Információs társadalom joga 2. ZH összefoglalása 2024-2025

Információs társadalom joga 2. ZH összefoglalás 2. zárthelyi témái ▪ MI rendszerek alkalmazásai ▪ Önvezető jármű ▪ MI/robot személyiségének kérdései ▪ Felelősségi kérdések ▪ MI-rendelet szabályai ▪ MI és szerzői jog ▪ E-kereskedelem MI rendszerek alkalmazása ▪ A gazdaság legtöbb szektor...

Információs társadalom joga 2. ZH összefoglalás 2. zárthelyi témái ▪ MI rendszerek alkalmazásai ▪ Önvezető jármű ▪ MI/robot személyiségének kérdései ▪ Felelősségi kérdések ▪ MI-rendelet szabályai ▪ MI és szerzői jog ▪ E-kereskedelem MI rendszerek alkalmazása ▪ A gazdaság legtöbb szektorában alkalmazásra kerül már ▪ Mezőgazdaság ▪ Ipar ▪ Szolgáltatások ▪ Mi az előnye az MI rendszerek alkalmazásának? ▪ Nagy adatmennyiséget képes gyorsan és hatékonyan feldolgozni ▪ A megfelelő döntések meghozatalában támogatást tud nyújtani Nagy nyelvi modellek - ChatGPT ▪ A chatbot utánoz ▪ Az utánzás mintázatai előre beállítottak ▪ Társadalmilag megosztó témákban adott egyrészt – másrészt válaszok ▪ Nincsen szabad akarata ▪ Nem tud előre tekinteni, társadalmi célokat szem előtt tartani, nem képes innoválni ▪ Nem képes értékeket mérlegelni ▪ Nagyon érzékeny a kérdésre (prompt) amit felteszünk neki ▪ Nem kizárt hogy a fentieket képes lesz jól imitálni. ▪ Nem érzékeli a valóságot – csak szövegeket lát. A jog például társadalmi gyakorlat és nemcsak szövegek halmaza Mi a mesterséges intelligencia? ▪ Meghatározható-e egyáltalán, hogy mi az intelligencia? ▪ Szükséges-e meghatároznunk pontosan, hogy mi az MI? ▪ Milyen összefüggés van a robotok és az MI között? 1. „MI-rendszer”: gépi alapú rendszer, amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből - explicit vagy implicit célok érdekében - kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet MI fogalmi kritériumai ▪ Gépi rendszer ▪ Valamilyen autonómiával rendelkezik ▪ Képes alkalmazkodni a körülményekhez → képes tanulni ▪ Előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat, döntéseket alkot, amelyek befolyásolják a fizikai vagy virtuális környezetet Robot/MI személyisége ▪ Az automatizált rendszereknél nem merült fel problémaként ▪ Az MI nem csak automatizált, hanem autonóm → képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül döntéseket hozni ▪ Ki a felelős az esetleges károkért, amit az MI/robot okoz, ha az az ő önálló döntése? ▪ A gyártója, programozója? → az MI lényege, hogy tanuljon, megváltoztassa az alapvető programját ▪ Tényleg képes felülírni az alapvető programozását? ▪ Képes ezáltal szabályellenes döntéseket hozni? ▪ Tényleg autonóm, vagy csak ez a látszat? → determinisztikus működés Robot/MI személyisége ▪ Az embertől eltérő jogalanyiság létezik → jogi személyek jogalanyisága ▪ Minden jog és kötelezettség megilleti, ami természeténél fogva nem az emberhez kapcsolódik ▪ A jogi személyeknek is lehet kártérítési felelőssége, helytállási kötelezettsége ▪ A jogi személyiség absztrakció ▪ Személyegyesülésre és vagyonegyesülésre terjesztette kis a jog ▪ Használható-e ez a jogi személyiségi modell a robotok esetében? A jogi személy fogalmilag Jogi személyek mögött cselekvőképtelen, mindig emberek állnak, így egy ember cselekedeteit kell végső soron ők fognak ilyenkor is megítélni felelősséggel tartozni A robotok/MI jogi személyiséggel való felruházása nem megvalósítható Felelősségi szabályok ▪ A problémákat a már létező felelősségi szabályok képesek kezelni ▪ Veszélyes üzemi felelősség ▪ Termékfelelősség ▪ Vétkességen alapuló felelősség ▪ Kötelező felelősség biztosítás Felelősség az önvezető autók esetén ▪ SAE 0-3 szint között a hagyományos felelősségi körök működőképesek ▪ SAE 4-5 esetén kérdéses, hogy ezek a felelősségi alakzatok hogyan alkalmazhatók ▪ Felelősségbiztosítás mindenképpen fizetni fogja a kárt ▪ Termékfelelősség hogyan alakul? ▪ Ki lesz a felelős, ha