Közép-Európa Flashcards PDF

**[Közép-Európa]**   **[Definíció:]** A fejlett atlanti civilizáció és az Ázsiába torkolló nagy keleti térség közötti közbülső régió.  Nyugathoz viszonyítva az elmaradottság  Az orosz Kelethez mérve azonban a fejlettség jegyei dominálnak   **[Természetföldrajzi határai]**  nyugat- Rajna-ár...

**[Közép-Európa]**   **[Definíció:]** A fejlett atlanti civilizáció és az Ázsiába torkolló nagy keleti térség közötti közbülső régió.  Nyugathoz viszonyítva az elmaradottság  Az orosz Kelethez mérve azonban a fejlettség jegyei dominálnak   **[Természetföldrajzi határai]**  nyugat- Rajna-árok  kelet -- Kelet-európai síkság  észak -- Északi- és Balti-tenger  dél -- Alpok, Száva, Dráva, Maros   A térségben ma is 23 nyelvet és 30 etnikai csoportot tartanak számon. -» vallási és nemzetiségi identitászavarok és konfliktusok   A Monarchia felbomlása után a kisállamiság a közép-európai térség egyik fő jellemzője.   **[Balkán történelmi, geopolitikai változásai]**   A Balkán történelmi, politikai, földrajzi, kulturális és etnikai határai nem fedik egymást. Mint geográfiai fogalom csak a 19. század elején jelent meg.   Európa 3., földünk 8. legnagyobb félszigete a Balkán félsziget.   **[Földrajz]**  hegyes terület, melyet sűrű folyóhálózat szabdal  kevés a tengerbe ömlő folyó  folyóvölgyek és néhány medence alkalmas csak földművelésre   **[Gazdaság]**  az európai nagytérgazdaság perifériáján található  alacsony GDP, magas munkanélküliség   **[Kultúra/civilizáció]**  kevert kulturális hagyományok  fő nyelvi egységek: szláv, görög, román, török, albán  fő népcsoportok: szlávok, románok, görögök, albánok, törökök és magyarok **[Vallás]**  nagy része ortodox, iszlám is jelen van  ÉNY-i területeken a nyugati kereszténység I**[. világháború következményei a Nyugat-Balkánon]**  1918: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalapítása  sok politikai válság (7 év alatt 7 kormányfő)  1929: Királyi diktatúra -- Jugoszláv Királyság   **[A Balkán 1945-1990 között]**  Jugoszlávia Európa legheterogénebb nemzetiségű államává vált  8 népcsoport nagysága meghaladja a 100 ezer főt  A jugoszláv állampolgári tudat nem alakult át jugoszláv nemzeti érzéssé  1971-től újra fogalmazták az önálló horvát állam szükségességét  1980: Tito halála, gyengül a központi irányítás  1987: Milosevics hatalomra kerül   **[Jugoszlávia]**   **[Felbomlásának főbb szakaszai]**  1974: Dezintegráció kezdete  1980: Tito halála -- elszakadási törekvések felerősödése  1995: Délszláv háborúk -- Daytoni szerződés vetett véget  1997-99: Koszovói harcok -- nemzetközi beavatkozás itt is  2006: Szerbia és Montenegró felbomlása  2008: Önálló Koszovó   **[Utódállamok]**  Szlovénia.  Horvátország.  Bosznia-Hercegovina. Boszniai Szerb Köztársaság. \...   Észak-Macedónia.  Montenegró  Szerbia. Vajdaság Autonóm Tartomány.  Koszovó (Jelenleg a legtöbb nyugati állam elismeri, lásd: Koszovó függetlenségét elismerő országok.     **[Etnikailag homogén terek kialakítása]**  mérsékelt kényszerítő eszközök  etnikai tisztogatás  emberiség elleni bűnök  gyűjtő- és internálótáborok  szülőföld elhagyására való kényszerítés   **[Nemzetközi Törvényszék]**  **Feladata:** a humanitárius nemzetközi jogot súlyosan sértő cselekedetek elkövetőinek, megtervezőinek, előkészítőinek, felbujtóinak és erre parancsot adóinak felelősségre vonása.  