Információs társadalom joga 1. ZH összefoglalása 2024-2025 PDF

Információs társadalom joga 1. ZH összefoglalás 1. zárthelyi témái ▪ Információs társadalom fogalma ▪ Digitális platformok típusai, jellegzetességei ▪ Közösségi média és a véleménynyilvánítás szabadsága ▪ Digitális munkaplatformok ▪ Versenyjogi kihívások ▪ Adatvédelem Információs társadalom fogalm...

Információs társadalom joga 1. ZH összefoglalás 1. zárthelyi témái ▪ Információs társadalom fogalma ▪ Digitális platformok típusai, jellegzetességei ▪ Közösségi média és a véleménynyilvánítás szabadsága ▪ Digitális munkaplatformok ▪ Versenyjogi kihívások ▪ Adatvédelem Információs társadalom fogalma, digitális platformok általános jellemzői Információs társadalom fogalma ▪ Technológiai megközelítés ▪ A társadalmi együttélés minden területén elterjedtek és egyre fontosabb szerepet játszanak az információs és kommunikációs technológiák, amelyek alapjaiban alakították át a társadalmak működését, beleértve a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a hétköznapi életet is ▪ Gazdasági megközelítés ▪ Foglalkozásszerkezeti és gazdasági megközelítések szerint azért élünk információs társadalomban, mert a mezőgazdasági és az ipari korszakon túllépve ma már az információs szektor és az információs jellegű munkavégzés dominál a gazdaságban Információs társadalom fogalma ▪ Térszerkezeti megközelítés ▪ Az információs technológiák használatának és a globalizációnak köszönhetően egyre kevésbé meghatározó a fizikai tér szerepe, ma már hálózatok vesznek körbe minket, amelyek új keretet adnak a társadalmi folyamatoknak, például a termelésnek, az elosztásnak, a politizálásnak stb.. ▪ Kulturális megközelítés ▪ A kulturális megközelítés szerint azért élünk információs társadalomban, mert globális, egyre inkább digitalizálódó médiakultúra vesz körül minket, ami az értelem- és jelentésadás elsődleges forrásává válik, és meghatározza életünk kereteit Információs társadalom fogalma Kulcselemek ▪ A társadalmi együttélésben alapvető az IKT technológia szerepe ▪ A gazdaságban is meghatározó az információs szektor ▪ A munkavégzésben egyre dominánsabb az információs jellegű munkavégzés ▪ Csökken a fizikai tér szerepe → globalizáció ▪ A globális, digitális médiakultúra az értelem- és jelentésátadás elsődleges terepe Információs társadalom fogalma Manuel Castells ▪ Az információs társadalom az emberi együttélés új módja, amelyben az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása, feldolgozása, előhívása játssza a legfontosabb szerepet. ▪ Minőségi és mennyiségi változást is jelent ▪ Mennyiségi: a hálózat (számítógépek, médiatermékek stb.) méretének növekedése ▪ Minőségi: az emberek közötti társadalmi viszonyok is megváltoznak ▪ Alapvetően megváltozik a társadalom szerkezete Digitális platformok felemelkedése Világ 5 legértékesebb vállalata Digitális platformok típusai ▪ Ron Meyer féle tipológia ▪ Piacterek ▪ Fizetés ▪ Közösség ▪ Kommunikáció ▪ Repozitórium ▪ Keresés Digitális platformok típusai ▪ Társadalmi hatás alapján ▪ Keresőmotorok – Google, Bing ▪ Közösségi média – Facebook, TikTok ▪ Webpiacterek – Amazon ▪ Munkaplatformok – Uber, Foodora ▪ Tárgymegosztó – Airbnb ▪ Videó- és audiomegosztó – YouTube, Spotify ▪ Üzleti modell szerinti felosztás ▪ Hirdetésen alapuló platformok → viselkedés alapú mikrotargetálás ▪ Tranzakciós díjon alapuló platformok → százalékos jutalék ▪ Átalánydíjas platformok → előfizetési díj Digitális platformok jellemzői ▪ Datafikáció ▪ Minden kommunikációt adattá alakít át ▪ Algoritmikus menedzsment ▪ Algoritmusok segítségével, vezérletével működik a rendszer ▪ Monetarizáció ▪ Pénzzé teszi, hasznosítja az adatokat ▪ Hálózatos működés ▪ A platform célja a kritikus tömeg elérése Véleménynyilvánítás szabadsága és a közösségi média Alapjogok kategorizálása ▪ Kialakulás ideje szerint ▪ Jogosulti kör szerint ▪ Jogosult jogi státusza szerint ▪ Egyéni jogok ▪ Emberi