meghibásodik az önvezető jármű és ezért okoz balesetet ▪ A személyi sérülés okozásáért, esetleges halálesetért ki tehető felelőssé? ▪ A gyártó? A programozó? Az alvállalkozó, aki a szenzort gyártotta? A sofőr? Tud-e diszkriminálni az MI? ▪ MI torzítása ▪ Számítógépes program hibázása, ami miatt az eredmény diszkriminatív lesz ▪ Az MI egy program, ami nagy mennyiségű adat feldolgozását végzi, és ez alapján döntéseket hoz ▪ Az MI-t meg kell tanítani ▪ Felügyelet nélküli tanulás ▪ Felügyelt tanulás ▪ A kettő vegyítése ▪ Mi okozhat torzítást? ▪ A tanítóadatok hibái ▪ Aránytalanul kiválasztott, nem reprezentatív, hibás, hiányos ▪ Adatmérgezés ▪ Szándékosan torzított, elrontott adatot adunk meg ▪ Szándékosan megváltoztatjuk az adatokat ▪ Modell tervezési hibája ▪ Téves ok-okozati összefüggést állít fel egy korreláció alapján Diszkrimináció kiküszöbölése ▪ Szoftver auditor megbízása ▪ Probléma, hogy az algoritmus üzleti titoknak minősül, így a vállalatok nem akarják megmutatni senkinek ▪ Lehetséges állami szereplőt erre létrehozni titoktartási kötelezettséggel ▪ Tanító adatok előszűrése, előtesztelése ▪ Ez nem automatizálható, így jelentős többlet költséget jelent ▪ Tesztelés ▪ Szintén élőmunka igényes, ezért jelentős költségvonzata van ▪ Kimeneti eredmények finomhangolása ▪ Az algoritmus nem kerül javításra, hanem csak a kész „terméket” módosítjuk egyedileg Milyen a megbízható MI? ▪ MI rendszerek etikai követelményei ▪ Az emberi autonómia tiszteletben tartása ▪ A kár megelőzése ▪ Méltányosság ▪ Megmagyarázhatóság ▪ Az Európai Bizottság által létrehozott szakértői csoport iránymutatása  Megbízható MI megvalósítása A terjesztőknek A végső gondoskodniuk kell felhasználóknak és a A fejlesztőknek arról, hogy az általuk tágabb értelemben vett érvényesíteniük és használt rendszerek és társadalomnak tudniuk alkalmazniuk kell a az általuk kínált kell a követelményekről tervezési és fejlesztési termékek, valamint és képeseknek kell folyamatokra vonatkozó szolgáltatások lenniük arra, hogy követelményeket megfelelnek a kérjék e követelmények követelményeknek fenntartását Az elvek konkrét megvalósításához kapcsolódó konkrét elvárások  Megbízható MI követelményei 1. Az emberi cselekvőképesség támogatása és felügyelet 2. Műszaki stabilitás és biztonság 3. Adatvédelem és adatkezelés 4. Átláthatóság 5. Sokféleség, megkülönböztetés és méltányosság 6. Társadalmi és környezeti jólét 7. Elszámoltathatóság ▪ „MI-rendszer”: gépi alapú rendszer, amelyet különböző autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből - explicit vagy implicit célok érdekében - kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a MI rendelet fizikai vagy a virtuális környezetet ▪ „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely MI-rendszert vagy általános célú MI-modellt fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve vagy védjegye alatt - akár fizetés ellenében, akár ingyenesen - az MI-rendszert vagy az általános célú MI-modellt forgalomba hozza, vagy az MI- rendszert üzembe helyezi; ▪ „alkalmazó”: olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely a felügyelete alá tartozó MI-rendszert használja, kivéve, ha az MI-rendszert személyes, nem szakmai jellegű tevékenység során használják ▪ „általános célú MI-modell”: olyan MI-modell - ideértve azt is, amikor az ilyen MI-modell tanítása nagy adatmennyiséggel, nagy léptékű Fogalmak önfelügyelet mellett történik -, amely jelentős általánosságot mutat, és forgalomba hozatalának módjától függetlenül, különféle feladatok széles körének elvégzésére képes, valamint többféle downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható, azon MI-modellek kivételével, amelyeket a forgalomba hozatalukat megelőzően kutatási, fejlesztési vagy prototípus-alkotási tevékenységekre használnak; Az MI rendelet kockázat alapú szabályozása Nincs kockázat, nincs