Földrajz PDF

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDRAJZI TÉRBEN I. A TÉRKÉP TÉRKÉP: A föld felszín arányosan kicsinyített, jelrendszerrel ellátott, felülnézeti rajza \- A kicsinyítés mértékét kifejezi a VONALAS ARÁNYMÉRTÉK ami grafikusan jeleníti meg a távolságokat vagy a MÉRETARÁNY, ami megmutatja, hogy a térképi távolság hánys...

TÁJÉKOZÓDÁS A FÖLDRAJZI TÉRBEN I. A TÉRKÉP TÉRKÉP: A föld felszín arányosan kicsinyített, jelrendszerrel ellátott, felülnézeti rajza \- A kicsinyítés mértékét kifejezi a VONALAS ARÁNYMÉRTÉK ami grafikusan jeleníti meg a távolságokat vagy a MÉRETARÁNY, ami megmutatja, hogy a térképi távolság hányszor kisebb a valóságnál. MÉRETARÁNYOK: TÉRKÉP TÍPUSAI: JELRENDSZERE:  ABSZOLÚT MAGASSÁG: egy földrajzi hely közepes tengerszint feletti/alatti magasságs RELATÍV MAGASSÁG: két pont abszolút magasságának különbsége TÉNYLEGES (ABSZOLÚT) FÖLDRAJZI FEKVÉS: egy pont elhelyezkedése 3 adat megadásával VISZONYLAGOS (RELATÍV) FÖLDRAJZI FEKVÉS: egy pont, terület elhelyezkedése más területekhez, pontokhoz viszonyítva (pl. óceántól való távolság, medencefekvés) FÖLDRAJZI FOKHÁLÓZAT: szélességi és hosszúsági körökből álló gömbi koordináta-rendszer, amelynek segítségével egy felszíni pont helyzete pontosan meghatározhat ó. +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | **JELLEMZŐK** | **SZÉLESSÉGI KÖRÖK** | **HOSSZÚSÁGI KÖRÖK** | +=======================+=======================+=======================+ | IRÁNYUK | Ny - K | É - D | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | HELYZETÜK | Egymással | A sarkokon átmnő, a | | | párhuzamosak | szélességi körökre | | | | merőleges körök | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | HOSSZUK | Egyenlítőtől | Egyenlő hosszúak | | | távolodva, sarkok | | | | felé rövidülnek | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | KEZDŐKÖR (0°) | **EGYENLÍTŐ**\ | **GREENWICH-i | | | (a Földgömböt ÉSZAKI- | DÉLKÖR**\ | | | és DÉLI FÉLGÖMB-re | (a Földgömböt a | | | osztja) | 180°-os körrel együtt | | | | NYUGATI- és KELETI | | | | FELGÖMB-re osztja) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | SZÁMOZÁSUK | Kezdő szélességi | Kezdő hosszúsági | | | körtől (egyenlítő) | körtől kelet és | | | észak és dél felé: | nyugat felé: | | | 0°-90° 🡪 (é.sz & | 0°-180°(valójában | | | d.sz) | félkötök) 🡪 (k.h & | | | | ny.h) | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | NEVEZETES KÖRÖK | É.sz. 90° : | 0°: greenwichi délkör | | | Északi-sark(pont) | (meridián) 🡪 kezdő | | | | hoszszúsági kör | | | É.sz. 66,5° : Északi | | | | sarkkör | 180°: dátumválasztó | | | | vonal / | | | É.sz. 23,5° : | vasárnap--hétfő vonal | | | Ráktérítő | | | | | | | | 0° : Egyenlítő | | | | | | | | D.sz. 23,5° : | | | | Baktérítő | | | | | | | | D.sz. 66,5° : Déli | | | | sarkkör | | | | | | | | D.sz. 90° : | | | | Déli-sark(pont) | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ 1° egy hosszúsági körön kb. \~111km Az egyenlítő mentén 1° kb. \~115km  VETÜLETEK: a földrajzi fokhálózat kivetítése síkban, torzítások árán **KÚPVETÜLET** **HENGERVETÜLET** **(PÓLUSOS) SÍKVETÜLET** ------------------ --------------------------------------------------------- ---------------------------------------------------------- ----------------------------------------------------- VETÍTÉS MÓDJA A kúp csúcspontja egybeesik a Föld forgástengelyével