Nagy kérdések rövid története PDF

Helyes válasz zölddel van kijelölve. 1\. Fekete bárány szabály: A. Bármikor bekövetkezhet váratlan, előre nem jelzett esemény, mivel a jövőre vonatkozó tudásunk nem teljes. B. Az optikai illúziók egyik fajtája. C. Egyik sem igaz. 2\. Lusi naturae: A. Egyes fosszíliákat ezen elképzelés szerint...

Helyes válasz zölddel van kijelölve. 1\. Fekete bárány szabály: A. Bármikor bekövetkezhet váratlan, előre nem jelzett esemény, mivel a jövőre vonatkozó tudásunk nem teljes. B. Az optikai illúziók egyik fajtája. C. Egyik sem igaz. 2\. Lusi naturae: A. Egyes fosszíliákat ezen elképzelés szerint valójában Isten teremtette, ezért hasonlítanak élőlények kövületeire. B. Az elmélet Galilei nevéhez fűződik. C. Egyik sem igaz. 3\. N-sugárzás: A. A középkorban feltételezték, hogy ugyanúgy, mint ahogy a hőnek, úgy a hidegnek is van forrása, és a hideget az N-sugárzás közvetíti. B. A hipotetikus idegen civilizációk által kommunikációra használt neutrínó-sugárzás. C. Egyik sem igaz. 4\. Állatperek: A. A 15. században azért ítéltek el és végeztek ki az emberekhez hasonlóan állatokat, mert abból indultak ki, hogy egyenrangúak velünk -- tehát ugyanazok a jogaik, és ugyanúgy felelősségre is vonhatóak. B. Formális eljárás volt arra, hogy a nemesség több húshoz jusson. C. Egyik sem igaz. 5\. Wheeler-barkochba: A. Valószínűségszámítási módszer. B. Arra példa, amikor maga a kérdezés folyamata választja ki a látszólag előre adott választ. C. Mindkettő igaz. 6\. Evolúció: A. Csak a lokális maximumot képes megvalósítani, de nem képes „előre tervezni". B. Kizárólag a legrátermettebbek túléléséről szól. C. Mindkettő igaz. 7\. Hasonlatok: A. A hasonlat kétféle lehet: képi és költői. B. A hasonlat lényegi vagy illusztratív lehet. C. A hasonlat demonstrációs vagy lényegi lehet. 8\. Tudományos igazság: A. Kuhn szerint a tudományos igazság verifikálható (igazolható). B. Popper szerint a tudományos igazság csupán valószínűségi igazság. C. Mindkettő igaz. 9\. Arisztotelészi fizika: A. Az arisztotelészi fizika kizárja a földön kívüli, idegen civilizációk létezésének lehetőségét. B. A Hold alatti világ őselemei: föld, víz, levegő, éter. C. Mindkettő igaz. 10\. Bolygóhasonlatok: A. 1600 után úgy gondolták, hogy mivel a többi bolygó hasonlít a Földhöz, ezért élhetnek rajtuk értelmes lények. B. Az egyik lehetséges modell a Föld - Hold rendszer volt. C. Mindkettő igaz. 11\. Holdtréfa: A. A holdtréfa (19. sz.) szerint a Hold is lakott, és ezt az emberek túlnyomó része elhitte. B. A holdtréfa Galilei nevéhez fűződött. C. Mindkettő igaz. 12\. Marsőrület: A. Schiaparelli nevéhez fűződik (1990-es vége). B. Pénzügyi piramisjáték volt a Mars lakhatóvá tételére (terraformáció). C. Egyik sem igaz. 13\. SETI: A. Ma jóval többet tudunk a hipotetikus idegen civilizációkról, mint korábban bármikor. B. A SETI azt jelenti, hogy üzenetküldés a hipotetikus idegen civilizációknak (Signaling to Extraterrestrial Intelligence). C. Egyik sem igaz. 14\. Fermi módszer: A. Lehetővé teszi a Chicagóban élő zongorahangolók számának megbecsülését. B. Alkalmas a zökék számának megbecsülésére. C. Mindkettő igaz. 15\. A magyarázat szintjei: A. Tudományos magyarázat és politikai értelmezés. B. Leíró magyarázat és értelmező magyarázat. C. Egyik sem igaz. 16\. Fermi-paradoxon: A. Ha végtelenül sok csillag van, akkor az égnek egyenletesen fényesnek kellene lennie. B. Nem paradoxon, mert az UFO-észlelések bizonyítják, hogy itt vannak. C. Egyik sem igaz. 17\. P - NP probléma: A. Páratlan számokra vonatkozik. B. Az az elv, amely alapján eldönthetjük, hogy nyilvánosságra hozzunk-e egy kutatási eredményt (publikus legyen-e), amennyiben a felhasználása potenciális veszélyt jelent. C. Egyik sem