Információs társadalom joga PDF

Információs társadalom joga E-kereskedelem – ÁSZF, írásbeliség, átláthatóság Általános Szerződési Feltételek Szerződéskötés ÁSZF-fel ▪ ÁSZF – általános szerződési feltétel ▪ A tömegtermelés, a szabványosított tömeges kereskedelem hívta életre ▪ Tömegesen előforduló jogügyeleteknél a szerző...

Információs társadalom joga E-kereskedelem – ÁSZF, írásbeliség, átláthatóság Általános Szerződési Feltételek Szerződéskötés ÁSZF-fel ▪ ÁSZF – általános szerződési feltétel ▪ A tömegtermelés, a szabványosított tömeges kereskedelem hívta életre ▪ Tömegesen előforduló jogügyeleteknél a szerződési feltételek egyedi megtárgyalása időigényes és nem hatékony ▪ A felek közül az egyik (vagy akár mindkettő) uniformizált szerződéseket készít, amit a másik fél csak passzívan elfogad ▪ Ma már gyakorlatilag minden területen jelen van ▪ Kiemelt jelentősége van a fogyasztói szerződések esetén ▪ A blanketta szerződések is ÁSZF-nek minősülnek ÁSZF ▪ Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. ▪ Több szerződés megkötése céljából hozzák létre → nem jelenti, hogy ténylegesen több szerződésnél alkalmazásra is kerül ▪ Egyoldalúan → az ÁSZF rendelkezéseit az egyik fél határozza meg, a másik fél ezt „csak” elfogadja → nincs hagyományos alku/tárgyalási folyamat ▪ Egyedileg nem tárgyalják meg → a hagyományos ajánlat – elfogadó nyilatkozatra épülő a szerződési szabadság elvét megvalósító folyamat hiánya ÁSZF szerződéses tartalommá válás Ptk 6:78§ ▪ (1) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. ▪ (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől. ▪ (3) A (2) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta. ÁSZF – egyedi szerződés/másik ÁSZF kollíziója ▪ ÁSZF vs. egyedi szerződés ▪ Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. ▪ ÁSZF vs. ÁSZF ▪ (1) Ha az általános szerződési feltételekre utalással közölt ajánlatot a másik fél saját általános szerződési feltételeivel fogadja el, és az általános szerződési feltételek egymással nem ellentétesek, mindkét fél általános szerződési feltételei a szerződés részévé válnak. ▪ (2) Ha az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó általános szerződési feltételek válnak a szerződés részévé. ▪ (3) Ha az általános szerződési feltételek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre. ÁSZF fogyasztói szerződésekben ▪ A fogyasztó – vállalkozás kapcsolatában információs aszimmetria figyelhető meg ▪ A vállalkozás a saját szolgáltatása/terméke vonatkozásában jóval több információval rendelkezik ▪ A vállalkozás tisztában van a piaci viszonyokkal, minőségi követelményekkel ▪ A fogyasztó a vállalkozáshoz képest kiszolgáltatott helyzetben van/lehet ▪ A jog a tájékozott fogyasztót védi! ▪ Ezt az aszimmetriát erősítheti az ÁSZF is, ezért a magánjogi a fogyasztói szerződések esetén nagy hangsúlyt helyez a fogyasztók védelmére → tisztességtelen ÁSZF kikötések semmissége Tisztességtelen általános szerződési feltétel ▪ Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. ▪ Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. ▪ A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. → relatív semmisség ▪ a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja; ▪ b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e; ▪ c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás Tisztességtelen nem teljesíti a szerződést; ▪ d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, általános szerződési vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult; feltételek ▪ e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor; ▪ f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg; ▪ g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja; ▪ h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét; Fekete lista ▪ i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha – anélkül, hogy azt Ptk. 6:104.§ (1) jogszabály előírná – kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie; ▪ j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. ▪ a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; ▪ b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt; ▪ c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem Tisztességtelen ▪ nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid; d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben általános szerződési meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított feltételek pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani; ▪ e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen; ▪ f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt Szürke lista felmondani; ▪ g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására; Ptk. 6:104.