A hengerpalást az Egyenlítő mentén érinti a földfelszínt A sík a sarkon érinti a földfelszínt HOSSZÚSÁGI KÖRÖK A kúp csúcspontjába összefutó sugársor egy részét adják Párhuzamos egyenesek Pólus középpontú sugársort alkotnak SZÉLESSÉGI KÖRÖK A kúp csúcspontja körüli koncentrikus körívrészek A hosszúsági körökre merőleges párhuzamos egyenesek A sugársor középpontja körül koncentrikus körök PÓLUS Pont vagy körív Nem ábrázolható Egy pont TORZÍTÁS Szögben (terület tartó vetület) Területben (szögtartó vetület) Szögben és területben is torzít (általános vetület)    TÉRKÉPI TÁJOLÁS IRÁNYTŰVEL: FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZÁS: Egy földrajzi pont helyének meghatározása a földrajzi fokhálózat segítségével, azaz a szélességi és hosszúsági körének megadásával KERESŐHÁLÓZAT: négyzethálós rendszer, amelynek függőleges oszlopait betűkkel, vízszintes sorait számokkal jelölik NÉVMUTATÓ: Az atlasz végén található betűrendes mutató, amelyben a földrajzi nevek mellett az oldalszám és a keresőhálózat koordinátái találhatók HA NINCS IRÁNYTŰ: 1.) ESTE: Sarkcsillag megkeresése 2.) REGGEL: nap + analóg óra ÁLLÁSPONT MEGHATÁROZÁS: TÁVOLSÁGMÉRÉS A TÉRKÉPEN: II\. TÁVÉRZÉKELÉS, TÉRINFORMATIKA TÁVÉRZÉKELÉS: olyan eszközökkel (légi járműveken vagy űreszközöken elhelyezett érzékelők) készítik a felvételeket amelyekkel nincs közvetlen kapcsolata a felvételt készítő egyénnek MŰHOLD: egy bolygó (általában a Föld) körül keringő mesterséges égitest MŰHOLDFELVÉTELEK KLSZÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI: MŰHOLD FELVÉTEL TÍPUSOK: FELBONTÓKÉPESSÉG: megmutatja, hogy mekkora kiterjedésű felszíni elemek különíthetők el a felvételeken. (minél kisebb a pixelméret, annál részletgazdagabb, nagyobb felbontású a felvétel) PASSZÍV ÉRZÉKELÉS: a föld felszín a Nap sugarait veri vissza, bocsájt ki valamilyen hősugárzást és ezt fogja érzékelni a műhold 🡪 a műhold nem bocsájt ki jeleket AKTÍV ÉRZÉKELÉS: a műhold saját maga bocsájtja ki azt a jelet ami visszaverődik a felszínről és a műhold ezt fogja érzékelni 🡪 a műhold bocsájt ki jelet KUTATÓMŰHOLDAK: SPOT & LANDSAT ŰRSZONDÁK: Föld gravitációját elhagyó más égitesteket tanulmányozó eszközök **GPS** (Global Positioning System) : Globális Helymeghatározó Rendszer **GIS** (Geographic Information System) : Földrajzi Információs Rendszer -szerepet játszik a természeti erőforrások kutatásában, tájtervezésben, településfejlesztében, logisztikában, szociológiai összefüggések vizsgálásában ŰRKUTATÁS ESZKÖZEI: Űrállomás Föld körül keringő űreszköz, amely létfenntartó rendszerrel rendelkezik, a fedélzetén tartózkodó emberek tudományos munkát végeznek ----------------------------- ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Űrszonda A Naprendszer objektumait kutatja, leszállhat különböző égitesteken, de el is hagyhatja a Naprendszert Űrtávcső A Föld légkörén kívül elhelyezett távcső, ami sokkal jobb és részletesebb képet szolgáltat a földi távcsöveknél. Az űrtávcsövekkel lehetőség nyílt az exobolygók\* felfedezésére Űrhajó Emberek világűrbe juttatására és visszatérésére alkalmas, egyszer használatos űrjármű Űrrepülőgép Emberek világűrbe juttatására és visszatérésére alkalmas, többször felhasználható űrjármű, ami a repülőgépekhez hasonló módon landol. Magyar fejlesztésű eszközök Pille sugárdózismérő, Masat-1 műhold TÁJÉKOZÓDÁS KOZMIKUS TÉRBEN ÉS