jog ▪ Csoportjogok ▪ (Állam)polgári jog ▪ Az államra háruló feladat szerint ▪ Gyakorlás módja szerint ▪ Negatív szerkezetű jogok ▪ Egyénileg ▪ Pozitív szerkezetű jogok ▪ Együttesen ▪ Értékrend alapján ▪ Egyénileg és együttesen ▪ Korlátozhatatlan ▪ Korlátozható ▪ Személyi szabadságjogok ▪ Élethez és emberi méltósághoz való jog ▪ Kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód tilalma Alapjogok a ▪ Diszkrimináció tilalma kialakulásuk ideje ▪ Tulajdonjog szerint ▪ Tisztességes eljáráshoz való jog ▪ Önkényes letartóztatás tilalma ▪ Védelemhez való jog ▪ Politikai szabadságjogok ▪ Véleménynyilvánítás szabadsága ▪ Gyülekezési jog Első generációs jogok ▪ Egyesülés szabadsága 18. század vége ▪ Politikai részvételi jogok ▪ Választójog ▪ Közhivatal viselés joga ▪ Gazdasági jogok ▪ Munkához, munkabérhez, pihenéshez való jog ▪ Szakszervezet alakítás joga, sztrájkjog Alapjogok a ▪ Egyenlő munkáért egyenlő bér elve kialakulásuk ideje ▪ Gazdasági verseny szabadsága szerint ▪ Szerződési szabadság ▪ Foglalkozás szabad megválasztása ▪ Szociális jogok ▪ Társadalombiztosításhoz való jog Második generációs ▪ Egészségügyi ellátáshoz való jog jogok ▪ Lakhatáshoz, megélhetéshez való jog 19. század vége – 20. ▪ Kulturális jogok század eleje/közepe ▪ Oktatáshoz való jog ▪ Művelődéshez való jog ▪ Tudományok és művészetek szabadsága ▪ Népekkel kapcsolatos jogok ▪ Önrendelkezés joga ▪ Gazdasági fejlődés joga Alapjogok a ▪ Békéhez való jog kialakulásuk ideje ▪ Humanitárius segítséghez való jog szerint ▪ Csoportokkal kapcsolatos jogok ▪ Nemzeti és etnikai kisebbségek jogai ▪ Kiszolgáltatott helyzetben lévők jogai ▪ Betegek, fogyatékkal élők jogai Második generációs ▪ Fogyasztók jogai jogok ▪ Nők jogai 20. század második fele ▪ Technológiai fejlődéshez kapcsolódó jogok ▪ Reprodukciós jogok ▪ Információs jogok ▪ Egészséges környezethez való jog A véleménynyilvánítás szabadságának a tartalma ▪ A demokrácia működése szempontjából az egyik legfontosabb alapjog ▪ A kommunikációs jogok „anyajoga” ▪ Sajtószabadság, vallásszabadság, gyülekezési jog, információs szabadság, egyesülési jog, művészeti és tudományos szabadság ▪ Minden olyan aktusra kiterjed, ami a nyilvános társadalmi párbeszédben gondolatok közlésére alkalmas ▪ Írott szöveg, elmondott beszéd ▪ Jelképes beszéd – szimbolikus szólások ▪ Ruhák, jelvények viselése ▪ Zászlólengetés ▪ Szobor festékkel való leöntése ▪ Járda festése ▪ Az állam kötelezettsége ▪ Az egyéni véleménynyilvánítás tiszteletben tartása → passzív kötelezettség ▪ Intézményvédelem → aktív kötelezettség ▪ Közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítása A véleménynyilvánítás szabadságának a tartalma ▪ Tartalomsemlegesség ▪ A véleményt érték és igazságtartalmára való tekintet nélkül védeni kell ▪ A szabad kommunikációt kell védeni ▪ Minden véleménynek helyet kell adni ▪ Fontos a tényállítások és az értékítéletek megkülönböztetése ▪ Tényállítás igazságtartalma bizonyítás tárgyává tehető Korlátozható? Álhír? Gyűlöletbeszéd? Véleménynyilvánítás korlátai ▪ Emberi és polgári jogok nyilatkozata – 1789: ▪ „A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat a törvény határozhatja meg. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet.” ▪ Az alapjogok korlátozhatók ▪ Alapjogok összeütközése esetén ▪ Egyéni és közösségi érdekek konfliktusa nyomán Véleménynyilvánítás korlátai ▪ Alaptörvény VI. cikk (1) ▪ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével ▪ Ptk 2:42§ (2) ▪ Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak ▪ Ptk 2:45§ ▪ A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. ▪ A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel ▪ Btk 226§ - Rágalmazás ▪ Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ▪ Btk 227§ - Becsületsértés ▪ a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő Álhír ▪ Nyilvánosan terjesztett, szándékosan megtévesztő információk ▪ Az információs társadalom egyik jelentős problémája ▪ Az álhírek terjesztése jellemzően a közösségi média platformokon keresztül zajlik ▪ Több állam is igyekszik fellépni az álhírekkel szemben ▪ Cél lenne a hiteles tájékoztatás erősítése ▪ Ki dönti el, hogy egy adott információ igaz vagy sem ▪ Állam → cenzúra veszélye ▪ Platformok → ha túl szigorú a szabályozás szintén fennáll a cenzúra lehetősége, alapjog korlátozást az állam kiadja a kezéből ▪ Bizonyos politikai erők rendszeresen álhír terjesztéssel vádolják politikai ellenfeleiket Rémhírterjesztés ▪ Btk 337.