilius.
  • Ókori római bukolikus költemény, általában párbeszédes formában íródik és a témája a politika és az idill ellentéte.
  • Időmértékes verselésű, hexameteres.
  • "Képecskék".
  • Radnótinál: A világháború és az idill ellentéte, nem párbeszédes formájú.
  • Az Officina kiadó bilingvis kiadást akart Vergilius eclogái-ból - Radnóti csinálta a fordítást.
  • 1937-ben a Sziget antológiában jelent meg az IX. ecloga fordítása.
    • Valószínű ekkor született meg Radnótiban a gondolat, hogy szeretne írni 10 eclogát.
    • Ebből csak 6 van meg.

• Első ecloga

  • József Attila említés.
  • A költői létről szól.

• Hetedik ecloga (1944)

  • Párbeszéd nélküli.
  • Hexameteres.
  • Halála előtt kb. 4 hónappal írja.
  • A Bori-noteszben találták meg.
  • Ecloga, mert politikai említés van benne.
  • Anyjának írja.
  • Műfaja: Ecloga/életkép.
  • Versszakonként váltakozik a valóság és az álom képe.
  • 1. versszak:
    • Megszólítja a nőt.
    • Valóság.
    • Este - nyugalom van.
    • Álom - szép szabadító, csak az álmaiban mehet el innen.
  • 2. versszak:
    • Aggódik a hazája, az otthona és a szerettei miatt.
    • Vajon haza fog-e térni?
  • 3. versszak:
    • Valóság.
  • 4. versszak:
    • A táborról ír.
    • Sorsközösséget vállal, annak ellenére, hogy ő nem gyakorolta a zsidóvallást és még át is keresztelkedett.
  • 5. versszak:
    • Állat metafora - "fogoly állat".
    • Kialvatlanságról ír, nem tud aludni.
    • Valóság és álom ellentéte.
  • 6. versszak:
    • Megint megszólítja a nőt.
      • Nem tud nélküle meghalni se.
  • Hangulata: Melankolikus, belenyugodott.
  • Időmértékes.
  • Szürrealista stílus - "foglyok ellebegnek".

• Erőltetett menet (1944)

  • Walther von der Vogelweide - német vágáns költő, aki megteremti a nibelungizált alexandrint.
    • Nibelungizált alexandrin: A verset egy erőteljes cezúra vágja ketté.
    • Jambikus.
  • Cím: Minőség jelzős szószerkezet.
  • Bori-noteszben találták.
  • Menet - az a fajta csoportos mozgás, amikor az állatokat hajtják.
    • Zsidók = az állat.
  • Műfaj: Elegia.
  • Téma: A menet leírása.
  • Három mondatból áll.
  • 1-10.