Az oktatás jogi szabályozása PDF

Az oktatás jogi szabályozása Perger Katalin SE-PAK A köznevelés fogalma Köznevelés: közfeladat,a köz javára, a köz pénzének felhasználásával, közmegegyezés alapján „ A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg...

Az oktatás jogi szabályozása Perger Katalin SE-PAK A köznevelés fogalma Köznevelés: közfeladat,a köz javára, a köz pénzének felhasználásával, közmegegyezés alapján „ A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg és amelynek általános kereteit és garanciát az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat” (2011. évi CXC. Nkt törvény 1.§ 2. bek.) A köznevelési törvény (2011.CXC.) célja, hogy a köznevelési rendszer biztosítsa:  A gyermek/fiatal harmonikus lelki, testi, értelmi fejlődését  Képességeik, ismereteik, jártasságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő fejlődését  Erkölcsös, önálló, felelős állampolgári nevelést  A leszakadás megakadályozását  A tehetséggondozást  A köznevelési törvény tartalmazza pl:  Az alapelveket  a pedagógiai munka szakaszait  A köznevelési rendszer intézményeit, alapítási, működési és megszüntetési rendjét  A gyermekek, a szülők, a pedagógusok, a fenntartó kötelességeit, jogait  Az SNI-s, BTM-es gyermekek nevelésére vonatkozó szabályzókat  A köznevelésben történő alkalmazás feltételeit  A nevelőtestületre, a munkaközösségekre vonatkozó szabályzókat  … A jogi szabályozás felépítése, hierarchiája  Alaptörvény  Köznevelési Törvény (2011. CXC Nkt. )  Kormányrendeletek (pl: 100/1997 - érettségiről, 326/2013 - szakértői, szaktanácsadói tevékenységről ) és EMMI rendeletek (pl: 40/ 2002 – érettségiről, 15/2013 – szakszolgálatokról, 20/2012 – az intézmények működéséről) ma BM rendeletek pl. 22/2022. (VII. 29.) BM rendelet a 2022/2023. tanév rendjéről  NAT - A tartalmi szabályozás eszköze: mit tanítsunk - Meghatározza a köznevelés feladatát: képességek, ismeretek, attitűd fejlesztése, azaz kompetenciafejlesztés  Kerettanterv – A Nat-ban foglaltak érvényesülését biztosítja - 2 éves egységekben  Helyi tanterv - az iskola PP-je - évfolyamokra bontva  Tanmenet - a pedagógus mindennapi tevékenységét segíti - csak javaslat ÖSSZHANGBAN VANNAK EGYMÁSSAL! Nemzeti Alaptanterv  Legutóbbi változat: 2020-ban  Az Alaptörvénnyel és a Köznevelési törvénnyel összhangban van  Az oktatás-nevelés 4 éves szakaszai: 1-4.osztályig, 5-8.osztályig, 9-12.osztályig  Meghatározza a nevelési-oktatási alapelveket, az elsajátítandó tanulási tartalmakat (célok), az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait  A tantárgyak tanításának alapelveit, céljait, főbb témaköreit, specifikus jellemzőit, a tanulási eredményeket  Megalapozza a nemzeti identitást (erősíti a hazához való kötődést, az anyanyelvhasználatot)  Meghatározza a köznevelés feladatait, fejlesztési területeit, az egységesség és differenciálás módszertani alapelveit, a kulcskompetenciákat, az alapóraszámokat Nat-ban megfogalmazott kulcskompetenciák  Anyanyelvi  Idegennyelvi  Matematikai  Természettudományos és technikai  Digitális  Szociális és állampolgári  Kezdeményezőképesség és vállalkozói  Esztétikai, művészeti  Hatékony, önálló tanulás Nat műveltségterületei  Magyar nyelv és irodalom  Idegennyelvek  Matematika  Ember és társadalom  Testnevelés  Ember és természet  Földünk, környezetünk  Művészetek  Életvitel és gyakorlat A kulcskompetenciák több műveltségterülethez is köthetőek ill. egy műveltségterület több kompetenciát is fejleszt. a) a digitális kompetencia a magyar nyelv és irodalomban is, az idegennyelvben is, a matematikában is fejlesztendő. b) A