India Összefoglalója PDF

India elnevezése - **Hegel:** csodák országa, amit mindig kerestek - India -- az elnevezés kialakulása: az Indus folyótól keletre lévő területet, illetve az ott élő népet nevezték így a perzsák és a görögök. Maga a név a **Szindhu** vagy **Hind** szóból ered, ami az Indus folyó nev...

India elnevezése - **Hegel:** csodák országa, amit mindig kerestek - India -- az elnevezés kialakulása: az Indus folyótól keletre lévő területet, illetve az ott élő népet nevezték így a perzsák és a görögök. Maga a név a **Szindhu** vagy **Hind** szóból ered, ami az Indus folyó neve. A középkorban a szubkontinens lakói magukra is kezdték alkalmazni, hogy megkülönböztessék magukat a muszlim hódítóktól. A terület önelnevezése az ókorban **Árjadésa** (nemes föld). India hindi nyelven: **Bharat**. A hinduizmus, mint vallás önelnevezése **szanátana dharma.** - Indiai civilizáció története: az indiai szubkontinensen, de kiterjedt **Délkelet-Ázsiára**, illetve a buddhizmuson keresztül kisugárzott Távol-Keletre és Közép-Ázsiára - Ötezer éves története ellenére sok érdeklődő számára a mogul kori **Tádzs Mahal** (17. század) határozza meg Indiáról alkotott képét... - Két **világvallás** születési helye (hinduizmus, buddhizmus) és egyedülálló társadalmi rendszer (**kasztrendszer**) - Jellegzetes filozófia, irodalom, építészet, tudományok - **Három réteg**: 1. hindu, 2. iszlám, 3. nyugati civilizáció (angol gyarmatosítás + független állam) - India mint... - A világ legnagyobb **demokráciája**, kivételes tapasztalat! - 1947 óta **népessége** napjainkra megnégyszereződött (340 millióról 1,39 milliárdra emelkedett) -- hatalmas tehertétel! - A 20. század második felében hosszú ideig vontatott **gazdasági növekedés,** ami az elmúlt 3-4 évtizedben felgyorsult. - A jövő **gazdasági nagyhatalma.** Gazdasági előrejelzések szerint 2050-re GDP-je majdnem eléri az USÁ-t. - **Súlyos egyenlőtlenségek**, pl. 2011-es UNESCO adatok szerint majdnem 30%-os írástudatlanság. - Legalább négyszer annyian beszélnek hindiül, mint németül - Bengáliul jóval többen beszélnek, mint olaszul - Több muszlim él Indiában, mint Törökországban vagy Egyiptomban - Több keresztény él Indiában, mint Ausztriában és Magyarországon együttvéve - Indiai szubkontinens: 4,5 millió négyzetkilométer (mint Európa az egykori SZU nélkül). É-D legalább 3000 km (Stockholmtól Máltáig), K-Ny szűk 3000 km (Párizstól Moszkváig) - Földrajzilag indiai szubkontinens, avagy Dél-Ázsia. - Az indomaláj ökozóna - ***Dél-Ázsia államai*** - **India** (a szubkontinens legnagyobb állama), - **Pakisztán** - **Banglades** (név: „bengáli ország", nagyrészt deltavidéken helyezkedik el, eredetileg Kelet-Pakisztán, 1971-ben vált függetlenné India támogatásával, 160 millió lakos, főváros Dakka, köztársaság, szűk 90% muszlim, 10% hindu, környezeti, vízrajzi problémák, a legszegényebb országok között), - **Nepál** (30 millió lakos, főváros: Katmandu, vallás: 80% hindu, 10% buddhista, kereszténység és iszlám is jelen van, 2008-ig alkotmányos monarchia, utána parlamentáris köztársaság, a világ 10 legmagasabb hegycsúcsa közül 8 itt található, a hagyomány szerint a nepáli Lumbiníben született Buddha), - **Bhután** (elzárt ország, lakosság: kb. 80 000 fő 2017-ben, főváros: Timpu, alkotmányos monarchia, 75% buddhista, Indiára támaszkodott Kínával szemben, ezredfordulón feloldották a TV és az internet tilalmát, gross national happiness mérése...), - **Srí Lanka** (régi neve Ceylon, lakosság: 20 millió, legnagyobb város: Colombo, köztársaság, szingaléz 75% - tamil 20% ellentét, 70% buddhista, a többi hindu, muszlim, keresztény), - **Maldív-szigetek** (szingalézzal rokon maldív nyelv, szunnita iszlám vallás, kb. félmillió lakos, köztársaság, idegenforgalmi központ) - **Afganisztán** északkeleti része is ide sorolható - Nepál - Srí Lanka - Maldív-szigetek ***India földrajzi nagyrégiói. Földtörténeti előzmények. Himalája*** - **Három nagy földrajzi egység: 1. Himalája vidéke, 2. Észak-indiai-alföld, 3. Dekkán.** - **Földtörténetileg** a **Dekkán** eredetileg Afrikához és az Arábiai-félszigethez tartozott, majd lassú mozgással a földtörténeti újkor első szakaszában, az eocén korszakban felgyűrte a Himaláját. (Tengeri élőlények lenyomatai több ezer méter magasan.) Az Észak-indiai-alföld a Himalájától délre hordalékkal feltöltött síkság. - Északon **Himalája** (szanszkrit: „a hó hazája") 2500 km hosszú vonulata kelet-nyugat irányban húzódik. Tőle északabbra: Transzhimalája, Tibeti-fennsík, Kunlun - Himalája előhegyeiben: gurkhák és serpák éltek! (Szimla, a brit alkirály rezidenciája!) - Tibet fővárosa: Lhásza - Bizonyos mértékű **földrajzi elkülönülés** (nem elszigeteltség), aminek történeti-kulturális következményei vannak. Az önálló civilizációs fejlődés lehetősége! - Északnyugaton a Karakorum és a Hindukus, nyugaton a Szulejmán-hegység (tőle nyugatabbra Beludzsisztán kopár fennsíkja. A beludzsok önálló államot akarnak, indoiráni nép nagyobbrészt törzsi keretek között, szunnita muszlimok Pakisztánban, Iránban, Afganisztánban) - Konfliktus Pakisztán és India között! - **Haibar-hágó** és **Bolán-hágó** -- átjárást biztosított északnyugaton. Elsősorban perzsák, görögök, szkíták, kusánok, hunok, törökök - Az indiai szubkontinens egyfajta olvasztótégely, **kevert** --, ahová főleg északnyugatról érkeztek újabb népcsoportok (angolok a kivétel, mert tengeren). - Keleten -- Hátsó-India és Kína felé -- majdnem járhatatlan trópusi őserdők (határövezetben: nágák) és az Arakán-hegység választja el az ázsiai kontinens többi részétől. - ***Az indiai civilizáció tengeri kapcsolatai és missziója (kiteljesedik: Kr.u. 1. évezred):*** - „Már az Indus-völgyi civilizáció tengeri kereskedelmi kapcsolatot létesített Mezopotámiával a part menti hajózás révén. - **(Hippalosz** és a monszunszelek titka.) Klasszikus források szerint egy **Eudoxosz** nevű tengerész jutott el először Kr.e. 120 körül Egyiptomból Indiába. - Deficites kereskedelem Indiával szemben már a klasszikus ókorban. - Útvonalak keletre: **Malaka-szoros**, Szumátrát délről megkerülve **Az Észak-indiai-alföld** - Alluviális síkság indiai mezőgazdaság centruma (pl. ma Pandzsáb -- zöld forradalom sikere) - ***[Pandzsáb]*** (öt víz, öt folyó) = Indus öt mellékfolyója, bevándorló árják itt tartózkodtak, és itt formálódtak a Védák. - A monszun vonulási iránya is valószínűleg megváltozott keleti irányba mozdult el. - **Thár-sivatag**: Industól keletre -- a történeti éghajlatváltozás miatt lett sivatag - **Szind:** Indus völgyének déli része **\ ***[Az Indus és a Dekkán között]* - **Kathiavár-félsziget** -- feltöltött terület. **Gudzsarát** (dzsainizmus, Gandhi, Ahmadábád -- fővárosa) - **Rádzsasztán** -- rádzsput fejedelemségek. - Dzsaipur, Udaipur - Rádzsasztán *[Hindusztáni-alföld]* - Gangesz alluviális síksága 1600 km, szélessége 200-500 km. India gazdasági és politikai központja (**Amarnáth** barlang szent hely -- Siva fallikus szimbólumának tartják azt a jégképződményt, amiből a Gangesz ered.) - Delhi (főváros), **Mathurá** (művészet), **Váránaszi,** azaz Benáresz (szent város), Pátaliputra - ***[Bengália]*** - Nagyobb része Bangladeshez tartozik - „bengáliai reneszánsz" - **Kalkutta** (Kolkata) -- angol alapítás - [***Asszám** (Assam) --* Kelet-India] - Dekkán egésze déli irányba kissé lejt - **Nyugati-Ghátok** -- szakadékos fennsíkok erődítményül szolgált a part közelében, átjárható szurdokok keleti irányba utakat nyitnak. - (**Malabár-part**). Innen jutnak el északra és keletre. - **Bombay** (Mumbai) -- angol támaszpont - Púna (Púne) -- maráthák központja volt. - A torkolattól délre trópusi partvidéki síkság (pálmafák) -- Keleti-Ghátok, **Koromandel-part.** Tamil népek, etnikailag különböznek az észak-indiaiaktól. Krisná-folyó termékeny síkságot öntöz. - Maiszúr (ma: Karnátaka) az angolok elleni harc központja - **Madrász** (Csennai) -- angol gyarmatosítás fontos központja - **Kójambattúri** nyiladék lehetővé tette a kereskedők számára a srí lankai szoros sekély vizeinek elkerülését. - **Arikamédu** -- régészeti lelőhely a tamil síkságon -- időszámításunk körül fontos kikötő a nyugatról érkező áruk számára - India éghajlata a várhatónál melegebb, mert a Himalája távol tartja a hűvösebb ázsiai légtömegeket. - A **monszun** India éghajlatának a meghatározója. Júniustól három hónapig tart. - Néhány déli vidéktől eltekintve a szubkontinensen más évszakokban nem esik az eső. A monszun oka, hogy az ázsiai kontinens felett felmelegedő levegő emelkedő mozgásba kezd, és a helyére óceáni páradús levegő érkezik. - A Dekkán ennek **esőárnyékában** létezik, így viszonylag kevesebb csapadékot kap. Thár-sivatag vagy a Dekkán belseje -- alig 250 mm csapadék. - Monszuneső hatására a **természet megújul**, minden kizöldül, az indiai szerelmi költészet is megverseli. A víz szent, mert az életet jelenti. A beteljesedő emberi szerelem jelképe. - **Vallásos tisztelet** a föld termékenységét biztosító **folyóknak**, amiket istennők személyesítenek meg. Vizük rituális tisztaságot is ad, ezért megmerítkeznek + halottak hamvait beleszórják. Váránaszi a legszentebb hindu város a Gangesz partján. Jamuná és Gangesz találkozásánál 12 évente a nagy ***kumbh mélá*** zarándoklat. **Természeti erőforrások. - Termények, állatvilág, ásványkincsek** - Eredetileg hatalmas erdőségek. Ezek jelentős részét kiirtották, mind a Gangesz vidékén (már az ókorban), mind a Dekkánon. A nagy eposzok még sűrű erdőket említenek. Az erdő a szent emberek otthona volt. Törzsi népek maradványai gyakran ma is itt élnek - Rododendron, himalájai cédrus, banyánfa, pippal, lótusz - Bengáli tigris, majmok, kígyók - Észak-indiai alföldön nyugatabbra búza, keletre rizs, délen a Dekkánon köles, tea - Szarvasmarha, jak, juh, kecske - Réz van, ón alig, vas jelentős, ezüst alig, arany - gyémánt legendás (Kohinoor -- valószínűleg Dél-Indiában került elő a középkorban. - Kereskedelmi utak: Északi út a Gangesz keleti övezetéből északnyugatra. Becsatlakozik a Selyemútba - Egy másik út a Gangesz keleti övezetéből a nyugati partvidékre - Déli utak a Dekkánon. (A szárazföldi kereskedelem a politikai és közbiztonsági viszonyok miatt sokszor veszélyes, ezért a víziutak jelentősége nagy.) Nyelvi megoszlás Indiában - ***1.) Ind vagy indoárja nyelvek*** (indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ága). - ***Szanszkrit*** (összetett, feldíszített) nyelv archaikus formáját az északról bevándorló törzsek beszélték (védikus, epikus és klasszikus szanszkrit). Nyelvtanát Pánini összegezte a Kr. e. 5. században. - Kr.e. 6. század -- Kr.u. 11. század: egyszerűsödött helyi beszélt változatok a ***prákrit*** nyelvek. Közülük a ***páli*** nyelv a théraváda buddhizmus szent nyelve. - A prákrit nyelvekből alakultak ki az újind nyelvek az ezredforduló után: ***hindi*** (370 millió és 160 millió második nyelvként), ***gudzsaráti*** (szűk 50 millió), rádzsasztáni, bihári, ***bengáli*** (több mint 230 millió, Banglades hivatalos nyelve), ***maráthi*** (75 millió), ***pandzsábi*** (75 millió -- két abc: perzsa és brahmí írás), szindhi, asszámi, nepáli, szingaléz. - ***Urdu*** (100 millió) nyelvtana megegyezik a hindivel és a szókészlet jelentős része is, de a hindiben több a szanszkrit, az urduban a perzsa és arab eredetű szó. Különbözik az írás is: hindi - Iráni nyelvek, pl. beludzs, ***pastu*** vagy ***patán*** nyugaton (40-60 millióan beszélik, Afganisztánban, Pakisztánban, Iránban - 2.) ***Dravida nyelvek** (több mint 200 millió)* - Időszámítás kezdetétől írásos emlékek. - Egyes feltételezések szerint indus-völgyi civilizáció lakossága. - Jelenlétük valószínűleg megelőzte az ind nyelvekét. Szanszkritba átkerült jövevényszavak, de később fordítva - 3.) ***Ausztroázsiai nyelvek -- munda nyelv*** (rokonai pl. az Indokínában beszélt nyelvek). Lehet, hogy megelőzte a dravidát is. India középső és északi részén mintegy 12 millió ember beszéli. Legismertebb a szantáli nyelv India és Pakisztán határán (5 millió). - 4.) ***Sino-tibeti*** nyelvcsalád ***tibeto-burmai*** ága megjelenik északon. - 1971-es népszámlálás alapján Indiában kb. 1500 nyelvet beszélnek. Közülük sok a törzsi dialektus, amit csak néhány ezren. - A nyelveknek és a rasszoknak nincs sok közük egymáshoz. Az egyes nyelveket antropológiai szempontból kevert rasszok beszélik.   ***[Az indiai történelem jellegadó vonásai]*** - Indiai időszemlélet - Az indiai szemlélet a földi időt a **kozmikus idő** perspektívájában helyezi el -Az idő nem lineáris, hanem **ciklikus** - A világegyetem fennállásának és „visszahúzódásának" váltakozása - Brahmá isten egy napja = 4,32 milliárd földi év (**kalpa**). Ezt ugyanilyen hosszú éjszaka követi. - Egy kalpa 1000 nagy korszakból (**mahájuga**) áll. Ezek egyenként négy korszakból (szatja, tréta, dvápara, kálijuga) állnak. Az elején egyfajta aranykor figyelhető meg, majd egyre romlik az emberiség, végül eljön a kálijuga, amikor a romlottság miatta világ megérdemli a pusztulást és a megújulást. Ez isteni beavatkozásra meg is történik. Ezerszer ismétlődik ez meg Brahmá egy napja alatt. - Brahmá egy éve 360 ilyen napból áll. - Ezt a szemléletmódot főleg a **puránák** sugallták (Kr.u. 4-10 században jegyezték le őket, de korábbi eredetűek). ***Történeti tudat Indiában*** - Írott források a viszonylag későbbi korszakokból maradtak fenn, mert romlandó anyagra írtak. Nem alakult ki a görög és római történetírás hagyománya. A múltról szóló indiai művekben a **mitikus** és a **történeti ismeretek** keverednek (pl. puránák). - Azok az események datálhatók viszonylag pontosan, amelyek tárgy emlékekkel (pénzérmék), utazók látogatásaival, nemzetközi eseményekkel is meghatározhatók. - A **krónikaírás** a muszlim hódítással és a mogul korban alakult ki. A tudományos igényű történetírás pedig az angolok hatására. - Még ma is sokat változhat felfogásunk az indiai történelemről új leletek hatására. -- Az indológia kialakulása - **Filippo Sasetti** firenzei kereskedő -- 16.sz-ban öt évet élt Goában. Valószínűleg ő volt az első, aki felismerte a szanszkrit és az európai nyelvek közötti hasonlóságot. - **William Jones** 18.sz -- megtanul szanszkritul egy pandittól. Felhívta a figyelmet több európai nyelv és a szanszkrit közötti rokonságra. Indoeurópai nyelvrokonság! A Bengáliai Ázsiai Társaság alapítója. Ázsiai Kutatások című kiadványsorozat. Tevékenységét a főkormányzó is támogatja. Lefordítja Kálidásza Sakuntalá című drámáját. - **Kant, Schopenauer** vonzalma az indiai irodalom és filozófia iránt. Hat a német idealizmus filozófiájára. - Az európai gondolkodás a romantika korában szabadulni akart a felvilágosodás racionalizmusától, és a mesés Keletben csodálatos vallásos és filozófiai mélységet látott. - **Franz** **Bopp** az indogermán összehasonlító nyelvészet megalapítója - **Max** **Müller** (1823-1900) -- német származású oxfordi professzor. Az indológia tudományának elmélyítője A modern India-kutatás - Az indológia kezdetben erőteljesen európai és nyelvészeti stúdium volt. - 1861 **Indiai Régészeti Felügyelőség** létrejötte. Tárgyi és művészeti emlékek feltárása, gyűjtése, rendszerezése. Az angol gyarmatosítók a korabeli Indiáról is rengeteg anyagot gyűjtenek különféle összeírások révén. Ez kincsesbánya a 19-20. századot kutatók számára. ***A 20. századi történetírás néhány változata:*** - Angol birodalmi történetírás Indiáról. - Az indiai nemzeti történetírás változata. - Alternatív történetírás az elnyomott, háttérbe szorított, marginális stb. csoportokról. - A hindutva nacionalista történetírása. - Társadalomtudományos kutatások hatása a 20. században: Cambridge-i India története sorozat - Magyar indológusok: Töttössy Csaba, Balogh András, Gáthy Vera, Stein Aurél, Baktay Ervin - Tárgyi emlékek: Fa, vályog épületek elpusztultak, sokszor a kő és a terrakotta is az indiai éghajlat következtében. Leginkább a **kőből épült vallásos épületek** maradtak fenn (buddhista sztúpa, hindu templom) - **Kr.u. 1000 előttről egy sem maradt fenn** (kivétel néhány buddhista kézirat, ami Belső-Ázsia homokjában maradt meg). - India éghajlata mellett a papírra írt könyvek élettartama 200-300 év, így gondoskodtak az újramásolásról. - Szárított, füstöléssel kezelt, átlyukasztott, zsineggel könnyvé fűzött pálmalevél kéziratok közül a legkorábbi egy **Kr.u. 9. századi saiva szöveg** a cambridge-i egyetemi könyvtárban. Írott források és írásbeliség - Az elpusztult tárgyi emlékekhez képest a vallásos és nem vallásos szövegek fennmaradása a kéziratok másolása révén az indiai civilizáció lényegének megismerését teszi lehetővé. Az anyagi kultúra elpusztult. Főleg szanszkrit. A **théraváda buddhizmus páli nyelven**, de a **mahájána** már **szanszkritul** öröklődött. A szanszkrit biztosította az indiai kultúra egységét, erejét, kontinuitását. Idővel holt nyelvvé vált (**India „latinja)** - A Védákat a hagyomány szerint szóban örökítették át, de mikortól kezdődött az **írásbeliség**? - Valószínűleg a Kr.e. 5. században, mert városi társadalom alakul ki. Kr.e. 2. században már könyvtárak is léteztek. (Asóka feliratai a Kr.e.3. században -- helyi prákrit nyelven.**)** - **Dévanágari** (dévanágarí) -- betűk felső részét összekötő vízszintes vonal alkalmazása („isteni városi"): Esztétikailag kimunkált. A kora középkor írása. Modern hindi is alkalmazza! **Az indiai történelem sajátosságai** **1.Civilizációs súlypontok** változása és **regionális eltérések** kezdetben Indus-völgy, majd máig Gangesz vidéke az indiai civilizáció súlypontja, déli rasszok sötétebb bőrűek - nyelvi különbségek -- észak: indoeurópai nyelvek, dél: dravida nyelvek - délen a papság befolyása jelentős és nagy templomvárosok alakultak ki **2.Birodalmi hagyomány** -- első birodalom (Maurják), második birodalom (Gupták), harmadik birodalom (nagymogul állam), negyedik birodalom (brit gyarmat). A birodalmi mozgásforma kevésbé érvényesül, mint Kínában, de jobban, mint Európában. **3.Faluközösség** -- az önmagukat igazgató faluközösségek Indiája. Víztárolók. 4.Az indiai civilizáció **vallási meghatározottsága** - **hindu** 79,8% - **muszlim** 14,2%, - keresztény 2,3%, Tamás-keresztények - szikh 1,7%, - buddhista 0,7% - dzsaina 0,4% - agnosztikus, ateista 0,7% - Párszik -- zoroasztriánus vallás - **India lakossága** 1.4 milliárd kb Összevetések: - Pozitív teológia -- negatív teológia - Ortopraxis -- ortodoxia - Perszonalista -- imperszonalista - Az örök világtörvény vallása - **Indiai vallások** - **ásztika** (ortodox) -- elfogadják a Védák tekintélyét - hinduizmus -- nyugati tudomány által használt műszó India „maistream" vallására (korai formáját bráhmanizmusnak is nevezik) **A hinduizmus fejlődése a védikus vallás -- bráhmanizmus -- hinduizmus ívet írja le.**   - **násztika** (heterodox) -- elutasítják a Védák tekintélyét - új vallások -- buddhizmus, dzsainizmus, ádzsívikizmus -- a Kr.e.6. században - A Kr.e. 6. század után a buddhizmus dinamikus terjeszkedésnek indult és majdnem kiszorította a hinduizmust. A Kr.u. 1. évezred során a hinduizmus lassú ellentámadása következett be, amely fokozatosan kiszorította a buddhizmust. Bráhmanizmus + népi kultuszok = megújult hinduizmus - Közkeletű meghatározások: vegetarianizmus, a tehén tisztelete, a világ illúzió, kasztrendszer... - Hinduizmus a nyugati tudomány által alkotott fogalom. A hinduk **szanátana dharmának** hívják vallásukat. **Vaidika dharma**, azaz védikus dharma, amely az örök világtörvény indiai társadalomra való alkalmazása. **Hindu dharmáról** mint nyugati műszót alkalmazzák saját vallásukra. - **Nem kinyilatkoztatott vallás** (szemben a kereszténységgel és az iszlámmal, hanem hosszabb történelmi folyamat eredménye). Nincs vallásalapító. - Nem vallás, hanem **szampradáják,** azaz vallási közösségek (vallások, istenek és kultuszok együttese -- egyfajta politeizmus számos istennel), valamint életmód és társadalmi rend, ami jelen van a mindennapokban. - Főszabály: **hindunak születni lehet**, áttérni nem. Aki Nyugatra költözött, kizáratott a közösségből. Mára ez változott, 2000 körül kb. 2 millió hindu élt Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, illetve újkori misszionárius mozgalmak születtek. Az újkori migráció következtében. - A hinduizmus területhez kötött vallási rendszer. A különféle helyeknek szakrális tartalma és kötődése van. **A hinduk számára India szent föld.** Visnu isten földi megtestesülései (avatára) konkrét helyszínekhez kötődnek (Ajódhjá Ráma szülőhelye. Bábrí Maszdzsid lerombolása). - **Bhárat Mátá** (= India Anya), illetve a hozzá írt dicsőítő ének egy 19. századi bengáli író, **Bankim Csandra Csattardzsí** Ánandamath című regényében jelenik meg. Az 1777-es muszlimok és britek elleni szannjászí lázadásnak állít emléket. Az ország jellemvonásai egyben az istennő attribútumai. Az ország felszabadítása az istennek tett szolgálat. Radikális vallási nacionalisták kitartanak amellett, hogy csak annak van joga Indiában élni, akinek a terület szent föld. Ez a hindutva felfogása. - **Nincs egyháza, egyházfője** szervezeti struktúrával. **Nincs egységes és kanonizált tanítás** - **Hogyan közelíthető meg a hinduizmus?** Az egységet, vagy a különféle irányzatok, kultuszok sokféleségét hangsúlyozzuk? A hinduizmus rétegei: 1.Védikus vallási és társadalmi hagyomány, amit nagyjából mindenki elfogad. 2.Különféle vallási irányzatok, kultuszok sokfélesége. 3.Intellektuális érdeklődés a különböző filozófiai irányzatokban öltött testet. - **Henoteizmus -- Max Müller** - A legfőbb istenek: Trimurti (Brahmá, Visnu, Siva) + számos egyéb isten. **Vaisnavák** (Visnu), **saiviták** (Siva) és a **nagy istennő** (Mahádéví) kultusza - *Szent szövegek:* - *1. **sruti*** (hallás útján megismert tudás, amiről a hagyomány szerint a bölcs risik isteni kinyilatkoztatás útján szereztek tudomást): védák (4), bráhmanák, áranjakák, upanisadok, - *2.