A földkéreg domborzata PDF

A földkéreg domborzata A föld egészének formái a szárazföldek és az óceáni medencék  A szárazföldek felszínformái Ősmasszívumok (pajzsok) Hegyek Fennsíkok Dombok Síkságok  Ősmasszívumok (pajzsok) Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai. Főleg gránitból...

A földkéreg domborzata A föld egészének formái a szárazföldek és az óceáni medencék  A szárazföldek felszínformái Ősmasszívumok (pajzsok) Hegyek Fennsíkok Dombok Síkságok  Ősmasszívumok (pajzsok) Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai. Főleg gránitból és kristályos palákból épülnek fel.  Pajzsok Angara- Balti- Kanadai - Arab- Dekkán- Afrikai- Guyanai- Brazíliai- Ausztráliai- Angara-pajzs Kanadai-pajzs Hegyek Matterhorn (Svájc) Koruk szerint lehetnek: Idős röghegységek: - kaledón szerkezetűek (Skandináv- hegység, Skócia hegyei) - variszkuszi szerkezetűek (Francia- középhegység, Német-középhegység, Ural, Tien-San, Appalache-hegység)  A röghegységek általában közepes magasságú vagy alacsony hegységek. A külső erők hatására erősen lepusztultak, ezért lejtői lankásak, hegyhátai lekerekítettek, medencéik tágasak. Rajnai-palahegység Appalache-hegység  Fiatal lánchegységek (a mozgásban levő lemezszegélyek mentén alkultak ki): Eurázsiai-hegységrendszer (Atlasz, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Kaukázus, Pamír, Himalája) Pacifikus-hegységrendszer (Kordillerák, Andok, Kelet-ázsiai partok hegyei) Eurázsiai-hegységrendszer  A fiatal hegységek vonulatai párhuzamosak, hosszanti völgyek tagolják és láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Hegyes csúcsaik, éles gerinceik, meredek lejtőik vannak. Mount Everest (8848 m) Himalája K2 (8611 m) A Himalája keletkezése (Az Indiai-lemez az Eurázsiai-lemezzel ütközik) Alpok Zugspitze (2962 m) Pireneusok Andok Aconcagua (6962 m)  Kaukázus Fuji (3776 m) Kialakulásuk szerint a hegyek lehetnek: - gyűrt hegységek (Himalája) - vulkanikus hegységek (Kilimandzsáró) - vegyes hegységek (Kárpátok) A fennsíkok különböző magasságokban elhelyezkedő lapos felszíni formák. A Tibeti-fennsík tengerszint feletti magassága több mint 5000 m Tibeti-magasföld  A dombságok magassága 300 és 1000 m között váltakozik. A dombok lejtői szelídebbek, általában legömbölyített alakúak.  Keletkezhetnek gyűrődéssel mint a hegyek (Szubkárpátok) vagy a hegyek és fennsíkok lepusztulása által a felszíni vizek hatására (a Moldvai-fennsíkból kialakult dombok) A síkságok (alföldek) a legalacsonyabb szárazföldi domborzati formák.  Egyesek hordalékok lerakódásával jöttek létre tengerek vagy tavak helyén (tökéletes síkságok) (pl. Román- alföld). Mások letarolt síkságok, melyek fennsíkok, dombok vagy akár a hegyek eróziója során keletkeztek (tökéletlen síkságok) (pl. Kelet-európai-síkság)  Kelet-európai-síkság Német-Lengyel-alföld Alföld Pó-síkság Román- alfóld Nagy kiterjedésű síkságok a Földön: Mississippi-alföld Amazonas-medence Nyugat-szibériai-alföld Kínai-alföld Hindusztáni-alföld Nyugat-szibériai-alföld Az óceáni medencék domborzata  A kontinentális talapzat (self) a szárazföldi kéreg folytatása a víz alatt.  A kontinentális lejtő meredekebb mint a self és 3000 m mélységig terjed  Az óceáni talapzat (mélytengeri síkság) a tulajdonképpeni óceánfenék  Az óceánfenékből hátságok emelkednek ki. Ezek valóságos vízalatti hegységek amelyek abból a magmából alakulnak ki amely a repedéseken kiömlik. Közép-atlanti-hátság  Az óceánfenék néhány részén mélytengeri árkok jelennek meg. Igen nagy mélységük van. (Mariana-árok - 11022 m.)