Mesterséges Intelligencia Jogi Kérdései

A mesterséges intelligencia (MI) képes nagy adatmennyiségeket gyorsan és hatékonyan feldolgozni, ami segíti a megfelelő döntések meghozatalát.

Az önvezető járművek, az MI-alapú orvosi diagnosztika és a robotika csak néhány példa az MI rendszerek alkalmazására a különböző szektorokban.

Az általános intelligencia fogalma nem teljesen tisztázott, és a mesterséges intelligencia definíciója is vitatott.

A ChatGBT egy olyan chatbot, amely utánozza az emberi kommunikációt. A modellhez betanított mintázatok és válaszok alapján válaszol a kérdésekre.

A mesterséges intelligencia nem rendelkezik szabad akarattal, nem tud előre tekinteni és társadalmi célokat szem előtt tartani, nem képes innoválni és nem tud értékeket mérlegelni.

A MI rendszer egy gépi alapú rendszer, amely képes önállóan tanulni és alkalmazkodni a környezetéhez, és amely befolyásolja a fizikai vagy virtuális környezetet.

A MI rendszernek van egy autonómiája, vagyis önállóan képes döntéseket hozni és cselekedni, anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szüksége.

A MI rendszer képes tanulni és alkalmazkodni az adatokhoz és a változó környezethez.

A MI rendszerek előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat és döntéseket generálnak, amelyek befolyásolják a fizikai vagy virtuális környezetet. Például automatizált rendszerek, automatikus tartalomgenerálás, személyre szabott ajánlások.

Az MI rendszerek etikai és jogi kérdéseket vetnek fel, például, hogy ki viseli a felelősséget az MI rendszerek által okozott károkért. A jogi személyiség fogalmát vizsgálják az autonóm MI rendszerekhez kapcsolódóan.

Az MI-rendelet a mesterséges intelligencia kockázat alapú szabályozására vonatkozik. A kockázat mértéke határozza meg, hogy milyen szabályozási követelményeket kell figyelembe venni, és hogy az adott MI-rendszer bevezethető-e egyáltalán.

Az MI-rendeletben meghatározott négy kockázati kategória a következő: Nincs kockázat, Csekély kockázat, Nagy kockázat és Elfogadhatatlan kockázat.

A szubliminális technikák alkalmazása az MI-rendszerekben nem megengedett. Ez a fajta manipuláció etikátlan, és káros lehet az emberekre.

A társadalmi pontozás egy olyan rendszer, amely a személyek társadalmi státuszát és magatartását rangsorolja, ami etikátlan és diszkriminatív, ezért az MI-rendszer nem alkalmazható a társadalmi pontozásra.

A prediktív rendészet olyan MI-rendszer, amely bűncselekmények előrejelzésére szolgál. Ez a fajta rendőri munka etikátlan és diszkriminatív, ezért nem megengedett.

Az MI-rendszer nem hozhat létre arcfelismerő adatbázisokat nem célzott internetes vagy zártláncú televízió-felvételekből. Az emberek arcfelismerése csak célzottan engedélyezett.

Az MI-rendszerek nem használhatók az emberek érzelmeinek kiolvasására. Ez az információ nem megengedett az emberekre vonatkozó döntések meghozatalához.

A biometrikus kategorizálás olyan rendszer, amely a személyeket biometriai jellemzőik alapján kategorizálja. Ez a módszer diszkrimináló és etikátlan, ezért az MI-rendszerek nem használhatók erre a célra.

A valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek nem használhatók az emberek bűncselekmények feltételezett elkövetői alapján történő nyomon követésére nyilvános helyeken.

Az MI-rendelet célja a mesterséges intelligencia fejlődésének és alkalmazásának szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy az emberek jogait és biztonságát ne veszélyeztessék.

A digitális vagyon olyan vagyontárgy, amelyet digitális formában tárolnak és kezelnek. Ilyen például a kriptovaluta, az NFT, az e-könyv, vagy a számítógépes játék.

Az ÁSZF (Általános Szerződési Feltétel) egy előre meghatározott szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan határoz meg, a másik fél közreműködése nélkül. A felek általában nem tárgyalják meg az ÁSZF-t.

A szerződésben foglalt tisztességtelen általános szerződési feltétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő fél hátrányára állapítja meg a jogokat és kötelezettségeket.

A digitális tulajdonjog kiterjesztése a digitális vagyontárgyakra azt jelenti, hogy azoknak is ugyanolyan jogi védelemmel kellene rendelkezniük, mint a hagyományos vagyontárgyaknak. Ezt a kérdést az egyre növekvő digitális vagyonok jelenléte miatt vetődik fel.

Olyan elektronikus aláírás, melyet fokozott biztonsággal ellátott eszköz segítségével hoztak létre és minősített tanúsítványon alapul.

Elektronikus adatok, melyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, bizonyítva, hogy a megjelölt időpontban léteztek.

Az állam és az alrendszerei működésének nyilvános hozzáférhetősége, az információk megismerhetősége.

A döntéshozónak meg kell indokolnia a döntését, bemutatva a tényeket, jogszabályokat és a jogi értelmezést.

Az átláthatóság és indokolási kötelezettség a jogi szférából az üzleti életbe is átkerült.

A platformok felgyorsították az átláthatóság és az indokolási kötelezettség alkalmazását az üzleti életben.

Az algoritmusok által hozott döntések esetén kiemelten fontos az átláthatóság és az indokolás.

Számos jogszabály (DSA, DMA, P2B, GDPR stb.) megköveteli az átláthatóságot és az indokolást a digitális platformok működésében.

A szerzői jog olyan jog, amely automatikusan keletkezik a mű létrejöttével, és a szerző élete végéig tart. Nincs szükség külön bejelentésre vagy levédetésre.

A szerzői jogok két fő csoportra oszthatók: személyhez fűződő jogokra (pl. a mű nyilvánosságra hozatala, a szerző neve feltüntetése, a mű egységének védelme) és vagyoni jogokra (pl. a mű felhasználásának joga és annak engedélyezése).

Az MI (mesterséges intelligencia) által létrehozott művek szerzői jogi státusza jelenleg vitatott kérdés. Bizonyos jogászok szerint az MI-t nem lehet szerzőnek tekinteni, és nem lehet rá alkalmazni a hagyományos szerzői jogi szabályokat. Mások szerint a szerzői jogi védelem lehetőségét kell biztosítani az MI által generált művek számára is.

A globalizáció a világgazdaság egyre nagyobb mértékű összekapcsolódását jelenti. A hagyományos gazdasági szereplők mellett új szereplők is megjelennek. A hálózatiság erősödése is jellemző az információs társadalomban.

Az e-gazdaság magában foglalja az összes olyan üzleti vagy kereskedelmi tranzakciót, amely során információkat adnak át az interneten keresztül.

Az e-kereskedelem az e-gazdaság része, amely a termékek vagy szolgáltatások értékesítését jelenti az interneten keresztül, számítógépes hálózatok és infokommunikációs eszközök használatával.

A Long Tail modell szerint az online kereskedelem során a kevésbé népszerű termékek megnövekedett értékesítését teszi lehetővé azáltal, hogy szélesebb választékot kínál a vásárlók számára.

A Freemium modell olyan üzleti modell, ahol a felhasználók egy ingyenes verziót használhatnak egy termékből vagy szolgáltatásból, és ha további funkciókra van szükségük, akkor fizetniük kell.

A Crowdsourcing a tömegek bevonását jelenti a kreatív és problémamegoldó feladatokba. A felhasználók együttműködhetnek új termékek tervezésében, marketing kampányok fejlesztésében vagy új megoldások kidolgozásában.