* ***szmriti*** (emlékezet által megőrzött tudás, hagyomány, nem része a kinyilatkoztatásnak, de mértékadó és köztiszteletben álló szövegek, amelyek a mindennapi életre számottevő hatást gyakorolnak): Mahábhárata (része a Bhagavad-gítá) és Rámájana (eposzok), puránák (18 legfontosabb purána -- hinduizmus mítoszai, teremtés, istenek történetei, kozmogónia, erkölcsi tanítások), dharmasásztrák (törvénykönyvek, amelyek a különböző társadalmi csoportok jogait és kötelességeit sorolják fel) - **Védák** (tudás - video) -- a hinduizmus legfőbb egybetartó ereje. Elsősorban fő hivatkozási alap. Hosszú ideig nem írták le, hanem kívülről megtanulták és tanítványoknak adták tovább. - Újjászületések (**szamszára**) -- lélekvándorlás, reinkarnáció, újjászületések sorozata. **Móksa** -- megszabadulás az újjászületések körforgásából. - **Karma -- dharma**: a dharma kötelezettségek összessége, karma tetteim, cselekedeteim, sorsom összessége. A karmának összhangban kell lenni a dharmával.. - **A kasztrendszer elfogadása** - Védikus áldozat (**jádnya**) -- védikus és bráhmanikus korban nagy jelentőséggel bírt. Szerepe a korai időszakhoz képest csökkent. Többféle áldozat létezett. (médha = az a szubsztancia, ami lehetővé teszi, hogy az áldozat hatékony legyen. Nem minden állat rendelkezik vele, pl. kecske igen, teve nem). Ma az áldozatbemutatás ismét egyre népszerűbb. - A négy életszakasz (**ásrama**) (tanítvány -- (guru), házigazda, erdőlakó, lemondás szakaszai) - **Négy életcél**: dharma (egyéni élethelyzet vonatkozó vallási-rituális előírások összessége), artha (megélhetés, gazdaság), káma (érzéki örömök), móksa (transzcendenssel egyesülés) - Vallási megújulás (**religious revival**): az utóbbi évtizedekben megnőtt a szertartásokon részt vevők száma. Az utóbbi évtizedekben a politikai életben is egyre nagyobb szerepet játszik (**hindutva, BJP**) Kasztrendszer - **Varna** (= szín, szanszkrit) rendszer, Kr.e. 1500--Kr.e. 7. század alakult ki. - **Kezdetben csak a négy varna létezett.** - **Bráhmana** -- hatalom legitimitása, áldozat, közvetítés - **Ksatria** -- hatalom védelme - Kettejük vetélkedése végigvonul az indiai történelmen. - **Vaisja** -- népesebb csoport, kereskedelem, földművelés, ipar - Három felső varna -- **kétszer születettek** (dvidzsák), mert felnőtt kor elején beavató szertartásban részesültek, megkapták a **szent fonalat**. Ezzel az árja társadalom teljes jogú tagjai: tanulmányozhatták a Védákat, részt vehettek szertartásokon, ünnepeken - **Súdrák** -- kiszolgálni a többieket, alacsonyabb rendű foglalkozások. Kizárva a felsőbb kasztok kiváltságaiból. Később varnák közötti házasság tilalma - A korai **Purusa-szúkta** szerint (legősibb hindu eredetmítosz a Rigvédában): Purusa feláldozása -- az ember egy emberiség formájú kozmikus lény, a Purusa feláldozásával keletkezett. Fejéből bráhmanák, karjából ksatriják, combjából vaisják, lábszárából súdrák. Organikus felfogás, ami szerint a kaszt természetes, teremtésen alakul, és isteni akaratot fejez ki. - **Dumézil** szerint az indoeurópai társadalomban három csoport különül el: papok, harcosok, közemberek (termelők) -- trifunkcionális hipotézis, 1930-as évek. Középkor: oratores, laboratores, bellatores. - Kr.u. 1. század -- Manuszmriti (Manu törvénykönyve) -- differenciáltabb társadalom dzsátikból is (kasztok, portugál kifejezés) -- általában endogámiát gyakorló örökletes foglalkozási csoportok. Pontosan nem tudjuk, hogy a **dzsáti-rendszer** mikor bontakozik ki, vélhetően a Kr.u.1. évezredben. Az ókor végétől, középkortól a kasztrendszer megmerevedik. - **André Béteille** francia szociológus szerint mintegy 3000 dzsáti létezik. - Státuszcsoport (Max Weber): a kaszt státuszcsoport, mert az egyént a csoporthoz tartozás határozza meg. - A buddhisták és a dzsainák nem fogadták el. De végül dzsainák is kasztokba szerveződnek (kereskedőkasztokba). - A kasztokat kaszttanács irányítja. - Mivel a kasztszabályok megszegését a csoportból való kizárással büntették, idővel a társadalom mintegy negyede kaszton kívülivé vált. Kialakultak az **érinthetetlenek** (nihszprisja) Rituális tisztasággal, tisztátalansággal függött össze, amely a Védákban még nem volt jelen. - Srí családja (Visnu párja) -- Rámánudzsa elnevezése a 12. században a kaszton kívüliekre. Az utóbbi időben **dalitok**, azaz elnyomottak az elnevezésük, míg Gandhi elnevezése **haridzsanok** volt. Indiai alkotmány nem a kasztrendszert törölte el, hanem az érinthetetlenek intézményét és hátrányos megkülönböztetésüket, de ma is létezik. (**Ámbédkar** is érinthetetlen volt, ez ellen küzdött. A kaszton kívüli Nárájan köztársasági elnök lett az ezredforduló előtt.) Az érinthetetlenek a falutól elkülönülve élnek. Közöttük is hierarchia: a borbély jobb helyzetben, mint a halottégető vagy a söprő ember. Az iszlám feloldja a kasztrendszert a hívők egyenlősége szellemében, másfelől a muszlimok között valamennyire kasztok is fennmaradtak. Az indiai történelem korszakai - Indus-völgyi civilizáció. Az első urbanizáció kora 2600-1900 - Védikus kor. 1500-600 - A második urbanizáció és az első birodalmak kora. Vallási és filozófiai megújulás. 600-200 - Kora klasszikus kor. A kereskedelmi és kultúraközi kapcsolatok kora. Kr.e. 200 - Kr.u. 300 - Klasszikus kor. Gupta-kor. A szanszkrit kultúrák virágkora. A hinduizmus felemelkedése. 300-650 - Kora középkor. Hindu dinasztiák. A regionális különbségek kibontakozása. 650-1200 - Késő középkor. Delhi Szultanátus. Regionális identitások megerősödése. 1200-1526 - Kora újkor. Mogul-birodalom és regionális utódállamai. 1526-kb.1800 - Újkor. Angol gyarmatosítás kora. Az indiai nacionalizmus válasza. kb.1800-1947 - Jelenkor. A független India 1947-től [Az Indus-völgyi civilizáció és a védikus kor:] [Bráhmanizmus, upanisadok.] - 1875 Alexander **Cunningham**, majd John **Marshall** ásatott. Újabb nyomok kerülnek elő a vasútépítés miatt. Nehru kárhoztatta az 1940-es években az ásatások elmaradását, mert tönkremennek a felszínre került leletek. A felosztás után jelentős hányada **Pakisztánhoz** került. A felosztás gátolta a munkát, de az 1960-as évektől ismét feltárások zajlottak. Mortimer **Wheeler** ásatásai. Ma belpolitikai csatározások tárgyává vált a régészeti kutatás. - Több mint **egymillió négyzetkilométer**. Kr.e. 3-2 évezredben feltehető, hogy a világ legnagyobb civilizációs zónája. Mintegy 250 település nyomai. - Legjelentősebb városok **Harappá** és **Mohendzso-daro (Kr. e. 2300 és 1750 között 50.000- 100.000 lakossal).** Az előbbiről kapta a nevét a régészeti kultúra. - Nehéz nyomon követni, hogyan lett a földművelő közösségekből városi civilizáció. Nehéz felbecsülni az elő-ázsiai civilizációk hatását. Primer civilizáció? - Az ókori keleti **bronzkori civilizációkhoz** soroljuk, de a réznek (és az átmeneti kőrézkornak) nagyobb a jelentősége. - Politikai vagy eseménytörténetét nem ismerjük az írott források és az **írás megfejtésének hiánya** miatt. A társadalmi viszonyok, rétegződés szempontjából is hiányos a kép. Hasonlóan keveset tudunk a gazdasági szerveződésről és a civilizációt egybetartó vallási és politikai keretről. - A **„nagyvárosok" mérnöki pontossággal**, merőleges utcákkal tervezett települések. **Alsóváros** és **felsővárosra** osztható (központi része a citadella). A papi elit lakott itt, valószínűleg.A felsőváros az áradások és az özönvízszerű esők ellen is védelmet biztosított. Az alsóváros feltételezhetően foglalkozási ágak szerint különféle negyedekre osztható. A leletek között egy **fürdő** is található. Kultikus-rituális célokat szolgál? Hasonlítható a dél-indiai templomok megoldásaihoz. - **Sakktábla alakú városok** szemben Mezopotámia sokszor rendezetlenebb városaival. A házak **égetett téglából** készültek. Sehol ennyi jó minőségű tégla és **jó minőségű csatornahálózat.** - Feltűnő a **fizetőeszközök hiánya**, valamint az **írásrendszer fejletlenebb**, mint Mezopotámiában vagy Egyiptomban. - Az **anyagi kultúra** megoldásai meglehetősen **változatlanok** az évszázadok során (a civilizáció fennállása alatt 700 éven át egységes és változatlan **súly- és mértékrendszer**, ami a 16-os váltószámon alapszik) és eléggé uniformizáltak az egész civilizáció területén. - Fő foglalkozási ág a **földművelés a monszunra támaszkodva**. (**Csatornaépítésben elmaradás** a nyugat-ázsiai civilizációktól.) **Búza, árpa,** a rizs ismeretlen volt. Ha ekét ismerték, valószínűleg egyszerű **faekét** használtak. Kőből készült **sarlóval** arattak - Marha, bivaly, kecske, disznó, de a **lovat nem ismerték.** A **gyapotot** ismerték. Fejlett **fazekasság** - Szállítás: ma is használatos ökrös vagy bivaly vontatta szekéren - **Ló, harci szekér, kard ismeretlen** volt. Nagy katonai vállalkozások és védelem erős támadókkal szemben lehetetlen. Később árják! - **Távolsági kereskedelem**: a kapcsolat bizonyított Mezopotámiával - A **társadalmi rétegződésre** és a **hatalom természetére** utaló leletek: az alsóvárosban van a vagyon felhalmozására alkalmas módosabb ház és „tömegszállások" a szegényebb „munkások" számára. Nem tudjuk a rabszolgaság mennyire lehetett elterjedt. **Papkirályság**, **templomgazdaság** létezett-e -- mezopotámiai párhuzamok -- legfeljebb csak **óvatos feltételezés lehet.** - **Középületek, szobrok, nagy központi terek hiánya** a centralizáció gyengeségére vagy hiányára utal. Mi lehetett az egybetartó erő? Valószínűleg nem a kevéssé hatékony hadsereg. A **kereskedőréteg** lehetett befolyásos, illetve a **vallás társadalomszervező ereje.** - Az **írásjelek pecsételőköveken** (kisméretű táblákon, kerámiaedényeken) kerültek elő. Kb. 2000 pecsételőkövet ismerünk. Mintegy 400 jelet ismerünk. A feliratok átlagos hossza 4-5 karakter. 20-nál több karaktert egy felirat sohasem tartalmaz. Ez nehezíti a megfejtést. A jelrendszer nincs megfejtve. Több sikertelen megfejtési kísérlet. Az egyik feltevés szerint egy korai dravida nyelv lejegyzésére szolgáló kép- és szótagírás, a másik feltevés szerint nem írás jellegű szimbólumrendszer. Nehéz eldönteni, **az Indus-völgyi civilizációnak volt-e írásbelisége**. Lehet, hogy jóval több írás kerülhetett volna elő, de elpusztult, mert romlékony anyagra írták. - Pecsételőkön és más tárgyakon előbukkannak a későbbi vallásra utaló képek: a **bikakultusz** nyomai, a **nagy anyaistennő, Siva-kultuszra** utaló fallikus szimbólumok, **jógapózban** ülő alak, **szvasztika** (nap és termékenységi jelkép) - A 20. század második felében népszerű feltételezés szerint **proto-dravida nyelvet beszélő lakosság**ot a bevándorló **árják délre szorították** és így alakult ki India mai nyelvi képe. - Antropológiai szempontból kevert népesség Pusztulása: - A nagyvárosok néhány évszázad alatt elnéptelenedtek. Az első urbanizációs hullám vége Indiában. 1. Az **érkező árja** **népek** döntötték volna meg az Indus-völgyi civilizációt. A Rigvéda csatákról és erődök ostromáról ír. Ez lett volna 1750-1500 között az árják támadása. De: nincs bizonyíték arra, hogy az árják és az Indus-völgyi civilizáció lakosai találkoztak. 