Untitled Quiz

A Föld forgása és a Naprendszer

• A Föld tengely körüli forgása 24 óra alatt történik (0°-os a délkörökön)
• A Föld nap körüli keringése 365 nap és 6 óra alatt történik (elliptikus pálya)
• A Föld Naphoz viszonyított helyzetének változása évszakok váltakozását eredményezi
• Az északi félgömbön a tavaszi napéjegyenlőség március 20-án van
• Az északi félgömbön a nyári napforduló június 21-én van
• Az északi félgömbön az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-én van
• Az északi félgömbön a téli napforduló december 21-én van
• A déli félgömbön az évszakok fordítva követik egymást, mint az északin

A Nap delelése

• A Nap delelési magassága a horizont síkjával bezárt szög
• A zenit az égbolt legmagasabb része
• A Nap a zenitben van, ha a delelési szög 90°
• A nadir a zenit ellentéte
• A horizont az égbolt és a földfelszín találkozása

Vetületek

• A vetületek a földrajzi fokhálózat síkbeli kivetítései
• A kúpv vetületnél a kúp csúcspontja a Föld forgástengelyével egybeesik
• A hengervetületnél a hengerpalást az Egyenlítő mentén érinti a földfelszínt
• A síkvetületnél a sík a sarkon érinti a földfelszínt
• A kúpv vetületnél a hosszúsági körök a kúp csúcspontjába összefutó sugársor egy részét alkotják
• A hengervetületnél a hosszúsági körök párhuzamos egyenesek
• A síkvetületnél a hosszúsági körök pólus középpontú sugársort alkotnak
• A kúpv vetületnél a szélességi körök a kúp csúcspontja körüli koncentrikus körívrészek
• A hengervetületnél a szélességi körök a hosszúsági körökre merőleges párhuzamos egyenesek
• A síkvetületnél a szélességi körök a sugársor középpontja körül koncentrikus körök
• A kúpv vetületnél a pólus pont vagy körív
• A hengervetületnél a pólus nem ábrázolható
• A síkvetületnél a pólus egy pont
• A kúpv vetületnél szögben torzít (terület tartó vetület)
• A hengervetületnél területben torzít (szögtartó vetület)
• A síkvetületnél szögben és területben is torzít (általános vetület)

Térképi tájolás iránytűvel

• Iránytű segítségével meghatározható az északi irány
• A Földrajzi helymeghatározás a szélességi és hosszúsági körök megadásával történik
• A keresőhálózat négyzethálós rendszer, betűkkel és számokkal jelölt oszlopok és sorok alkotják
• Atlaszok végén található a névmutató földrajzi nevekkel, oldalszámokkal és koordinátákkal

Álláspont meghatározás iránytű nélkül

• Este a Sarkcsillag segítségével meghatározható az északi irány
• Reggel a Nap és analóg óra segítségével meghatározható az északi irány

Távolságmérés térképen

• A térkép skálája alapján meghatározható a távolság

Távérzékelés és térinformatika

• A távérzékelés érzékelők segítségével készít felvételeket
• A műholdak mesterséges égitestek, amelyek egy bolygó körül keringenek
• A műholdfelvételek készítésének módszerei: aktív és passzív érzékelés
• A műholdfelvételek típusai: fekete-fehér, színes, infravörös
• A felbontóképesség megmutatja, hogy mekkora kiterjedésű felszíni elemek különíthetők el a felvételeken
• A passzív érzékelésnél a műhold a Nap sugarait veri vissza
• Az aktív érzékelésnél a műhold saját jelet bocsájt ki, amely visszaverődik a felszínről
• A SPOT és LANDSAT kutató műholdak
• Az űrszondák a Föld gravitációját elhagyva tanulmányozzak más égitesteket
• A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer
• A GIS (Geographic Information System) Földrajzi Információs Rendszer
• A GIS szerepet játszik a természeti erőforrások kutatásában, tájtervezésben, településfejlesztésben, logisztikában és szociológiai összefüggések vizsgálatában

Űrkutatás eszközei

• Űrállomás: a Föld körül keringő űreszköz, létfenntartó rendszerrel, a fedélzetén tartózkodó emberek tudományos munkát végeznek
• Űrszonda: a Naprendszer objekttumait tanulmányozza, leszállhat és el is hagyhatja a Naprendszert
• Űrtávcső: a Föld légkörén kívül elhelyezett távcső, jobb és részletesebb képet szolgáltat, lehetőség az exobolygók felfedezésére
• Űrhajó: emberek világűrbe juttatására alkalmas, egyszer használatos jármű
• Űrrepülőgép: emberek világűrbe juttatására alkalmas, többször felhasználható jármű, landolhat mint a repülőgép
• Pille sugárdózismérő és Masat-1 műhold magyar fejlesztésű eszközök

