Fizika 2 - Tétel

Fizika 2 Egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás, összetett mozgás Út, sebesség, gyorsulás Egyenes vonalú mozgásoknál a pálya egyenes: Ha egy test az A pontból egy B pontba mozdul el, közben nem változtat irányt, akkor a megtett út egyenlő az A,B pontok távolságával. Az utat **s**-el je...

Fizika 2 Egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás, összetett mozgás Út, sebesség, gyorsulás Egyenes vonalú mozgásoknál a pálya egyenes: Ha egy test az A pontból egy B pontba mozdul el, közben nem változtat irányt, akkor a megtett út egyenlő az A,B pontok távolságával. Az utat **s**-el jelöljük. Egyenes vonalú, egyenletes mozgásról beszélünk - Ha egy test egyenes vonalú pályán mozog, azonos irányba, úgy, hogy egyenlő idő alatt egyenlő utakat fut be, bármilyen kicsik is ezek az időközök. - A test által megtett út egyenesen arányos az eltelt idővel, az s(t) grafikon egyenes, meredeksége egyenlő az s/t hányadosával, melyet **sebességnek** nevezünk. Sebesség: A **sebesség** egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló [fizikai](https://hu.wikipedia.org/wiki/Fizika) vektormennyiség. Jele: v Mértékegysége: m/s km/h Példák: - Egyenes útszakaszon haladó járművek - Jégen csúszó korong - Vízszintes asztalon guruló golyó Átlagsebesség: az adott objektum által megtett teljes út hosszának és az ehhez szükséges időnek a [hányadosa](https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1nyados). s/t Pillanatnyi sebesség: az a mennyiség, amely megmutatja, hogy egy adott test egy adott pillanatban milyen gyorsan mozog. A pillanatnyi sebességet nem lehet közvetlenül mérni. A pillanatnyi sebesség a helyvektor idő szerinti első differenciálhányadosa. Szabadesés: Ha egy kicsi kiterjedésű, elég nehéz testet nyugalomból elengedünk, az szabad mozgást végez. A **g** jelölést használjuk. Összetett mozgások: Egy test helyzete úgy is megváltozhat, hogy helyét nem hagyja el. A testek mozgása lehet haladó, forgómozgás vagy haladó és forgómozgás. Vízszintes hajítás: A test a kezdőpillanatban vízszintes sebességgel bír. A mozgást két független elmozdulásra bontható: függőleges irányba: szabadesés és vízszintes irányban: egyenes vonalú egyenletes mozgás. Vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer - Előre kiválasztott testek rendszere a vonatkoztatási rendszer: pl tanterem, asztal - A vonatkoztatási rendszerhez derékszögű koordinátarendszert rögzítünk, ebben adjuk meg a helyvektort és belőle a származtatott mennyiségeket. Helyvektor: Egy vonatkoztatási rendszer tetszőleges helyén választott O kezdőpontjából a testhez, tömegponthoz húzott vektor. Út: a pálya bizonyos szakaszának hossza Elmozdulás: A helyvektor megváltozása, irányba az időben később érintett pontba mutat. Görbe vonalú mozgás: - A sebesség iránya a pálya érintőjébe mutat. - A helyvektor idő szerinti első differenciálhányadosa Egyenletes körmozgás: - Az egyenletes körmozgás gyorsulását Centripetális gyorsulásnak nevezzük. - Akkor beszélünk, ha egy test körpályán mozog és egyenlő idők alatt egyenlő íveket fut be, azaz a sebesség nagysága nem változik. - A sebesség iránya a pálya érintőjébe mutat. Gyorsulás görbe vonalú mozgásoknál: - Nem fogalmazható meg egyszerűen - A gyorsulásvektor a sebességvektor első, illetve a helyvektor idő szerinti második deriváltja. - Általános esetben, görbe vonalú mozgásoknál a gyorsulás két komponensét szokás megadni. - A pálya érintőjének irányába esőt és az erre merőleges úgynevezett normál komponenst. Mozgáselemzés: film alapú, videó alapú, digitális, ultrahang alapú Összetett mozgáselemzés: - pl. folyón áthaladó csónak, ami a partra merőlegesen evez - A mozgás két egyenes vonalú, egymásra merőleges elmozdulás összege