2. **Éghajlati változások** következtében a civilizáció fokozatos pusztulásnak indult (kiszáradás, szikesedés, az Indus pusztító árvizei). E fentebbi két ok akár együttesen is vezethetett a hanyatláshoz. 3. Különféle okok (népességnövekedés, romló természeti körülmények) változásokat kényszerítettek ki, amelyek a népességet új megélhetési források keresésére ösztönözték. Ez a **rizs** volt, ami csak keletebbre termeszthető. Ezzel az indiai civilizáció súlypontja a Gangesz felé tolódott el. **Az árják nem bevándoroltak, hanem őslakók lettek volna,** ami a hanyatlásra és a pusztulásra nem ad magyarázatot, de az India történetével kapcsolatos képet átrajzolja. Ezt a felfogást a hindu vallási nacionalisták képviselik az utóbbi évtizedekben. Politikai motiváltsága ellenére tudományos érvek is felvonultathatók mellette, de nem tekinthető bizonyítottnak. Eszerint az Indus-völgyi civilizáció a védikus civilizáció egyik ága lett volna, és a védikus kultúra őshonos Indiában. Az **indiai nacionalisták** vágyakoznak arra, hogy kultúrájukat minél régebbinek és őshonosnak mutassák be. (India a világ legősibb kontinuitással rendelkező kultúrája. + az Indus-völgyi civilizáció írásjelei mögött védikus árja nyelv áll. A neves történész Romila Thapar például ezt tagadja.) - Védikus korszak - Védikus kor (Kr.e. 1500-600) - **Késő védikus korszak** fogalma: az ezredforduló utáni századok (Kr.e. 850-től) - ***Az árja szó jelentése*** - Eredeti jelentés (feltételezés): **árja, aki arikkal** (ellenség, idegen) **rendelkezik** - Mai **Irán** nevében is benne van - Ma is tiszteletadó, **udvarias megszólításnak** számít - Árja: **nemes, előkelő** - A szó **fajelméleti utóélete** a 20. században - Védikus korszak - ***Indoeurópai nyelvcsalád és nyelvrokonság kérdése*** - **Indoeurópai/indogermán nyelvcsalád** - **Franz Bopp** (1791-1867) felfogása -- történeti összehasonlító nyelvészet - **Indoeurópai őshaza** feltételezése (Dél-Oroszország, Kaukázus, Belső-Ázsia). Az alapszókincs problémája (pl. az éjszaka szó). Széttelepedés folyamata. Mindezt ma jóval bonyolultabbnak látjuk. - **Kentum** (nyugati) és **szatem** (keleti) ág. Az indoárják ehhez tartoznak (jelentős hasonlóságok a **Védák** és az **Aveszta** nyelve között). Irániak és indek szétváltak, az egyik a mai Iránba, a másik Indiába nyomult be. - **Nyugat-Ázsiában** a Kr.e. 2. évezredben indoeurópai etnikumot találunk (pl. **hettita** szöveganyag, Kr.e. 1500-1300 között). Sőt lehet, hogy már hamarabb is. - Indoeurópai nyelvcsalád - Az indoeurópai széttelepülés - Az indoeurópai széttelepülés - Árja bevándorlás - Védikus korszak - ***Az árja betelepülés. A védikus kor gazdasága és társadalma*** - Kr.e.1300 körül az árják a **Pandzsáb** vidékén telepedtek meg. Valószínűleg itt született a Védák vagy legalábbis a **Rigvéda**. Fő forrás: irodalmi források a védikus korról. - Körülbelül **500 település** nyomait tárták fel. - Árja törzsek (**laza törzsszövetség**) - **Ló használata, ló vontatta harci szekér** (katonai fölény a helyiekkel szemben) - A behatoló árja törzsek harcolnak a **dászákkal** (sötét bőrűek, „orrtalanok") - **Pásztorkodás** -- fő foglalkozás az árják számára: marhatartás (a marha a legfőbb értékmérő). A harc egyik neve: „teheneket keresni". Földművelés: kezdetben inkább a helyi korábbi lakosság. Ezért kevés régészeti nyom. Védikus korszak - Kevert népesség (nyelv közös, antropológiai azonosítás a régészeti leletek alapján nem lehetséges) - Kerek vagy négyszögletes kunyhók bambuszból, szalmafonatból. Házaikat palánkkal, döngölt földfallal vették körül. Később a Gangesz körül a szövegek már több szobás, kerttel körülvett házakat említenek. Sáncokkal erősített település. Ezek nem maradtak fenn. - **Patriarchiális társadalom.** Törzsi demokrácia: szabad köznép, fegyveres előkelők. - Politikai intézmények: rádzsa, öregek tanácsa, népgyűlés - ***Változások a védikus kor második felében:* Behatolás a Gangesz vidékére** -- az őserdők részleges kiirtása és szélesedő földművelő tevékenység - Kr.e. 1. évezred eleje -- a **vas elterjedése**. - **Rizs elterjedése** - Differenciálódó **mesterségek** és fejlődő **kereskedelem.** - A korszak végén a **területi állam** kezdetei ***Védák:*** - Istenekhez szóló költészet, prózairodalom -- ezek a művek a fő forrás a korszakhoz - **4 Véda** -- **Rigvéda** (1028 himnusz). „Himnuszok tudása". A Rigvéda legrégibb himnuszai Kr.e.1500-1300 körül keletkeztek Pandzsábban. Egyes vélemények szerint a Védákat Kr.e. 900 körül állíthatták össze nagyjából végleges formában. Tkp. istenekhez írt himnuszok. (Indrához 250, Agnihoz 200 himnusz) Kb. olyan hosszú, mint az Iliász meg az Odüsszeia együttvéve. - **Számavéda** -- „dalok tudása", dalok és éneklésük módja. Szómaáldozathoz írt dalok gyűjteménye és további énekgyűjtemények, előírás szerint kántálták. - **Jadzsurvéda** -- „varázsigék tudása", a szertartások közben mondott énekek mellett az áldozati rítusok leírását is tartalmazza. Prózai vagy versben írt mondókák sora, ezeket mormolták a pap és segítői bizonyos áldozatok végrehajtása közben. Megjelennek a varázsmondások és misztikus szótagok is. Áldozati kultuszt propagálja. - **Atharvéda** -- a „tűzpapok tudása", egy mitologikus papi családhoz kapcsolódik, varázsénekeket, sok varázsmondást tartalmaz. Himnuszok gyűjteménye, nem kapcsolódik az áldozatbemutatáshoz. - **Védikus szanszkrit** -- bonyolult ragozó nyelv. Később elszakadt a népnyelvtől. - Később terjedelmes kommentárirodalom. Az idő múlásával egyre távolabb került a Védák nyelve a beszélt nyelvtől. A papok először bonyolult magyarázatokat szerkesztettek, majd összefoglalásokat készítettek belőlük, és ezeket is megtanulták. Fokozatosan létrehozták szent nyelvük **filológiáját**. - Több mint 3000 éves szövegek megőrzése **szóbeli hagyományon** keresztül. **Komplex recitációs rendszerek** segítik ezt: szövegek szó szerinti memorizálása, hangok pontos kiejtése, hangmagasság, hangsúlyok (UNESCO nyelvi örökség) - A Rigvéda **legrégibb papírra írt kézirata** 1362-ből származik. ***Védikus istenek:*** - Sokistenhívők (politeizmus). Védikus panteon sajátossága, hogy **nem létezik benne hierarchia** (Max Müller). Mindig az az isten áll a középpontban, akihez a hívő a himnuszát intézi. Ez is egyfajta henoteizmus. - Kozmikus világrend (**rita**) - **Dévák**: etikai szempontból közömbösek. Valamennyire az áldozattól és a himnuszoktól függenek. Agni, Indra. **Aszurák**: nem függenek az áldozattól. Varuna, Mitra. - Három isteni szféra: föld, légkör, ég - Föld **-- Agni**, tűz, közvetítő ember-isten, **Bhiraszpati**, istenek tanácsadója, bráhmana papok égi prototípusa, **Szóma**, áldozati ital istene - Levegő -- **Indra**, istenek királya, árja harcos típusa, mintaképe, **Váju**, szél, **Rudra** kiszámíthatatlan pusztító (Siva előzménye) - Ég -- **Mitra, Varuna**, a kozmikus rend őrei (áditják), **Djausz** égisten (Zeusz), **Szúrja** napisten, **Usasz** hajnalistennő, **Visnu** a nap perzselő erejét testesíti meg, de még nem főisten - Fejletlen túlvilágképzetek. - Egyes védikus istenek ma is megvannak, de nagyobbrészt a puránikus mitológia istenei váltják fel őket. Egyes védikus istenek megváltozott funkcióval továbbélnek a hinduizmusban -- égtájőrökként - ***Védikus áldozat (jádnya)***: **A védikus korban az árja vallásgyakorlat középpontjában a himnuszéneklés ás az áldozati rítusok.** A Védákat főleg ebben az összefüggésben kell értelmezni. A papi kaszt később ezt abszolút fontosságúvá teszi. (kezdetben emberáldozat is) - Áldozat megosztása istenekkel és a közösség tagjaival - **Tűzáldozat** -- állatok, tej, tisztított vaj feláldozása felszentelése. **Szómaáldozat**. - Ksatriák, vaisják is mutatnak be áldozatot, de főleg a bráhmanák, akiknek hatalmát növeli az erre vonatkozó tudás - Az Árja Szamádzs istentiszteletén a tűzáldozat az egyetlen engedélyezett szertartás. *** A védák után keletkező vallásos szövegek (sruti):*** - **Bráhmanák** -- papi könyvek, áldozati rítusok, szertartások szabályai és magyarázata. Az indiai mítosz és folklór talán legősibb leírása. A szertartásokra összpontosítanak, de sok gondolat a világ keletkezéséről, az egyéni halhatatlanságról, a tudás fontosságáról. - **Áranjakák** -- erdei könyvek, áldozatok jelképrendszere. de van, amelyik a meditációra és a megértésre helyez hangsúlyt. - **Upanisadok** -- filozófiai gondolatforma. A szó jelentése „mellé ülés", mert a tanítványok a mester mellé ültek. Hagyományosan 108-at tartanak nyilván. Vannak verses és prózai upanisadok. Gondolkodási fordulat kibontakozása. - **Védánga**-- (védák tagjai, védák végtagjai) -- egyfajta „segédtudományok" a védákhoz. ***Szmriti***nek számít. A védák megőrzésének szándékával íródott magyarázó szövegek. Kr.e. 1. évezred közepétől alakult ki, és úgy tekintették, hogy a védák tanulmányozását segítik, de leszakadtak a védákról. (1.fonetika, 2.rituálé, 3.nyelvtan, 4. etimológia, 5.metrika, 6.asztronómia)  ***A bráhmanizmus és a bráhmanista kultúra kezdetei a késő védikus korban*** - A **ritualisztika** és az áldozat növekvő fontossága - A legfőbb isten (**Brahman**) és a hallhatatlan lélek (**átman**) tana - Az **upanisadokról** szóló elmélkedés, mint a **vallásfilozófiai gondolkodás kezdete**. A Védákból ismert gondolatok metafizikai értelmezései. Már a Védákban is vannak utalások a világ egységességének, ősokának problémájára. Az upanisadok ezt teljesítette ki. Nagy hatással volt a további időszakra még nyugaton is. - Az **újjászületések tana** is megjelenik az upanisadokban és **Májá** -- illúzió tana is előkerül. - A **karma** eredeti jelentése az áldozat elkerülhetetlenül bekövetkező hatásával állt kapcsolatban. Az **upanisadok kritikája** szerint az áldozat nem képes az embert kiszabadítani az újjászületések láncolatából. Így a karma új jelentést kapott, valamennyi emberi cselekedetet és következményeit jelentette, amit később kapcsolatba hoztak az újjászületés minőségével. - A későbbi bölcseleti iskolák előzményei: **szánkhja** (Kapila Kr.e. 800 körül), jóga, védánta - A papság és harcos rend közötti vetélkedés jelei a Kr.e. 8-6. században **A MÁSODIK URBANIZÁCIÓ KORA. AZ ELSŐ ÁLLAMOK ÉS BIRODALMAK.