§ ▪ Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ▪ Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ▪ Ez a fordulat a COVID-járvány kapcsán került a magyar szabályozásba Gyűlöletbeszéd ▪ A társadalom egyes csoportjai, közösségei ellen megfogalmazott, sértő, lealacsonyító, kirekesztő, gyűlöletkeltő vélemények közlése ▪ A gyűlöletbeszéd általános büntetőjogi korlátozását az Alkotmánybíróság elutasítja ▪ Különbséget tesz az gyűlöletre uszítás és a gyalázkodás között ▪ Uszítás esetén fennáll a konkrét veszélye az erőszaknak, vagy a csoport egy tagjának tényleges jogsérelme → alkotmányos a büntetőjogi korlátozás ▪ Gyalázkodás esetén konkrét fenyegetés nem áll fenn → az általános büntetőjogi korlátozás alkotmányellenes Gyűlöletbeszéd ▪ Speciális tényállások ▪ Önkényuralmi jelképek használata ▪ Náci vagy kommunista diktatúra bűneinek nyilvános tagadása ▪ Nemzeti jelképek meggyalázásának tilalma ▪ „Foglyul ejtett közönség” – 95/2008. (VII.3.) AB határozat ▪ „Ha az elkövető oly módon nyilvánítja ki szélsőséges politikai meggyőződését, hogy a sértett csoporthoz tartozó személy kénytelen azt megfélemlítve végighallgatni, és nincs módja kitérni a közlés elől” ▪ Konkrét személy(ek) jogosultak védelemre a gyalázkodással szemben ▪ Polgári jogi fellépés lehetőségének megteremtése ▪ Ptk 2:54§ (5) ▪ A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti. Közszereplők helyzete ▪ A véleménynyilvánítás szabadsága a közügyek megvitatásának az alapja ▪ Ennek érvényesüléséhez a közszereplők és közügyek esetében a vélemény kifejtés sokkal erősebben védett, mint más személyekkel szemben ▪ Ptk 2:44.§ ▪ A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. ▪ A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. ▪ Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. Közszereplő ▪ Kúria 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozata ▪ A közszereplés az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki. ▪ Bírói gyakorlat szerint közszereplő ▪ Politikus ▪ Televíziós műsorvezető ▪ Riporter, újságíró ▪ Színész, rendező, (influenszer??) ▪ Közéleti kérdések széles kérdéseivel foglalkozó véleményeket védi az alapjog ▪ Nem kizárólag a közhatalom gyakorlóival szembeni véleményeket Közösségi média és a társadalmi nyilvánosság ▪ A közösségi média platformok bárki számára lehetővé teszik, hogy a nagy nyilvánossághoz eljuttassák a véleményüket ▪ A demokrácia erősítője? ▪ Magáncégek → a saját szabályaik szerint alakíthatják, hogy mi jelenik meg az oldalaikon ▪ Alapjog csak az államokkal szemben érvényesíthető  európai jogfejlődés más iránya ▪ Közösségi média platformok a moderálással közvetlenül befolyásolják a szólás szabadságát ▪ Poszt, komment, felhasználó törlésével kapuőrökké válnak → összeegyeztethető a szólásszabadsággal? ▪ A figyelem navigálásával közvetetten befolyásolják a társadalmi vitákat Digital Service Act szabályozása ▪ Az uniós jog szempontjából a digitális platformok közvetítő szolgáltatónak minősülnek ▪ A közvetítő szolgáltatók tevékenységük során figyelemmel kell legyenek az Alapjogi Charta rendelkezéseire ▪ Az online óriásplatformok erősen befolyásolhatják a közvélemény és közbeszéd alakulását ▪ Moderálásra vonatkozó szabály ▪ (1) A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatára vonatkozó információkat. Ezeket világosan, egyszerűen, érthetően, felhasználóbarát módon és egyértelműen