szabályozás Csekély kockázat, elegendő átláthatósági követelmények előírása Nagy kockázat, szigorú követelmények és kötelezettségek előírása Elfogadhatatlan kockázat, használat tiltása ▪ Szubliminális technikákat alkalmazó MI-rendszerek ▪ MI-rendszer, ami természetes személynek vagy a személyek egy meghatározott csoportjának az életkor, fogyatékosság, illetve egyedi szociális vagy gazdasági helyzet miatt fennálló valamilyen MI rendelet sebezhetőségét kihasználja azzal a céllal vagy hatással, hogy lényegesen torzítsák az említett személy vagy az említett csoporthoz tartozó valamely személy magatartását ▪ Társadalmi pontozást megvalósító MI-rendszer ▪ Prediktív rendészet ▪ MI-rendszer ami az arcképek internetről vagy zártláncú televízió-felvételekből való, nem célzott lekérdezésével arcfelismerő adatbázisokat hoz létre vagy ilyeneket bővít ▪ Természetes személyek érzelmeiből következtetést Tiltott MI-rendszerek levonó MI-rendszerek ▪ Biometrikus kategorizálási rendszerek ▪ „valós idejű” távoli biometrikus azonosító rendszerek használata a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken bűnüldözési célokból ▪ 1. Természetes személyek biometrikus azonosítása és kategorizálása ▪ 2. A kritikus infrastruktúra irányítása és működtetése ▪ 3.Oktatás és szakképzés ▪ 4. Foglalkoztatás, a munkavállalók irányítása és az önfoglalkoztatáshoz MI rendelet való hozzáférés ▪ 5. Az alapvető magánszolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz és előnyökhöz való hozzáférés és ezek igénybevétele ▪ 6.Bűnüldözés ▪ 7. Migráció, menekültügy és határellenőrzés ▪ 8. Igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok Nagy kockázatú rendszerek Kockázatkezelési rendszer MI rendelet Adatok és adatkormányzás Műszaki dokumentáció Nyilvántartás Átláthatóság és alkalmazóknak nyújtott támogatás Nagy kockázatú rendszerekhez Emberi felügyelet kapcsolódó Pontosság, stabilitás, kiberbiztonság kötelezettségek MI rendelet értékelés ▪ Az első, átfogó mesterséges intelligencia szabályozás ▪ Alapvetően kockázat alapú, termékfelelősségi jellegű szabályokat tartalmaz ▪ Problémát jelenet a szabályozásnak a generatív mesterséges intelligencia ▪ Nem azonosíthatóak pontosan a kockázatok, mert rengeteg felhasználási területe lehet ▪ Az eredeti jogszabály egész koncepcióját érintette a generatív modellek megjelenése ▪ Megjelenik az alapjogi kontextus ▪ Hasonlóan más uniós szabályoknál (GDPR, DSA, DMA) ▪ Bizonyos területeken értelmezhetetlen ▪ Egy banki hitelkérelem elbírálásánál hogyan lehet értelmezni az alapjogi hatásvizsgálatot ▪ Collingridge-dilemma ▪ Egy új technológiánál nem lehet előre látni minden kockázatot és veszélyt, amik csak a működése során derülnek ki pontosan, viszont ekkor már folyamatok visszafordíthatatlansága miatt nem lehet szabályozni Szerzői jog és MI ▪ 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról ▪ A szerzői jog célja: az ember, mint alkotó személy támogatás, alkotásra ösztönzése ▪ Szerzői jog ált. jellemzői: ▪ Automatikus ▪ Mű létrejöttével keletkezik ▪ Szerző élete végéig tart ▪ Nincs szükség nyilvántartásba vételre vagy levédetésre ▪ A szerzői jogok két csoportja ▪ Személyhez fűződő (nyilvánosságra hozatal, névfeltűntetés, a mű egységének védelme ▪ Vagyoni jogok (felhasználás és annak engedélyezése) ▪ A SZERZŐI JOG ÉS AZ MI KAPCSOLATA ▪ Besorolható-e maga az MI valamelyik szerzői jogi kategóriába? ▪ Mely szerzői jogi kategória alkalmazható az MI-vel kapcsolatban? ▪ Az MI által létrehozott teljesítményekre alkalmazhatók-e a szerzői jogi kategóriák, és melyek azok Gazdaság és a kereskedelem változása ▪ Az információs társadalomban a gazdaság működése is változáson megy keresztül ▪ Globalizáció meghatározó szerepe Hagyományos szereplők esetén is ▪ Hálózatiság jelentősége ▪ e-gazdaság: minden olyan üzleti vagy kereskedelmi tranzakció az e-gazdaság részét képezi, amihez