\ BUDDHIZMUS ÉS DZSAINIZMUS** - Kr.e. 600 után a **Gangesz középső medencéje** lett az indiai civilizáció központi területe (Madhjadésa = középső ország). Kiterjedő mezőgazdaság, növekvő népesség. - Kr.e. 600-500 körül **második urbanizációs hullám** kezdete. Városok újjászületése. Nagy városok létrejötte. Lyukjeles érmék. Pénzverés kezdete. **Fejlődő kereskedelem**. A buddhista források szerint az utakon ökrös szekerekből álló menetoszlopok haladtak. - **Jól kormányzott városok**. Üdülőkertek és a városlakók között megjelenik a világlátott művelt típus. - India északnyugati szélétől, Gandhárától a keleti Bengálig terjedő királyságok, és már a Dekkán északi részén is megjelentek. - **A királyságok két típusa**: A folyóvölgyek szélesebb síkságain nagyobb területő, erős hatalmú birodalmak. A hegyvidéki területek jellegzetes államformája az arisztokratikus törzsi köztársaság/királyság kisebb uralkodói hatalommal (Buddha is egy ilyen kis ország trónörököse volt). - **16 mahádzsanapada** („nagy ország"). Nagyobb politikai egységek létrejötte. - Kási és Kósala megerősödése után **Magadha** felemelkedése. Az első jelentős hegemón hatalom Indiában. - **Bimbiszára** király volt Magadha uralkodója Buddha életének nagy részében. Fia, **Adzsátasatru** megalapította **Pátaliputrát** (ma Patná). (kis terrakotta szobrok) Mindennapi világias témákat ábrázoltak -- állatokat, táncoló lányokat, világias örömöket -- közvetlen, élethű stílusban. Ez is az indiai művészet része, nemcsak a vallásos témák! - Fia Kr.e. 493-ban apja meggyilkolásával szerezte meg a trónt. Hódítások sora. Utána még öt utóda uralkodott. Az egyik alkirály, Sisunága végül új dinasztiát alapított, ami fél évszázadig volt hatalmon. Kr.e. 362-ben az alacsony származású Ugraszéna döntötte meg hatalmukat, aki megalapította a **Nanda-dinasztiát**. A Nandákat alantas -- súdra -- származásúaknak tartották, és rossz volt a vélemény róluk. - **Dareiosz** **perzsa uralkodó** Kr.e. 518 körül érte el Indiát. **Behisztuni feliratán**az indiai tartomány neve szerepel (Gandhára). A perzsa hódítással India kapcsolatba került a nyugat-ázsiai és a földközi-tengeri világgal. **Hérodotosz** már úgy írt Indiáról, hogy az indusok az emberiség legnagyobb népe. - A második urbanizációval a **társadalom differenciáltabbá** vált. A városokban valószínűleg művelt kereskedő és kézműves osztályok. Az új vallási irányzatok tanításának támogatói. - A bráhmanák által kisajátított rituális ortodoxia helyett növekvő igény **személyesebb vallási tapasztalatra**. (Marxista interpretáció is lehetséges.) - A **ksatriják** fogékonyabbak a közvetítőt nem igénylő vallási tanokra. Egyre több remete, vándoraszkéta az erdőkben. **Sramana** („vezeklő")-**mozgalmak.** Ebből nőtt ki a buddhizmus is. - **Ádzsívikizmus** -- alapítója Gószála Makkhaliputta, Tanításai inkább erkölcsi és társadalmi jellegűek voltak, így ez az irányzat később egyfajta népi irányzattá vált. A sors a világmindenség hajtóereje. Determinizmusba hajló fatalizmus. Nem rugalmas a tettek és következményei szempontjából, mint a karma-dharma. Nem véletlen nem terjedt el. - A korszak a szellemi forrongás időszaka. Ekkor jött létre a **materialista irányzat** is. Eredeti iratok nem maradtak ránk, hanem bráhmanista vitairatokból ismerjük őket. ***A dzsainizmus születése*** - Mahávíra („nagy hős") (Kr.e. 599-527 vagy 540-468) az dzsainizmus alapítója. Magát nem tartotta vallásalapítónak, hanem huszonnegyediknek a **tírthankarák** („ösvénycsináló", „gázlókészítő") sorában. - Ksatrija fejedelmi család sarja, lemondott rangjáról. **12 év önsanyargatás** után a test kötöttségein felülemelkedve elérte a megvilágosodás állapotát, és felszabadult az újjászületések láncolata alól. Ezért neve **Dzsina** (Győztes). 72 évesen úgy halt meg, hogy halálra éheztette megát. - Három évtizedig hirdette tanait. Tanítványait szigorú **szerzetesrendbe** szervezte. A **világi hívők** magatartási előírásait is lerakta. - Központi tanítása: **ahimszá** („nem ártás") elve az élőlényekkel szemben. - Nincs személyes isten, csak az **örök törvény.** - Csak az ember képes **tudatos és erkölcsös életet** élni, hogy megszabaduljon kötöttségeitől. - **Célja**: a lélek tökéletesítése és megtisztítása azoktól az anyagi szennyeződésektől, amelyek a tettek következményeként tapadnak rá, és újjászületéseken át kötik a lelket a fizikai testhez. Így a földi élet célja nem közvetlenül a megvilágosodás elérése, hanem **fegyelmezett erkölcsös életmód** a nem ártás gyakorlása révén. ***A buddhizmus születése*** - **Gautama Sziddhártra** herceg, ksatrija származású. Történelmi személy, India és Nepál határvidékén született Lumbiníben a sájka törzs királyának fianként. (Kr.e. 563-483, de több elképzelés van életének pontos dátumairól) - életrajzát **Asvaghósa** írta meg szanszkritul a Kr.u. 1. században. A látnokok szerint világuralkodó vagy megváltó próféta születik belőle. Trónörököshöz illő nevelést kapott, megházasodott, gyereke született. **Az öregséggel, a betegséggel és a halállal** szembesülve rájött az evilági élet szenvedésekkel teli voltára, s szerzetes lett, hogy megtalálja a kivezető utat. **Különféle szerzetesi iskolákhoz csatlakozott**, de végül a közép utat követve 2x7 nap koplalás után rájott a szenvedés okára és megvilágosodott. A vágyak tökéletes kioltása révén el lehet jutni a **nirvánába**. - **Első prédikációját** a Benáresz melletti tartotta, ahol megforgatta a **Tan kerekét**. Élete további 44 évében vándortanítóként a felismert igazságot hirdette. - **Négy Nemes Igazság**: az élet szenvedés, a szenvedés oka a vágy, a szenvedés megszüntethető a vágyak kioltásával, a szenvedés megszüntetésének módja a nemes nyolcrétű ösvény követése. - **Nemes Nyolcrétű Ösvény:** helyes szemlélet, szándék, beszéd, cselekvés, életmód, erőfeszítés, gondolkodás, elmélyedés. - Mindennapi életben az **erkölcsileg helyes cselekvés** az előírás. Világi hívő számára **öt előírás**: ne ölj, lopj, paráználkodj, hazudj, részegeskedj! A **szerzetesekre** nőtlenségi és szegénységi fogadalom is vonatkozott. Buddha **elvette a Védák tekintélyét** és a bráhmanák előjogait. - Buddha mindenkinek megnyitotta az üdvözülés útját. A szerzetesi közösség (**szangha**) és a világi követők száma gyorsan növekedett. Jelentős politikai személyiségek érdeklődését és támogatását is kiváltották. A szerzetesek kolduló életmódot folytattak. E hagyomány emlékeként máig **„koldusnak"** (bhiksu) hívják őket. -- később kolostorok - Tanítványai egy része már élete alatt útra kelt, és hirdette a tant Indiában. „Apácarend" létrehozásával **nők felvételét** is engedélyezte a rendbe. Megvilágosodásával elvágta az újjászületések láncolatát. **Kusinagarban** bekövetkező halálával a **nirvánába távozott. Testét elhamvasztották**, felette földhalmot emeltek. Tanait nem foglalta írásba és nem jelölt ki utódot. ***A Maurja birodalom*** - Két évszázadon **perzsa uralom** az indiai határszélen. A perzsa és az indiai kultúrák keveredése. - Kr.e. 326 -- **Nagy Sándor Indiában**. Átkelt a Dzshélam folyón és legyőzte az ellene felvonult helyi kisebb indiai király Pórusz seregét. Katonai fellázadtak és visszavonulásra kényszerítették. Mezopotámiába vonult vissza. Hadjárata révén kiszélesedett a kommunikációs csatorna India és Elő-Ázsia között. - Ekkoriban a Nandák elleni felkelés élére **Csandragupta Maurja** és új dinasztiát, birodalmat alapított. - Csandraguptának valószínűleg magas udvari tisztsége lehetett a Nanda udvarban. Görög történetírók szerint találkozott Nagy Sándorral, akit a Nandák elleni háborúra akart rávenni. Nagy Sándor távozása után elűzte a görög helyőrségeket, majd a pandzsábi törzsek élére állt. Megtámadta és legyőzte a Nandákat, Kr.e. 317-ben bevonult Pátaliputrába. Nagy Sándor egykori hadvezére, **Szeleukosz Nikátor** megpróbálta visszafoglalni az indiai tartományokat, de sikertelenül. Békeszerződést kötött Csandraguptával, és harci elefántokat kapott tőle amiket Nyugat-Ázsiában sikerrel vetett be vetélytársai ellen. (**Megaszthenészt** leírásai) - A **Maurja-birodalom** kiépítése: mintaszerű birodalmi államszervezet, állami centralizáció, közigazgatási hierarchia. Hivatásos hadsereg, hadiipar kiépítése. - Maurja-korban jelenik meg a művészet, először **görög és perzsa hatások**. Például az oszlopok perzsa **oszlopfőket** utánoznak. - **Káma-szútra** - Csandragupta **főminisztere Kautilja** - **Kautilja: Arthasásztra** („a haszon tudománya") -- művészeten görög és perzsa hatások. - Csandragupta: aszkéta és önkéntes éhhalál: fiairól keveset tudni - A Maurja birodalom harmadik uralkodóját, **Asókát** (Kr.e. 268-231) a buddhisták India szent császárának tartják. Fiatalként kegyetlen majd Kalinga elleni háború miatt megszelídült. Ettől fogva uralkodói hatalmát a **Törvény (Dharma)** szolgálatába állította, ***ezt 3.sz-i emléktáblája bráhmi nyelven közli.*** - Asóka a **buddhizmushoz való megtérése** után terjeszkedett, de békés eszközökkel. Hangsúlyozta a békét és a megbocsátást. Dharma-ügyi „minisztérium" ügyelt arra, hogy a vallási parancsolatokat mindenhol betartsák. A **vallási türelmet** hangsúlyozta. - Kr.e. 250 körül a megtartotta a **3. buddhista zsinatot.** Majd zarándokúton látogatta végig Buddha szent helyeit, végül maga is **szerzetes lett,** elvonultságban, szerzetesi lemondásban halt meg. Asóka kiürítette a kincstárat a vallási közösségeknek tett adományokkal és valószínűleg kivívta a papi kaszt ellenszenvét - Asóka után az utódlási harcok során **meggyengült a Maurja-birodalom**. A Kr.e. 2. század elején már csak a Gangesz medencéjére terjedt ki. Az utolsó Maurja királyt hadvezére ölte meg Kr.e. 184-ben, és megalapította a **Sunga dinasztiát,** amely üldözte a buddhistákat. Őket a Kánva dinasztia üldözte.A nem túl erős nemzeti dinasztiák miatt a **Baktriában** uralkodó **hellenisztikus királyok** többször támadást indítottak India ellen. Greko-baktriai királyság - **Euthüdémosz** harcokkal biztosította Baktria függetlenségét. Fia, **Démétriosz** alatt a baktriai görögök hatalma a tetőponton volt. Démétriosz halála után a baktriai királyság részeire hullott, és megerősödőben volt a Parthus Birodalom. A déli baktriai tartományokban még egy évszázadon át virágzott a hellenisztikus kultúra. - **Gandhárában** görög-indiai szobrászat. ***A buddhizmus fejlődése:*** - Buddha nem jelölt ki utódot és nem alakult ki **intézményes egyház.