Podcast
Questions and Answers
Milyen domborzati formák keletkezhetnek a gyűrődés következtében?
Milyen domborzati formák keletkezhetnek a gyűrődés következtében?
- Dombok és szigetek
- Alföldek és síkságok
- Hegyek és fennsíkok (correct)
- Erők kölcsönhatásai
Mi jellemzi a tökéletes síkságokat?
Mi jellemzi a tökéletes síkságokat?
- Magas hegyek és szigetek képződésével
- Hordalékok lerakódásával keletkeztek tengerek vagy tavak helyén (correct)
- Fennsíkok eróziója révén jönnek létre
- Víz alatti vulkánkitörések következményeként
Melyik alföld nem tartozik a nagy kiterjedésű síkságok közé a Földön?
Melyik alföld nem tartozik a nagy kiterjedésű síkságok közé a Földön?
- Nyugat-szibériai-alföld
- Hindusztáni-alföld
- Dél-Afrikai-fennsík (correct)
- Mississippi-alföld
Mi a kontinentális talapzat (self) legfontosabb jellemzője?
Mi a kontinentális talapzat (self) legfontosabb jellemzője?
Melyik mélytengeri árok a legmélyebb?
Melyik mélytengeri árok a legmélyebb?
Melyik a földkéreg legkorábban kialakult kéregdarabja?
Melyik a földkéreg legkorábban kialakult kéregdarabja?
Melyik hegység tartozik a fiatal lánchegységek közé?
Melyik hegység tartozik a fiatal lánchegységek közé?
Melyik hegység a legmagasabb a felsoroltak közül?
Melyik hegység a legmagasabb a felsoroltak közül?
Milyen típusú hegység a Himalája?
Milyen típusú hegység a Himalája?
Melyik terület az Ősmasszívumok közé tartozik?
Melyik terület az Ősmasszívumok közé tartozik?
Melyik nem jellemző a röghegységekre?
Melyik nem jellemző a röghegységekre?
Milyen magasságban helyezkednek el a dombságok?
Milyen magasságban helyezkednek el a dombságok?
Melyik a fiatal lánchegységek közé tartozó hegység?
Melyik a fiatal lánchegységek közé tartozó hegység?
Flashcards
Milyen síkságok léteznek?
Milyen síkságok léteznek?
Két fő síkság típust különböztetünk meg: a hordalékok lerakódásával keletkező tökéletes síkságok, mint például a Román-alföld, és a letarolt síkságok, amelyek erózióval keletkeztek, mint például a Kelet-európai-síkság.
Mi a kontinentális talapzat?
Mi a kontinentális talapzat?
A kontinentális talapzat a szárazföldi kéreg vízalatti folytatása, amely enyhén lejt a tenger felé.
Mi a kontinentális lejtő?
Mi a kontinentális lejtő?
A kontinentális lejtő a kontinentális talapzat után következik, és meredekebb lejtéssel jellemezhető, amely 3000 méter mélységig terjed.
Mitől jönnek létre az óceáni hátságok?
Mitől jönnek létre az óceáni hátságok?
Signup and view all the flashcards
Mi a mélytengeri árok?
Mi a mélytengeri árok?
Signup and view all the flashcards
Ősmasszívum (pajzs)
Ősmasszívum (pajzs)
Signup and view all the flashcards
Hegyek - Koruk szerint
Hegyek - Koruk szerint
Signup and view all the flashcards
Idős röghegységek
Idős röghegységek
Signup and view all the flashcards
Fiatal lánchegységek
Fiatal lánchegységek
Signup and view all the flashcards
Fennsíkok
Fennsíkok
Signup and view all the flashcards
Dombok
Dombok
Signup and view all the flashcards
Hegyek - Kialakulásuk szerint
Hegyek - Kialakulásuk szerint
Signup and view all the flashcards
Study Notes
A földkéreg domborzata
- A föld felszínét a szárazföldek és az óceáni medencék formálják.
A szárazföldi felszínformák
- Ősmasszívumok (pajzsok): A földkéreg legkorábban kialakult részei, főként gránitból és kristályos palákból épülnek fel.
- Hegyek: Különböző formákban előforduló magasabb területek.
- Kor szerint lehetnek:
- Idős röghegységek (kaledón és variszkuszi szerkezetűek): Közepes magasságúak, lepusztult, lankás lejtőkkel, lekerekített gerincekkel. Ide tartozik a Skandináv-, Skócia- hegység, Francia-, Német-, Középhegység, Ural-, Tien-San-, Appalache hegység.
- Fiatal lánchegységek ( mozgásban levő lemezszegélyek mentén keletkeztek): Párhuzamos vonulatok, egymáshoz kapcsolódnak, hegyes csúcsaik, éles gerinceik, meredek lejtőik vannak. Ide tartozik az Eurázsiai-hegységrendszer (Atlasz, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Appenninek, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Kaukázus, Pamír, Himalája) és a Pacifikus-hegységrendszer (Kordillerák, Andok, Kelet-ázsiai partok hegyei).
- Kialakulásuk szerint lehetnek:
- Gyűrt hegységek (pl. Himalája)
- Vulkanikus hegységek (pl. Kilimandzsáró)
- Vegyes hegységek (pl. Kárpátok)
- Kor szerint lehetnek:
- Fennsíkok: Különböző magasságokban elhelyezkedő, lapos felszíni formák.
- Pl.: Tibeti-fennsík, tengerszint feletti magassága több mint 5000 m.
- Dombok: 300-1000 m közötti magasságú, szelíd lejtőjű, legömbölyített formájú területek.
- Keletkezhetnek gyűrődéssel vagy a hegyek és fennsíkok lepusztulásával, a felszíni vizek hatására (pl. Moldvai-fennsíkból kialakult dombok).
- Síkságok (alföldek): A legalacsonyabb szárazföldi domborzati formák.
- Lerakódásból keletkeztek (pl.: Román-alföld), vagy a hegyek eróziója következtében (pl.: Kelet-európai síkság).
- Nagy kiterjedésű síkságok: Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Nyugat-szibériai-alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld
Az óceáni medencék domborzata
- Kontinentális talapzat (self): A szárazföldi kéreg folytatása a víz alatt.
- Kontinentális lejtő: Meredekebb, mint a talapzat, 3000 m mélységig terjed.
- Kontinentális emelkedés: A lejtő és az óceáni fenék közötti átmeneti rész.
- Mélytengeri síkság (óceáni talapzat): A tulajdonképpeni óceánfenék.
- Óceáni árkok: A földtani lemezek határainál található mély, keskeny árkok (pl.: Mariana-árok - 11022 m.).
- Vulkáni szigetek és tenger alatti hátságok: A repedésekben kiömlik a magma és hegyeket alkot. Pl.: Közép-atlanti-hátság.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
