Politikai és gazdasági jogok quiz

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű elterjedése és fontossága a társadalom minden területén. A technológia alapvetően befolyásolja a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatokat. Például: az internet használata, okostelefonok, digitális pénzek, online oktatás, stb.

Az információs szektor és az információ-alapú munkavégzés dominanciája jellemzi a gazdaságot. Ez a mezőgazdasági és az ipari korszakon való túllépés eredménye. Például: szoftverfejlesztés, online kereskedelem, digitális marketing, stb.

A fizikai tér szerepének csökkenése és a hálózatok emelkedő befolyása a termelésben, elosztásban, politizálásban, stb. A globalizáció szerepe ebben a folyamatban jelentős.

Egy globális, digitalizálódó médiakultúra terjedése, ami a jelentés- és értelemátadás elsődleges forrásává válik. Például: közösségi média, streaming platformok, online újságok.

Az információs társadalomban a digitális platformok kritikus szerepet játszanak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokban.

Az IKT technológia elengedhetetlen része az információ előállításának, tárolásának, feldolgozásának és elérésének.

Az információs szektor dominanciája a gazdaságban egy új munkaerő-szerkezetet eredményez.

Az információs társadalom egy újfajta együttélés, ahol az információk hálózatokon keresztül és az információ-alapú termelésen keresztül szerveződik.

A választójog azt a jogot jelenti, hogy a polgárok részt vehetnek a kormányzati döntéshozatalban, a választásokban. Ez a jog lehetővé teszi, hogy a választók képviselőket válasszanak, akik a népet képviselik.

A munkához, a munkabérhez és a pihenéshez való jog azt jelenti, hogy az embereknek lehetőségük van munkát találni, méltányos bérben dolgozni és megfelelő pihenést biztosítani maguknak.

A szociális jogok olyan jogok, amelyek célja a társadalmi jólét biztosítása, beleértve az egészségügyi ellátást, a lakhatást és az oktatást.

A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van megőrizni kultúrájukat, nyelvjüket és hagyományaikat. Ez a jog az identitás, a sokszínűség és a méltóság tiszteletének alapja.

A fogyasztói jogok védik a fogyasztókat a csalástól és az igazságtalan bánásmódtól a termék vásárlása során. Ez biztosítja az egészséges és biztonságos termékekhez való hozzáférést.

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A társadalom egyes csoportjai, közösségei ellen megfogalmazott, sértő, lealacsonyító, kirekesztő, gyűlöletkeltő vélemények közlése.

Az Alkotmánybíróság elutasítja a gyűlöletbeszéd általános büntetőjogi korlátozását, mivel megkülönbözteti az uszítást a gyalázkodástól. Az uszítás esetén fennáll az erőszak konkrét veszélye, míg a gyalázkodás nem jelent konkrét fenyegetést.

A gyűlöletbeszéd speciális tényállásai közé tartozik az önkényuralmi jelképek használata, a náci vagy kommunista diktatúra bűneinek nyilvános tagadása, valamint a nemzeti jelképek meggyalázásának tilalma.

Az Alkotmánybíróság (95/2008.(VII.3.) AB határozat) szerint az a személy, aki kénytelen megfélemlítve végighallgatni egy szélsőséges politikai meggyőződés nyilvánítását, jogosult védelemre a gyalázkodással szemben.

A Ptk. 2:54§ (5) alapján a közösség bármely tagja jogosult személyiségi joga érvényesítésére, ha a magyar nemzethez vagy bármilyen nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem érte.

A COVID-járvány kapcsán a magyar jogszabályokban megjelent a hamis hírek terjesztésének büntetőjogi szankcionálása különleges jogrendben.

A véleménynyilvánítás szabadsága a közügyek szabad vitatását biztosítva a közszereplőkre is érvényesül, azonban korlátozható a személyiségi jogok védelmében, az emberi méltóság tiszteletben tartásával.

Közszereplőnek tekintendő az az egyén, aki önkéntesen, autonóm módon részt vesz a társadalmi, politikai, művészeti életben. A célja a helyi közösség vagy a társadalom befolyásolása.

A közszereplőket a magánéletükben azonos védelem illeti meg, mint a nem közszereplőket.

A közösségi média platformok lehetőséget adnak bárkinek, hogy a nagy nyilvánossághoz eljuttassák a véleményüket, de a platformok magáncégek, ezért a saját szabályaik szerint működnek.

A közösségi média platformok a moderálással közvetlen befolyással bírnak a szólásszabadságra, a felhasználók törlésével vagy tartalom eltávolításával.

A bírói gyakorlat többek között politikusokat, televíziós műsorvezetőket, újságírókat, színészeket és rendezőket tart közszereplőknek.

A véleménynyilvánítás szabadsága védi a közéleti kérdésekkel foglalkozó véleményeket, nem csak a közhatalommal kapcsolatos állításokat.

A közösségi média platformjain a szólásszabadság korlátai összetett kérdés, mivel az alapjogok érvényesülése az államokkal szemben biztosított.

A természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza.

A GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) alkalmazandó, kivéve a személyes adatok nem automatizált kezelését, a természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzett adatkezelését, valamint az elhunyt személy adatainak kezelését.

Az adatkezelőnek jogalapra kell támaszkodnia az adatai kezeléséhez, például az érintett hozzájárulása, szerződés teljesítése, jogi kötelezettség vagy közérdek.

Fontos, hogy az adatkezelés ne legyen csak jogszerű, hanem a morális elveknek is megfeleljen. Például a rejtett kamerás megfigyelés jogszerű lehet, de morálisan kifogásolható.

Az adatkezelés során fontos, hogy az érintettek nyomon követhessék adataik sorsát és megfelelő tájékoztatást kapjanak.

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű céllal történhet, az adatok kezelése csak ezzel a céllal összhangban történhet. Tiltott a készletező adatgyűjtés.

Az adatkezeléshez csak a szükséges adatokat kell gyűjteni, minimumra korlátozva az adatmennyiséget.

Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy a személyes adatok pontosak és naprakészek legyenek.

Az adatkezelőnek csak addig szabad tárolnia az adatokat, amíg az adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges.

Az adatkezelőnek meg kell felelnie az integritás és bizalmi jelleg elvének. Ez magában foglalja a személyes adatok megfelelő biztonságát és védelmét a jogosulatlan vagy jogellenes kezeléssel szemben.

Az adatkezelőnek felelősséget kell vállalnia az adatkezelési kötelezettségeinek betartásáért.

Egy algoritmus, amely az egyén adatvédelmi preferenciáit figyelembe véve kezelné a személyes adatokat.

Egy platform és a felhasználó közötti aszimmetria kezelésének lehetőségét adja, a legmagasabb biztonsági szint előírásával, gondos eljárás alkalmazásával az adatok kezelése során.

A személyes adatok tulajdonjogát javasolja, ami azt jelentené, hogy az adatok jogi értelemben dologként kezelhetők.

A platformmunka jellemzően fiatal, férfi, magasabb képzettséggel rendelkező, gyakran migráns státuszú személyek által végzett tevékenység, gyakran jövedelemkiegészítés céljából.

A platformmunkások munkahelyzete gyakran bizonytalan, nincsenek biztosítva a hagyományos munkavégzés előnyei. A platformok algoritmusokkal irányítják a munkát, és a jogi státuszuk is kérdéses.

A platformmunka jellemzően az EU-ban és az USA-ban népszerű, ott főleg bevándorlók végzik. Ez a munkavégzés forma a fejlődő országokban is alternatívája lehet a munkanélküliségnek.

A platformmunkások és a bíróságok a munkaviszonyt képviselik, míg a platformok állítják, hogy csak összehozzák a keresletet és a kínálatot. A legtöbb platform általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) kizárólag önálló vállalkozókkal való együttműködést rögzítenek.

A platformmunka előnyei közé tartozik a rugalmasság és a saját munkaidő beosztása. Hátrányai közé tartozik a munkaidő biztosítás állandó igénye, a szankciók, az előre rögzített díjazás, amelyet nem lehet munkabérként tekinteni.

Az Európai Bizottság 2021-ben nyújtotta be a Platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról szóló irányelvet. A Tanács és a Parlament 2023 decemberében megállapodott a kompromisszumos szövegtervezetben, amelyet a Parlament 2024 áprilisában elfogadott.

A digitális munkaplatformot olyan szolgáltatónak nevezik, amely részben online, távolról végzi a munkákat, fizetés ellenében szervezi a munkát, és automatizált rendszereket használ a munkák nyomon követésére és irányítására.

A platformalapú munkát egy digitális munkaplatformon keresztül szervezett munka jelenti, amelyet egy magánszemély végez a platform vagy egy közvetítő és a magánszemély közötti szerződésen alapul.

Minden magánszemély, aki platformalapú munkát végez, függetlenül a szerződéses jogviszony jellegétől vagy a felek megnevezésétől.

Minden olyan platformalapú munkát végző személy, akinek a munkaviszonya megfelel a tagállamokban hatályos jogszabályokban előírt kritériumoknak.

Olyan rendszerek, amelyeket a platformmunkások munkateljesítményének nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használnak, személyes adatok gyűjtése révén.

Azok a rendszerek, amelyek a platformmunkások döntéseiben játszanak szerepet, például a munkamegbízások kiosztásában, az árazásban, a felvételben és a szerződéses jogviszonyban.

A platformok és a platformmunkások közötti szerződéses kapcsolatról akkor vélelmezhető, hogy munkaviszony áll fenn, ha a jogszabályokban meghatározott ellenőrzésre és irányításra utaló tények megállapíthatóak.

A platformmunka terén a technológiai fejlődésnek köszönhetően új munkaformák jelennek meg, melyek a hagyományos munkaviszony kereteinek változását és új jogi szabályozásokat igényelnek.