§ (2) ▪ h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén; ▪ i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli; ▪ j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít. Elolvassuk az ÁSZF-et? Írásbeliség Írásbeliség szerepe ▪ A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat ▪ Jognyilatkozat szóban, írásban és ráutaló magatartással tehető ▪ Ha írásbeliség előírásra kerül egy jognyilatkozatnál, akkor az érvényességi kellék ▪ Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták ▪ Az írásbeliség fontos bizonyítási eszköz ▪ Közokirat – teljes bizonyító erejű magánokirat – egyszerű magánokirat Írásbeliség bizonyító ereje Pp. 323-327.§ ▪ A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. ▪ A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében. ▪ A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja: ▪ hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta ▪ a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, ▪ a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. Írásbeliség bizonyító ereje Pp. 323-327.§ ▪ Teljes bizonyító erejű magánokirat ▪ Kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta ▪ Nem saját kezűleg írta az okiratot, de azt két tanú igazolja, hogy előttük írta alá ▪ Az aláírást közjegyző vagy bíró hitelesíti → csak az aláírást! → ezért nem közokirat ▪ Ügyvéd, jogtanácsos ellenjegyzi a dokumentumot ▪ Az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el ▪ Az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti → AVDH hitelesítés ▪ A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el. Írásbeliség bizonyító ereje Pp. 323-327.§ ▪ Egyszerű magánokirat ▪ Ami nem közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat ▪ Pl.: géppel írt nyilatkozat amit nem írnak alá tanúk ▪ Nem fűződik a bizonyítási erejéhez törvényi vélelem, mint a közokiratnál vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratnál ▪ A bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint értékeli Mikor tekinthető valami írásba foglaltnak? ▪ Ptk 6:7 ▪ (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. ▪ (3) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. ▪ Az írásbeliség kritériumai ▪ A tartalom változatlanul visszaidézhető legyen ▪ A nyilatkozattevő személye azonosítható legyen ▪ A nyilatkozat megtételének időpontja azonosítható legyen 6:7.§ (3) ▪ Technológia semleges meghatározás → a elektronikus formában megtett nyilatkozatok is minősülhet(né)nek írásbelinek  bírósági joggyakorlat ▪ „Az elektronikus úton tett nyilatkozat akkor minősül írásba foglalt jognyilatkozatnak, ha az alapján a valódiság és hamisítatlanság követelményének megvalósulása ellenőrizhető, és egyidejűleg a nyilatkozat megtételének időpontja is azonosítható. E feltételeknek kizárólag a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg.” (BDT2018. 3931.) ▪ Valódiság és hamisítatlanság elvárása az elektronikus formában tett nyilatkozatok esetén aránytalanul szigorúbb feltételeknek minősülnek, mint a hagyományos formában tett írásbeli nyilatkozatoknál  Új Ptk véleményező testület ▪ A Tanácsadó Testület tagjainak többségi álláspontja szerint a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e ezeknek a feltételeknek. A Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. Ennek a követelménynek elvileg bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet. Ezért a nem hagyományos és nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. 17.§-ában (az eIDAS Rendelet1 26.