Róma 3. fejezet PDF

3.fejezet:A római állam és jog az archaikus korban: 1.Az archaikus Róma társadalma: 1.Nemzetségi szervezet: -Róma alapítása:Kr.e.753, -Régészet: királyság két korszakra oszlik, -Első korszak:latin-szabin földművelő közösség(partriarchális nemzetségi szervezet), -K.r.e.7sz: Róma etruszk uralom alat...

3.fejezet:A római állam és jog az archaikus korban: 1.Az archaikus Róma társadalma: 1.Nemzetségi szervezet: -Róma alapítása:Kr.e.753, -Régészet: királyság két korszakra oszlik, -Első korszak:latin-szabin földművelő közösség(partriarchális nemzetségi szervezet), -K.r.e.7sz: Róma etruszk uralom alatt, -Ipar/kereskedelem fellendülése, -Társadalmi rend felbomlása, a)Archaikus kor: -Társadalom alapegysége: nemzetség(gens), -Vérségi kapcsolat:közös ős, -Közös föld,család/öröklési rend, -Kultikus /névbeli közösség, -Családok növekvő szerepe: fellazítja ezt, -Nemzetégi rend már csak: közös temetkezőhely,ünnepek, -Római család:(familia): -Házközösségben élő parasztcsalád, -Familia:családfő(korlátlan hatalmú), -Felség, -Gyerekek, -Rabszolgák, 2.A társadalom tagozódása: -Szabad állapotú,római polgárjoggal rendelkező lakosság(Quirites), -Patriciusok,plebejusok,cliensek, a)Patriciusok: -Atyák leszármazottai, b)Plebejusok: -Alacsony sorú köznép, c)Kliensek: -Patricius alávetett nemzetség, d)Rabszolgák: -Kezdetben alacsony, →Veii etruszk város meghódítása:növekszik, -Patriarchális jellegű marad. 2.Az államszervezet a királykorban és a korai köztársaság idején: 1.A római állam és felépülése: -Állam=status, -Civitas=városállam, -Res publica=köztársaság,-->Cicero a nép dolgaként definiálja, -A rómaiak az államuk lényegét ragadták meg, -Állami szuverenitást a populus Romanus testesítette meg,-->A senatus lassan vonta magához, -Polgárok:szervezeti forma, -10-10 gens=1 curia, -10 curia=1 tribus, -Mai királyság=3 tribus(törzs) szövetségéből jött létre, -Curia= legősibb egység:katona beosztás,jogi kulturális közösség,saját vezető és pap, 2.A királyság államszervezete: -Ősi Római állam :3 szerv:rex,senatus,comitia a)Rex=király: -Állam legfőbb bírája,hadvezére,papja, -A végrehajtó hatalom birtokosa, -A curiák választották,vagy istenek jelölték ki, -Távolléte esetén:praefectus urbi lássa el feladatait, -Új király megválasztásáig:senatus vezeti az államot, b)Senatus: -100 majd 300 fős gyülekezet, -Öregek tanácsa, -A király tanácsadó szerve, -Tagjait a rex jelöli ki, c)Comitia curia: -30 curia, -Forum Romanum területén, -Csak patriciusok vehettek részt rajta, -Szakrális feladatok ellátása, 3.A korai köztársaság államszervezete: -Utolsó király elűzése:Kr.e.510,-->Köztársaság létrejötte, -Szervei: magistratusok,senatus,comitiák a)Magistratus: -Állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő+tisztség, -A köztársaság korának főhivatalnokai, -Sajátosság:annuitás= egy hivatali évre való választás, -Kollegialitás= egy tisztséget egyszerre több főhivatalnok töltött be, -Munkájukért nem kaptak díjazást, -Jogukban állt lemondani, -Tisztségüktől nem megfoszthatóak, -Hatalmuk jellege szerint:imperiummal rendelkező,imperium nélküli, -Feladatkör szerint: állandó és rendkívüli, -Hatáskör alapján: nagyobb(maiores) és kisebb(minores), -Magistratus maior: consul,praetor,censor, -Magistratus minores: aedilis,quaestor,tribunus,plebis, -Az imperium a királykorban egyedül a rexet illeti meg, -Köztársaság idején a magistratus gyakorolja, -Imperium elemei: -a legfőbb állami hatalom:város határain belül, -falakon kívül :hadsereg főparancsnoka, -jogszolgáltatás hatalma, -népgyűlés összehívása,törvényjavaslatok,előkészítése, -büntetések kiszabása, -Hivatali hatalom=potestas (hatalom): -A collegák azonos terjedelmű hatalommal bírtak, -Magistratusok joga: -auspiciumok végezése -összehívni a népet közérdekű ügy megvitatására, -tiltakozni collegája intézkedése ellen, -hirdetmények kibocsátása, -Rendes magistratusok: -Népgyűlések választották, -Esküt kellett letenniük , -A hivatali idő lejártával megismételni, =Hivatalviselt cím, -Az állam élére két főhivatalnok került:praetor=hadvezér, bíró(judex)=consul, -Consulok: -Imperiummal felruházva, -Rex végrehajtói hatalmát,hadvezéri és bírói jogkörét gyakorolták, -Praetor: Peres jogszolgáltatása végzée, -Imperiummal rendelkezett, -Helyettesként gyakorolhatja a consulok többi jogosítványát, -Eredetileg 1 praetor,később praetor peregrinus tisztség felállítása, =16 praetor, -Censor: -5 évente 18 hónapra 2 censor, -Nem rendelkeztek imperiummal, -Feladataik: -választásokkatonai és adó célok összeirása,(polgárok beosztása centuriába,tribusba), -senatori névjegyzék összeállítása, -erkölcsrendészeti szankciók alkalmazása, -állami javak felügyelése, -Aedilis curulis: -Feladatuk: -Felügyelés középületekre,középítkezésekre, -Rendészeti jogkör, -Piaci árak ellenőrzése, -Nyílvános játékok megrendezése, -Quaestor: -Feladatik: -A consulok pénzügyi beosztottjaként az államkincsátr és leváltár felügyelete, -Plebejusok: -Korán kiharcolták maguknak ,hogy saját vezetőket választhassanak, -Néptribunus tisztség:K.r.e.494→Szent Hegyre vonulás, -A városon belül szent és sérthetetlen, -Jogukban állt összehívni a plebs gyűléseit, -törvényjavaslatok megakadályozása(vétóval), -támogatás,menedék nyújtás üldözötteknek Aeidilisek: -Plebejus templomok őrei, -Rendkívüli magisztrátusok: -Csak különleges esetben,megszabott időtartamra,meghatározott feladat elvégzésére, a)Dictator: -egyik consul jelölte ki a senatus egyetértésével, -6 hónapra a főhatalom teljessége illeti meg, -Interrex,praefectus urbi, b)Senatus: -A római állam működését biztosította, -Patricius nemzetségfők gyűlése→magistratusok tanácsa, -Tagjai : gazdag plebejusok,patriciusok, -Feladatai: -Külpolitika,hadügy meghatározása, -Államháztartás ellenőrzése, -Szakrális szféra ellenőrzése, -Közigazgatás irányítása, -Belpolitika, -A népgyűlésen elfogadott törvények akkor léptek hatályba ha az atyák tekintélye szentesítette őket,-->később formalitássá válik, c)Népgyűlés: -Comitia,centuriata,tributa forma, -Comitia curiata: -Felhatalmazás a főhatalom gyakorlására, -Szakrális feladatok ellátása, -A pontifex maximus elnökölt rajta, -Consul ünnepélyes felruházás céljából, -Comitia centuriata: -Katonai századok=17 és 60 év közötti férfi lakosság, -Város falain kívül , -Funkciói: -Magistratus maiores megválasztása, -törvényhozás,.