Római Köztársaság - Történelem PDF
Document Details
Uploaded by SharpVignette
Tags
Summary
A dokumentum a római köztársaság korai időszakáról, a történelmi eseményekről, a társadalmi rétegekről és a kiemelkedő személyiségekről szól.
Full Transcript
Történelem I.B)Római köztársaság. A római közt. fontosabb időszakai: I.Királyok kora II.Köztársaság Kezdete(Arisztokratikus köztársaság) A)Nép B)Hatalmi ágak III.Hódítások A)Kezdete B)Válsága IV.Julius Ceasar uralkodása I) A Római királyság a 735. évben jött létre,Itáliai félsziget középs...
Történelem I.B)Római köztársaság. A római közt. fontosabb időszakai: I.Királyok kora II.Köztársaság Kezdete(Arisztokratikus köztársaság) A)Nép B)Hatalmi ágak III.Hódítások A)Kezdete B)Válsága IV.Julius Ceasar uralkodása I) A Római királyság a 735. évben jött létre,Itáliai félsziget középső része Etruszkok előbb voltak ott, Kr.e 1000 Monda:Romolusz és Rémusz legendája: Egyik királyt gonosz öccse elűzte a trónról, unokáit a Tiberisz folyoba vetette, anyafarkas, pásztorok, visszaszerezték a tront, madár jóslás 6 -12 romulusznak, trójából származnak,feltetelezett testver gyilkossag Első királya:Romolusz Valóság:latin törzsek alapították,pásztorkodás volt a fő megélhetés Vége:Utolsó királyt elűzik:Tarqiunus Superbus Utolso 3 kiralyok Tarqiunus azaz Etruszkok II)A) A köztársaság 510 körül jött létre.A népet kettő jelentős csoport alkotta: A)Plebejusok:Ők a római jogokkal nem rendelkező réteg, céljuk volt, hogy polgárok legyenek. Az évek során egyre több egyenlőséget bírnak ki maguknak, köztük a legfontosabb: Néptribinus 492-től jön létre, először 2, majd 4 Néptribunus Kiváltságaik:Beleszolhatnak a tisztségviselők intézkedéseiben Vétozhatnak a senátus határozatában Sérthetetlenek Plebejusok gyűléséből választották(egyike a három népgyűlésnek, később a legbefolyásosabb népgyűlés) Hogyan érték el? A hódító háborúk során, a hopliták(gyalogosok) miatt -> nagyobb katonai fontosság -> harcot indítanak a jogaikért(pl.:adórabszolgaság megszünetetése) B)Patriciusok:A Római jogokkal rendelkezők, arisztokrácia II B) szekcio Tisztésgviselők irányították a köztársaságot, nép választotta, ezeket összefoglaló néven magistratusnak nevezték 1 év, Több azonos személy, ugyan azt a tisztséget(visszaélés ellen) Nem jár fizetés(gazdagok vállalták, csak patriciusok(plebejusok nem tudták volna elvállalni)) Egyes tisztségeknél megnövekedik az évszám Állandó tisztségek: consul: 2, évente, Béke:legfőbb hatalom, összehívják a senatust,népgyűlést,határzoatokat hajtatták vége Háburú:hadsereg vez. Censor: 5 évig vagyonösszeírás szenátus névjegyz.összeírása Kell háttértudás 287-től népgyülés határozatai egész Római népre kiterjed, új társadalmi réteg:nemesség(plebejus plussz patricius) Rendk. tisztségviselő: dictator Fél évre, válsághelyzetben, senatus javaslatára, consulok nevezik ki, tejhatalom nem vonhato felelossegre Senatus=Vének tamácsa(régi neve, a királyságban, eredetileg patriciosok tagja, később vagyonnal rendk.), NEM VÁLASZTOTTÁK 100->300->600(Sulla)->900(Ceasar) Curiaban(épület) Bel-kül politikába döntési jogköre, jóváhagyta a népgy. döntéseit, rendelkezett az állam bevételeivel a Senatusé volt a fő politikai hatalom A hódítások előtt:főként mezőgazd. A hódítások utánna: Változások: rabszolgák alkalmazása, speciális csoportjuk