kell megfogalmazni, továbbá könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni. ▪ (4) A közvetítő szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el az (1) bekezdésben említett korlátozások alkalmazása és érvényesítése során Digital Service Act szabályozása ▪ Navigálás szabályai ▪ (1) Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek ajánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben – világos és közérthető nyelvezettel – meghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. ▪ (2) Az (1) bekezdésben említett fő paramétereknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért ajánlják az adott információkat a szolgáltatás igénybe vevője számára. A paraméterek magukban foglalják legalább a következőket: ▪ a) azon kritériumok, amelyek a szolgáltatás igénybe vevője számára ajánlott információk meghatározása szempontjából a legjelentősebbek; ▪ b) e paraméterek viszonylagos fontosságának okai. ▪ (3) Amennyiben több opció is rendelkezésre áll az (1) bekezdés szerint a szolgáltatás igénybe vevői számára megjelenített információk relatív sorrendjét meghatározó ajánlórendszerek tekintetében, az online platformot üzemeltető szolgáltatók hozzáférhetővé tesznek egy olyan funkciót is, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármikor kiválassza és módosítsa az általa előnyben részesített opciót. Ehhez a funkcióhoz közvetlen és könnyű hozzáférést kell biztosítani az online platform online interfészének azon külön része felől, ahol az információk prioritási sorrendjét meghatározzák. Digital Service Act szabályozása ▪ A fő szempont a szabályozásban az átláthatóság és a fogyasztók érthető és egyszerű tájékoztatása ▪ Az óriásplatformokra további kötelezettségeket ró a DSA ▪ Óriásplatform: online platform és online keresőprogram, amely havonta átlagosan legalább 45 millió, a szolgáltatást aktívan igénybe vevővel rendelkezik az Unióban ▪ Kockázatértékelést kell végezniük és ehhez jelentés tételi kötelezettség is társul ▪ Azonosított kockázatok ▪ jogellenes tartalom terjesztése a szolgáltatásaik használatával ▪ az alapvető jogok gyakorlását érintő tényleges vagy várható negatív hatások ▪ a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás ▪ a nemi alapú erőszakkal, a közegészség és a kiskorúak védelmével összefüggő tényleges vagy előre látható negatív hatások, valamint a személyek testi és szellemi jóllétére gyakorolt súlyos negatív következmények Digital Service Act szabályozása ▪ A kockázatértékelés elvégzésekor az online óriásplatformnak figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a következő tényezők befolyásolják-e a rendszerszintű kockázatok bármelyikét: ▪ ajánlórendszereik és bármely más releváns algoritmikus rendszerük kialakítása; ▪ tartalommoderálási rendszereik ▪ az alkalmazandó szerződési feltételek és azok érvényesítése ▪ a hirdetések kiválasztását és megjelenítését végző rendszerek ▪ a szolgáltató adatokkal kapcsolatos gyakorlatai ▪ Az azonosított kockázatokkal kapcsolatban kockázatcsökkentési intézkedéseket kell meghozniuk Digitális munkaplatformok Digitális munkaplatformok jellemzői ▪ Nagyfokú heterogenitás ▪ Gyakorlatilag bármilyen munka/szolgáltatás nyújtható/igénybe vehető ▪ Taxiszolgáltatás, ételkiszállítás, kódolás, marketingstratégia kidolgozása stb. ▪ Négy közös jellemző azonosítható(?) ▪ A platformmunkások szociodemográfiai jellemzői ▪ Algoritmikus menedzsment alkalmazása a munkaszervezés, irányítás, ellenőrzés területén ▪ Platformmunkások jogi minősítésének téves meghatározása ▪ Bizonytalan munkakörülmények Munkaplatformok szerepe a foglalkoztatásban Fejlődő országok 50 45 40 35 30 33 25 31 20 15 23 13 10 7 12 5 3,2 2,6 8 3 3,6 2,7 3 5 0 USA UK Spanyolország Kína India Indonézia Brazília Elsődleges jövedelmforrás Másodlagos jövedelemforrás  Platformmunkások jellemzői A platformmunkások átlag ▪ A kutatások alapján a tipikus platformmunkás életkora 35 év