Tájékozódás kozmikus térben és időben

• Ősrobbanás: ~13,7 milliárd évvel ezelőtt
• Metagalaxis: a világegyetem általunk megfigyelt része
• Csillag: saját fénnyel rendelkező égitest, anyaga a plazma, energiatermelés magfúzióval (H -> He)
• Világegyetem: minden létező anyag összegzése (13,7 milliárd év, többszáz millió galaxissal)
• Galaxis: tömegvonzás által összekapcsolt csillagcsoportulás (több száz millió) / csillagrendszer
• Tejútrendszer: spirális szerkezetű galaxis, melynek tagja a Nap (több mint 100.000 fényév széles)
• Extragalaxisok: a Tejútrendszeren kívüli galaxisok
• Napprendszer: a Tejútrendszer azon része, ahol a Nap tömegvonzása érvényesül (kb. 2 fényév sugarú)

Csillagászati mértékegységek

• Földtől való távolságot fényévben mérik (a fény egy év alatt megtett távolsága)
• Csillagok látszólagos fényességét magnitúdóval mérik

Tejútrendszer felépítése

• A Nap a Tejútrendszer spirálkarjainak egyikében helyezkedik el
• A Tejútrendszer centrumában egy hatalmas fekete lyuk található

Csillagképek

• A csillagképek csillagai valójában távol helyezkednek el egymástól, csak optikailag látjuk őket közelinek
• A csillagképek nem változtatják meg formájukat, de a Föld tengely körüli forgása miatt a látszólagos helyzete változik az égen

Helioszféra

• A Naprendszer azon része, amelyet a Nap részecskesugárzása (napszél) tölt ki (magnetoszféra)

A Nap

• A Nap a Naprendszer központi csillaga
• A Nap energiatermelésének forrása a magfúzió
• A magfúzió során a hidrogénatommagok héliumatommagokká egyesülnek
• Az energiatermelés során nagyenergiájú fotonok szabadulnak fel
• A Nap a magfúzió révén fény és hő formájában sugározza ki az energiáját

A Naprendszer bolygói

• Föld:
  • Méretben hasonlít a Vénuszhoz
  • Forgása ellentétes irányú a keringésével
  • Több rétegből felépülő, nagy sűrűségű légkör
  • Szén-dioxidból álló fő légkör
  • Erős üvegházhatás
  • Felszíni hőmérséklet: 470 - 500 °C
  • 45-60 km magasságban kénsavból álló vastag felhők
  • Erősen savas esők
  • Nagy fényvisszaverő képesség
• Mars:
  • A Földhöz hasonlít, tengelyforgás ideje, tengelyferdeség, éghajlati övezetek és évszakok váltakozása miatt
  • Vasban gazdag kőzetek, ami vöröses színűvé teszi a bolygót
  • Oxidáció a nedvesebb-melegebb időszakokban
  • Sarkokon jégsapkák, gleccservölgyek
  • Vékony, főleg szén-dioxidból álló légkör
  • Gyenge üvegházhatás, nagy hőmérsékletkülönbségek
  • Nagy sebességű szelek
  • Porviharok
  • Marson a porszemecskék vastartalma miatt a bolygó vöröses színűnek látszik
  • Két holdja van: Phobos és Deimos
• Jupiter:
  • A Naprendszer legnagyobb és leggyorsabban forgó bolygója
  • Vastag, sűrű légkör
  • Légörvények: a Nagy Vörös Folt
  • 80 hold
  • Galilei által felfedezett 4 legnagyobb hold: Ió, Európa, Ganümédész, Kallisztó
• Szaturnusz:
  • A második legnagyobb bolygó
  • A legkisebb sűrűségű bolygó
  • Kő- és jégdarabokból álló gyűrűrendszer
  • A legtöbb holddal rendelkező bolygó a Naprendszerben (83)
• Uránusz:
  • Forgástengelye szinte egybeesik a keringési síkjával
  • Forgása ellentétes irányú a keringésével
  • Légköre főleg hidrogénből, héliumból és kevés metánból áll
• Neptunusz:
  • Nagy Sötét Folt
  • A kutatók számára meglepő volt
  • A Folt kialakulásának oka még nem teljesen ismert