29. cikk: kötelezi az államokat az együttműködésre **[Szlovénia -- tíznapos háború]**  harcok a határátkelőknél  49-67 áldozat  JNA katonák 90 nap alatt kivonultak  1991. június 25: A függetlenség kihirdetése   **[Horvátország -- hosszú honvédő háború]**  Nemzetiségi zavargások 1990. aug. -- 1991. márc. -- rönkforradalom  Itt már Szerbia is érdekelt volt területek megtartásában  Végül a horvátok elnyerték a nemzetközi közösség szimpátiáját   **[Bosznia -- Hercegovina -- polgárháború]**  Nacionalista pártok győztek az első többpárti választásokon  Bosnyákok közös államot, a szerbek és a horvátok pedig elszakadni akartak  1992. március 3.: Bosznia függetlensége  1992. január. 12: a boszniai Szerb Köztársaság kikiáltása  1992. április: harcok kezdete   **[A nemzetiség megoszlásának változása -- 1991-1998]**  Szervezett akciók az elfoglalt területek homogenizálására mindhárom fél részéről, spontán menekülés, szervezett kitelepítés  etnikai tisztogatások: 1992-ben a második legnagyobb szerbek által elkövetett etnikai tisztogatás. 19200 áldozat. Szerb koncentrációs táborok  Srebenicai mészárlás: 1995-ben 8000 halott, 25-30 ezer bosnyák elűzése           **[Daytoni Megállapodás]**  Egy állam: Bosznia-Hercegovina Köztársaság  Két entitás: Bosnyák-Horvát Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság  Három államalkotó nemzet: horvát, bosnyák, szerb **[Cél:]**  ellenségeskedés beszüntetése  helyzet normalizálása, újjáépítése  állami keretek létrehozása   **[Koszovó ]**  Albán függetlenségi követelések  Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK)  1998. elején az UCK elfoglalta Koszovó 40%-át, az északi részről elűzte a még ott maradt szerb lakosságot  Szerb ellencsapások \- 1999. február 6: sikertelen Rambouillet-i békekonferencia \- 1999. mácius 24 -- június 10.: NATO bombázás  2008: egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától  Mai napig sem ismeri el Belgrád, saját déli tartományának tartja    **[Az EU normatív szerepe a Nyugat-Balkánon]**   **[Nyugat-Balkán fogalma:]** A Nyugat-Balkán szubrégiómesterségesen kialakított politikai fogalom. **[1999 Helsinki csúcs:]** Románia és Bulgária csatlakozása zöld utat kap, itt lett először kimondva a potenciális tagjelölt államok kifejezés **[EU bővítési politikájának részeként:]** államai még nem tagjai a Közösségnek, de már részesei az európai integrációs folyamatnak. **Azonos külpolitikai céljuk az EU és NATO tagság megszerzése**               **[Geostratégiai szerepe]**  nem Európa földrajzi perifériáján fekszik, hanem beékelődve, uniós országokkal körülvett terület  földrajzilag európa része  Összekötő kapocsként szolgál más régiók, Nyugat és Kelet, Észak és Dél között  mindig is nagyhatalmi ütközőzóna volt: napjainkban Európa legfőbb konfliktustereként funkcionál   **[Nyugat-Balkán országok]**  Horvátország  Szerbia  Koszovó  Észak-Macedónia  Albánia  Montenegró  Bosznia-Hercegovina   **[Heterogenitás]**  Közép-Európa latin kereszténység  ortodox kereszténység és iszlám (kelet)   **[Egység: nemzetépítés]**  nemzeti identitás megfogalmazása  nemzeti határok kialakítása  minél nagyobb politikai tér megteremtése  anarchikus nemzetépítés: véres összecsapások, háború, etnikai tisztogatás, menekültek  etnikailag homogén tér = etnonacionalizmus  homogenizáló nemzetállam pl. Horvátország    **[Egység: rendszerváltó államok]**  nem organikus fejlődés eredménye  alkalmazott -- elkötelezett demokrácia  A rendszerváltás sajátosan, a szovjet blokk országaitól eltérő módon, megkésve, számos antidemokratikus elemet megőrizve, a régi