IDŐBEN I. VILÁGEGYETEM, TEJÚT-, ÉS NAPRENDSZER **ŐSROBBANÁS**: \~13,7 milliárd évvel ezelőtt **METAGALAXIS**: a világegyetem általunk megfigyelt része **CSILLAG**: saját fénnyel rendelkező égitest, anyaga a plazma 🡪 energiatermelés magfúzióval (H -\> He) **VILÁGEGYETEM**: minden létező anyag összegzése (13,7 milliárd év, többszáz millió galaxis) **GALAXIS**: tömegvonzás által öszetartott csillagcsoportulás (többszáz millió) / csillagrendszer **TEJÚTRENDSZER**: spirális szerkezetű galaxis, melynek a Nap is tagja. (több mint 100.000 fényév széles) EXTRAGALAXISOK: a tejútrendszeren kívüli galaxisok **NAPRENDSZER**: a Tejútrendszernek az a tartománya, ahol a Nap tömegvonzása érvényesül.\ (sugara kb. 2 fényév) CSILLAGÁSZATI MÉRTÉKEGYSÉGEK: TEJÚTRENDSZER FELÉPÍTÉSE: CSILLAGKÉPEK: csillagai valójában sokszor nagyon távol vannak egymástól, csak optikailag látjuk őket közelieknek. HELIOSZFÉRA: a Naprendszer azon tartománya, amelyet a Nap részecskesugárzása, a napszél tölt ki (magnetoszféra) +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | **MAG** | Nap | | | | | energiatermelés | | | | | e: | | | | | magfúzió | | | | | (termonukleáris | | | | | folyamat)\ | | | | | 🡪 A fúziós | | | | | folyamatban | | | | | (óriási | | | | | hőmérsékleten | | | | | és nyomáson) | | | | | proton-proton | | | | | reakció zajlik | | | | | le: a | | | | | hidrogénatomok | | | | | magjai | | | | | egyesülnek, és | | | | | héliumatommagok | | | | | jönnek létre | | | | | | | | | | Az energia | | | | | nagyenergiájú | | | | | fotonok | | | | | formájában | | | | | szabadul fel. | | | | | (H -\> He) | +=================+=================+=================+=================+ | | | **SUGÁRZÁSI | Az energia | | | | ÖV** | kifelé | | | | | sugárzással | | | | | terjed. 🡪 | | | | | röntgensugárzás | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | **ÁRAMLÁSI ÖV** | Az energia | | | | | kifelé | | | | | anyagáramlással | | | | | terjed és jut | | | | | el a | | | | | fotoszférába 🡪 | | | | | hőáramlás | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | **FOTOSZFÉRA** | \- Nap felszíne | | | | | | | | | | \- innen | | | | | származik a Nap | | | | | fényének közel | | | | | 90%-a | | | | | | | | | | \- napfoltok 🡪 | | | | | hőmérséklete | | | | | 1000 °C-kal | | | | | alacsonyabb a | | | | | fotoszféra | | | | | átlagos | | | | | hőmérsékleténél | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | **KORMOSZFÉRA** | Napkitörés | | | | | (fler) 🡪 | | | | | robbanásszerű, | | | | | fényjelenséggel | | | | | járó jelenségek | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | | Gázhidak | | | | | (protuberanciák | | | | | ) | | | | | 🡪 nap | | | | | részecskesugárz | | | | | ása | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | | **KORONA** | Ritka anyaga | | | | | **napszél**ként | | | | | áramlik ki a | | | | | bolygóközi | | | | | térbe | | | | | | | | | | 🡪 A töltött | | | | | részecskék egy | | | | | része a Föld | | | | | mágneses | | | | | pólusai | | | | | környékén | | | | | légkörünkbe | | | | | jut, a légköri | | | | | gázokat | | | | | ütközésekkel | | | | | sugárzásra | | | | | gerjeszti 🡪 | | | | | **sarki fény.** | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ BOLYGÓMOZGÁS TÖRVÉNYEI: Kepler törvényei (1600-as évek) NAGYBOLYGÓK: ANYAGI ÖSSZETÉTEL ALAPJÁN **KŐZETBOLYGÓ (Föld-típusú)** **GÁZBOLYGÓ (Jupiter-típusú)** ---------------------------- ------------------------------- ----------------------------------------- -------------------------- Tömeg kisebb \< nagyobb Egyenlítői átmérő kisebb \< nagyobb Térfogat kisebb \< nagyobb Anyagi összetétel nehezebb elemek túlsúlya könnyű elemek gyakorisága Sűrűség nagyobb ( x \> 3g/cm^3^ ) \> kisebb ( x \< 3g/cm^3^ ) Kőzetburok kialakult a felszínen nem alakult ki a felszínen Naptól való távolság belső naprendszer bolygói külső naprendszer bolygói Keringési idő rövidebb \< hosszabb Átlagos keringési sebesség nagyobb \> kisebb Holdak száma kevés (összesen 3) \< sok (200-nál több) Gyűrűrendszer nincs van Csoport tagjai Merkúr, Vénusz, Föld, Mars Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz TÖRPEBOLYGÓK : (Plútó, Ceres, Eris) \- többsége a Neptunuszon túl található meg\ 🡪 Kuiper övezet \- kivéve a Ceres 🡪 Mars és Jupiter között (kisbolygó-öv) \- Pályájukat nem tudják kitisztítani a törmeléktől KISBOLYGÓK (ASZTEROIDÁK): +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | |  | | | | | | | \- Felszínén | | | | | becsapódásos | | | | | eredetű formák | | | | | 🡪 kráterek, | | | | | medencék | | | | | | | | | | \- légköre | | | | | rendkívül ritka | | | | | | | | | | \- folyékony | | | | | víz sem | | | | | található a | | | | | felszínén 🡪 a | | | | | felszínformálás | | | | | ban | | | | | a külső erők | | | | | közül csak a | | | | | napsugárzás | | | | | hatása | | | | | érvényesül | +=================+=================+=================+=================+ | | A Vénusz a | VÉNUSZ | \- | | | horoszkópban \| | | Esthajnalcsilla | | | Astronet.hu | | g | | | \... | | 🡪 leginkább | | | | | hajnalban és | | | | | alkonyatkor | | | | | látható | | | | | | | | | | \- méretei a | | | | | Földéhez | | | | | hasonlók | | | | | | | | | | \- forgása a | | | | | keringésével | | | | | ellentétes | | | | | irányú | | | | | | | | | | \- több | | | | | rétegből | | | | | felépülő, nagy | | | | | sűrűségű, | | | | | főként | | | | | szén-dioxidből | | | | | álló légkör 🡪 | | | | | erős | | | | | üvegházhatás 🡪 | | | | | 470 - 500 °C a | | | | | felszíni | | | | | hőmérséklet | | | | | | | | | | \- 45-60 km | | | | | magasságban: | | | | | kénsavból álló | | | | | vastag felhők 🡪 | | | | | erősen savas | | | | | esők + nagy | | | | | fényvisszaverő | | | | | képesség | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | |  | | 71%-át víz | | | | | borítja | | | | | | | | | | \- | | | | | légkörefőként | | | | | nitrogénből és | | | | | oxigénből áll | | | | | | | | | | \- légkörben a | | | | | meteorok nagy | | | | | része elég, | | | | | ezért | | | | | viszonylag | | | | | kevés | | | | | meteoritkráter | | | | | található a | | | | | felszínén | | | | | | | | | | \- a sarkokon | | | | | jégsapkák | | | | | figyelhetők meg | | | | | | | | | | \- egy hold | | | | | | | | | | \- hatalmas | | | | | víztömegről | | | | | visszaverődő | | | | | napfény miatt a | | | | | Föld az űrből | | | | | nézve kék | | | | | színűnek | | | | | látszik | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | The Story So | MARS | \- Földhöz | | | Far: Life On | | hasonlít: | | | Mars | | tengelyforgás | | | | | ideje, | | | | | tengelyferdeség | | | | | , | | | | | éghajlati | | | | | övezetek, | | | | | évszakok | | | | | váltakozása | | | | | | | | | | \- vasban | | | | | gazdag kőzetek | | | | | 🡪 vöröses | | | | | kőzetek | | | | | (nedvesebb és | | | | | melegebb | | | | | időszakokban | | | | | oxidálódtak) | | | | | | | | | | \- sarkokon | | | | | jégsapkák, | | | | | gleccservölgyek | | | | | | | | | | \- ritka, | | | | | vékony, főleg | | | | | szén-dioxidból | | | | | álló légkör | | | | | | | | | | \- gyenge | | | | | übegházhatás, | | | | | nagy | | | | | hőmérsékletkülö | | | | | nbségek, | | | | | nagy sebességű | | | | | szelek, | | | | | porviharok | | | | | | | | | | \- a | | | | | porszemecskék | | | | | vastartalmuk és | | | | | vényszóró | | | | | hatásuk miatt a | | | | | marsi égbolt | | | | | vörösesnek fog | | | | | látszódni 🡪 | | | | | „Vörös Bolygó" | | | | | megnevezés | | | | | | | | | | \- 2 hold : | | | | | Phobos, Deimos | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | |  | | \- vastag, sűrű | | | | | légkör | | | | | | | | | | \- légörvények | | | | | 🡪 Nagy Vörös | | | | | Folt | | | | | | | | | | \- összesen 80 | | | | | hold | | | | | | | | | | \- 4 legnagyobb | | | | | holdját Galileo | | | | | Galilei fedezte | | | | | fel (Ió, | | | | | Európa, | | | | | Ganümédész, | | | | | Kallisztó) | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | Szaturnusz -- | SZATURNUSZ | \- második | | | Wikipédia | | legnagyobb | | | | | bolygó | | | | | | | | | | \- legkisebb | | | | | sűrűségű | | | | | | | | | | \- kő- és | | | | | jégdarabokból | | | | | álló | | | | | gyűrűrendszer | | | | | (csupán néhány | | | | | méter vastag) | | | | | | | | | | \- legtöbb hold | | | | | a | | | | | naprendszerben | | | | | (83) | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | |  | | szinte | | | | | egybeesik a | | | | | keringési | | | | | síkjával | | | | | | | | | | \- forgása | | | | | keringésével | | | | | ellentétes | | | | | irányú | | | | | | | | | | \- légköre | | | | | főleg | | | | | hidrogénből, | | | | | héliumból, | | | | | kevés Metánból | | | | | áll | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | | A kutatókat is | NEPTUNUSZ | \- Nagy Sötét | | | meglepte, mi | | Folt | | | történik a \... | | | | | | | \- nagyon kék | | | | | színű 🡪 | | | | | viszonylag sok | | | | | metánt | | | | | tartalmzaz | | | | | légköre | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ | TÖRPEBOLYGÓ |  | | (2006) a Plútót | | | | | törpebolygóvá | | | | | minősítették. A | | | | | döntésben | | | | | szerepet | | | | | játszott, hogy | | | | | elnyúlt | | | | | keringési | | | | | pályája miatt | | | | | napközelben | | | | | beljebb van a | | | | | Neptunusznál. | +-----------------+-----------------+-----------------+-----------------+ ÜSTÖKÖSÖK: (Halley -\> 76 évente) (Hale-Bopp) \- fagyott víz, por, gáz \- több km átmérőjű \- kisebb tömegű égitest, melyek többsége hosszan elnyúlt ellipszispályán kering a Nap körül ...KERINGÉSE: +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | NEVEZETES | **III. | **VI. 21** | **IX. 22.** | **XII. | | DÁTUMOK | 20.** | | | 21.