igaz. 18\. Egy írás megfejtésének feltételei: A. Három ilyen van. B. Az egyik a kontextus ismerete. C. Mindkettő igaz. 19\. Kettős kulcsú titkosítás: A. Az egyik kulcs a titkosításhoz, a másik a visszafejtéshez (olvasáshoz) kell. B. Az ókor óta alkalmazzák. C. Mindkettő igaz. 20\. Navajo-szabály: A. Ha az üzenet az alapegyesége (pl. hang) nem ismerhető fel, akkor nem lehet megfejteni az üzenetet. B. A technológiailag fejlettebb hódítók legyőzik az őslakosokat. C. Egyik sem igaz. 21\. Időkapszulák: A. Az egyik alapkérdés, hogy hasznosnak fog-e bizonyulni az időben előre küldött üzenet a jövő embere számára. B. Az időkapszulákat a méretük alapján kategorizáljuk (hobbi-kapszula, Wesitnghouse-kapszula, Oglethorpe-kapszula). C. Egyik sem igaz. 22\. Makromérnöki tevékenység: A. Hatásaiban nemzetek feletti. B. Példa rá a Szuezi-csatorna. C. Mindkettő igaz. 23\. Ítéletnap-fegyverek: A. A velük kapcsolatos elképzelések a 20. században jelentek meg. B. Az első ítéletnap-fegyver a V-2 volt. C. Egyik sem igaz vagy mindkettő igaz. 24\. Szürke és zöld technológiák: A. Szürke: nem környezetbarát technológia -- ezt fogja felváltani a zöld (környezetbarát). B. Dyson szerint a Naprendszer belső részeit zöld, míg a külső részeit szürke technológiával kell meghódítani. C. Egyik sem igaz. 25\. Oort-felhő kolonizációja: A. Tervek a Föld közelében keringő aszteroidák bányászására. B. A jelenlegi várakozások szerint ez lesz a 21. sz. nagy űrprogramja. C. Egyik sem igaz. 26\. Naturalista betegségfelfogás: A. Igaz az, hogy ami nem „természetes", az nem tekinthető egészségesnek. B. A naturalista betegségfelfogás nem szociokulturális definíciót használ. C. Mindkettő igaz. 27\. Normativista betegségfelfogás: A. Isteni norma írja elő, hogy ki/mi a beteg, és ki/mi nem az. B. Ami a naturalista szerint beteg, az a normativista felfogás szerint is az. C. Egyik sem igaz. 28\. Normativista betegségfelfogás szerint: A. Az egészség-betegség: bináris oppozíció. B. A dyslexia nem minden társadalomban betegség (ahol nem tudnak olvasni, ott nem az). C. Egyik sem igaz. 29\. Deviáns: A. Az deviáns, aki nem képes egy egészséges társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. B. Az deviáns, aki tudna ugyan, de nem akar az őt körülvevő társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. C. Az deviáns, aki képes lenne ugyan, de nem hajlandó egy egészséges társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni. 30\. Kognitív szabadság: A. E felfogás szerint (egészen szélsőséges esetektől eltekintve) jogunk van olyan beteg aggyal élni, amivel szeretnénk. B. A kognitív szabadság azt jelenti, hogy a gondolkodásunkat nem korlátozzák a fizikai törvények. C. Egyik sem igaz. 31\. Negatív szabadság: A. A szabadság ellentéte. B. Azt jelenti, hogy hogy tág határok között azt csinálunk, amit akarunk, amíg ezzel nem okozunk önmagunknakís kárt. C. Egyik sem igaz. 32\. Pozitív szabadság: A. Ha nem csak szeretnénk, de meg is tudjuk valósítani azt, amit akarunk. B. A pozitív szabadság értelmében az alkoholista nem szabad. C. Egyik sem igaz. 33\. Biológia és etika: A. Nem indokolt a féltékenységből elkövetett gyilkosságot enyhébben ítélni meg arra hivatkozva, hogy a féltékenység természetes érzés. B. A biológiai „van"-ból nem következik az etikai „kell". C. Mindkettő igaz. 34\. Huxley (Darwin követője) szerint: A. Nem igaz, hogy minden emberfaj (rassz) ugyanarra képes. B. Ez már akkoriban is kirívóan rasszista felfogásnak számított. C. Egyik sem igaz. 35\. Neuronihilizmus: A. Azt jelenti, hogy a társadalmi sikeresség elsősorban nem az agyunktól, hanem a kapcsolattrendszerünktől függ. B. E szerint az agy változtathatatlan, tehát nem igazán gyógyíthatóak az agybetegségek. C. Egyik