pártállami elit hatalmának átmentésével ment végbe,   **[Egység: piacgazdaság kiépítése]**  gazdaság teljesítőképesség meglehetősen alacsony \- megkésett modernizáció \- gazdasági szerkezetátalakítás lassú, megtorpanásokkal teli \- gazdasági életben való túlzott állami szerepvállalás \- késői privatizáció  Fő jellemzők \- tartósan magas infláció \- államháztartás hiánya \- rendkívül nagyarányú munkanélküliség \- a gazdaság fő motorja évek óta változatlanul a fogyasztás, valamint a beruházások növekedése   Egység: transznacionális kihívások, szervezett bűnözés   **[Formái:]**  magas fokú szervezett bűnözés  korrupció  illegális bevándorlás, migráció  emberkereskedelem  terrorizmus stb.   **[Egység: nagyhatalmi orientáció]**  erős hatalmakkal való kapcsolattartás  külpolitikai cél az uniós, illetve NATO csatlakozás   **[Csatlakozási feltételek 3 generációja]**   1. **Elő- előfeltételek**  Szerződések: KKE + Nyugat Balkán  Koppenhágai és Madridi kritériumok 2. **Előfeltételek**  csak Nyugat-Balkán Regionális Megközelítés 1999 SAP + SAA  Testreszabott saját érdemekre épített bővítés, több és szigorúbb feltétel   Benchmark Fundamentumok először   3. **Utófeltételek**  speciális védzáradékok  ellenőrzési mechanizmus  kimondatlan vagy speciális feltétel  menekültkérdés, háborús bűnösök, regionális együttműködés   **[Koppenhágai kritériumok]**  demokrácia, jogállamiság  az emberi jogokat, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása  működő piacgazdaság  uniós vívmányoknak hatékony végrehajtására és az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítése   **[Stabilizációs és Társulási Folyamat]**  az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikája  segíti a partnereknek az esetleges uniós tagságra való felkészülését  ez a folyamat elkülönül az uniós csatlakozási tárgyalásoktól, megelőzi azt.  Az EU és nyugat-balkáni partnerei a stabilizációs és társulási folyamat során a régióra vonatkozó politikai és gazdasági célkitűzéseket határoztak meg, a régió stabilizálása és szabadkereskedelmi térség kialakítása érdekében.  minden nyugat-balkáni partner stabilizációs és társulási megállapodást kötött az Eu-val a folyamat részeként   **2003: Thessaloniki Agenda:** teljeskörű együttműködés, különösen az összes vádlott átadása, a tanúkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés a feltétele az EU-val való kapcsolatok bővítésének   **ICTY-feltételesség**  egyedülálló és példátlan uniós előcsatlakozási mechanizmus, mely csak és kizárólag a Nyugat-Balkánra, és elsősorban három államára vonatkozik  napirenden tartja az etnonacionális identitás kérdéskörét, a polgárháború örökségét, radikalizálja a nacionalista retorikát         **ICTY-feltételesség negatív vonásai**  az EU legfőbb külpolitikai eszköze a régióban annak stabilizálására és demokratizálására  demokratizálás: az EU erkölcsi elkötelezettsége a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság irányában  stabilizáció célja a véres konfliktus felszámolása, a közrend és politikai stabilitás megteremtése   **[Csatlakozási folyamat]**   1. Az Unióhoz való csatlakozást kérelmező országoknak meg kell felelniük a koppenhágai politikai kritériumoknak 2. Ha egy országot tagjelöltnek elismertek, akkor teljesítenie kell a folyamat különböző szakaszait és ennek sebessége főként saját előrehaladásától függ 3. A tagjelölt országoknak valamennyi uniós jogszabályt -- a közösségi vívmányokat -- el kell fogadniuk, illetve végre kell hajtaniuk. 