Podcast
Questions and Answers
Milyen domborzati formák keletkezhetnek a gyűrődés következtében?
Milyen domborzati formák keletkezhetnek a gyűrődés következtében?
- Dombok és szigetek
- Alföldek és síkságok
- Hegyek és fennsíkok (correct)
- Erők kölcsönhatásai
Mi jellemzi a tökéletes síkságokat?
Mi jellemzi a tökéletes síkságokat?
- Magas hegyek és szigetek képződésével
- Hordalékok lerakódásával keletkeztek tengerek vagy tavak helyén (correct)
- Fennsíkok eróziója révén jönnek létre
- Víz alatti vulkánkitörések következményeként
Melyik alföld nem tartozik a nagy kiterjedésű síkságok közé a Földön?
Melyik alföld nem tartozik a nagy kiterjedésű síkságok közé a Földön?
- Nyugat-szibériai-alföld
- Hindusztáni-alföld
- Dél-Afrikai-fennsík (correct)
- Mississippi-alföld
Mi a kontinentális talapzat (self) legfontosabb jellemzője?
Mi a kontinentális talapzat (self) legfontosabb jellemzője?
Melyik mélytengeri árok a legmélyebb?
Melyik mélytengeri árok a legmélyebb?
Melyik a földkéreg legkorábban kialakult kéregdarabja?
Melyik a földkéreg legkorábban kialakult kéregdarabja?
Melyik hegység tartozik a fiatal lánchegységek közé?
Melyik hegység tartozik a fiatal lánchegységek közé?
Melyik hegység a legmagasabb a felsoroltak közül?
Melyik hegység a legmagasabb a felsoroltak közül?
Milyen típusú hegység a Himalája?
Milyen típusú hegység a Himalája?
Melyik terület az Ősmasszívumok közé tartozik?
Melyik terület az Ősmasszívumok közé tartozik?
Melyik nem jellemző a röghegységekre?
Melyik nem jellemző a röghegységekre?
Milyen magasságban helyezkednek el a dombságok?
Milyen magasságban helyezkednek el a dombságok?
Melyik a fiatal lánchegységek közé tartozó hegység?
Melyik a fiatal lánchegységek közé tartozó hegység?
Flashcards
Milyen síkságok léteznek?
Milyen síkságok léteznek?
Két fő síkság típust különböztetünk meg: a hordalékok lerakódásával keletkező tökéletes síkságok, mint például a Román-alföld, és a letarolt síkságok, amelyek erózióval keletkeztek, mint például a Kelet-európai-síkság.
Mi a kontinentális talapzat?
Mi a kontinentális talapzat?
A kontinentális talapzat a szárazföldi kéreg vízalatti folytatása, amely enyhén lejt a tenger felé.
Mi a kontinentális lejtő?
Mi a kontinentális lejtő?
A kontinentális lejtő a kontinentális talapzat után következik, és meredekebb lejtéssel jellemezhető, amely 3000 méter mélységig terjed.
Mitől jönnek létre az óceáni hátságok?
Mitől jönnek létre az óceáni hátságok?
Az óceáni hátságok a tengerfenékből kiemelkedő vízalatti hegységek, amelyek a repedéseken kiömlő magmából alakulnak ki.
Signup and view all the flashcards
Mi a mélytengeri árok?
Mi a mélytengeri árok?
A mélytengeri árkok a tengerfenék legmélyebb részei, amelyek rendkívül mélyek lehetnek, akár 11000 méter mélységig is.
Signup and view all the flashcards
Ősmasszívum (pajzs)
Ősmasszívum (pajzs)
A Föld legkorábban kialakult kéregdarabjai, főleg gránitból és kristályos palákból épülnek fel. Többnyire sík felszínűek és nagyméretűek.
Signup and view all the flashcards
Hegyek - Koruk szerint
Hegyek - Koruk szerint
A hegyek életkoruk alapján két fő csoportra oszthatók: idős röghegységek és fiatal lánchegységek.