** Tanítványai elkülönülését a szerzetesek közössége (**szangha**) biztosította. A hagyomány szerint Buddha halála után Rádzsagrihában ültek össze követői, és megállapították a főbb pontjait. A tan hosszú ideig szájhagyományban őrződött. Idővel a buddhizmus felekezetekre szakadt. Kr.u. 1. században már bizonyára lejegyezték a tanokat -- páli nyelven Srí Lankán, szanszkritul Kásmírban --, ami elkerülhetetlenné tette a **két fő ág** kialakulását. - A **théraváda** buddhizmus vagy **hínájána** („kis kocsi"): Srí Lanka, Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa. Déli buddhizmusnak is nevezik. Buddha közvetlen tanítványainak tana. Ideálja az arhat, a nirvánát elért szerzetes, aki már megszabadult a vágyak kötöttségétől és a halálban megsemmisül. Fő erény az ész. - **Mahájána** („nagy kocsi") buddhizmus: Ladakh, Nepál, Tibet, Mongólia, Kína, Korea, Japán. Északi buddhizmus. Hívei abban hittek, hogy maguk is elérhetik a megvilágosodást. Ideálja a **bódhiszattva**, aki már elérte a megvilágosodást, de lemond a nirvánáról, hogy a földi szférában segítse embertársait a megvilágosodás felé. - Ebből nőtt ki kései fejleményként a **vadzsrajána** buddhizmus („gyémánt kocsi"). Félelmetes istenségek, bódhiszattvák, szellemi emanációk, mantrák, mandalák rendszere. - **Déli buddhizmus kánonja**: Tipitaka („hármas kosár"): 1. Vinaja-pitaka (Fegyelem kosara) -- szerzetesi közösség szabályai, 2. Szuttapitaka (Tanítóbeszédek kosara) -- Buddha beszédei, a Tan fő forrása, 3. Abhidhammapitaka (Magasabb Tan kosara) -- a Tan skolasztikus kifejtése. - **Északi buddhizmus tanait** a szútrák őrzik. A szanszkrit szövegek jelentős része kínai és tibeti fordításban maradt fenn. (Szútra = aforizmák sora) - A 3. zsinat (Kr.e. 250 körül) nem terjedt ki a teljes buddhista közösségre, lehet, hogy már itt elkülönült a déli és az északi ág. Úgy tűnik, hogy itt a théravéda buddhizmus kerekedett felül, és más irányzatokat meg sem hívtak. A hagyomány szerint Asóka szerzeteseket küldött Gandhárába, Kásmírba, Srí Lankára, Hátsó-Indiába. Ebből a **Srí Lanka-i** igazolható, de a burmai buddhista hagyomány is őrzi az Indiából jött szerzetesek emlékét. Itt kezdődött a térítő tevékenység. - A **korai buddhizmust nem nevezhetjük** sem **vallásnak**, sem filozófiának, és idegen tőle a metafizika. Később istenvilág épül ki köré. Figyelemre méltó és eredeti a buddhizmus azon gondolata, hogy az ember megfelelő számú összetevőből áll, ha ezek felbomlanak, az adott egyén megszűnik létezni. - ***A buddhizmus fejlődése*** - A buddhista művészet kezdetei: legjellemzőbb építmény a **sztúpa**. Az eget mintázza, középpontban álló oszlop a világtengelyt jelképezi. A korai száncsí sztúpa kerítéskapuin a domborművek Buddha életét ábrázolják. Az ábrázolások van, hogy világiasak. - A korai buddhista művészetből hiányzik Buddha alakja. Buddha maga tiltotta, hogy ábrázolják. Később, amikor istenként kezdték tisztelni, már ábrázolták, és kialakultak annak művészi konvenciói, ikonográfiája (a bódhiszattvákkal együtt). A **gandhárai iskola** a Kr. u. századokban is hatást gyakorolt. ***A dzsainizmus fejlődése*** - A dzsaina szerzeteseknek két ága alakult ki: **digambarák** („égruhájú", azaz ruhátlan rend), **svétámbarák** (fehér ruhájúak). Az előbbiek rendelkeztek szigorúbb előírásokkal. Mindkettő ma is létezik. - A szerzetesek söprögetik az utat maguk előtt, nehogy egy élőlény életét kioltsák. Kerülendők az állatokat véletlenül megsértő mezőgazdasági foglalkozások. Vegetáriánusok. Általában városi foglalkozások és sikeres kereskedő közösség. (Gandhi!) - A **dzsaina templomépítészet:** Fehér márvány épületek, amelyek középpontjában Dzsina ábrázolása. - Irodalmi hagyatéka: Kanonikus szövegei - **ágamák**. A **dzsaina kánont Pátaliputrában tartott zsinaton** állították össze a Kr.e. 4. század második évtizedében a svétámbara irányzat alapján. **India története - INDIA KLASSZIKUS KORA.** - **A POLITIKAI SZÉTTAGOLTSÁGTÓL A GUPTA-BIRODALOMIG** **Gazdasági és politikai viszonyok:** - Az időszámítás kezdete körül a **politikai széttagoltság**, az **északnyugat felől érkező népek** támadásai és a virágzó **nemzetközi kereskedelemben** való részvétel jellemző Indiára. Valamint a Kr.e. 2. század második felétől felerősödtek a **sztyeppei nomád népek** déli irányú támadásai. - **Szaka** **betörések** kora Indiában. A Kr.e.1. század elejére a szakák megerősítették helyzetüket a hellenisztikus Közép-Ázsiában, és támadásokat indítottak az észak-indiai tartományok ellen. Fejedelmük Mauész (Kr.e.120-90 körül) már saját pénzt veretett (rajta siva), és a „királyok királyának" nevezte magát. Szaka uralom alatt volt: Pandzsáb, Indus vidék, Rádzsasztán, Gudzsarát. - A hellenisztikus **Szeleukidákat** meggyengítő és az Irán térségében a Kr.e. 3. századtól a hatalmat gyakorló **Párthus Birodalom** keleti terjeszkedésének a felemelkedő Kusánok vetettek véget. - Kr.u.1. században a nagyhatalommá váló **Kusán állam** az Aral-tótól az Arab-tengerig, Kínától Perzsiáig egyesítette a különböző népeket. - **nemzetközi kereskedelmi -** (Selyemút). Kibontakozó, fejlődő városok, urbánus kultúra. (Pesavarba főváros) - A Kusán-birodalom fénykora **Kaniska** alatt a Kr.u. 1-2. század fordulóján. - Hadjáratokat vezetett a **Han-dinasztia** nyugat-kínai helytartói ellen (vereséget szenvedett Pan-csaotól) - **Traianus oszlopán** kusán követek láthatók. Kapcsolat a római birodalommal. Vegyes **indiai, közép-ázsiai, görög stb. kultúra** a Kusán-birodalomban. De buddhista történetírás szerint **Kaniska a buddhizmus követője** volt. - **Sztúpákat, kolostorokat építtetett** és buddhista tanítók tartózkodtak udvarában. - **Asvaghósa**, a buddhista költészet kiemelkedő alakja udvarában alkotott. - Pártfogásával ült össze a **4. buddhista zsinat.** - A Kusán-birodalom a **buddhizmus** északi, azaz **belső-ázsiai irányú terjeszkedésének** fontos szakaszát jelentette. Kaniskát valószínűleg főemberei gyilkolták meg. Kaniska halála után a Kusán-birodalom meggyengült és **indianizálódott** a Kr.u. 2-3. században. Hindu uralkodónevek. Égtájak mentén széttagoltság. - *[Dél-India]* korai történetéről kevés forrásunk van. A dravida népek alapítottak államokat, ahol az **erős papi kaszt** miatt a ksatriják csekély szerepet játszottak. A matriarchátus itt erőteljesebben maradt fenn. **Srí Lanka betelepülése** a kontinens felől már az időszámítás előtti századokban megkezdődött. A buddhista vallás terjedésének fontos állomása. - Dél-Indiában három királyság alakult ki az időszámítás kezdete körüli századokban: **Csóla, Pándja, Cséra** (Tamás apostol). A Csólák Srí Lanka ellen is háborúztak. Dél-India jelentős birodalma lett tengeri hatalommal. - A **tamil irodalom** első felvirágzása délen (Kr.e.300 -- Kr.u. 300) - **Ándhra** (Szátaváhana)-dinasztia Közép-Indiában (valószínűleg Kr.e.2. század végétől -- Kr. u. 3. századig) Lehet, hogy dravida eredetű dinasztia volt. - *[Gupta-dinasztia]* (Kr.u. 320-550) uralkodását az **ókori indiai civilizáció aranykorának** szokták nevezni. Főleg az északi területekre terjedt ki. A Gupták lehet, hogy a hanyatló Kusán birodalom hűbéresei voltak. - Az alapító **I. Csandragupta.** Fia, **Szamudragupta** „indiai Napóleonja - Hinduizmust követte, de türelmes volt a buddhizmussal. - **II**. **Csandragupta**: további sikeres hódítások. - Belpolitikai **stabilitás**! **Gazdasági és kulturális szintézis.** India ekkor asszimilálta a görög-kusán hatásokat, illetve hinduizmus, dzsainizmus, buddhizmus egyszerre virulens. - **Öntözéses gazdálkodás** Az uralkodók figyelmet fordítanak a víztároló és a csatornarendszer építésére, karbantartására. **Kifinomult városi kultúra**, textil- és vasipar. Híres **vasoszlop**, amit II. Csandragupta készíttetett. 7 méter magas, 6 tonna, 1500 éve nem rozsdásodik. Az európai vaskohászat csak a 19. században vált ilyenre képessé. -- Srénik „céhek" - Ekkoriban az **indiai kultúra ázsiai missziója.** -- Kínai források is méltatják a Gupta birodalmat - Kereskedelem a **Földközi-tenger** vidékével és a Kelettel tengeren. - A kereskedelem mértéke csökken az időszámítás kezdetéhez képest. A második urbanizáció felívelő szakasza véget ért a Gupta-korszakban. **A városias fejlődés megtorpanása, de erős központi hatalom!** Viszont a civilizációs-kulturális fejlődés a csúcson! - A **papság hatalma** a buddhizmus miatt **csökkent**, a harcosok rendje pedig a **zsoldossereg** miatt vesztett befolyásából. - Négyosztályos varna rendszer felaprózódása megkezdődik **dzsátikra**. A királyok egyre többször adnak **örökös tulajdonba** birtokokat főembereknek, vallásos közösségeknek. Később tendencia. Korszakban:Hun támadások **Gazdasági és politikai viszonyok** - A Kr.u. 5. század második felében és a 6. században **heftalita** hun betörése meggyengítették a Gupta-dinasztiát. A Gupta uralkodók pénzeinek egyre csökkent az aranytartalma. - **Mihirakula** „India Attilája" a Dekkánig eljutott, de a helyi erők összefogása végül kiverte a hunokat. - A hun támadások Észak-India etnikai arculatát is alakították. A **gurdzsarák** a hunok leszármazottai. A **rádzsputok** pedig a gurdzsarák és más törzsek keveredéséből keletkeztek. Jelentős szerep a középkori India történetében! - A Kr.u. 7. század első felében **Harsa királysága** néhány évtizeden át erős hatalmat teremt Indiában (Gupták mellékága). Utána a széttagolódás erősödik. **Buddhista irodalom, filozófia:** - A szanszkrit **Lótusz-szútra**, amely valószínűleg kusán területen keletkezett, a mahájána buddhizmus egyik alapvető szövege lett Kínában és Japánban. **Asvaghósa** (Kr.u. 80-150) megírta a Buddháról szóló nagy szanszkrit verseit. *[A buddhizmus bölcseleti iskolái:]* - **Théraváda iskolák**: - Szarvásztiváda -- a dolgok nem örök szubsztanciák, de valóságosak - Szautrántika -- csak jelen valóságát ismerte el, és fogalmi kategóriának minősítette a jövőt és a múltat - **Mahájána iskolák:** - Madhjamaka -- **Nágárdzsuna** (Kr.u.150-250) elsősorban a logika területén hozott létre maradandót - Jógácsára -- tagadta a bármiféle objektivitás létét. Az érzékvilág puszta fogalomvilág, amit a jógához hasonló gyakorlatokkal irányítani lehet. - A buddhizmus irodalmi és filozófiai termése is jelentős a korban, de a szanszkrit világi irodalom és a hinduizmus megújulásához köthető kulturális változások még fontosabbak! **Klasszikus kori kultúra Indiában** - Irodalom és tudományok felvirágzása az időszámítás utáni századokban és a Gupta-korban - Az időszámítás körüli és utáni századokban a **prákrit** nyelveken is születnek már szépirodalmi alkotások, de a **szanszkrit** irodalom kibontakozása a legfontosabb jelenség a Gupta-korban. **Klasszikus szanszkrit nyelv és irodalom**: A szanszkrit líra, próza, dráma tetőpontja és klasszikus korszaka. - Mindegyik műnemben a kor legnagyobb költője. Két „műeposza" közül az egyik a hadisten születését, másik Ráma királyfi családfáját beszéli el. - A **gnómikus líra** további nagy mestere Amaru (Kr.u. 7. század) - **Klasszikus dráma**. - Korai drámaíró a Kr.u. 2. században: Vászavadata állam - Az **ind dráma sajátosságai**: bevezető ima, jelentekre oszlik, kötelező happy end, állandó szereplők, jellemábrázolás gyenge, költészet dominál a drámai hatás rovására, kapcsolatban van a tánccal, konfliktus megoldása általában váratlan fordulattal. - Sakuntalá -- egy király és egy erdei vezeklő lányának szerelme - **Pancsatantra** -- meseirodalom, állatmesék sora, jelentős hatása a világirodalomra (A korszak vége felé jelenik meg a **regény**.) - Esztétika: **rasza kialakulása és a rá fogékony közeg megjelenése** (klasszikus kor előtti) *[Tudományok]* - **Orvostudomány** -- szakrális tudománynak tekintették, templomokban is tanították. Írásosemlékekből kiderül, hogy félezer gyógynövényt ismertek. Jelentőséget tulajdonítottak a táplálkozásnak, szemcseppeket használtak. Műtéteket hajtottak végre. - **Matematika, geometria** -- kezdetei az áldozati oltár kiméréséhez nyúlnak vissza. Kr.u. 6-7. században már ismerték a gyökvonást, negatív számokat, többismeretlenes egyenleteket, szögfüggvényeket. Indiai eredetű a számok helyi értékének leírása, és az arab közvetítéssel elterjedő számok indiai eredetűek. A **Csillagászatot** főleg matematikusok művelték: bolygók Nap körüli mozgása, nap- és holdfogyatkozások oka, Föld gömb alakú. **A hinduizmus kibontakozása**: - *[istenalakjai:]* - Bráhmanizmus + népi kultuszok = megújult hinduizmus - Árja istenek + helyi bennszülött kultuszok - A **Trimurti** (Brahmá, Visnu, Siva) képzete a hinduizmus idején alakul ki. - **Brahmá** kultusza nagyon korlátozott, és alig vonz hívőket. - **Visnu** -- a fenntartó jóságos isten, aki földre száll, ha az emberiséget veszély fenyegeti. 