4. A Bizottság éves országjelentéseiben ismerteti az eredményeket 5. Minden fontos határozatot a Tanács egyhangú döntéssel hoz meg a tárgyalások megkezdésétől egészen azok lezárásáig. 6. A csatlakozási szerződést a Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia, mielőtt valamennyi szerződő állam ratifikálná azt. 7. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok a szükséges reformok végrehajtására pénzügyi támogatásban részesülnek. 8. Az uniós előcsatlakozási támogatás 2007 óta egy különálló, egységes eszközön, az ún. előcsatlakozási támogatási eszközön keresztül valósul meg.   **[A Nyugat-Balkán csatlakozásának fő állomásai]**   1999 -- SAP 2003 -- Thesszaloniki 2006 -- Bővítési Stratégia 2011 -- A fundamentumok először: jogállamiság, igazságszolgáltatás, alapvető jogok, a bel- és igazságügy 2014 -- Jean Claude Juncker: az elkövetkezendő 5 évben nem lesz bővítés 2014 -- Berlin-folyamat 2018 február -- Hiteles bővítési prespektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal című közlemény   **[2021. október 5-6. uniós Nyugat-Balkán csúcstalálkozó Szlovéniában]**  integráció, a zöld és a digitális átállás  politikai és biztonsági együttműködés  közös biztonságpolitikai kihívások együttes kezelése  rendszeres csúcstalálkozó **[A Nyugat-Balkán bővítése az ukrajnai háború tükrében]**   A bővítési politika visszatért az EU geopolitikai eszköztárának előterébe. **Február:** Ukrajna, Moldova és Grúzia csatlakozási kérelme **Június 23-24: **tagjelölti státusz Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak, Grúzia tagságra való jogosultsága **2022 július:** Albán Köztársasággal és Észak-Macedón Köztársasággal az első kormányközi konferenciákon megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások   **2022 december:** Koszovó benyújtotta csatlakozási kérelmét **Montenegró:** 33 megnyitott fejezet, 3 ideiglenesen lezárt **Szerbia:** 22 megnyitott fejezet, mind az első csoportból, 2 ideiglenesen lezárt   **[2023-as év]**  január 24: Trieszt konferencia  február 3: EU-Ukrajna csúcstalálkozó, Kijev  február 27: EU Belgrád és Pristina kapcsolatok normalizálására vonatkozó javaslat, ütemterv, fellépések vázlat  március 18: Ohrid Szerbia-Koszovó megállapodás  EU bővítés lépéskényszer az ukrajnai háború miatt  Charles Michel EU Tanács elnöke -- 2030-ig felvenni az új tagokat  Emmanuel Macron: először az egységes piachoz hozzáférés   **[2023. november 8 -- Növekedési terv]**  EU-val való gyorsabb társadalmi-gazdasági konvergencia ösztönzésére irányul  nyugat-balkáni partnerek támogatása az uniós tagság felé  Célja: társadalmi-gazdasági és az alapvető reformok végrehajtásához támogatás \- jogállamiság és az alapvető jogok területén \- bővítési folyamatok során támogatás  új pénzügyi eszköz: Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz \- 2024-2027-es időszakban 6 milliárd euró biztosítása: 2 milliárd nem vissza térítendő, 4 milliárd kölcsön **[Nyugat-Balkán támogatók]**  Kína 5%  Oroszország 4,8%  Egyéb országok 17,2%  EU 73% Nyugat-Balkán az EU-val bonyolítja le import és exportkereskedelmének legnagyobb részét.             **[Oroszország szerepe a Nyugat-Balkánon]**   Hagyományos történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatok. Cél a hatalmi egyensúly helyreállítása a térségben. **[Nyugat-balkáni geopolitikai stratégiája]**:  NATO és az európanizáció megakadályozása, ellensúlyozása, a status quo fenntartása  Legfőbb befolyásoló eszközei: \- energetikai biztonság kínálása \- beruházások \- FDI számának növelés  Puha eszközök: kulturális, vallási és média befolyásolás   **[Sikertelen]**  NATO előretörésének megakadályozásában  EU integráció visszaszorításában Sikeres: a gazdasági kapcsolatokban **Szerbia a legközelebbi partnere** Koszovó tagsága a nemzetközi szervezetekben az orosz vétó miatt blokkolva **[Gazdasági sikerek:]**  Orosz vállalatok jelentős részesedése az energiaágazatban  gázellátásért felhalmozódott adósság  belföldi vállalatok függősége az Oroszországba irányuló exporttól Turisztikai beruházások   **[Törökország és Nyugat-Balkán]**   Balkáni muszlim közösségek vezető szerepe. Törökország számára geopolitikai légteret jelent, összekötő kapocs Európa többi államával. **[Érdekközösség:]**  regionális kapcsolat  EU csatlakozás  migráció balkáni útja  NATO A török bankok mind a hat nyugat-balkáni államban jelen vannak.   **[Puha eszközök:]**  fejlesztési támogatások nyújtása  nagy infrastrukturális projekteket vezetett  egyetemeket nyitott  dzsámikat újított fel  térségbeli befektetésre bátorította a török vállalkozásokat   **[Kína és Nyugat-Balkán]**   **[Fő:]** a gazdasági célok **[2013: „Egy Övezet Egy Út" program]**  minden nyugat-balkáni állam a tagja  főként Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia a célterület   **[Főként infrastrukturális beruházások:]** közlekedés és energia: utak, vasutak, erőművek építése **[Projektek finanszírozása:]** bankok által nyújtott alacsony kamatozású, feltétel nélküli gyorshitelek **[Fő partner:]** Szerbia Koszovót Kína nem ismeri el, így vele nincs kapcsolat Nyugat-Balkán eladósodásának növekedése   **[Konfliktusok, határkérdések]**   **[Horvát-Szlovén]**  Mura mellett, Szlovénia északkeleti részén a Hotizaihatárátkelőhely kérdése a Mura mederváltozása következtében  Sveta Gera hegységben szlovén katonai előretolt állások kiépítése  Dragonja folyó torkolatánál, a Pirani-öböl bejáratánál   **[Horvát-Szerb határvita]**  241 km hosszú közös határszakasz  Duna sodrásvonal  Duna szerb oldalán tízezer, horvát oldalon ezer hektárnyi földterület sorsa kétség   **[Horvát-Montenegró határvita]**  Prevlaka-félsziget  ENSZ misszió  2002 demilitarizáció, semleges terület  Horvátország visszakapta a Prevlaka-félsziget teljes szárazföldi részét  Vita: félsziget környezetében rejlő kőolaj- és földgázlelőhelyek hovatartozása   **[Horvát-Bosznia határvita]**  Peljesac híd építése a neumi korridor kikerülésére  EU 85%-ban, 357 millió euróval támogatta a kivitelezést   **[Bosznia-Montenegró határvita]**  1878-as berlini kongresszus Boszniának két kijáratot garantált az Adriai-tengerre \- Neumnál \- Sutorina völgyében  1947 Jugoszlávia: Montenegróhoz kerül  Szétválás után is maradt Montenegrónál  2015 -- amerikai nyomás: megállapodás Montenegró része   **[Koszovó-Montenegró határvita]**  2012 tárgyalások kezdete, EU vízumliberalizációjának részeként  Koszovó: 1974-es alkotmány  Montenegró 1996-os rendezés 2900 hektár terület  EU nyomás: 2018 elfogadás   **[Koszovó-Szerbia területcsere]**  2017: első javaslat  2018 szerb államfő: területmódosítás lehetőség -- Koszovói elnök támogatja  Nem határmódosítás, hanem a határ kiigazítása, területcsere  Koszovó belső elégedetlenség, nagyhatalmi ellenkezés -» lekerül a napirendről             **[Nyugat-Balkán térképének újra rajzolása]**  többnemzetiségű államok helyett nemzetállamok  Albánia: Koszovó és Albánia egyesülésére a többség