információt kell átadni az interneten keresztül ▪ e-kereskedelem: termékek vagy szolgáltatások értékesítése, amelynek során számítógépes hálózatokat és infokommunikációs eszközöket vesznek igénybe ▪ Szűkebb fogalom, mint az e-gazdaság  Államigazgatás e-gazdaság szereplői B2C Vállalkozások Fogyasztók A mint Administration Állami, államigazgatási B2B C2B C2C szereplők Vállalkozások Fogyasztók B mint Business A2A Üzleti szereplők C mint Costumer Államigazgatás Fogyasztók e-kereskedelem fogalma ▪ Termékek vagy szolgáltatások értékesítése, amelynek során számítógépes hálózatokat és infokommunikációs eszközöket vesznek igénybe ▪ B2C, B2B, C2C tranzakciók ▪ Elég ha a vásárlási folyamat egy része zajlik az online térben ▪ e-kereskedelem nem kizárólag a digitális térben létező termékek kereskedelme ▪ Digitális vagyontárgyak kérdései ▪ Webáruházban rendelt majd kiszállított termék is ide tartozik e-kereskedelemmel kapcsolatos jelenségek ▪ Long tail („hosszú farok”) modell → Chris Andreson ▪ Freemium modell ▪ Crowdsourcing ▪ Sharing economy (megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaság) ▪ Piactér platformok növekvő jelentősége Digitális vagyontárgyak ▪ Virtuális térben keletkező vagyonelemek ▪ A virtuális térben léteznek kizárólag ▪ A virtuális térben tárolják és itt lehet átruházni ▪ Komoly gazdasági értékkel bírnak ▪ Vagyoni értéke van a digitális vagyonelemeknek ▪ Jogi besorolásuk kérdéses ▪ Fennállhat-e rajtuk tulajdon? ▪ Ha igen hogyan lehet ezt értelmezni? ▪ Szükség van-e a tulajdonjog kiterjesztésére a digitális vagyonra? ▪ Menyhárd Attila: a digitális tulajdon védett pozíciója létrejön a felek szerződéses kapcsolatában → vagyontárgyak átruházását kell biztosítani ▪ Szerződéses pozíció átruházása Mi lehet digitális vagyontárgy? ▪ Adatok ▪ Felhasználói fiókok ▪ Különböző virtuális/digitális tartalmak ▪ Felhasználói fiókokban tárolt információk ▪ Digitális vagyontárgyak ▪ Kriptovaluta ▪ NFT – nem helyettesíthető token/zseton (non-fungible token) ▪ E-könyv ▪ Számítógépes játék Szerződéskötés ÁSZF-fel ▪ ÁSZF – általános szerződési feltétel ▪ A tömegtermelés, a szabványosított tömeges kereskedelem hívta életre ▪ Tömegesen előforduló jogügyeleteknél a szerződési feltételek egyedi megtárgyalása időigényes és nem hatékony ▪ A felek közül az egyik (vagy akár mindkettő) uniformizált szerződéseket készít, amit a másik fél csak passzívan elfogad ▪ Ma már gyakorlatilag minden területen jelen van ▪ Kiemelt jelentősége van a fogyasztói szerződések esetén ▪ A blanketta szerződések is ÁSZF-nek minősülnek ÁSZF ▪ Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. ▪ Több szerződés megkötése céljából hozzák létre → nem jelenti, hogy ténylegesen több szerződésnél alkalmazásra is kerül ▪ Egyoldalúan → az ÁSZF rendelkezéseit az egyik fél határozza meg, a másik fél ezt „csak” elfogadja → nincs hagyományos alku/tárgyalási folyamat ▪ Egyedileg nem tárgyalják meg → a hagyományos ajánlat – elfogadó nyilatkozatra épülő a szerződési szabadság elvét megvalósító folyamat hiánya Tisztességtelen általános szerződési feltétel ▪ Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. ▪ Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. ▪ A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. → relatív semmisség Írásbeliség szerepe ▪ A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat ▪ Jognyilatkozat szóban, írásban és ráutaló magatartással tehető ▪ Ha írásbeliség előírásra kerül egy jognyilatkozatnál, akkor az érvényességi kellék ▪ Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták ▪ Az írásbeliség fontos bizonyítási eszköz ▪ Közokirat – teljes bizonyító erejű magánokirat – egyszerű magánokirat Mikor tekinthető valami írásba foglaltnak? ▪ Ptk 6:7 ▪ (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. ▪ (3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. ▪ Az írásbeliség kritériumai ▪ A tartalom változatlanul visszaidézhető legyen ▪ A nyilatkozattevő személye azonosítható legyen ▪ A nyilatkozat megtételének időpontja azonosítható legyen 6:7.