** | | | | **(Június | **(Szeptemb | | | | **(Március | 21)** | er | **(December | | | 20)** | | 22)** | 21)** | +=============+=============+=============+=============+=============+ | A Nap | Egyenlítő | Ráktérítő | Egyenlítő | Baktérítő | | merőleges | | | | | | delelése | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Csillagásza | Tavasz | nyár | Ősz | Tél | | ti | | | | | | évszak | | | | | | kezdete az | | | | | | északi | | | | | | félgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Csillagásza | ősz | Tél | tavasz | Nyár | | ti | | | | | | évszak | | | | | | kezdete az | | | | | | déli | | | | | | félgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Elnevezése | Tavaszi | Nyári | Őszi nap-éj | Téli | | az északi | nap-éj | napforduló | egyenlőség | napforduló | | félgömbön | egyenlőség | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Elnevezése | Őszi nap-éj | Téli | Tavaszi | Nyári | | a déli | egyenlőség | napforduló | nap-éj | napforduló | | félgömbön | | | egyenlőség | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Leghosszabb | | X | | | | nappal az | | | | | | északi | | | | | | félgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Leghosszann | | | | X | | óóbb | | | | | | nappal a | | | | | | déli | | | | | | földgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Legrövidebb | | | | X | | nappal az | | | | | | északi | | | | | | félgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ | Legrövidebb | | X | | | | nappal a | | | | | | déli | | | | | | félgömbön | | | | | +-------------+-------------+-------------+-------------+-------------+ KÖVETKEZMÉNYEK:  **DELELÉSI MAGASSÁG**: a Napnak a horizont síkjával bezárt szöge **ZENIT**: az égbolt legnagasabb része 🡪 ha a Nap a zeninben van : 90°-os a delelési szöge **NADIR**: Zenit ellentétje **HORIZONT**: az égbolt és a földfelszín találkozása II\. IDŐSZÁMÍTÁS **HELYI IDŐ**: a Föld forgásához vagy Nap járásához mért idő (Napóra mutat mindug helyi időt)\ Egy hosszúsági kör (délkör) mentén akkor van helyi idő szerint dél, amikor a Nap az adott hosszúsági kör fölött delel (a legmagasabban áll a horizont fölött). Ebből következik, hogy minden hosszúsági körön más és más a helyi idő **ZÓNA IDŐ**: területekként egységesített idő. A zónaidő megegyezik az adott időzóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejével (kiterjesztett helyi idő) **VALÓDI NAPIDŐ**: két delelés között eltelt idő (Kepler második törvénye) **KÖZÉPIDŐ**: =24ó 🡪 a valódi napidő pontatlansága miatt vezették be **VILÁGIDŐ**: a greenwichi 0°-os hosszúsági körhöz tartozó középnapidő **CSILLAG NAPIDŐ**: egy csillag két delelése között eltelt idő **NAPÉV:** A Föld egyszeri Nap körüli keringése alatt eltelt idő (365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc) **NAPTÁRI ÉV:** 365 nap **JULIANUS NAPTÁR:** Julius Caesar naptárreformja vezette be a szökőévet (minden 4. évben) a napév és a naptári év eltérése miatt **GERGELY-NAPTÁR:** XIII. Gergely pápa ekkor újabb naptárreformot vezetett be, amelynek lényege, hogy a kerek százas évek közül csak a 400-zal oszthatók lettek szökőévek 🡪 szökőnap: Feb. 24. III\. HOLD \- nincs saját légköre 🡪 égbolt fekete, nincsen szél \- minden meteoroid becsapódik 🡪 krátert hagy maga után \- árnyékok élesek \- nagy a hőingás \- nappali oldal nagyon meleg \- éjeli oldal nagyon hideg (-180°C) \- kicsi a tömege 🡪 kicsi a gravitáció \- felszínét por borítja \- kőzetből áll \- felszínén vulkáni és meteorkráterek találhatók \- felszín vannak -- sötét medencék -\> 'tengerek' -\> víz nincs HOLD MOZGÁSA: FÉNYVÁLTOZÁSA:  +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | FOGYATKOZÁSOK | NAPFOGYATKOZÁS | HOLDFOGYATKOZÁS | +=======================+=======================+=======================+ | HOLDFÁZIS | Újhold | Telihold | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | Kép | A diagram of a planet |  | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | Égitestek sorrendje | NAP -- HOLD -- FÖLD | NAP -- FÖLD -- HOLD | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | Jellemzők | \- egy helyen csak | \- nincs minden | | | néhány percig tart | teliholdkor | | | (\~4p) | holdfogyatkozás mivel | | | | a Föld és a Hold | | | \- teljes (teljes | keringési síkja | | | árnyékban) | eltérnek egymástól | | | | | | | \- részleges | \- teljes és | | | (félárnyékban) | részleges (föld | | | | árnyékot vet a | | | \- gyűrűs | Holdra) | | | | | | | \- Nap és a Hold | \- gyakrabban és | | | látszólagos mérete | tovább is trat mint a | | | megegyezik egymással | Napfogyatkozás (akár | | | | 1 óráig is tarthat) | | | \- a Hold keringési | | | | síkja eltér a Föld | \- vöröses színű lesz | | | keringési síkjától | a Hold | | | (5°) 🡪 nincsen minden | | | | újholdkor | | | | napfogyatkozás | | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | Megyfigyelhetőség | Tilos szabad szemmel | Szabad szemmel is | | | megfigyelni | megfigyelhető | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ Teljes Holdfogyatkozáskor a Hold vöröses színűnek látszódik 🡪 a Nap fényét megtöri a Föld légköre 🡪 a Nap sugarai megtörnek, eltolódnak a vöröses színskála felé (energiavesztés) 🡪 ez verődik vissza a Hold felszínéről +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | KLAUDIOSZ PTOLEMAIOSZ | Ókori görög | Geocentrikus világkép | | | csillagász | | +=======================+=======================+=======================+ | NIKOLAUSZ KOPERNIKUSZ | Lengyel csillagász | Heliocentrikus | | | | világkép | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | GELILEO GALILEI | Olasz csillagász | \- felfedezi a | | | | Jupiter 4 Holdját | | | | | | | | \- megfigyeli a Nap | | | | forgását | | | | | | | | \- Vénusz | | | | fényváltozásai | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | GIORDANO BRUNO | Olasz csillagász | A nap az egyike a | | | | csillagoknak, nem a | | | | világ központja | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | JURIS GAGARIN | Szovjet unio | \- első ember az | | | | űrben | | | | | | | | \- Vosztok--1 | | | | | | | | \- egyszer megkerülte | | | | a Földet | | | | | | | | \- 1961 | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | NEIL ARMSTRONG | Amerikai űrhajós | \- Első ember a | | | | Holdon | | | | | | | | \- Apollo-11 | | | | | | | | \- 1969 | | | | | | | | \- Edwin Aldrinnal & | | | | Michael Collins | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | EDWIN ALDRIN | Amerikai űrhajós és | Második ember a | | | mérnök, pilóta | Holdon | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | FARKAS BERTALAN | Magyar űrhajós | \- Az első magyar | | | | űrhajós, aki közel | | | | egy hetet töltött az | | | | űrben | | | | | | | | \- 1980 | | | | | | | | \- Szaljut--6 | | | | űrállomás | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+ | BAY ZOLTÁN | Magyar fizikus | \- magyar | | | | Hold-radar-kísérlet | | | | vezetője (1946) 🡪 | | | | magyar űrtevékenység | | | | kezdete | | | | | | | | \- radarcsillagászat | | | | szülőatyja | +-----------------------+-----------------------+-----------------------+