igennel szavaz \- Közös intézkedések: 2019-ben eltörölték az Albánia és Koszovó közti határokat, Albánia 100%-os vámmal sújtja a szerbek lakta észak-koszovói termékeket, míg vámmentességet kapnak a dél-koszovói áruk   **[A nyitott Balkántól a mini Schengenig]**  2021: nyitott Balkán együttműködés -- Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia  **[Célja:]** \- 2023-ig mini Schengen létrehozása \- fokozatosan export és importáruk szabad mozgása \- munkaerő szabad áramlása \- katasztrófák közös koordiánálása   **[A gazdasági konvergencia és versenyképesség mintázatai a Nyugat-Balkánon]**   **[Makrógazdasági mutatói]**  Szolgáltatás orientáltság: GDP 52%-át teszik ki a szolgáltatások  Nyitott gazdaságok  Közép, felső-közép jövedelemmel bíró államok  ipar részesedése 23,4%  mezőgazdasági részesedése a GDP-ből jelentősen csökkent, de nagy eltérések vannak az államok között -- de a foglalkoztatottak 19%-a a mezőgazdaságban dolgozik  2003-2022 között 79%-os GDP növekedést ért el   **[Gazdasági fejlődés]**  Az elmúlt 20 évben pozitív konvergencia az EU és NyBközött  2008 után azonban lassult  széles jövedelmi szakadék a térség és EU között  egy főre jutó GDP csupán az EU átlag 38%-án áll -- 40-70 év szükséges a felzárkózásra       **[Társadalmi és gazdasági konvergenciát hátráltató tényezők]**  strukturális problémák  alacsony termelékenység  alacsony FDI (külföldi-közvetlentőke befektetések)  gyenge intézményrendszer  kedvezőtlen demográfiai viszonyok  kedvezőtlen üzleti környezet: korrupció magas szintje, versenybeli és infrastrukturális hiányosságok  fenntartható gazdasági növekedés nehézségei   **[Versenyképességet akadályozó negatív tényező a demográfiai problémák]**  népesség folyamatos csökkenése  elöregedés, alacsony születési arány  kivándorlás  gazdasági- és szociális problémák, oktatási és egészségügyi rendszer hiányosságai  magas munkanélküliség  szakképzett munkaerő hiánya   **[Gazdasági konvergencia, fenntartható növekedés mozgatórugói]**   1. **[Üzleti környezet]**  legnagyobb eredményt felmutató klaszter  nyitott befektetési és üzletpolitika  kereskedelem politika  pénzügyi nyitottság, tőke szabad áramlása  állami tulajdonban lévő vállalatok  antikorrupciós politika   2. **[Készségek]**  ez mutatja a legalacsonyabb regionális teljesítményt  legtöbb mutató nem haladja meg az EU átlagok felét  oktatás és kompetenciák  foglalkoztatáspolitika  tudományos, technikai fejlődés, innováció     3. **[Összeköttetés és infrastruktúra]**   lassú pozitív elmozdulás, különösen az energiaszektorban  minimális fejlődés a közlekedési infrastruktúrában EU-s támogatások ellenére  Ide tartozik: közlekedéspolitika, energiapolitika, digitális társadalom, technikai fejlődés 4. **[Zöldítés]**  jelentős kezdeményezések és eredmények  legnagyobb lemaradás a hulladékgazdálkodásban és a megújuló energiaforrások használatában  környezetvédelem, energia, mezőgazdaság, közlekedés, turizmus   5. **[Digitalizáció]**  zömében pozitív képet mutat  kivétel az egyéni digitális készségek alacsony szintje  digitális társadalom, tudományos fejlődés, kereskedelempolitika, pénzügyi nyitottság, tőke szabad áramlása   **[Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz 2024-2027]**  6 milliárd euró  EU egységes piac integráció  Nyugat-Balkán gazdasági integráció: közös regionális piac  EU pénzügyi támogatásának multiplikálása  Fundamentális reformok  Cél: 10 éven belül megduplázni a régió gazdasági teljesítményét