§ (3) ▪ Technológia semleges meghatározás → a elektronikus formában megtett nyilatkozatok is minősülhet(né)nek írásbelinek  bírósági joggyakorlat ▪ „Az elektronikus úton tett nyilatkozat akkor minősül írásba foglalt jognyilatkozatnak, ha az alapján a valódiság és hamisítatlanság követelményének megvalósulása ellenőrizhető, és egyidejűleg a nyilatkozat megtételének időpontja is azonosítható. E feltételeknek kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg.” (BDT2018. 3931.) ▪ Valódiság és hamisítatlanság elvárása az elektronikus formában tett nyilatkozatok esetén aránytalanul szigorúbb feltételeknek minősülnek, mint a hagyományos formában tett írásbeli nyilatkozatoknál Elektronikus aláírások típusai ▪ Elektronikus aláírás ▪ Fokozott biztonságú elektronikus aláírás ▪ Olyan elektronikus aláírás amely ▪ kizárólag az aláíróhoz köthető; ▪ alkalmas az aláíró azonosítására; ▪ olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat; ▪ olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető. ▪ Minősített elektronikus aláírás ▪ Olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul ▪ Az eszközre külön követelményeket állít fel a rendelet ▪ Elektronikus időbélyegző ▪ Olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban Átláthatóság és indokolási kötelezettség ▪ Átláthatóság eredetileg ▪ Az állampolgárok számára biztosítani kell, hogy meg tudják ismerni az állam működését ▪ Az államnak, és az összes alrendszernek (igazságszolgáltatás, törvényhozás, végrehajtás) transzparensen kell működnie ▪ Aktív és passzív formája ▪ Passzív → információk kérésre történő kiszolgáltatása ▪ Aktív → folyamatos közzétételi kötelezettség ▪ Indokolási kötelezettség ▪ Fontos (elsősorban) eljárási garancia ▪ A döntéshozónak meg kell indokolni (meg kell magyaráznia), hogy mi alapján miért úgy döntött ▪ Bemutatja azokat a tényeket, amik alapján döntést hozott ▪ Bemutatja a jogi hátterét a döntésnek → milyen jogszabályokat alkalmazott, melyekre alapozta a döntését ▪ Bemutatja, hogyan értelmezte a szabályokat → a tényeket hogyan illesztette össze a szabályokkal Átláthatóság és indokolási kötelezettség ▪ Az átláthatósági és indokolási kötelezettségek folyamatosan megjelentek az üzleti életben is → vö. az alapjogok horizontálissá válása ▪ Már nem csak az államnak és az állami alrendszereknek kellett ezeket az elveket betartaniuk a döntéshozataluk során ▪ A platformok ebben is minőségi és mennyiségi változást eredményeztek ▪ Az algoritmizált döntéshozatal esetén még fontosabb az átláthatóság és a meghozott döntések megfelelő alátámasztása ▪ Az uniós, platformokra vonatkozó szabályozást áthatja az átláthatóság és indokolási kötelezettség előírása ▪ DSA, DMA, P2B rendelet, GDPR, munkaplatform irányelv P2B rendelet ▪ Miért fontos az átláthatóság a piactér platformok esetében? ▪ A piactér platformok nem egyszerűen közvetítők → vö. közösségi média, munkaplatform ▪ Algoritmusok segítségével alakítják is a kínálatot ▪ Átláthatóság ▪ Szerződési feltételekről világos, érthető és részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a platformoknak ▪ A rangsoroláshoz kapcsolódó fő paraméterekről és a paraméterek egymáshoz való viszonyáról tájékoztatást kell nyújtani és ezeket a szerződési feltételek között rögzíteni kell ▪ Indokolási kötelezettség ▪ Elsősorban a korlátozás, felfüggesztés és megszüntetés során ír elő a rendelet indokolási kötelezettséget ▪ A platform már nem árusítja az adott üzleti partner termékét ▪ Megszünteti vagy felfüggeszti a platform a közvetítő tevékenységet az adott üzleti partner tekintetében Köszönöm a figyelmet Dr. Szánthó Péter Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék [email protected]