Signup and view all the flashcards
Idős röghegységek
Idős röghegységek
A Föld korabeli tektonikai mozgások során keletkeztek, majd külső erők (szél, víz) hatására koptak, lepusztultak.
Signup and view all the flashcards
Fiatal lánchegységek
Fiatal lánchegységek
A Föld lemezeinek ütközésekor keletkeztek, még mindig erősen alakulnak, heves vulkáni tevékenység és földrengések jellemzik őket.
Signup and view all the flashcards
Fennsíkok
Fennsíkok
Lapos felszíni formák, amelyek különböző magasságokban lehetnek. A Tibeti-fennsík több mint 5000 méter magas.
Signup and view all the flashcards
Dombok
Dombok
A felszín enyhe emelkedése, lejtői szelídebbek, általában gömbölyített alakúak.
Signup and view all the flashcards
Hegyek - Kialakulásuk szerint
Hegyek - Kialakulásuk szerint
A hegyek kialakulásuk szerint lehetnek gyűrt hegységek, vulkanikus hegységek vagy vegyes hegységek.
Signup and view all the flashcardsStudy Notes
A földkéreg domborzata
- A föld felszínét a szárazföldek és az óceáni medencék formálják.
A szárazföldi felszínformák
- Ősmasszívumok (pajzsok): A földkéreg legkorábban kialakult részei, főként gránitból és kristályos palákból épülnek fel.
- Hegyek: Különböző formákban előforduló magasabb területek.
- Kor szerint lehetnek:
- Idős röghegységek (kaledón és variszkuszi szerkezetűek): Közepes magasságúak, lepusztult, lankás lejtőkkel, lekerekített gerincekkel. Ide tartozik a Skandináv-, Skócia- hegység, Francia-, Német-, Középhegység, Ural-, Tien-San-, Appalache hegység.
- Fiatal lánchegységek ( mozgásban levő lemezszegélyek mentén keletkeztek): Párhuzamos vonulatok, egymáshoz kapcsolódnak, hegyes csúcsaik, éles gerinceik, meredek lejtőik vannak. Ide tartozik az Eurázsiai-hegységrendszer (Atlasz, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Kaukázus, Pamír, Himalája) és a Pacifikus-hegységrendszer (Kordillerák, Andok, Kelet-ázsiai partok hegyei).
- Kialakulásuk szerint lehetnek:
- Gyűrt hegységek (pl. Himalája)
- Vulkanikus hegységek (pl. Kilimandzsáró)
- Vegyes hegységek (pl. Kárpátok)
- Kor szerint lehetnek:
- Fennsíkok: Különböző magasságokban elhelyezkedő, lapos felszíni formák.
- Pl.: Tibeti-fennsík, tengerszint feletti magassága több mint 5000 m.
- Dombok: 300-1000 m közötti magasságú, szelíd lejtőjű, legömbölyített formájú területek.
- Keletkezhetnek gyűrődéssel vagy a hegyek és fennsíkok lepusztulásával, a felszíni vizek hatására (pl. Moldvai-fennsíkból kialakult dombok).
- Síkságok (alföldek): A legalacsonyabb szárazföldi domborzati formák.
- Lerakódásból keletkeztek (pl.: Román-alföld), vagy a hegyek eróziója következtében (pl.: Kelet-európai síkság).
- Nagy kiterjedésű síkságok: Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Nyugat-szibériai-alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld
Az óceáni medencék domborzata
- Kontinentális talapzat (self): A szárazföldi kéreg folytatása a víz alatt.
- Kontinentális lejtő: Meredekebb, mint a talapzat, 3000 m mélységig terjed.
- Kontinentális emelkedés: A lejtő és az óceáni fenék közötti átmeneti rész.
- Mélytengeri síkság (óceáni talapzat): A tulajdonképpeni óceánfenék.
- Óceáni árkok: A földtani lemezek határainál található mély, keskeny árkok (pl.: Mariana-árok - 11022 m.).
- Vulkáni szigetek és tenger alatti hátságok: A repedésekben kiömlik a magma és hegyeket alkot. Pl.: Közép-atlanti-hátság.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