matematika műveltségterület alkalmas pl. az anyanyelvi, a digitális vagy a szociális kompetencia fejlesztésére is. A matematika tantárgy specifikus jellemzői az 1-4. évfolyamon  az egyedi tapasztalatokból kiemelkedő jellemző jegyek (tulajdonságok és összefüggések) megismerése vezet majd az általánosítások és az absztrakció felé  spirálisan épülő tananyag  korai matematikát jellemző (számfogalom, számérzék, mentális számegyenes) képességek kibontakoztatása  Módszerek: valóságon alapuló, személyes, cselekvő tapasztalatszerzés, az érzékelési modalitások bevonása, mozgás, szemléletükben és matematikai tartalmukban egyaránt változatos eszközök használata, játékok  megfigyelés, az értelmezés, az összefüggések felfedezése  a rendszerező készségek fejlődésének kezdeti fázisa  A matematikai nevelés összhangban van a zenei, mozgásos és nyelvi fejlesztéssel.  Megtanulják és alkalmazzák a matematika nyelvét, a relációszókincset, a viszonyok kifejezésének eszközeit.  Kérdéseket tesznek fel, meghallgatják, megfigyelik a választ, egymás véleményét; a tévedéseket tolerálják. => együttműködés képessége  differenciálás formája: a cselekedtetés, az eszközhasználat megválasztása, a többszintű problémafelvetés, a digitális anyagok által kínált fejlesztő lehetőségek alkalmazása, az időbeli korlátok kiiktatása, a segítségnyújtás, a páros vagy csoportos munka szervezése és az értékelés is.  Digitális eszközök használata FŐ TÉMAKÖRÖK AZ 1-4. ÉVFOLYAMON  Gondolkodási módszerek – halmazszemlélet, matematikai logika, rendszerezés  Gondolkodási módszerek – szöveges feladatok  Aritmetika, algebra – számok, számtulajdonságok és számok közötti kapcsolatok  Aritmetika, algebra – alapműveletek  Aritmetika, algebra – mérés, mennyiségi viszonyok  Függvények és sorozatok  Geometria – tájékozódás térben, síkban  Geometria – alkotások térben, síkban  Geometria – testek és alakzatok tulajdonságai  Geometria – transzformációk  Statisztika és valószínűség FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AZ 1-4. ÉVFOLYAMON  RENDSZEREZŐ GONDOLKODÁS - Halmazok képzése - Halmazok vizsgálata - Állítások  PROBLÉMAMEGOLDÓ GONDOLKODÁS - Problémamegoldás - Szöveges feladatok megoldása - Ismeretek felhasználása  TÁJÉKOZÓDÁS MENNYISÉGI VISZONYOK KÖZÖTT - Természetes számok és kapcsolataik - Helyi értékes alak - Mérőeszköz használata, mérési módszerek - Egységtörtek, negatív számok - Alapműveletek - Számolás  TÁJÉKOZÓDÁS ÉS ALKOTÁS TÉRBEN ÉS SÍKON - Alkotás térben és síkon - Transzformációk - Válogatás tulajdonságok szerint - Különbségek megfogalmazása - Alakzatok jellemzése - Tájékozódás térben és síkon  FÜGGVÉNYSZERŰ GONDOLKODÁS Összefüggések elemzése, szabályok értelmezése Adatok megfigyelése  VALÓSZÍNŰSÉGI GONDOLKODÁS  MATEMATIKAI KOMMUNIKÁCIÓ  DIGITÁLISESZKÖZ-HASZNÁLAT Átfogó eredmények a nevelési - oktatási szakasz végére  A tanulók megértik a tanult szabályokat és használják azokat a feladatok megoldása során;  megszámlálják a tárgyakat a környezetükben, csoportosítják és összehasonlítják azokat egy-két szempont alapján;  helyes képzetük van a természetes számokról, értik a számok épülésének rendjét;  helyesen értelmezik az alapműveleteket tevékenységekkel, szövegekkel és jártasok azok elvégzésében fejben és írásban;  jártasak a mérőeszközök használatában, a mérési módszerekben;  megfigyelik a matematikai tartalmú jelenségeket a mindennapi életben és le tudják ezeket írni számokkal, műveletekkel vagy geometriai alakzatokkal;  olvassák és értik a koruknak megfelelő matematikai tartalmú szövegeket;  tanult ismereteiket digitális eszközökön is alkalmazzák.