A Római Királyság és Köztársaság

A Római Királyság

• A Római Királyság Kr.e. 735-ben jött létre Itáliában, a félsziget középső részén.
• Az etruszkok már jóval korábban, Kr.e. 1000 körül érkeztek a területre.
• A legenda szerint Romulus és Remus alapították Rómát, miután egy farkas megmentette őket a Tiberisz folyóból.
• Az első király Romulus volt.
• A valóságban valószínűleg latin törzsek alapították Rómát, akik pásztorkodásból éltek.
• Az utolsó király, Tarquinius Superbus, egy etruszk volt, akit Kr.e. 510-ben elűztek.

A Római Köztársaság Kezdete

• A Római Köztársaság Kr.e. 510 körül jött létre.
• A római társadalmat két fő csoport alkotta:
  • Plebejusok: nem rendelkeztek római jogokkal, de céljuk volt, hogy polgárok legyenek.
  • Patriciusok: a római jogokkal rendelkező arisztokrácia tagjai.
• A plebejusok harcot indítottak a jogaikért, és egyre több egyenlőséget értek el:
  • Kr.e. 492-ben létrejöttek a néptribunusok, akiknek a tisztségviselők intézkedéseiben és a senatus határozataiban is volt vétó joga.
  • A plebejusok gyűlése később a legbefolyásosabb népgyűlés lett.
• A plebejusok meg tudták erősíteni a pozíciójukat, mert a hódító háborúkban fontos szerepet játszottak a gyalogos hadseregben.
  • A hopliták (gyalogos katonák) jelentős katonai erővé váltak, így kiharcolták jogaikért.
  • A plebejusok befolyása tovább nőtt a hódítások során, mivel ők adták a hadsereg zömét.

A Római Köztársaság Kormányzata

• A római köztársaságot tisztségviselők irányították, akiket a nép választott.
• Ezeket a tisztségviselőket összefoglalóan magistratusnak nevezték.
• A tisztségviselők egy évre lettek megválasztva.
• A tisztségviselőknek nem járt fizetség, ami azt jelentette, hogy csak a gazdagok tudták vállalni a tisztséget, így kezdetben csak patriciusok lehettek tisztségviselők.
• Állandó tisztségek:
  • Consul: két consul volt évente, akik a békeidőben a legfőbb hatalmat gyakorolták, a háborúk idején pedig a hadsereg vezérének a szerepét töltötték be.
  • Censor: ötéves ciklusban töltötte be a tisztséget. Felelőssége volt a vagyonösszeírásért és a szenátus névjegyzékének összeállításáért.
• Különleges tisztségviselők:
  • Dictator: vészhelyzetben, fél évre választható tisztségviselő, aki teljes hatalmat kapott.

A Senatus

• A Senatus (vének tanácsa) nem választott testület volt, tagjai kinevezett tisztségviselők voltak.
• A királyság idején csak patriciusok tagjai lehettek a Senatusnak, később a vagyonnal rendelkező plebejusok is tagjai lehettek.
• Szerepe volt a bel- és külpolitikában, jóváhagyta a népgyűlések döntéseit, és rendelkezett az állam bevételeivel.
• A Senatusnak a Római Köztársaságban a legnagyobb politikai hatalma volt.

A Hódítások Hatása

• A hódítások előtt a római társadalom főként mezőgazdaságból élt.
• A hódítások után a gazdaság átalakult:
  • A rabszolgák használata egyre elterjedtebbé vált.
  • Megnőtt a rabszolgák száma, ami lázadásokhoz és felkelésekhez vezetett.
  • Az olcsó gabona behozatala tönkretette a kisgazdákat, így a nagy- és a középbirtokok váltak a jellemzővé.
  • A kisbirtokos réteg eltűnt, ami gyengítette a római hadsereget, mivel nem volt elég besorozható katona.
  • A hódított területeken nem adtak polgárjogot a lakosoknak, csak a római polgárok katonáskodhattak.
  • A zsoldosok szerepe megnőtt.
  • A plebejusok szerepe nőtt a hódítások miatt, mivel ők adták a hadseregeket.

A Római Köztársaság Válsága

• A hódítások miatt ellentétek alakultak ki a plebejusok és a patriciusok között.
• Két fő politikai párthoz tartoztak: a néppárthoz (plebejusok érdekeit képviselték) és az optimatákhoz (a szenatus érdekeit képviselték).
• Marius hadsereg reformja arra vezetett, hogy a zsoldos katonák megkapják az állampolgárságot és földet.
• Sulla, a zsoldos hadsereg vezetője, diktátorként átvette a hatalmat, de a polgárháborúk folytatódtak.
• Spartacus rabszolga felkelése gyengítette a római köztársaságot.
• Crassus, a leggazdagabb patrícius, Spartacus hadseregét verte le.
• Pompeius leverte a kalóz támadásokat.

Julius Caesar Ascenziója

• Caesar patricius származású volt, de a néppárthoz állt közelebb.
• Első triumvirátus (Kr.e. 60): Caesar, Pompeius, Crassus. A céljuk a köztársaság felszámolása és a hatalom megszerzése volt.
• Caesar konsullá választották.
• A triumbiratus felosztotta a birodalmat, Caesar Galliába került.
• Caesar sikeres hadjáratokat vezetett Galliában, hódította a területet.
• Sulla halála után, Kr.e. 49-ben Caesar bevonult Rómába, és megkezdődött a polgárháború.
• Caesar legyőzte Pompeius-t.
• Kr.e. 44-ben a szenatus összeesküvői meggyilkolták Caesart.

A Második Triumvirátus

• Octavianus, Caesar örököse, megalapította a második triumvirátust Antonius és Lepidus társaságában.
• A triumvirátus célja Caesar gyilkosainak megbüntetése volt.
• Kr.e. 42-ben legyőzték Brutus-t és Cassius-t.

Az Egyiptomi Háború

• A második triumvirátus kettévált: Antonius a keleti provinciákat, Octavianus Rómát és a nyugati provinciákat kapta.
• Antonius beleszeretett Kleopátrába, és Egyiptom javára használta a római seregeket.
• Octavianus Antoniust hazaárulással vádolta és hadjáratot indított Egyiptom ellen.
• Kr.e. 31-ben Actium-ban Octavianus legyőzte a Antonius és Kleopátra flottáját, és meghódította Egyiptomot.

Az Augustus Kor

• Octavianus Kr.e. 27-ben „Augustus” néven lett princeps, és megszerezte a Római Birodalom uralmát.
• Augustus politikája:
  • "Pax Romana": Béke és stabilitás a birodalomban.
  • A birodalom határaira terjeszkedés:
    • Rajna és Duna folyókig terjeszkedett a birodalom.
  • A köztársasági formákat megtartották, de a valóságban Augusto s katonai diktatúra volt.
  • Hadsereg a legfontosabb hatalmi tényezővé vált.
  • Augustus hatalmát a következő tisztségek erősítették:
    • Consul: végrehajtó hatalom.
    • Néptribunus: sérthetetlen, vétó joggal rendelkezett.
    • Censor: a szenátus tagjait választhatta ki.
    • Pontifex maximus: a vallási élet vezetőjeként.
    • Imperator: hadsereg főparancsnoka.