10 megtestesülése avatárája van. Közülük a két legnépszerűbb, Krisna és Ráma. Visnuval Srí vagy más néven Laksmí, a felesége is földre száll. Visnu hátasállata Garuda sasmadár. - **Siva** -- pusztító, aszketikus, egyben erotikus isten, a jóga ura, táncoló Siva, állatok ura, uralkodik az idő felett, tudomány pártfogója, felesége Párvatí (gyerekeik az elefántfejű Ganésa, és Szkanda, a hadisten) - Ez egyben utat nyit a **nagy Istennő** (Déví) kultuszának. - **Vaisnavák, saiviták, saktizmus** a három legfontosabb irányzat. - (Gupták eleinte visnu majd sivát tisztelték) - A **puránák** jelentősége az új vallásosság elterjedésében! *[Az eposzok és a Bhagavad-gítá]* - A Gupta-kor elején nagyjából kialakult az eposzok végleges szövege. Eredetileg hősköltemények. A hősi harcok emlékét később a papi szerkesztők a hinduizmus szempontjai szerint átrajzolták. A puránák és az eposzok **„a hinduizmus szíve".** - **Mahábhárata** és Rámájana Kr.e. 400 -- Kr.u. 400 között keletkezett, ez alatt terjedelme egyre duzzadt, de mindkét eposz szövegének magja visszavezethető a védikus korra. A **Bhagavad-gítá** a Mahábhárata legfontosabb és legismertebb része. A hinduk gyakran olvassák egyedül vagy közös felolvasásokon. Egyszerre etikai normák, vallási-filozófiai iránymutatás, és isten megjelenése. a Bhagavad-gítá a helyes cselekvés fontosságát hangsúlyozza. - A Mahábhárata esetében a kuruksétrai csata a védikus kor törzsi harcainak emlékét őrzi Bonyolult cselekmény hosszú kitérőkkel. Mintegy nyolcszor hosszabb, mint az Iliász és az Odüsszeia együttvéve. 100 000 párversből áll. „Ami nincs a Mahábháratában, az nincsen Indiában." - **Rámájana** a királyságát, Ajódhját visszaszerző és a feleségét a gonosz Rávana fogságából kiszabadító Ráma királyfi története. A déli irányba előrenyomuló árják, mint történeti valóságmag. 20 000 párvers, azaz 40 000 sor. „A hinduk legkedvesebb könyve" *[Darsanák: ]* - A Gupta-korra a hinduizmuson belül hat ortodox, vagyis a Védák tanítását elfogadó iskolát különböztettek meg, amiket **darsanáknak („látásmód")** neveztek el: Ezek egyetértenek az upanisadok alaptéziseiben: átman létezik, karma törvénye, végső megszabadulás a cél. 1. **szánkhja** -- korai rendszer, buddhizmus előtti valószínűleg. Természet és lélek dualizmusa. A bölcs célja feltárni ezeket a jelenségeket, és eljutni a szabadság állapotába. 2. **jóga** -- Patandzsali (Kr.u. 2. század) -- légzéstechnika, meditáció révén eljuttatni az elmét magasabb létállapotba. 3. **vaisésika** -- a hinduizmus természetfilozófiája. Anyagi és szellemi szubsztanciák megkülönböztetése. 4. **nyája** -- a hinduizmus logikája. 5. **mímámszá** -- a bráhmanista ritualisztikát filozófiai síkra terelte. 6. **védánta** -- upanisadokra támaszkodik. Brahman-átman viszonya, és a többi darsana tanításaiból is merített. Talán a legnagyobb tekintélyű és hatású irányzat. *[Építészet, képzőművészet: ]* - A **sztúpák** mellett **barlangszentélyek**. - A szobrászat fontos iskolája a **gandhárai görög-indiai stílus**. A kusán korban alakul ki **Mathurá** szobrászművészete. Létrejön a buddhista ikonográfia alapvető formanyelve, de hindu isteneket is ábrázolnak. **A HINDU KÖZÉPKOR. - A DELHI SZULTANÁTUS KORA. (KR.U. 650-1526)** **A hindu középkor:** - A hindu középkor a **hinduizmus** és a hindu kultúra felívelésével járt. Az ezredforduló után megjelentek a **muszlimok**, aminek jelentős hatása lett India történetére. Az egész korszakban **regionális nyelvi-kulturális identitások** formálódása, erősödése. ** ** ***Hindu dinasztiák a kora középkorban*** - Harsa lehanyatlása után erősödött a **politikai széttagoltság** a szubkontinens területén. Északkeleten a Pálák (8-12. század), északnyugaton a Gudzsara-Pratihárák (7-10. század), délnyugaton a Rástrakúták (8-10. század), a Dekkánon a Csálukják (7-8. század), délen a Pallavák (7-9. század), majd a Csólák (9-13. század) uralkodtak. Ez utóbbiak hatalmas flottával rendelkeztek, és erős tengeri hatalmat építettek ki, ami ritka jelenség India történetében. ***A hindu középkor társadalmi és politikai viszonyai*** - **mandala-államok**. Az uralkodó a királyság szakrális középpontjában felépítette az általa tisztelt istenség templomát, ezzel kinyilvánítva hatalma isteni eredetét. Ez a szakrális hatalomgyakorlás a délkelet-ázsiai hindu királyságokban bontakozott ki. Új államok és társadalmak is alakultak - ÉNY-i államokban befolyásos lett a **rádzsput katonai elit**, jelentősen befolyásolta India katonai erőviszonyait. (Vélt előkelő származásukra utal, hogy „rádzsaputra" (királyi sarj) az önelnevezésük.) Mindez északnyugaton növelte a ksatrija, és mérsékelte a papi és vaisja réteg jelentőségét. - Az ókori állami és faluközösségi birtokrendszert felváltotta az **örökadomány** Ez a **földbirokos osztály** kialakulásához és megerősödéséhez vezetett az államhatalommal szemben. Később ezt a **feudalizmus** indiai megjelenésének értelmezték. A hindu középkorban az uralkodói adományok következtében hatalmas **templomgazdaságok** és templomvárosok jöttek létre. Délen további sajátosság a virágzó kereskedelem miatt nagy **kikötővárosok**, erős **kereskedőcéhek**, városi tanácsok létrejötte. A középkori Indiában a helyi irányításban a **faluközösségek** számottevő szerepet játszottak. (falusi önkormányzati testület) ***Vallási gondolkodás a hindu középkorban*** *[Sankara és az advaita védánta. Bhakti irányzatok:]* - A hindu középkorban a buddhizmus gyengülésének, és a hinduizmus uralkodó helyzetbe kerülésének lehetünk tanúi. E folyamat egyik legfőbb előmozdítója **Sankara** volt. Kolostorokat alapított **India négy szélén**, és megszervezte a szerzetesek tíz rendjét. A mímámszá követőit tartotta ellenfeleinek, amiért eltértek meglátásaik többek között az áldozatokról. (ő upanisádokat vette alapul) Létrehozta az advaita védántának irányzatot, ami a **Brahman-átman azonosságot** hirdette. Tagadta az abszolút Isten és a lélek különbözőségét. Ennek nagy hatása volt az **újkori** **európai filozófiára**. Sankara nem tekintette a világot illúziónak, hanem annak számára válik a világ májává, aki eljut a megvilágosodáshoz. Indiában inkább a **hinduizmus megerősítőjének**, Nyugaton **filozófusként** vált ismertté. - *[Rámánudzsa]* a 11. században módosította és közérthetőbbé tette Sankara felfogását. Fontosnak tartotta az Isten iránti személyes, odaadó szeretetet **(bhakti).** - [Csaitanja] (15-16. század) -- **bengáli vaisnavizmus**. Az Isten azonos a teremtéssel, mégis különbözik tőle. A tökéletesség a tiszta istenszeretet révén nyerhető el. Nem dualista, mégis **megkülönbözteti Istent és teremtményeit**. - Az eddigieken túl a hindu középkorban már megjelent a **tantrizmus** is *[A hindu templomépítészet:]* - A hindu templom a **világmindenség szimbóluma** középpontban az istenséggel. Alapvető formája a hegy mélyében megbúvó barlang a középpontban isten szobrával. A kozmikus jelképrendszert a templom falait elborító égi lények serege erősíti. Rituális konzervativizmus és **hagyományőrző építési technológia** jellemezte. Az előírások tiltják a kupola és a boltív használatát. - **Monolit** és **épített templomok** a középkorban. - Hindu középkor: templomépítészet nagy korszaka. Himalája hegy szimbóluma és **dzsaina** templomok a 12. században. *[A regionális nyelvi-kulturális identitások kibontakozása és megerősödése ]* - A bekövetkező muszlim hódítások kiváltották a helyi közösségek önkifejező törekvéseit. - **nemzeti nyelvek és irodalmak születése** az ezredfordulótól. A középind prákrit nyelvekből alakultak ki az újind nyelvek az ezredforduló után a dél-indiai nem árja nyelveknél is végbementek hasonló. Ezzel együtt a szanszkritot is használták irodalmi nyelvként, bár egyre kevésbé. Egyik utolsó mestermű **Dzsajadéva: Gíta Góvinda** a 12. századból. **Az iszlám megjelenése Indiában. A Delhi Szultanátus** - ***A muszlim hódítások:*** - A Bagdadi Kalifátus először határos lett Indiával, majd 712-ben az arabok elfoglalták a **Szindet** megdöntve az ottani buddhista dinasztiát. A Bagdadi Kalifátus meggyengülése, az erős rádzsput államok és a Thár-sivatag miatt a muszlimok három évszázadon át nem jutottak tovább. Az ezredfordulótól erősödtek fel a muszlim betörések, és a 12. századtól váltak hódításokká. Ezután délre hatolva a muszlimok fokozatosan elfoglalták Indiát. - **Gazni Mahmúd** (998-1038) Szent István kortársa. felbomló Bagdadi Kalifátus egyik utódállama. Közép-Ázsia egyik nagyhatalmává vált. - 17 véres és kegyetlen hadjárat India ellen. Egyelőre csak a Pandzsábot tudta elfoglalni. (Gaznavida állam) **Az iszlám megjelenése Indiában - A Delhi Szultanátus** - A Gaznavida állam később szétesett -- maradványaiból emelkedett ki Gor állama, aminek fejedelme **Gori Muhammad** foglalta el végül Észak-Indiát a 12. század végén. - III\. Prithvirádzs, arádzsput fejedelmek vezére aki először legyőzi de etikai okokból nem üldözi. Mikor Gori újra támad és nyer, ő viszont megöli Pithvarádzsot. Elindul a hódítás. - Az utána következő időszakot a **Delhi Szultanátus** korának nevezik. Öt dinasztiát különíthetünk el: **1. Mameluk, (1206--1290), 2. a Hildzsik (1290--1320), 3. a Tuglukok (1320--1414), 4. a Szajjidok (1414--1451) és 5. a Lódik (1451--1526).** - A 13.-14 sz-ig meggyült a bajuk a nomádokkal. A **Tugluk** - dinasztia alatt a fokozatos déli előrenyomulás miatt már szinte az egész szubkontinens a kezükbe került. A Lódik alatt a politikai széttagolódás ismét jelentős, számos kisebb muszlim állam szerveződött. Délen hindu államok maradtak fenn. ***A muszlim hódítások következményei*** - A muszlimok a hindukkal szigorúbban bánnak, mint a keresztényekkel és a zsidókkal. A hinduizmus számára az iszlám radikális monoteizmusa az első olyan kihívás, amit korábbi módszereikkel nem tudtak asszimilálni. (**polihisztor Al-Bírúní)** - **A hindu történelmi emlékezetet** számára megalázó és szomorú fejezetet jelentettek a hódítások. A muszlimok szankcionálták a hindu vallást, leromboltak templomokat. A hinduk ettől fogva befelé fordulóvá váltak, ami hozzájárult egyes társadalmi szokásaik megmerevedéséhez. A muszlim hódítás miatt **bevégződött a buddhizmus története** Indiában. Pálák alatt buddhista megújulás ment végbe a szubkontinens északkeleti részén. Az indiai muszlim államok jelentős deficitje a politikai legitimáció és a **„jó kormányzás" hiánya** volt. ***Mit hozott az iszlám civilizációs és kulturális szempontból Indiának?