a gladiátorok o Probléma:Megnövekedett rabszolgák száma miatt lázangások, rabszolgafelkelések olcs gabona, tönkrementek a kisgazdák, nagy és a középbirt. vált általánossá Nagybirtokok bekeb. a kisbirtkokat, elveszett az a réteg, amely a római katons. adta nem volt elég besorozható katona Elfoglalt teruleteken nem adtak jogokat, és csak romai polgár katonáskodotthatott Ezért megerősödtek a zsoldosok A plebejusok szerepe nőtt a hódítások miatt, mert ők adták a haderőt(hopliták) Néppárt(plebejus érdekei(földosztás))optimaták(szenátus pártiak) Marius hadsereg reform – Marius consullá nevezik ki --> emiatt Sulla visszafordul zsoldosokkal -->Feketelistát alkalmazza(proscriptio), szabadon megölhetik azt akin ez van Sulla diktatúrája után polgárháb Rabszolga felkelés Spartacus Crassus veri le, leggazdagabb patrícius, optimata Kalóz támadások -->Pompeius Marius hads. Reform --> zsoldos fizetés, földel ellátás(kell tőke) --> próbléma kapzsiság Ezt Caesar és Octavianus felismerte A köztársaság válságba került. Caesar:patríciusu származ., inkább néppártákkal jobban szimpatizált, Sulla idején menekül, kr. E 60ban tér vissza Első Triumpvirátus: Caesar, Pompeius, Crassus:Segítik egymás consuloknak lenni(először Caesar), felosztják a birodalmat, kr 60, köztáraság felszámolására, szenát ellen Casar consul Három része a birodalom:Caesar:Gallia --> sikerek megállapodtak, hogy Kr. e. 55-ben Crassus és Pompeius lesznek a consulok, majd Crassus Szíriába, Pompeius Hispániába megy helytartóna Crassus:Szíria, de meghal 53ban egy csatában Pompeius:Hispánia, erős hadsereg -- Pompeius kihasználta, hogy csak ő volt Rómában és egyedüli consullá választották, szenátus mellé áll Caesar - Pompeuisnak is zsoldossereg, rokonok Caesart a szenátos el akarta választani hadseregétől kr.e 49-ben hazarendelték, figyelmen kívül hagyta ,,Alea lacta est”(kocka el van vetve) - Pompeius Balkánra menekül, Caesar bevonul Rómába --> 14 napra diktátor Polgárháború -> Ceasar győz Pompeius Egypitomban meggyilkolják Kleopátrát hatalomra juttatja Veni Vidi vici(Pontosz elleni hadjárat) Ceasar hazatér -> leszámol a köztárasasággal és központsíti a hatalmat a kezében 10 -> élethossziglan diktátor, Consul, néptribunus, örökös censor, imperátor (hadvezér), Pontifex maximum -->naptár reform Letelepítette veteránjait, de földet osztott a nincstelenek egy részének is (Hű katonák -- > felnő egy réteg, akik köszönhetik Ceasarnak, hogy nem nincstelenek, kiképzett katonák). Értékálló aranypénzt veretett(egységes), sok Provinciabelinek polgárjogot adott. hadseregre támaszkodott Ignorálta a köztársasági hagyományokat -->szembekerült a senatorok különböző csoportjaival --> Kr. e. 44. március idusán (15-én) a senatusban 3 összeesküvő több tőrdöféssel meggyilkolta Caesar -> Caesarral közölték, hogy megfogják ölni (nem kért kíséretet, hogy tartsa a presztízs, maga emberei voltak a szenátusban, ami már akkor egy “csöcselék” volt) A merénylők a diktatáúra felszámolását követelték: Magistrácia válságára kínáltak megoldás -> Róma irányíthatatlan Ocatvianus senkiben nem bízott a merénylet után Octavianus örökölte Caesar vagyonát (őt Caesar hadvezérei, Antonius és Lepidus segítették) Octavianus, Antonius és Lepidus Kr. e. 43. november elején megkötötték a II. triumvirátust: öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek az állam ügyeinek intézésére; ▪ felosztották egymás között a birodalmat; ▪ és készültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére, legyőzésére. (kr.e 42) -> Vereséget mértek Brutusra és Cassiusra Jogi keretek között is úgy működött, mint az 1. triumvirátus Szövetség szétesésének kezdete: - Antonius a keleti provinciákat kapta(Megismerkedik Kleopátrával) - Octavianus Rómát és a nyugati provinciákat(Róma népét sikeres propagandával Antonius ellen hangolta azzal, hogy Antoniust egy elkényelmesedett keleti kényúrként mutatta be.) - Lepidus: afrikai provinciák + pontifex maximus lett (lemondott a triumvíri hatalomról) Egyiptomi háború okok és események: Octavianus megerősödve Antoniust hazaárulással vádolta ->megszavazzák Egyiptom elleni keleti hadjáratot Antonius beleszeretett Kleopátrába és Egyiptom javára használta a római seregeket Actium, Kr. e. 31.: döntő tengeri ütközet - Octavianus és hadvezére, Agrippa legyőzte ellenfelei flottáját Kleopátra és Antonius Egyiptomba menekült, ahol öngyilkosok lettek - Caesar fiát megölték(e Cesariont is (aki állítólag Caesar és Kleopátra gyereke volt)) Saját bírtokává tette Egyiptomot Időközben: - Lepidus háttérbe szorult, Kr. e. 12-ben meghalt Kr. e. 30-ban az ő kezébe került Róma összes hadserege - imperatorként főparancsnok volt Politikai jelszava: „Pax Romana” (római béke): → Egyiptomból római provinciát szervezett → ellenfelei elmenekültek/meghaltak/behódoltak neki → hivatalosan nem viselt a köztársaság törvényeinek és szellemiségének ellent mondó tisztséget(Uralmának törvényes és jogi kereteit különböző tisztségei adták: consul, censor (ő állíthatta össze a szenátus névsorát), tribunus (minden állami ügyben vétójoggal rendelkezett), pontifex maximus (rendelkezhetett a templomok kincseivel), imperator (hadsereg főparancsnoka). ▪ Egy valami nem volt: dictator – okult Caesar hibáiból, nem akart zsarnoknak látszani.) látszatra megtartotta a köztársasági berendezkedést - választottak consulokat, működött a senatus stb. - valójában a hadseregen alapuló katonai diktatúra volt( Hadserege, letelepített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt.) Kr. e. 27-ben látványosan átadta a hatalmat a római népnek és a senatusnak - színjáték Az új rendszer: a principatus → a senatus első embere lett = princeps → az Augustus (= „fenséges”) nevet kapta a senatustól → tisztségeket Halmozott consul = végrehajtó hatalom → néptribunus = sérthetetlen + vétójog → censor = a senatus tagjait válogathatta meg → pontifex maximus = a vallási életet irányította Augustus politikája → a belháború véget ért → Róma határainak megszilárdítása - Rajna és Duna elérése (szállítás) - Kr. e. 9.: Pannónia - 28 legio (kb. 180 ezer katona) Hadserege, letelepített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt. Augustus propagandája - augustusi „aranykor” Szerette és támogatta a művészetet: ő és barátja, Maecenas sokat tett a művészet és művészek támogatásáért. ▪ Költészetben: Vergilius (Aeneis), Horatius (Ódák), Ovidius (Átváltozások). ▪ Építészet: befejezték „Marcellus színházának” építését, újjáépítették a Circus Maximust, új fórumot építtetett (Augustus fóruma), megépült a Pantheon és Caesar temploma. Augustusnak fiú örököse nem volt, így utóda Tiberius lett, amikor 76 évesen meghalt.