sem igaz. 36\. Neuroplaszticiás: A. Az agy minden egyes tevékenysége visszahat önmagára, és az agy tág határok között képes újrahuzalozni magát. B. Mára ezt a felfogást kiszorította a neuronihilizmus. C. Mindkettő igaz. 37\. Öntudat és agy: A. Öntudat: az agy vágó/ragasztó munkájának eredményeként jön létre. B. A valóság nem közvetlenül képződik le a szemünkön keresztül, hanem az agy vágó-ragasztó munkája hozza létre az általunk érzékelt képet. C. Mindkettő igaz. 38\. Komplex problématudomány: A. Ahol olyan komplex matematikai modellekre van szükség a probléma leírására, melyek csak a modern számítógépekkel dolgozhatóak fel. B. A komplex problématudományok korában a tudománykommunikáció is megváltozik. C. Mindkettő igaz. 39\. Mély és sekély ökológia: A. Mély ökológia: nem elég leírást adni a különböző ökológiai rendszerek működéséről, meg is kell érteni őket, ha hatékonyan akarunk fellépni a megóvásukért. B. Sekély ökológia: pl. a fajkihalás nem önmagában probléma, hanem az emberek életére gyakorolt negatív hatása miatt. C. Egyik sem igaz. 40\. Kis jégkorszak példája: A. Az emberiséget súlyosan próbára tette az alig 1 C fokos éghajlatváltozás is, tehát egy nagyobb változás szükségképpen a mai civilizáció összeomlását fogja eredményezni. B. A Kis Jégkorszak bizonyos értelemben a mostani éghajlatváltozás főpróbájának tekinthető. C. Egyik sem igaz. 41\. METI A. A hipotetitkus idegen civilizációk mérésével és besorolásával foglalkozik (Measuring Extraterrestrial Intelligence). B. Földközeli objektumok pályájának megváltoztatása (modification), hogy elkerülhető legyen egy esetleges kisbolygóbecsapódás. C. Egyik sem igaz. 42\. Rescher szerint A. A civilizációk annyiban hasonlítanak a zongoristákra (és ezért is állíthatóak párhuzamba), hogy a folyamatosan gyakorló zongoristákhoz hasonlóan ők is folyamatosan tökéletesednek. B. Az idősebb civilizációk ugyanúgy többre képesek, mint a kezdő zongristához képest a haladó. C. Egyik sem igaz. 43\. megoldási kísérletek a Fermi-paradoxonra: A. Már felvettük az idegen civilizációkkal a kapcsolatot, de a kormányok titkolják, mert tartanak a következményektől (pl. nemzetközi pánik). B. Az idegen civilizációk nem léteznek. C. Egyik sem igaz. 44\. Maladaptáció: A. Azt jelenti, hogy rossz alkalmazkodás. B. Az ember esetében azért beszélhetünk maladaptációról, mert a - mesterséges - környezet túl gyorsan változik ahhoz, hogy biológiailag alkalmazkodni tudjon hozzá. C. Mindkettő igaz. 45\. Arisztotelészi fizika négy őseleme: A. Többek között a víz és a tűz. B. Többek között a föld és a vér. C. Mindegyik igaz. 46\. N-sugarak A. Newton fedezte fel őket (ezért N-sugarak). B. Ma már tudjuk, hogy valójában a rádióhullámokról van szó. C. Egyik sem igaz. 47\. Lusi naturae: A. A biológiában bevett elnevezés szokatlan (és kis valószínűségű) genetikai mutációkra. B. Az 1700-as években volt népszerű elmélet. C. Mindegyik igaz. 48\. Az igazság fajtái a komplex problématudományok korában: A. Pl. tudományos ismeretterjesztés és Wikipédia-igazság. B. Pl. meggyőződés-igazság: olyan meggyőződés, amelynek az igazában annyira biztosak az emberek, hogy hajlandóak akár tüntetni is érte. C. Mindkettő igaz. 49\. Fajkihalás hasonlatokon keresztül: A. Az egyik hasonlat szerint a fajkihalás olyan, mintha egy repülőgép szárnyából húznánk ki egyenként a szegecseket. B. A hasonlatok meghatározzák az értelmezést, vagyis azt, hogy a hasonlatot használva milyen következtetésre jutunk. C. Mindkettő igaz. 50\. Feynman és a rendszám: A. Feynman példaként hozza fel a valószínűség félreértése. B. Ebben az esetben a rendszám valójában index-szám, amit Feymanrendelt bizonyos kvantummechanikai események bekövetkeztének valószínűségéhez. C. Egyik sem igaz