*** - Egyfajta **„civilizációs ellenpont"**: vallási monoteizmusa, kozmopolita kultúrája, a vallás gyülekezeti jellege, a kasztrendszerrel szemben megfogalmazódó **egyenlőségeszménye** és **művészeti, építészeti** változásokat. (x emberábr., x szobor, tágas terek). Szúfi misztícium, hindusztáni klasszikus vokális és hangszeres zenében arab és perzsa hatások, a miniatúrafestészet. (Kutub Minár minaret) - **Mesterségek:** mázas kerámia, fémművesség, fegyverkészítés, drágakőfaragás, textilkészítésben a fémszálas és egyéb hímzések, brokátszövés, szőnyegszövés. ***Egy független hindu állam délen: Vidzsjanagara állam*** - „Győzelem városa" (14-16. század.) Nem központosított állam, inkább egyfajta rituális királyság alárendelt fejedelmekkel. Tengeri kereskedelem, monetarizálódó pénzviszonyok. Virágzott a **szanszkrit műveltség,** **városépítészet**. Kereskedelmi szerződés a portugálokkal. Muszlim fejedelmek összefogása és támadása vezetett összeomlásához. **A MOGULOK INDIÁJA. (16-18. SZÁZAD)** **A mogulok Indiája** - A **hindu-muszlim együttélés**. A Nagymogul Birodalom fénykora idején a **világ egyik legszervezettebb állama** volt. A hindu-muszlim ellentétek hozzájárultak a meggyengüléséhez és, hogy fénykora idején sem hozott létre tengeri flottát, ami lehetővé tette, hogy az európaiak uralják az Indiai-óceánt. **A mogul állam kezdetei** - Timur Lenk közép-ázsiai birodalma felbomlott a nagy hódító halála után. Romjain afgán, türk és mongol törzsek uralkodtak. *[Bábur]* ősei egy kisebb afgán tartományon, **Fergánán** uralkodtak. Valószínűleg türk származásúak voltak, de családjukat **Dzsingisztől** és **Timurtól** származtatták. Ezért vette fel a család a mogul (mongol, vitéz) nevet. Bábur fiatal korában sokat háborúzott a szomszédis sejkekkel. Mivel rájött, hogy Közép-Ázsiában nehéz birodalmat teremteni, „ősei jogán" India meghódítására törekedett. - **1526** döntő ütközet **Pánipatnál**: Bábur jóval kisebb serege legyőzte Ibrahim Lódi szultán seregét. (12 000 fős hadsereg és **tüzérség**) - Bábur a győzelmet kihasználva azonnal elfoglalta Delhit és Agrát. Megtiltotta katonáinak, hogy zsákmányoljanak. Hűbérbirtokokat osztott főembereinek -- hosszú távon akart berendezkedni Indiában. Egy évvel Pánipat után összecsapott a rádzsputokkal de a tüzérsége itt is győzött. - Bábur négy évig uralkodott Delhiben **(1526-1530)** - Kivételes személyiség *[Humájun és Sér sah kora]* - Uralkodásuk alatt a szubkontinens még nincs egyesítve mogul uralom alatt. - Humájun (1530-1540), Sér sah (1540-1545), Ibrahim sah (1545-1554) - Bábur négy fia között osztotta fel a birodalmat, és azt akarta, hogy azok ismerjék el feljebbvalóként kedvenc fiát, Humájunt, aki tehetséges hadvezér volt, Bahadur sahhal szemben betört Gudzsarátba. Erődöt építtetett Delhiben („Régi erőd"), amely a mogul építészet első alkotása Indiában. Művészetet értékelte, ópiumozott, csillag-mániás volt sokszor égi előjelek alapján hozott döntéseket. **„Négy lételem"-minisztérium**: Tűz-hivatal -- hadügyek, Levegő-hivatal -- királyi konyha, öltözék, Víz-hivatal -- csatornák, víztárolók, királyi borospince, Föld-hivatal -- földművelés, építkezések. Felkelltek ellene és a felkelőket Sér vezette, Humájun Kanaudzsnál veszített, és Szindbe, majd Perzsiába menekült 15 évig. - Sér bevonult Delhibe és sahhá nyilvánította magát. Sokak szerint **mogul állam igazi megalapítója.** - 47 kormányzóságra osztotta az országot, és a hivatalnokokal egységes föld- és adótörvények vezetett be, egységes pénzrendszert, pénzadót, lovas gyorspostát, sokat épített. Egy újabb rádzsput háborúban vesztette életét, amikor felrobbant egy lőszeres kocsi. Fia Ibrahim sah követte apja politikáját. Halála után utódát összeesküvők megölték, ezt használta ki Humájun, hogy visszatérjen és megszerezze ismét a trónt. Bevonult Lahorba, majd legyőzte Sér unokáját, és elfoglalta Delhit. Visszatérése után nem sokkal palotája könyvtárának a lépcsőjén belebotlott köntösébe, legurult a lépcsőn. - Uralkodása alatt fogadta Ali Reisz oszmán admirálist, aki csatázott a tengeren a portugálokkal. Ali Reisz tájékoztatta őt az Oszmán Birodalomról, aminek lelkes csodálója volt. **A mogul állam fénykora és hanyatlása** - *[Nagy Akbar kora]* (1556-1605) a mogul állam fénykora. **„reneszánsz államférfi".** Alatta a legerősebb a mogul állam és egyesíti India jelentős részét. Törekedett a **hindukkal való együttélésre.** - A fiatal Akbar trónt örökölt, de hatalmat nem. Az első években Sér sah rokonságát kellett legyőznie és a „kánok kánjáa" Bajrámot. Siíta volt, így a szunnita párt végül megbuktatta. Akbar száműzte. Akbar uralkodása elején hódító háborúkba kezdett, legyőzte Málvát Szövetségre lépett a rádzsput fejedelmekkel. Gondvánai hadjárat - felkelés - Akbar győz, és elfoglalja Gudzsarátot, majd Bengált (1574-1576). - Székvárosa: **Agra** - **Akbar jellemzése**: inkább a tettek, mint az eszmék embere volt, 24000 kéziratból álló könyvtáa. Nyitott mindenre, erős és kétkezű is. Írásképtelen, álruhában elvegyült. Ellenzéke az ortodox muszlim papok és törvénymagyarázók. Akbar velük szemben magát a **vallás legfőbb letéteményesének** tekintette. Magánélete szerencsétlen, 2 fia meghal stb... - Az államapparátus átszervezése centralizmus mentén. A szpáhi rendszernél hierarchikusabb rendszer kialakítása. Meghatározott földmérettel és kötelezettségekkel. Pénzügyminisztere **Todal Mal** irányításával statisztikai adatgyűjtések az adószedéshez. Több **vallási megegyezést szolgáló rendeletet** adott ki. Eltörölte a hindu zarándokok és hitetlenek különadóját. - 1582-ben Mohamed halálának 1000. holdéves évfordulóján **új vallást** alapított: („Isteni hit"). Középpontjában a Napként vagy Tűzként megnyilvánuló Legfőbb Isten és az igazságos uralkodó. („Győzelem városa") - 1580-as évektől a háborúk második szakasza -- északnyugat és háborúk a Dekkánon. *[Dzsehángir (1605-1627)]* - Szelim herceg jutott trónra Akbar halála után Dzsehángir néven. - Megvakíttatta lázadó fiát, adófizetésre kényszerített néhány rádzsput fejedelmet, egy elfoglalt városban leöletett egy szent tehenet és mecsetet emeltetett. Nem követte apja türelmes vallási politikáját. Tiltotta a szeszes italok fogyasztását, de ő maga ivott. (Gyöngymecsetet, európai követek és tüzérek, felesége Nurdzsahán, aki beleszólt a hatalomba) - Núrdzsahán az iráni klikket juttatta hatalomra, ami feldühítette a türk, afgán, rádzsput elitet. Zűrzavaros lett a helyzet, aminek csak Dzsehángir halála vet véget. Sahdzsahán trónra kerülésekor egész rokonságát leölette. *[Sahdzsahán (1628-1658)]* - (1666-ban halt meg, de utolsó éveiben már nem uralkodott) - **Sokoldalú és tehetséges.** Értett a pénzügyekhez. Hívő ember volt, de szerette a kifinomult élvezeteket. Éhínség pusztított uralkodása alatt (1630-1632). Ő építtette a delhi **Vörös Erődöt**, Nagymecsetet, valamint felesége emlékére a **Tádzs Mahalt.** - Egyik fiát, a tehetséges Aurangzebet nevezte ki a déli területek alkirályává, aki az adóterhek enyhítésével sikereket ért el az újjáépítésben és a térség újranépesítésében. Sadzsahán megbetegedett és kiszorult a hatalomból, négy fia között zajlott a mogul örökösödési háború. A vallásilag türelmes jelölttel szemben a muszlim fanatikus Aurangzeb került hatalomra. *[Aurangzeb (1658-1707)]* - Uralkodása alatt **muszlim vallási türelmetlenség**, Szunnita fanatikusként a siítákkal szemben is fellépett. Az állandó háborúk miatt megnőtt a hadsereg és a hivatalnokok száma. Puritán, erkölcsös ember. Másokra is ezt kényszerítette.Adókedvezményt adott a muszlimoknak, lefokozta rádzsput vezéreit, hindu templomokat rombolt le, bevezette az Akbar által eltörölt dzsizját. - Szikhek, rádzsputok, és maráthák felkelése következtében vált a mogul állam igazi indiai állammá. A maráthákkal szemben uralma végén vereségek is érték. Sivadzsi 1674-ben királlyá koronáztatta magát. Alakja a hindu nemzeti függetlenség szimbólumává vált az utókor számára. Halála után a maráthák egysége több államra esett szét. Aurangzeb háborúi miatta a **mogul állam meggyengült**. **A mogul állam szervezete, gazdasági és társadalmi viszonyai** - A birodalmat tartományokra osztották, azokat kerületekre. Katonai, pénzügyi és egyházi hivatal irányította őket, amelyek egymástól függetlenül működtek és egymást is ellenőrizték. Az uralkodónak vagy a pénzügyminiszternek voltak alárendelve. Akbar hűbéreseinek 70%-a nem indiai volt, a maradékon egyenlő arányban osztoztak a helyiek - A **dzságir** a legáltalánosabb hűbérbirtok. Haszonélvezet, elidegeníteni, továbbadni, örökíteni nem lehetett. Adóügyek kivételével nem bíráskodhattak. A peres ügyeket állami bírák intézték. -- (A francia **Bernier** beszámol az indiai rendszerről) Kisebb hűbérurak voltak a **zamindárok**: rangosabb, adót fizet de nem szóltak bele a dolgaikbaA földtulajdon harmadik típusa az egyházi tulajdon **(vakf)** volt. Liberálisabb uralkodók hindu templomoknak is adtak. Vannak közvetlen uralkodói tulajdonban lévő birtokok. - A hadsereg gerincét a nagyhűbéresek által kiállított lovascsapatok jelentették. Akbar idején 250 000 fő. A tüzérséget az udvar maga tartotta fenn. Hatalmas létszámú kiegészítő gyalogoscsapatokkal is rendelkeztek. Flottát alig építettek. - A hűbéri adók mellett a császári földek jövedelme, a belső vámok, királyi monopóliumok alkották a bevételeket. A földadó Akbar idején még csak a termés egyharmada volt, később a felét is elvették. (+turbánadó)A Faluközöségekben a falufőnök gyűjtötte be az adót. Egy-egy család gyakran 1-3 holdon gazdálkodott. Ilyen kis területen még az egyharmad rész is magas adónak számított, növelése nagy terhet jelentett. - A mogul korban gazdag kereskedők, akik a földbirtokos osztályba igyekeznek beolvadni. Az európaiak jelenléte ellenére az indiaiak részt vettek a tengeri kereskedelemben. Az egyetlen jelentős kikötőváros a mogul korban Szúrat. A 18. században angol-indiai, holland-indiai vegyes társaságok alakultak. - A birodalom lényegét tekintve **katonai állam** volt és amint gyarapodtak a harcok, úgy a költségek is. **A mogul kor kultúrája** - A legnagyszerűbb alkotások az építészet, a miniatúra- és a portréfestészet terén. Perzsa és újind nyelveken irodalmi alkotások. - Udvari művészet. *[Építészet]* - Szeldzsuk török stílusjegyként már a Delhi Szultanátus korában elterjedt a boltív, a vakolat, a kertek, a teraszok építése. Közép-ázsiai eredetűek a színes kerámiával borított kupolák. Perzsa és európai hatások. Intarzia. Hindu stílusú ablakívek, erkélyek, oszlopok, lótuszkupolák is megjelentek. Hindu és muszlim stílusjegyek szintézise. - *[Miniatúra-festészet]* - Perzsa és közép-ázsiai könyvművészet hatására. A festményt három részre osztották. A távolabbi alakokat fenn, a közelebbieket lenn ábrázolták. A főalak mérete többszöröse a mellékalakoknak. - Akbar