körül van ▪ Fiatal férfi A nemek közötti megoszlásban ▪ Magasan képzett nagy különbségek vannak a fejlődő és a fejlett világban ▪ Gyakran migráns státuszú USA, UK több női ▪ Jellemzően jövedelem kiegészítés miatt platformmunkás Különbség a platformmunka két típusa között Főleg az EU-ban és USA-ban jellemző, hogy bevándorlók végeznek ilyen munkát A képzettség alapján nagy különbség van a platformmunka Európában és a fejlődő világban is valós két típusa között alternatívája a munkanélküliségnek  A dilemma Munkaviszony vs polgári jogi jogviszony A platformmunkások (és egyre több A platformok álláspontja szerint ők bíróság) amellett érvel, hogy nem munkáltatók munkaviszonyban vannak Csak összehozzák a keresletet és a foglalkoztatva → színlelt vállalkozási kínálatot szerződés A legtöbb ÁSZF-ben kikötik, hogy kizárólag önálló vállalkozókkal szerződnek Érvek a munkaviszony mellett és ellen ▪ Pro ▪ Kontra ▪ A platform nem csupán közvetítő, ▪ Nincs személyes munkavégzési minden feltételt meghatároz kötelezettség ▪ A szolgáltatás igénybe vevője és nyújtója felé egyaránt ▪ Nincs rendelkezésre állási kötelezettség ▪ Az alkalmazáson keresztül valós idejű ▪ A munkás akkor dolgozik amikor akar, nincs megfigyelés, ellenőrzés valósul meg szankció ▪ A feladatok visszautasítása esetén ▪ Alkalmazás használata önmagában nem szankciók alkalmazása jelent alá-fölé rendeltségi viszonyt ▪ Személyes munkavégzési kötelezettség ▪ Az előre rögzített díjazás nem minősül ▪ Arculati elemek viselése kötelező munkabérnek ▪ A platform gazdaságilag függ a „platformmunkásoktól” Munkaplatform irányelv ▪ Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról ▪ 2021-ben nyújtotta be a Bizottság a Tanácsnak és a Parlamentnek ▪ 2023 decemberében alakította ki a Tanács a végleges álláspontját és egyezett meg a Parlamenttel egy kompromisszumos szövegtervezetben ▪ A Parlament 2024 áprilisában elfogadta ezt a szövegtervezetet → a következő lépés, hogy a Tanács is elfogadja hivatalosan ▪ A hatályba lépést követően 2 éve lesz a tagállamoknak az átültetésre Munkaplatform irányelv Fogalommeghatározások ▪ Digitális munkaplatform ▪ Természetes vagy jogi személy, aki olyan szolgáltatás nyújt, ami az alábbiaknak megfelel ▪ legalább részben távolról, elektronikus úton – így például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül – nyújtják ▪ a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják ▪ szükséges és lényeges elemként magában foglalja a magánszemélyek által fizetés ellenében végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy azt a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e ▪ magában foglalja automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek használatát Munkaplatform irányelv Fogalommeghatározások ▪ Platformalapú munkavégzés ▪ Digitális munkaplatformon keresztül szervezett és az Unióban egy magánszemély által a digitális munkaplatform vagy egy közvetítő és a magánszemély közötti szerződéses kapcsolat alapján végzett munka, függetlenül attól, hogy a magánszemély vagy a közvetítő és a szolgáltatás igénybe vevője között van-e szerződéses jogviszony ▪ Platformalapú munkát végző személy ▪ Minden olyan magánszemély, aki platformalapú munkát végez, a szerződéses jogviszony jellegétől vagy az érintett felek általi megnevezésétől függetlenül ▪ Platform-munkavállaló ▪ Minden olyan, platformalapú munkát végző személy, aki az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel rendelkezik vagy ilyen munkaviszonnyal rendelkezőnek tekinthető, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát Munkaplatform irányelv Fogalommeghatározások ▪ Automatizált nyomonkövetési rendszer ▪ Olyan rendszerek, amelyeket a platformalapú munkát végző személyek munkateljesítményének vagy a munkakörnyezetben folytatott tevékenységeinek – többek között a személyes adatok elektronikus úton történő gyűjtése révén történő – nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére vagy ezek támogatására használnak ▪ Automatizált döntéshozatali rendszer ▪ Döntések elektronikus úton történő meghozatalára vagy támogatására használt rendszerek, amelyek jelentősen érintik a platformalapú munkát végző személyeket, ideértve a platform-munkavállalók munkafeltételeit, különös tekintettel azokra a döntésekre, amelyek érintik a felvételüket, a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket és e megbízások szervezését, a jövedelmüket, így többek között az egyes megbízások árazását, a biztonságukat és egészségüket, a munkaidejüket, a képzésekben való részvételüket, az előléptetésüket vagy az azzal egyenértékű intézkedéseket és a szerződéses jogviszonyukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését vagy megszüntetését is Munkaplatform irányelv Jogi vélelem ▪ A digitális munkaplatform és az adott platformon keresztül platformalapú munkát végző személy közötti szerződéses jogviszonyról jogilag vélelmezhető, hogy munkaviszony, ha az adott tagállamban hatályos jogszabályokkal, kollektív szerződésekkel vagy gyakorlattal összhangban – a Bíróság ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel – ellenőrzésre és irányításra utaló tények kerülnek megállapításra. Amennyiben a digitális munkaplatform meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, rá hárul annak bizonyítása, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a tagállamokban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, a Bíróság ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel. ▪ A jogi vélelem minden olyan vonatkozó közigazgatási vagy bírósági eljárásban alkalmazandó, amelyben a platformalapú munkát végző személy foglalkoztatotti jogviszonyának helyes meghatározása a tét. ▪ A jogi vélelem nem vonatkozhat adóügyi, büntető-, illetve társadalombiztosítási eljárásokra. A tagállamok azonban ezekben az eljárásokban a nemzeti jog alapján alkalmazhatják a jogi vélelmet Munkaplatform irányelv Algoritmikus menedzsment ▪ Az irányelv meghatározza, hogy milyen adatok vonatkozásában nem lehet automatizált nyomon követési és döntéshozatali rendszereket használni ▪ A digitális munkaplatformoknak nem szabad automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek segítségével: ▪ a) a platformalapú munkát végző személy érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó bármely személyes adatot kezelniük; ▪ b) magánjellegű beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatokat kezelniük, ideértve a más, platformalapú munkát végző személyekkel és képviselőikkel folytatott információcserét is; ▪ c) a platformalapú munkát végző személy személyes adatait gyűjteniük az alatt az idő alatt, amikor nem kínál vagy végez platformalapú munkát; ▪ d) személyes adatokat kezelniük abból a célból, hogy előrevetítsék, miként gyakorolja a platformalapú munkát végző személy az alapvető jogait, ▪ e) személyes adatokat kezelniük abból a célból, hogy azokból kikövetkeztessék a személyek faji vagy etnikai hovatartozását, migrációs státuszát, politikai véleményét, vallási meggyőződését vagy világnézetét, esetleges fogyatékosságát, egészségi állapotát – beleértve a krónikus betegségeket vagy a HIV-fertőzöttséget –, érzelmi vagy pszichológiai állapotát, szakszervezeti tagságát, szexuális életét, illetve szexuális orientációját; ▪ f) a platformalapú munkát végző személy bármely biometrikus adatát kezelniük abból a célból, hogy az adott személy adatait egy adatbázisban tárolt biometrikus adatokkal összevetve megállapítsák e személy személyazonosságát. Munkaplatform irányelv Algoritmikus menedzsment ▪ Adatvédelmi hatásvizsgálat előírása ▪ Az automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek átláthatóságának előírása ▪ Rendszerekről való tájékoztatás ▪ Az automatizált döntések típusáról való tájékoztatás ▪ Milyen döntéseket hoznak meg algoritmusok? ▪ Ezek mennyiben érintik a platformmunkát végzőket? ▪ Munkafeltételeiket, bérezésüket ▪ Emberi döntéshozatal előírása ▪ A platformalapú munkát végző személy szerződéses jogviszonyának vagy felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló, illetve az ezzel egyenértékű hátrányt okozó döntéseket embernek kell meghoznia ▪ Emberhez való fellebbezés előírása ▪ A platformmunkásnak joga van tájékoztatást és magyarázatot kérni az algoritmus által hozott döntésekkel kapcsolatban Munkaplatform irányelv Átláthatóság ▪ Az irányelv a hatóságok és a platformmunkások képviselői irányában való átláthatóságot is előírja ▪ Platformalapú munka bejelentési kötelezettsége ▪ Információkhoz való hozzáférés biztosítása ▪ Munkát végzők száma, tevékenységük és jogviszonyuk szerinti bontásban ▪ Általános szerződési feltételek ▪ A munkát végző személyek átlagos időtartama, egy főre eső heti átlagos munkaórák száma, és az átlagos bevétel ▪ Tájékoztatás a közvetítőkről, akikkel a platform kapcsolatban áll Versenyjogi kihívások A versenyjog dilemmái a platformgazdaságban ▪ Ződi öt alapvető dilemmát/problémát azonosít 1. A platform jogi besorolásának kérdése ▪ Érintett piac szempontjából fontos ▪ Az ágazati szabályok meghatározása miatt fontos ▪ Pl.: Uber személyszállítási szektor része, vagy semleges piactér? 2. A platformok kapuőri szerepe ▪ Néhány nagy platform megkerülhetetlenné vált ▪ A domináns platformok, mint közművek? ▪ „A felhasználók, a hirdetők és a résterületeken tevékenykedő platformok perspektívájából a domináns platformok a közjavakhoz hasonlóan funkcionálnak, és alapvető információs szolgáltatásokat végeznek, amelyeket ma már elengedhetetlennek tartanak egy sor gazdasági és közösségi aktivitáshoz.” – Julie Cohen (2019): Between Truth and Power – idézi Ződi A versenyjog dilemmái a platformgazdaságban 3. Hálózati hatás és méretgazdaságosság ▪ Digitális szolgáltatásoknál a határköltség lényegében nulla, az új felhasználókkal az árbevétel nő, de a költségek nem ▪ Hálózati hatás miatt könnyen alakulnak ki monopolpiacok 4. Az adatok figyelembe vehetősége a piaci pozíció megítélésekor ▪ Az adat feletti ellenőrzés versenyelőnyt jelent ▪ Pl.: Facebook WhatsApp fúzió 5. Platformok árazási stratégiája ▪ Sokszor ingyenes nyújtanak szolgáltatást az adatokért „cserébe” → személyre szabott hirdetések ▪ A felfaló vagy ragadozó árazás általános gyakorlattá válik ▪ Lina Khan (FTC elnöke) → új nézőpont az USA versenypolitikájában ▪ A monopólium nem csak a vevők kizsákmányolása miatt és az árak emelése miatt veszélyes ▪ Versenytárs kiszorítás és a kínálati oldal csökkenése és az innováció elfojtása is probléma  Hagyományos versenyjog válasza A monopólium ellenesség okai: A platformok „jogellenességei”: A felhasználó, a vevő jóléte csökken A legtöbb platform ingyenes, vagy Rosszabb minőségű szolgáltatás alacsonyabb áron nyújt szolgáltatást, Magasabb ár mint a hagyományos versenytársak A hirdetők, partnerek felé többször A versenynek önmagában értéke van tanúsít erőfölénnyel visszaélő Nem kizárólag az alacsony ár és a jó magatartást minőség A platformok gyakran megölik a versenyt, Az innováció pusztán a létezésükkel, a hálózati hatás Nagyobb kínálat miatt kialakult „természetes” monopóliummal Adatvédelem GDPR és az Infotörvény viszonya ▪ GDPR hatálya ▪ E rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni ▪ Az automatizált nincs meghatározva (önműködő, emberi beavatkozás nélkül működő) ▪ Nyilvántartási rendszer: személyes adatok tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető → pl.: munkaszerződések aktában történő tárolása ▪ Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége ▪ Gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás, megváltoztatás, lekérdezés, felhasználás stb. ▪ Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza GDPR és az Infotörvény viszonya ▪ Mikor nem kell(ene) alkalmazni a GDPR-t? ▪ Személyes adatok bűnüldözési célból történő kezelése ▪ Személyes adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági célból történő kezelés ▪ A személyes adatok nem automatizált kezelése ▪ A természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzett adatkezelése ▪ Az elhunyt személy adatainak kezelése  GDPR és az Infotörvény viszonya Infotörvény GDPR Személyes adatok A személyes adatok nem bűnüldözési célból történő automatizált kezelése kezelése Személyes adatok honvédelmi és nemzetbiztonsági célból történő kezelés A természetes személyek kizárólag személyes vagy Az elhunyt személy otthoni tevékenységük adatainak kezelése keretében végzett adatkezelése Adatkezelés alapelvei ▪ Jogszerűség, tisztességes eljárás, átláthatóság ▪ Jogszerűség: legyen megfelelő jogalap, megfelelő cél, az adatkezelés szabályait tartsa be az adatkezelő ▪ Érintett hozzájárulása, szerződés teljesítéséhez szükséges, adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség miatt szükséges, érintett vagy másik természetes személy létfontosságú érdeke miatt szükséges, adatkezelés közérdekű, közhatalmi feladat elvégzéshez szükséges, adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges ▪ Tisztességes eljárás: az adatkezelés alapvetően jogszerű, mégis morális szempontból probléma van ▪ Pl.: rejtett kamerás megfigyelés ▪ Pl.: követeléskezelő cég az adós környezetében gyűjt személyes adatokat magáról az adósról ▪ Átláthatóság: az adatalany követni tudja az adatai sorsát, megfelelő tájékoztatást kapjon az adatkezelésről, a tájékoztatás legyen egyszerű, világos nyelvezetű, közérthető Adatkezelés alapelvei ▪ Célhoz kötöttség ▪ Személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, az adatok kezelése csak ezzel a céllal összhangban történhet ▪ Készletező adatgyűjtés jogellenessége ▪ Adattakarékosság ▪ A személyes adatok megfelelőek és relevánsak kell legyenek az adatkezelés céljához és a szükséges mértékre kell korlátozódnia → adatminimalizálás vagy szükségesség elve Adatkezelés alapelvei ▪ Pontosság ▪ A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük ▪ A pontatlan adatokat törölni vagy helyesbíteni kell ▪ Korlátozott tárolhatóság ▪ A tárolásnak olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé ▪ Hosszabb tárolás csak közérdekű archiválási célból, történeti, tudományos kutatás céljából, vagy statisztikai célból lehetséges ▪ Integritás és bizalmi jelleg ▪ Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve ▪ Elszámoltathatóság Lehetséges irányok ▪ Lawrence Lessig ▪ Létre kell hozni egy identity layer-t, ami tartalmazza az egyén privacy (ezen belül adatvédelmi) preferenciáit ▪ Ez egy algoritmus lenne, ami monitorozná a felhasználó által igénybe kívánt venni szolgáltatásokat és alkalmazásokat és az egyéni preferenciák mentén kezelné a személyes adatokat ▪ Hozzáférést ad, megtiltja a hozzáférést, figyelmeztet az eltérésekre ▪ Jack Balkin ▪ Bizalmi koncepció, amely képes kezelni a platform és a felhasználó közötti aszimmetriát ▪ Legmagasabb biztonsági szint előírása az adatok tárolása kapcsán ▪ Gondos eljárás az adatok kezelése során ▪ A bizalom alapján a platform nem élhet vissza az adatokkal, ami kapcsán a felhasználók manipulálására kerülne sor ▪ Az adatkezelőre jelentős többlet terhet ró és nem világos, hogy a többi szereplő érdekeit milyen módon lehet figyelembe venni (többi felhasználó, hirdetők, szolgáltatásnyújtók) Lehetséges irányok ▪ Tulajdonjog az adat felett ▪ Az adat legyen jogi értelemben dolog és lehessen felette tulajdonjogot gyakorolni ▪ Kérdéses, hogy egy platformon egy felhasználó adata mennyit ér? ▪ Figyelembe kell venni a hálózati hatást, a platform brandjének értékét ▪ Valójában minden hozzájárulás alapú problémát felnagyítana ▪ Viselkedésalapú mikrotargetálás betiltása ▪ Az adatvédelmi problémákat megoldaná ▪ A platformok esszenciáját ölné meg → mi lenne a hirdetőkkel? Hogyan fejlődne a szolgáltatás? Köszönöm a figyelmet Dr. Szánthó Péter Menedzsment és Üzleti Jog Tanszék [email protected]