§-ában) szabályozott írásbeli alakszerűség mellett tett jognyilatkozatok alakiságának minősítése attól függ, hogy a vizsgált nyilatkozattételi és közlési forma az adott esetben alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. https://kuria-birosag.hu/hu/content/jognyilatkozat-irasbelisegenek-kovetelmenyei-ptk-67ss-3-bekezdesenek-az-alkalmazasaban Digitális állampolgárságról szóló tv. ▪ Az elektronikus magánokirat olyan elektronikus dokumentum, amelyet a nyilatkozó fél legalább a 8. § 23. pontjában meghatározott aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy eAláírással hitelesít. Az elektronikus magánokiratban megtett jognyilatkozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:7. § (2) és (3) bekezdése szerint is írásba foglaltnak minősül ▪ Ha fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el ▪ eAláírással látja el → új állami keretszolgáltatás ▪ Ezek írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek ▪ A Tanácsadó Testület kisebbségi véleménye érvényesül a szabályozásban ▪ Konzervatív álláspont ▪ Nem segíti a gazdaság digitális átállását Elektronikus aláírás ▪ Az elektronikus aláírás gyakorlatilag egy kódolás ▪ Az aláírás során készül egy lenyomat a dokumentumról, amihez tartozik egy algoritmus által létrehozott kódsorozat → ez gyakorlatilag a privát kulcs ▪ Az aláírás hitelességét a publikus kulccsal lehet ellenőrizni ▪ A publikus kulccsal tudjuk a dokumentum eredetiségét, sértetlenségét és az aláíró személyét ellenőrizni ▪ „Olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és amelyet az aláíró aláírásra használ” – eIDAS rendelet Elektronikus aláírások típusai ▪ Elektronikus aláírás ▪ Fokozott biztonságú elektronikus aláírás ▪ Olyan elektronikus aláírás amely ▪ kizárólag az aláíróhoz köthető; ▪ alkalmas az aláíró azonosítására; ▪ olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat; ▪ olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető. ▪ Minősített elektronikus aláírás ▪ Olyan, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul ▪ Az eszközre külön követelményeket állít fel a rendelet ▪ Elektronikus időbélyegző ▪ Olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, amivel igazolják, hogy utóbbi adatok léteztek az adott időpontban  Átláthatóság és indokolási kötelezettség Átláthatóság és indokolási kötelezettség ▪ Átláthatóság eredetileg ▪ Az állampolgárok számára biztosítani kell, hogy meg tudják ismerni az állam működését ▪ Az államnak, és az összes alrendszernek (igazságszolgáltatás, törvényhozás, végrehajtás) transzparensen kell működnie ▪ Aktív és passzív formája ▪ Passzív → információk kérésre történő kiszolgáltatása ▪ Aktív → folyamatos közzétételi kötelezettség ▪ Indokolási kötelezettség ▪ Fontos (elsősorban) eljárási garancia ▪ A döntéshozónak meg kell indokolni (meg kell magyaráznia), hogy mi alapján miért úgy döntött ▪ Bemutatja azokat a tényeket, amik alapján döntést hozott ▪ Bemutatja a jogi hátterét a döntésnek → milyen jogszabályokat alkalmazott, melyekre alapozta a döntését ▪ Bemutatja, hogyan értelmezte a szabályokat → a tényeket hogyan illesztette össze a szabályokkal Átláthatóság és indokolási kötelezettség ▪ Az átláthatósági és indokolási kötelezettségek folyamatosan megjelentek az üzleti életben is → vö. az alapjogok horizontálissá válása ▪ Már nem csak az államnak és az állami alrendszereknek kellett ezeket az elveket betartaniuk a döntéshozataluk során ▪ A platformok ebben is minőségi és mennyiségi változást eredményeztek ▪ Az algoritmizált döntéshozatal esetén még fontosabb az átláthatóság és a meghozott döntések megfelelő alátámasztása ▪ Az uniós, platformokra vonatkozó szabályozást áthatja az átláthatóság és indokolási kötelezettség előírása ▪ DSA, DMA, P2B rendelet, GDPR, munkaplatform irányelv P2B rendelet ▪ Miért fontos az átláthatóság a piactér platformok esetében? ▪ A piactér platformok nem egyszerűen közvetítők → vö. közösségi média, munkaplatform ▪ Algoritmusok segítségével alakítják is a kínálatot ▪ Átláthatóság ▪ Szerződési feltételekről világos, érthető és részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk a platformoknak ▪ A rangsoroláshoz kapcsolódó fő paraméterekről és a paraméterek egymáshoz való viszonyáról tájékoztatást kell nyújtani és ezeket a szerződési feltételek között rögzíteni kell ▪ Indokolási kötelezettség ▪ Elsősorban a korlátozás, felfüggesztés és megszüntetés során ír elő a rendelet indokolási kötelezettséget ▪ A platform már nem árusítja az adott üzleti partner termékét ▪ Megszünteti vagy felfüggeszti a platform a közvetítő tevékenységet az adott üzleti partner tekintetében Köszönöm a figyelmet Dr. Szánthó Péter Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék [email protected]