-hadüzenet és békekötés jóváhagyása, -büntetőbíráskodás polgárok főbenjáró ügyeiben, -Comitia tributa: -Falakon belül,forumokon, -Funkciói: -magistratus minores megválasztása, -szövetség kötés külföldi államokkal, -törvénykezés nem politikai ügyekben, -Concilium plebis: -Csak plebs tagjai vehettek rajta részt, -Elnöke a tribunus plebis volt, -Nem olvadt össze a comitia tributával, -Az előbbit néptribunus,utóbbit consul vagy praetor hívott össze, 4.Itália területe az archaikus korban: -Itáliai városállamok=központi település,és hozzá kapcsolódó területekből állnak(ager), -Földek öt fajtája: a)Ager Romanus: -Határa hatodik mérdfőkőnél, -A közjogi aktusokat nem lehetett rajta lefolytatni, -a római állam fennhatósága alatt álló összs területet, -közföldek/helyi közösségek=ager publicus, -bekebelezett városok, -Különálló:Gabii,ősi latin város területe,auspicium végezés, b)Rómán kívüli vidékek: -idegenek,(peregrinusok)földje, -ellenség területe, -ismeretlen vidékek, 3.Normarendszerek az archaikus Rómában:(ius,fas,mos): 1.Társadalmi normák az archaikus kor elején: -A mai jogi normák még nem határolódtak el a vallási és erkölcsi normáktól, -Komplex rendszer(legrégebbi):mos/mores maiorum:vallási-erkölcsi jogi normák rendszere, 2.A jog önálló normarendszerré válása: -A normák betartása,elvárható ill.megszegésük büntethető(KÖTELEZŐ EREJÜEK!), -Megszegésüket az állam szankcióval sújtja, =Vallási,erkölcsi normákból kialakult az önálló szokásjog, -Fordulat:12 táblás törvények(Kr.e.451-450) létrejötte, -”A jogot abban a formájában ahogy mai napig ismerjük,a rómaiak találták ki”, 3.A jog fogalmának differenciálódása: -Jog megjelölése:ius, a)A ius szó jelentésének fejlődése: -A forum romanum egy konkrét helyét értették alatta,ahol a praetor törvénykezett, -A prator színe elé hívják az alperest,(in iure eljárás), -Iniuria=Jogsérelem, -A ius jelentését eltudták vonatkoztatni a magatartás ténylegességétől=alanyi ,és tárgyi fogalom, b)A ius civile: -Római civiljog, -Római városállam sajátos jogrendszere, 4.A vallási normarendszer fejlődése: -Istenek jogainak tiszteletben tartása,megsértése,(fas,nefas), -Fas alatt olyan magatartás értettek,amely az isteneket nem sérti, -Törvénykezésre alkalmas napok:die fasti, -Vallási ünnepek napja:dies nefasti, =vallási normák összesége, -Közjogi jelleg:ius sacrum, -Ezekből a közjogi jelentőségű szabályokból alakult ki az isteni jog, 5.Az erkölcs mint önálló normarendszer a rómaiaknál: -Az erkölcsi normák önálló rendszerét mos szóval jelölték, -Komplex normarendszer:mos /mores maiorum, -Szokásjog, -Egyszerű szokás, -Olyan társadalmi normákat tartalmazott,amelyek sem a ius,sem a fas körébe nem tartoztak -Normáinak betartására a censor felügyelt, 6.A jog erkölcsi megalapozottsága: -A római jogtudósok világosan látták a jog és erkölcs határait, -Az erkölcsi szabályoknak nem kell feltétlen joginak is lenni, -A jogot sem tekintették belső tartalom nélküli normarendszernek, -Az igazságot(iustitia) kell érvényre juttatni, -Emberi élet 3 szabálya: tisztességesen élni,mást meg nem sérteni,mindenkinek megadni ami őt illeti, -A jogszabályokat jogi tartalommal kell értelmezni,alkalmazni,